Irodalmi klubok Amerikában. A Georgia államban megjelenő´ „Illustratad Atlanta Journ a l” részletes beszámolót közöl a „P i D e l t a” nevü irodalmi nőklub legutóbbi közgyüléséről. A tárgyalás témája volt: Megvilágítandó, vagy megcáfolandó, hogy miért könnyebb egy Fordban „szerelmet csinálni” (to make love), mint egy konflisban.

Kansasban a Gamble Holler nevű irodalmi egyesület vitatémája volt a legutóbbi ülésen: miért hasznosabb férjének egy tisztátlan, de derék aszszony, mint egy bár tiszta, de erkölcsileg alantabbálló ?

Gyorsírás és rágógummi. Az egyéni teljesítmények tökéletesítése című rovatában egy chicagói technikai lap a következő jó tanácsot adja:

„A legfőbb titka annak, hogy valaki a gyorsírásban jó eredményeket érjen el, a rágógummi ritmikus rágása.” (Newyork Times.)

Hogy ünnepelték meg Beethoven halálának százéves évfordulóját a newyorki Szent-John-templomban. Rieh. S. Stokes leírása után a newyorki „The Evening World”-ben:

„Az 5. szimfónia andantéját Offertoriumnak használták fel s a melódiákat ritmizálták és kiemelték úgy, hogy pénzdarabokkal verték ki egy bádogon.”

„A rendezőbizottság nyilvánvalóan azon fáradozott, hogy Beethovent bejuttassa a szentek közé, noha közismert, hogy” milyen betegségnek köszönhette siketségét. Az egyik lelkész beszédében Beethovent mintaképül állította a mai regény- és drámaíróknak. S ezen alkalomból főleg azt emelte ki, hogy Beethoven zenéjének, ott ahol erotikus lesz, semmi köze sincs a nemiséghez. A szónok elismerőleg nyilatkozott arról a két imáról is, amelyet Beethoven előttünk ismeretlen forrásból másolt le s amelyet halála után írásai között találtak.”

Fajvédő terror Amerikában. Egy Blum nevü amerikai kiadó nem régiben kiadott egy könyvet „A Ku-Klux–Klan éjszakái” címmel, amely regény formájában a Ku-Klux-Klan nem egy titkát leleplezte. A hirhedt reakciós maffia bosszúja nem soká váratott magára. A K. K. K. tagjai Blumot megtámadták üzletében, megkötözték s a regény összes raktáron lévő példányait ott a kiadó szemeláttára elégették. (Daily News.)

Mit költenek reklámra Amerikában? Köztudomású, hogy az amerikai vállalatok óriási összegeket költenek reklámcélokra. Ezek nagy része ujsághirdetésre megy. A newyorki Mc Clure uj ságszindikátus táblázatot közöl azokról az összegekről, amelyeket a legnagyobb hirdetők 1926 folyamán ujsághirdetésért kifizettek. A legnagyobb tíz összeg millió dollárokban:

Chevrolet Motor Co. (Automobil) – – – – – – – – – 4.1

Reynolds Tobacco Co. (Cigaretta) – – – – – – – – – 4.0

Postum Cereal Co. (Élelmiszerek) –– – – – – – – – 3.5

Lambert Pharmacal Co. Fertőtlenítő szerek)– – – – 3.5

American Tobacco Co. (Ciga retta)      – – – – – – – 3.3

Proctor & Gamble (Szappan)  – – – – – – – – – – – 3.1

Dodge Motor Co. (Automo bil)            – – – – – – – 3.0

Liggett & Meyers Tobacco Co.(Cigaretta)  – – – – 2.7

Lever Brothers (Szappan) – – – – – – – – – – – – – 2.6

Willys Overland Co. (Automobil) – – – – – – – – – 2.6

Ez a tíz vállalat tehát egyetlen egy esztendő alatt összesen 32.5 millió dollárt (kb. 6 milliárd lej) fizetett ki egyedül ujsághirdetésekre. (Chicago Tribune.)

