Január 2007 Nagyszeben — múlt, jelen |
Luxembourgtól Nagyszebenig Horváth Andor Megmutatjuk magunkat a városlakónak és a világnak Tibori Szabó Zoltán Nagyszeben mint erdélyi „főváros” Konrad Gündisch Nagyszeben gortiszi kövei Horst Schuller–Hajdú Farkas-Zoltán III. Zsoltár; XIII. Zsoltár (versek) Ştefan Aug. Doinaş Az alkotási folyamat és a többnyelvűség Joachim Wittstock–Fodor Bálint Óda Szebenhez gyermekhangra Lászlóffy Aladár Az én Nagyszebenem László Ferenc Újjászületés (vers) Lackfi János Temetés Szebenben Hajdú Farkas-Zoltán EURÓPAI NAPLÓ Európa peremén Pomogáts Béla TOLL A diplomácia nyilvános kérdés? Vladimír ©tefanovič HISTÓRIA Nobilis vagy kliens? Flóra Ágnes Nagyszebeni diákok a brassói Honterus Gimnáziumban a 16. században Gernot Nussbächer A kisebbségi kérdés megoldásának egy pozitív példája: Dél-Tirol esete II. Gulyás László VILÁGABLAK A pécsi kísérlet Takáts József MŰ ÉS VILÁGA Nagyszeben német irodalma Balogh F. András Konténerlét Keszeg Vilmos KÖZELKÉP Román bankélet az első világháború előtti Erdélyben Ion I. Lapedatu Nagyszeben: Európa ökumenikus vallási fővárosa 2007 szeptemberében Bodó Márta Szeben bánja Mihály László A Siebenbürger Zeitung életei Borbáth Zsuzsanna LEVELESTÁR Rólunk szól a történet (Kántor Lajos bevezetőjével) TÉKA Egy tündöklő árny Alexandriából Bogdán László Várostörténet dióhéjban Nagy Róbert Franz Hodjak kolozsvári megjelenései Végh M. Balázs A Korunk könyvajánlata (Balázs Imre József ajánlja) TALLÓ Kortárs és alternatív Musca Szabolcs Húsz évig nem írt – bölccsé vált K. E. Ösztönemberek (film)világa Nagy Katalin LÉPCSŐHÁZ SZÁMUNK SZERZŐI | Végh M. Balázs Franz Hodjak kolozsvári megjelenései Franz Hodjak: Legenda a kútról Franz Hodjaknak eddig nagyon csekély számú műve jelent meg magyar fordításban, bár éveken át a Dacia Könyvkiadó kolozsvári lektoraként dolgozott, és a romániai kisebbségi német irodalom meghatározó egyénisége volt. Köteteivel számos romániai és nemzetközi irodalmi díjat, kitüntetést, alkotói ösztöndíjat nyert. 1992-ben kitelepült Németországba. A Kriterion Könyvkiadó 2004-ben Legenda a kútról címmel egy Hodjak-válogatáskötetet dobott a piacra. A könyv a szerző eddigi pályájának keresztmetszete, verseit, novelláit és egyetlen monodrámáját fogja csokorba. A korábbi magyar nyelvű Hodjak-kötetek igazából nincsenek jelen a kortárs magyar irodalmi körforgásban, ezért szükséges külön is említést tenni róluk: az egyik egy verseskötet, amelyik a Kriterion Kiadó gondozásában jelent meg (Papírsárkány, 1987), a másik a budapesti Pont Kiadónál (A folyosón, 1999), ez egy elbeszéléskötet. A jelenlegi kötet a szerző által művelt műfajok mindenikéből ízelítőt ad. Király Zoltán és Szenkovics Enikő fordítóknak sikerült a magyar szövegekben is visszaadniuk Hodjak jellegzetes stílusát, a minimálisra való redukáltságot, a tömör metaforikusságot, azt a technikát, amellyel a nyelvet az elemi egyszerűségig le lehet csupaszítani. Persze érdemes ezt a korabeli körülmények felől is megvizsgálni: „úgy megszólalni, hogy a fennálló rend kötelezővé tett dicsőítését elkerülje, ugyanakkor ironikus, metaforikus stílusban az olvasónak tudtára adni saját véleményét az adott témában – mindez az elhallgatással, a ki nem mondással, a sejtetéssel válhatott lehetővé.” (Szenkovics Enikő: Előszó helyett, 6.) Az erdélyi célközönség azért is értheti meg jobban ezt a fajta írásművészetet, mert a szerzőével közös élményanyaggal rendelkezik, az elhallgatott, le nem írt „üres helyeket” könnyebben ki tudja tölteni. A művek hangulatvilága a hetvenes-nyolcvanas évek Romániáját idézi a maga groteszk, abszurd mivoltában. A kötetben szereplő szövegek eredetijének nagy része még a rendszerváltás előtt jelent meg Romániában, de olyanok is vannak, amelyek csak a ’89 után kerültek nyomdába Németországban. A Legenda a kútról című kötet jellegzetes hangulatot és érzésvilágot közvetít – egy olyan szerzőt próbál újra megismertetni a magyar olvasókkal, aki nélkül nem lehet az erdélyi németek irodalmáról beszélni.
*Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004. |