Amióta a zsidók diaspórában élnek, van zsidókérdés, csak hogy a francia forradalom nagy eszméjéig ez a kérdés nem vált megoldásra éretté s míg azelőtt inkább vallási probléma, addig a francia forradalom, de még inkább a XIX. század második fele egyre inkább politikai, szociális és kulturális vonatkozásokat mutat fel. A világháború s az azt követő időszak ezeket a vonatkozásokat országok szerint tovább bonyolította, felmerült a vesztett háború, a szociális forradalmak nyomán támadt zavaroknak a zsidóságon át való levezetése: pogromok, üldöztetések, előtérbe jutott a cionizmus, az egyes államokban pregnánsan kidomborodó zsidó nemzeti politika, de fellángolt a harc a modern és az orthodox zsidók sokszor szembenálló táborában is.

A zsidókérdés körül kialakult eszmék, problémák, irodalma nagyon is ismert és túlzott dolog volna annak nagyobb eszmei egységeire, eszmei harcosaira itt rámutatni, de a mai zsidóság statisztikai adatait, országok szerinti elhelyezkedését, az utóbbi tizenöt év nagyobb eszményeit, a palesztinai ügy teljes komplexumát, a zsidóság politikai, vallási, kulturális elhelyezkedését, szervezeteit, pártjait, az emigrációk okait, a zsidóság vezetőinek munkásságát most egy enciklopédikus jelentőségű munka foglalja össze, amely a zsidókérdés iránt érdeklődők, a zsidók ügyével foglalkozók figyelmét nem kerülheti el. J. Kreppel ausztriai kormánytanácsos három évtizede lelkes munkása a zsidó publicisztikának, több könyvén túl, számos zsidó lapot, folyóiratot szerkesztett, Lembergben, Krakkóban a zsidó kulturális mozgalmak élén állott s most „Juden und Judentum von Heute” címmel (Amalthea Verlag) egy 900 oldalas, lexikonalakú vastag kötetben, mintegy teljes összefoglalását adja élete szétforgácsolódó érdeklődésének.

A könyv bevezetésében az író igen érdekesen ismerteti a háborúelőtti zsidókérdés jelentősebb eseményeit: az oroszországi zsidóüldözéseket, a szaloniki vérfürdőt, a németországi intézményesített antiszemitizmust, a Dreyfus ügy hullámveréseit, a galíciai zsidók nyomorúságos helyzetét, a cionizmus eszméjének elterjedését, stb., amely eszmények eltörpülnek a világháború kitörése és ennek nyomán támadt katasztrófák mellett, amelyek a világszerte szétszórt zsidóságot mindenütt érzékenyen sujtották. A zsidó, mint katona, a zsidó, mint hadseregszállító, a zsidó, mint défaitista, a zsidó mint forradalmár, mind ismeretes vezércikk és röpirattémák, de ahogy a német hadvezetőség Antwerpen ostroma után az évszázadok óta ott élő zsidó kolóniát feldúlja, ahogy a zsidóságot a lengyelek és az oroszok harcában, mindkét nép részéről súlyos rnegkínzattatások érik s az otthonaikból százezer számra kikergetett zsidók tovább folytatják az évszázadok alatt már abbanmaradottnak látszó népvándorlást, ezeknek a drámák sűrített anyagának látszó tragédiáknak a sorozatát Kreppel recenzionáló, hidegen objektiv tolla soha sem tudja szívszorogatás nélkül feltárni. Tíz millió halott, sok millió sebesült, nyomorék és rokkant ... ez a világháború hivatalos bilanza, de a világháború még nem ért véget, utolsó vonaglásában eléri a zsidóságot és a keleti frontok nyomán támadt zsidóellenes harcok Középeurópába plántálódnak át, Európa új térképe eltépi a zsidók nagy egységeit, szervezeteit, intézményeit, elszegényíti, de jönnek a vérfürdők, az ukrajnai tömegmészárlások, Lemberg, 1918 november 21: (72 halott, 443 sebesült, 100 millió aranykorona rablás és kár) mintegy jeladásul és nem maradt a mai Lengyelország zsidóktól lakott egyetlen helysége sem ki a lembergihez mindenütt hasonló méretű pogromokból. Ukrainában 1919 tavaszán kezdődik az általános pogrom. Kreppel szerint 372 város s mezőváros vesz részt az ukrán pogromban és Zsitómirban 317, Kamenibrodban 250 zsidót lőttek le Petljura ukrán hetmanjai és zsoldosai. De kitér a könyv a csehországi (Nimburg) és a szlovenszkói zsidózaklatásokra, a magyarországi kommün után. a dunántúli zsidóüldözésekre és azoknak áldozatait 300 főre teszi. Nem hagyja megemlítés nélkül a romániai zsidóellenes zavargásokat sem, amelyek során Nagyvárad a legszomorúbb állomás.

