Orbán kiállt a képviselők elé, és kijelentette: a kerítés én vagyok. Nem egészen így, de talán lélekben ezt gondolva. Elvégre, ha a rég porladó Lajos azt mondhatta, hogy ő az álam, akkor egy korlátolt belső felelősségű, ámde felelősségpánikos vezetőnek, egy kerítés csak kijár. Tehát Orbán maga a kerítés. S ezzel le is tudhatjuk a parlamenti szócsatáról szóló összefoglaló nagyját. szt pedig egyre durvábbak. Az út végén, az addigra teljesen bezápított agyú hívek talán még egy pogromot is bevállalnak majd. Mármint úgy, hogy ők vernek másokat. Mert azt természetesen még egy szélsőséges sem mondta, hogy ő szeretne a megvertek névsorában lenni. […]

Miután már a Magyar Köztársaság nélküli köztársasági elnök aláírta a „Taigetosz-törvénynek” elkeresztelt jogalkotási selejtet kezd oszlani a homály. Mármint abban a tekintetben, hogy most, amikor már szinte mindegy, előmerészkednek a szakma nagy megmondó-szervezeti. Mármint azok, akik szerint tulajdonképpen semmi baj nincs az egésszel. Például a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület (MLSZSZ). A Facebook-on azzal vezetik fel a magukét, hogy „Íme az MLSZSZ és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (ELTE BGGYK) Logopédiai Szakcsoport szakmai állásfoglalása”. Mely felvezető máris azt sugallja, hogy ott, az ELTE BGGYK berkeiben is ráférne a szembe nézés. Egymással. A folyosón. Ha eközben beszédbe is elegyednek egymással […]

A Nemzet Szurkolója hallgat az Andorrától elszenvedett vereség után. Eltűnt, mintha köze sem lenne az egészhez. A Vezénylő Tábornok veszni hagyja pusztulása ítélt hadait. Nem meglepő ez, és nem is mulatságos. Megszoktuk, hogy neki csak a győzelem a gyereke, a vereség mindig mások fattya. Állítsuk meg Brüsszelt, üzente Orbán a plakátjaival. Ha mégsem jön össze, akkor a magyarázkodást kiszignálja valamelyik alkutyájának. Lázárnak, Rogánnak, Kósának. Utasítja Pintért. A Nemzet Szurkolójának csak a sikerekhez van köze. Ezekhez adja az arcát. Ha nincsenek sikerek, akkor kreál néhányat. Magyarország erősödik. Magyarország jobban tekljesít. És a legújabb: Magyarország erős és büszke európai ország. Ezekkel a […]

„Mi a győzelemről megtanultuk, hogy a részvétel a fontosabb, a vereség is fizet szépen, és a győztes sokkal fáradtabb” Zorán Sztevanovity: Így is jó Egy évvel ezelőtt ezrek ünnepeltek a körúton a belgáktól elszenvedett 4-0-s vereség után. Eufórikus volt a hangulat, még a villamosokat is leállították a boldog szurkolók: Volt ok az örömre: a mi csapatunk kapott ki. Néhány nappal ezelőtt az oroszoktól szenvedett vereséget a válogatott, 3 gólt kaptunk, úgy, hogy egyet sem rúgtunk. Akkor nem volt nagy ünneplés, de a himnuszt elénekelték a játékosok a közönséggel együtt, mert mindenki tudta, hogy a mi csapatunkat győzték le. Ez egy […]

Korábban sokaknál kivert egy-két biztosítékot az a törvény, amelyet prózai fennköltséggel „Taigetosz-törvénynek” kereszteltek el. Ennek egyik sarkalatos pontja valószínűleg az, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BMTN) küzdő tanulók ne kaphassanak felmentést az osztályzás alól. Miközben néhány területen azt is lehetővé gondolták tenni, hogy gyógypedagógiai képesítés nélkül lehessen gyógypedagógiai segítségre szoruló gyermekeket tanítani. Az utóbbival az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oldalán olvasható, még olvasható, tájékoztatás alapján a gyógypedagógusokat képzők nem fenntartás nélkül értenek egyet. A megjelölt aláírással közzétett tájékoztatásban világosan jelezve, hogy az okszerű ellátás egyfajta megtagadását jelenti, és a gyógypedagógus-hiány feloldására született látszatintézkedés: „A jelenleg gyógypedagógus-képzést végző karok […]

