Korunk › November 2000| November 2000 Erdélyi szemmel — Brüsszel, Európa |
Előszó Jövő és érték Egyed Péter Vázlat egy álomról Csiki László Közép-Európa geopolitikai problémái Washington után Vasile Puşcaş Pillanatkép Magyarország uniós csatlakozásáról Balogh András Románia jövője és az európai integráció (Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna és Borbély László írásai) Európai integráció és politikai készségek Szász Alpár Zoltán Szilágyi Domokos utolsó monológja Vári Csaba A „tisztátalan” filozófiai kritikáról Polgár Alexandru Vanni ugyan nincsen, de igény, az volna rá (Csák László, Veres Valér,Olti Ágoston, Plainer Zsuzsa és Balogh Brigitta válaszai) Időzavarban; Rámában a dráma; A paradicsom napja; Egy versben a reggel Szonda Szabolcs Az erőszak sátánkeringői Bogdán László Ikervers Mózes Huba Etnikai specifikum és közös sajátságok I. Vajda László Toll Mi mind, jó románok Radu Pavel Gheo Nemzeti & bűnvádi sajátosság Mihai Gălăţanu Miféle sajátosság, uram? Irina Nicolau Műhely / Atelier „A költők — az emberiség szíve” F-akták A narrátor mint befogadó: Ishmael, a Moby Dick olvasója és kritikusa Manfred Pütz Világablak „Európai mintakövetés” — „nemzetközi öncélúság”: traumák, diskurzusok, tanulságok Dénes Iván Zoltán História Kolozsvár a román „kiugrástól” Észak-Erdély „másodszori felszabadulásáig” (1944. szeptember — november). I. Nagy Mihály Zoltán—Vincze Gábor Mű és világa Márai Sándor Vörösmarty-mondata Fried István Közelkép Csatlakozás közérthetően T. SZ. Z. Téka „De itt lenn minden unt és ostoba.” Demeter Szilárd Romániai Magyar Évkönyv 2000 K. K. Gy. Olvasószolgálat Talló Ortodoxia és nacionalizmus S.L. Mircea Dinescu új lapja Kántor Erzsébet Hungarian Minorities Monitor K. K. GY. Románok Európa kapui előtt SZ.G. Provinciáról, kényszerpályákról, erdélyi irodalomról Kántor Lajos Számunk szerzői | | Olvasószolgálat A magyarországi boszorkányság forrásai. II. Szerkesztő: Bessenyei József. A magyarországi boszorkányüldözés forrásainak, boszorkánypereknek, rágalmazási pereknek, varázsló-pereknek a szövegeit tartalmazó sorozat második kötete az 1913-as vármegyék ábécérendjében Kis-Küküllőtől Szabolcsig tartalmaz a 16—18. századból származó dokumentumokat. A könyv minden tekintetben folytatása, kiegészítése kíván lenni az első kötetnek; a szerkesztőség reményei szerint pedig hamarosan kiadásra kerülhet az anyagot már Zemplén vármegyéig bezárólag tartalmazó kötet is. A „Hatások, konfliktusok és változások az újkor népi mentalitástörténetében. Történeti néprajzi vizsgálatok XVI—XVIII. századi levéltári források és kéziratos irodalom alapján” című, Pócs Éva sorozatszerkesztő vezetésével működő program keretében megjelent munka — bőséges jegyzetapparátusával, helynévmutatójával és bibliográfiájával — olyan hiánypótló kiadvány, mely elengedhetetlen segédeszközévé válik a terület kutatóinak.(Balassi Kiadó. Bp.. 2000.) — K. K. Gy. György Enyedi and Central European Unitarianism in the 16-17 th Centuries 1997 novemberében ünnepelte az unitárius egyház Enyedi György, az erdélyi unitárius közösség harmadik püspöke halálának 400. évfordulóját. Ez alkalomból a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az erdélyi Unitárius Egyház nemzetközi konferenciát szervezett Kolozsváron . A konferencia anyagából áll össze a többnyelvű kötet, mely Enyedi György és a 16—17. századi közép-európai unitarianizmus kérdéskörét járja körül. (Balassi Kiadó. Bp., 2000.) — K. K. Gy. A romániai németekről A CST (Erdélyi Tanulmányok Központja) történészei a romániai németek „történelmi és demográfiai perspektíváit” mutatják be ebben a kötetben, kezdve a szászok letelepedésétől el egész a jelen kegyetlen valóságáig, amikor már alig-alig maradt német Romániában. Bevallásuk szerint a szerzők mindössze szerény „vázlatot” nyújtanak az olvasónak, megjegyezve, hogy megpróbáltak rávilágítani a romániai németek politikai, gazdasági és kulturális életének az egészére, a részletes, aprólékos történelmi vetület helyett a demográfiai vonulatot állítván előtérbe. A közölt táblázatok és grafikonok rendkívül pontosan mutatják, miként csökkent (drámai módon) 1900—1992 között a németek száma (582 ezerről 109 ezerre). Ebben a kötetben megyékre lebontott részletes kimutatást is kap az olvasó: hány német, magyar, román és egyéb nemzetiségű lakos élt 1992-ben Romániában, de a felekezeti hovatartozásról is pontos adatok állnak rendelkezésünkre. (Sorina Paula Bolovan—Ioan Bolovan: Germanii din România. Fundaţia Culturală Română. Kolozsvár, 2000.) — Sz. G. |