Kreppel a zsidóságnak a békeszerződések nyomán keletkezett új helyzetét elevenen domborítja elénk, a palesztinai állami berendezkedést részletesen ismerteti, rátér a kisebbségi védelemből a zsidóságot megillető jogokra, amelyek biztosításáúl Ukrainában és Lettországban éveken keresztül külön zsidó minisztériumok működtek.

A munkának legérdekesebb része a zsidóság teljes, összefoglaló népességi adatai.

Míg a XIX. század idevágó feljegyzései a világ zsidóságát 1870 körül 12 millióban állapítják meg, addig ma 15 és fél millió zsidó lakja a világot.

                                          1870:             1920:

Európában                 9000.000             11.000.000

Ázsiában                     450.000             600.000

Afrikában                    400.000             500.000

Amerikában               2000.000             3.500.000

Ausztráliában                     —             30000

zsidó lakott.

 

Az európai zsidóság így oszlik meg:

 

Lengyelország                                      3.500.000

Ukraina                                                  2.200.000

Románia                                                950.000

Oroszország                                          750.000

Németország                                         600.000

Magyarország                                      500.000

Csehszlovákia                                      360.000

Ausztria                                                 350.000

 

és így tovább... Olaszországban és Jugoszláviában 50.000-nél valamivel több zsidó lakik, Spanyolországban alig 4000, Finnországban, Norvégiában, Portugáliában ezer-ezer.

A békeszerződések előtt az európai Oroszországban, hivatalosan öt millió zsidó lakott.

Kreppel részletes, pontos munkájával az európai zsidóság szaporúlati arányszámát is megállapítja s igen érdekes: Hollandia zsidósága száz évvel ezelőtt 40.000, ma 120.000. Svájcban hetven évvel ezelőtt 3000 zsidót számláltak össze, ma 20.000-nél is több lakja. Németországban a fél millió zsidó 1871 óta csak hatszázezerre szaporodott.

Budapesten lakott zsidó

1787-ben — — — — — —                114

1869-ben — — — — — — 45000

1928-ban — — — — — — 215000

 

Népesség szerint az összlakósságból zsidó:

Lengyelországban   12´5⁰/₀

Litvániában                  7´5 „

Lettországban              7´5 „

Gibraltárban                  7´2 „

Europai Törökországban 6´5 „

Magyarországon         6´3 „

Romániában                 4´8 „

Ausztriában                  4´5 „

 

Palesztina lakósságának csak 11.1%-a zsidó, míg Tangerben (Afrika) 19.2%.

 

Amerikában a zsidóság igy oszlik el:

az U. S. A.-ban                      3.300.000

Kanadában                           120.000

Argentiniában                      l00.000

s igy tovább...

Érdekes, hogy az U. S. A.-ban: 1818-ban csak 3000, 1848-ban már 50.000, volt a zsidó, míg ma egyedül New-Yorkban majdnem másfél millió zsidó lakik, Chicagóban pedig negyedmillió.

