MEGSZÓLALOK
M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN
2017. 05. hó – hetedik
évfolyam, ötödikszám
Kulturális
és szórakoztató folyóirat
Független,
és ingyenes heti lap
Alapítva
: 2011 - ben , elvi síkon
Szerkesztő:
Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos
1.Évfolyam:
2011. Alkalmi megjelenések
2.Évfolyam: 2012. (1-tól
a 6. számig)
3.Évfolyam:
2013. (1-től a 17. számig)
4.Évfolyam:
2014. (1-től a 24. számig)
5.Évfolyam:
2015. (1-től a 12. számig)
6.Évfolyam:
2016. (1-től a 12. számig)
7.Évfolyam:
2017. május
MOTTÓ: TÖREDÉKEKBŐL
ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE
**************************
1. LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ
OLVASÓNAK!
Nagy Vendel |
Öreg legénynek
nem való a május... mondja a dal, de ne hallgassunk oda.
Ne sírj kislány, minden május tovaszáll, na ez meg a másik, ami a múló időre utal, de hát akkor nem ez a kikelet?
Ne sírj kislány, minden május tovaszáll, na ez meg a másik, ami a múló időre utal, de hát akkor nem ez a kikelet?
Éljen Május elseje, énekeltük
évtizedekig és ünnepeltük a munkát, jelvényekkel és
zászlókkal kivonulva , mert mint tudjuk, a munka tette
emberré a homo sapienset.
Az ösztönös evés, ivás, fajfenntartás csupán csak állati színvonal, a tudatos munka révén immár az emberiség kutatja a csillagokat, de még mindig vannak kőkorszaki állapotok.
Az ösztönös evés, ivás, fajfenntartás csupán csak állati színvonal, a tudatos munka révén immár az emberiség kutatja a csillagokat, de még mindig vannak kőkorszaki állapotok.
Néha csorbul a munka
becsülete, de végül is a dolgokat valakinek megkell csinálnia. A
sült galambok röpködésének ideje még nem jött el, vagy már le is járt,..
Nézőpont kérdése, hogy ki van a rácson túl, az őr e, vagy a fogoly.
Ismét szép, és meghitt ünnepek elé nézünk, köszöntjük az édesanyákat, én ezt kissé módosítanám, leginkább az anyaszívűeket kéne ..
Óriási a különbség .
Jelenünket megszépítik a jeles névnapok, és hamarosan jön a Pünkösd, a maga rituáléival és a királysággal.
Hónap vége felé pedig a gyermekeket ünnepeljük, jövőnk reményeit, és ezt mondom mindenféle szempontokból. Mindezekhez reményeink szerint jöhet a jó idő és a májusi eső, mint tudjuk ami aranyat ér és bő termést ígér.
De az sem lehetetlen, mint már egy versemben megírtam évekkel ezelőtt, ki a hóból és be a zöld kukoricásba.
S ilyenkor a madarak guggolva repülnek az ég alatt.
Lassan de biztosan megemelkedik a hőmérséklet, kimarad a tavasz és jön a dinnyeérlelő nyár, a sok sör, meg a fürdés, torna, napozás.
A móka és kacagás még várat magára.
No és ha nézem a naptárt, és szemem a hetedikére réved, rádöbbenek, ismét öregedtem egy évet.
Ismét szép, és meghitt ünnepek elé nézünk, köszöntjük az édesanyákat, én ezt kissé módosítanám, leginkább az anyaszívűeket kéne ..
Óriási a különbség .
Jelenünket megszépítik a jeles névnapok, és hamarosan jön a Pünkösd, a maga rituáléival és a királysággal.
Hónap vége felé pedig a gyermekeket ünnepeljük, jövőnk reményeit, és ezt mondom mindenféle szempontokból. Mindezekhez reményeink szerint jöhet a jó idő és a májusi eső, mint tudjuk ami aranyat ér és bő termést ígér.
De az sem lehetetlen, mint már egy versemben megírtam évekkel ezelőtt, ki a hóból és be a zöld kukoricásba.
S ilyenkor a madarak guggolva repülnek az ég alatt.
Lassan de biztosan megemelkedik a hőmérséklet, kimarad a tavasz és jön a dinnyeérlelő nyár, a sok sör, meg a fürdés, torna, napozás.
A móka és kacagás még várat magára.
No és ha nézem a naptárt, és szemem a hetedikére réved, rádöbbenek, ismét öregedtem egy évet.
Egyebet nem mondhatok: a
szerkesztő...
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
DUÓVERS - FEKETE ORGONA
ÍRTA : NAGY VENDEL ÉS MIKS MÁRIA
ÍRTA : NAGY VENDEL ÉS MIKS MÁRIA
Miks Mária |
FEKETE ORGONA - ÉLJEN MÁJUS 1.
Éljen, és
Illatozzon
Minden
Virág.
Fekete
Minden
Zászló
Mint a
Világ.
Melyben
Fekete
Minden
Virág.
Eltűnt a színes ifjúság.
Banális Majális,
Már nem fenomenális.
Éljen Május másodika is.
A majális, minthogy banális,
lehetne ugyebár fatális
tévedése a múlt időnek.
De mi is vonultunk akkor rég,
- ugye te is emlékszel még? -
tarkavirágú tavaszokon.
Hova lett ifjúságunk kora?
Tényleg elfagyott az orgona?
Ennyire fekete a világ?
Ez a banális majális
lehetne akár kanális,
langyos vizében kimoshatnánk
árnyékba konyuló zászlónkat.
Mért mormolnánk gyászos zárszónkat?
Unokáink már itt tipegnek,
szemük sarkából ránk figyelnek
végtelenített májusukon.
2016.. májusán
Éljen, és
Illatozzon
Minden
Virág.
Fekete
Minden
Zászló
Mint a
Világ.
Melyben
Fekete
Minden
Virág.
Eltűnt a színes ifjúság.
Banális Majális,
Már nem fenomenális.
Éljen Május másodika is.
A majális, minthogy banális,
lehetne ugyebár fatális
tévedése a múlt időnek.
De mi is vonultunk akkor rég,
- ugye te is emlékszel még? -
tarkavirágú tavaszokon.
Hova lett ifjúságunk kora?
Tényleg elfagyott az orgona?
Ennyire fekete a világ?
Ez a banális majális
lehetne akár kanális,
langyos vizében kimoshatnánk
árnyékba konyuló zászlónkat.
Mért mormolnánk gyászos zárszónkat?
Unokáink már itt tipegnek,
szemük sarkából ránk figyelnek
végtelenített májusukon.
2016.. májusán
**************************
SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL
1. LECTORI SALUTEM, ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK
2. NOVELLÁRÓL NOVELLÁRA
ERDŐSNÉ ONDA MARICA : KUTYASZORÍTÓBAN
A FÉNYEK VAKONDJA PÁLYÁZATÁRA ÍRT NOVELLA
3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL - KORTÁRSAINK ÍRÁSAI
SZÉLL MAGDOLNA, CSOMOR HENRIETT, VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT
ZSIGAI KLÁRA, NAGY VENDEL, KUCHTA CSILLA
4. NOVELLA. ÁRVAY MÁRIA: BOCSÁS MEG
A FÉNYEK VAKONDJA PÁLYÁZATÁN MEGJELENT NOVELLA
5. ARCKÉPCSARNOK - VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET
GERENCSÉR HAJNALKA RIPORTSOROZATA: MARÓ ERZSÉBET
6. MEGJELENT : JENEI ANDRÁS KÖNYVEI - NAGY VENDEL KÖNYVEI
7. KÖSZÖNTJÜK AZ ÉDESANYÁKAT
BAKSA ANCI, KUCHTA CSILLA, NAGY VENDEL, MÁTYÁS RITA
MRÁZ ERZSÉBET IRMA
8. HAZAI TÁJAKRÓL - NAGY VENDEL VERSEI
9. NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN
BURZA MÁRIA : A KÜLÖNC
10. HALLGASSUK EGYÜTT
DR. KOVATS GYULA ZENEI ROVATA (9. RÉSZ)
TAVASZI FÉNY, DERŰT ÁRASZT
11. EMLÉKEZZÜNK KAISER ISTVÁNRA
NAGY VENDEL - NEGYVEN ÉV ELMÚLTÁVAL
12. MINDENNAPOS JÓCSELEKEDETEK
VELÜNK TÖRTÉNT - SORSTÁRSAINK EMLÉKEIBŐL
ERDŐSNÉ ONDA MARICA
13. GYERMEKNAPRA... GYERMEKNAPI MESE
BAGOLYNÉ SZŰCS ANDREA: KATIKA KIRÁLYKISASSZONY
14. ÍRÁSAINKBÓL. I. P. STEVE - BURZA MÁRIA VERSEI
15. VERSRŐL VERSRE - KORTÁRSAK VERSEIBŐL
ADAMECZ LÁSZLÓ, CSOMOR HENRIETT, KOVÁCS JÓZSEF KOPEK
SZÉLL MAGDOLNA, ZSIGAI KLÁRA
16. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK
17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY ROVATA: A GYÖMBÉR
18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK
2. NOVELLÁRÓL NOVELLÁRA
ERDŐSNÉ ONDA MARICA : KUTYASZORÍTÓBAN
A FÉNYEK VAKONDJA PÁLYÁZATÁRA ÍRT NOVELLA
3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL - KORTÁRSAINK ÍRÁSAI
SZÉLL MAGDOLNA, CSOMOR HENRIETT, VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT
ZSIGAI KLÁRA, NAGY VENDEL, KUCHTA CSILLA
4. NOVELLA. ÁRVAY MÁRIA: BOCSÁS MEG
A FÉNYEK VAKONDJA PÁLYÁZATÁN MEGJELENT NOVELLA
5. ARCKÉPCSARNOK - VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET
GERENCSÉR HAJNALKA RIPORTSOROZATA: MARÓ ERZSÉBET
6. MEGJELENT : JENEI ANDRÁS KÖNYVEI - NAGY VENDEL KÖNYVEI
7. KÖSZÖNTJÜK AZ ÉDESANYÁKAT
BAKSA ANCI, KUCHTA CSILLA, NAGY VENDEL, MÁTYÁS RITA
MRÁZ ERZSÉBET IRMA
8. HAZAI TÁJAKRÓL - NAGY VENDEL VERSEI
9. NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN
BURZA MÁRIA : A KÜLÖNC
10. HALLGASSUK EGYÜTT
DR. KOVATS GYULA ZENEI ROVATA (9. RÉSZ)
TAVASZI FÉNY, DERŰT ÁRASZT
11. EMLÉKEZZÜNK KAISER ISTVÁNRA
NAGY VENDEL - NEGYVEN ÉV ELMÚLTÁVAL
12. MINDENNAPOS JÓCSELEKEDETEK
VELÜNK TÖRTÉNT - SORSTÁRSAINK EMLÉKEIBŐL
ERDŐSNÉ ONDA MARICA
13. GYERMEKNAPRA... GYERMEKNAPI MESE
BAGOLYNÉ SZŰCS ANDREA: KATIKA KIRÁLYKISASSZONY
14. ÍRÁSAINKBÓL. I. P. STEVE - BURZA MÁRIA VERSEI
15. VERSRŐL VERSRE - KORTÁRSAK VERSEIBŐL
ADAMECZ LÁSZLÓ, CSOMOR HENRIETT, KOVÁCS JÓZSEF KOPEK
SZÉLL MAGDOLNA, ZSIGAI KLÁRA
16. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK
17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY ROVATA: A GYÖMBÉR
18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK
**************************
2. NOVELLÁRÓL NOVELLÁRA
ERDŐSNÉ ONDA MARICA - A FÉNYEK VAKONDJA PÁLYÁZATÁRA
ÍRT NOVELLA
Kutyaszorítóban.
Vera egy sövénysor mögött megbújó
padon ücsörgött, arcát két kezébe temetve. Örült, hogy kicsit félrehúzódhatott
az emberek vizslató tekintete elől, de még jobban örült volna, ha egyszerűen
megnyílik alatta a föld, és örökre elnyeli a mélység. Szemeit elfutották a
könnycseppek, arca bíbor színűre változott a szégyentől, ahogy felidézte a
délelőtti eseményeket. Teljesen abszurdnak érezte, hogy épp az első munkanapján
került ilyen lehetetlen helyzetbe.
Amikor reggel felvette a ropogósra vasalt, hófehér köpenyt, boldogság töltötte el. Egész nap mosolygós kedvességgel, rutinosan végezte a feladatait, és ujjongott a lelke, amikor többen is megdicsérték ügyességét. Az órájára pillantva látta, hogy már csak 20 perc van a rendelési időből, amikor kopogtattak. Elindult, hogy behívja a beteget, de az ajtó hirtelen kinyílt, és egy hatalmas németjuhász kutya dugta be a fejét a nyíláson. Vera kétségbeesve sikított, és az asztal mögé rohant. Az orvos felállt, és összevont szemöldökkel, megrovón nézett a fiatal lányra, majd meleg hangon üdvözölte a kutya után belépő férfit.
- Jó napot, Zsolt! Mi járatban nálunk?
- Üdvözlöm, doktor úr! – kezdte a férfi, de láthatóan nagyon zavarban volt. – Mi okoztuk a riadalmat?
- Nincs semmi baj. – biztosította a gazdát a háziorvosa. - Új asszisztensnőm van, Akit váratlanul ért, hogy Góliát hamarabb érkezett meg, mint ön. Igaz, Vera?
A lány elvörösödve bólintott. Tudta, hogy meg kellene szólalnia, hiszen a sötét szemüveges férfi nem láthatja sem őt, sem a mozdulatát, de nem jött ki hang a torkán. Az orvos megcsóválta a fejét és ismét a betege felé fordította a figyelmét:
- Miben segíthetek, Zsolt?
A férfi a füle mögötti hatalmas duzzanatra mutatott.
- Ó, csak nem méhészkedett?
- Nem állt szándékomban, de valahogy összefutottunk. Borzasztóan fáj, feszül és ég.
- Azt nem csodálom. Meghívom egy feles antihisztaminra. Mit szól hozzá? – próbálta humorral oldani a doktor a tapintható feszültséget.
- Lekötelez, doktor úr! Tudtam, hogy számíthatok magára. – mosolyodott el a férfi.
Vera elővette az ampullát a gyógyszeres szekrényből, és felszívta a tartalmát a fecskendőbe. Kezében tartva a fertőtlenítőt és a vattapamacsot is, tétován egyik lábáról a másikra állt.
- Adja csak ide, majd én beadom. Addig nézze meg, hogy várnak-e még kint, és ha nem, akkor legyen szíves főzzön egy jó erős kávét!- mondta az orvos, a lány kétségbeesését látva.
Vera kipréselt egy alig hallható igent, majd kiviharzott a rendelőből. A társalgóban felkészítette a kávét, majd egy székre rogyva zokogni kezdett. Kis idő múlva főnöke és kolléganője jelent meg az ajtóban. Vera nem mert rájuk nézni, annyira szégyellte magát. Összeszorított ajkakkal, az asztal szélébe kapaszkodva várta, hogy meghallja azt a végzetes mondatot, ami pontot tesz a szépen induló egészségügyi pályája végére.
Erika kitöltötte a kávékat, a doktor pedig leült, és az asztal felett átnyúlva, bátorítóan megszorította a lány még mindig remegő, jég hideg kezét.
- Meséljen! Miért retteg ennyire a kutyáktól?
Vera nagyot sóhajtott, aztán kiszakadt belőle az a szörnyű gyerekkori emlék. Talán öt éves lehetett, amikor egy édes kis kölyök cicát kapott ajándékba a nagymamájától. A kertben ült egy pléden és a cicát dédelgette, simogatta. A szomszédban egy foltos, keverék kutya lakott, aki a macska látványától egyre ingerültebbé vált. Bundás eleinte csak morogva, ugatva fejezte ki nemtetszését, de később nekifutásból átugrott a kerítésen és rájuk rontott. Szerencsére a szomszéd otthon volt, és még azelőtt véget vetett a dulakodásnak, mielőtt tragédia történt volna. Vera így is maradandó testi és lelki sérüléseket szerzett. Persze a cica elszaladt, így megúszta egyetlen karcolás nélkül.
- Nézze, megértem a félelmét, meg gondolom, meglepetésként érte, hogy megjelent itt ez a nagytestű kutya. Bele kell kalkulálnia, hogy ez máskor is elő fog fordulni. Szeretném, ha túl tudna ezen lépni, és megpróbálná a helyén kezelni ezt a tényt, még akkor is, ha ez nem könnyű ilyen előzmények után.
Vera hálásan bólintott, és rettegve gondolt a következő találkozás lehetőségére. Elképzelt jelenetekben próbált helytállni, de tudta, hogy hiába a számtalan verzió, valószínűleg úgyis váratlanul fogja érni az újabb találkozás. Halk kis csengőszóra kapta fel a fejét, körülnézett, és a sövény ágai közt meglátta a magas férfit, az óriási németjuhásszal. Könnyed léptekkel haladtak el néhány méterre tőle a járdán. Ha így látja őket először, talán felsem merül benne, hogy a férfi nem lát, olyan összhangban mozogtak egymás mellett. A kutya felnézett az oszlophoz támasztott kerékpárra, hogy felmérje a távolságot. Lassított, enyhén balra húzódott, majd visszatértek a járda közepére, és lendületes léptekkel folytatták útjukat. Vera felállt, és elindult utánuk. Látta, hogy Góliát megáll a járda szegélyénél, de amikor sípolni kezdett a jelzőlámpa, határozott léptekkel indult tovább. A buszmegállónál megvárták a következő járatot. Felszálltak a zsúfolt járműre, és eltűntek a lány szeme elől.
Vera megbabonázva bámult a távolodó busz után,majd sietve haza indult.
A nyár színei már megfakultak, hűvös szél bújt a járókelők ruhái alá. Vera nagyon megkedvelte a munkáját, és a betegek is szeretettel viszonozták a lány figyelmességét, kedvességét. A vak férfit gyakran látta az utcán. Mindig csodálattal nézte, ahogy az óriás állat féltő gondoskodással vezette gazdáját. Góliát okossága iránti tisztelete azonban pillanatok alatt elpárolgott, ha arra gondolt, hogy ismét közeli kapcsolatba kerülhet vele a rendelőben.
Egy esős, szeles délután Vera gondterhelten gyalogolt hazafelé,miután látogatást tett két betegnél. Minduntalan a hátra csúszó kapucnija után kapkodott, így alig figyelt a forgalomra. Amikor megszólalt mellette a kis csengő, megtorpant, szinte földbe gyökerezett a lába. A szél lekapta fejéről a kapucniját, de nem nyúlt utána. Zsolt bőrig ázva telefonált, arca kétségbeesett grimasszá torzult. Vakvezető kutyája a járda mellett a fűben feküdt Vera lába előtt. A lány dermedten nézte az üvegcserepeket, és a kutya mellső mancsa alatti vértócsát. Góliát próbálta nyalogatni a lábát, nyüszített, fészkelődött. A férfi kutyája mellé guggolt és igyekezett megnyugtatni. Vera hátrált néhány lépést,miközben remegő hangon megszólalt.
- Jó napot, Zsolt! Vera vagyok a rendelőből. Mi történt, segíthetek valamiben?
- Csókolom. Magát az angyalok küldték. Azt hiszem, Góliát lába megsérült. Az állatorvost nem érem el, az öcsém meg vidéken dolgozik.
- Miben segíthetnék? Sajnos nincs autóm, hogy hazavigyem magukat.
- Megnézné Góliát lábát?
- ÉÉÉN? – hebegte Vera.
- Persze; a láb az láb, a seb meg seb. Nem igaz? Maga meg nővérke, ha jól tudom…
- Tudja, én rettegek a kutyáktól, és tudom, hogy Góliát nem bánt, de… - a lány hangja elcsuklott.
- Vera, nagyon szépen kérem! Fogom Góliát fejét, biztosíthatom, nem fog megsérülni. Nagyon szépen kérem, segítsen nekünk!A lány letette a táskát maga elé és ő is leguggolt. Tudta, hogy nagyon gyenge védelmi vonal választja el a hatalmas állattól. Zsolt szavait mantraként ismételgette: A láb az láb, a seb az seb. Óvatosan felemelte a kutya véres mancsát. Góliát meg sem mozdult. Meleg, barna tekintetével ő is úgy könyörgött segítségért, mint imént a gazdája.
- Belefúródott egy üveg. – mondta Vera, amikor meglátta a talppárnák között csillogó, fehér szilánkot. Megvolt a probléma oka, ami beindította a jól beidegződött mechanizmust, amit a gyakorlati oktatáson alaposan megtanult. Gondolkodás nélkül nyúlt az orvosi táskához. A kis rekeszekből fertőtlenítő, kötszerek, csipesz került elő. Mellettük autó fékezett. A sofőr kiszállt, és Zsolt mellé lépett.
- Sándor vagyok, a taxis. Utazott már velünk, emlékszik? Segíthetek?
- Fogja meg itt! – utasította Vera a férfit a kutya lábára mutatva, mielőtt Zsolt megszólalhatott volna. – Ez fájni fog, tartsák erősen!
Góliát nyüszítéssel igazolta Vera kijelentését, de alig mozdult meg.
- Kint is van. Lefertőtlenítem, és bekötöm. Ez sem lesz kellemes. – mondta, mintha csak egy gyermekhez szólna. – Ez nem lesz jó, azonnal át fog ázni a géz. – dünnyögte, szinte csak magának. – Zsolt, tartsa meg így! – kérte Vera, és a férfi kezét a kutya mancsa alá tette, hogy ne érjen le a vizes fűbe. Válli táskájából elővette az előző nap vásárolt kisméretű zacskók egyikét,és rögzítette a kötés felett.
- Azt hiszem, most jó lesz.
- Gyere, Góliát, Állj fel!- hívta a férfi a kutyáját.
A németjuhász feltápászkodott, és három lábon megállt gazdája mellett. Remegett a bekötött lába, nem merte letenni a földre.
- Nincs fuvarom, hazaviszem magukat. – ajánlotta Sándor.
- Nem fogadhatom el, teljesen összekoszolnánk az autóját.
- Van nálam egy jó nagy zsák, amiben elhoztam a kabátomat a tisztítóból, és egy pléd is. Ha ráterítem az ülésre, akkor csak azt kell kimosni. Na, menjünk!Sándor elkészítette a fekvőhelyet, Zsolt pedig óvatosan besegítette kutyáját az ülésre. Vera sápadtan állt a járdán az üvegcserepek között.
- Jöjjön, kisasszony, magát is elviszem. – intett a taxis a lány felé.
Vera szabadkozni akart, de nem volt hozzá ereje. Szótlanul ült be a sofőr mellé az első ülésre. Szeme sarkából a hátamögött fekvő kutyát nézte, és észre sem vette, hogy az ölébe tett sáros táskától teljesen átázott a nadrágja.
Hétfőn reggel, Vera még beszaladt az orvosi műszer boltba, és vásárolt egy új csipeszt, a régit pedig a saját táskájába tette.
- Doktor úr, úgy gondolom, nem rendeltetésszerűen használtam a csipeszt, ezért vettem a másikat – magyarázta a lány, amikor beért a rendelőbe.
- Én úgy hallottam, nagyon is rendeltetésszerűen használta – nevetett az orvos, és átnyújtott a lánynak egy masnis kis dobozt. – Ezt magának hozták.
Vera fülig pirult. Leült az asztalához és kibontotta a csomagot. A királykék párnáról egy kulcstartót emelt fel, amire ez volt írva:
„Aki másokat legyőz, erős, Aki önmagát legyőzi, hős.”
Lao-ce
Amikor reggel felvette a ropogósra vasalt, hófehér köpenyt, boldogság töltötte el. Egész nap mosolygós kedvességgel, rutinosan végezte a feladatait, és ujjongott a lelke, amikor többen is megdicsérték ügyességét. Az órájára pillantva látta, hogy már csak 20 perc van a rendelési időből, amikor kopogtattak. Elindult, hogy behívja a beteget, de az ajtó hirtelen kinyílt, és egy hatalmas németjuhász kutya dugta be a fejét a nyíláson. Vera kétségbeesve sikított, és az asztal mögé rohant. Az orvos felállt, és összevont szemöldökkel, megrovón nézett a fiatal lányra, majd meleg hangon üdvözölte a kutya után belépő férfit.
- Jó napot, Zsolt! Mi járatban nálunk?
Erdősné Onda Marica |
- Üdvözlöm, doktor úr! – kezdte a férfi, de láthatóan nagyon zavarban volt. – Mi okoztuk a riadalmat?
- Nincs semmi baj. – biztosította a gazdát a háziorvosa. - Új asszisztensnőm van, Akit váratlanul ért, hogy Góliát hamarabb érkezett meg, mint ön. Igaz, Vera?
A lány elvörösödve bólintott. Tudta, hogy meg kellene szólalnia, hiszen a sötét szemüveges férfi nem láthatja sem őt, sem a mozdulatát, de nem jött ki hang a torkán. Az orvos megcsóválta a fejét és ismét a betege felé fordította a figyelmét:
- Miben segíthetek, Zsolt?
A férfi a füle mögötti hatalmas duzzanatra mutatott.
- Ó, csak nem méhészkedett?
- Nem állt szándékomban, de valahogy összefutottunk. Borzasztóan fáj, feszül és ég.
- Azt nem csodálom. Meghívom egy feles antihisztaminra. Mit szól hozzá? – próbálta humorral oldani a doktor a tapintható feszültséget.
