Jászkunság 2003 - almanach |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szarvák Tibor–Szoboszlai Zsolt:A
Tisza-vidék
modernizációs lehetőségei
|
|
Összesített
|
Összesített
|
Összesített
harmadik hely |
a Tisza-menti
települések infrastrukturális ellátottságában |
Csongrád |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Bács-Kiskun |
a Tisza-menti
települések |
Csongrád |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Bács-Kiskun |
a Tisza-menti
települések turisztikai |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Csongrád |
Heves,
Borsod-Abaúj-Zemplén |
a Tisza-menti
települések innovációs |
Csongrád |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Hajdú-Bihar |
a Tisza-menti
települések fejlődését segítő humán infrastruktúra-ellátottságban |
Csongrád |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Hajdú-Bihar |
a Tisza-menti
települések politikai érdekképviseletében |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Csongrád |
a Tisza-menti
települések környezetvédelmi felkészültségében |
Csongrád |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Hajdú-Bihar,
Heves |
Korábbi felméréseink[2] szintén Csongrád megye elsőségét igazolták a legtöbb társadalmi-gazdasági alrendszerben (a gazdaság teljesítményében, a települések infrastrukturális és szociális ellátottságában, az innovációs képességekben és adottságokban stb.). Jász-Nagykun-Szolnok – hasonlóan a megyei területfejlesztési program háttereként készült kutatáshoz – a Tisza-menti térségben is a stabil második helyet mondhatja magáénak.
Csongrád megye (humán) infrastrukturális, gazdaságfejlesztési és környezet-védelmi elsőségét főként az Észak-alföldi régióból ítélték kedvezőnek. Jász-Nagykun-Szolnok megye pozitívabb turisztikai jövőképét a saját és az Észak-magyarországi régió válaszadói feltételezték. A Közép-Tisza-vidék innovációs szempontú megítélése kedvezőbb a Dél-Alföldről, mint az Észak-magyarországi régióból. A dél-alföldi prominencia általában nem vállalkozott a tőle távol eső megyék különböző kategóriáinak értékelésére, viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megye politikai érdekképviseleti elsőbbsége minden régióban egyértelmű.
A válaszadók szerint, a Csatári Bálint által kategorizált kistérségi jellemzők[3] közül, a hagyományos ártéri és fokgazdálkodás rehabilitációjára alkalmas zónák inkább az Észak-Alföldön találhatóak. Kevésbé jellemzőek ilyen területek a Dél-Alföldön. Az öntözéses, kertkultúrás zónák azonban éppen az Alföld déli, Tisza-menti részein gyakoribbak.
A folyó menti térség fejlődésének akadályozó tényezői között kiugróan magas a belső perifériához kapcsolódó kategóriák – közlekedési helyzet, a főváros távolsága, rossz úthálózat, gazdasági-társadalmi lemaradás – említése. Az árvízveszélyt, mint a térség fejlődését leginkább hátráltató dimenziót, az Alföld egész területén érzékelik. A segítő tényezők közül kiemelkednek a megtartó képességet növelő dimenziók: ilyen a (vízi)turizmus, az érintetlen természet adottságai és a termelő, szolgáltató ágazatok (szőlészet, borászat, falusi turizmus).
Az általános környezeti jellemzők értékelésében a Tisza-mente és a vizsgált megyék között nem tapasztaltunk jelentős különbségeket. A leginkább támogatott elképzelés dinamikus, cselekvésorientált válaszokat jelent: cél a hatékony Tisza-imázs kialakítása, a holtágak rehabilitációja és a belső periféria jellemzők megszüntetése, mert ,,a Tisza súlyos társadalmi és gazdasági problémákkal küzdő, zömmel periférikus helyzetű térségeket köt össze”.
2. tábla Osztályozza az alábbi kategóriák állapotát általában a Tisza-mentén és az ön megyéjében! 100 fokozatú skála átlagpontjai[4]
|
Általában a
Tisza-mentén |
Az Ön |
szükséges a
Tisza-imázs (a Tisza, mint vonzerő) hatékony kialakítása |
81 |
82 |
a holtágak
állapota azonnali rehabilitációt követel |
74 |
75 |
a Tisza súlyos
társadalmi és gazdasági problémákkal küzdő, zömmel
periférikus helyzetű térségeket köt össze |
74 |
69 |
a Tisza-menti
települések közlekedési kapcsolódása |
69 |
67 |
sok a
mezőgazdasági termelésbe bevont mezőgazdasági terület |
63 |
58 |
magas a
partközeli parcellázások száma |
58 |
54 |
a Tisza inkább
elválaszt, mint összeköt földrajzi területeket |
57 |
55 |
a Tisza-menti
települések közlekedési kapcsolódása a megyeszékhelyekhez megfelelő |
51 |
54 |
a Tisza menti
vadvíz-világ állapota kielégítő |
49 |
47 |
a Tisza menti
urbanizációs folyamatok megfelelőek |
42 |
40 |
nagy a
környezetbarát gazdasági beruházások száma |
27 |
27 |
A Tisza-mentén a települések leginkább az árvíz ellen fognának össze. Közös kezdeményezésként támogatott a turizmus fellendítése, a tiszai hajózás és a vízminőség védelme is. A potenciális megyei összefogások is a turizmus és az infrastruktúra fejlesztését, a természet- és környezetvédelmet, valamint a vízi hajózást részesítik előnyben.
