Egy titokzatos nép, melynek eredete a múlt ködébe vész. Ők a germánok. A rómaiak barbároknak nevezték, s kultúra nélküli vadembereknek tartották őket. Vajon valóban tudatlanok voltak? Háborúkon és csatározásokon kívül nem voltak másra képesek? Miben hittek? Mitől féltek? Miként viszonyultak a római világbirodalomhoz? Mi maradt ránk tőlük? Mit tudunk róluk? Kik voltak a germánok? Európa késő ókori történelme sok olyan meglepetést tartogat számunkra, melyeket a mai történetírás szakmai szempontból földolgozott, ám a köztudatban kevéssé ismert. Julius Caesar Kr.e. 4-ben a Római Birodalom számára öt hadjáratban meghódította Galliát, vagyis a Rajna folyam és az Atlanti-óceán közé eső területet, az Alpoktól északra. […]

Írásom tárgya nem vallási ellentétek szítása, csupán egy hazánkban, a jelenlegi kormányzat által gyakorolt módszertan történelmi-vallási hátterének megvilágítására tett kísérlet. A mai magyar kormányzat úgymond ideológiai alapja a római katolikus felekezet, amint ezt a KDNP nevű pártféleség mint koalíciós partner jelenít meg. Ezzel a ténnyel úgy vélem, a legtöbb magyar politikus és gondolkodó ember tisztában van. Azzal viszont már kevesebben vannak képben, hogy e felekezet milyen történelmi gyökerekkel rendelkezik, s ezek folyományaként milyen motívumok állnak tetteik mögött, s az sem nagyon ismert, hogy amiképpen a leopárd sem tudja levetni a foltjait, a katolicizmus teológiája, működési struktúrái és reflexei alig változtak […]

Írásom tudatosan provokatív címe nem populista propaganda, hanem annak fölmutatási kísérlete, miért lehetséges, hogy Kelet-Európa legtöbb államában a mára köznyelvi beágyazottságra szert tett „illiberalizmus” fogalma mögötti tényezők miként jöhettek létre. Hangsúlyozom, nem valamely konkrét kelet-európai rendszert szeretném tollhegyre tűzve vitriolba mártani, bár ezt nagy örömmel szoktam tenni más fórumokon, hanem azokat a talán kevéssé figyelembe vett történelmi tényezőket fölvázolni, melyek ide vezettek. E mai folyamatok gyökerei az elmúlt kb. 500 év európai- és világeseményeiben keresendőek, de az időben még jobban visszalépve, első jelei már a 4. század végén, a keresztyénség államvallássá tételével megjelentek. Tudvalévő, hogy a demokráciát a vallásszabadság hozta […]

Vannak helyzetek, melyekben a morális szempontok fölülírják a karrier, az érdek, vagy a politika szempontjait. Vannak emberek, akik adott helyzetben a lelkiismeretük által diktált morális értékrend alapján cselekszenek. Őket az utókor általában hősöknek, kortársaik többnyire ostoba álmodozóknak tartja. Sok ilyen „álmodozó” van, ám túl kevés ahhoz, hogy fölrázzák a mindenkori konformista állóvizeket. Történetünk egy ilyen emberről és ükunokájáról szól. Johann David Yorck, Wartenburg későbbi grófja 1759-ben született Potsdamban, egy porosz százados törvénytelen fiaként. Szülei csak négyéves korában házasodtak össze, ami a protestáns Poroszországban nem keltett akkora megütközést, mint Európa katolikus felében. Miután Napóleon meghódította Európa nyugati részét, s térdre kényszerítette […]

Mostanság emlékezünk meg a Harmadik Birodalom Szovjetunió elleni támadásáról, a Barbarossa-hadműveletről, annak 75. évfordulójáról. Amikor a náci német támadás örvénye egykoron rázúdult a Szovjetunióra, a hidegvérű terror, a zsidóság és polgári lakosság példátlan, faji alapú kiirtása kontinensnyi méreteket öltött, érdemes egy pillanatra megállni és elgondolkodni azon, miként is alakult ki ez a konfliktus, mely nemcsak a XX. század második felét, de mai világunkat is döntően meghatározza. Lengyelországnak a németek és szovjetek közötti 1939. augusztusi, titkos szerződésben elhatározott felosztását követően a Szovjetunió berendezkedett az általa elfoglalt területeken, s ez a tevékenységük a katyni tömegmészárlás mellett főleg a támadó jellegű katonai infrastruktúra […]

