Főoldal

Korunk 1927 November

A filmhíradó


Gró Lajos

 


A Híradónak, mint „első számnak” alárendelt helyzete van a mozgókban. Ma csak arra jó, hogy az időt húzza. Ez meglátszik egész felépítésén, mely banális unalmas, politikai vonatkozásairól nem beszélve. Általában senkit sem érdekel.


Jelentéktelenségét azonban csak mai formája igazolja. Mert a Hiradó komoly műfaj. Csak épen ma még nem ismerték fel a jelentőségét, nincsenek tisztában tulajdonképeni mivoltával. Igy kerülhetnek bele olyan momentumok, amelyeknek egyrészt a napilapok vasárnapi fotómellékletében, vagy az ujságok hirrovatában van a helyük. Holott, amiként a filmművészi része sem irodalom, vagy színpad, úgy egyéb megnyilvánulásaiban sem járhat filmszerütlen utakon. A Híradónak is önmaga törvényei után kell igazodni.


A változtatást már az elnevezésnél kell kezdeni, amely helytelen. Szerintem megfelelőbb lenne talán, ha nem is fedi teljesen a fogalmat, a Film-riport szó. Mert a Hiradó nem híreket, hanem jelenségeket közöl. De azért nem utazási film, bármennyire is hasonlít hozzá. Nem pedig azért, mert nem egységes. Nem egy elhatárolt földrajzi értelemben vett területen mozog, hanem a világ minden részén. Canadából elugrik Siciliába, vagy Japánból Berlinbe. A Filmriport átfogó. Egy bizonyos időben megnyilvánuló karakterisztikus jelenségek összefoglalója. A Filmriport célja és rendeltetése: a jelenségek megmutatása úgy, hogy azok a nézőt, ismeretei elmélyítésével, a mába internacionális vonatkozásokban belekapcsolja.


A Filmriport, mint általában minden közlés, hatni akar. Kultúrális jelentősége miatt tehát nem mindegy miképen igyekszik célját elérni. A Filmriportnak is meg van a maga esztétikája, amely a film kinetikus lehetőségeiből kiindulva, a formát és ezzel együtt a tartalmat is determinálja.


Fotográfiai megoldásai ezért mások, mint a művészi filmé és más a képkapcsolása is. A Filmriport bemutat. A képet is úgy konstruálja tehát, hogy ez a tendencia eredményes legyen, formailag mindig a bemutatandó jelenséghez igazodva. Egy gépet például sohasem fotografálhat csak nagy totalban, ezután secondnak, vagy premier-plannak kell következni, hogy a néző a gépet valóban jól megláthassa.


Amig azonban képformáját számtalan változat szabja meg, képkapcsolását egyetlen szabály kell hogy irányítsa: a tárgyi és formai ellentétek kihangsúlyozása. Mert a néző, a hasonvonásu dolgok egymásutánja felett elisiklik, anélkül, hogy a sok közül egyet is megjegyezne. (Egy erdőégés után egy atlétikai teljesítmény, utána egy ipari felvétel stb.) Természetesen ezenken kivül a képek megvilágítása, a beállítás is fontos. Erre itt épen olyan súlyt kell helyezni, mint a művészi filmnél.


Az esztétikai szempontok figyelembevétele mellett majdnem lehetetlen az, hogy a Filmriport filmszerütlen és így érdektelen legyen, úgy formában, mint tartalomban. A merev, képeslapokba való jelenségek, a miniszterek kiállítás megnyitása, a welssi herceg partraszállása, az amerikai dollármilliomosok strandmókái. p, kutya-macska barátsághoz hasonló semmiségek a Hiradó őskorából viszszamaradt anakronismusok. Ma már nagyobb igényeink vannak. Újfajta gyártási eljárások, munkametódusok, természeti események, új épületek, gépek, a város és falú életének sajátosságai, testkultúra, fontos események külső képe és ehhez hasonló jelenségek érdekelhetnek bennünket, ha jól vannak összeállítva és fotografálva.


Ilyenirányu érdeklődésünket eddig csak az amerikai Fox- és a német Ufa-hiradók igyekeztek kielégíteni. De miután a Foxhiradók inkább ösztönös próbálkozások, mint tudatos produktumok, az Ufahiradók pedig egyes kivételektől eltekintve, inkább fotóhatásokra törekszenek, a filmriport problémáját nem oldották meg. Az igazi filmriport amerikai lendületből ellentétes témakörből, a német fatókultúrából és a tudatos filmszerü tárgykiválasztásból születhetik meg. A színesen és főleg tartalmasan megkonstruált Filmriport így felemelkedne mai alárendelt helyzetéből és a többi filmműfajokkal egyenranguvá válna. (Budapest)


 


Vissza az oldal tetejére