Június 2006
Erdélyi falvak – modernizációs pályák


  Bevezető
  

  Modernizációs tendenciák az erdélyi falvakban
  Peti Lehel

  A vállalkozói potenciál és területi eltéréseinek társadalmi magyarázatai Erdély rurális térségeiben
  Csata Zsombor

  Kocsis bácsi a járdára zuhan (vers)
  Kinde Annamária

  Leendő város vagy (csak) modern falu?
  Miklós Zoltán

  Vállalkozók falun
  Oláh Sándor

  Társadalomszerkezeti, életmódbeli változások Csíkfalva községben (1945–1989)
  Gagyi József

  Vidék és vidékfejlesztés az átmenet időszakában Romániában
  Berekméri Mária-Erzsébet

  Falusi modernizáció: változás vagy válság?
  Szabó Á. Töhötöm


1956–2006
  Szabédi októberei
  Kántor Lajos

  Nagyapa rádiója
  Gyarmati György


Toll
  Fejtő Ferenccel a Bem moziban
  Horváth Andor

  A kolozsvári szóló
  Ilia Mihály

  Az alkimista lány (21. század)
  Kántor Lajos


Világablak
  Globális áramlatok és helyi normák között
  Kemény Márton


História
  Kemény János ravatalai
  Kovács Kiss Gyöngy


Mű és világa
  Buday György magyar költői arcképsorozata
  Makkai Ádám


Közelkép
  Az Udvarhelyi régió települései a korszerűsödés útján
  Vofkori László

  Rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok Cófalván
  Kinda István

  Fülep Lajos és egy erdélyi református egyházközség
  Szolláth Hunor


Téka
  Halál Velencében
  Vallasek Júlia

  Reflexió és portörlés
  Balogh Brigitta

  Olvasószolgálat
  

  A Korunk könyvajánlata
  


Talló
  Társulatmontázs
  Musca Szabolcs

  Az alibi nem titok
  Ferencz Enikő



  Abstracts
  

  Számunk szerzői
  

Horváth Andor

Fejtő Ferenccel a Bem moziban

Április végi vasárnap délelőtt, Budapesten, a Bem moziban Fejtő Ferenccel találkozunk, szerkesztőségünk az idén neki ítélte „Korunk kulcsá”-t, sok évtizede munkatársa ő a folyóiratnak, a József Attila-centenárium évében is érkezett tőle kézirat Kolozsvárra, ezt köszöni meg neki most Kántor Lajos főszerkesztő, az ünnepelt pedig válaszában a harmincas éveket idézi, első nagyobb, a Korunk hasábjain megjelent dolgozatát az Óda költőjéről

megnézzük a hét évvel ezelőtt, kilencvenedik életévében készült dokumentumfilmet (rendező Kántor László, szerkesztő Csiki László), amelyben magam lehettem beszélgetőpartnere, benyomásunk ugyanaz ezúttal is: megragadóan eleven beszéd, szuggesztív emlékidézés, pontos fogalmazás, az első párizsi évek, Camus és Raymond Aron, az életút alakulása, ’56 fogadtatása, az első összefoglaló mű a kelet-európai kommunizmusról, ismeretsége párizsi románokkal, Cioran és Ionesco magyar szemmel, szimpátiával láttatva, majd visszakanyarodunk a történelemben a Monarchiához, miként is esett az első világháború utáni katasztrófa, miért kellett bekövetkeznie Trianonnak, az ötvenperces beszélgetés gyermekkori emlékkel zárul az apáról, aki megrendülten fogadja Ferenc József halálának hírét, nem feltétlen csodálójaként, de a birodalom lojális állampolgáraként, ez az emlék ma, 2006-ban kereken kilencvenéves, s akivel beszélgetünk, közeledik már a százhoz

odakint, a mozi halljában még elüldögélünk egy félórácskát, nehéz megválnunk tőle, a múltból visszatérünk a jelenbe, arról kérdezzük, hogyan látott-érzékelt friss keletű eseményeket párizsi környezetében: milyen esélyeket ad a francia baloldal lehetséges elnökjelöltjének, a megnyerő fellépésű Royale Ségalen asszonynak, mit szól a fiatalok újabb megmozdulásához, akik néhány hónap leforgása alatt másodszor vonultak ki az utcára követeléseikkel, milyen reakciót váltott ki belőle az a bizonyos, a közelmúlt történelmét érintő tétel, hogy tudniillik a gyarmatosítás előnyére vált a meghódított országoknak, válaszai most is tárgyszerűek és árnyaltak egyszerre, újabb kérdéseket intéznek hozzá, szemmel látható, szívesen osztja meg gondolatait a jelenlévőkkel

röpül az idő, búcsúzunk, viszontlátásra, Fejtő Ferenc.