Egri-Eiben István sorozatának harmadik részét mutatjuk be. (Az első rész itt olvasható, a második pedig itt.) Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja körül, akik a legnagyobb sötétség idején, életük feláldozása árán is készek voltak a világtörténelem legnagyobb gonosztevőjét és rendszerét megsemmisíteni. * Máriának * Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s […]

Egri-Eiben István sorozatának második részét mutatjuk be. (Az első rész itt olvasható.) Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja körül, akik a legnagyobb sötétség idején, életük feláldozása árán is készek voltak a világtörténelem legnagyobb gonosztevőjét és rendszerét megsemmisíteni. Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s a parlamenti kétharmad birtokában törvényesen megszavazott […]

Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s a parlamenti kétharmad birtokában törvényesen megszavazott ún. felhatalmazási törvénnyel (Ermächtigungsgesetz) lényegében Németország egyeduralkodójává emelkedett. A következő 12 évben a világtörténelem legnagyobb és legpusztítóbb háborúja szakadt a világra, 52 millió áldozatot követelve, köztük 6 millió, származásuk miatt meggyilkolt zsidót. Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja […]

Vannak politikusok és vannak államférfiak. A kettő közötti különbséget nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyik kevésbé korrupt, mint a másik, hanem az, hogy az államférfi képes pártja közvetlen érdekein felülemelkedni és észrevenni országa, hazája hosszú távú lehetőségeit, céljait és fejlődését, s önmagát ennek szolgálatába állítani. Következő írásom ezt járja körül. Európa történelme kevés olyan ősi nemesi családból származó arisztokratát ismer, aki születési előjogainál fogva először felemelkedik, majd hogy új rendszer jöhessen létre, részt vesz saját társadalmi rétege felszámolásában. Ennek megtörténte után egy diktátor érdekében segít az új rendszer felszámolásában is, később segít a diktátort megbuktatni, hogy visszaállíthassa az őt felemelő […]

Európa nemzeteinek történelme könyvtárakat tölt meg, s a nemzeti sorsfordulók objektív és elfogult, történelmi, irodalmi, vagy politikai magyarázatai talán még nagyobb terjedelemre rúgnak. Mégis, különösen nagy politikai és társadalmi átrendeződések idején újra meg újra születnek – általában utólag – magyarázatok és értelmezések az adott folyamatra, melyek többségét az idő gyakran megcáfolja. Jelenleg Európa az EU bővítése mellett egy radikális társadalmi átalakulás előtt áll, aminek oka részben a szemünk előtt zajló informatikai robbanás. Ennek távlati társadalmi, gazdasági és politikai hatásai ma még nem igazán mérhetőek fel, de annyi biztos, hogy vannak fő- és mellékszereplői, s ezek az európai nemzetek. Közöttük is […]

Teddy Kollek, Jeruzsálem korábbi polgármestere egy könyv előszavában így ír szeretett városáról: „Jeruzsálem egy szimbólum és egy álom – Izrael örök fővárosa. De a mennyei Jeruzsálemen kívül vannak más Jeruzsálemek: a történelmi korok Jeruzsáleme, királyok, hódítók, próféták, bölcsek és mesélők városa. Van egy szent Jeruzsálem is, a hit városa – Izrael, a kereszténység és az iszlám hitének központja, közös és eltérő eredetüké, számos felekezetüké és vezetőjüké…” A jelen A XX. század második felében, s napjainkban is Jeruzsálem városa és az érte folyó politikai és tényleges csatározások szinte egy napra sem tűntek el a világ híreiből. Mintha az ószövetségi Zekarja (Zakariás) […]

Az elmúlt évtizedekben ismerhettük meg azt az iszlám hadviselési módszert, hogy politikai vagy katonai célpontok megsemmisítése érdekében öngyilkos merénylők férkőznek a kiszemelt személy vagy hely közelébe, majd önmagukat is fölrobbantván, megsemmisítik azt. A vallási fanatizmusból elkövetett öngyilkos gyilkosság 2001. szeptember 11-én megrázta az egész világot, s szembesítette nemcsak egy újnak tűnő hadviselési móddal, hanem azzal a mélységes gyűlölettel is, mellyel a radikális iszlám viseltetik a Nyugattal szemben. A világ csodálkozott és nem értette, hogy művelt, képzett, Nyugaton nevelkedett moszlim vallású emberek miként képesek ilyen brutális barbárságra, s csak lassan-lassan kezdték megérteni először a vezetők, majd egyre többen, hogy létezik olyan, […]