- Lekötelez, doktor úr! Tudtam, hogy számíthatok magára. – mosolyodott el a férfi.
Vera elővette az ampullát a gyógyszeres szekrényből, és felszívta a tartalmát a fecskendőbe. Kezében tartva a fertőtlenítőt és a vattapamacsot is, tétován egyik lábáról a másikra állt.
- Adja csak ide, majd én beadom. Addig nézze meg, hogy várnak-e még kint, és ha nem, akkor legyen szíves főzzön egy jó erős kávét!- mondta az orvos, a lány kétségbeesését látva.
Vera kipréselt egy alig hallható igent, majd kiviharzott a rendelőből. A társalgóban felkészítette a kávét, majd egy székre rogyva zokogni kezdett. Kis idő múlva főnöke és kolléganője jelent meg az ajtóban. Vera nem mert rájuk nézni, annyira szégyellte magát. Összeszorított ajkakkal, az asztal szélébe kapaszkodva várta, hogy meghallja azt a végzetes mondatot, ami pontot tesz a szépen induló egészségügyi pályája végére.
Erika kitöltötte a kávékat, a doktor pedig leült, és az asztal felett átnyúlva, bátorítóan megszorította a lány még mindig remegő, jég hideg kezét.
- Meséljen! Miért retteg ennyire a kutyáktól?
Vera nagyot sóhajtott, aztán kiszakadt belőle az a szörnyű gyerekkori emlék. Talán öt éves lehetett, amikor egy édes kis kölyök cicát kapott ajándékba a nagymamájától. A kertben ült egy pléden és a cicát dédelgette, simogatta. A szomszédban egy foltos, keverék kutya lakott, aki a macska látványától egyre ingerültebbé vált. Bundás eleinte csak morogva, ugatva fejezte ki nemtetszését, de később nekifutásból átugrott a kerítésen és rájuk rontott. Szerencsére a szomszéd otthon volt, és még azelőtt véget vetett a dulakodásnak, mielőtt tragédia történt volna. Vera így is maradandó testi és lelki sérüléseket szerzett. Persze a cica elszaladt, így megúszta egyetlen karcolás nélkül.
- Nézze, megértem a félelmét, meg gondolom, meglepetésként érte, hogy megjelent itt ez a nagytestű kutya. Bele kell kalkulálnia, hogy ez máskor is elő fog fordulni. Szeretném, ha túl tudna ezen lépni, és megpróbálná a helyén kezelni ezt a tényt, még akkor is, ha ez nem könnyű ilyen előzmények után.
Vera hálásan bólintott, és rettegve gondolt a következő találkozás lehetőségére. Elképzelt jelenetekben próbált helytállni, de tudta, hogy hiába a számtalan verzió, valószínűleg úgyis váratlanul fogja érni az újabb találkozás. Halk kis csengőszóra kapta fel a fejét, körülnézett, és a sövény ágai közt meglátta a magas férfit, az óriási németjuhásszal. Könnyed léptekkel haladtak el néhány méterre tőle a járdán. Ha így látja őket először, talán felsem merül benne, hogy a férfi nem lát, olyan összhangban mozogtak egymás mellett. A kutya felnézett az oszlophoz támasztott kerékpárra, hogy felmérje a távolságot. Lassított, enyhén balra húzódott, majd visszatértek a járda közepére, és lendületes léptekkel folytatták útjukat. Vera felállt, és elindult utánuk. Látta, hogy Góliát megáll a járda szegélyénél, de amikor sípolni kezdett a jelzőlámpa, határozott léptekkel indult tovább. A buszmegállónál megvárták a következő járatot. Felszálltak a zsúfolt járműre, és eltűntek a lány szeme elől.
Vera megbabonázva bámult a távolodó busz után,majd sietve haza indult.
A nyár színei már megfakultak, hűvös szél bújt a járókelők ruhái alá. Vera nagyon megkedvelte a munkáját, és a betegek is szeretettel viszonozták a lány figyelmességét, kedvességét. A vak férfit gyakran látta az utcán. Mindig csodálattal nézte, ahogy az óriás állat féltő gondoskodással vezette gazdáját. Góliát okossága iránti tisztelete azonban pillanatok alatt elpárolgott, ha arra gondolt, hogy ismét közeli kapcsolatba kerülhet vele a rendelőben.
Egy esős, szeles délután Vera gondterhelten gyalogolt hazafelé,miután látogatást tett két betegnél. Minduntalan a hátra csúszó kapucnija után kapkodott, így alig figyelt a forgalomra. Amikor megszólalt mellette a kis csengő, megtorpant, szinte földbe gyökerezett a lába. A szél lekapta fejéről a kapucniját, de nem nyúlt utána. Zsolt bőrig ázva telefonált, arca kétségbeesett grimasszá torzult. Vakvezető kutyája a járda mellett a fűben feküdt Vera lába előtt. A lány dermedten nézte az üvegcserepeket, és a kutya mellső mancsa alatti vértócsát. Góliát próbálta nyalogatni a lábát, nyüszített, fészkelődött. A férfi kutyája mellé guggolt és igyekezett megnyugtatni. Vera hátrált néhány lépést,miközben remegő hangon megszólalt.
- Jó napot, Zsolt! Vera vagyok a rendelőből. Mi történt, segíthetek valamiben?
- Csókolom. Magát az angyalok küldték. Azt hiszem, Góliát lába megsérült. Az állatorvost nem érem el, az öcsém meg vidéken dolgozik.
- Miben segíthetnék? Sajnos nincs autóm, hogy hazavigyem magukat.
- Megnézné Góliát lábát?
- ÉÉÉN? – hebegte Vera.
- Persze; a láb az láb, a seb meg seb. Nem igaz? Maga meg nővérke, ha jól tudom…
- Tudja, én rettegek a kutyáktól, és tudom, hogy Góliát nem bánt, de… - a lány hangja elcsuklott.
- Vera, nagyon szépen kérem! Fogom Góliát fejét, biztosíthatom, nem fog megsérülni. Nagyon szépen kérem, segítsen nekünk!A lány letette a táskát maga elé és ő is leguggolt. Tudta, hogy nagyon gyenge védelmi vonal választja el a hatalmas állattól. Zsolt szavait mantraként ismételgette: A láb az láb, a seb az seb. Óvatosan felemelte a kutya véres mancsát. Góliát meg sem mozdult. Meleg, barna tekintetével ő is úgy könyörgött segítségért, mint imént a gazdája.
- Belefúródott egy üveg. – mondta Vera, amikor meglátta a talppárnák között csillogó, fehér szilánkot. Megvolt a probléma oka, ami beindította a jól beidegződött mechanizmust, amit a gyakorlati oktatáson alaposan megtanult. Gondolkodás nélkül nyúlt az orvosi táskához. A kis rekeszekből fertőtlenítő, kötszerek, csipesz került elő. Mellettük autó fékezett. A sofőr kiszállt, és Zsolt mellé lépett.
- Sándor vagyok, a taxis. Utazott már velünk, emlékszik? Segíthetek?
- Fogja meg itt! – utasította Vera a férfit a kutya lábára mutatva, mielőtt Zsolt megszólalhatott volna. – Ez fájni fog, tartsák erősen!
Góliát nyüszítéssel igazolta Vera kijelentését, de alig mozdult meg.
- Kint is van. Lefertőtlenítem, és bekötöm. Ez sem lesz kellemes. – mondta, mintha csak egy gyermekhez szólna. – Ez nem lesz jó, azonnal át fog ázni a géz. – dünnyögte, szinte csak magának. – Zsolt, tartsa meg így! – kérte Vera, és a férfi kezét a kutya mancsa alá tette, hogy ne érjen le a vizes fűbe. Válli táskájából elővette az előző nap vásárolt kisméretű zacskók egyikét,és rögzítette a kötés felett.
- Azt hiszem, most jó lesz.
- Gyere, Góliát, Állj fel!- hívta a férfi a kutyáját.
A németjuhász feltápászkodott, és három lábon megállt gazdája mellett. Remegett a bekötött lába, nem merte letenni a földre.
- Nincs fuvarom, hazaviszem magukat. – ajánlotta Sándor.
- Nem fogadhatom el, teljesen összekoszolnánk az autóját.
- Van nálam egy jó nagy zsák, amiben elhoztam a kabátomat a tisztítóból, és egy pléd is. Ha ráterítem az ülésre, akkor csak azt kell kimosni. Na, menjünk!Sándor elkészítette a fekvőhelyet, Zsolt pedig óvatosan besegítette kutyáját az ülésre. Vera sápadtan állt a járdán az üvegcserepek között.
- Jöjjön, kisasszony, magát is elviszem. – intett a taxis a lány felé.
Vera szabadkozni akart, de nem volt hozzá ereje. Szótlanul ült be a sofőr mellé az első ülésre. Szeme sarkából a hátamögött fekvő kutyát nézte, és észre sem vette, hogy az ölébe tett sáros táskától teljesen átázott a nadrágja.
Hétfőn reggel, Vera még beszaladt az orvosi műszer boltba, és vásárolt egy új csipeszt, a régit pedig a saját táskájába tette.
- Doktor úr, úgy gondolom, nem rendeltetésszerűen használtam a csipeszt, ezért vettem a másikat – magyarázta a lány, amikor beért a rendelőbe.
- Én úgy hallottam, nagyon is rendeltetésszerűen használta – nevetett az orvos, és átnyújtott a lánynak egy masnis kis dobozt. – Ezt magának hozták.
Vera fülig pirult. Leült az asztalához és kibontotta a csomagot. A királykék párnáról egy kulcstartót emelt fel, amire ez volt írva:
„Aki másokat legyőz, erős, Aki önmagát legyőzi, hős.”
Lao-ce
**************************
3.VERSEK A NAGYVILÁGBÓL - KORTÁRSAINK ÍRÁSAI
Széll Magdolna: Györgyike
Domboldalak hűs lankáján
királykéken üdvözölt.
Elszántan nyújtotta nyakát,
györgyike a zöld között.
királykéken üdvözölt.
Elszántan nyújtotta nyakát,
györgyike a zöld között.
Pöffeszkedő emberfia,
akart néhány csillagot.
Dőreségből eltaposta
szegény, szerény virágot.
akart néhány csillagot.
Dőreségből eltaposta
szegény, szerény virágot.
Sikolya más dimenzió,
gangosnak nincs füle rá.
Fájdalma hanyagolható.
Ki néz a talpa alá?
gangosnak nincs füle rá.
Fájdalma hanyagolható.
Ki néz a talpa alá?
2017.
...................................................
CSOMOR HENRIETT: Könnyeim pecsétjével
Írok neki keserves szívem bánatáról,
összetört lelkem fájdalmáról.
Könnyeimmel meg is pecsételem.
E tiszta papírra írt levelem
lehet, összetéped és tűzbe dobod.
A hamu martalékává lesz,
amit a szél visz tova.
Sok éve annak hogy, tiltotta
felé szép szavaimat.
pedig olyan szépen vitte a sorokat,
a fájdalom parázslón éget,
próbáltam magamból kiölni
a szeretet összes magjait.
csak a szeretetre méltó
embert láttam,
Aki egykor elfogadott,
szép szavaival elárasztott.
Ki tudja mára már hova tűntek
a gyönyörű évek?
Irigylésre méltóak, akik írhatnak
neki gyöngybetűs szép sorokat.
Nekem csak a síri sötét éj maradt,
amikor a képzeletem szárnyra kél,
s a titkok ajtaján belépve
szívem szívéhez ér,
s karomba ölelhetem.
Gyönyörű fáradt homlokát
gyengéden simogathatom.
Ha eltávolodnék,
mint az est hajnalcsillaga,
összetört lelkem fájdalmáról.
Könnyeimmel meg is pecsételem.
E tiszta papírra írt levelem
lehet, összetéped és tűzbe dobod.
A hamu martalékává lesz,
amit a szél visz tova.
Sok éve annak hogy, tiltotta
felé szép szavaimat.
pedig olyan szépen vitte a sorokat,
a fájdalom parázslón éget,
próbáltam magamból kiölni
a szeretet összes magjait.
csak a szeretetre méltó
embert láttam,
Aki egykor elfogadott,
szép szavaival elárasztott.
Ki tudja mára már hova tűntek
a gyönyörű évek?
Irigylésre méltóak, akik írhatnak
neki gyöngybetűs szép sorokat.
Nekem csak a síri sötét éj maradt,
amikor a képzeletem szárnyra kél,
s a titkok ajtaján belépve
szívem szívéhez ér,
s karomba ölelhetem.
Gyönyörű fáradt homlokát
gyengéden simogathatom.
Ha eltávolodnék,
mint az est hajnalcsillaga,
abba bele is halnék.
............................................................
Kitárt karom a megfeszített
fájdalom,
mely értetek, szögekkel veretett.
Én adok éltető napot,
hát érezzétek, én az Úr vagyok!
Szenvedésemmel, kínommal
bűnötök megváltottam.
Ha jóra kértek, akkor
én szívetekbe szállok,
mert szeretet is vagyok,
ezt kell, hogy imádjátok.
Nem számít már semmit a feszület,
ha nem él szívetekben hevület a jóra.
Nézz hát fel Rám és érezd erőm!
Érezd, ha kell jó vagyok, érted vagyok.
Elmúlik Atyám sötétlő haragja,
ha szívetekben jóság képében
örökre ott lakhatok.
mely értetek, szögekkel veretett.
Én adok éltető napot,
hát érezzétek, én az Úr vagyok!
Szenvedésemmel, kínommal
bűnötök megváltottam.
Ha jóra kértek, akkor
én szívetekbe szállok,
mert szeretet is vagyok,
ezt kell, hogy imádjátok.
Nem számít már semmit a feszület,
ha nem él szívetekben hevület a jóra.
Nézz hát fel Rám és érezd erőm!
Érezd, ha kell jó vagyok, érted vagyok.
Elmúlik Atyám sötétlő haragja,
ha szívetekben jóság képében
örökre ott lakhatok.
.....................................................
ZSIGAI KLÁRA: Csodálat könnyei
Nem akartam sírni,
csak hinni, szépet látni,
és hallgatni csendben,
álmokat szőni.
Szemembe mégis
könny szökött,
már az elején,
arcom két kezembe,
ujjaim imára kulcsolva,
küzdve könnyeimmel
mégis boldog voltam.
Igen, van ez így,
minden, és minden nap
tanít valamire.
Hittel, bízva magunkba,
az élet kereke, meg nem áll,
megy tovább
Néha fáj a sors kegyetlen útja,
vakvágánya, - mégis menni kell,
soha meg nem állva előre,
tovább- tovább- és tovább!
Győr, 2017. március 11.
.................................................
NAGY VENDEL: PÜNKÖSDI ZÁPOR
Sötét felhők
Fenekednek
Fenn a magas
Égben.
Fenekednek
Fenn a magas
Égben.
A pünkösdi
Vízözön
Elverte a
Vetést.
Vízözön
Elverte a
Vetést.
A faluban
Harangszóval
Védik meg a
Termést.
Harangszóval
Védik meg a
Termést.
Elhalkul a
Harangozás,
Elis áll a
Zápor.
Felhők mögül
Kibújik a
Nap sugára
Százszor.
2012.
A VERS HANGOS LINKJE:
ELMONDJA ILOSVAY EGYED KATALIN
A GUSZTI RÁDIO
ADÁSA, AUSZTRÁLIA
...............................................................
KUCHTA CSILLA: Ki vagyok én?
Kérdem tőletek szeretteim:
- Ki vagyok én kedveseim?
Azt mondják őszinte ember,
aki keresi helyét szüntelen.
- Ki vagyok én kedveseim?
Azt mondják őszinte ember,
aki keresi helyét szüntelen.
Az írást szeretem, mert a lelkemet
kiírhatom. Kiírhatom szenvedésemet,
szomorú bánatom és csodás örömömet.
- Kinek? Magamból nektek e verseimet.
kiírhatom. Kiírhatom szenvedésemet,
szomorú bánatom és csodás örömömet.
- Kinek? Magamból nektek e verseimet.
Hiszékenységem egyedi jellem, mert
azzá tesz, aki vagyok. Ki érti ezt?
Gondolkodó ember lettem, aki megérti
és a hétköznapok egyszerűségét éli.
azzá tesz, aki vagyok. Ki érti ezt?
Gondolkodó ember lettem, aki megérti
és a hétköznapok egyszerűségét éli.
Nagyszerű dolog az élet, csupa
szépség.
Örvendezni az életben ez a gyönyörűség.
Mosolyogni a világra, emberekre és már
kamatozva visszamosolyog kicsit rám.
Örvendezni az életben ez a gyönyörűség.
Mosolyogni a világra, emberekre és már
kamatozva visszamosolyog kicsit rám.
Paks, 2017.
**************************
4. NOVELLA
ÁRVAY MÁRIA - A FÉNYEK VAKONDJA
PÁLYÁZATÁRA IRT NOVELLA
Bocsáss meg!
Edinával már kisiskolás korunk óta
nagyon jó barátnők voltunk. Mindent megbeszéltünk egymással, kölcsönösen
megosztottunk bizalmas dolgokat. Erre valók a barátnők, nem igaz? Rohan az idő,
20 év telt el, s a mi barátságunk azóta is szilárd alapokon állt.
Edina a közelemben lakott, így rendszeresen látogattuk egymást. Ma is így történt, ezen a gyönyörű, napsütéses, tavaszi délutánon. Házi készítésű, finom tortával kínált, amit örömmel fogadtam. Nincs csodálatosabb az otthon készült süteménynél.
Csengettek. Gyerekek jöttek, papírgyűjtés folyt ezekben a napokban.
Edina mindig szívesen segített, most is felkapott egy jókora köteg papírt, hogy kivigye. Nagy igyekezetében megbotlott a küszöbben. Nem esett el, de a hanyagul összefogott halom szétszóródott a padlón. Odamentem, hogy segítsek összeszedni. Ekkor megláttam! A kidobni készülő papírhalom között ott díszelgett több írásom is, melyeket az évek folyamán olyan nagy örömmel és gonddal adtam oda neki. Mindig azt éreztette, milyen fontosak számára kis történeteim, mindig nagy örömmel várta a következőt. Ellátott hasznos tanácsokkal, s most! A látvány igazi megrázkódtatásként érte a szívemet! Először megállt az ütő az ereimben, majd sebesen kalapálni kezdett. Megtántorodtam. Edina összeszedegette a szanaszét hulló lapokat, s már adta is oda a várakozó gyerekeknek.
Edina a közelemben lakott, így rendszeresen látogattuk egymást. Ma is így történt, ezen a gyönyörű, napsütéses, tavaszi délutánon. Házi készítésű, finom tortával kínált, amit örömmel fogadtam. Nincs csodálatosabb az otthon készült süteménynél.
Csengettek. Gyerekek jöttek, papírgyűjtés folyt ezekben a napokban.
Edina mindig szívesen segített, most is felkapott egy jókora köteg papírt, hogy kivigye. Nagy igyekezetében megbotlott a küszöbben. Nem esett el, de a hanyagul összefogott halom szétszóródott a padlón. Odamentem, hogy segítsek összeszedni. Ekkor megláttam! A kidobni készülő papírhalom között ott díszelgett több írásom is, melyeket az évek folyamán olyan nagy örömmel és gonddal adtam oda neki. Mindig azt éreztette, milyen fontosak számára kis történeteim, mindig nagy örömmel várta a következőt. Ellátott hasznos tanácsokkal, s most! A látvány igazi megrázkódtatásként érte a szívemet! Először megállt az ütő az ereimben, majd sebesen kalapálni kezdett. Megtántorodtam. Edina összeszedegette a szanaszét hulló lapokat, s már adta is oda a várakozó gyerekeknek.
Nagyon fájt, igazi kemény ütés volt
ez számomra. Felálltam, mert egy percig sem tudtam tovább maradni. Neki kell
megkérlelnie engem, én most egy szót sem tudok elviselni.
Amint elindultam hazafelé,
hangulatomnak megfelelően, az idő is elszontyolodott. Beborult, majd kitört az
égiháború. Iszonyú mennydörgések sorozata harsogott a fülemben, az egész
dobhártyámon. Az eső kíméletlenül indulót dobolt rajtam. Hiába laktam Edinához
közel, bőrig áztam.
Érthetetlen módon, Edina nem
jelentkezett, nem mentegetőzött, semmilyen magyarázattal sem szolgált. Nem
bírtam tovább, egy SMS-t írtam neki: „Nincs semmi mondanivalód?!”
A válasza csupán ennyi volt: „Olyan érzékeny vagy, úgysem értenéd meg.
Nem akarok többé barátkozni Veled!”
Újabb fájdalom markolt a szívembe!
Nem tudtam, mivel érdemeltem ezt ki. Lelkileg teljesen feldúlva tettem-vettem a lakásban. Családom látta kiborulásomat, s tanakodtak, hogyan segíthetnének. Tudták, milyen fontos nekem a leírt szó, a szavak által közvetített mondanivaló, ezért megkérdezték vállalnék-e felolvasást. Elgondolkodtam. Milyen sok embernek lehet szüksége felolvasásra – idős, magányos embereknek, vagy látássérülteknek, akik mindannyian szeretik a szépet, a kultúra kincseit.
A válasza csupán ennyi volt: „Olyan érzékeny vagy, úgysem értenéd meg.
Nem akarok többé barátkozni Veled!”
Újabb fájdalom markolt a szívembe!
Nem tudtam, mivel érdemeltem ezt ki. Lelkileg teljesen feldúlva tettem-vettem a lakásban. Családom látta kiborulásomat, s tanakodtak, hogyan segíthetnének. Tudták, milyen fontos nekem a leírt szó, a szavak által közvetített mondanivaló, ezért megkérdezték vállalnék-e felolvasást. Elgondolkodtam. Milyen sok embernek lehet szüksége felolvasásra – idős, magányos embereknek, vagy látássérülteknek, akik mindannyian szeretik a szépet, a kultúra kincseit.
Egyre többen jöttek el a
felolvasásokra, egész kis klub alakult így ki. Többek igényét, kérését
teljesítettem. Amit felolvastam, megbeszéltük. Számos gondolatsort vitattunk
meg. Időközben elmeséltem, hogy rendszeresen írok. Történeteimből is
felolvastam, s látszott, milyen örömmel várják a következőt. A mimika sok
mindent elárult, sokkal többet, mint a szavak.
Az igazi érzelmeket a szemek tükrözik vissza. Ha pedig az őszinte szó és a gesztus összetalálkozik, igazi kincsre talál az ember.
Az igazi érzelmeket a szemek tükrözik vissza. Ha pedig az őszinte szó és a gesztus összetalálkozik, igazi kincsre talál az ember.
Gyógyulni kezdett a csalódás által
okozta lelki seb. Olyan emberek társaságában voltam, akik építő jelleggel
hatottak rám.
Egy pénteki nap ellátogattam a
könyvtárba, egy kisregényt adtam le. Amint beléptem, Edinával találtam szemközt
magam.
- Kérlek, ne menj el, beszélnünk kell! – mondta kérlelően.
Egy csendes sarokba húzódtunk.
- Életem legnagyobb butaságát követtem el, amikor az írásaidat odaadtam a gyerekeknek, bocsáss meg!
- Miért tetted? Nem tudom felfogni.
- Féltékenységből. Egyre nehezebben tudtam elviselni, hogy neked mekkora sikereid vannak az írás terén. Egyre másra nyerted a díjakat, okleveleket. Hiába próbálkoztam a zenéléssel, festészettel, írással, mindenütt a peremre szorultam. Gyűlölni kezdtem, hogy te milyen sikeres vagy! Gondoltam, kiselejtezem az írásaidat, hogy ne is lássam. Arra persze nem gondoltam, hogy szemtanúja leszel a jelenetnek.
- Pedig annyi hasznos tanácsot adtál, azt hittem, örülsz a sikereimnek.
- Eleinte úgy is volt, de a féltékenység és a gyűlölködés nagy úr!
- Most, mégis hogyan gondolod, mennyire működhet még a barátságunk?
- Amikor megtettem ezt a szörnyűséget, megkönnyebbültem, de nem sokáig. Egy idő múlva hiányoztál! Szörnyű űrt éreztem belül! Visszagondoltam, hányszor segítettünk egymásnak, ha baj ért, hányszor sírtunk egymás vállán megannyi szerelmi csalódás után. Milyen jó volt közös programokon együtt szórakozni, egymás gyerekeire vigyázni, s még sorolhatnám. Úgy éreztem, nem vagyok eszemnél, ha 20 év barátságát csak úgy elhajítom magamtól! Próbáltam összeszedni a bátorságomat, hogy mindezt elmondjam, s most olyan jó, hogy a sors összehozott bennünket! Meg tudsz nekem valaha is bocsátani?
- Válaszom egy ölelés volt.
- Mit nem adnék, ha az írásaidat visszaszerezhetném!
- Nyomtathatunk másikat, a gépemen mind megvan.
- Kérlek, ne menj el, beszélnünk kell! – mondta kérlelően.
Egy csendes sarokba húzódtunk.
- Életem legnagyobb butaságát követtem el, amikor az írásaidat odaadtam a gyerekeknek, bocsáss meg!
- Miért tetted? Nem tudom felfogni.
