Magyarországon vallási kérdésekkel kétféle módon szoktak foglalkozni: a tradíciónak megfelelően a papok s minden vallási értéket tagadva a szabadgondolkozók. A nagy tömeg rendszerint egyiket se veszi komolyan, az első üzletszerű, a második valószínütlen, aminek a vallás egyetemes emberi jelentősége is ellentmond. Legpraktikusabb hagyni e viszályt úgy amint van s nem kell az embernek fölösleges emóciókat okozni magának.

Ez a régi álláspont ma egy kissé megváltozott. A háboru és az azt követő jelenségek jobban előtérbe állították a vallás problémáját. Erősödött az orthodoxia, de erősödött a kritikus szellem is. Mindenesetre a vallás olyasvalami, amit nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Az embereknek vallási problémáik vannak, amit legjobban az a körülmény mutat, hogy vallástudományi könyvek iránt határozott érdeklődés mutatkozik. A pszeudovallási mozgalmak (teozófia, antropozófia) is nagy arányokban hódítanak.

Az orthodoxia politikai törekvése s a pszeudovallási mozgalmak tudománytalan kísérletezései közt minden felekezeti tendenciától menten a vallást, mint igazi emberi értéket méltányolni, tüzte ki célul az a négy teológiai s filozófiai iró, aki 1925 december havában arra vállalkozott Budapesten, hogy a vallás alapvető kérdéseiről tudományosan tájékoztassa hallgatóságát. Ezek voltak: Szimonidesz Lajos, Czakó Ambró, Zoványi Jenő és György János. Érdekes, hogy mind a négyen egy-egy felekezet kilépett tagjai (lutheránus, katholikus, református s unitárius) s most épen azt iparkodtak bizonyítani, hogy a vallás minden papi és felekezeti érdeken felül áll. Különböző témákkal foglalkoztak (Jézus, katholicizmus, protestantizmus, vallás és társadalom stb.), de egy konkluziora jutottak: a vallásnak individuális, személyi problémának kell lennie s egyedül a quakerek vallása az, amely teljes szabadságával, az altruista gondolat (szociálethikai tevékenység) határozott hangsulyozásával a modern

 gondolkodó embernek vallási szükségleteit kielégítheti. A vallás érték, de ezt az értéket minden embernek magának kell tudni megtalálni.

Az előadássorozatnak érdekes tanulságai voltak. Természetes, hogy nagy rendőri asszisztencia mellett folytak le, de épen a rendőrség kiküldöttei lelkesedtek legjobban. A sajtó szokatlanul meleg érdeklődéssel kisérte az előadásokat, de ott, ahol birált, elárulta, hogy nem értette meg. Hiába hangsulyoztuk azt, hogy a vallás csak személves ügy lehet, a sajtó megjegyezte, hogy nem közöltük az egyedül helyes vallást. Az előadásoknak mégis rendkívüli erkölcsi jelentősége volt. Ez volt az első eset Magyarországon, hogy teológiai szakemberek a felekezetiségen felülálló vallásosságot támasztották alá. Volt is riadalom a felekezetek körében. A pesti egyetem teológiai fakultása azonnal rendezett ugyancsak 16 előadást, melyben a katolicizmus igazságát illusztrálták.

Cz. A.