Székelyföld -- vagy a Székelyföld? Az eltérés árnyalatnyi -- legyintenénk, de máshol a hasonló divatos dilemmákat leggyakrabban lövöldözéssel "oldják meg". Immár (sajnos) furcsán hangzana "a Koszovó"-- miközben a Székelyföldet (mindenféle beteges román párhuzam ellenére) továbbra is határozott névelővel szokás emlegetni: a román állam keretei között. Milyenek ezek a keretek? És végső soron merre található a Székelyföld? Bukarest és Budapest között? Vagy Harkoviában (a parlamenti ún. Har-Kov jelentésben) keresendő? Ugyebár: ez a terület a leghatékonyabb mumus a román nacionalisták eszköztárában -- de ugyanakkor (vagy éppen azért, mert) dinamikusan fejlődik. Közben a kolozsvári magyar szipogva énekeli a székely himnuszt. Vajon a Moszkva téri munkanélküliek is elérzékenyülnek a maroknyi (?) székely láttán?! Avagy hol is porlik az a bizonyos szikla? -- idézhetnénk a kérdések kérdését. Otthon morzsolódik le, egykéződik, vész el a szikla, avagy pedig idegenben? Egységben az erő? Széthúzásra mindig több akadt. A székely Kolozsvárra jön tanulni -- és székelyföldi egyetemről álmodozik. A kolozsvári magyar pedig? Van, aki nem kedveli a székelyeket. Mert... Székely és magyar. Ma is ható fogalmak, éles határvonalak? Előítéletek, bicskás góbék stb. Az ellentét pedig a valóság: rendezett, tiszta székelyföldi falvak, egyre drágább, felkapottabb kisvárosok. Miben rejlik a térség "titka"? Magyar tőke, Erdély gazdasági leigázása -- lihegik a szélsőséges többségiek. A romániai, az erdélyi magyarság nem székely része viszont irigykedve mondogatja: ezek a székelyek ügyesen kikaparták a pityókát a földből. Még önkormányzati alapból fenntartott folyóiratuk is van. Mindenesetre: a Székelyföld volt már és lehet, lesz még jelentős tényező "tündérkertünk" életében. Sz. G. |
Harmadik folyam X/4. 1999. április
KOLUMBÁN GÁBOR - A Székelyföld mint fejlesztési kihívás KELEMEN HUNOR - A Keleti Misszió (vers) CSIKI LÁSZLÓ - Uz Bence színeváltozása BALÁZS IMRE JÓZSEF - Székelyudvarhely, háttérrel BALOGH GÁBOR - Székely perem KÁNTOR LAJOS - Mondatok, székelyek VOFKORI LÁSZLÓ - A Székelyföld gazdasági-társadalmi körképeaz ezredvégen KÁNYÁDI SÁNDOR "A" betűjéhez (Odd Abrahamsen és Tudor Arghezi versei K.S. fordításában és jegyzeteivel) P. BUZOGÁNY ÁRPÁD - Séta, véletlenül; Valaki más (próza) BÍRÓ BÉLA - Valahol Európában SZABÓ GÉZA - Siker- vagy kényszertörténet -- Csíkszeredában BAKK MIKLÓS--BODÓ BARNA - Elitek, modellek, szerepek I. TOLL LÁSZLÓFFY ALADÁR - Mikes-morfológiák GÁLL ERNŐ - Bakk Elek erkölcsi hagyatéka VILÁGABLAK BÁNYAI JÁNOS - A határ és a kultúra KÖZELKÉP LŐRINCZ GYÖRGY - Reflexiók egy sikertörténethez SZATMÁRI LÁSZLÓ - Kontextus és konszenzus GAZDA JÓZSEF - Teremtő jelenlét HISTÓRIA EGYED ÁKOS - Jelenben élő múlt ROMSICS IGNÁC - Oktatás, kultúra, művelődés a rákosista diktatúrában II. HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY - II. József és a székelyek TÉKA BALÁZS IMRE JÓZSEF - A IV. B. oszt. tan. és az udvar felsöprése (Svédasztal) Olvasószolgálat TALLÓ DEMÉNY PÉTER - Székelyföld K. E. - Háromszék, napról napra SZÁNTAI JÁNOS - Egy amerikai Pesten, avagy Shilling professzor igaz története VALKAI KRISZTINA - Balettiskola LÉPCSŐ/HÁZ KÉP FERENCZ S. APOR (7, 44); MÁRTON ÁRPÁD (43, 58); NAGY ÖDÖN (25, 78, 127); SIKLÓDY FERENC (11); ZSIGMOND MÁRTON (116) |