Június 2006 Erdélyi falvak – modernizációs pályák |
Bevezető Modernizációs tendenciák az erdélyi falvakban Peti Lehel A vállalkozói potenciál és területi eltéréseinek társadalmi magyarázatai Erdély rurális térségeiben Csata Zsombor Kocsis bácsi a járdára zuhan (vers) Kinde Annamária Leendő város vagy (csak) modern falu? Miklós Zoltán Vállalkozók falun Oláh Sándor Társadalomszerkezeti, életmódbeli változások Csíkfalva községben (1945–1989) Gagyi József Vidék és vidékfejlesztés az átmenet időszakában Romániában Berekméri Mária-Erzsébet Falusi modernizáció: változás vagy válság? Szabó Á. Töhötöm 1956–2006 Szabédi októberei Kántor Lajos Nagyapa rádiója Gyarmati György Toll Fejtő Ferenccel a Bem moziban Horváth Andor A kolozsvári szóló Ilia Mihály Az alkimista lány (21. század) Kántor Lajos Világablak Globális áramlatok és helyi normák között Kemény Márton História Kemény János ravatalai Kovács Kiss Gyöngy Mű és világa Buday György magyar költői arcképsorozata Makkai Ádám Közelkép Az Udvarhelyi régió települései a korszerűsödés útján Vofkori László Rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok Cófalván Kinda István Fülep Lajos és egy erdélyi református egyházközség Szolláth Hunor Téka Halál Velencében Vallasek Júlia Reflexió és portörlés Balogh Brigitta Olvasószolgálat A Korunk könyvajánlata Talló Társulatmontázs Musca Szabolcs Az alibi nem titok Ferencz Enikő Abstracts Számunk szerzői | Horváth Andor Fejtő Ferenccel a Bem moziban Április végi vasárnap délelőtt, Budapesten, a Bem moziban Fejtő Ferenccel találkozunk, szerkesztőségünk az idén neki ítélte „Korunk kulcsá”-t, sok évtizede munkatársa ő a folyóiratnak, a József Attila-centenárium évében is érkezett tőle kézirat Kolozsvárra, ezt köszöni meg neki most Kántor Lajos főszerkesztő, az ünnepelt pedig válaszában a harmincas éveket idézi, első nagyobb, a Korunk hasábjain megjelent dolgozatát az Óda költőjéről megnézzük a hét évvel ezelőtt, kilencvenedik életévében készült dokumentumfilmet (rendező Kántor László, szerkesztő Csiki László), amelyben magam lehettem beszélgetőpartnere, benyomásunk ugyanaz ezúttal is: megragadóan eleven beszéd, szuggesztív emlékidézés, pontos fogalmazás, az első párizsi évek, Camus és Raymond Aron, az életút alakulása, ’56 fogadtatása, az első összefoglaló mű a kelet-európai kommunizmusról, ismeretsége párizsi románokkal, Cioran és Ionesco magyar szemmel, szimpátiával láttatva, majd visszakanyarodunk a történelemben a Monarchiához, miként is esett az első világháború utáni katasztrófa, miért kellett bekövetkeznie Trianonnak, az ötvenperces beszélgetés gyermekkori emlékkel zárul az apáról, aki megrendülten fogadja Ferenc József halálának hírét, nem feltétlen csodálójaként, de a birodalom lojális állampolgáraként, ez az emlék ma, 2006-ban kereken kilencvenéves, s akivel beszélgetünk, közeledik már a százhoz odakint, a mozi halljában még elüldögélünk egy félórácskát, nehéz megválnunk tőle, a múltból visszatérünk a jelenbe, arról kérdezzük, hogyan látott-érzékelt friss keletű eseményeket párizsi környezetében: milyen esélyeket ad a francia baloldal lehetséges elnökjelöltjének, a megnyerő fellépésű Royale Ségalen asszonynak, mit szól a fiatalok újabb megmozdulásához, akik néhány hónap leforgása alatt másodszor vonultak ki az utcára követeléseikkel, milyen reakciót váltott ki belőle az a bizonyos, a közelmúlt történelmét érintő tétel, hogy tudniillik a gyarmatosítás előnyére vált a meghódított országoknak, válaszai most is tárgyszerűek és árnyaltak egyszerre, újabb kérdéseket intéznek hozzá, szemmel látható, szívesen osztja meg gondolatait a jelenlévőkkel röpül az idő, búcsúzunk, viszontlátásra, Fejtő Ferenc. |