Fasiszta nem lehet amerikai állampolgár. A balttimorei honosítási hatóság visszautasította 23 fasisztapárti olasznak az amerikai polgárjogért való folyamodását azzal a megokolással, hogy azok a személyek, akik letették a fasiszta esküt, nem alkalmasak az amerikai állampolgárságra. Davis munkaügyi államtitkár kijelentette, hogy a baltimore-i hatóságok mindenképpen helyesen cselekedtek. Davis vizsgálatot fog indíttatni annak megállapítására, hogy miképpen szól a fasiszta esküforma és azt fogja ajánlani a kongresszusnak, zárják ki a fasisztákat a bevándorlás lehetőségéből, ha a vizsgálat megállapította, hogy a fasiszta eskü nem egyeztethető össze az amerikai törvényekkel. Sőt szó van arról is, hogy azokat az olasz származású amerikai állampolgárokat, akik már honosításuk után tették le a fasiszta esküt, megfosszák az amerikai polgárjogoktól. (Le Matin).

Az ember tőke-értéke. Az amerikai Metropolian Life Insurance Company statisztikát készített az emberi munka tőkeértékéről. Ime néhány adata:

A gyermek megszületésétől 18 éves koráig átlag 7238 dollárba kerül. A 18 éves fiatalember, mint vagyonttermelő gép a statisztikusok szerint 29.000 dollárt ér. A 18 éves fiu átlagkeresete évi 1000 dollár. Huszonkétéves korában ez az összeg 1500 dollárra emelkedik, huszonötéves korában 2000 dollárra. Ebben az időpontban az átlag épkézláb fiatalember 32 ezer dollár tőkeértéket • jelent. Legszebb évei vannak előtte és jövedelemben lassan emelkedik egész 42 éves koráig, amikor eléri az átlagos 50 dollár heti keresletet. Ezen koron tul lassú hanyatlás következik be. Ötvenéves korban a tőkeérték leszáll 17.500 dollárra, 60 éves korban 8.500 dollárra. Tíz évvel később a hetven éves embert egyszerűen „leírják”.

A nő munkaértékét átlagban felére teszik a férfiakénak.

Az állami népességi statisztikából meg lehet állapítani a férfilakosság átlagos életkorát. Igy számították ki, hogy a férfilakosság munkaértéke 1.144 milliárd dollárra rug. Hozzászámítva ehhez a nők munkaértékéi, amelyet 50 százalékról 75 százalékra emel a házasság, eljutunk a kétezermilliárd dollárhoz.

 A munkavagyon természetszerűleg nemcsak a szaporodástól, hanem a higiéniától is függ. Az elmult negyedszázad alatt átlag kilenc évvel nőtt az emberi élet korhatára Amerikában. 1901-ben egy csecsemő 7553 dollárt ért, 1924-ben már 9333 dollárt. (Evening Standard).

Németország táplálkozási mérlege. R. Kuczynski, ismert statisztikus, nagyszabású munkát adott ki Németország ellátásáról (Deutschlands Versorgung mit Nahrungs- und Futtermittel). A mű negyedik részében felállítja Németország táplálkozási mérlegét. Ebből kitünik, hogy Németország lakossága a háború előtti arányokhoz képest elégtelenül táplált. Kuczynski átszámítja az elfogyasztott élelmiszereket tápértékére, felhasználható kalóriákra. Napi táplálék szükségletnek fejenként 2500, ill. 5 százalékot számítva hulladékokra, 2630 kalóriát vesz fel. Ezen az alapon Németország évi össztápanyag szükséglete 1905-ben 62.7 milliárd kalória volt, 1920–24-ben 59 milliárd kalória. Ezzel szemben tényleg elfogyasztott tápszer a háború előtt 83.3 milliárd, a háború után 65 milliárd kalóriát tett ki. E számítás szerint a. háború előtt a fogyasztás meghaladta a szükségletet 26.6 milliárd, a háború után 4.9 milliárd kalóriával. Ez azonban csak akkor jelentené azt, hogy a népesség ma is kellően el van látva élelemmel, ha ez a kalóriamennyiség egyenlően volna elosztva. Minthogy ez azonban tudvalevőleg nincs így, hanem a nagyobb jövedelmüek jóval szükségletük mértéke felett fogyasztanak, a népesség szegényebb részének nem jut annyi tápértékű élelmiszer, amennyire fiziológiailag szüksége volna.

