A sivár magyar könyvtermelésben, amelyben az ügyeske művel és unalmas átlagok uralkodnak, éppen azon a kietlen területen, amelyet új magyar elbeszélő irodalomnak neveznek meglepetés és öröm egy tiz íves novellás könyv, amelyről hallgatnak a barátkozó kritikák s amelynek nem volt visszhangja a süketek és vakok városában.

Lanátor Pogány Ferenc fiatal, alig ismert író, pár írása jelent meg a Nyugatban és úgy tudom ez az első könyve. És ez az első könyv meglepően teljes, tiszta és egyszerű. Semmi handabandázás nincsen ezekben a novellákban, a moderneskedő fiatalság éretlen kurjongatásai és a cinikus pesti fiatalok ügyeskedései is hiányoznak. Lefejtett, kibontott életeket tár elénk kegyetlenül és természetesen, cifrázás és nagyrészt (milyen érdem!) irodalom nélkül. Kihangsúlyozottság nélkül mennyi tendencia! A kötet kezdő novellája „Munka nélkül” az esett, szegény, robotos ember felszabadulását mutatja meg egy szabad nyár örömében. Ahogyan meglepetés lesz önmagának is, nekünk is, amint a munkába tört férfiből emberré változik.

Novelláinak nagyrésze ilyen hirtelen változást tárnak elénk. Esett, megkínzott emberek sorsa fordul az egyik óráról a másikra, repül fel, vagy sülyed el egészen. Éppen ahol nincstelenek életét érzékenykedés és szépítés, glória nélkül, de egész együttérzéssel rajzolja elénk, ott a legerősebb. A munkanélküli, az utcalány, az elhasznált munkás, az elnyomorított, megfélemlített kisgyerek, a tehetetlen vén, az ő történeteik erősek, komorak, tragikusak és tiszták, „Szabadon”, a kötet címe és a novellák hőseinek legtöbbje felismeri a köznapi hazug élet, a mai berendezésű élet terhét, láthatatlan köteleit és megszabadítja magát tőlük, vagy legalább erre indul.

Gyengék a kötetnek utolsói novellái, ahol kihegyezett befejezésekkel, csinált kerek történetekkel kísérletezik Lanátor Pogány. Itt aztán részint a Grand Guignol, részint a romantika határaihoz jut közel. Nincs ilyesmire szüksége az írónak, maradjon csak egyenes útján. Aki olyan novellákat, mint a „Szimfónia”, „Tiz halott”, vagy a már említett „Munka nélkül” tud írni, annak nics szüksége mesterkedésre.

Komoly fiatal író érdemes első könyve.

Fölfelé indul a hang, figyeljük: meddig ér. (Budapest)

* Déry Tibor új könyve. Kiadta a Genius. Budapest 1929.