2014 szeptember 18 7:59 de.
Hoffmann Rózsa elvtársnő Hoffmann Rózsa elvtársnő a hajnali miséről egyenesen a pártközpont agitációs és propaganda osztályára indult, eligazításra. A Marx téren megállt a piros lámpánál, majd tovább haladt a Lenin körúton. A mise alatt morzsolgatott rózsafüzért csinos retiküljébe rejtette a párttagkönyv mellé. A táskában ott lapult Ilku Pál művelődésügyi miniszter levele: “Hoffmann Rózsa elvtársnőt áldozatkész munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntetem ki…” Elégedetten bólintott: “Sikerült megtéveszteni őket, a terv bevált!” Annak idején azért lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba – afféle ellenstirlitzbeoltottszentjohanna-ként -, hogy belülről bomlasztva a rendszert, közelről tanulmányozhassa a kommunisták tudatformáló technikáját, elsajátítsa a kulturális diktatúra hatékony […]
Read more ›
2014 szeptember 14 3:13 du.
[Az előző rész tartalmából: Zene hangszerszámokra és zongorára] – A cím szellemes utalás Bartók remekművére; Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára – próbálta védeni Esti jobbik énje indulatos támadásaival szemben az Írót. Megjegyzem, a vendégszövegek Ujfalussy és Lendvai zenetörténész professzorok Bartók tanulmányából kerültek át. Persze lehet erre is mondani: kiafaszomaza Bartók… Már nem rökönyödnénk meg. – Szellemes? Erőltetett jópofaság! Miafeneaza hangszerszám? – Szójáték! Érted? A zenei mellékletből világosan kiderül: a hangszerként alkalmazott szerszámok hangzó szimbólumként hordozzák, hangsúlyozzák – a tompábbak, kevésbé kifinomultak számára rejtett – jelentésüket. Instrumentum, szerszám, hangszer, hangszerszám – munkaeszköz, a proletariátus fegyvere, munkásmozgalom, kizsákmányolás, anyagi javak egyenlő […]
Read more ›
2014 augusztus 29 12:12 du.
(A boszorkány bukása, avagy a művészet szemiotikája a tudásalapú társadalomban) A Zene (hang)szerszámokra és zongorára című táncdráma központi helyet foglal el a Zeneszerző életművében. Mérföldkő a XXI. század zenei fejlődésében, amely korunk emberének érzésvilágát a zenei forma legautentikusabb eszközeivel, a legegyetemesebb módon fejezi ki. Hangzási forma, költői élményanyag és zenei architektonika csak az élet legritkább pillanataiban egyesülhet ilyen ünnepi harmóniában. A hangszerelés (hang)szerszámokból összeállított kettős ütős együttest foglalkoztat, közöttük helyezkedik el a zongorista. A hangszeres összeállítás tehát nem csak a hangzást polarizálja, zajtól melódiáig, hanem a bal és jobboldali ütősök térhatásaival a zene színpadát is – a közép-európai kultúra egyik […]
Read more ›
2014 augusztus 15 8:59 de.
Jó, hát akkor itt fogunk élni, gondolta Esti rezignáltan, mit sem törődve menekülni vágyó énje sírva-könyörgésével [menjünk innen a picsába!] – ha nem kapálódzunk, talán nem merülünk el a szarban egészen. [Ez aztán a méltóság: bénán lebegni a pöcegödörben! Legalább lázadjunk!] A tehetetlenség ellen lázadni? Azt lehet. Tehetősek leszünk! Jó szándék. Jobbra fordítjuk a saját sorsunkat. Győzünk. Legyőzzük a jövőt! Jó, hát akkor itt fogunk élni, gondolta Esti rezignáltan (az idézett mondatban túl sok a rezignáció, ami nem jó), pedig nem érezte magát az állam polgárának. Papírja volt róla, személyi igazolványa, lakcímkártyája, útlevele, ilyesmi, de az identitás kártyáját elvesztette. Hontalanná […]
Read more ›
2014 március 9 9:47 de.
Ahogy levegője fogytán befordult a sarkon, már biztos volt benne, nincs hová menekülnie; mindenfelől üldözői veszett ordítozását hallotta. Reszkető kezébe temette arcát, mintha elrejtőzve a rá váró gyötrelmek elől, és a reménytelenek utolsó menedékeként imádkozni próbált. A mindenható istenek helyett a mindenható emberekben hitt. Az érinthetetlen kiváltságosokban, az egyenlőknél egyenlőbbekben, akik közé tartozni vágyott. Meg is tett mindent, amit a diktátor kért tőle, pillanatnyi kételkedés nélkül. [A lelkiismeret a gyengék mentsvára.] A sovány, rongyos, emberi mivoltukból kivetkőztetett nyomorultak fenyegetően vették körül, szemükben fokozhatatlan gyűlölet lángolt. Ezek nem nyúlhatnak hozzám! Én vagyok a képviselőjük! Ezeknek nincs joguk engem elítélni. Egyáltalán nincsenek […]
Read more ›
2014 február 28 11:56 de.