A technika haladása egy ember élete alatt. A Hamburg–Amerika– Linie hajóstársaság tavasszal ülte 80 éves fennállásának jubileumát. Ugyan ebben az időben utazott „Deutschland” nevü gőzösével Európába egy utas, aki 76 évvel ezelőtt a társaság (akkor Hamburg–Amerikanische Packetfahrt, A. G.) első hajóján hajózott ki kivándorló szüleivel az Egyesült-Államokba. Az utas W. T. C. Quehl St. Louisból, aki 1851-ben a szintén „Deutschland” nevü 600 tonnás vitorláshajón utazott ki, hogy 76 év mulva a 20.000 tonnás kétcsavaros turbina-gőzös „Deutschland”-on térjen vissza hazájába. (Berliner Zeitung.)

Büntényrekordok az Egyesült-Államokban. Nem hiába Amerika a rekordok hazája: büntényekben is legelől jár. Amerikában is Chicago viszi el a pálmát. 1926-ban kerek 600 ember esett Chicagóban büntény áldozatául. S a 600 gyilkosságnak csak felét tudta a rendőrség tisztázni. Hogy ez a szám milyen nagy, arra összehasonlításul közöljük, hogy New-Yorkban ugyanezen idő alatt csak 300, Londonban csak 130, Berlinben csak a gyilkosságok terén viszi a rekordot Chicago, hanem a betörések és tolvajlások terén is. Detroit és San-Francisco a másik két kriminológiailag hírhedt amerikai város. Detroit lakossága például egy negyede London lakosságának, de az évi betörések számában kétszeresen felülmulja Londont. Egy biztosítótársaság statisztikája szerint a betörők az elmult évben kb. 30 városban legalább 300– 400 millió dollárt zsákmányoltak. Ez az összeg csaknem egy negyede az egész német nemzeti vagyonnak. Ötvenezer automobil cserélt gazdát lopás utján. Óriási nagy a fiatalkorú bünösök száma. Ötvenszázaléka az összesnek. A kimutatás szerint Los Angeles, Newyork és Chicago együtt ugyanannyi fiatalkoruak által elkövetett bűntényt mutat fel, mint Anglia és Németország. (Kölnische Zeitung.)

Kísérleti épületek. Néhány héttel ezelőtt egy társaság alakult meg Németországban „az építészet- és lakásügy gazdaságosabbá tevését célzó kutatásokra” s egyelőre 850.000 aranymárkát szavazott meg Stuttgartban, Frankfurtban és Münchenben kivitelre kerülő kísérleti épületekre. A társaság célja az építés racionalizálása. Mert amig a legtöbb iparban n technikai eljárások tökéletesítése az utolsó években rohamos léptekkel haladt előre, addig az építési technika nagyon hátramaradt. Ez az oka, hogy az építkezés aránytalanul drága s a kísérleti épületek célja éppen a termelési költségek redukálása az építő iparban új technikai módszerek és a gépierő nagyobb felhasználása által. Első sorban a lakóházépítés racionalizálása a társaság célja s e célból Berlinben egy kísérleti telepet is akar létesíteni. (Vossische Zeitung.)

„Noctovisor”. I. L. B a i r d, londoni kutató, olyan készüléket állított elő, amelynek segítségével a legteljesebb sötétségben, ködben és füstben látni lehet, még pedig anélkül, hogy minket látnának. A készülék az infravörös súgarakon alapszik. A spektrum vörös végén ugyanis 0.107 cm. hullámhosszúságú láthatatlan infravörös súgarak vannak, amelyek keresztülhatolnak a sötétségen, ködön, füstön, sőt bizonyos kemény tárgyakon is, például gummin. A „Noctovisor” egy ilyen infravörös súgarakat küldő és felfogó készülékből áll. A küldő elektromos úton állítja elő az infravörös súgarakat s egy kemény gummi fallal van körülvéve, amely minden látható súgarat visszatart úgy, hogy a készülék teljesen láthatatlan marad a sötétben. Ha most már e láthatatlan súgarak valami ellenállásba ütköznek, visszaverődnek s a visszavert súgarakat a leadó mellett müködő felvevőkészülék felveszi. Ez a felvevő, a „szem”, egy elektro-fotografikus készülék, amelynek segítségével egy lemezen a láthatatlan súgarak által „megvilágított” (érintett) tárgyait vázlatosan látni lehet. Baird Noctovisor-jának láthatatlan fénye két-háromszorosan erősebb, mint a normális fény. Ideális betörőlámpa, amely mutat anélkül, hogy világítana.