Nem kell csodálkozni ha a nyers pártpolitikával átitatott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, vagy éppen a nem feltétlenül magas kaliberű fideszes pártemberek vezető állami beosztásokba való kinevezése kritikát vált ki a nyugati sajtóban. De a montreáli Le Devoir című napilap egy múlt csütörtökön megjelent publicisztikája nem más mint nyílt riogatás, teljesen színvonaltalan spekuláció a magyar demokrácia jövőjéről. “A fasizmus Magyarországon” című írásban Serge Truffaut québeci közíró Magyarországot egy pestishez hasonlítja. Szerinte az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett kormány álma a trianoni békediktátum megbosszulása, Románia és Szlovákia területi megcsonkítása. Truffaut úgy gondolja, hogy Orbán a Nagy-Magyarország feltámasztását jelölte ki mint célkitűzés. Truffaut elmondja, hogy a kormány azon törekvése, miszerint minden […]

A kanadai magyarság a kétoldalú kapcsolatok motorja–mondta Vastagh Pál nagykövet a tiszteletére tartott parlamenti fogadáson. 2010 június 25-én Mauril Bélanger parlamenti képviselő és felesége Kati  fogadást szerveztek a leköszönő magyar nagykövet és felesége, Liza, tiszteletére. Vastagh Pál elmondta, hogy mennyire fontosak voltak a társadalmi kapcsolatok kiépítése és, hogy ebben a munkában felesége is rendkivül aktív szerepet játszott. Továbbá Vastagh nagykövet rámutatott arra a tényra, hogy két népszámlálás között 50 ezer fővel nőtt a magukat magyarnak is valló kanadai állampolgárok száma. Ebből az derül ki, hogy egyre inkább vállalják fel a már itt született második és harmadik generációs fiatalok magyar identitásukat. Vastagh Pál szerint […]

A magyarországi ellenzéki pártok erélyesen támadták az új Fidesz kormányt, miután Kósa Lajos–Debrecen fideszes polgármestere–és Szijjártó Péter pártszóvívő olyan felelőtlen kijelentéseket tettek az ország állítólagos államcsődközeli helyzetéről, melyek drámaian meggyengítették a forintot, bedöntötték az OTP Bank részvényeit és a legnagyobb nyugati sajtóorgánumok figyelmét is felkeltették. A mai parlamenti ülésen, az egyik felszólaló Scheiring Gábor képviselő volt, aki a Lehet Más a Politika (LMP) frakció tagja. Örömmel nyugtázzuk, hogy amennyiben Scheiring magatartása jellemzi majd az LMP jövőbeli politikáját is, akkor valóban lehet más a politika. A stílusban mindenképpen, ha másban nem is várhatunk olyan gyors és forradalmi változást. Annyi történt, hogy Scheiring mai parlamenti felszólalása eléggé szerencsétlen volt. A képviselő fogalmazása nehézkes volt, nem nagyon lehetett követni mondandóját és úgy […]

A francia-nyelvű Histoire jugera című politikai hírműsor egy teljes órát szentel a magyarországi Országgyűlési választásokra. A műsor szerkesztője, François Roberge, három szakértőt hívott meg és a választásokkal kapcsolatban a következő vitaindító kérdést tette fel: “Budapest–kelet, vagy nyugat felé?” A műsorban megszólal Ádám Christopher történész, a Carleton Egyetem történelem professzora, illetve a Hírlap szerkesztője, valamint Denis Szabó magyar származású kriminológus és Tania Gosselin, a montreáli UQAM egyetem politológusa. A l’Histoire jugera Montreálban a 102,3 FM frekvencián fogható. Szintén meghallgathatja az adást a rádió honlapján. Kattintson a francia menűre és aztán az “en onde” gombra. A Radio Centre-Ville egy multikulturális, többnyelvű közösségi rádió, […]

Tölgyessy Péter elemző, a Fidesz egykori parlamenti képviselője az ATV Pont 7 című műsorában elmondta: a hárompárti országgyűlés alakulása lenne a legaggasztóbb eredménye az április 11-ei választásoknak. Bár a felmérések szerint a baloldali Lehet Más a Politikának (LMP) reális esélye van az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére (a Nézőpont Intézet szerint akár 9 százalékot is elérhetne ha minden potenciális szavazót megszólítanak), az is lehetséges, hogy csak a Fidesz, az Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Jobbik kerül be. Tölgyessy szerint a szocialisták megszeretnék őrizni a jelenlegi politikai konstellációt a baloldalon, melynek köszönhetően a Fideszből kiábrándult baloldal érzelműek csak az MSZP-hez fordulhatnak ha alternatívát keresnek két-három éven belül. Ha azonban az LMP is bekerül a parlamentbe, akkor reális baloldali alternatívája is lehet a szavazónak és rákényszerítené a MSZP-t a változásra, illetve a komoly átalakulásra.