(a kép csak illusztráció, bár lehet, hogy ők ketten is beszélgettek így) A (Írhatnék nevet, de nincs jelentősége.) : Ez itt az én hazám is! [Mert Orbán Viktor, Kövér László és a többiek szerint nem, gondoltam, felírom a Facebook üzenő falára.] B (Írhatnék nevet, de nem akarom lejáratni a tulajdonosát.) : Akkor viselkedj is úgy…és talán nem kellene egyfolytában oda “tojni”, ahonnan eszel… [Értsd: nem viselkedsz magyar módra, egyfolytában a nemzet ellen fordulsz!] A: Talán azt nem Neked kellene eldöntened, hogy mitől az én hazám is Magyarország! [Finom célzás a Nemzeti Együttműködés Rendszerére.] B: Hazaszeretetből táplálkozó, építő jellegű kritikát még […]
Read more ›
2014 január 10 8:27 de.
– Lehetséges, hogy a miniszterelnököt félretájékoztatták? – töprengett Esti, kezében az újsággal. – Másképp mondhatna akkora baromságot (még ha Indiában is), hogy: „a több atomenergia miatt nálunk lesz a legolcsóbb az áram, négy-öt éven belül”?! (Egy megawattnyi atomerőművi áramtermelő kapacitást szakirodalmi adatok szerint, átlagosan 5000 dollárért állítanak elő. Az előkészítésre 5, az építésre 7, az üzemidőre 50 évet lehet számolni. A piacon elérhető áramárat 90 euróra becsülve – a mostani 48 euró! -, a számítás vége: az Putyinról elnevezett, Nem Leszünk Gyarmat Magyar Nemzeti Atomerőmű, a tervezett élettartama alatt, nem fogja visszahozni a befektetést, sőt 100 milliárdos veszteséggel zár majd. […]
Read more ›
2013 november 17 7:32 du.
Büszkeséggel tölt el a tudat, hogy – mint legutóbbi leveledből kiderült – személyes ismerőseim között tisztelhetek egy élő 2006-os forradalmárt és szabadsághőst, a rendőrterror és a kommunista diktatúra áldozatát, az ötvenhatos vértanúk közvetlen örökösét. (Bár ez utóbbira vonatkozó utalásaid – csakúgy, mint Orbán Viktor történelemszemlélete – kicsit homályosak; Nagy Imre, Maléter Pál, Angyal István és a többiek emlegetése, a keresztény jobboldal mártírjaként, nem túl meggyőző.) Mind a mai napig liberális (sőt: libertariánus!) -kommunista-baloldali téveszméim és a feneketlen gyűlölet elhomályosította elmémet, de szenvedélyes leveled helyrezökkentette bennem a világot. Szégyellnem kell magam! Szégyellnem, mert a nemzetvesztő baloldallal vállaltam azonosságot; a balliberális rezsim […]
Read more ›
2013 november 7 11:50 de.
Azt álmodom, a 2010-es Fülkeforradalom és Szabadságharc eredményeként kettészakad az ország. A Duna bal partján a Magyar Köztársaság, jobbra Magyarország. Én vagyok a Köztársaság elnöke. A Margitszigeten találkozom a magyarok királyával – kiegyezés végett. Alkudozunk. Én lemondok nagy Magyarországról – az élhető Magyar Köztársaságért, a nemzetről – Európáért, az alaptörvényről – az Alkotmányért, a diktatúráról – a demokráciáért. Tiétek lehet a hit, miénk a gondolkodás képessége. Tiétek a háború, miénk a béke! – mondom. [Tiétek a békemenet, miénk a szégyen.) – ezt csak halkan magam elé mormogom.] Nektek adjuk az isteneket – a lelkiismeretért, a gazdagságot – a kisebb szegénységért, […]
Read more ›
2013 október 29 1:53 du.
[Ilyen hatalmas méretű felvonulást, ilyen egységes akarattal történt tömegmegmozdulást, ilyen pompás ünnepséget még nem látott Budapest. Csodálatos felvonuláson tüntettek a tömegek a demokrácia mellett. Az elsők között meneteltek a magyar szabadságharcosok, akik a háborúban fegyverrel, most pedig munkájukkal küzdenek a demokráciáért. A dolgozók hitet tettek a magyar béke mellett, a város különböző részeiből vonultak a Hősök terére.] Egy a jelszónk: a béke! – a menet a Mussolini tér környékén, az Orbán Viktor sugárút közepe táján járt, de a tribünön várakozó párt-és állami vezetők tisztán hallották: Harcba boldog jövőért megyünk! A Generalisszimusz, a Nagy Honvédő Háború, Forradalom, Rezsi- és Szabadságharc vezénylő […]
Read more ›
2013 szeptember 22 8:54 de.