A kistérségek közötti összefogásban a nagy alrendszerek (pl. turizmus, környezetvédelem, árvíz elleni védekezés stb.) mellett jobban megjelennek a lokális közösségek szerves fejlődését biztosító erőforrások (civil szféra, szőlő- és bor-termesztés, falusi turizmus stb.) is.
A Tisza-vidék természet-, környezet- és tájvédelem terén végrehajtandó fejlesztési elképzeléseinek rangsorából látható, hogy a megkérdezettek egyformán fontosnak tartják a problémák komplex, folyó menti kezelését és a lehetséges kistérségi megoldásokat. Alapvetően minden elképzelés (a lakossági szennyezések visszaszorítása, az őshonos erdők fenntartása, illetve felületük növelése, az ártéri élőhelyek rekonstrukciója[5], csak olyan gazdasági tevékenységet lehessen folytatni, ami nem hordja magában a korlátlan növekedés veszélyét, a partközeli parcellázások megszüntetése, az ültetvény jellegű háttérkultúrák háttérbe szorítása) támogatott. Ez azt is jelzi, hogy a térségben a környezet- és természetvédelem megoldatlan, illetve a környezeti hatások miatt váltani, módosítani szükséges a különböző termelési /termesztési kultúrákat.
A Tisza mentén, illetve a kistérségben közel hasonló arányban tartják fejlesztendőnek a turizmus különféle szegmenseit (a vízi turizmus, a tiszai halászathoz /horgászathoz kapcsolódó turizmus, falusi (tanyai) turizmus, kerékpáros turizmus[6], ökoturizmus, a Tisza-tó vonzerejét jobban megjelenítő idegenforgalmi stratégia, kastélyfelújítás a Tisza-menti településeken, vadászathoz kapcsolódó turizmus, a tradicionális mesterségekhez kapcsolódó turizmus, a termálturizmus) a megkérdezettek. Két eltérő százalékpontú idegenforgalmi fejlesztés támogatottságát leginkább a földrajzi elhelyezkedés határozza meg. A Tisza-tó vonzerejét főleg a tó által leginkább érintett (határos) megyék kistérségei növelnék, a termálkincset pedig leginkább a termálvagyonnal, adománnyal rendelkező területek erősítenék.
A megkérdezettek egyaránt közepesnek értékelik megyéjük[7] és kistérségük idegenforgalmi vonzerejét. A nagyobb vonzerőt az észak-alföldi megkérdezettek tulajdonítják térségüknek. A településnagyság alapján tipizálva, inkább a kistelepüléseken élőknek van a lakóhely idegenforgalmi vonzerejéről pozitívabb elképzelése.
Az idegenforgalomról szóló állítások értékelése egyfajta jövőorientációt feltételez (az idegenforgalom olyan állásokat teremt, amelyekre a kistérségnek szüksége van, az idegenforgalom segít a térség gazdaságát egyensúlyban tartani), hiszen jelenleg igen kevés vállalkozás kapcsolódik az idegenforgalomhoz.
A mezőgazdaság fejlesztési elképzelései a Tisza-mentén mindenütt fontosak, mert gyakorlatilag nem lehet különbséget találni a térség és a kistérségek fejlesztési értékei között. Leginkább az erdőtelepítést, a legeltető állattartás fejlesztését és a halastavak, nádasok létesítését támogatták a megkérdezettek. Az ártéri gyümölcsösök telepítése és az ártéri szántó gazdálkodás fejlesztése kevésbé támogatott.
A közlekedési-kommunikációs fejlesztési alternatívák visszatükrözik a Tisza-mente jórészének belső periféria létéből adódó sajátosságait. A fejlesztési alternatívák támogatási szándéka között nincs szignifikáns területi különbség. Figyelemre méltó az információs társadalom egyik eleme, az internet-kapcsolódás egyöntetű fejlesztési támogatottsága. Jelentősen támogatott még a sétahajózás fejlesztése, a közúti hidak számának növelése. Alacsonyabb támogatást mértünk a folyóval párhuzamos közúthálózat fejlesztése, a vízszennyező járművek kiszorítása a folyóról és a mellékvonali vasútvonalak fejlesztése kategóriák kapcsán.
Kitűnt, hogy a válaszadók a Tiszával, a Tisza-mentével kapcsolatban főként ágazati alrendszer szempontúan gondolkodnak. Az általános (segítő és akadályozó) jellemzők között kiemelt helyen van a turizmus, valamint a környezetvédelem fejlesztésének javítása és a belső (társadalmi, gazdasági) perifériák felszámolási szándéka. A jelenlegi állapoton hagyományos, területi kiegyenlítést célzó, illetve tudásalapú fejlesztéssel, illetve a környezettudatosságra is építő helyi tantervek alkalmazásával stb. kell / lehet változtatni.