- Féltékenységből. Egyre nehezebben tudtam elviselni, hogy neked mekkora sikereid vannak az írás terén. Egyre másra nyerted a díjakat, okleveleket. Hiába próbálkoztam a zenéléssel, festészettel, írással, mindenütt a peremre szorultam. Gyűlölni kezdtem, hogy te milyen sikeres vagy! Gondoltam, kiselejtezem az írásaidat, hogy ne is lássam. Arra persze nem gondoltam, hogy szemtanúja leszel a jelenetnek.
- Pedig annyi hasznos tanácsot adtál, azt hittem, örülsz a sikereimnek.
- Eleinte úgy is volt, de a féltékenység és a gyűlölködés nagy úr!
- Most, mégis hogyan gondolod, mennyire működhet még a barátságunk?
- Amikor megtettem ezt a szörnyűséget, megkönnyebbültem, de nem sokáig. Egy idő múlva hiányoztál! Szörnyű űrt éreztem belül! Visszagondoltam, hányszor segítettünk egymásnak, ha baj ért, hányszor sírtunk egymás vállán megannyi szerelmi csalódás után. Milyen jó volt közös programokon együtt szórakozni, egymás gyerekeire vigyázni, s még sorolhatnám. Úgy éreztem, nem vagyok eszemnél, ha 20 év barátságát csak úgy elhajítom magamtól! Próbáltam összeszedni a bátorságomat, hogy mindezt elmondjam, s most olyan jó, hogy a sors összehozott bennünket! Meg tudsz nekem valaha is bocsátani?
- Válaszom egy ölelés volt.
- Mit nem adnék, ha az írásaidat visszaszerezhetném!
- Nyomtathatunk másikat, a gépemen mind megvan.
Elindultunk a könyvsorok között,
valami olvasnivalóért.
- Nézd csak! – kiáltotta Edina izgatottan.
A középső polcra mutatott. Tátva maradt a szám. Írásaim ott sorakoztak egytől-egyig.
- Hogy lehet ez?
- Magam sem értem.
- Gyerekek hozták ide nekünk – szólalt meg egy hang. Látták, hogy a papírok túl értékesek ahhoz, hogy a MÉH-be kerüljenek, így megkaptuk mi. Nagy megtiszteltetés ez számunkra, már többen is olvasgatták – mondta mosolyogva Éva, a könyvtáros.
- Nézd csak! – kiáltotta Edina izgatottan.
A középső polcra mutatott. Tátva maradt a szám. Írásaim ott sorakoztak egytől-egyig.
- Hogy lehet ez?
- Magam sem értem.
- Gyerekek hozták ide nekünk – szólalt meg egy hang. Látták, hogy a papírok túl értékesek ahhoz, hogy a MÉH-be kerüljenek, így megkaptuk mi. Nagy megtiszteltetés ez számunkra, már többen is olvasgatták – mondta mosolyogva Éva, a könyvtáros.
Edina hálatelt szívvel szorította
meg a kezemet! Ennél jobb hírt nem is kaphatott volna. Nem csupán a
barátságomat nyerte el ismét, hanem ballépése is jóra fordult.
Történetemnek, íme, vége, ám
Edinával való kötelékünk, ha lehet, még szorosabb lett.
**************************
5. ARCKÉPCSARNOK
VÁLTOZTASSUK MEG A
SZEMLÉLETET !
GERENCSÉR HAJNALKA
RIPORTSOROZATA
HA RÁM MOSOLYOG VALAKI, ÉN
VISSZAADOM ÉS SZEBB A NAPOM…
Riport Maró Erzsébettel
- Hol születtél?
- Nagykátán, 1965.augusztus 31 – én.
- Mesélj egy kicsit a
gyermekkorodról!
- Csodás gyermekkorom volt, szerető
szülőkkel, akik tényleg figyeltek ránk és foglalkoztak velünk. Akkoriban
hétfőnként nem volt tévé, tehát esti mese sem, így apucikám diavetítést
tartott. A közös társasjáték, a kártya, a gyurmázás... szinte mindent otthonról
hoztam... a közös étkezéseket, a vasárnapi húslevest.
- Igen egy öcsém van, akivel hála az
égnek jó a kapcsolatunk.
- Mesélj egy kicsit Magadról és a
Családodról!
- 50 éves vagyok, élettársi
kapcsolatban élek. Lánykám 26 éves, az utolsó évet járja a jogi egyetemen...
tehát jogász lesz a kincsem.... menyasszony már. Az életem mozgatórugója,
hiszen számomra ő az első és legfontosabb, anyukám a következő, és lehet
szégyen, de mindenki csak utánuk jön szépen sorban.
- Hova jártál iskolába?
- Budapest ... Kállai Éva
egészségügyi szakközépiskola.
gyermek szakápoló
szociális gondozó ápoló
Kanizsai Dorottya OKJ Ápoló képzés
számítógépes képzés
- Szerettél iskolába járni?
- Igen, igen, imádtam, imádtam…
- Mi a véleményed a barátságról?
Maró Erzsébet |
- Az igaz barát számomra nem azt
jelenti, hogy naponta találkozzunk, hanem azt, ha bármelyikünknek szüksége van
a másikra, ő csapot-papot hagyva jön és fordítva. Egy ilyen barátom van, vele
mondhatnám azt, lelki társak vagyunk. --- Messze lakik tőlem, tehát ritkán
találkozunk, de akkor ott folytatjuk a beszélgetést, ahol mondjuk 1 éve
abbahagytuk... Ami számomra elképzelhetetlen volt addig, hogy 34-35 éves
lehettem amikor találkoztunk.... és működőképes.--- Nem félünk elmondani
dolgokat, bízunk egymásban, hogy lehetőség szerint tanácsot, fontolgatni valót
adunk egymásnak. ---
- Sok barátod van?
- Lelki társam , meg még egy. Amikor
beteg lettem, érdekes módon, valahogy nem is tudom, nem kívánatossá, cikivé
válhattam.... leprás lettem.... Tanultam megint valamit az élettől... amit már
más is mondott, olvastam.... de ugye ez csak másra lehet igaz...bajban
ismerszik meg ki az igaz barát.
- Hol élsz jelenleg?
- Nagykátán.
- Apropó…munka. Mivel foglalkoztál,
mi volt a munkád?
- Budapesten az Apáthy István
gyermekkórház orr- .fül-. gégészetén voltam ápolónő 10 évig... Imádtam...
nagyon sírtam, amikor változtatni kellett, mert lányom megszületett és amikor
óvodás lett, nekem kellett otthagynom az állásomat, mert férjem többet
keresett.... Azután itt helyben a szociális otthonban helyezkedtem el, ide is
szakosodtam, azután 4-5 évre vezető gondozónő lettem.... Erről a
munkahelyről kértem a leszázalékolásomat 2005- ben.
- Mi a hobbid?
- Olvasás, olvasás, ja még nem
mondtam, hogy imádok olvasni, könyvtárit, e- könyveket.... Leköt és kikapcsol,
elvisz más helyre, más élethelyzetekbe....
Szeretek kötni, sütni,
főzni imádok, a zene mindenképpen.
Filmeket is szívesen nézek tv
- ben, interneten....
- Szereted-e a természetet?
- Ki nem szereti, csak már nem tudok
sétálni a fák alatt, mondjuk a Mátrában, mert valahol a bokrok aljában szednének
össze.
- Van-e kedvenc helyed?
- A Mátra …
- Szereted az állatokat?
- Hogy a fenében ne szeretném őket!
Kutyusunk van, és ami szeretetet tőle kapunk, felér egy feltöltéssel.
- Melyik évszak a kedvenced?
- A nyár egyértelműen, hiszen nyári
lány vagyok.... nem szeretek fázni…
- Hiányzik a tánc, mint mozgásforma
az életedből?
- Hát hogy a fenébe ne, de azért ha
lánykám itthon van, közös sütés, főzés közben.. üvölt a zene, torkunk
szakadtából éneklünk és táncolunk rá, illetve én lötyögök.... De higgyétek el
szuperül tudok lötyögni.
- Mi a horoszkópod?
- Szűz vagyok .
- Szereted-e a bizsukat? A
csipkéket?
- A bizsukat imádom, a csipkéért
annyira nem vagyok oda…
- Inkább nőies vagy inkább kényelmes
ruhákban érzed jól magadat?
- Egyértelműen a nőies ruhákat
részesítem előnyben, de ez nem jelenti, azt hogy azok nem lennének kényelmesek.
- Szereted-e a zenét? Milyen
zenéket hallgatsz?
- Hát persze... Phill Collins,
Santana, Enya, Celine Dion.
- Szeretsz sütni vagy főzni? Van - e
saját recepted?
Maró Erzsébet családja körében... |
- Imádok, persze hogy van.
Rakott krumpli
Megfőzöd héjában a krumplit, csak
éppen nem karikára vágva teszed a jénaiba, hanem lereszeled. Füstölt tarját
kockára vágsz és pici olajon megsütöd de csak enyhén ... és utána már csak
ugyanúgy összerakod a hozzávalókat.....ja és a főtt tojást is nem karikára,
hanem kockára vágom.
- Megfogalmaztál- e már valamiféle
hitvallást?
- Élni és élni hagyni. Örömet ad, ha
legyőzhetem magamat.
Nincs jobb gyógyszer a bánat és
sajgó seb ellen, mint rá sem gondolni.... Ez az én morfiumom.
- Mi az, ami életedben a legnagyobb
élményt jelentette eddig?
- Hála az égnek több is volt, tehát
az exemmel és lányunkkal több közös nyaralás, a Santana koncert, a lányom
jegyessége, az 50. meglepi szülinapom.
- Van olyan dolog, ami hiányzik az
életedből?
- Most éppen az, hogy induljon egy
olyan program, amiben újra eltudok helyezkedni, és igaz csak 4 órában, de
dolgozhatom. Ez most véget ért és hiányoznak a kollégák.
- Miben hiszel és mi ad erőt a nehéz
időszakokban?
- Magamban hiszek, erőt pedig az ad,
hogy anyunak és lányomnak szüksége van rám.
- Milyen céljaid vannak?
- Szeretnék újra dolgozni.
Rendszeres torna, jövőre ott ragyogni, amikor kicsim átveszi a doktoriját.
Előreláthatólag kb. 4 év múlva
leszek nagymama... Tehát unokázni szeretnék, illetve…nem, hanem akarok!
És anyucim mellett állni, mert
ilyen anya ritka kincs.
- Mi a véleményed a Gyógyító
Művészetek közösségről?
- Összefogjátok az emberkéket,
akiket engem is beleértve bizonyos szinten kilök a társadalom. Ösztönzitek őket
abban, amit csinálnak. Átsegítetek nehéz helyzeteken.
- Mit javítanál a közösségünk
munkáján?
- Erre nem tudok válaszolni.
- Mi a véleményed arról szóról, hogy
fogyatékos?
- Sajnos létezik ez a szó .... de
használják helyette inkább azt, hogy gyengén lát, vak, rosszul hall, siket,
nehezen mozog, szellemileg nincs toppon. A fogyatékos még hagyján, de
amikor valaki azt mondja fogyi... neki mennék.
- Hiszel-e a szeretet erejében?
- Mindenképpen, gyógyító ha
szerethetsz és viszontszeretnek.
- Mit gondolsz, a sérült embereknek
mi lenne az a dolog, ami elősegítené a testi és lelki gyógyulásukat?
- Sokan túlságosan leminősítik
maguk, na ezt nem szabad, hinned kell magadban, abban, hogy erős vagy és igenis
megcsinálom… bíznod kell..... Én pl. azonkívül, hogy bízom magamban, én orvost
is úgy választottam, akiben megbízom, és elmondhatok neki bármekkora hülyeséget
is, együtt nevetünk és válaszol. ... Fontos hogy olyan emberek vegyenek körül,
akik erősítik bennem a tenni akarást, és a nem adom fel dolgot!
- Sokaknak a vallás ad erőt ahhoz,
hogy küzdjenek a gyógyulásért. Neked mi a véleményed a vallásról? Hiszel
Istenben? Vagy másban hiszel?
- Nem gyakorlom vallásom,
keresztelés, elsőáldozás , bérmálkozás, hittanórák megvoltak nekem is és
lányomnak is....de valaki, valami biztosan létezik. Én a magam erejében hiszek
- A modern kor vívmánya a számítás
technika, az internet. Sokan furcsállják, főleg az idősebb korosztály, hogy barátságok
köttethetnek úgy is, hogy nem is találkoztak az emberek egymással személyesen.
Te osztod ezt a nézetet?
- Vigyázni kell, kiben bízhatsz meg,
de bizalmatlanságban viszont tartósan nem lehet élni.
- Sajnos minden embert ér valamiféle
veszteség az élete során. Te hogyan dolgozod fel, mi ad erőt ilyenkor?
- Amikor apucim 8 éve meghalt,
az adott erőt, hogy anyura kellett vigyáznom... ugyanis apu az utcán összeesett
és meghalt... Ha egy halál lehet könyörületes, ez az volt, de nem a
családnak.... 1 hónapig éjjel nappal nála voltam, amikor már kikészültem én is,
akkor keresztem vette át 1-2 napra ... erőt az adott, hogy neki kellett az
erőmet adnom. Sírni azóta sem tudok.... érdekes ugye ???
- A televízió megöli az
emberek közti kommunikációt. Te ezt hogy látod?
- Mértékkel, és olyat nézni, ami
mindkettőnket leköt.... gyerekeknél ezt korlátok közé szorítanám, mint ahogy a
netet is.
- Mi a véleményed a Facebookról?
- Szeretem, mert sok embert ismertem
meg, sok csoport van, ahová szeretek menni..... Nem utolsó sorban itt tudsz
írni, nem kell telefonszámládat terhelni....persze ugyanezek a hátrányai is...
elvész a szemkontaktus, az ölelés, a közös sütizés, beszélgetés....
Személytelenebb.
- Ebben az érdekvilágban elsikkad a
lényeg, az ember. Kihalóban van a szeretet. Neked mi a véleményed erről? Aki
érzékeny, azt épp a lelkén keresztül lehet beteggé tenni, de a gyógyulása is a
lelkén keresztül történhet... a szeretettel.
- Ez így van Hajni, ezért jó pl.
csoportunk, mert ott erre is van gyógyír. Az emberek egyre közönyösebbek, még
ha rájuk mosolygok, akkor is.... Érdekes, mert ha rám mosolyog valaki, én
visszaadom és szebb a napom. Közöny van itt, de nem kicsi.
- Mi a véleményed, ha a lelkünkre
vigyázunk és ápoljuk, akkor nehezebben alakulnak ki betegségek?
- Mindenképpen így van, de ebben
hinni is kell.
- Nálad mikor és hogyan kezdődött ez
a betegség?
- 20 éve kezdődött féloldali
zsibbadással és látótér kieséssel. Sok kórházi szteroid kezelés, orvos részéről
tagadás, nem ez a bajom... Aztán MR, aminél kiderült, hogy egyértelműen SM.
Akkori orvosom még ekkor is mellébeszélt.... na ekkor döntöttem, hogy gyorsan
orvost váltok, olyan kell, akiben megbízhatok, aki nem beszél mellé.
- Egyszer olvastam et az írásodat…
SM Lakótársamnak
Üdvözöllek 20 éves együttélésünk alkalmából.
Nem hívtalak, de testfoglaló lettél. Szaladtam fűhöz, fához, de nem tudtalak
kiköltöztetni, maradtál. Meg kellett tanulnom együtt élnem veled, de nem
könnyítetted meg a dolgom. Neked hála átmentem mindenen, próbáltalak meg
tagadni, nem venni tudomást rólad, de te makacsul kitartottál és kitartasz
mellettem. Megtanítottál sok mindenre, másképpen látom embereket, a testemet, a
teherbírásomat. Rávettél, hogy amikor túlfeszítem a húrt, a jó Istenhez
fohászkodjam, hogy ezt büntetés nélkül megússzam, vészeljem át… A segítségeddel
igaz barátokat szereztem, akiket nélküled soha nem ismerhettem volna meg, ---
és akiket igaznak gondoltam. Bebizonyítottad, hogy egy könnycseppet sem
érdemelnek. Ezért köszönettel tartozom. - meg testfoglalásod után 12-14
évig tudtam dolgozni - 12 évig tudtam magas sarkú cipőt hordani - megtanítottál
milyen a depresszió --- Gondolom azért, hogy ne legyen kedvem gödörbe süllyedni
- bár bevallom, van amikor feszegetem a határokat - Megtanítottál arra is, hogy
tudjam magam sajnálni, de ezt csak rövid ideig tegyem, mert különben odavágsz.
- Nem félek tőled, de próbálom betartani a lerakott szabályaidat - több-
kevesebb sikerrel. - Lásd cigi, nem megfelelő vitamin bevitel. - Vannak
dolgok, amikről nem tehetsz, hanem azok az orvosok, akik képtelenek felfogni,
mi ez a betegség, szerintük én veled 3 műszakot vállalhatok, magasban
dolgozhatom illetve tűző napon is. -- állhatok 8 órát ... veled... - Te
az alkalmi munkát tolerálod, vagy max,. a napi 4-6 órát. -- legalábbis nálam.
Megszoktam, hogy mint egy hasi tasit mindig magammal hurcollak, bárhová megyek.
Azt nem igazán élvezem, hogy az agyam zabálod, hááát van étvágyad nem mondom.
Mondd jó ez neked ??? Egyre hülyébbé teszel, írásom olvashatatlanabb, szavakat
elfelejtek, egyre erősebb Tesco gazdaságos szemüveg kell.-- .. Te bolond, jó ez
neked ???? Egy kicsit próbálj már meg te is engedményeket tenni, ne csak én
adjak. Barátoknál azt mondtad, aki kihasznál, lapátra vele... mondd veled mi a
helyzet ???? Nemcsak zabálásból áll a világ. --- nagy az étvágyad az
tény. Tuti nőből vagy, mert kiszámíthatatlan vagy, mint a gömbvillám ---
megbízhatatlan. Hisztizel, toporzékolsz..... gondolod nem hallom ???? --- Most
az ne mondd, hogy még süketté is teszel... Lassan elköszönök tőled, legyél jó
kislány, engedd meg, hogy segíthessek anyucikámnak, figyelhessek lánykámra és
segíthessek neki, ha unokám lesz, mert szükség van rám. Ennyit megérdemlek,
hidd el! Kérlek, próbálj meg egy helyben maradni nyugodtan, egy pici
zugban és nem ártana, ha az étvágyadból vissza vennél. Tudod, hogy nem
hagyhatlak el, tehát nyugodj meg! Te már bennem, velem élsz, belőlem
táplálkozol, tehát csend legyen! De persze nem akarlak becsapni, ha
valahol útközben kiesel hasi tasimból, nem fogok visszamenni érted....
kapaszkodj.....
Üdv : Testtulajdonosod, vagy
házi nénid.
- Amikor kiderült a betegséged,
akkor a környezeted hogyan viszonyult a dolgokhoz?
- Exem tagadásban volt, hogy ez nem
az… anyuék padlóra kerültek....
- Én azt gondolom, hogy az ember,
amikor elveszíti az egészségét, legkevésbé sem vágyik magányra. A sok
veszteséget egyedül feldolgozni nem lehet. A bezártság érzés, a
kiszolgáltatottság ilyenkor borzalmas.
- Az elején én is magamba fordultam,
nem mozdultam ki és ez nagyon nem volt jó. --- Csak nem mindenki olyan
szerencsés, hogy legyen mellette valaki, aki kirántja a gödörből.
- A baráti köröm nagy része
mozgássérült, ezáltal sok mindenbe belelátok. Tudom, hogy egy végtag nem
megfelelő működése, vagy elvesztése mennyi dolgot, képességet elvesz az illető
életéből. Nagy lelki terhet tesz az emberre. Sok egészséges lenézi azokat,
akikre épp fel kellene nézni. Mit tehetnénk a szemlélet jó irányú megváltoztatásáért?
- Ez irányban nem hiszek az
emberekben, az empátiában, egyáltalán az elfogadásban sem.... Tudom, hogy
negatív vagyok, de ezt látom...Paralimpia… lásd nem érdekli az embereket hogy
hány éremmel térnek haza, az állam nem is igazán támogatja. ... lásd
kiállítások...undorító módon az a hír mije hiányzik és igen ez a hír nem az,
amit alkotott.
- Azáltal jobbá válhat a
szemléletváltoztatás, hogy a mozgássérült elfogadja a segítséget. Hogyan és
miben tud segíteni bárki?
- Nehezen fogadjuk el a segítséget,
igen ez a hiba bennünk van. Talán, ha odafigyelünk másra is magunkon kívül...
Ha látjuk, hogy nehezen megy, imbolyog, nem biztos, hogy részeg, csak
egyensúlyzavara van. Milyen sokszor megkaptam én ezt - üzletben levenni, segíteni kivinni, lépcsőn
karon fogni. - és igen, mi se
szégyelljünk segítséget kérni... Én pl. már ha üzletben vagyok, hangosabban
szólok, hogy valaki jöjjön segíteni , vegye le a polcról, nehogy borítsak
mindent.
- A végtagok nem megfelelő működése
vagy elvesztése fizikális nehézséget is ró az emberre. A sok lelki teher közül
az egyik legfájóbb a kiszolgáltatottság. Mi módon lehet, illetve lehet - e ezt
enyhíteni?
- Fogalmam sincs, én depressziós
lettem, amikor kiderült. Fél oldalam akkor leállt, egyik szememre láttam csak...borzasztó
volt, küzdöttem, mert még a fürdés is teher volt, nem éreztem semmit. Lehet nem
jól érzem, de csak úgy, ha valaki tartja benned a lelket és biztat és erőltet
dolgokat, hogy meg tudod te csinálni....
- A kiszolgáltatottság mellett a
bezártság az, amely sokak életét megkeseríti. Vagy... nem jól gondolom?
- Jól gondolod ... Én szerencsés
vagyok, mert még tudok menni az elektromos kerékpáron.... tehát kimozdulok, nem
csak itthon vagyok, emberekkel találkozom.
- Az akadálymentesítés törvénye
jogerős, mégsem lehet rengeteg helyre bejutni. Számomra az is érthetetlen, hogy
néhány üzlet akadálymentesítése abból áll, hogy az ablakban jól látható helyen
tábla jelzi, vigyázat lépcső… vigyázat küszöb. Sok mozgássérült ember számára
egyetlen lépcsőfok egy soha ki nem nyíló ajtóval ér fel. Az esélyegyenlőségi
törvénynek azt kellene biztosítani, hogy ne a körülmények, hanem az illető
akarata döntsön arról, hogy hova szeretne bejutni. Te erről mit gondolsz?
- Azt hogy szánalmas, és már
bocsánat, de tojnak arra, hogy legyen egy korlát, legyen egy rámpa...nem
érdekel ez senkit rajtunk kívül... ez a helyzet.
- Szerintem sok helyen némi
összefogással lehetne rámpákat építeni. Mi a véleményed erről?
- Ha tényleg így van, akkor mindent
bele, ez jó dolog lenne.
- Mi a véleményed az
esélyegyenlőségről? Ez hogy valósul meg a való életben?
- Az nincs....
- És a lelked...hogy bírja ?
- A lelkem? Néha hisztizek, néha
kenyérre lehet kenni, van mikor magam alatt vagyok.... tudod ez a „mi értelme
???” Aztán megy tovább az élet.... ÚSZOM AZ ÁRRAL ... ehhez tudnod kell,
hogy nem tudok úszni.
- Köszönöm szépen, hogy a riport
által megismerhettünk kedves Böbikém! Kívánom, hogy minden célod teljesüljön.
Az én arcom és lelkem mindig mosolyog, amikor felbukkansz köztünk, szeretettel
várunk mindig!
FOLYTATJUK.
6.MEGJELENT....
JENEI ANDRÁS KÖNYVEI
Jenei András |
Kedves Vendi!
Azzal indítok, hogy nagyon kellemes húsvétot kívánok neked és
családodnak, valamint - ha a magazinba is betennéd eme levelet-, akkor
utólag minden szerzőtársnak és olvasónak is!
Az áprilisi számban megint nagyon sok érdekes és szép írás, vers, cikk
volt, s mivel az ünnepeket vidéken- az ikladi parnasszuson- töltöttem,
jó volt a csendben és nyugalomban olvasgatni őket!
Jó volt "virradni" a világgal, élvezni a gyógyteákat, megismerni új
arcokat, nevetni és sírni a verseken.
Bár mire a májusi szám megjelenik, már túl leszek rajta, de május 3-án
este 18 órától a Nem adom fel Café és bár-ban a két új megjelenő
könyvemről és rólam bemutató lesz. Az egyik kötet Az éjtükrös szelence
, amiről a magazinban már hírt adtál. Ennek a bemutató trailere a
következő linken megnézhető és meghallgatható:
https://youtu.be/OmYXMPG8Ir0
Azzal indítok, hogy nagyon kellemes húsvétot kívánok neked és
családodnak, valamint - ha a magazinba is betennéd eme levelet-, akkor
utólag minden szerzőtársnak és olvasónak is!
Az áprilisi számban megint nagyon sok érdekes és szép írás, vers, cikk
volt, s mivel az ünnepeket vidéken- az ikladi parnasszuson- töltöttem,
jó volt a csendben és nyugalomban olvasgatni őket!
Jó volt "virradni" a világgal, élvezni a gyógyteákat, megismerni új
arcokat, nevetni és sírni a verseken.