Furcsa gyümölcsöt termett a Magyarországon és a más államokban élő magyarok közötti mesterséges hergelés, aminek fő felelősei azok, akik olyan kifejezésekkel játszadoznak, hogy „ki a magyarabb”, meg „ki az igazi”. Első ránézésre azt hinné az ember, sajátságos kinézésű kotlóst ábrázol a Győrhöz közeli Mórichidán felállított mű, amint éppen fel akar csippenteni valamit. A körítés azonban eligazít az installáció mibenlétéről: június negyedikéről emlékeztek meg a kisközség derék lakói ezzel az izével. Ezt támasztja alá a két oldalon álló honleány (egyik szőke, a másik barna – még ha csak festett is) a nemzetiszín lobogókkal, meg a felirat a francia kiskastély nevével. Szóval […]

Idestova két évtizede foglalkoztat a magyar szocialisták kommunikációja, 2001-ben még egy kis könyvet is írtam róla. Feltűnt, hogy milyen gyakran cserélődtek az elnökök és az elnökségi tagok. Mire megértették, hogy mi a média, már le is váltották őket. Molnár Gyula tavaly került a pártelnöki székbe, és a kezdeti botladozások után mintha megérezte volna a nyilvánosságot. Elevenebb az arca, hatásosabb a papír nélkül előadott retorikája, mint az újdonsült vezetőtársáé, Botka Lászlóé. Nemrégiben például a kormánypárti szerkesztőségek ellen meghirdetett bojkottról kérdezték, és ezt mondta: „Ezek már nem médiák, ahogy ezt megszoktuk.” (ATV, 2017. május 17.) Nem azzal jönnék elő, hogy a média […]

Úgy tűnik, hogy az elmúlt napokban a legnagyobb érdeklődést, vitát az a Gulyás Marciék ill. a Közös Ország Mozgalom által elkészített videó váltotta ki, amelyben baloldali és liberális demokraták mellett Jobbikos képviselők is megjelennek és elmondják, hogy ahhoz, hogy Magyarországon 2018-ban igazságos és fair választásokra kerüljön sor, amelyek kifejezik a választópolgárok akaratát, a jelenlegi választási rendszert meg kell változtatni. Sokan úgy gondolják, hogy azáltal, hogy itt azonos cél érdekében ugyanabban a klipben jelennek meg demokraták és szélsőjobboldali politikusok, előbbiek legitimálják utóbbiakat is a demokratikus térben. Én ezzel nem értek egyet, pedig – amint ezt sokan tudják rólam -, elvi ellensége […]

A hétvégén a csapból is a csíksomlyói búcsú folyt, meg Trianon, meg a nemzeti összetartozás. Egy ismerősöm felhívott és mindenképpen azt akarta megtudni, hogy nekem milyen a vallásom. Semmi módon nem érte be azzal, hogy nekem olyan nincsen, mert márpedig az mindenkinek van. Milyen vallású volt apám? Hát ő eredetileg katolikus lett volna, még kántortanító is volt egy röpke ideig, de aztán felhagyott a hitbéli dolgokkal, anyám úgyszintén, engem meg már meg se kereszteltek, hát akkor nyilván nincs vallásom. Egyszer majdnem keresztanya lettem, de aztán kútba esett a dolog, mert a pap erőszakoskodott, hogy az nem lehet akárki, nekem is […]

Belenéztem a pártállami híradóba. Ne kérdezzétek, hogy miért, ne mondjátok, hogy magamnak kerestem a bajt. Vannak ilyen napjaim, ritkán hálistennek, de hát én is emberből vagyok, hibázhatok néhanapján. Már nem bosszankodom, nem is röhögök ezeken a műsorokon, úgy nézem őket, mintha egy múzeumban soha nem volt, vagy régen kihalt állatokat látnék. Borzonganék, ha lenne hozzá kedvem, hánynék, ha nem volna erős a gyomrom. A rendszerváltozás után azt hittem, szerintem sokakkal együtt, hogy már soha nem lesz ilyen híradó. Hogy a pártállammal együtt kihalt ez is. De van, ráadásul a mi pénzünkön. Mi dobtuk rá össze a lóvét, hogy legyen miből […]

