„Júliusban két egyéni kiállításom volt (First Class a Caixa Fórumon, Barcelonában, és Ezután... címmel, Budapesten, a Műcsarnokban), augusztus végén Halléba megyek, Németország keleti részébe, a Werkleitz Művészeti Biennáléra, amely ezúttal a mai ember hitrendszerét elemzi. Mindennél fontosabb, hogy szeptemberben részt veszek egy csoportkiállításon a Stedelijk Múzeumban, Amszterdamban...” – sorolta a kiváló román képzőművész, jeles karikaturista, Dan Perjovschi a terjedelmes interjú készítőjének, Gabriela Adameşteanunak válaszolva. S a felsorolás itt nem ér véget. Perjovschit ismerik Stockholmtól New Yorkig, Zürichtől Párizsig, s természetesen itthon is népszerű a 22 grafikusa. Hogy miben rejlik sikere? Szerinte humorérzékében, mert az emberek szeretnek „intelligensen nevetni”. Szeretik megérteni a bonyolult dolgokat, sok duma nélkül. „S én nevettetek, megtöltöm a falakat intelligens rajzokkal, amelyek persze bírálatot, kíméletlen kritikát tartalmaznak.” Azzal is tisztában van a karikaturista, hogy az ő egyénisége nem téveszthető össze másokéval; Perjovschi „túl gyorsan mozog ahhoz, hogy kövessék”. S ez valóban így van. Mindig rátalál az időszerűre. Tavasszal Németországban volt, ahol mindenki futballőrületben élt. A telefonfülkék is futball-labda alakúak voltak, a budin is tévékészüléket szereltek fel. Kész őrület volt. Mi kell több egy karikaturistának, mint ezt meglátni s azonnal lereagálni? Rajzban, természetesen. A szurkolók fellobogózták ablakaikat, nemzetek és csapatok zászlai lengedeztek, kiderült (a képzőművész számára), hogy mennyi etnikum él Németországban, főleg a külvárosokban, legalábbis Frankfurtban. Egyébként egyetlen épület bizonyult politikailag semlegesnek, ahol minden zászlót kitűztek: a nyilvánosház – meséli Perjovschi a riporternek.

Az interjúban szó esik arról is, hogy Romániában sohasem vonták felelősségre karikatúrái mondandója miatt, viszont Ausztriában és Dániában tapasztalt ilyesmit; Dániában mintha válságban volna a tolerancia.

Perjovschi beszél persze hazai sikereiről is, amelyek közül kiemeli a Bienala Periferic Iaşi elnevezésű jászvásári szereplését A társadalom pere szekcióban, ahol a híres – ma elhagyott – törökfürdő egy egész emeletét betöltő, kariokával rajzolt vagy szeggel karcolt munkái vannak. A jászvásári rendezvényeket a jelenkori művészet legfontosabb fórumának tartja. A Walter Konig Kiadónál könyve is jelent meg, minden fellépésére magával visz belőle. Jó érzés belépni Stockholmban vagy Berlinben egy könyvesboltba, és kötetedet a polcon látni – mondja

Gabriela Adameşteanu, az ismert politikai elemző kérdéseire válaszolva természetesen politikai nézeteiről is vall a képzőművész. Beszél Románia integrációjáról, az ország Irak-politikájáról, a békefenntartó szerepről (nem érti, miért több ott a román katona, mint a lengyel), a Román Hírszerző Szolgálat teljesítményéről – nem túlságosan pozitívan. Perjovschi egyszerűen dolgozni, alkotni akar. (22, 2006. 16. sz.)