Bár mire a májusi szám megjelenik, már túl leszek rajta, de május 3-án
este 18 órától a Nem adom fel Café és bár-ban a két új megjelenő
könyvemről és rólam bemutató lesz. Az egyik kötet Az éjtükrös szelence
, amiről a magazinban már hírt adtál. Ennek a bemutató trailere a
következő linken megnézhető és meghallgatható:
https://youtu.be/OmYXMPG8Ir0
A másik könyv, ami eme levelem
írásakor már a nyomdában van, a
Triannita sorozatom utolsó, ötödik része: A skorpiók útja...
Ezzel a résszel lovagjaim kalandjai ugyan nem állnak le, de
megírásukat bevégeztem. De erről majd amikor megjelenik, még hírt
adok.
S neked is ajánlom a már tavaly óta működő weboldalam is, ahol
kéthetente lehet olvasni tőlem apró szösszeneteket rólam, az íráshoz
való dolgaimról, vagy épp a világról alkotott véleményemről:
Triannita sorozatom utolsó, ötödik része: A skorpiók útja...
Ezzel a résszel lovagjaim kalandjai ugyan nem állnak le, de
megírásukat bevégeztem. De erről majd amikor megjelenik, még hírt
adok.
S neked is ajánlom a már tavaly óta működő weboldalam is, ahol
kéthetente lehet olvasni tőlem apró szösszeneteket rólam, az íráshoz
való dolgaimról, vagy épp a világról alkotott véleményemről:
jeneiandras.konyv.guru/
A verses kötetedhez és persze a
magazinhoz pedig még egyszer
gratulálok, hajrá tovább is!
András
gratulálok, hajrá tovább is!
András
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
NAGY VENDEL KÖNYVEI
MEGJELENT AZ ÖTÖDIK
VERSESKÖTETEM A KÖLTÉSZET NAPJA ALKALMÁBÓL A MAGYAR ELEKTRONIKUS
KÖNYVTÁRBAN. 2017. ÁPRILIS 11. ÉN .
KÉREM , FOGADJÁTOK SZERETETTEL , ÉS OLVASSÁTOK! VENDI.
Tisztelt Nagy Vendel,
örömmel értesítem, hogy az alábbi
kötet a mai napon felkerült a MEK-be:
Egyebet nem mondhatok :
Versválogatás / Nagy Vendel
http://mek.oszk.hu/16700/16734
http://mek.oszk.hu/16700/16734
Köszönettel és üdvözlettel...
Góczán Andrea
MEK-könyvtáros
MEK-könyvtáros
Országos Széchényi Könyvtár
........................................................
HÚSVÉTI AJÁNDÉK....NEKED
E. KÖNYVEIM A
MEGJELENÉS SORRENDJÉBEN.
2017. ÁPRILIS 14.
MAGYARÁZAT... A KÖNYVEK
SOK FORMÁBAN MEGTALÁLHATÓAK, AZ ELSŐ LINK A MEK OLDALÁT
NYITJA, A MÁSODIK LINK A VAKOKNAK KÖNNYITÉS, AZONNAL INDUL A
SZÖVEG. JÓ OLVASÁST MINDENKINEK. VENDI
................................................
IMMÁRON HETEDIK évfolyamát éli a
MEGSZOLALOK MŰVÉSZETI MAGAZIN.
Ez egy irodalmi folyóirat,fekete fehér, és színes változatban is megjelenik elektromos formában.
A Lapot vakok is olvashatják számítógéppel, különféle programok segítségével.
Ez egy irodalmi folyóirat,fekete fehér, és színes változatban is megjelenik elektromos formában.
A Lapot vakok is olvashatják számítógéppel, különféle programok segítségével.
Az újság megtekinthető az
EPA oldalain is a MEK - en, de az alábbi linkeken
mindenképpen: megszolaloknagyvendel
facebook oldalán
wwwmegszolalokblogszpot.hu blog
oldalon
vagy kérje a szerkesztőtől: nagy.vendi54@gmail.com
..................................................
Nagy Vendel könyveinek megjelenési
időpontjai s könyvének linkjei.
01. Ízes történetek időpontja: 2014. 12. 01
IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV
Látássérülteknek
02. Igazgyöngyök kagylok rejtekében idöpontja 2016.05. 07.
IRODALMI ÉLETRAJZ
03.
Lila Madonna időpontja 2016. 06. 02.
Lila Madonna időpontja 2016. 06. 02.
VERSES KÖTET
látássérülteknek
04.
Töviskoszorúk időpontja 2016.07.05.
Töviskoszorúk időpontja 2016.07.05.
VERSESKÖTET
látássérülteknek
05.
Egyebet nem mondhatok időpontja 2017.04.11,
Egyebet nem mondhatok időpontja 2017.04.11,
VERSESKÖTET
http://mek.oszk.hu/16700/16734/látássérülteknek
2017. április 14.
.........
KÖNYVEIM OLVASOTTSÁGA, 2017.
HÚSVÉTJÁN. ÁPRILIS 15.
ízes történetek: 2281
IGAZGYÖNGYÖK KAGYLÓK REJTEKÉBEN 827
Lila madonna 525
Töviskoszorúk 617
Egyebet nem mondhatok. 267
**************************
7. KÖSZÖNTJÜK AZ
ÉDESANYÁKAT
BAKSA ANCI : SZONETT
ANYÁK NAPJÁRA ÉBREDTEM
Gyönyörű napra ébredtem reggel,
Május első vasárnapjára
keltem,
Tavaszi ének száll madár
sereggel,
Jókedvűen én is dalolni
kezdtem.
Anyák napját köszöntjük
virággal,
Kertemből szedtem a legszebb
rózsákat,
Rózsacsokrom összekötöm
szalaggal,
A rózsák dúsan ontják
illatukat.
Május első vasárnapjára
keltem,
Tavaszi ének száll madár
sereggel,
Jókedvűen én is dalolni
kezdtem.
Anyák napját köszöntjük
virággal,
Kertemből szedtem a legszebb
rózsákat,
Rózsacsokrom összekötöm
szalaggal,
A rózsák dúsan ontják
illatukat.
Nekik szól a dal, kik oltalmaztak,
Neveltek,tanítottak bennünket,
Bajban, betegségben
gyógyítottak.
Neveltek,tanítottak bennünket,
Bajban, betegségben
gyógyítottak.
Nekünk adnák legdrágább
kincsüket,
Életüket is áldoznák értünk,
Anyák napja a legszebb ünnepünk!
kincsüket,
Életüket is áldoznák értünk,
Anyák napja a legszebb ünnepünk!
2017.04.23.
........................................................
KUCHTA CSILLA: VIRÁG ANYÁK NAPJÁRA
Gyöngyvirág
Apró fehér színekben élő harang
alakú
szépséges virág, mely kellemes illatú.
Évelő gyógynövényként ismerjük,
másképpen Szentgyörgyvirág nevű.
szépséges virág, mely kellemes illatú.
Évelő gyógynövényként ismerjük,
másképpen Szentgyörgyvirág nevű.
Szerelmesek május-július virága,
melynek jelentése a ragaszkodás.
Napsugárban csilingel s alázatosan
meghajol a fák csendes árnyékában.
melynek jelentése a ragaszkodás.
Napsugárban csilingel s alázatosan
meghajol a fák csendes árnyékában.
Érzem mámorító illatát, csak néz
rám,
engem néz e tiszta ünneplő csodám.
Látni vélem benne szűzies rejtőzését,
angyalok, tündérek, lányok édesanyját.
engem néz e tiszta ünneplő csodám.
Látni vélem benne szűzies rejtőzését,
angyalok, tündérek, lányok édesanyját.
Paks, 2016
.......................................................
NAGY VENDEL - ANYÁKNAPI BŰNBÁNAT
Anyánk
Szűk kicsi utcán
Görbe anyóka
Fiait várja
Éhes a szóra.
Görbe anyóka
Fiait várja
Éhes a szóra.
Hol? Merre járnak?
Tékozló vággyal,
Korgó gyomorral,
Üres iszákkal.
Tékozló vággyal,
Korgó gyomorral,
Üres iszákkal.
Cipőjük elnyűtt
Ép-e a testük?
Idő viharában
Megtört-e lelkük?
Ép-e a testük?
Idő viharában
Megtört-e lelkük?
Kimegy minden este
Utca elejére
Anyai szíve
Bánattal telítve.
Utca elejére
Anyai szíve
Bánattal telítve.
Sok éve várja
Kapuja tárva
Minden bűnük
Rég megbocsátva.
Kapuja tárva
Minden bűnük
Rég megbocsátva.
Megbánva bűneink
De mindhiába,
Sírva borulunk
Sötét sírjára.
De mindhiába,
Sírva borulunk
Sötét sírjára.
......................................................
NAGY VENDEL: MÁJUS 7. - 1954 05 07
Édesanyánk,
Kicsiny, törékeny asszony,
Közel hatvan éve,
Felnézett az égre,
Enyhülést remélve.
S a szerelemnek
Legszebbik havában
Orgona nyitogató
Langyos májusában
Csendes éjszakának
Felsíró zajában
Kettő fiat szült
Maga, és az Isten
Dicsőségére.
Hasonlatosan
Saját képére.
AZ ISTEN ÁLDJA MEG ÉRTE.
Kicsiny, törékeny asszony,
Közel hatvan éve,
Felnézett az égre,
Enyhülést remélve.
S a szerelemnek
Legszebbik havában
Orgona nyitogató
Langyos májusában
Csendes éjszakának
Felsíró zajában
Kettő fiat szült
Maga, és az Isten
Dicsőségére.
Hasonlatosan
Saját képére.
AZ ISTEN ÁLDJA MEG ÉRTE.
2013.
A VERS HANGOS LINKJE ...
ELMONDJA ILOSVAY EGYED KATALIN
A VERS A YouTube -
n IS MEGHALLGATHATÓ.
...............................................
MÁTYÁS RITA: "Köszönöm Istenem az
édesanyámat!"
(Az idézet Dsida Jenő: Hálaadás című verséből való.)
A mennyekből is figyel, őrzi életem!
Vigyázó szemeit, én mindig érezem.
Most is áldom lényed,a lelked nyugalmát,
Nekem volt e földön, legjobb Édesanyám!
Vigyázó szemeit, én mindig érezem.
Most is áldom lényed,a lelked nyugalmát,
Nekem volt e földön, legjobb Édesanyám!
Lassan húsz éve, hogy nem foghatom
kezed,
de sose feledtem, a sok bölcseletet,
melyre gyermekként tanítottatok engem,
de szívem már fárad, zaklatott lelkemben!
de sose feledtem, a sok bölcseletet,
melyre gyermekként tanítottatok engem,
de szívem már fárad, zaklatott lelkemben!
Oly nagyon jól esne, magamhoz
ölelni,
a szívedhez bújva, lelkedben pihenni.
Ezerszer csókolnám, megfáradt kezedet,
és óvón vigyáznám, fájó lépteidet!
a szívedhez bújva, lelkedben pihenni.
Ezerszer csókolnám, megfáradt kezedet,
és óvón vigyáznám, fájó lépteidet!
Sorsod nehéz volt, de Te erősen
álltál
Mint viharban szikla sohasem inogtál!
Mindig emlékezem, drága, jó anyámra,
"Köszönöm Istenem az édesanyámat!"
Mint viharban szikla sohasem inogtál!
Mindig emlékezem, drága, jó anyámra,
"Köszönöm Istenem az édesanyámat!"
2017. 04. 25.
................................................................
Mráz Erzsébet Irma: Nagyon szeretem
Csokorral a kezemben
A sír mellett állok,
Bánatosan néznek rám
Az illatos virágok.
A sír mellett állok,
Bánatosan néznek rám
Az illatos virágok.
Szomorúan szól a dal
A hatalmas fenyőfán,
A madarak is tudják már,
Itt pihen édesanyám.
A hatalmas fenyőfán,
A madarak is tudják már,
Itt pihen édesanyám.
Az én utam idevezet
Minden anyák napján,
Ide hozok friss virágot
Sok borongós délután.
Minden anyák napján,
Ide hozok friss virágot
Sok borongós délután.
Könnyem pereg a virágra,
Kínzó, néma a fájdalom.
Gondolatban együtt vagyunk,
Míg a madárdalt hallgatom.
Kínzó, néma a fájdalom.
Gondolatban együtt vagyunk,
Míg a madárdalt hallgatom.
Minden csendes.
Nem szólok, csak emlékezem.
A madarak is elhallgattak,
Érzik, hogy nagyon fáj nekem.
Nem szólok, csak emlékezem.
A madarak is elhallgattak,
Érzik, hogy nagyon fáj nekem.
Nem szólok.
Úgyis tudja, mit gondolok.
Szavak nélkül is értett,
Tudta, mi fáj, mit akarok.
Úgyis tudja, mit gondolok.
Szavak nélkül is értett,
Tudta, mi fáj, mit akarok.
Nem szólok.
A hideg fejfán pihen kezem.
Nem szólok.
De tudja, hogy nagyon szeretem.
A hideg fejfán pihen kezem.
Nem szólok.
De tudja, hogy nagyon szeretem.
**************************
8. HAZAI TÁJAKRÓL - NAGY VENDEL VERSEI
A SZŐKE TISZA SZERELMES
MOSOLYA
NAGY VENDEL: A TITKOK ÖSVÉNYE
A magasba lövellő szökőkútnál
csókolt meg először a lány,
s tovatűnve a szőke TISZÁNÁL
NÉZTÜK A KÉRÉSZEK VAD,
HALÁLBA SZÖKELLŐ
VÉGZETES NÁSZTÁNCÁT,
a víztükör fodrozódását,
az önzetlenség vérforralóan
csábító vágyakozását.
Virágzott a TISZA,
MILLIÓ CSÓKOK CSOKRA.
MÉG TOVATÜNT A MÚZEUM,
A SZÍNHÁZ KAPUJA ÉS FALA,
a Dóm kettős tornya,
elhalkult József Attila gúnyos kacaja.
Által mentünk a hídon,
s itt a kép megszakad....
ifjúságunk elmúlt,
miért kísért még mindig
a múlt újra meg újra?
hiszen a sokévnyi idő
barázdát szántott homlokunkra
nem hagy nyugodni a csoda
titkok ösvénye vezeti azt,
AKI ÁTJUT a lélekhíd ALATT
Az ősz nyugodtan simítja a láthatárt,
mint felnövő gyermek buksiját,
ölelkeznek a tiszai fák.
a Nap lomha sugarakkal
kúszik a kopár ágon
nyugalom árad az elmúló világon.
titkok ösvénye ez
tájkép amerre járok,
a Tisza partját szegélyező öreg nyárfák
nyár végi lombjukat egymást átölelve egy
"kapu" ívét formázzák.
Átjáró ez, egy titkos kapun át,
hol csodálatos a világ,
amit csak azok látnak, akiket megszólítanak
a Tisza parti fák..
csak keveseknek adatik meg a megvilágosodás.
kiváltságosok láthatják
a féltő fák mosolyát.
ősrégi történeteiket takarják
azok előtt kik nem beavatottak,
emberek milliói álltak itt,
nagy időknek tanúik,
s a Tiszának fodros habjai
elrejtik koporsók hamvait.
fél világ urának gondolatait.
Attila Hun királyunk
nemesen dicső csontjait.
a fény, s a sötétség,
arany, ezüst, és a vas
hármas koporsója
örökre titok marad,
a habzón folyó éjszaka alatt.
Ifjúságom, és szerelmeim,
titkaim örökös
színtere Szeged,
rajtam kívül nincsen
aki értené ezt.
Hideg szobor vagy....
Dankó Pista hegedűjén
évtizedek halkuló dallama száll,
s az emlékek sora
mindvégig visszajár,
az álmok ezüstös hídján.
MAJD VÉGÜL UTOLÉR
A VÉGZET ALKONYA,
s reánk borul a
sötétség barna balkonja,
s vár az elmúlásnak
örökös hona.
csókolt meg először a lány,
s tovatűnve a szőke TISZÁNÁL
NÉZTÜK A KÉRÉSZEK VAD,
HALÁLBA SZÖKELLŐ
VÉGZETES NÁSZTÁNCÁT,
a víztükör fodrozódását,
az önzetlenség vérforralóan
csábító vágyakozását.
Virágzott a TISZA,
MILLIÓ CSÓKOK CSOKRA.
MÉG TOVATÜNT A MÚZEUM,
A SZÍNHÁZ KAPUJA ÉS FALA,
a Dóm kettős tornya,
elhalkult József Attila gúnyos kacaja.
Által mentünk a hídon,
s itt a kép megszakad....
ifjúságunk elmúlt,
miért kísért még mindig
a múlt újra meg újra?
hiszen a sokévnyi idő
barázdát szántott homlokunkra
nem hagy nyugodni a csoda
titkok ösvénye vezeti azt,
AKI ÁTJUT a lélekhíd ALATT
Az ősz nyugodtan simítja a láthatárt,
mint felnövő gyermek buksiját,
ölelkeznek a tiszai fák.
a Nap lomha sugarakkal
kúszik a kopár ágon
nyugalom árad az elmúló világon.
titkok ösvénye ez
tájkép amerre járok,
a Tisza partját szegélyező öreg nyárfák
nyár végi lombjukat egymást átölelve egy
"kapu" ívét formázzák.
Átjáró ez, egy titkos kapun át,
hol csodálatos a világ,
amit csak azok látnak, akiket megszólítanak
a Tisza parti fák..
csak keveseknek adatik meg a megvilágosodás.
kiváltságosok láthatják
a féltő fák mosolyát.
ősrégi történeteiket takarják
azok előtt kik nem beavatottak,
emberek milliói álltak itt,
nagy időknek tanúik,
s a Tiszának fodros habjai
elrejtik koporsók hamvait.
fél világ urának gondolatait.
Attila Hun királyunk
nemesen dicső csontjait.
a fény, s a sötétség,
arany, ezüst, és a vas
hármas koporsója
örökre titok marad,
a habzón folyó éjszaka alatt.
Ifjúságom, és szerelmeim,
titkaim örökös
színtere Szeged,
rajtam kívül nincsen
aki értené ezt.
Hideg szobor vagy....
Dankó Pista hegedűjén
évtizedek halkuló dallama száll,
s az emlékek sora
mindvégig visszajár,
az álmok ezüstös hídján.
MAJD VÉGÜL UTOLÉR
A VÉGZET ALKONYA,
s reánk borul a
sötétség barna balkonja,
s vár az elmúlásnak
örökös hona.
............................................................
NAGY VENDEL: NAPLEMENTE
A zöldszemű szörny…
Mindenhonnan leskelődik
És én tartok tőle,
Figyelnem kell
A zöldszemű szörnyre…
Ki hálóját szőve
Megmérgez örökre.
Féltékennyé téve
Magadat, és mást,
Nem elegáns,
Csak azért, hogy
A másik szívét
Kiterítve lásd…
A plátói szerelem
Túl korai még neked
A naplemente.
Az érzéki szerelem
Vágyakkal követel
Magának szenvedélyt,
Szívednek rejtekén
Harcol a bűn,
Legyőzve az erényt.
Fejedben érik a gondolat
S hajlik a bűn javára,
Hallgatva a vér szavára.
Mely száguldva surran
Ereidben diadalmasan,
Felajzva a kéjt,
Gerinceden át
Egészen az agyadig,
S mielőtt egy férfi
Diadalittasan leszakajtana,
Hirtelen elhatározással
Kifordulsz alóla.
Akár ha jön az este,
A bűvös naplemente.
Mindenhonnan leskelődik
És én tartok tőle,
Figyelnem kell
A zöldszemű szörnyre…
Ki hálóját szőve
Megmérgez örökre.
Féltékennyé téve
Magadat, és mást,
Nem elegáns,
Csak azért, hogy
A másik szívét
Kiterítve lásd…
A plátói szerelem
Túl korai még neked
A naplemente.
Az érzéki szerelem
Vágyakkal követel
Magának szenvedélyt,
Szívednek rejtekén
Harcol a bűn,
Legyőzve az erényt.
Fejedben érik a gondolat
S hajlik a bűn javára,
Hallgatva a vér szavára.
Mely száguldva surran
Ereidben diadalmasan,
Felajzva a kéjt,
Gerinceden át
Egészen az agyadig,
S mielőtt egy férfi
Diadalittasan leszakajtana,
Hirtelen elhatározással
Kifordulsz alóla.
Akár ha jön az este,
A bűvös naplemente.
2017. 04. 22.
........................................................
NAGY VENDEL: KEZED ÉRINTÉSE
Szeretnék felszállni Veled,
fel a fellegekbe.
újra megfogni a kezed,
többé nem eresztve.
ha felemeled nem tudod
mi lehet belőle,
simogatás- e,
vagy fejed beveretése.
érzelem sivárak a
lelki szegények.
okosak vagy félműveltek.
egyenes kaszával
nem lehet levágni őket.
nem lehet aratni vele,
csupán csak gyilkolni jó.
farkasok rémisztő hangján
rikolt a sárga rigó,
önmagát töri a dió.
nemes lelkületű csak az lehet,
ki gondolataiban és cselekedeteiben is nemes,
s nem galád,
mint barátom uram,
Ede de be dezodoroztatta magát,
meg változott ez a világ.
kevesebb a család,
összeállnak csupán,
akár a zsírtalan tészta.
mindenkinek lelke rajta.
ihaj, csuhaj rókaprém,
más is kurva nem csak én.
s végülis igaz a tény,
szalmából is lehet
ostort fonni,
csak nem lehet vele
durrogtatni.
minden attól függ
bárhogy is nézve,
milyen a kezed érintése.
ha simító, elfogadom,
ha durvuló, elzavarom.
fel a fellegekbe.
újra megfogni a kezed,
többé nem eresztve.
ha felemeled nem tudod
mi lehet belőle,
simogatás- e,
vagy fejed beveretése.
érzelem sivárak a
lelki szegények.
okosak vagy félműveltek.
egyenes kaszával
nem lehet levágni őket.
nem lehet aratni vele,
csupán csak gyilkolni jó.
farkasok rémisztő hangján
rikolt a sárga rigó,
önmagát töri a dió.
nemes lelkületű csak az lehet,
ki gondolataiban és cselekedeteiben is nemes,
s nem galád,
mint barátom uram,
Ede de be dezodoroztatta magát,
meg változott ez a világ.
kevesebb a család,
összeállnak csupán,
akár a zsírtalan tészta.
mindenkinek lelke rajta.
ihaj, csuhaj rókaprém,
más is kurva nem csak én.
s végülis igaz a tény,
szalmából is lehet
ostort fonni,
csak nem lehet vele
durrogtatni.
minden attól függ
bárhogy is nézve,
milyen a kezed érintése.
ha simító, elfogadom,
ha durvuló, elzavarom.
2017. április 28.
........................................................
A KEZED ÉRINTÉSE KÉRTEK RÁ
DIÓT? - HANGOS VERSEK
KÉRTEK RÁ DIÓT?
NAGY VENDEL ÍRÁSAIT ELMONDJA
ILOSVAY EGYED KATALIN ÉS ILOSVAY GUSZTÁV
GUSZTI RÁDIÓ....AUSZTRÁLIA
SIDNEI MOZAIK
A 2017. ÁPRILIS 30. ADÁSÁBAN HANGZOTT EL
https://www.youtube.com/watch?v=eFSppT1Uqjs&feature=youtu.be
A VERS YouTube-n IS MEGHALLGATHATÓ
AZ ELSŐ VERS UTÁN HALLGASD TOVÁBB, VAN MÉG FOLYTATÁSA ...
KÖSZÖNÖM .. VENDI.
2017, MÁJUS ELSEJE...
**************************
9.NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN
BURZA MÁRIA : A KÜLÖNC. (2. RÉSZ)
3. AZ ELSŐ LEVELEK
Burza Mária |
Zsófi egyre nagyobb érdeklődéssel
olvasta Endre leveleit. Művelt, széles látókörű, nagy tudású ember rajzolódott
ki előtte a levelei nyomán. Leírta gyermekkorát, apja korai halálát, akit még
kisgyerekként veszített el. Írt diákéveiről, sportszenvedélyéről, hivatás
szeretetérő
Életfelfogása, egyre közelebb hozta Zsófihoz. Már kora reggelt gondolt Endrére, és napközben is sokszor.
Mély barátság szövődött kettőjük között. Endre beszámolt napi munkájáról, sikereiről és kudarcairól egyaránt. Zsófi egyre jobban úgy érezte, hogy lelki genetikájuk nagyon hasonló egymáshoz. Egy levelében Endre is azt írta, hogy lelki felépítésük nagyon hasonló. Sokszor ugyanazokat a szavakat használták egy-egy dologgal kapcsolatosan. Zsófi egyre gyakrabban érezte meg, hogy mikor írt a barátja, olyankor a gép mellé ült, és nem is tévedett, mert Endre levele várta. Lassan mindketten leírták egymásnak a teljes múltjukat. Endre bíztatta Zsófit, hogy nyugodtan zúdítsa nyakába a gondjait. Irodalomról, művészetekről, filozófiáról sokat beszélgettek. Zsófi döbbenten látta, hogy műszaki beállítottsága ellenére otthonosan mozog a művészetek világában is.
Egy novemberi napon Endre Ady Őrizem a szemed című versét küldte át Zsófinak, akit nagyon megdöbbentett a vers, mert úgy érezte, ez egy finom szerelmi vallomás a férfi részéről. Nem is tévedett, mert a vers után jött Endre levele, melyben megírta, hogy Adyt hívta segítségül érzései, érzelmei kifejezéséhez. Zsófi szemét elborították a könnyek.