Vona Gábor hosszú interjút adott az azonnali.hu portálnak, amelynek során főképp a Jobbik néppárti ambícióiról volt szó. Ebben tette föl a kérdést az interjúzó, hogy mit tenne kormányra kerülése esetén a Jobbik a budapesti Pride-vel, vagyis az eltérő identitásúak cikornyás felvonulásával. „Ha Budapest főpolgármestere lennék, betiltanám” – válaszolta a pártelnök. Leszögezem: a hasonlóan csicsás, magamutogató megmozdulások nem az ízlésem szerint valók, és néhány érintett ismerősöm is inkább szégyelli az ott megnyilvánuló obszcenitást. Vona azonban súlyosan téved. Nem tilthatná be a felvonulást akkor sem, ha miniszterelnök, vagy államfő lenne, ugyanis nem kell semmilyen felsőbbségtől engedélyt kérni egy rendezvényre. Magyarországon ugyanis a […]

Kedves Botka László! Fura volt kicsit, amikor önjelölt miniszterelnök-jelöltként felbukkant. Nem azért, mert az önbizalom hátrány lenne. Sokkal inkább azért, mert úgy gondoltam volna, hogy először a pártját próbálja meggyőzni, és a párt többségének a döntésével megtámogatva jelentkezik be. Programot hirdetve. Kicsiknek és nagyoknak. De nem vitatom. A terv bejött. Az először bejelentkezéssel alapvetően kényszerpályára küldte a pártját. Gyakorlatilag nem volt más választásuk, mint jelölni. Ez személy szerint nekem inkább zsarolásnak, mint demokratikus alternatívák felmutatásának tűnik, de ez legyen a pártja belügye. Meg a szimpatizánsoké. Kicsit snassz ugyan, hogy a programhirdetés elmaradt mind a hivatalos jelölés előtt, mind a jelöléskor, […]

Felmerül-e vajon bárkiben, hogy Kubatov kopaszai mit fogyasztottak a minap a Godunov nevű belvárosi kricsmiben? És ha igen, ki állta a cehhet? Mert ha például vodkáztak volna, noha a fantasztikusan gazdag választék bizonyára még őket is meglepte, talán gazdáik felfrissült ízlésvilágához igazodva a Kremlin vodkába kortyintottak, amiből mindössze 2600 forint egy mai feles (4 cl). Igazán nem túl drága, ráadásul ha palackkal rendeltek volt belőle (0,7 l) 45 ezer forintért, akkor stampedlije alig 2575 forint volt, a hülyének is megéri. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az itallapon, igaz, nem kimérve, hanem csakis palackban (0,7 l) kínálnak 89 ezer forintért is orosz […]

A történet annyira egyszerű, mint a faék, ám mint cseppben a tenger, benne van minden, ami minket mostanában körülvesz. Kor- és kórkép következik Orbán Magyarországáról. Az Átlátszó információi szerint még április elején „harminc-negyven kigyúrt, félelmet keltő személy, továbbiakban kopaszok, Security feliratot tartalmazó ruhában, minden előzetes értesítés nélkül megjelentek a belvárosi Sas utcában, a Godunov nevű étteremben, az asztalokhoz ültek, a bent levő vendégeket hangoskodással, trágárkodással megijesztve távozásra bírták”. A kopaszok a „konyha ajtóinak zárjait dologi erőszakkal feltörték, és zárat cseréltek”. Az alkalmazottak rendőrt hívtak, de a rendőrök „azt mondták, nem intézkednek, mert nem folyik vér, és ez birtokháborítási ügy, amelyben a […]

– Te jó ég, asszonyom, mit csinál itt? – Nem vagyok asszony. Lány vagyok. – Jó, most nem ez a lényeg. Mit művel? – Nem látja? Szülök. – Itt? Az utcán? – Igen. Lánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség. – De miért a földön? – Nekem ez a szülőföldem. – Nem tudott volna várni? Bemenni egy kórházba, mint a többi rendes magyar nő? – Nem volt erre idő. Meghallgattam Németh Szilárdot, a Fidesz alelnökét, és úgy éreztem, azonnal cselekednem kell. – Ő mondta magának, hogy szüljön az utcán? – Azt mondta, hogy aki teleszüli a világot, azé a világ. – […]