Szerényi dr. könyve magán viseli minden jelét azoknak az írásoknak, melyek többet kívánnak adni a kinyomtatott betűnél s eleve jelzik, hogy lényeges a mondanivalójuk. Masaryk kivételes egyénisége ma európai érdeklődés központjában áll. A maga nemzedékének reprezentativ manje ő, éppúgy, mint Bernard Shaw, vagy Apponyi Albert. Egy darab Európát képvisel, spenglerietlenül, gáncstalanul, plátói idealizmussal, evoluciós szocializmussal és egy Made in Francé demokráciával.

Szerényi kétségtelenül dús anyagot hordott egybe s meglátszik a könyvön, hogy gonddal állította öszsze. Nagyjában elfogadja azt. amit Masaryk életrajzírói és munkásságának felmérői cseh részről (Herben, Machar stb.) megírtak róla. Szerényi nem is szkeptikus a kútforrásaival szemben. Mindenesetre többet kellett volna foglalkoznia Masaryk háborúelőtti széles perspektivájú tevékenységével, úgy tudományos, mint társadalmi és politikai téren s jólesett volna az objektív összehasonlítás a tegnapi, a tíz-húsz év előtti Masaryk és a mai Masaryk között. Masaryk teljes szintézísű egyénisége bátran elbírta volna ezt, sőt rendkívül emelte volna egy magyar Masaryk breviárium értékét, ha az író figyelemmel kisérte volna müve megírásakor a cseh tudományos világ észrevételeit Masaryk filozófiáját és sajátos történelmi ideológiáját illetőleg. Tudvalevőleg Pekar József egyetemi tanár híres könyve óta, mely Masaryk úgynevezett cseh filozófiáját vette a történelemtudós bonckése alá, egész napjainkig sorozatosan megcáfolták Masaryk történelembölcseleti teóriáit. Ami ugyan igen kevéssé vágta meg Masaryk elveinek szerves felépítését és szociális etikájú humanizmusát: kifelé. Innen van, hogy a céhtudósok korrigálása sohsem volt kerékkötője Masaryk munkásságának. De még a világháború sem volt az az ő számára: Masaryk csodálatos elaszticitással tudott kitartani elvei és intellektuálhorizontja mellett a világzápor minden pillanatában. Valószínű, hogy ez volt politikai sikereinek titka. Ő a feudálizmus és demokrácia harcát állapította meg a háború elején s éppúgy kitartott ezen állítása és hite mellett, mint ahogy most hiszi és állítja, hogy az új Európa a progresszív demokrácia jegyében indult az új élet felé. Szerényi úgy adja Masarykot, ahogy ő egész mivoltában jelentkezik. Szeretettel rajzolja meg egy igazember és kivételes horizontú tudós profilját. Szerényi Ferdinánd elsősorban pedagógiai és didaktikai célokat tart szem előtt, de kétségtelenül abban, hogy Masarykból konkrét tanúlságokat von le a magyarok számára: a nép kezébe adja könyvét. A magyar falu számára szükségesnek látja Masarykot, mert: „az ő megismerése által hatalmas helyzeti energiára teszünk szert. Kisebbségi életünk berendezésében hasznát vehetjük azoknak a tanulságoknak, amelyeket a cseh népnek évszázados küzdelméből a nemzeti érvényesülésért levonhatunk, érvényesíthetjük azokat a módszereket, melyeket elnökünk a népek szabadságáért, a nagy világ küzdőporondján eredményesen használt”. (Pozsony)

* Szerényi Ferdinánd dr.: Masaryk breviárium. Ungvár, 1928.