Szertelem ötven évesen? mondta halkan magának , és Endre 56 éves! Lehetséges lenne? Naponta belső csatát vívott önmagával.
Barátja azt írta, hogy 9 éve egyedül él, még fiatalon elvált, egy fia van, aki szintén mérnök, de a kapcsolatuk megszakadt. Két unokáját se láthatja, mert a volt felesége ellene nevelte a fiát. Zsófi próbálta rávenni, hogy keresse fel a fiát és az unokáit, de barátja azt válaszolta, hogy minden tőle telhetőt megtett, és nem erőlködik tovább.
Leírta azt is, hogy a válás után lett egy élettársi kapcsolata , öt éven át boldogan éltek, majd egyik napról a másikra a társa megkérte, hogy költözzön el tőle. Azóta, ahogyan írta, egy bérelt házban él.
Zsófinak sok érthetetlen volt a leírtakban, de nem faggatta, gondolta, majd elmondja, ha akarja kérdezés nélkül is.
Életfelfogása, egyre közelebb hozta Zsófihoz. Már kora reggelt gondolt Endrére, és napközben is sokszor.
Mély barátság szövődött kettőjük között. Endre beszámolt napi munkájáról, sikereiről és kudarcairól egyaránt. Zsófi egyre jobban úgy érezte, hogy lelki genetikájuk nagyon hasonló egymáshoz. Egy levelében Endre is azt írta, hogy lelki felépítésük nagyon hasonló. Sokszor ugyanazokat a szavakat használták egy-egy dologgal kapcsolatosan. Zsófi egyre gyakrabban érezte meg, hogy mikor írt a barátja, olyankor a gép mellé ült, és nem is tévedett, mert Endre levele várta. Lassan mindketten leírták egymásnak a teljes múltjukat. Endre bíztatta Zsófit, hogy nyugodtan zúdítsa nyakába a gondjait. Irodalomról, művészetekről, filozófiáról sokat beszélgettek. Zsófi döbbenten látta, hogy műszaki beállítottsága ellenére otthonosan mozog a művészetek világában is.
Egy novemberi napon Endre Ady Őrizem a szemed című versét küldte át Zsófinak, akit nagyon megdöbbentett a vers, mert úgy érezte, ez egy finom szerelmi vallomás a férfi részéről. Nem is tévedett, mert a vers után jött Endre levele, melyben megírta, hogy Adyt hívta segítségül érzései, érzelmei kifejezéséhez. Zsófi szemét elborították a könnyek.
Szertelem ötven évesen? mondta halkan magának , és Endre 56 éves! Lehetséges lenne? Naponta belső csatát vívott önmagával.
Barátja azt írta, hogy 9 éve egyedül él, még fiatalon elvált, egy fia van, aki szintén mérnök, de a kapcsolatuk megszakadt. Két unokáját se láthatja, mert a volt felesége ellene nevelte a fiát. Zsófi próbálta rávenni, hogy keresse fel a fiát és az unokáit, de barátja azt válaszolta, hogy minden tőle telhetőt megtett, és nem erőlködik tovább.
Leírta azt is, hogy a válás után lett egy élettársi kapcsolata , öt éven át boldogan éltek, majd egyik napról a másikra a társa megkérte, hogy költözzön el tőle. Azóta, ahogyan írta, egy bérelt házban él.
Zsófinak sok érthetetlen volt a leírtakban, de nem faggatta, gondolta, majd elmondja, ha akarja kérdezés nélkül is.
Zsófi hossza önmarcangolás után
beismerte önmagának, hogy beleszeretett Endrébe, pedig még személyesen nem is
találkoztak.
Fiatalon volt már szerelmes, de a házasságuk válással ért véget, beletemetkezett a munkájába, két gyermekét egyedül nevelte fel. Ha szóba került a szerelem annyit mondott, meghagyom a fiataloknak, elég volt egyszer csalódnom! Akkor még csak 36 éves volt, és be is tartotta. Most eszébe jutottak saját gondolatai, szavai és mosolygott.
Lám, lám a szerelem nem korhoz kötött most el kell ismernem legalább önmagamnak, hiszen szerelmes lettem ötven évesen.
Fiatalon volt már szerelmes, de a házasságuk válással ért véget, beletemetkezett a munkájába, két gyermekét egyedül nevelte fel. Ha szóba került a szerelem annyit mondott, meghagyom a fiataloknak, elég volt egyszer csalódnom! Akkor még csak 36 éves volt, és be is tartotta. Most eszébe jutottak saját gondolatai, szavai és mosolygott.
Lám, lám a szerelem nem korhoz kötött most el kell ismernem legalább önmagamnak, hiszen szerelmes lettem ötven évesen.
4. ENDRE TOVÁBBI LEVELEI
Endre naponta írt levelet Zsófinak,
volt , hogy napjában két-három levelet is átküldött. Leírta , hogy anyjával a
kapcsolata nem volt szeretetteljes, aki csak az öccsével foglalkozott, mivel
gyenge, beteges fiúcska volt, és gyermekként még nem értette a
megkülönböztetést. Mint írta, már gyerekként munkát vállalt az iskolai szünetek
alatt, mert nehéz anyagi körülmények között éltek. Egyetlen öröme az erdei séta
volt, ahol visszaemlékezett apjára, akivel gyakran sétált ott, és visszaidézte
apja történeteit, meséit. Egyetemi évei alatt is dolgozott nyaranta.
Szenvedélye lett a sziklamászás. Leírta azt is Zsófinak, hogy a gyengébb
nemmel, ahogyan a nőket nevezte,- nem volt felhőtlen a kapcsolata. Ezen Zsófi
nem is csodálkozott, hiszen azt vallotta, ha egy fiúnak nem szeretetteljes a
kapcsolata az édesanyjával, akkor a nőkkel sem lesz az.
Leírta, hogy fiatalon megnősült, majd elváltak és a lakását a feleségének és a fiának hagyta, és albérletbe költözött( erre vonatkozólag egy korábbi levelében is tett utalást)Fát a volt felesége ellene nevelte, és jelenleg nincs kapcsolatuk, két fiú unokáját se látta.
További leveleiből kiderült, hogy a válást követően megismert egy nőt, akivel élettársi kapcsolatba került, és öt éven át boldogan éltek, majd a társa egy napon minden magyarázat nélkül megkérte, hogy költözzön el tőle. Azóta egy bérelt házban él egyedül.
Zsófi a leírtakból sok minden furcsállott , de mivel barátja azt írta magáról, hogy ő egy Különc, nem firtatta a furcsaságokat , csupán arra kérte barátját, hogy próbálja meg felvenni a kapcsolatot a fiával és az unokáival, . de Endre azt válaszolta, , hogy sokáig próbálkozott, és tovább nem teszi, mert minden közeledése elutasítással találkozott.
Leírta, hogy fiatalon megnősült, majd elváltak és a lakását a feleségének és a fiának hagyta, és albérletbe költözött( erre vonatkozólag egy korábbi levelében is tett utalást)Fát a volt felesége ellene nevelte, és jelenleg nincs kapcsolatuk, két fiú unokáját se látta.
További leveleiből kiderült, hogy a válást követően megismert egy nőt, akivel élettársi kapcsolatba került, és öt éven át boldogan éltek, majd a társa egy napon minden magyarázat nélkül megkérte, hogy költözzön el tőle. Azóta egy bérelt házban él egyedül.
Zsófi a leírtakból sok minden furcsállott , de mivel barátja azt írta magáról, hogy ő egy Különc, nem firtatta a furcsaságokat , csupán arra kérte barátját, hogy próbálja meg felvenni a kapcsolatot a fiával és az unokáival, . de Endre azt válaszolta, , hogy sokáig próbálkozott, és tovább nem teszi, mert minden közeledése elutasítással találkozott.
Zsófi látta, hogy a szeretet
adásával és elfogadásával komoly gondjai vannak Endrének. s elhatározta, hogy
mindent megtesz, hogy a férfi élete szebb legyen. Sokszor mosolygott találó
kifejezésein, különösen , amikor egy levelében ezt írta:
- Ez a vadember talán meg sem érdemli a te szeretetedet!
S mekkora tudással bír ez a vadember- gondolta Zsófi, csupán a legnagyobb Tudást nem birtokolja, noha vágyódik az önzetlen szeretetre.
Találmányai a világ számos országában jelen volta, könyveket írt a termodinamika témakörében, szakértői véleményét híres külföldi cégek is igénybe veszik. Egy alkalommal Zsófi az alábbi levelet írta neki:
- Drága Barátom!
Úgy látom zseniális elmével bírsz, de a szíved bezárt. Csodálkozom, hogy nem volt még problémád a szíveddel!
- Ez a vadember talán meg sem érdemli a te szeretetedet!
S mekkora tudással bír ez a vadember- gondolta Zsófi, csupán a legnagyobb Tudást nem birtokolja, noha vágyódik az önzetlen szeretetre.
Találmányai a világ számos országában jelen volta, könyveket írt a termodinamika témakörében, szakértői véleményét híres külföldi cégek is igénybe veszik. Egy alkalommal Zsófi az alábbi levelet írta neki:
- Drága Barátom!
Úgy látom zseniális elmével bírsz, de a szíved bezárt. Csodálkozom, hogy nem volt még problémád a szíveddel!
**************************
10. HALLGASSUK EGYÜTT
DR. KOVATS GYULA
ZENEI ROVATA ( 9. szám)
Tavaszi fény derűt áraszt
Dr. Kovats gyula |
Ebben a számban egy tavaszt dicsérő,
trillázó madarakkal együttzengő dallamot ismerhetünk meg.
A Tavaszi fény derűt áraszt című dal a Tavaszi szél vizet áraszt népdal átdolgozásának tekinthető. Persze a változás olyan mértékű, hogy csak a ritmus szerkezetében egyeznek meg egymással, a szóló dallamvonal teljesen új. A szoprán és mezoszoprán énekhangot két fuvola kíséri. A fuvolák szolgáltatják a bevezetést, a közjátékot és a befejezést is.
Az új dallammal együtt énekelhető az eredeti népdal szöveg is.
A Tavaszi fény derűt áraszt című dal a Tavaszi szél vizet áraszt népdal átdolgozásának tekinthető. Persze a változás olyan mértékű, hogy csak a ritmus szerkezetében egyeznek meg egymással, a szóló dallamvonal teljesen új. A szoprán és mezoszoprán énekhangot két fuvola kíséri. A fuvolák szolgáltatják a bevezetést, a közjátékot és a befejezést is.
Az új dallammal együtt énekelhető az eredeti népdal szöveg is.
Tavaszi szél vize-et áraszt,
virá-ágom, vi-irágom,
Minden madár társa-at vá-álaszt, virá-ágom, vi-irágom.
Hát én immár kit vá-álasszak, virá-ágom, vi-irágom,
Te engemet, én Té-ége-edet, virá-ágom, vi-irágom.
Minden madár társa-at vá-álaszt, virá-ágom, vi-irágom.
Hát én immár kit vá-álasszak, virá-ágom, vi-irágom,
Te engemet, én Té-ége-edet, virá-ágom, vi-irágom.
A videó változatban egy tavaszi
virágmező részletét láthatjuk.
Kellemes megtekintést, meghallgatást
küld szeretettel
Derkovats Gyula
Derkovats Gyula
Elérhetőségek:
https://youtu.be/PDpqDdtG2lQ
http://www.julius-joszolgalat.com/zene-letoltes/tavaszi-feny-derut-araszt/
http://www.julius-joszolgalat.com/hallgasd-meg/tavaszi-feny-derut-araszt/
http://www.julius-joszolgalat.com/szep-zenek-versek-videon/tavaszi-feny-derut-araszt/
https://youtu.be/PDpqDdtG2lQ
http://www.julius-joszolgalat.com/zene-letoltes/tavaszi-feny-derut-araszt/
http://www.julius-joszolgalat.com/hallgasd-meg/tavaszi-feny-derut-araszt/
http://www.julius-joszolgalat.com/szep-zenek-versek-videon/tavaszi-feny-derut-araszt/
**************************
11. EMLÉKEZZÜNK KAISER
ISTVÁNRA
NAGY VENDEL: EMLÉKEZZÜNK KAISER ISTVÁNRA
NEGYVEN év
elmúltával: Így élt a FUK
(Kaiser István emlékére)
Menjünk egy túrára a FUK-kal,
Jobb lesz százszor ,mint
IBUSZ-szal.
Jutalmad nem maradhat el
Élményekkel gazdagabb leszel.
Tekints a társaidra kérlek
S játsszál vidáman velünk.
Dalolj ha úgy akarja kedved
Énekeld a FUK-osok dalát!
Szekszárdon, közvetlen
környezetünkben is éltek olyan emberek, akik sokat tettek az akkori fiatalok
kulturális és erkölcsi neveléséért és a mai napig is meghatározó hatással
voltak az egyes egyének életére. Ilyen ember volt Kaiser István népművelő a
70-es évek Szekszárdjának kiemelkedő alakja.
Magyarországon az 1960-as évek végén és a
70-esek elején ha megüresedett egy dohos szenespince, vagy ha nem használták a
bérházak közös helyiségeit, az élénk és lelkes fiatalok mindjárt pinceklubot,
ifjúsági klubot csináltak belőle. Szekszárdnak ilyen szempontból szerencséje
volt. 1970-ben megépült a Babits Mihály Művelődési Központ, mely akkor
számtalan lehetőséget kínált a klubmozgalomnak. Egy országra szóló kirándulás
után vetődött fel az ötlet: jó lenne egy utazgató-klubot létrehozni,
országot-világot járni. Így jött létre 1971-ben a Szekszárdi Fiatal Utazók
Klubja, a FUK. Vezetője, kitalálója, létrehozója a kitűnő pedagógus,
földrajztanár, népművelő, a néhai Kaiser István lett. Kirándulásokon, belföldi
és külföldi túrákon vettünk részt. Soha nem mentünk a vakvilágba, diákon,
filmeken megnéztük a várost, vagy a tájat, ahová indultunk és megismerkedtünk a
történelmi tényekkel is. Tehát készültünk az útra.
Megy az úton át
Egy vidám társaság
Bátor, és merész
Mindig tettre kész.
Valaki kiáll
A hosszú sor elé
Büszkén kiált
A barátja felé.
A klub ismereteket
közvetített, nevelt, szórakoztatott. Bekerült az ország 12 legjobb ifjúsági
klubja közé, négyszer nyerve el az "aranykoszorús" jelvényt. Kedd
esténként tudományos, művészeti és utazással kapcsolatos előadásokat
hallgattunk, melyeket film és diavetítésekkel színesítettünk. Néhányan a
meghívott előadók közül: Rákos Sándor költő, Csathó István író, Kulcsár István
és Szőnyi János a TV-től, Koncz Zsuzsa és az Illés-zenekar, dr. Anghi Csaba,
Vedres László biológusok, Dinnyés József és Rév Tamás énekesek, Rockenbauer
Pál, dr. Csehák Judit. Rendszeres kapcsolataink voltak Kalocsa, Szeged,
Tapolca, Gyömrő, Kajdacs Sárszentlőrinc, Tamási, Pécs és Budapest különböző
klubjaival. A megyei lapban elsősorban Ordas Iván és Virág F. Éva írtak gyakran
a klubról, de mi is tudósítottunk belföldi, bulgáriai jugoszláviai és
lengyelországi útjainkról.
A kirándulásokat a
művelődési ház piros buszával bonyolítottuk le, a Meggylevessel.
Alföld síkjai,
Hegyek szirtjei,
Várnak már ránk
Várak romjai.
A sok jó barát
A tűzön,
S vízen át
Énekli majd
A FUK- osok dalát.
Kaiser István 1977-ben, egy
előadásra utaztában, halálos autóbalesetet szenvedett. Klubvezetői munkáját
senki sem tudta pótolni. 39 évesen halt meg, most 80 éves lenne.
Egy vidám, mozgalmas hétvége
Elfelejtet minden bút veled.
Friss lesz az elméd, és a
tested
Énekeld a FUK- osok dalát.
Az ifjúsági klubok az idők folyamán csődbe
jutottak, az ifjúsági turizmus szép hagyományai szertefoszlottak. Ma komoly
anyagi megterhelést jelent utazni. A baráti országok pedig már nem is annyira
barátiak, és teljességében átalakultak. A legfőbb probléma az, hogy a mostani
fiatalok szemlélete és érdeklődési köre teljesen megváltozott.
Szemléletváltásra egyenlőre várni
kell.
Tehát emlékezzünk
Kaiser Istvánra, a legendás népművelőre, pedagógusra, halálának
negyvenedik évfordulójára, és természetesen Őreá, halhatatlan emberi
nagyságára.
Sokunk számára a mai napig meghatározó nevelői és oktatói munkájára, melyeket , azokat továbbfejlesztve a mai napig használunk.
Míg élünk, soha nem feledünk, nyugodjál békében, nem éltél hiába.
Sokunk számára a mai napig meghatározó nevelői és oktatói munkájára, melyeket , azokat továbbfejlesztve a mai napig használunk.
Míg élünk, soha nem feledünk, nyugodjál békében, nem éltél hiába.
NAGY VENDEL
A megemlékezés, és a
FUK- induló szerzője . A FUK - egykori - TAGJA
**************************
12. MINDENNAPOS JÓCSELEKEDETEK
VELÜNK TÖRTÉNT - SORSTÁRSAINK
EMLÉKEIBŐL...
ERDŐSNÉ ONDA MARICA: Jó tett helyébe…
Vakvezető kutyámmal bandukoltam hazafelé a
munkahelyemről a tikkasztó hőségben. Ahogy a házunk kerítéséhez értem, már
felfigyeltem a beszédre és a mozgásra. Parányi csőlátásommal próbáltam
„befogni” az alakokat. Amikor dobbantak a lábak, akkor jöttem rá, hogy leugrottak
a kerítésről a járdára.
- Mit csináltok? - kérdeztem, csak
úgy a vakvilágba, reménykedve, hogy nem fogok mellé.
- Mi köze hozzá? - csattant a pimasz
válasz.
- Csak néhány almát szedtünk a fáról.
- vallotta be egy vékonyka hang.
- Több szempontból sem helyes: Mi
van, ha permetszeres? Mi van, ha leestek? Mi van, ha letörik a fa ága? Soroljam
még?
Mivel nem jött válasz, folytattam:
- Az eszetekbe sem jutott, hogy
becsöngessetek és kérjetek?
- De igen, de nem tetszett itthon
lenni. - talált hangjára az egyik fiúcska.
- Meg sem próbáltátok. - vontam
össze a szemöldökömet. - Ugyanis a mama itthon van.
- Úgysem adnának. - mondta
határozott meggyőződéssel a legnagyobb fiú.
- Miből gondolod? Próbáltad már? -
kérdeztem félvállról és beléptem a kapun a kertbe.
- Tessék várni! - szólt utánam a
vékony hangú - Adna nekünk almát, éhesek vagyunk…
- Várjatok, mindjárt jövök. -
mondtam, és szabadon engedtem kutyámat.
Kisvártatva egy szatyor almával
tértem vissza.
- Tessék, ez mind a tiétek. De
ígérjétek meg, hogy nem csináltok többet ilyet!
A srácok megköszönték az
ajándékomat, és elfutottak. Nem voltak illúzióim a kérésemet illetően. Ha
nálunk nem is próbálkoznak többet, a más kertjéből hivalkodóan kandikáló
gyümölcsök bűnbe csábítják majd őket.
Évekkel később egy forgalmas
kereszteződésben várakoztam a tűző napon kutyámmal. Mindenkinek nagyon sietős
lehetett, mert senki sem akart megállni, és átengedni bennünket. Egy meleg kéz
megfogta a jobbomat, úgy ahogy egy gyermek fogja meg az anyja kezét.
- Átkísérhetem az úton? - kérdezte a
kézhez tartozó kamaszos hang.
Soha senki segítségét nem utasítom
vissza, a fiatalokét meg pláne nem.
- Köszönöm, nagyon kedves vagy. -
mosolyogtam rá.
- Megismer? - érdeklődött a srác,
amikor átértünk a túloldalra.
- Hát… nem igazán. Bizonyára rég
találkoztunk, és olyan gyorsan nőttök, mint a gomba.
- Egyszer almát adott nekem és a
testvéreimnek. - mondta szégyenlősen, lehajtott fejjel.
- Á, már emlékszem.
- Gyere már! - ért hozzánk a
sürgetés.
- Sietek. Csókolom. - kiáltotta a
távolodó hang, miközben a másik után futott.
**************************
13. GYERMEKNAPRA
BAGOLYNÉ SZŰCS ANDREA: MESE GYERMEKNAPRA
Bemutatkozás: Óvónő vagyok, 3
gyermek anyukája, a férjem szintén pedagógus. Az írás a hobbim. Szeretem ha az
írásaim felvidítanak másokat, ha erőt tudnak meríteni belőle, ha
elgondolkodtatják az embereket. Gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek
egyaránt írok, de talán az ifjúsági irodalom az én igazi műfajom. Szeretettel
köszöntök mindenkit az oldalon és köszönöm Vendelnek a bemutatkozás
lehetőségét.
Andi
…………….................................……
Katika királykisasszony meséje
Katika királykisasszony ült a tó partján a palota kertjében és hallgatta
a békákat. Berekex, brekex, szum szum, - mondta az egyik béka - a másik
pedig felelt rá – Kvákk Kvákk, kliccs, klaccs. Aztán mind a ketten
elhallgattak, csak a szél susogott. Egy falevél himbálózott a kislány mellett,
finoman simogatott egy vékonyka ágat,
különleges karcos hangocskát
előcsalogatva,
aztán puha ragacsos lépések nesze hallatszott egészen a közelében. Katika királykisasszony egészen közel hajolt a furcsa hangocskához.
- Ti huncut békák – nevette el magát Katika királykisasszony, – azt hittétek, hogy nem tudom, hogy engem bámultok? Jegyezzétek meg, hogy bár nem látok, csak egy egészen kicsit, százszor jobban hallok a fülemmel, mint ahogy ti azt el tudnátok képzelni. Úgyhogy mindent tudok! Azt is , hogy ott lapítatok egymáshoz bújva azon a kacskaringós tó fölé hajló ágon. Azt is hallom, hogy belelóg a lábatok a vízbe. Azt is, hogy ha felétek nyújtom a kezem, hangosabban ver a szívetek. De nyugi, nem foglak meg benneteket.
Én nem bántok másokat – mondta Katika királykisasszony csak úgy önmagának és leült a selyem fűbe. Aranyos ruháját maga alá simította és a koronáját is letette maga mellé. Csalódottság volt a mozdulataiban. Senkit nem bántok, világos? Meg tudnátok győzni ti huncut békák a gyerekeket, hogy ők se féljenek tőlem? Csak mert sötétített üveges a szemüvegem és az nekik szokatlan, még nem kell tőlem tartani. Nem eszem meg őket. És mert lassabban, bizonytalanabbul lépkedek, még nem kell halkabban suttogni és nem kell óvatosan jönni a közelembe. Fussanak bátran! Legfeljebb elesek! Aztán majd felállok! Nyugodtan kiabáljanak! Én szeretem, ha zaj van körülöttem. Értitek ti békák? Szerintetek mit tehetnék, hogy velem is akarjanak barátkozni a gyerekek?
A két béka tanácstalanul pislogott a nagy szemeivel. Egy kicsit még nyújtogatták a nyakukat, aztán lendületet vettek és beleugrottak nagy toccsanással a vízbe.
Egy kismadár viszont, aki végig hallgatta a beszélgetést oda szállt egyenesen a Katika királykisasszony vállára és a fülébe súgta:
- Sosem lesznek így barátaid, ha itt üldögélsz a kertben és nem mész a gyerekek közé! Irány az óvoda!
- Sosem voltam még óvodában – felelte neki Katika – az veszélyes hely, mindig azt mondja apukám, hogy ott mindenféle gyerekek vannak
- Mindenféle, mindenféle, cskk cskkk cskkk, - ismételte a kismadár - nincs is olyan, hogy mindenféle. Egyféle gyerek van csak, aki még nem felnőtt…
- De megüthetem magam, azt is mondják
- Az ember bárhol megütheti magát – mondta a madárka – aztán majd felállsz, te mondtad az előbb.
- Én eddig még csak itt találkoztam gyerekekkel, a palotában. Csakis olyanokkal, akiket a szüleim hívtak meg ide, hogy eljöjjenek velem játszani. Mind örömmel jöttek, mert van egy csomó játékom, még olyanok is, amilyeneket más gyerekek csak katalógusban láthattak. Nagyon jól érezték magukat, sikongattak örömükben és kacagtak. De Velem nem is játszottak, csak a játékokkal.
- Hát pontosan erről beszélek cskk cskkk – toporgott türelmetlenül a kismadár – az lesz majd az igazi, ha játékok nélkül, királyi palota nélkül, meghívás nélkül is eljönnek hozzád. Na ne is üldögéljünk itt tovább, gyere , szólj anyukádnak, hogy óvodába szeretnél járni. Én minden nap elkísérlek, és ott leszek veled.
- A koronámat is vigyem?
- Viccelsz? Az óvodában senki nem játszik koronában és habos, fodros ruhában. Még bele akadna a hintába. Oda nadrág kell, meg valami kényelmes póló. Játszóruha. Van olyan Neked?
- Igen, van. Megyek és szólok a szüleimnek.
