Január 2007
Nagyszeben — múlt, jelen


  Luxembourgtól Nagyszebenig
  Horváth Andor

  Megmutatjuk magunkat a városlakónak és a világnak
  Tibori Szabó Zoltán

  Nagyszeben mint erdélyi „főváros”
  Konrad Gündisch

  Nagyszeben gortiszi kövei
  Horst Schuller–Hajdú Farkas-Zoltán

  III. Zsoltár; XIII. Zsoltár (versek)
  Ştefan Aug. Doinaş

  Az alkotási folyamat és a többnyelvűség
  Joachim Wittstock–Fodor Bálint

  Óda Szebenhez gyermekhangra
  Lászlóffy Aladár

  Az én Nagyszebenem
  László Ferenc

  Újjászületés (vers)
  Lackfi János

  Temetés Szebenben
  Hajdú Farkas-Zoltán


EURÓPAI NAPLÓ
  Európa peremén
  Pomogáts Béla


TOLL
  A diplomácia nyilvános kérdés?
  Vladimír ©tefanovič


HISTÓRIA
  Nobilis vagy kliens?
  Flóra Ágnes

  Nagyszebeni diákok a brassói Honterus Gimnáziumban a 16. században
  Gernot Nussbächer

  A kisebbségi kérdés megoldásának egy pozitív példája: Dél-Tirol esete II.
  Gulyás László


VILÁGABLAK
  A pécsi kísérlet
  Takáts József


MŰ ÉS VILÁGA
  Nagyszeben német irodalma
  Balogh F. András

  Konténerlét
  Keszeg Vilmos


KÖZELKÉP
  Román bankélet az első világháború előtti Erdélyben
  Ion I. Lapedatu

  Nagyszeben: Európa ökumenikus vallási fővárosa 2007 szeptemberében
  Bodó Márta

  Szeben bánja
  Mihály László

  A Siebenbürger Zeitung életei
  Borbáth Zsuzsanna


LEVELESTÁR
  Rólunk szól a történet (Kántor Lajos bevezetőjével)
  


TÉKA
  Egy tündöklő árny Alexandriából
  Bogdán László

  Várostörténet dióhéjban
  Nagy Róbert

  Franz Hodjak kolozsvári megjelenései
  Végh M. Balázs

  A Korunk könyvajánlata (Balázs Imre József ajánlja)
  


TALLÓ
  Kortárs és alternatív
  Musca Szabolcs

  Húsz évig nem írt – bölccsé vált
  K. E.

  Ösztönemberek (film)világa
  Nagy Katalin



  LÉPCSŐHÁZ
  

  SZÁMUNK SZERZŐI
  

Végh M. Balázs

Franz Hodjak kolozsvári megjelenései

Franz Hodjak: Legenda a kútról

 

Franz Hodjaknak eddig nagyon csekély számú műve jelent meg magyar fordításban, bár éveken át a Dacia Könyvkiadó kolozsvári lektoraként dolgozott, és a romániai kisebbségi német irodalom meghatározó egyénisége volt. Köteteivel számos romániai és nemzetközi irodalmi díjat, kitüntetést, alkotói ösztöndíjat nyert. 1992-ben kitelepült Németországba.

A Kriterion Könyvkiadó 2004-ben Legenda a kútról címmel egy Hodjak-válogatáskötetet dobott a piacra. A könyv a szerző eddigi pályájának keresztmetszete, verseit, novelláit és egyetlen monodrámáját fogja csokorba. A korábbi magyar nyelvű Hodjak-kötetek igazából nincsenek jelen a kortárs magyar irodalmi körforgásban, ezért szükséges külön is említést tenni róluk: az egyik egy verseskötet, amelyik a Kriterion Kiadó gondozásában jelent meg (Papírsárkány, 1987), a másik a budapesti Pont Kiadónál (A folyosón, 1999), ez egy elbeszéléskötet. A jelenlegi kötet a szerző által művelt műfajok mindenikéből ízelítőt ad.

Király Zoltán és Szenkovics Enikő fordítóknak sikerült a magyar szövegekben is visszaadniuk Hodjak jellegzetes stílusát, a minimálisra való redukáltságot, a tömör metaforikusságot, azt a technikát, amellyel a nyelvet az elemi egyszerűségig le lehet csupaszítani. Persze érdemes ezt a korabeli körülmények felől is megvizsgálni: „úgy megszólalni, hogy a fennálló rend kötelezővé tett dicsőítését elkerülje, ugyanakkor ironikus, metaforikus stílusban az olvasónak tudtára adni saját véleményét az adott témában – mindez az elhallgatással, a ki nem mondással, a sejtetéssel válhatott lehetővé.” (Szenkovics Enikő: Előszó helyett, 6.)

Az erdélyi célközönség azért is értheti meg jobban ezt a fajta írásművészetet, mert a szerzőével közös élményanyaggal rendelkezik, az elhallgatott, le nem írt „üres helyeket” könnyebben ki tudja tölteni. A művek hangulatvilága a hetvenes-nyolcvanas évek Romániáját idézi a maga groteszk, abszurd mivoltában.

A kötetben szereplő szövegek eredetijének nagy része még a rendszerváltás előtt jelent meg Romániában, de olyanok is vannak, amelyek csak a ’89 után kerültek nyomdába Németországban.

A Legenda a kútról című kötet jellegzetes hangulatot és érzésvilágot közvetít – egy olyan szerzőt próbál újra megismertetni a magyar olvasókkal, aki nélkül nem lehet az erdélyi németek irodalmáról beszélni.

 

 

*Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004.