Esti Kornél, a híres zongoraművész (akkoriban [most!] Ivri Lidernek hívták) nem háborgott a sorsát illetően, nem foglalkoztatta, hogy igazságos-e a világ; volt kellő önbecsülése. Ebben hasonlított Haydnhoz. Önbecsülését, és ebben különbözött Haydntól, nem a becsülésre méltó képességei hizlalták, hanem mondhatni, épp ellenkezőleg. Apai nagyapja kommunista volt. Családja felét kiirtották zsidó származásuk miatt. Ateista volt [nem hívő?, vallástalan? – ezzel később (jóval később, egy másik dolgozatban) még szöszmötölnék kicsit]. Zenéje szabadelvű. [S ebben hasonlított Haydnhoz (is). Antiliberális zene, inkább így: antiliberális művészet van?] És saját neméhez vonzódott. Egy szép metaforával: a tiszteletreméltó magyar nemzeti közgondolkodás [Magyar Nemzeti Közgondolkodás!] állatorvosi lova. Echte […]
Read more ›
2013 szeptember 10 11:45 du.
Én koraszülöttként jöttem a világra. [Édesanyám gyakran emlegette Hirschler Imre, a kommunista! szülészorvos (lám-lám, az ideológiák harca; kommunista – gyógyító, fasiszta – látens gyilkos) nevét hálatelt szívvel, mint akinek életemet köszönhetem.] És nem lenne jogom az élethez? Mert hogy is írja Bayer Zsolt?: “…de a koraszülöttek halnak. Mert gyakorlatilag életképtelenül jönnek a világra.” Hát lehet, hogy életképtelenül jöttem a világra, lehet, hogy a Bayer-félék ledobtak volna a Taigetoszról, sőt, ballibsi hulladékként még most is szemétbe dobnának, ha tehetnék, mégsem haltam. Bayer azt is írja: “S itt nem megkerülhető az anyák felelőssége. Akik végigbagózzák és piálják a terhességüket, nagy valószínűséggel idő […]
Read more ›
2013 augusztus 17 9:57 du.
Esti késve érkezett a Nemzeti Színházba, a jegyszedő kapkodva kísérte a helyére. York napsütése rosszkedvünk telét Tündöklő nyárrá változtatta át. A potrohos, gnóm törpeformájú színésznek nem volt szüksége jelmezre, púpra, testileg-lelkileg torz figura állt a futballstadionra emlékeztető díszletek között. Most homlokunkon győztes koszorú, Diadalemlék csorba fegyverünk, Vad riadónkból víg vacsora lett És édes dallam szörnyű indulónkból. Szelíden mosolyog a háború, Nem lovagol páncélos paripán, Hogy félénk ellenség szívét ijessze. Fertelmes alak, a gonosz megtestesítője, mintha mindenestül a drámaírói képzelet szülötte volna. De én, kit durván véstek és szerelem fénye nélkül, Kit megfosztottak minden szép aránytól S a természet becsapott termetemmel, […]
Read more ›
2013 július 6 2:10 de.
Mert ismeretes, hogy Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon majdnem mindent tud. Avagy: majdnem tud mindent. Esetleg: mindent majdnem tud. És majdnem mindig igazat mond! Avagy majdnem igazat mond mindig… A Négyszögletű Kerek Erdő lakói felnéztek rá, még Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl is biztos volt benne, hogy Zordonbordont választanák meg vezérnek, ha kellene vezért választani. – De miért kellene vezért választani? Itt köztársaság van! – húzta ki magát Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült cirkuszi oroszlán. – Aha, köztársaság – mondta Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, de látszott, hogy egész máson jár az esze. – Vedd tudomásul, hogy hadiállapot van, és parancsot csak a vezér adhat! […]
Read more ›
2013 június 10 12:05 de.
Mennyibe kerül egy hűségnyilatkozat? Párszáz forintos rezsicsökkentésért százezrek írják alá a nenyit, ennyit (bocsánat!) ér tehát elkötelezettségük. De a rezsicsökkentő honvédők – gondolom – a nemzet egyszerű, de elszánt katonái (remélem, nem sértő az általánosítás), a tábornokok lojalitása többe van. Mondjuk, háromszázmilliót megér. („A Keller András vezette Concerto Budapest, amely június elsejétől állami nonprofit kft.-ként működik majd, 300 millió forint költségvetési támogatással. A Concerto nemcsak nagyzenekari koncerteket ad majd, hanem a presztízseseményeken is fellép, ahogy azt már korábban, államtitkári időszakában Szőcs Géza is előrevetítette.”–NOL) Keller András két Kovács Ákos-féle bartóki szignál között, a Bartók Rádió Arckép című műsorában a következő […]
Read more ›