Így történt, hogy Katika királykisasszony elkezdett óvodába járni, az egészséges gyerekek közé. Félelmetes hely volt számára, mert amilyen kicsik voltak, olyan nagy zajt csaptak, sosem tudta, hogy mi történik körülötte, csak hol kacagott, hol sírt valaki, aztán váratlanul felborultak székek, leestek tárgyak, aminek a zajára mindig összerezzent. Teljesült a vágya, itt már nem óvatoskodott vele senki, a legváratlanabbul ugrottak, futottak el mellette, nekiszaladtak, meglökték, pedig nem is akarták őt bántani, csak játszottak.
Lassan megtanulta mindegyik kis pajtásának a nevét, és bár nem látta őket soha, tudta, hogy Janika fürge, mint a csík, Ákos mindig a repülőket utánozza, Zsuzsika folyton énekelget, Marci az asztal alatt szeret dobolni leginkább és Evelin csak akkor szólal meg, ha az óvó néni már nagyon könyörög.
A gyerekek is tudták az ő nevét, néha meg is szólították: Katika – állj odébb! Katika vigyázz, mert jön a dajka néni az uzsonnával, Katika rálépsz a váramra – jajj!
Nem is szeretett a terem közepén játszani velük, hanem behúzódott a babaszobába, ott leült a kis kanapéra és figyelte, ahogy a kislányok főznek, terítenek és beszélgetnek. A kismadár is ott volt, minden nap oda röppent az ablakpárkányra és onnan csivitelt befelé. Csak ő értette a szavát, senki más.
- Cskkk, cskkk, úgy látom ma jobb a kedved. Vannak már barátaid?
- Még nincsenek. A gyerekek úgy látják, hogy mindenben jobbak nálam, és igazuk is van. Csak botladozom közöttük.
- Majd meglátod, hogy egyszer ez megváltozik - mondta a kismadár és vidám ritmust kopogtatott csak Katikának az ablaküvegen.
Egy napon az Óvó néni mesét mondott a gyerekeknek. Előtte kézen fogta Katikát és a többiek közé ültette a szőnyegre.” Ez a mese tetszeni fog neked” – súgta oda, hogy ne is hallják a többiek –„ma Neked mesélek”
Egy szép tavaszi napon a kisnyúl nagyon vidáman ébredt. Megdörzsölte a szemeit, néhány rugózással és nyújtózkodással bemelegítette az izmait, nyakára kanyarította a sálját és elindult. Elhatározta magában, hogy ma mindenkinek elmondja, hogy ő leggyorsabb állat a világon!
Útközben találkozott egy mezei pocokkal, egy kislibával és néhány bodobáccsal.
- Én vagyok a leggyorsabb a világon! – kurjantotta a kisnyúl a többiek pedig lelkesen mosolyogtak. A bodobácsok talán nem annyira, de ők meg a csápjaikkal jelezték, hogy egyet értenek.
Bagolyné Szűcs Andrea |
aztán puha ragacsos lépések nesze hallatszott egészen a közelében. Katika királykisasszony egészen közel hajolt a furcsa hangocskához.
- Ti huncut békák – nevette el magát Katika királykisasszony, – azt hittétek, hogy nem tudom, hogy engem bámultok? Jegyezzétek meg, hogy bár nem látok, csak egy egészen kicsit, százszor jobban hallok a fülemmel, mint ahogy ti azt el tudnátok képzelni. Úgyhogy mindent tudok! Azt is , hogy ott lapítatok egymáshoz bújva azon a kacskaringós tó fölé hajló ágon. Azt is hallom, hogy belelóg a lábatok a vízbe. Azt is, hogy ha felétek nyújtom a kezem, hangosabban ver a szívetek. De nyugi, nem foglak meg benneteket.
Én nem bántok másokat – mondta Katika királykisasszony csak úgy önmagának és leült a selyem fűbe. Aranyos ruháját maga alá simította és a koronáját is letette maga mellé. Csalódottság volt a mozdulataiban. Senkit nem bántok, világos? Meg tudnátok győzni ti huncut békák a gyerekeket, hogy ők se féljenek tőlem? Csak mert sötétített üveges a szemüvegem és az nekik szokatlan, még nem kell tőlem tartani. Nem eszem meg őket. És mert lassabban, bizonytalanabbul lépkedek, még nem kell halkabban suttogni és nem kell óvatosan jönni a közelembe. Fussanak bátran! Legfeljebb elesek! Aztán majd felállok! Nyugodtan kiabáljanak! Én szeretem, ha zaj van körülöttem. Értitek ti békák? Szerintetek mit tehetnék, hogy velem is akarjanak barátkozni a gyerekek?
A két béka tanácstalanul pislogott a nagy szemeivel. Egy kicsit még nyújtogatták a nyakukat, aztán lendületet vettek és beleugrottak nagy toccsanással a vízbe.
Egy kismadár viszont, aki végig hallgatta a beszélgetést oda szállt egyenesen a Katika királykisasszony vállára és a fülébe súgta:
- Sosem lesznek így barátaid, ha itt üldögélsz a kertben és nem mész a gyerekek közé! Irány az óvoda!
- Sosem voltam még óvodában – felelte neki Katika – az veszélyes hely, mindig azt mondja apukám, hogy ott mindenféle gyerekek vannak
- Mindenféle, mindenféle, cskk cskkk cskkk, - ismételte a kismadár - nincs is olyan, hogy mindenféle. Egyféle gyerek van csak, aki még nem felnőtt…
- De megüthetem magam, azt is mondják
- Az ember bárhol megütheti magát – mondta a madárka – aztán majd felállsz, te mondtad az előbb.
- Én eddig még csak itt találkoztam gyerekekkel, a palotában. Csakis olyanokkal, akiket a szüleim hívtak meg ide, hogy eljöjjenek velem játszani. Mind örömmel jöttek, mert van egy csomó játékom, még olyanok is, amilyeneket más gyerekek csak katalógusban láthattak. Nagyon jól érezték magukat, sikongattak örömükben és kacagtak. De Velem nem is játszottak, csak a játékokkal.
- Hát pontosan erről beszélek cskk cskkk – toporgott türelmetlenül a kismadár – az lesz majd az igazi, ha játékok nélkül, királyi palota nélkül, meghívás nélkül is eljönnek hozzád. Na ne is üldögéljünk itt tovább, gyere , szólj anyukádnak, hogy óvodába szeretnél járni. Én minden nap elkísérlek, és ott leszek veled.
- A koronámat is vigyem?
- Viccelsz? Az óvodában senki nem játszik koronában és habos, fodros ruhában. Még bele akadna a hintába. Oda nadrág kell, meg valami kényelmes póló. Játszóruha. Van olyan Neked?
- Igen, van. Megyek és szólok a szüleimnek.
Így történt, hogy Katika királykisasszony elkezdett óvodába járni, az egészséges gyerekek közé. Félelmetes hely volt számára, mert amilyen kicsik voltak, olyan nagy zajt csaptak, sosem tudta, hogy mi történik körülötte, csak hol kacagott, hol sírt valaki, aztán váratlanul felborultak székek, leestek tárgyak, aminek a zajára mindig összerezzent. Teljesült a vágya, itt már nem óvatoskodott vele senki, a legváratlanabbul ugrottak, futottak el mellette, nekiszaladtak, meglökték, pedig nem is akarták őt bántani, csak játszottak.
Lassan megtanulta mindegyik kis pajtásának a nevét, és bár nem látta őket soha, tudta, hogy Janika fürge, mint a csík, Ákos mindig a repülőket utánozza, Zsuzsika folyton énekelget, Marci az asztal alatt szeret dobolni leginkább és Evelin csak akkor szólal meg, ha az óvó néni már nagyon könyörög.
A gyerekek is tudták az ő nevét, néha meg is szólították: Katika – állj odébb! Katika vigyázz, mert jön a dajka néni az uzsonnával, Katika rálépsz a váramra – jajj!
Nem is szeretett a terem közepén játszani velük, hanem behúzódott a babaszobába, ott leült a kis kanapéra és figyelte, ahogy a kislányok főznek, terítenek és beszélgetnek. A kismadár is ott volt, minden nap oda röppent az ablakpárkányra és onnan csivitelt befelé. Csak ő értette a szavát, senki más.
- Cskkk, cskkk, úgy látom ma jobb a kedved. Vannak már barátaid?
- Még nincsenek. A gyerekek úgy látják, hogy mindenben jobbak nálam, és igazuk is van. Csak botladozom közöttük.
- Majd meglátod, hogy egyszer ez megváltozik - mondta a kismadár és vidám ritmust kopogtatott csak Katikának az ablaküvegen.
Egy napon az Óvó néni mesét mondott a gyerekeknek. Előtte kézen fogta Katikát és a többiek közé ültette a szőnyegre.” Ez a mese tetszeni fog neked” – súgta oda, hogy ne is hallják a többiek –„ma Neked mesélek”
Egy szép tavaszi napon a kisnyúl nagyon vidáman ébredt. Megdörzsölte a szemeit, néhány rugózással és nyújtózkodással bemelegítette az izmait, nyakára kanyarította a sálját és elindult. Elhatározta magában, hogy ma mindenkinek elmondja, hogy ő leggyorsabb állat a világon!
Útközben találkozott egy mezei pocokkal, egy kislibával és néhány bodobáccsal.
- Én vagyok a leggyorsabb a világon! – kurjantotta a kisnyúl a többiek pedig lelkesen mosolyogtak. A bodobácsok talán nem annyira, de ők meg a csápjaikkal jelezték, hogy egyet értenek.
Kicsit arrébb egy vakondtúrás
tövében találkozott a kisnyúl a vakonddal.
- Én vagyok a leggyorsabb állat! – hencegett neki is a nyuszi
- Na, én azt nem hiszem – felelte a vakond– nálad még én is gyorsabb vagyok
- Kacagnom kell! – kezdett erőltetett hahotázásba a nyúl, - nézd meg a lábaidat! Olyan rövidek, hogy ezzel nem jutsz el sehova. Még szemeid is csak ilyen picikék, - mutatta hunyorogva - az utat sem fogod látni. Hogy lehetnél Te a bajnok?
- Rendezzünk versenyt – mondta a vakond – bebizonyítom! Kezet rá!
A nyúl biztos volt magában, már látta maga előtt, ahogy átrobog a célon.
- Én vagyok a leggyorsabb állat! – hencegett neki is a nyuszi
- Na, én azt nem hiszem – felelte a vakond– nálad még én is gyorsabb vagyok
- Kacagnom kell! – kezdett erőltetett hahotázásba a nyúl, - nézd meg a lábaidat! Olyan rövidek, hogy ezzel nem jutsz el sehova. Még szemeid is csak ilyen picikék, - mutatta hunyorogva - az utat sem fogod látni. Hogy lehetnél Te a bajnok?
- Rendezzünk versenyt – mondta a vakond – bebizonyítom! Kezet rá!
A nyúl biztos volt magában, már látta maga előtt, ahogy átrobog a célon.
- Reggel nyolckor várlak –
mondta a vakond – az én pályámon futunk
- Nekem mindegy, hogy kinek a pályáján versenyzünk, úgyis én nyerek – vagánykodott a nyúl
Amikor felkelt a nap, a vakond már nagyon várta a nyulat. Jött is a bajnok, csíkos sálját már messziről lobogtatta a szél. A vakond intett neki, hogy kövesse. Bebújt a vakondtúrástetején lévő nyílásba.
- Te mit csinálsz? Hát nem lesz verseny? – csodálkozott a nyúl
- Dehogyisnem lesz! Kezet adtál rá. Most megyünk az én pályámra, a föld alá. Ott versenyzünk majd a földalatti alagútban.
A nyúlnak kezdett inába szállni a bátorsága, de követte a vakondot. Odalenn koromsötét volt, semmit nem látott és csak egy szűk folyosón lehetett haladni.
- Nekem mindegy, hogy kinek a pályáján versenyzünk, úgyis én nyerek – vagánykodott a nyúl
Amikor felkelt a nap, a vakond már nagyon várta a nyulat. Jött is a bajnok, csíkos sálját már messziről lobogtatta a szél. A vakond intett neki, hogy kövesse. Bebújt a vakondtúrástetején lévő nyílásba.
- Te mit csinálsz? Hát nem lesz verseny? – csodálkozott a nyúl
- Dehogyisnem lesz! Kezet adtál rá. Most megyünk az én pályámra, a föld alá. Ott versenyzünk majd a földalatti alagútban.
A nyúlnak kezdett inába szállni a bátorsága, de követte a vakondot. Odalenn koromsötét volt, semmit nem látott és csak egy szűk folyosón lehetett haladni.
- Itt fogunk futni? – sápadt el
–
- Igen, ez az én futópályám. A cél a következő vakondtúrás. Indulhat a verseny? Mert akkor rajt! – mondta nevetve a vakond
- Igen, ez az én futópályám. A cél a következő vakondtúrás. Indulhat a verseny? Mert akkor rajt! – mondta nevetve a vakond
A nyúl a koromsötétben alig találta
az utat, tapogatózva haladt, nem hogy futni, de még lépni sem tudott. A kis
vakond, aki nagyon jól tájékozódik a föld alatt a hallása és a tapintása
segítségével, nagyon gyorsan haladt előre . Ha valahol túl szűknek érezte a
föld alatti folyosót, ügyes ásó lábai segítségével gyorsan kapart egy kicsit és
máris szabad volt számára az út. Egy pillantás, és ki is dugta a fejét a másik
vakondtúráson.
- Hurrá! Győzött a kis vakond – kiáltották egyszerre a bodobácsok, a kis liba és a mezei pocok
Már majdnem dél volt, mire a nyúl kikecmergett a föld alól. Ráadásul ugyan azon a vakondtúráson bújt ki , ahol be, mert úgy eltévedt.
- Hurrá! Győzött a kis vakond – kiáltották egyszerre a bodobácsok, a kis liba és a mezei pocok
Már majdnem dél volt, mire a nyúl kikecmergett a föld alól. Ráadásul ugyan azon a vakondtúráson bújt ki , ahol be, mert úgy eltévedt.
- Nyertél – nyújtotta a mancsát
a vakondnak – gyorsabb vagy nálam.
- Csak a föld alatt – mondta a kis vakond – idefenn te vagy a gyorsabb
- Mindenki ügyesebb valahol valamiben – mondta a kisnyúl, és kezet ráztak. Azóta a vakond és a kisnyúl nagyon jó barátok.
Szembe kötőst fogunk játszani – mondta a mese után az óvó néni. Bekötött szemmel kell megérinteni a többieket. Aki ügyes, az anélkül, hogy bárki megszólalna a teremben, megtalálja a társait, akik körülötte mozognak.
A gyerekek lelkesen jelentkeztek, hogy az óvó néni bekösse a szemüket, de mikor már nem láttak azonnal bizonytalanná váltak. Botladoztak, hamar elveszették a lelkesedésüket.
- Ez így, hogy senki nem beszélhet lehetetlen – mondta Marci
- Mintha teljesen egyedül lennék a teremben, olyan, mintha egyedül hagytak volna – fogalmazta meg Marika
- Mintha a fülemmel se hallanék rendesen, olyan, ha be van kötve a szemem – mondta Józsi
- Szeretnéd Te is kipróbálni Katika? – kérdezte az óvó néni. Ne félj, neked ez olyan játék lesz, mint a kis vakondnak futni a mesében, a saját alagútjában.
Katika bólintott a kis fejével. Rákerült a piros kockás kendő, és a gyerekek huncut módon próbáltak hangtalanul mozogni mellette, kibújni a kezei közül. De nem tudtak túljárni az eszén - Katika minden mozdulatukat hallotta és mosolyogva nyúlt utánuk. Megvagy! Te is megvagy! Te is , Te is.
A gyerekeknek a szájuk is tátva maradt a nagy álmélkodásban
- Ezt hogy csináltad? - kérdezte Misi?
- Nem is gondoltuk, hogy Te ilyen ügyes vagy!
- Látsz bekötött szemmel is?
- Ebben a játékban Te vagy közülünk a legjobb!
Katika arca belepirult a sok dicséretbe, simogatásba, szeretgetésbe. A kismadár is vidáman kopogta a ritmust az ablakon.
De ez itt még nem a történet vége.
Szerdán Lilla hozott egy csörgős hasú babát az óvodába, azzal játszott egész délelőtt. Katika ott ült a babaszobában a kis kanapén, mint mindig, és hallgatta, ahogy – mint egy anyuka - beszélt hozzá. A többi kislány is babázott, fürdették, etették a babákat. Víz csobogott, hajkefék zöreje hallatszott, puha törölközők tompa ütődését lehetett hallani, amikor a gyerekek beletették a vizes babákat. Katika mindig tudta, hogy mi történik. Lilla a csörgős hasú babát egy idő után megunta, a zsebébe tömködte és egy hosszú hajút kezdett el fésülni. Kicsit később Marcival bujkált az asztal alatt, Evelinnel épített bunkert a székekből, kicsit játszott a fakockával, amelyhez mélyen a kockás ládába behajolva szedegette ki az építő elemeket. Utána gyöngyöt fűzött és hason csúszott az asztal alatt, mert Zsoltival utánozták a kutyákat.
Aztán hirtelen nagy zokogásban tört ki és szaladt az óvó nénihez:
- Valaki elvette a csörgős hasú babámat. Nem találom. Itt játszottam vele a babaszobában, de már nincs itt. Biztosan Janika vitte el, vagy Marci.
- Miért vitte volna el bárki?
- Mert szép és kell nekik – szipogott tovább Lilla – hol van? Azzal alszom otthon, ha nem lesz meg, akkor aludni se tudok többé.
- Ki látta a Lilla babáját gyerekek? - kérdezte az óvó néni?
A gyerekek tanácstalanul forgatták a fejüket.
- Én láttam – mondta Katika – vagyis, tudom, hogy hol van
- Te nem is látsz Katika – vetette oda Zsombor – hogy tudnád..
- Csak a föld alatt – mondta a kis vakond – idefenn te vagy a gyorsabb
- Mindenki ügyesebb valahol valamiben – mondta a kisnyúl, és kezet ráztak. Azóta a vakond és a kisnyúl nagyon jó barátok.
Szembe kötőst fogunk játszani – mondta a mese után az óvó néni. Bekötött szemmel kell megérinteni a többieket. Aki ügyes, az anélkül, hogy bárki megszólalna a teremben, megtalálja a társait, akik körülötte mozognak.
A gyerekek lelkesen jelentkeztek, hogy az óvó néni bekösse a szemüket, de mikor már nem láttak azonnal bizonytalanná váltak. Botladoztak, hamar elveszették a lelkesedésüket.
- Ez így, hogy senki nem beszélhet lehetetlen – mondta Marci
- Mintha teljesen egyedül lennék a teremben, olyan, mintha egyedül hagytak volna – fogalmazta meg Marika
- Mintha a fülemmel se hallanék rendesen, olyan, ha be van kötve a szemem – mondta Józsi
- Szeretnéd Te is kipróbálni Katika? – kérdezte az óvó néni. Ne félj, neked ez olyan játék lesz, mint a kis vakondnak futni a mesében, a saját alagútjában.
Katika bólintott a kis fejével. Rákerült a piros kockás kendő, és a gyerekek huncut módon próbáltak hangtalanul mozogni mellette, kibújni a kezei közül. De nem tudtak túljárni az eszén - Katika minden mozdulatukat hallotta és mosolyogva nyúlt utánuk. Megvagy! Te is megvagy! Te is , Te is.
A gyerekeknek a szájuk is tátva maradt a nagy álmélkodásban
- Ezt hogy csináltad? - kérdezte Misi?
- Nem is gondoltuk, hogy Te ilyen ügyes vagy!
- Látsz bekötött szemmel is?
- Ebben a játékban Te vagy közülünk a legjobb!
Katika arca belepirult a sok dicséretbe, simogatásba, szeretgetésbe. A kismadár is vidáman kopogta a ritmust az ablakon.
De ez itt még nem a történet vége.
Szerdán Lilla hozott egy csörgős hasú babát az óvodába, azzal játszott egész délelőtt. Katika ott ült a babaszobában a kis kanapén, mint mindig, és hallgatta, ahogy – mint egy anyuka - beszélt hozzá. A többi kislány is babázott, fürdették, etették a babákat. Víz csobogott, hajkefék zöreje hallatszott, puha törölközők tompa ütődését lehetett hallani, amikor a gyerekek beletették a vizes babákat. Katika mindig tudta, hogy mi történik. Lilla a csörgős hasú babát egy idő után megunta, a zsebébe tömködte és egy hosszú hajút kezdett el fésülni. Kicsit később Marcival bujkált az asztal alatt, Evelinnel épített bunkert a székekből, kicsit játszott a fakockával, amelyhez mélyen a kockás ládába behajolva szedegette ki az építő elemeket. Utána gyöngyöt fűzött és hason csúszott az asztal alatt, mert Zsoltival utánozták a kutyákat.
Aztán hirtelen nagy zokogásban tört ki és szaladt az óvó nénihez:
- Valaki elvette a csörgős hasú babámat. Nem találom. Itt játszottam vele a babaszobában, de már nincs itt. Biztosan Janika vitte el, vagy Marci.
- Miért vitte volna el bárki?
- Mert szép és kell nekik – szipogott tovább Lilla – hol van? Azzal alszom otthon, ha nem lesz meg, akkor aludni se tudok többé.
- Ki látta a Lilla babáját gyerekek? - kérdezte az óvó néni?
A gyerekek tanácstalanul forgatták a fejüket.
- Én láttam – mondta Katika – vagyis, tudom, hogy hol van
- Te nem is látsz Katika – vetette oda Zsombor – hogy tudnád..
- A fa kockák közé esett a
ládába, - mondta csendesen Katika – hallottam
A gyerekek oda futottak a kockás
ládához és gyorsan elkezdtek kipakolni belőle. Meg is találták a babát a doboz
alján.
Lilla átölelte a Katika nyakát – köszönöm, hogy megtaláltad nekem – Gyere oda adom, játszunk vele együtt.
A csuklójánál fogva húzta oda Katikát a babaszobába a többi kislány közé. Kezébe adta a babát és a másik kezét a babakád szélére tette.
- Ez a kád, ebben van a víz, nyugodtan fürdesd meg!
Katika óvatosan kitapogatta a kádat és bele engedte a babát. a vízbe A többi kislány is közelebb jött és beszélgetni kezdtek. Mindent, ami kell a babagondozáshoz sorra a kezébe adtak – babafésűt, hintőport, törölközőt, kisruhákat. Tanítgatták, segítették, megfogva a kis kezét . A fiúk is közelebb jöttek és figyelték Katika mozdulatait. Nagyon ügyesen csinált mindent.
Lilla átölelte a Katika nyakát – köszönöm, hogy megtaláltad nekem – Gyere oda adom, játszunk vele együtt.
A csuklójánál fogva húzta oda Katikát a babaszobába a többi kislány közé. Kezébe adta a babát és a másik kezét a babakád szélére tette.
- Ez a kád, ebben van a víz, nyugodtan fürdesd meg!
Katika óvatosan kitapogatta a kádat és bele engedte a babát. a vízbe A többi kislány is közelebb jött és beszélgetni kezdtek. Mindent, ami kell a babagondozáshoz sorra a kezébe adtak – babafésűt, hintőport, törölközőt, kisruhákat. Tanítgatták, segítették, megfogva a kis kezét . A fiúk is közelebb jöttek és figyelték Katika mozdulatait. Nagyon ügyesen csinált mindent.
Ettől a naptól Katika nem csak
üldögélt a gyerekek között, hanem felszabadultan játszott velük és igazi
barátokat szerzett. A gyerekek egyre jobban érezték magukat vele, már már
megfeledkeztek a kis sötétített üveges szemüvegről.
- Kik ezek? – Pislogtak a
palota kertjében a békák.
- A gyerekek, Katika királykisasszony barátai – csivitelte a kismadár
- Akkor jobb, ha beugrunk a vízbe barátom, nehogy bennünket is játékszernek nézzenek
- Most már minden héten egyszer eljönnek játszani. Labdájuk is van és Vizi pisztolyuk. Jobb, ha felkészültök!
- Katika is labdázik velük? – képedtek el a békák
- De még mennyire! Ő a legügyesebb!
- A gyerekek, Katika királykisasszony barátai – csivitelte a kismadár
- Akkor jobb, ha beugrunk a vízbe barátom, nehogy bennünket is játékszernek nézzenek
- Most már minden héten egyszer eljönnek játszani. Labdájuk is van és Vizi pisztolyuk. Jobb, ha felkészültök!
- Katika is labdázik velük? – képedtek el a békák
- De még mennyire! Ő a legügyesebb!
**************************
14. ÍRÁSAINKBÓL
I. P. STEVE: Mindaddig
Nincs mindig idő a megfontolásra,
vagy logikával az átgondolásra,
a rögtön, a pillanat töredéke,
vagy logikával az átgondolásra,
a rögtön, a pillanat töredéke,
olykor csak annyi marad cselekvésre.
Mégis valamit azonnal kell tenni
és úgy a helyzet magaslatán lenni.
Sokszor megérezzük, hogy bármit
teszünk,
akkor is értelmetlenül cselekszünk,
s az ősi ösztön felülkerekedve
indít minket egy reflexszerű tettre.
Mindig kell valamit azonnal tenni
és úgy a helyzet magaslatán lenni.
akkor is értelmetlenül cselekszünk,
s az ősi ösztön felülkerekedve
indít minket egy reflexszerű tettre.
