Október 2006
Kolozsvár a históriában


  Bevezető
  

  Kincses Kolozsvártól – romlott Kolozsvárig
  Kiss András

  A humanista plébános, az asztrológus főbíró és a fejedelmi diplomata háza
  Kovács András

  Kolozsvári várak, városfalak, kaputornyok,bástyák
  Gaal György

  Sportélet a reformkori Kolozsváron
  Killyéni András

  Az 1848-as forradalom kezdetei Kolozsvárt
  Egyed Ákos

  Szobor a kertben
  Murádin Jenő

  Történeti szubkultúrák/ csoportkultúrák Kolozsváron a 20. században
  Ilyés Sándor

  Volt egyszer egy Suomi tér
  Murádin János Kristóf


1956 — 2006
  Nagy Imre hagyatéka ma múzeumi darab
  Rainer M. János–Kovács Kiss Gyöngy

  A román pártvezetés és Nagy Imre sorsa
  Alekszandr Sztikalin

  1956, te csillag (vers)
  Faludy György

  Az 1956-os forradalomról 50. évfordulóján
  András Sándor


Toll
  A teríték marad
  Rigán Lóránd


História
  Bizalmatlanság, vádaskodás, vasfüggöny (2.)
  Fülöp Mihály–Vincze Gábor

  Az orvos és páciensei...
  Bokor Zsuzsa


Mű és világa
  Kolozsvári Márton és György Szent György-szobrának néhány képzőművészeti ábrázolásáról
  Sümegi György


Közelkép
  Szabó T. Attila születésének 100. évfordulója
  Tamásné Szabó Csilla


Levelestár
  Szisz – költők, forradalmak
  Kántor Lajos


Téka
  Kívülállók társasága
  Vallasek Júlia

  Nagyhatalmak árnyékában
  Kovács Kiss Gyöngy

  Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije
  Nagy Róbert

  Két erdélyi szamizdat kiadványról
  Győrffy Gábor

  Az interpretatív klasszika-filológia lehetőségei
  Bakcsi Botond

  A Korunk könyvajánlata
  


Talló
  Város, ahol a Napnak útja van
  Soós Amália

  A nándorfehérvári diadal évfordulójára
  Sárándi Tamás



  Abstracts
  

  Számunk szerzői
  

A Korunk könyvajánlata

Horváth Andor ajánlja

 

A Román Akadémia Eugen Simion elnöksége idején indította útjára azt a könyv-sorozatot, amely igényes kivitelben, gondos kritikai apparátussal ellátva teszi hozzáférhetővé a klasszikus és a modern román írók életművét. A sorozat mintaképe kétségkívül a franciák Bibliothèque de la Pléiade-ja, amelyet a hetvenes években a magyar könyvkiadás is megpróbált utánozni, nem egészen maradéktalan sikerrel („Magyar Remekírók”). A román sorozat műbőr kötése, aranyozott gerince, finom érintésű, nem áttetsző bibliapapírja igazán elegánsan hat. A többnyire 1200–1400 oldalnyi terjedelem két vagy három kötetben egész életművek közreadását teszi lehetővé.

Leemelem a polcról a Mircea Vulcănescu (1904–1952) műveit tartalmazó két kötetet. Cioran és Noica nemzedékéhez tartozott, 1940 után minisztériumi főtisztviselő volt, ezért 1944 után börtönbe zárták, ott is halt meg. Akkor ismerkedtem meg munkásságával, amikor a két világháború közötti román esszének szentelt válogatáson dolgozva lefordítottam Dimensiunea românească a existenţei. Schiţă fenomenologică című, 1943-ban írt tanulmányának egyik fejezetét. Műveinek ez a kiadása jól érzékelteti széles körű érdeklődését és életműve változatosságát: írt filozófiai esszét és szociológiai tanulmányt, irodalmi művekről és művészeti jelenségekről. Szellemi teljesítménye fontos része a korszak román kultúrájának.

A sorozatban a klasszikusok (Heliade-Rădulescu, Macedonski, Maiorescu) mellett megvásárolhatók a modernek (Bănulescu, Călinescu, Petru Dumitriu, Anton Holban, Sorin Titel) életművét tartalmazó kötetek is. Egy kötet ára hatszáz ezer (régi) lej körül mozog (vagyis nem éri el a húsz eurót).