Van aki uborkaszezonnak, van aki bizonytalanságnak nevezi az utóbbi hetekben
kialakult helyzetet a Budapesti Értéktőzsdén. A forgalom továbbra is igen gyenge
(napi 10 milliárd forint körüli vagy alatti), az árfolyamokban is csak kisebb
ingadozás figyelhető meg.
A napokban látott napvilágot a Magyar Nemzeti Bank gyorsjelentése, amelyből kiderül,
hogy 184 millió dollárral, vagyis több mint 40 milliárd forinttal csökkent hazánkban
a portfólióbefektetések értéke májusban, a választások idején. A külföldi
befektetők azóta sem vásárolnak jelentős mértékben. A Wall Street Journal Europe
elemzése szerint alapvetően megváltozott a különböző külföldi befektetésialap-
és portfóliókezelőknek a kelet-európai térségről alkotott szemlélete. Az utóbbi
időkben mindinkább elkülönítve kezelik a kelet-közép-európai országokat
Oroszországtól, egyre inkább tudatosult az a tény, hogy ezek az államok erősebb
gazdasági szálakkal kapcsolódnak Európa fejlett térségeihez, mint nagy keleti
szomszédjukhoz.
Az említett lap szerint Oroszország fő problémája, hogy túlzott mértékben függ a
külföldi befektetőktől, akik az óriási költségvetési deficitet finanszírozzák.
A héten az orosz állam által kibocsátott kincstári papírok hozama 80 százalékról
120 százalékra emelkedett, amely igen vonzó, de egyben rendkívül kockázatos a
befektetők számára.
A BÉT-en jelenleg a likvid papírok előtérbe kerülése figyelhető meg. Ez részben
azzal is magyarázható, hogy az orosz tőzsde mélyrepülésekor jelentős veszteségeket
elkönyvelő nagybefektetők nem szeretnének újból abba a hibába esni, hogy olyan
részvényeket vásárolnak, amelyeket szükség esetén nem lehet könnyen eladni. Ezért
változatlanul a forgalom 80 százalékát adó Mol és Matáv a sztár. Árfolyamuk
továbbra is 6000, illetve 1300 forint körül alakult. Az előbbi feltevést támasztja
alá az olyan kedvező eredményeket felmutató cégek részvényeinek alulárazottsága
is, mint például a Pannonplast.
Jó hír a befektetőknek, hogy szerdától új termékkel, határidős
részvénykontraktusokkal is lehet kereskedni a BÉT-en a Mol-, a Matáv- és a
TVK-részvényekre. Az alapletét mindössze 10 százalék a Mol és a Matáv, míg 15
százalék a TVK esetében, ami igen kedvező tízszeres tőkeáttételre ad lehetőséget
a bátor befektetőknek. Az első kereskedési napon szerény forgalom mellett
debütáltak az új termékek.
A Tőzsdetanács hétfői ülésén Járai Zsigmond lemondását követően Lotfi Farbodot
választották meg a tőzsde alelnökének. A búcsúzó elnök az egyszerűbb, inkább
üzleti szerepet betöltő tőzsdében és az erősebbé váló felügyeletben látja a
hazai értékpapírpiac jövőjét. A megválasztott alelnök feladata, hogy az új elnök
szeptemberi megválasztásáig betöltse az elnöki funkciókat.