Mindig kell valamit azonnal tenni
és úgy a helyzet magaslatán lenni.
Van amikor nincs idő gondolkodni,
de mégis úgy szeretnénk gondoskodni,
segíteni másokon, vagy magunkon,
élettapasztalattal a hátunkon.
Mindaddig, amíg egyszer el kell menni
s már nincs idő, ellene nincs mit tenni.
de mégis úgy szeretnénk gondoskodni,
segíteni másokon, vagy magunkon,
élettapasztalattal a hátunkon.
Mindaddig, amíg egyszer el kell menni
s már nincs idő, ellene nincs mit tenni.
………….........................................………….
I.P.Steve: Tehetetlenségben
Mint pókhálóba szállt lepke,
a sorsunk velünk ezt tette,
nem célunkba érve küzdünk,
egy darabig nyugton tűrünk,
majd szabadulni akarunk,
de mindig csak elakadunk.
Mint az a körbeszőtt pille,
mit léte tévútra vitte.
a sorsunk velünk ezt tette,
nem célunkba érve küzdünk,
egy darabig nyugton tűrünk,
majd szabadulni akarunk,
de mindig csak elakadunk.
Mint az a körbeszőtt pille,
mit léte tévútra vitte.
…………............................…………
I.P.Steve:Romokba zárt szó
Házak, mit felépítettek szavak,
benne az örök bezárt szófalak.
Város nőtt ki a néma pusztában
s mind hever a végső pusztulásban.
benne az örök bezárt szófalak.
Város nőtt ki a néma pusztában
s mind hever a végső pusztulásban.
Nincs már fennhangon ádáz kesergés
és nincs fülsértő jajveszékelés,
megszeppent a múlt és úgy a jövő,
mit úgy hittünk, a tegnapból nővő.
és nincs fülsértő jajveszékelés,
megszeppent a múlt és úgy a jövő,
mit úgy hittünk, a tegnapból nővő.
Míg halkan sír az elhagyott világ
homályosul a lét, így lesz sivár.
Csak a holttavak tükrét fodrozza
vadszeleknek szaggató ostora.
homályosul a lét, így lesz sivár.
Csak a holttavak tükrét fodrozza
vadszeleknek szaggató ostora.
Sok gondolat száll, száll
nyugtalanul,
kering megbolydultan, céltalanul
a néma dermedt hangtalanságban,
soha ki nem mondott fájdalmával.
kering megbolydultan, céltalanul
a néma dermedt hangtalanságban,
soha ki nem mondott fájdalmával.
…………...............................……
I.P.Steve: Ma még csak a szelíd a vesztes
Egy szelíd vadnak a vadonban
csak a ma van és nincsen holnap.
Fogat vicsorgat a támadó
s életért fut a gyors illanó.
csak a ma van és nincsen holnap.
Fogat vicsorgat a támadó
s életért fut a gyors illanó.
Megtapossa a földön fekvőt
a nála erősebb főemlős.
Dzsungel a hatalmas világ is,
olykor a veszély les miránk is.
a nála erősebb főemlős.
Dzsungel a hatalmas világ is,
olykor a veszély les miránk is.
Áldozat mind, ember vagy állat,
ha szenved a lét igazságnak,
melyben az erősebb győz mindig.
ha szenved a lét igazságnak,
melyben az erősebb győz mindig.
Majd ha az igazság virágzik,
megváltozik ez a világ is
s az embert figyelemre intik.
megváltozik ez a világ is
s az embert figyelemre intik.
……………..
I.P.Steve: Madarak
Vékony rácsok mögött vézna élet,
tűnődve és sajnálattal nézem.
Fütyüli dalát a kertben élő,
zeng és egy boldog tavaszregélő.
tűnődve és sajnálattal nézem.
Fütyüli dalát a kertben élő,
zeng és egy boldog tavaszregélő.
Szabad madár, vidáman énekel
és visszatér hozzád minden reggel.
A kalitkában tartott nem dalol
s mindenkor szomorkodni láthatod.
és visszatér hozzád minden reggel.
A kalitkában tartott nem dalol
s mindenkor szomorkodni láthatod.
…………………
I.P.Steve: Útravaló
Az új utakon járva
véletlen se lépj sárba!
A szeretet kövezze,
haladj rajta örvendve
s vezessen álmaidhoz,
elképzelt vágyaidhoz!
véletlen se lépj sárba!
A szeretet kövezze,
haladj rajta örvendve
s vezessen álmaidhoz,
elképzelt vágyaidhoz!
Áldott legyen a léted!
A boldogság kísérjen,
a megértés öleljen!
Szép nap szépet kövessen!
Mindig becsüljön társad,
te meg szívedbe zárjad!
A boldogság kísérjen,
a megértés öleljen!
Szép nap szépet kövessen!
Mindig becsüljön társad,
te meg szívedbe zárjad!
.....................................
I.P.Steve: Megkopott idő
Magam mögött egy elfecsérelt élet,
megy az idő és maholnap már vége.
Ahogy a felhők, úsznak a remények,
a fénytől ragyogó tiszta kék égen.
Már csak álom marad, mind a sok álom,
valóságát soha meg nem találom.
megy az idő és maholnap már vége.
Ahogy a felhők, úsznak a remények,
a fénytől ragyogó tiszta kék égen.
Már csak álom marad, mind a sok álom,
valóságát soha meg nem találom.
………………….
I.P.Steve: Rizsporos homályban
Valahol a te léted pörög mint egy
filmen,
a rizsporos világban, de ezt csak úgy hiszed!
Felismerni véled önmagad, mozdulatod,
ez kiváltja erős haragod , indulatod.
a rizsporos világban, de ezt csak úgy hiszed!
Felismerni véled önmagad, mozdulatod,
ez kiváltja erős haragod , indulatod.
Ellopottnak tűnik életed nagy
regénye
s kuporogsz tengődsz a holnapokért szegényen.
A nincs igazságod soha meg nem találod,
hisz amit filmen látsz, azt magadra mintázod.
Te is alakítasz, színi szereped játszod.
s kuporogsz tengődsz a holnapokért szegényen.
A nincs igazságod soha meg nem találod,
hisz amit filmen látsz, azt magadra mintázod.
Te is alakítasz, színi szereped játszod.
Tömegárú divat dolgok tarkítják
tested,
mint a színész arc, tied is olyanná fested,
utánozva rejted személyed valóságát,
erősítve a személyiséged homályát.
mint a színész arc, tied is olyanná fested,
utánozva rejted személyed valóságát,
erősítve a személyiséged homályát.
Rizsporos fehér parókák
rivaldafényben
s te azt, meggyőződve, valósnak hajnak véled.
Keseregsz szegényebben a nincstelenségről,
szólsz fekete angyalról, démon jelenségről,
s tanúskodsz Isten felé a hitetlenségről.
s te azt, meggyőződve, valósnak hajnak véled.
Keseregsz szegényebben a nincstelenségről,
szólsz fekete angyalról, démon jelenségről,
s tanúskodsz Isten felé a hitetlenségről.
……………..............................………
I.P.Steve: Viki születésnapján
Évek kergetőztek, mint gyermekek
a szabad mezőkön, vagy réteken,
hamar felnőtt lett a pici lányka
s vitte a szaladó lét sodrása.
a szabad mezőkön, vagy réteken,
hamar felnőtt lett a pici lányka
s vitte a szaladó lét sodrása.
Ünnepén elgondolkodva nézem,
hogy mily sebesen rohan az élet
és bár már gyermekes családanya,
de egy szülőnek gyermeke marad.
hogy mily sebesen rohan az élet
és bár már gyermekes családanya,
de egy szülőnek gyermeke marad.
Ma a születésnapi kívánság,
hogy a létén legyen mindig áldás,
viruljon az öröm és boldogság,
a szeretet rakjon fészket hozzá!
hogy a létén legyen mindig áldás,
viruljon az öröm és boldogság,
a szeretet rakjon fészket hozzá!
……...........................………..
I.P.Steve: Körforgás
Szemed tengerében csituló hullámok,
mégis keserű neked a lét, úgy látod.
El nem ért cél, miért sok sok évet küzdtél,
mihez féltőn dédelgetett reményt fűztél.
mégis keserű neked a lét, úgy látod.
El nem ért cél, miért sok sok évet küzdtél,
mihez féltőn dédelgetett reményt fűztél.
A tükör fárad feltárni sok hibánkat,
de ha megmutatja, akkor lelket bánthat,
mikor azokra magunktól ráébredünk,
akkor már földre rogyunk s fájón szenvedünk.
de ha megmutatja, akkor lelket bánthat,
mikor azokra magunktól ráébredünk,
akkor már földre rogyunk s fájón szenvedünk.
Soha ne kérdezd, hogy miért is
születtél,
akkor se, ha léted dönt romba,szédültté,
akkor se, ha úgy érzed, hogy nincs már tovább!
Hidd el, te is lehetsz még, részben sorskovács!
akkor se, ha léted dönt romba,szédültté,
akkor se, ha úgy érzed, hogy nincs már tovább!
Hidd el, te is lehetsz még, részben sorskovács!
Létünk fontos, egy csodás, pazar
ajándék,
megannyi értékes, szép pillanat vár még,
fel kell állnunk, új erőt gyűjtve haladni
és a reményt sohasem szabad feladni!
megannyi értékes, szép pillanat vár még,
fel kell állnunk, új erőt gyűjtve haladni
és a reményt sohasem szabad feladni!
Szemedből egyszer felszáradnak a
könnyek,
érzed, hogy az eljött holnap mindig könnyebb,
aztán a fáradt tükröd megint nem nézed,
lerogyásig, magad, hibátlannak véled.
érzed, hogy az eljött holnap mindig könnyebb,
aztán a fáradt tükröd megint nem nézed,
lerogyásig, magad, hibátlannak véled.
……………………..
Burza Mária: TÁNC A MINDENSÉG SZÍVÉBEN
Álmomban Angyal ölelt át az éjben,
ruhája, arca ismerősként fénylett,
álmot hozott az éjjel csendjébe,és
táncolt velem a Mindenség Szívében.
ruhája, arca ismerősként fénylett,
álmot hozott az éjjel csendjébe,és
táncolt velem a Mindenség Szívében.
Együtt lebegtünk az Élet vize
felett,
megadott mindent, mit szívem képzelt,
kér karja védelmezőn ölelt és
az éjt boldogan táncolta át velem.
megadott mindent, mit szívem képzelt,
kér karja védelmezőn ölelt és
az éjt boldogan táncolta át velem.
Szemem lehunyva most is látom,
szívem felé mindig kitárom, övé
vagyok , övé a lényem, róla álmodom
az egymást követő napok szürkeségében.
szívem felé mindig kitárom, övé
vagyok , övé a lényem, róla álmodom
az egymást követő napok szürkeségében.
Az Élet egy kirakós játék,
gyakran a semmivel kábít,
benne gyakran hazug a legszebb szó, de
a hazugság az igazzal össze nem mosható!
gyakran a semmivel kábít,
benne gyakran hazug a legszebb szó, de
a hazugság az igazzal össze nem mosható!
Az éj, és benne az álom-oly szép,
s mikor átkarol Ő , csak igaz szó
hallható, fényével a Reményt szívembe
helyezi, hogy vihessem a nappalok terheit.
s mikor átkarol Ő , csak igaz szó
hallható, fényével a Reményt szívembe
helyezi, hogy vihessem a nappalok terheit.
Álmomban Angyal ölelt át az éjben,
ruhája, arca ismerősként fénylett,
álmot hozott az éjjel csendjébe,
és táncolt velem a Mindenség szívében.
ruhája, arca ismerősként fénylett,
álmot hozott az éjjel csendjébe,
és táncolt velem a Mindenség szívében.
……………………
Burza Mária: SZÍVDOBBANÁSBA SZŐTT VÁGY
A tova szálló álom a reggelt
örömkönnyel öntözte, s kicsit
még engedte, hogy szemem lehunyva
lehessek karjaidban simulva.
örömkönnyel öntözte, s kicsit
még engedte, hogy szemem lehunyva
lehessek karjaidban simulva.
Majd szemem kinyitva láthattam,
hogy nem süt a Nap, apró pelyhekben
hópelyhek szállingóznak,
a tél az áprilisi tavaszba visszatért.
hogy nem süt a Nap, apró pelyhekben
hópelyhek szállingóznak,
a tél az áprilisi tavaszba visszatért.
Szívemből egy sóhaj halkan
felszakadt,
megrázva erejével valómat,oly messze
vagy, lényed mégis körbe leng
a nappalok hiány-szőtt perceiben.
megrázva erejével valómat,oly messze
vagy, lényed mégis körbe leng
a nappalok hiány-szőtt perceiben.
Vágyódás, szívdobbanás, nyilalló
fájdalom, szaggató sajgás fut tovább,
benne hiányod zokog a vérerek
száguldó , Téged kereső áramán.
fájdalom, szaggató sajgás fut tovább,
benne hiányod zokog a vérerek
száguldó , Téged kereső áramán.
ellenére átölel a szívdobbanásba
szőtt vágy, mint lángoló szeretetfonál,
hogy enyhítse a nappalok rám boruló fájdalmát.?
………......................…………
Burza Mária: A SORS AKADÁLYOKKAL TANÍT
Ha a sors boldogtalan, szenvedéssel
teli kapcsolatokat ad, tanítani akar,
hogy szeresd önmagad, csak így szerethetsz
másokat, s arra sarkall, ne köss olyan emberekkel
kompromisszumot, akik
nem becsülnek meg, s a benned levő
csodát nem ismerik fel.
teli kapcsolatokat ad, tanítani akar,
hogy szeresd önmagad, csak így szerethetsz
másokat, s arra sarkall, ne köss olyan emberekkel
kompromisszumot, akik
nem becsülnek meg, s a benned levő
csodát nem ismerik fel.
Kaphatsz a sorstól nem szeretem
munkát,
hogy felébressze benned az erőt, hogy
szenvedélyed követve megtaláld azt a
munkát, azt a hivatást, melyet követsz
egy életen át, hiszen minden ember
küldetéssel érkezett, de betölteni csak úgy lehet
, ha felismerte, hogy mi nem az ő küldetése.
hogy felébressze benned az erőt, hogy
szenvedélyed követve megtaláld azt a
munkát, azt a hivatást, melyet követsz
egy életen át, hiszen minden ember
küldetéssel érkezett, de betölteni csak úgy lehet
, ha felismerte, hogy mi nem az ő küldetése.
Balesetet, betegséget is kaphatsz,
hogy egy pillanatra megállhass,és
vedd észre, ha rossz irányba haladsz,
a pihenés, a megállás arra késztet, hogy
vedd észre a rossz irányt, mert ha nem,
vak vágányra fut az életed.
hogy egy pillanatra megállhass,és
vedd észre, ha rossz irányba haladsz,
a pihenés, a megállás arra késztet, hogy
vedd észre a rossz irányt, mert ha nem,
vak vágányra fut az életed.
Ha egy utat követsz, és a SORS
akadályokat tesz eléd, azt jelenti,
hogy az az út nem a tiéd, és ha
elengeded a neki feszülést, meglátod
mennyire közel van hozzád a megoldás.
akadályokat tesz eléd, azt jelenti,
hogy az az út nem a tiéd, és ha
elengeded a neki feszülést, meglátod
mennyire közel van hozzád a megoldás.
ki segíteni kíván, a Mindenség
energiáin át mutat utat, s ha változik
a nézőpont, felismert lesz, hogy az
akadályok nem mások, mint útmutató
szeretetteljes energiák.?
……………………….
Burza Mária: LÉGY MINDEN, MIT SZERETNÉL
Szeress, hogy jobb legyen,
nevess, hogy jobb legyen,
ölelj, hogy jobb legyen!
Kiáltsd, hogy jobb veled a világ!
nevess, hogy jobb legyen,
ölelj, hogy jobb legyen!
Kiáltsd, hogy jobb veled a világ!
Álmodj egy jobb világot,
utat is s, indulj rajta el...
élj úgy, hogy neked jobb legyen,
élj úgy, hogy Veled szebb legyen!
utat is s, indulj rajta el...
élj úgy, hogy neked jobb legyen,
élj úgy, hogy Veled szebb legyen!
Minden szó és érintés,
találkozás és ölelés.
Gyere , éld át szépségét!
A Most-ban történik Veled,
ez a pillanat az ÉLETED!
Gyere, fogd kezem!
Szükség van rá, szeress!
találkozás és ölelés.
Gyere , éld át szépségét!
A Most-ban történik Veled,
ez a pillanat az ÉLETED!
Gyere, fogd kezem!
Szükség van rá, szeress!
Történjen bármi, jobb Veled a világ!
A változás légy, mit látni kívánsz!
Légy a szó, mit hallani jó.
a béke légy , mit adni szeretnél.
Légy TE a SZERETET,
amit érezni lehet.?
A változás légy, mit látni kívánsz!
Légy a szó, mit hallani jó.
a béke légy , mit adni szeretnél.
Légy TE a SZERETET,
amit érezni lehet.?
**************************
15. VERSRŐL VERSRE - A KORTÁRS IRODALOMBÓL
Adamecz László: Menekülés a magányból
Hányszor voltunk és vagyunk
menekültek,
akik magányban sokáig vergődtek,
nem kellek én már a kutyának se tán,
önvádban ha nem látnák, sírnék
talán.
napfény és levegő nélkül tengődni,
reményeink minket elhagytak régen,
nekünk csillag se ragyog már az
égen.
Magányra ítélve, vágyak tüzében,
csontjaink égnek kétségek hevében,
valaki engem ölelne már végre,
sóhajok szállnak fel a magas
égbe.
Elmaradt csókok, mámor, lázas éjek,
mit kaparsz, hogy boldog lehess már
végre,
ki kevély, észre sem veszi sírásod,
kinek szíve van, fogadja hívásod.
Zord télben tavaszként érinti
szíved,
remény virul már, ő lesz neked
híved,
lelked sebei lassan begyógyulnak,
nem leszel ott, hol vágyakért
koldulnak.
Bíztatlak téged, mert mindig van
remény,
jó társat kapsz, bár az életed
kemény,
van ezernyi példája rossznak, jónak,
tanulj remélni, rangja lesz a
szónak.
.................................................
Csomor Henriett: Gúzsba köti lelkemet a félelem
Néha úgy félek a jövőmtől, az
egyedülléttől.
Gúzsba köti lelkemet a félelem.
Megdermed a testem, s elakad a szavam.
Mi lesz, ha anyám nem lesz velem?
Nem akarom elveszíteni mostani életem.
Nem hagyhatom veszni lelkem kincseit,
a sok versem.
Istenem, mi lesz velem?
Távolból látom magam.
Koldusként végzem, ez lesz a sorsom.
Tiszta lyuk lesz nagykabátom,
s piszkos az arcom.
Utcasarkon kerekes székemben fogok harmonikázni.
Nagyon sokan akarnak megalázni,
s nem borulhatok többé
édesanyám keblére vigasztalódni.
Egy csendes sikátorban, a csillagos éjben,
örökre lehunyom szemeimet.
Egyetlen boldogságomat,
az én verseimet,
ha valahol megtaláljátok,
kérlek mentsétek meg
az elkövetkezendő nemzedéknek.
Elmondhassák, hogy ennek a
mozgássérült csavargónak,
lelke öröme volt a verselés.
Gúzsba köti lelkemet a félelem.
Megdermed a testem, s elakad a szavam.
Mi lesz, ha anyám nem lesz velem?
Nem akarom elveszíteni mostani életem.
Nem hagyhatom veszni lelkem kincseit,
a sok versem.
Istenem, mi lesz velem?
Távolból látom magam.
Koldusként végzem, ez lesz a sorsom.
Tiszta lyuk lesz nagykabátom,
s piszkos az arcom.
Utcasarkon kerekes székemben fogok harmonikázni.
Nagyon sokan akarnak megalázni,
s nem borulhatok többé
édesanyám keblére vigasztalódni.
Egy csendes sikátorban, a csillagos éjben,
örökre lehunyom szemeimet.
Egyetlen boldogságomat,
az én verseimet,
ha valahol megtaláljátok,
kérlek mentsétek meg
az elkövetkezendő nemzedéknek.
Elmondhassák, hogy ennek a
mozgássérült csavargónak,
lelke öröme volt a verselés.
2017. Április 10.
......................................................
KOVÁCS JÓZSEF KOPEK : Fénytelen
Elhittem egy percre, hogy én vagyok
a nap,
És hittem , hogy a fény belőlem árad,
Pedig csak hold vagyok,a sorsát vesztet szolga,
Ó! Nap , az úr te vagy, a világosság ura..
És hittem , hogy a fény belőlem árad,
Pedig csak hold vagyok,a sorsát vesztet szolga,
Ó! Nap , az úr te vagy, a világosság ura..
Fényemmel, éjjel ,
megcsalom e világot,
Szüzeknek , ígérek apró kis magzatot,
Van kit ébren tartok, van kit elaltattok,
De fényem forrásáról , mindenkinek hazudok.
Szüzeknek , ígérek apró kis magzatot,
Van kit ébren tartok, van kit elaltattok,
De fényem forrásáról , mindenkinek hazudok.
Miért kellet mindig, csak
fölfelé nézek,
Miért méretetnek araszba az emberek,
Miért vesznek el az igazi értékek,
S a kérdések meddig maradnak kérdések?
Miért vesznek el az igazi értékek,
S a kérdések meddig maradnak kérdések?
De most így tél derekán , végre
megértettem,
Nem a fény hiánya, nem ez volt keresztem
Nem egy ács faragta, mit életemben cipeltem,
Káini jel volt ez,mit le nem vethettem.
Nem a fény hiánya, nem ez volt keresztem
Nem egy ács faragta, mit életemben cipeltem,
Káini jel volt ez,mit le nem vethettem.
........................................................
Széll Magdolna: A hajsza ára
Ezüstös árnyékokon,
őszöm fanyar illata,
álmatlan éjszakákon
hallik múltam halk szava.
őszöm fanyar illata,
álmatlan éjszakákon
hallik múltam halk szava.
Visszanézve csodaszép,
butácska és ártatlan,
előttem a csalikép,
nyúlnék érte, hasztalan.
butácska és ártatlan,
előttem a csalikép,
nyúlnék érte, hasztalan.
Kacsintott az opció,
rávetettem magamat,
testem rám szólt, áruló,
tovább vitt az akarat.
rávetettem magamat,
testem rám szólt, áruló,
tovább vitt az akarat.
Balsorsom belém karolt,
kéretlenül szegődött,
megforgatott, megrágott,
mikor végzett, kiköpött.
kéretlenül szegődött,
megforgatott, megrágott,
mikor végzett, kiköpött.
Nem vettem, csak fizettem,
emésztett a haragom,
csillagom hunyó fényben,
érte sorsom káromlom.
emésztett a haragom,
csillagom hunyó fényben,
érte sorsom káromlom.
2017.
.................................................
ZSIGAI KLÁRA: Égbe szállt Angyalok
(olaszországi buszbalesetben
2017. január 21. elhunytak emlékére)
Elme fel nem fogja,
kérdések sorakoznak,
varázserőt keresi sorra:
lehetett volna, tán így,
vagy egy szép, téli reggel,
de a kegyetlen éj leple
egy pillanat alatt
mindent elvett.
Szótlan a fájdalom,
lélegzet elakadt,
kimondatlan szavak,
félbe maradt üzenetek,
sarokba hevernek.
Visszafordíthatatlan lett, a pillanat,
szívek, mély barázdáiban
örök lenyomat.
2017. január 21.
égbe szállt angyalok örök emléke.
Fiatalok, tettre kész hősök,
ifjú szívek, az élet útjára léptek.
Jövő apái, anyái,
sarjadó, pattanó rügyei.
Darabokra tört,
reményt vesztett utak,
pusztító űr,
melyet a sors tenyere,
pillanat alatt porrá gyűrt.
Jövő hajtásai, remények fénye,
angyalokhoz költözött!
Szemekben könny,
itt maradóknak bánat,
Nehéz a búcsúzás, kimondani is fáj.
Emléketek, szívünkben őrizzük!
Angyalok integetnek már!
Győr, 2017.január.21.
(olaszországi buszbalesetben
2017. január 21. elhunytak emlékére)
Elme fel nem fogja,
kérdések sorakoznak,
varázserőt keresi sorra:
lehetett volna, tán így,
vagy egy szép, téli reggel,
de a kegyetlen éj leple
egy pillanat alatt
mindent elvett.
Szótlan a fájdalom,
lélegzet elakadt,
kimondatlan szavak,
félbe maradt üzenetek,
sarokba hevernek.
Visszafordíthatatlan lett, a pillanat,
szívek, mély barázdáiban
örök lenyomat.
2017. január 21.
égbe szállt angyalok örök emléke.
Fiatalok, tettre kész hősök,
ifjú szívek, az élet útjára léptek.
Jövő apái, anyái,
sarjadó, pattanó rügyei.
Darabokra tört,
reményt vesztett utak,
pusztító űr,
melyet a sors tenyere,
pillanat alatt porrá gyűrt.
Jövő hajtásai, remények fénye,
angyalokhoz költözött!
Szemekben könny,
itt maradóknak bánat,
Nehéz a búcsúzás, kimondani is fáj.
Emléketek, szívünkben őrizzük!
Angyalok integetnek már!
Győr, 2017.január.21.