A természetvédelem erősségeként leginkább a háborítatlanságot a tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek nagy számát jelölték meg, gyengeségként a környezet-tudatosság alacsony fokát érzékelik. Lehetőségként főként a nemzeti park területeinek növelését és az ökoturizmust jelölték meg. Veszélyként főként a környezetszennyezést, a természeti értékek veszélyeztetettségét említették. A megkérdezettek szerint, környezetvédelmi szempontból, az egyik legnagyobb veszélyt a Tisza-menti csatornázás jelenlegi állapota és a kommunális hulladék elhelyezésének megoldatlansága jelenti. Megoldásként gyakran jelezték a regionális víztisztítók, hulladéklerakók telepítésének fokozottabb támogatását és a szemléletváltás szorgalmazását, az oktatás fejlesztését, új, helyi, környezettudatosságot erősítő tantervek kialakításának támogatását.
Az idegenforgalom erőssége leginkább a horgászat, a vízi turizmus és az érintetlen természeti környezet. A Tisza-menti turizmust főleg a gyenge infrastruktúra és a szálláshelyek állapota valamint a víz minősége, illetve az ingadozó vízállás fogja vissza. Az idegenforgalom fejlesztésének egyik eszköze az erősebb, hatékonyabb Tisza-marketing.
A mezőgazdaság erőssége a jó termőtalaj és a tovább fejlesztendő öntözési lehetőség. Gyengeségként főleg a birtokszerkezetet, a bizonytalan felvásárlási viszonyokat és a kiszámíthatatlan Tiszát, illetve a tőkehiányt említették. Fejlesztési irányként a biogazdálkodás emelhető ki.
A közlekedés erősségeit a Tisza hajózhatósága és a terület egy részének vasúti megközelítési lehetőségei jelentik. A gyengeség kategóriáit a gyorsforgalmi út hiánya, a kevés híd és a közutak rossz állapota jellemzik. Ugyanakkor a tiszai hajózás kihasználatlan, ritkák a folyami kikötők. A közlekedés fejlesztésének iránya a megkérdezettek többsége szerint az út (gyorsforgalmi, autópálya, összekötő) építés. A kommunikációban erősség a jó telefonhálózat, gyengeség a jövőt jelentő internetes hálózat.
3. tábla A
Tisza-vidékre vonatkozó fejlesztési ajánlások átlaga
10 fokozatú
skála átlaga[8]
Meg kell
oldani a szűkebb és a tágabb Tisza-menti agrártájak öntözési,
belvíz-mentesítési, csatornázási feladatait, ill. a települések
vízigényére is tekintettel a szennyvíztisztító |
9,6 |
Az érintett
térségek mezőgazdasága fejlesztése terén kiemelt szerepet kellene
kapnia a |
8,7 |
Az alföldi
Tisza-tengely elsősorban a természeti-táji rehabilitációt, a környezet-
és |
7,8 |
Az európai
belvízi hajózó utakhoz való kapcsolódás kialakítása. |
7,3 |
Minden
lehetséges fejlesztést és beavatkozást egyértelműen alá kell rendelni a
modern fenntartható fejlesztés elveinek. |
7,3 |
Újra kell
gondolni és részletesen meg kell tervezni a folyó egyfajta
tájrehabilitációt |
6,9 |
Összességében a terület szerves (fenntartható) fejlődését szorgalmazzák, ami-vel növelhető a megtartó képesség és csökkenthetőek a (Tisza-menti hét megyében is érzékelhető) területi különbségek.
[1] Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába,
Osiris, Budapest, 1997. 636. o.
[2] Szarvák Tibor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei középtávú stratégiai fejlesztési program a megyei prominenciák körében – háttértanulmány –, 1999. szeptember
Szarvák Tibor: A dél-alföldi prominencia és a régiófejlesztés. In: A térségfejlesztés feladatai az ezredfordulón és az információs társadalom. Szerk: Hanh Csaba, Budapest Hazai Térségfejlesztő Kft. 2000.
[3] Csatári Bálint (összeáll.) – Gaborjákné Vydareny Klára – Kiss Attila – Kovács András: A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztálya megbízásából készült Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program összefoglalója. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, 2001. 104 p.
[6] 88-87-84-84 ponttal a leginkább támogatott 4 kategória.
[7] 100 fokozatú skála értéke a megyei vonzerő esetében: 53.
100 fokozatú skála értéke a kistérségi vonzerő esetében: 49.
[8] Eredeti értékek: 1 – egyáltalán nem fontos …10 – teljes mértékben fontos. A skálán a 0 érték azt jelenti, ha mindenki elutasítaná az állítást, a 10 pedig azt, ha mindenki teljes mértékben támogatná.
Szoboszlai Zsolt 1956 Bácsalmás. Szociológus. Az MTA RKK ATI Szolnoki Kutatócsoportjának vezetője.