Románia zsidóságát a békeszerződés megháromszorozta: 300.000-ről a mai Nagyrománia zsidósága 900.000 re szaporodott s pedig:

Regátban                               300.000

Besszarábiában                     300.000

Erdélyben és Bánátban       160.000

Bukovinában                         140.000

Órománia (Regát) zsidóságából

72.2% városban lakik.

Bukarestben ma 40000 (182o-ban:   508)

Jassyban        “   40000 ( 1820-ban   3000)

zsidó lakik s Jassy lakosságának fele (ugyanígy: Bacau, Botoşani, Drohoi, Felticeni) zsidó.

Erdélyben és Bánátban 90.000 zsidó lakik városban, ebből:

Nagyváradon — — — — — 18.000

Szatmáron — — — — — 12.000

Máramarosszigeten — — — 11.000

Kolozsvárott— — — — — l0,000

(Kreppel könyve olvasóinak figyeimébe ajánlom itt a zsidók születésére, halálozására, házasságára vonatkozó adatokat, valamint a háborús veszteségeikre vonatkozó tabellákat;). Palesztinának az író külön fejezetet szánt. Ismerteti történelmét, az angol mandátum keletkezését, az arabok állásfoglalását, a Vatikán nézeteit, az angol politika és Sir Herbert Samuel programmját, az ottani zsidó szervezetek egymásközötti és egymáselleni helyzetét, a Nemzeti Alapot, Edmond Rothschild óriási áldozatait, a palesztinai zsidó sajtó és zsidó munkásság helyzetét, a szellemi életet s mindebből a zsidók palesztinai helyzetének olyan egységes képe alakul ki, hogy Kreppel nyomán a teljes palesztinai kérdés minden legapróbb detailja megvilágosodik előtünk anélkül, hogy a zsidó idealizmusnak ezen merész politikai és gazdasági kísérletének kritikáját adná. Zsidó publicista létére szinte önfeláldozóan objektiv tud maradni, csak a palesztinai kisérlet pozitív fejlődési tényeire utal, anélkül, hogy sejtetné: a zsidókérdés további sorsa a jövő évtizedekben a Szentföldhöz fűzött remények kijegecesedéséhez fog igazodni.

A zsidóság mai politikai és gazdasági helyzetének részletezésénél az író a zsidóság egyik veszedelméül: a szocializmust tudja, főérve azonban az oroszországi állapotok (tehát a bolsevizmus) és a szocialista zsidóknak a vallástól való elidegenedése, a szombat be nem tartása, stb. Anélkül, hogy ehhez a kérdéshez részletesebben, tehát megelőzhetetlen argumentumokkal szólnánk hozzá, csak arra akarunk itt rámutatni, hogy a szocializmus katonái, hívői a dogmákban és külsőségekben élő vallásoknak (áll ez a sokban megkövesedett zsidó vallásra is) de ezzel szemben a szocializmus emberi hitet, erőt, öntudatot, bizalmat ad.

 A könyv utolsó fejezeteiben a zsidók kulturális intézményeinek, iskoláinak teljes felsorolását, az egyetemes politikai, tudományos, irodalmi, művészeti élet vezető elméineknévsorát adja s megemlíti, hogy a. 104 Nobeldíj közül eddig 18 jutott zsidónak.

A könyvet világos adatai, praktikus tabellái, anyaga ökonomikus, csoportosítása miatt a zsidókérdést tanulmányozók nélkülözhetetlen kézikönyvéül ajánlhatjuk, bár maradandó értéket, a zsidóságot érdeklő átfogóbb, mélyebb eszmei célkitüzést nem ad. Számszerű adatai, tárgybeli felsorolásai azonban itt is, ott is olyan, kombinációkra nyujtanak lehetőséget, amelyek egy az ebbe a problémakomplexumba elmélyedő tudós munkáját hathatósan elősegíti. (Pozsony)