**************************
16. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK
Köszöntelek KÖLTŐ!
A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJÁN, most
KÖLTŐT, gondolatot formáló, alakító EMBERT.
Rajtam sokat alakított – még ha nem
is ismerem mind a hétszázat; remélem megismerem – gondolataid sokasága. Most csak röviden: Erőt, egészséget
a következő „hétszázhoz”. Köszöntöm E-lapod alkotó társait,
költőit, íróit!
A Múzsát ( bár téged ismerve,
múzsáidat) külön.
Paplan
From: Nagy Vendel
[mailto:nagy.vendi54@gmail.com]
Sent: Monday, April 10, 2017 9:54 PM
To: Balogh József 2
Subject: GONDOLATOK A KÖLTÉSZET NAPJÁN
Sent: Monday, April 10, 2017 9:54 PM
To: Balogh József 2
Subject: GONDOLATOK A KÖLTÉSZET NAPJÁN
NAGY VENDEL: GONDOLATOK A KÖLTÉSZET NAPJÁN
A HÉTSZÁZÁT
Nem kétszáz,
nem négyszáz,
nem ezer,
csak hétszáz csupán
verseimnek száma.
ne gondolja senki bután,
nem vagyok szószátyár,
csak költők sokadalmának
alázatos követője talán.
nem tudom hogy mi az oka,
csak sejtem mint vad a vihart,
ennyien nem írtak még verset soha.
ha nem tömegekhez szólsz,
versed lóg a levegőben,
ha fiókodnak írsz,
sohasem jutsz előre.
mindenképpen várj a vevőre,
ki megjön előbb, vagy utóbb,
de ne igyál előre
senkinek a bőrére.
kell bele paprika só,
had eméssze az olvasó.
csípje száját és szemét
hívja fel a figyelmet, és figyelmét.
egy gatyám egy ingem
a vers számomra csaknem minden,
dolgozom folyton ingyen.
megkell győzni a sok tahót,
kikkel döngölni lehetne a földet,
megkell tudniuk a valót.
a költő mind koldus,
az írások szerint,
de mégis több Párizsban tanult.
hogy is van ez?
lámpásod tartsd magasra,
ne kezdj munkádhoz sután.
de vajon mi marad egy költő után?
pár olcsókönyv,
s néhány örökérvényűnek vélt
őszinte gondolat.
a dolgokon elmerengve mondja,
nahát,
ejha,
azta,
hűha,
jé,
nocsak
hetedszerre azt mondja,
hm,
mert ő a kuka.
a hét vezér, a hét törpe,
és a hét gonosz,
s a hétszáz vers,
a hét szűk esztendő,
EGYRE MEGY.
ne törekedj a tökéletesre,
sohasem érheted el.
elégedjél meg
csupán csak a jóval.
a mákos tésztában is ott a hangya,
de a többi az mák,
meghintve jó erősen
fekete borssal.
azanyja..
írom verseimet egy papírra,
igazságoknak halmaza.
az idő barázdákat szánt homlokomra.
mindenre odafigyelni,
dicsérni és fenekedni,
ez a költő dolga.
sohase hallgasson el
a Múzsa.
201.7 április 10.
............................................................
Kedves Vendi!
Olvastam a legújabb újságot és
nagyon örültem, mert sok szép nekem tetsző olvasnivalót találtam.
Igazán remek társaság gyűlt itt
köréd.
Gratulálok a te írásodhoz és
mindenki máséhoz is!
Sok szeretettel kívánok nagyon szép
és áldott húsvéti ünnepeket!
Margó
.................................................................
Csomor Henriett: Megszólalok áprilisi szám ( 704. lapszám)
1.Lectori salutemnél: Nagy Vendel
áll a könyvespolca előtt szürke pulóverben szemén szemüveg.
2. A VAKVEZETŐ KUTYÁK
VILÁGNAPJÁRA
ERDŐSNÉ ONDA MARICA: EMLÉKEZÉS
Marica mosolygós fekete haja vállára
omlik. barna mintás rövid ujjú blúz van rajta.
3. VERSRŐL VERSRE
Nagy Vendel verseinél. Vendi
piros zakójában áll az asztal mögött sugárzó mosollyal.
Mátyás Rita Életem könyve
versénél: Rita Fehér kalapban van. Lila rövid ujjú blézer fehér blúz van
rajta. mosolygós..
KOVÁCS JÓZSEF KOPEK: Kis
falum versénél. Mosolygós arcú fekete zakóban fehér ingben nyakkendőben van.
Csomor Henriett fa alatt ül.
rövid fekete hajú fekete szemű. farmer kabátban és rózsaszín kockás ingben van.
YlEN MORISOT: barna haja
kontyba van kötve. Fekete szemű, barna ruhában van. áll, papírt tart a kezében.
4. ESZMECSERÉK
ÁRVAY MÁRIA SOROZATA -
MAJA MEGGYÓGYÍT Marika rövid barna hajú. Egy szürke bordós kőoszlopnak
támaszkodik.
5. ARCKÉPCSARNOK
GERENCSÉR HAJNALKA
RIPORTSOROZATA
VÁLTOZTASSUK MEG A
SZEMLÉLETET!
A SZERETET HÍRNÖKE SZERETNÉK
LENNI. RIPORT BIRO MELINDÁVAL
Biro Melinda asztaltól kifordulva ül
barna rövid hajú. Szürke pólóban van szemüveges mosolygós.
GERENCSÉR HAJNALKA: Egy árnyas
lombú fa alatt áll. szemüveges kissé mosolyog. fekete hajú fehér rövid
ujjú blúzban van.
Biró Melinda ül a fa szinü
lépcső tetején bal lábát a jobb térdére tette. Piros egészruhában van.
barna vállig érő haja van mosolygós. Ez fiatalabb kori fotója volt.
6. ÁPRILISI SZTÁRVENDÉGÜNK
CSONGRÁDI KATA LEVELE
LEMEZBEMUTATÓ AMERIKÁBAN
Csongrádi Kata színpadon
énekel mikrofon van a kezében. fekete térdig érő ruhában van. a ruha
felső része s a két hosszú ujja sárga. vörös vállig érő haja van. a
kivetítő vászon bal sarkában az esti BUDAPEST látható kivilágítva s a Lánchíddal.
7. EGY PÁLYÁZAT
UTÓÉLETE
NAGY VENDEL VERSE MÁSKÉPP
VENDI ül az asztalnál barna zakóban.
az asztalon piros alma gyertya és egy piros kisfenyö látható.
9. NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN
BURZA MÁRIA: A KÜLÖNC
(NOVELLA FOLYTATÁSBAN...)
Burza Mária fekete szövetkabátba áll
világos barna ajtónál szőke göndör haja válláig ér.
10.Hallgassuk együtt: Dr..Kováts
Gyula összes fekete hajú szemüveges komoly arcú.
Jártó Róza mosolygós ősz hajú
kabátban s kék selyem sálban van.
11. VERSEIMBŐL 01.
I.P. STEVE Szemüveges mosolygós ősz
hajú szakállas.
13. ÍRÁSAIMBÓL 01.
Burza Mária komoly arcú vállig ér
göndör haja. fehér blúzban van.
14. ELMÉLKEDÉSEIM
Nagy Vendel nagyon elegánsan
áll a színpadon piros zakóban fehér ingben s fekete nadrágban. jobb kezében
mikrofon s szavalja a versét.
Adamecz László mosolygós barna
szemű szemüveges.
Baksa Anci a lila ruhás hölgy
képét láthatjuk versénél. kék ég alatt az erdő tisztásán árnyas fa
tövében ül a lila ruhás hölgy. hosszú lila ruhája földig ér. lila kis kalap
van feje tetején. göndör fekete haja van.
Vönöczkiné Gmeindl Margit Barna
rövid hajú szemüveges. ciklámen színű blúz van rajta.
17.SOPONYAI MIHÁLY ROVATA :
mosolygós vörös hajú szürke zakóban van.
Galagonya bokron terem pirosas kis
bogyó.
Hosszú leveles növény a tetején kis
virág.
Mezei zsúrló világoszöld selymes sok
van egybe belőle.
...................................................
REAGÁLÁSOK EGY VERSES OLDALRÓL...
Kicsi kincsem (Nagy Vendel: Tavaszi
dallamok)2017. május 3. 10:59
...tetszett a dal... Szívvel gratulálok.
Icus
...tetszett a dal... Szívvel gratulálok.
Icus
B...yL...o (Nagy Vendel:
Tavaszi dallamok)2017. április 30. 18:23
Szép, érdekes versed élvezettel olvastam. Gratulálok:
László
Szép, érdekes versed élvezettel olvastam. Gratulálok:
László
Bogsika (Nagy Vendel: Tavaszi
dallamok)2017. április 30. 10:13
Szép dallamos versedhez gratulálok :Tünde
Szép dallamos versedhez gratulálok :Tünde
jade1023 (Nagy Vendel: Tavaszi
dallamok)2017. április 30. 10:11
Igen,hinni kell!
Szép versedhez szívvel gratulálok!
Margit
Igen,hinni kell!
Szép versedhez szívvel gratulálok!
Margit
SAROLTA55 (Nagy Vendel:
Tavaszi dallamok)2017. április 29. 22:02
Ritmusra íródott versedhez szívet hagytam;
Sarolta
Ritmusra íródott versedhez szívet hagytam;
Sarolta
JohanAlexander (Nagy Vendel:
Tavaszi dallamok)2017. április 29. 19:55
Dallamot kívánó versedhez, (3.) szívet hagyok!
Dallamot kívánó versedhez, (3.) szívet hagyok!
195705252012 (Nagy Vendel:
Tavaszi dallamok)2017. április 29. 15:36
Kedves, dallamos sorok.
Szeretettel gratulálok , Irén
Kedves, dallamos sorok.
Szeretettel gratulálok , Irén
feri57 (Nagy Vendel: Tavaszi
dallamok)2017. április 29. 14:31
Remek, dallamos versed Vendel
Szeretettel olvastam.
Feri
Remek, dallamos versed Vendel
Szeretettel olvastam.
Feri
Motta (Nagy Vendel: Tavaszi
dallamok)2017. április 29. 14:03
Szépek ezek a tavaszi dallamok.
szívvel olvastalak
Motta
Szépek ezek a tavaszi dallamok.
szívvel olvastalak
Motta
Emese66 (Nagy Vendel: Tavaszi
dallamok)2017. április 29. 14:01
Szép dal! Még a dallamát is hallom...
Szép dal! Még a dallamát is hallom...
...............................................
Hát hiába mondtam
- alig pár napja -,
- lassíts,
ez nem az az alkalom,
most csak utánam,
nekem se kelljen hajtanom.
Te kis bika,
futsz, fujtatsz,
inkább fordulok.
előtted a pohár,
tölts nekem is!
Legalább most álljunk – ha tudunk –
reggelig, maraton,
a születésnapodon!
Egészségedére!
Üdv: Imre
....................................................
REAGÁLÁSOK A HOLNAP MAGAZINBOL
ritatothne - 2017.05.04.
09:35:38Ehhez szólt hozzá: álmaimban visszatérek
Kedves Vendel! Igényesen fogalmazott, szép versedhez gratulálok.
Kedves Vendel! Igényesen fogalmazott, szép versedhez gratulálok.
Szeretettel : Rita
--------------------------------------------------------------------------------
keni - 2017.05.03. 10:17:55Ehhez szólt hozzá: ....FEKETE ORGONA
Kedves Vendel !
Ez egy érdekes, - több oldaláról is
értelmezhető versed let !
Üdvözöllek !
-keni -
--------------------------------------------------------------------------------
paltetel - 2017.05.03. 07:05:59Ehhez szólt hozzá: EMLÉKEZZÜNK KAISER
ISTVÁNRA
Kedves Vendel!
Kedves Vendel!
Tetszik megemlékezésed Kaiser
Istvánra a FUK egyik oszlopos tagjára, valamint felhívásod a kirándulások, a
turizmus közösségformáló, egészséges tevékenységére.
Gratulálok a részletes
bemutatásodhoz, a használt rigmusok, kirándulásra hívó szövegeid!
Üdvözlettel,
Etel
Üdvözlettel,
Etel
--------------------------------------------------------------------------------
paltetel - 2017.05.02. 10:34:25Ehhez szólt hozzá: NAPLEMENTE
Szép, kedves naplementés képet festettél! (..este van, este van sorok jutottak eszembe)
Szép, kedves naplementés képet festettél! (..este van, este van sorok jutottak eszembe)
Gratulálok.
Üdvözlettel,
Etel
Üdvözlettel,
Etel
--------------------------------------------------------------------------------
ritatothne - 2017.04.28. 12:57:19Ehhez szólt hozzá: Csilla névnapra
Kedves Vendel!
Kedves Vendel!
Csilla napi jókívánságaid
figyelemmel olvastam.
Szeretettel: Rita
--------------------------------------------------------------------------------
ritatothne - 2017.04.28. 12:44:53Ehhez szólt hozzá: KUTYAHŰSÉG
Kedves Vendel!
Kedves Vendel!
Nagyon szép vers volt ez a vakvezető
kutyáról. Bizony ő nem rohangálhat kedvére, céltalan, a gazdáját kell kísérnie
és ez nem kicsi feladat. Nem is képes erre minden eb.
Gratulálok. Szeretettel: Rita
--------------------------------------------------------------------------------
ritatothne - 2017.04.25. 19:23:26Ehhez szólt hozzá: FEKETE FÉNYBEN,
FEKETE FÉNYEK
Kedves Vendel!
Kedves Vendel!
Sok-sok igazság van a soraidban.
Szeretettel olvastam versedet.
Üdvözlettel: Rita
--------------------------------------------------------------------------------
ritatothne - 2017.04.25. 18:31:44Ehhez szólt hozzá: ELTŰNŐDÖM
Kedves Vendel!
Kedves Vendel!
Én is úgy vagyok ezzel az írással,
mint Babu, nem tudom, hogy kitalált történet, vagy veled esett meg. Amennyiben
Veled, akkor hogy tudsz írni és olvasni a gépen? Bízom abban, hogy csak egy jól
megírt - szinte valósághű - történetről van szó.
Szeretettel: Rita
--------------------------------------------------------------------------------
keni - 2017.04.24. 07:41:32Ehhez szólt hozzá: OLYKOR
Kedves Vendel !
Érdekes témát dolgozol fel a
versedben a végén - nagyon komoly mondanivalóval,,,
Üdv.
- keni -
--------------------------------------------------------------------------------
babumargareta - 2017.04.22. 20:48:00Ehhez szólt hozzá: ELTŰNŐDÖM
Kedves Vendel.
Nem nagyon tudom mit mondjak erről az írásodról.
Ha valóban Te vagy az alany, az nagyon szomorú.
Tisztelettel gratulálok ,hogy ennyire feltalálod magad .
Szeretettel kívánok minden jót .....Babu
Kedves Vendel.
Nem nagyon tudom mit mondjak erről az írásodról.
Ha valóban Te vagy az alany, az nagyon szomorú.
Tisztelettel gratulálok ,hogy ennyire feltalálod magad .
Szeretettel kívánok minden jót .....Babu
.............................................................
Köszönöm szépen...
KEDVES FACEBOOKOZÓ LISTATÁRSAK, ÍRÓ
ÉS OLVASÓ BARÁTAIM, ÉS MINDNYÁJAN ....
Hálás szívvel
megköszönöm mindenkinek a kedves gratulációkat, zenés linkeket, verseket,
videókat, és képeslapokat, AMELYEKET születésnapomra kaptam
Tőletek. Olyan sokan felkerestetek akár
telefonon, skypen, e-mailekben , vagy személyesen, hogy , elnézést kérek
mindenkitől, csak így, egyben tudom mindenkinek megköszönni a
kedvességét, és az odafigyelését. KÖSZÖNÖM szépen.
Nagyon jól esett.
Ez számomra egy tükör volt, hogy mennyien szeretnek, és nincs egy rosszakaróm , haragosom sem, hiszen ők nem írtak , tehát nincsenek.
Még a kritikusok is csendben maradtak.
Sokan bíztattak a további írásra, és megígérhetem, hogy mindaddig olvashatjátok írásaimat, míg a teremtő megengedi hogy értelmes gondolatokat tudjak leírni a kezemmel. Hálás vagyok mindenkinek, majd megadózok érte.
Nagyon jól esett.
Ez számomra egy tükör volt, hogy mennyien szeretnek, és nincs egy rosszakaróm , haragosom sem, hiszen ők nem írtak , tehát nincsenek.
Még a kritikusok is csendben maradtak.
Sokan bíztattak a további írásra, és megígérhetem, hogy mindaddig olvashatjátok írásaimat, míg a teremtő megengedi hogy értelmes gondolatokat tudjak leírni a kezemmel. Hálás vagyok mindenkinek, majd megadózok érte.
Írásaimat továbbra is
megtalálhatjátok a facebookokon, a megszolalokblog szpoton és
a MEK oldalain mint e. könyvek.
Mindenkinek jó olvasást kívánok, és
várom a visszajelzéseket, mivel ezekből táplálkozom, és építkezem.
Hálás tisztelettel, kézcsókom
a hölgyeknek, baráti kézfogás az uraknak.
Szeretettel vendi.
Szekszárd, 2017. május
9.
**************************
17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT -
SOPONYAI MIHÁLY ROVATA
Soponyai Mihály |
A GYÖMBÉR
Gyömbér alkalmazása artrózisnál
A gyömbér egy valóságos csodagumó. A gyömbér gyökerét nemcsak csípősen aromás fűszerként használják a konyhában, hanem egyre inkább gyógyászati célokra is alkalmazásra kerül. Mi teszi olyan egészségessé ezt a növényt, és hogyan alkalmazhatjuk artrózisnál, vagyis ízületi porckopásnál?
Gyömbér alkalmazása artrózisnál
A gyömbér egy valóságos csodagumó. A gyömbér gyökerét nemcsak csípősen aromás fűszerként használják a konyhában, hanem egyre inkább gyógyászati célokra is alkalmazásra kerül. Mi teszi olyan egészségessé ezt a növényt, és hogyan alkalmazhatjuk artrózisnál, vagyis ízületi porckopásnál?
A természet csodagumója
Ha gyömbérről van szó, általában a
növény gyökerét értjük alatta. Ezt nemcsak a konyhában használják fel, hanem
egyre inkább felkelti az orvosok és kutatók érdeklődését is. Míg a gyömbért a
hagyományos ázsiai gyógyászatban már mintegy három évezrede alkalmazzák
hányinger, krónikus köhögés, gyomor-, bélpanaszok, migrén, valamint artritisz
és artrózis ellen, a mi modern orvostudományunk csak most kezdte a hatását
kutatni. A gyömbér gyógyászati hatásmódja számos illóolajára vezethető vissza.
A benne található gingerolok például kémiai szerkezetükben és hatásukban az
aszpirinre hasonlítanak.
A gyömbér képes enyhíteni az
artrózis fájdalmait
Az artrózist porcleépülés kíséri.
Ezt a porcleépülést az ízületben gyulladásos folyamatok gyorsítják. Ez az
érintett ízület fájdalmához, duzzanatához és mozdulatlanságához vezet. A
gyömbér segíthet a gyulladásos folyamatok és fájdalmak enyhítésében az
ízületben, továbbá elnyomja a porc leépüléséért felelőssé tehető anyagot.
Egy 2001-ben végzett tanulmányban
250 páciensnek, akik átlagosan 7 éve szenvedtek ízületi porckopásban és
különböző erősségű fájdalomban, naponta kétszer adagoltak gyömbért – nyers vagy
hőkezelt formában – vagy placebót. Abban a csoportban, ahol gyömbért vettek
magukhoz, hat hét múlva a betegek kétharmadánál a fájdalom és a gyulladásos
jelenségek enyhülése volt megfigyelhető. Összességében elmondható, hogy a
közepes mértékű fájdalomból alacsony fájdalomszint lett. Időközben több kettős
vakvizsgálatot is végeztek, melyek mind alátámasztották, hogy a gyökér az
ízületi porckopás tüneteit drasztikusan képes csökkenteni.
A gyömbér alkalmazása artrózisnál
fájdalomcsillapításra
Ha profitálni szeretnénk a gyömbér
fájdalomcsillapító és gyulladás gátló hatásából, a gyökér kis darabjait naponta
többször és hosszabb időn át szedjük, hogy a hatását ki tudja fejteni. A hatás
szempontjából mindegy, hogy a gyömbért nyersen vagy hő kezelten – például tea
formájában – vesszük magunkhoz.
**************************
18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK
Kérés!
Szeretném kérni a tisztelt próza és versíró kollégákat, hogy amikor számomra
e-mailben anyagot küldenek (fénykép, szöveg stb.), akkor a "tárgy" mezőbe feltétlenül írják be mindjárt az elején a küldés célját. Tehát feltétlenül jelezzék,
hogy a Megszólalok (MMM) magazinról van szó, esetleg hivatkozzanak Nagy Vendire. Erre azért van szükség, mert nagyon sok kéretlen - úgy nevezett - levélszemetet kapok naponta, amelyeket automatikusan azonnal kitörlök. Az már előfordult
néhányszor - különösen pedig új ismeretlen szerzők esetén...- ,hogy így értékes
adatokat elvesztettem, mert nem derült ki a küldés célja!
Kézcsókom a Hölgyeknek, üdv az Uraknak!
Véghelyi József a színes magazin látványtervezője.
E-mail: veghelyo@t-online.hu
Kedves olvasó!
Szeretném kérni a tisztelt próza és versíró kollégákat, hogy amikor számomra
e-mailben anyagot küldenek (fénykép, szöveg stb.), akkor a "tárgy" mezőbe feltétlenül írják be mindjárt az elején a küldés célját. Tehát feltétlenül jelezzék,
hogy a Megszólalok (MMM) magazinról van szó, esetleg hivatkozzanak Nagy Vendire. Erre azért van szükség, mert nagyon sok kéretlen - úgy nevezett - levélszemetet kapok naponta, amelyeket automatikusan azonnal kitörlök. Az már előfordult
néhányszor - különösen pedig új ismeretlen szerzők esetén...- ,hogy így értékes
adatokat elvesztettem, mert nem derült ki a küldés célja!
Kézcsókom a Hölgyeknek, üdv az Uraknak!
Véghelyi József a színes magazin látványtervezője.
E-mail: veghelyo@t-online.hu
***********************************************************
Kedves olvasó!
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa.
Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk.
Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3
Telefon: 06 30 550 51 06 8-tól 20- ig.
e-mail: nagy.vendi54@gmail.com
Levelek, írások fogadása: skype címem nagy.vendi54
Új email címem: nagy.vendi54@gmail.com
Magazinok küldése
MINDENKI MEGKAPHATJA SAJÁT E-MAIL CÍMÉRE.
………………........……
Továbbá tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes
tartalmát feltettük a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók
számára készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz.
Ennek elérhetősége a következő linken lehetséges:
http://megszolalok.blogspot.hu/
Tehát az eddig megjelent összes számot visszamenőleg is elérhetővé tettük
a fenti blogoldalon!
……………......………
A lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás
szerzője felelős.
Köszönjük a külső munkatársak közreműködését.
A szerzői jogokat fenntartjuk.
Kérjük jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha
elmenti, megmenti, bármikor előveheti.
Van olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és
összekapcsozva, lapozható olvasmányt kapott. Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.
Az esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.
Írott műveim megtekintése:
………………………………..
AZ ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..
gmail: nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54
Megszólalok Művészeti Magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/
www.megszolalok.blogspot.hu/
weboldal: http://nagyvendel.comxa.com
www.nagyvendel.comxa.com
………………...……….
Facebook: csak beírod a facebook keresőbe mindhármat külön- külön és meg is
találtad az oldalaimat: Megszolalok Nagy Vendel
……………….....………
Nagy Vendel Írásai
Megszólalok művészeti magazin szerkesztő nagy vendel
…………….......………..
Könyvtár:
E. könyvek a MEK- en
Magyar Elektronikus Könyvtár
http://mek.oszk.hu/13500/13542/#
www.mek.oszk.hu/13500/13542/#
....................................
Ez a verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel
.......................................
KÜLFÖLDI ELÉRHETŐSÉGEK..
www.canadahun.com irodalom fórum
http://canadahun.com/forum/showthread.php?34311-Nagy-Vendel-Megsz%C3%B3lalok&p=3650150#post3650150
________________________________________________
Az Amerikai Egyesült Államokbeli egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.
A link: minnesotahungarians.com
................................................
Kedves olvasóink!
Néhány operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a
színes magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik
meg, pedig a régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs,
ugyanis ugyanazon az oldalon elérhető az összes többi is!
A megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a
"Blogarchívum" felírat. Ez alatt különböző dátumok és hónapok vannak,
amelyek mellett láthatók kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat.
A háromszögekre kattintva "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban tettünk fel.
Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt újságpéldányt. A
háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap, s újabb
újságot lehet kiválasztani olvasásra!
Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért
takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos
hónapban jelentek meg. Általában kettő számot jelent egy hónapban, ezért
ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk,
egyenlőre csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az
összevonást folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros
csíkkal választottuk el! Így valahogy:
MINDENKINEK JÓ OLVASÁST, ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.
AZ ÚJSÁG KÜLSŐ, ÉS BELSŐ MUNKATÁRSAI.
.............................................
VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ
..............................................
MEGSZÓLALOK MAGAZIN 705