Az olvasási szokások változásai időmérleg-vizsgálatok tükrében

A szerző az elmúlt 20 év társadalmi, gazdasági, kulturális változásait érzékelteti a megváltozott olvasói szokások tükrében. Megállapításait az 1976, 86 és 93-as időmérleg vizsgálatokra alapozza, és európai kitekintésben is összehasonlításokat tesz. Az 1990-es években bekövetkezett változások során az össznépesség időfelhasználásában a munkanélküliség révén a korábbiakhoz képest nagyobb mennyiségű idő került át a szabadon felhasználható idő keretébe. Ezt az időtöbbletet jelentősen meghaladta a tévé előtt töltött idő növekedése, ami az egyéb szellemi-fizikai aktivitások idejének csökkentését idézte elő. Szinte valamennyi rétegnél csökkent az olvasásra fordított idő is, állapítja meg a szerző.

Hazánk különös helyzetére utal, hogy az igen alacsony szabad idő és magas tévénézési idő ellenére a hasonló helyzetű országokhoz képest még mindig több időt fordítunk olvasásra. Különösen igaz volt ez 1986-ban, amikor a magyar férfiak az összes olvasására fordított idő nemzetközi rangsorában a 4. helyen álltak. 1993-ra változott a helyzet.

Ha az olvasáson belül a könyv olvasását helyezzük előtérbe, erre kiugróan magas időt csak az északi országokban - Dániában, Hollandiában, Finnországban - fordítottak.

Olvasás - értékorientáció

A szerző a kultúra funkcióváltozására hívja fel a figyelmet, különös tekintettel az olvasmányok értékorientációit jelző szerepére. Míg 1976-86-ban a felsőfokú végzettségűek jelentősen több ismeretközlő művet olvastak, 1993-ra csaknem megszűnnek a különbségek, az ismeretgyarapítás hajlandósága nem erősebb, mint az érettségizettek körében. A felsőfokú végzettség s egy határozottabb ízlés valamelyest gátat szab a lektűrök, populáris regények túlsúlyának. A vidéki városokban az olvasmányok csaknem 3/4 része lektűr. Az anyagi javak leszűkülése a szellemi reprodukcióra fordított idő csökkenésével és az olvasmányok minőségének romlásával, azaz a szimbolikus tőke devalválódásával járt együtt az utóbbi évtizedben.

A franciaországi olvasáskutatás helyzete és eredményei

A szerző feltérképezi a jelentősebb kutatásokat a hetvenes évektől a kilencvenes évekig. Idézi egy 86-os időmérleg vizsgálat eredményeit, mely szerint közel tízszer annyi időt töltenek a TV képernyője előtt a franciák, mint amennyit könyvolvasással. Vizsgálja az újságolvasásra fordított időt. Hosszabb lélegzetű elemzéséből kiemeltük az olvasmányszerkezetre vonatkozó adatokat, azok összevethetők a magyar olvasáskutatási eredményekkel.

A vizualitás, mint korunk gyermekbetegsége

Érvek, ellenérvek váltják egymást a művészetszociológus szerző szenvedélyes hangú, vitára hívó írásában. A felnőtt lét velejárójának tartja az írást-olvasást, az intellektuális gondolkodást, a bonyolult gondolatok cseréjét. A nyelv elszegényedéséért, a beszéd korlátozottá válásáért képekre redukált világunkat (televízió, képújság, film, képregény, video stb.) teszi felelőssé. Vizualitás helyett a "szó" értéknövelését pártolja.

Fejlődő országok: modernizáció/informatizálás magyar kitekintéssel

A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a demográfiai előrejelzések szerint a világ jelentősebb többsége fog a fejlődő országok válsággócaiban élni, mint most. A számítógépesítés és a távközlés összekapcsolása valószínűleg elmélyíti az instabilitást, mert a műszaki forradalomnak hiányoznak a társadalmi, kulturális és szervezeti feltételei. A magyar szellemi munka, szakértelem fejlődő országok-beli hasznosíthatóságát veti fel, különösen az oktatás és a szakképzés területén.

Írás és olvasás a hálózaton: adalékok a problémakör megközelítéséhez

A szerző számot vet azzal, hogy a hálózat nagy hatékonyságú kommunikációs csatornát jelent sokak számára. Az elektronikus levelezés, a vitafórumok és a hipertext hálózatos megvalósulását jelentő World Widw Web-et jellemezve felsorakoztat néhány olyan jelenséget, amely a hálózaton meghatározza az írás és olvasás jellegét.

A folyóiratok jövője

Milyen szerepet töltenek be a folyóiratok az értelmiségiek gondolkodásában Franciaországban és Magyarországon című konferencia vitáiból ad rövid ízelítőt Lőrincz Judit. A konferencián résztvevő média szakemberek, újságírók, főszerkesztők hozzászólásaiból azokat említi, melyekben a világháló kettős szerepéről esett szó, a hozzáférés hihetetlen sebességéről és a könyvtárosok, levéltárosok képzeletét messze felülmúló tárolási kapacitásról, mely az elektronikus archívumot lehetővé teszi.

Építészet, hálózatok és új technológiák: a könyvtárosok és építészek szakmaközi kapcsolatai

Az új technológiák, különösen az informatika és a telematika területén, hatalmas változásokat hoznak nap mint nap a könyvtárak munkájában. Ezek a változások kihatással vannak a könyvtárak berendezésére, átrendezésére, ill. az új könyvtárakat olyan szempontok alapján kell megtervezni, amelyek messzemenően figyelembe veszik az új technológiák és az információs társadalom támasztotta követelményeket, igényeket. A téma fontosságát jelzi, hogy a Budapesti Francia Intézet 1998. November 24-én kollokviumot rendezett 'Könyvtárak, építészet és új technológiák" címmel, amelyen rangos francia és magyar szakértők vettek részt mind a két szakma képviseletében. A tanulmány részletesen kitér a kollokviumot összegező szekció ülésére, amelyen Pierre Tailhardat az új Francia Nemzeti Könyvtár gépesítésének egyes építészeti vonatkozásait ismertette, míg Major György, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár egyik fő tervezője az utóbbi évtized legjelentősebb magyar könyvtárépítésének tanulságairól beszélt. Papp István, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese egyrészt áttekintette az új technológiák hatásait a közkönyvtárak strukturális-funkcionális rendszereire, másrészt vetítés keretében mutatta be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bővítésének, átépítésének és átrendezésének koncepcióját.

Emberi intelligencia és mesterséges intelligencia

A rövid írás néhány példán keresztül bemutatja, hogy a mesterséges intelligencia körüli több évtizedes eufória csendesebbé vált.

Írás, kép, szóbeliség és az új technológiák

A párizsi Denis Diderot Egyetemen folyó szeminárium egy előadásáról készült a rövid beszámoló, mely a területi identitás és az univerzalitás gondolatát veti fel, továbbá utal arra, hogy az oktatás szinte új "szakmává" válik az Internet használatával.

Nicolas ROUBAKINE: Bibliológiai pszichológia

BÜKY Béla: A magyar nyelvtudomány és pszichológia tudományközi kapcsolatai századunkban

Az internet hatása a kultúrára