A Lehet Más a Politika (LMP) nevű új magyarországi párt 3 százalékra csökkentené a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, így teret nyernének a kispártok és nem mondhatnák olyan könnyedén a nagyobb politikai erők, hogy a kisebb alakultra leadott szavazat elvész. Magyarországon még mindig könnyebben alakíthatnak parlamenti frakciót marginális pártok mint Kanadában, hiszen nálunk kizárólag egyéni körzetek vannak. Még ha egy agilis, népszerű jelöltet is tud állítani egy kispárt és ő diadalmaskodik egyéni kerületében, akkor is csak függetlenként kerülhet be a kanadai parlamentbe, hiszen minimum 12 egyéni képviselő szükséges a parlamenti frakció alakításához. De amennyiben az LMP bekerül az Országgyűlésbe (és a listát állító kispartok közül a Lehet Másnak van a legjobb esélye) akkor jelentős parlamenti reformokat kezdeményezhetnek.

Munkáspárt a rendszerváltás óta először nem állított országos listát, miután összesen 16 egyéni választókerületben tudták összegyűjteni a szükséges 750 ajánlócédulát. Így a párt meg sem pályázhatja az 1 százalékos küszöböt és így állami támogatás nélkül marad Thürmer Gyula pártelnök formációja. Thürmer a Szabadság című munkáspárti lapban elemezte a kommunista párt rendkivül nehéz helyzetét és rámutatott a Munkáspárt belső problémáira, melyek hozzájárultak a választás körüli kudarchoz. A listaállítás elbukásával ugyan oda jutott a Munkáspárt mint a Kanadai Kommunista Párt (CPC)–mind a ketten csak néhány teljesen esélytelen jelöltet tudnak állítani olyan kerületekben. Thürmer szerint nagy bajok vannak a párton belül, de talán még van remény.

Enyhén államfüggő vagyok, de azért még van remény és már majdnem jó úton járok. Ez derült miután válaszoltam a Magyar Demokrata Fórum honlapján megjelenő interaktív, “Mennyire vagy konzervatív?” című teszt kérdéseire. A kérdések többnyire tartalmasak és sokszínűek, kár azonban hogy a lehető válaszok már sokszor bulváros formát öltenek, máskor pedig egyenesen infantilisek. Kanadai szemszögből nézve, az MDF jelenlegi gazdasági konzervativizmusa olyan, mintha egyenesen az albertai Wild Rose nevet viselő párt, vagy éppen a kormányzó Konzervatív Párt legkékebb, volt Canadian Alliance szárnyából származnának.

A zöldpárti Lehet Más a Politikának és a neoliberális-konzervatív Magyar Demokrata Fórumnak is sikerült az országos és budapesti listaállítás és ezzel az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére is esélyesek. Bár a kanadai választási törvényektől jelentősen eltérő magyar választójog szerint budapesti lista nélkül is lehet országos listát állítani, a főváros hiányában csaknem kizárt, hogy bármelyik párt átlépi az 5 százalékos küszöböt. Ez különösen igaz az LMP és az MDF számára, hiszen mindkét párt leginkább a fővárosra alapozza szavazói bázisát. A Fidesz-KDNP-re, a Magyar Szocialista Pártra, a Jobbik Magyarországért Mozgalomra, az LMP-re és az MDF-re lehet majd listán szavazni az április 11-ei választásokon. Ezen kivül elképzelhető, hogy a Seres Mária nyíregyházi építész által vezetett grassroots Civil Mozgalom is sikeresen állít országos listát, de ezt még nem konfirmálta a magyar Országos Választási Bizottság.

Néhány vezető politikussal rendelkező pártnak azonban nem sikerült az országos listaállítás. A Thürmer Gyula által vezetett Munkáspárt például 1990 óta mindig állított országos listát és a kilencvenes években országosan 2-3 százalékot is elértek. Most azonban országos listájuk nem lesz és összesen 18 egyéni körzetben indul munkáspárti jelölt. Csurka István Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) sem állíthat országos listát és Torgyán József egykori FKGP-vezető, illetve agrárminiszter által fémjelzett Torgyán-Kisgazda-Koalíció is csupán maroknyi vidéki körzetben indit egyéni jelöltet.

