November 2006 Újgazdagok— újszegények |
Bevezető Egy bölcső felett; Gyilkos-tó; A megvert lány balladája (versek) Eszteró István Társadalmi változás, térségi rétegződés Biró A. Zoltán „Lecsúsztunk, és egyszerre mindent elveszítettünk” Oláh Norbert-Sándor–Péter László A megtört idő (vers) Bordy Margit Szegénység és depriváció a Székelyföldön Telegdy Balázs Falusi kisvállalkozók életmódja Oláh Sándor Gazdag cigányok, szegény romák Rareş Beuran A Becali-jelenség Cseke Péter Tamás Az „erkölcsi ellenzék” nemzedéke Interjú Láng Gusztávval 1956–2006 Egy 1956-os erdélyi utazás folytatása Gömöri Györggyel beszélget Cseke Péter Toll Merjük az igazságot kimondani Degenfeld Sándor Borbáth Károly történészi alapvonásai Egyed Ákos Vargyasi leltár 1980 tavaszán Demény Lajos Európa szelíd bája Kalinovszky Dezső Barna reménytelenség Csekéné Kolcsár Irén Világablak Integrációs kérdőjelek Pomogáts Béla Mentalitásválság–mentalitásváltás Péntek Imre Világsiker – kérdőjelekkel és új esély a magyar futballnak Frenkl Róbert Közelkép A deprivált népesség Mihály Emőke Európai örökségünk Eckart Wilfried Schreiber Roma holokauszt Nágó Zsuzsa Emese Levelestár A személyi kultusz virágzásának éveiben... K. L. Téka Hol élne ma Ovidius? Gál Andrea Kölcsönfény Rigán Lóránd Dumapolitika Demeter M. Attila Glokális dilemmák Ambrus Attila Árvíztörténet – mentalitástörténeti tanulságokkal Bodó Márta A Korunk könyvajánlata Talló Társadalom- és gazdaságfejlesztési modellek versenye az Európai Unióban Ráduly Zoltán Dan Perjovschi nemzetközi sikereirõl K. E. Gyermekszegénység Cs. K. I. Abstracts Számunk szerzői | Demény Lajos Vargyasi leltár 1980 tavaszán A volt Leningrádi (ma Szentpétervári) Tudományegyetem Középkor Történeti Tanszékén ismertem meg Borbáth Károlyt, ha jól emlékszem, 1954 végén. Mindketten kandidátusi értekezésünkön dolgoztunk. Ő Olga Jefimovna Ivanova, én pedig Alekszandra Dmitrijevna Ljublinszkaja professzorok vezetése alatt. Tanulmányaim befejeztével 1956 tavaszán hazajöttem, de kapcsolataink – Borbáth 1980. április 20-án bekövetkezett tragikus haláláig – nem szakadtak meg. Részt vettem a temetésén, és Balogh Edgár kérésére vállaltam, hogy két vargyasi házban őrzött hagyatékát felmentem a román belügyi szervek zárolása alól. A temetés után Andrei OŢetea akadémikus megbízólevelével tértem vissza újból Vargyasra, hogy felleltározzam a hagyatékot, és kiválogassam azokat a kiadványokat, amelyek érdekelhetnék a Román Akadémia Könyvtárát. Valójában ez csak ürügy volt a zárolás feloldására. A helyi milícia parancsnokának jelenlétében a vargyasi iskola tanáraival és nagyobb diákjaival elvégezhettük a leltározást. A hagyaték az özvegyre és Borbáth 14 éves fiára szállott. Csupán arra kérhettem az özvegyet, hogy a megtalált becses kéziratokat és régi (16–18. századi) kiadványokat adja át megőrzés végett valamelyik unitárius egyházi intézménynek. Néhai Pataki József kolozsvári professzoromtól tudom, hogy Borbáth Ká-roly elkészítette a székelyudvarhelyi Csonka Vár történetét, de a professzor úr nem tartotta kiadásra érettnek a kéziratot. Megjegyzéseit átadta Borbáthnak, aki maga is lemondott a közlésről. Életében Borbáth sokat járta Erdélyt és kiváltképpen a Székelyföldet. Iskolai füzetekbe jegyezte fel észleléseit. Kéziratokat, okleveleket, régi könyveket gyűjtött. Amikor a nagyenyedi könyvtárban dolgozott, régi könyvtáblákból ritka kiadványok foszlányait áztatta ki és adta át a budapesti Országos Széchényi Könyvtárnak. Bethlen Gábor és kora című könyvem kéziratát véleményezésre adtam át neki, de már nem jutott ideje az átnézésre, nem vehettem hasznát észrevételeinek. Két mappában őrzöm feljegyzéseit a Vásárhelyi Találkozóról, a Bethlen Kollégiumról, ennek tanárairól és tanulóiról, valamint könyvtáráról. Ezek szemléltetik leginkább, hogy miként dolgozott és alkotott, merre járt. Borbáth Károly egyike volt azoknak a székely-magyaroknak, akiket a magyar őshaza története közelebbről is foglalkoztatott. 1955 nyarán két hónapot töltött Közép-Ázsiában. Kandidátusi értekezésének orosz nyelvű szövegét – mintegy 300 oldalt – megtaláltuk a hagyatékában, azt is az özvegy vette át. Ám a Szentpétervári Tudományegyetem is őrzi a dolgozat egy példányát. Onnan fénymásolatban beszerezhető lenne – magyarra fordítás és kiadás végett. A leltározás alatt sajnos nem találtam kész kéziratot. Még szülőfaluja történetéről sem. Szomorú és hányatott élete ad magyarázatot erre. Bukarest, 2006. április 9-én |