Június 2006 Erdélyi falvak – modernizációs pályák |
Bevezető Modernizációs tendenciák az erdélyi falvakban Peti Lehel A vállalkozói potenciál és területi eltéréseinek társadalmi magyarázatai Erdély rurális térségeiben Csata Zsombor Kocsis bácsi a járdára zuhan (vers) Kinde Annamária Leendő város vagy (csak) modern falu? Miklós Zoltán Vállalkozók falun Oláh Sándor Társadalomszerkezeti, életmódbeli változások Csíkfalva községben (1945–1989) Gagyi József Vidék és vidékfejlesztés az átmenet időszakában Romániában Berekméri Mária-Erzsébet Falusi modernizáció: változás vagy válság? Szabó Á. Töhötöm 1956–2006 Szabédi októberei Kántor Lajos Nagyapa rádiója Gyarmati György Toll Fejtő Ferenccel a Bem moziban Horváth Andor A kolozsvári szóló Ilia Mihály Az alkimista lány (21. század) Kántor Lajos Világablak Globális áramlatok és helyi normák között Kemény Márton História Kemény János ravatalai Kovács Kiss Gyöngy Mű és világa Buday György magyar költői arcképsorozata Makkai Ádám Közelkép Az Udvarhelyi régió települései a korszerűsödés útján Vofkori László Rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok Cófalván Kinda István Fülep Lajos és egy erdélyi református egyházközség Szolláth Hunor Téka Halál Velencében Vallasek Júlia Reflexió és portörlés Balogh Brigitta Olvasószolgálat A Korunk könyvajánlata Talló Társulatmontázs Musca Szabolcs Az alibi nem titok Ferencz Enikő Abstracts Számunk szerzői | Peti Lehel Modernizációs tendenciák az erdélyi falvakban A rendszerváltozás után új megélhetési alternatívák felé orientálódó erdélyi falvak legnagyobb problémája a modernizációs áramokba való bekapcsolódás dilemmáiból, lehetőségeiből adódnak. A probléma nagyságát csak fokozza az a körülmény, hogy a rendszerváltozás után a mezőgazdaságból megélni szándékozók aránya ütemesen növekvő tendenciát mutat. Míg más kelet-európai országokban a falusi lakosság gyors csökkenése tapasztalható, Romániában az elmúlt tizenöt évben sem beszélhetünk számottevő fogyásról. Nagymértékben növekedett viszont azoknak a száma, akik a rendszerváltozás után megélhetésük alapjául a mezőgazdaságot választották. Annak közepette történik mindez, hogy a vidékfejlesztés lehetőségeit számba vevő szakemberek véleménye szerint a mezőgazdaság technikai modernizációja, jövedelmezősége csak úgy érhető el, hogyha az ebből élők száma jelentősen lecsökken. A modern állammá váló Románia esetében a nyugati modernizációs áramlatokba való bekapcsolódás nehézségei, a piacgazdaságra való áttérés kudarcai a vidék vonatkozásában látványosan jelentkeztek. Az átalakulás folyamatai akár mikrorégiónként is olyan változatos átmeneti modellek mentén zajlottak, amelyekben a modernizációs paradigmával megjelenő vállalkozói kultúra, az archaikus minták mentén újjáéledő hagyományos gazdálkodásmódok, az erőforrás-kiélésen alapuló kitermelés, a népi tradíciók mentén újjászerveződő kereskedői hagyományok, a kis léptékű mezőgazdasági specializációs formák stb. kombinációja lelhető fel. A gazdasági vonatkozású problémák mellett kérdésként vetődik fel, hogy az állami szolgáltató intézményrendszer sérülése hogyan hat ki a falvak fejlődési irányaira, az egészségügyi és oktatási rendszerhez, a korszerű infrastruktúrához való hozzáférhetőség milyen determinációs megkötöttségekkel járul hozzá a vidék jelenlegi állapotának újratermeléséhez. Ezek a tendenciák régiónként, falvanként más-más eredők mentén jelentkeznek. Míg egyes falvak esetében az urbanizált régiókhoz való sikeres felzárkózás esélyei előremutatóak, a falvak többségére legjobb esetben is adott modernizációs szinten való toporgást, várakozó vegetálást tapasztalhatunk. Mindemellett sokkal inkább jellemző az intézményi visszafejlődés, a gazdasági és morális dezorientáció, a közösségek lassú atomizálódása. A lapszám írásai főként erdélyi magyar falvak modernizációs pályáit mutatják be. A szocialista modernizáció és rendszerváltozás utáni gazdasági átalakulás, valamint az ennek nyomán bekövetkező társadalmi változások legfontosabb modernizációs tendenciáit értelmezik egy-egy településre jellemző modell alapján. Bemutatják, hogy egy-egy, relatíve kiugró modernizációs folyamatok szereplőivé váló település milyen strukturális összetevők révén állhatott a gazdasági fejlődés útjára. Értelmezik a falusi társadalmakban beindult önállósodási folyamatokat, ezek előzményeit, a kisvállalkozói szféra cselekvési lehetőségeit, a nyugati gazdálkodói modellek adaptációs lehetőségeit, szervezeti és technológiai újításait, valamint az ezeket meghatározó gazdasági, társadalmi és kulturális környezetet. Emellett elemzik a rurális régiók fejlesztési esélyeit, felzárkózási lehetőségeit az Európai Uniós pályázati lehetőségek, valamint a helyi erőforrások viszonylatában is. Peti Lehel |