2010 április 3-án szavazhatnak a Magyar Köztártársaság ottawai nagykövetségén azok a magyar állampolgárok akik ugyan Kanadában tartózkodnak, de még rendelkeznek bejelentett magyarországi lakcímmel. Az előző országgyűlési választásokon még a montreáli és torontói főkonzulátusokon is lehetett voksolni, de a költségvetési hiányra való tekintettel, a magyar kormány mind a két külképviseletet bezárta. A 299 Waverley Street-en lévő ottawai nagykövetség épületében április 3-án reggel 6 órától este 7 óráig adhatják le szavazatukat az erre feljogosult magyar állampolgárok. A választási törvény értelmében, a külföldön tartózkozó szavazó legkésőbb 2010 március 19-ig kérvényezheti a külképviseleti névjegyzékbe vételét és ezt megteheti magyarorzági meghatalmazottján keresztül, vagy ajánlott levélben. Minden esetben az állandó lakcím szerinti helyi választási irodát kell felkeresni. Információink szerint a Jobbik és a Fidesz kanadai szimpatizánsai csoportos utazást terveznek Ottawába április 3-án.

Európa közös ország, ahol eltűnt minden határ. Ez a földrész ahol élünk, Európa balra áll–szól a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kampány-nyítóján bemutatott új kampánydal. A country és keresztény revival stilusra épülő dal helyenként a 2006-os “Igen, Igen” féle számra is emlékeztet. A pezsdítőnek és lelkesítőnek szánt dalt a párt kampányrendezvényét mutatták és máris letölthető a szocialista párt honlapjáról, akár mobil csengőhang formában is. A rendezvényen felszólaltak a párt vezető politikusai, köztül Lendvai Ildikó pártelnök, Gráf József, a párt népszerű agrárminisztere, Kovács László egykori külügyminiszter, pártelnök és európai uniós biztos, valamint Mesterházy Attila, a szocialista miniszterelnök-jelöltje. A rendezvényre a budapesti SYMA csarnokban került sor ahol a tudósítók szerint két ezren lehettek a jelenlévő párttagok és többségben nyugdíjas szimpatizánsok.

Török Gábor politikai elemző at M1 Ma Reggel című műsorában arról a választási “legendákról” beszélt, mely szerint egy párt az ellenfél szavazatainak megosztását is elősegíhetné a kopogtatócédula-gyűjtéssel. Török elmondta, hogy már a rendszerváltás óta tart az a városi legenda, mely szerint egy erős párt ajánlószelvényt gyűjthet egy kis párt számára, abban a reményben, hogy ezzel elősegíti a jelölőszervezet indítását egy adott körzetben, illetve területi és országos listák állítását teheti lehetőve, és ezzel megosztja az ellenoldal szavazatait. Erre a felvetésre Süveges Gergő műsorvezető azt a lehetőséget vetette fel, hogy a Fidesz például a Lehet Más a Politikának (LMP) “gyűjthetne” ajánlószelvényt, azzal a gondolattal, hogy így megosztja a baloldali szavazótábort.

Felmérésünk nem reprezentatív, de betekintést adhat abba, hogy a Kanadai Magyar Hírlap olvasói mely pártokra szavaznának az április 11-ei magyar országgyűlési választásokon. Két kérdésre válaszolhat. Az első az egyszerű pártpreferenciára vonatkozik, de a másik azt vizsgálja, hogy melyik parlamenten kívüli kispártot látná legszívesebben a magyar Országgyűlésben.

Az április 11-re kiírt magyarországi országgyűlési választás első aktusa a héten elkezdett kopogtatócédula gyűjtése, de egyre több hír érkezik arról, hogy okirat hamisítással gyűjtenek ál-fideszes aktivisták a helyi jelöltek és országos pártlista felállításához szükséges ajánlószelvényeket. Tatabányán például 15 szavazókörből érkeztek jelentések, mely szerint ismeretlenek visszaélnek a Fidesz nevével és a párt logójával. De a Fidesz célja, mi szerint két millió kopogtatócédulát kiván begyűjteni is aggályos lehet, hiszen ezzel az óriási fölénnyel rendelkező jobboldali párt megakadályozhatja politikai ellenfeleinek indulását.

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjának májusi felmérése szerint továbbra is a megkérdezettek háromnegyede tartja fontosnak a választásokon való részvételt. A kutatásból kiderül, hogy emelkedett a Fidesz-KDNP lista várható támogatottsága az összes megkérdezett körében, a Magyarországnak járó 22 EP helyből a májusi mérés szerint 16-ot kapna a Fidesz-KDNP, 5-öt az MSZP és a Jobbik továbbra is 1 helyre számíthat. A Forsense májusi adatfelvétele szerint az Európai Parlamenti választásokon a szavazópolgárok 37 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP és 10 százalék az MSZP listáját. A két nagy párt közti különbség ugrásszerűen megnőtt egy hónap alatt, 12-ről 27 százalékra (áprilisban a szavazók 25 […]