Speciálisan a huszadik század könyve. Erényeiben és tévedéseiben egyaránt. Eszméivel a legmagasabb perifériákat surolja, viszont hibáival szinte komolytalanná válik.

Az a világnézet, amely ebből a könyvből az olvasó elé lép, vallásos világnézet és ennek is az a fajtája, amelyik egyetemességével dominál.

Első könyvében egy vallást propagál, mégis a legszembeötlőbb: a legtisztulbek. Van benne minden, de ezek között mégis a legszembeötlőbb: a legtisztul-tabb istenhit és ezzel szemben a humánizmus vallása. Cs. Lázár László írása sulyos antinómiában szenved, mert, amíg egyfelől azt mondja, hogy az isten a legmagasabb csúcs, s mint ilyen alapja az emberiség jövőjének, másfelől egész bátran azt is hirdeti, hogy az ész minden és okos ember nem lehet rossz ember. Hosszú volna ezt végig elemezni, hogy mit jelentene ez, de az eredmény az volna, hogy az első állítása elesne. Különben is – és ezt már zárójelben mondom – a humánizmus vallása mindig a legtragikusabb csődbe vezetett (görög római vallás). Mert igaz az, hogy az a természettörvény, melyben az emberiség jövője rejlik, a „cselekedetek és következményei” szabálya, a humánumra van építve, akinek adva van a legnagyszerübb megkötöttség: a szabad akarat, azonban teológiai alapon az emberek cselekedeteinek egyetlen okozója: isten. Az ellenmondás tehát megoldhatatlan ez alapon.

A világbékében az egyes embernek a tiltakozása “rejlik a barbárizmus ellen. A világbéke az a legfőbb jó, amely egyedüli lehetősége a személyiség megvalósulásának. Tiltakozás a háború és minden támadás ellen, mely az emberiséget célozza, vágy, mely utópisztikusan él minden ember lelkében.

Cs. Lázár Lászlónak a világbéke megvalósítására törvényei is vannak. A szociálizmust fogja meg, mint harmadik fórumot, ami az emberiség jövőjében boldogító lesz.

Megállapítható, hogy a könyvnek minden kuszáltsága mellett – hiszen a probléma a legnagyobb – nagy értékei vannak. Első értéke az, hogy a megvalósítás eszméjében a tényezők: a vallás, a világbéke, és a szociálizmus, valóban olyan tényezők, amelyekre tényleg jövőt lehet építeni. Olyan eszközök, melyeknek egybeforrása és kikristályosodása lesz: a szabad ember. Második értéke pedig az, hogy egy szenvedélyesen hivő ember lelkéből szakadt fel, amelyik – im, kész az útra. (Kolozsvár)

*Cs. Lázár László: Egy természettörvény és az emberiség jövője.