GYŐRI ZSOLT
Egy jogvédő a pofonok völgyében

Emberi jogi szervezetek szerint a rendőrség túl sok olyan eszközzel rendelkezik, amellyel zaklatni tudja a polgárok életét. Úgy vélik, a rendőröknek nem az egyre növekvő számú és a szigorúbb fellépést elősegítő jogokra van szükségük, hanem arra, hogy megfelelő szakértelemmel alkalmazzák a már meglévő eszközöket, illetve a belső korrupció felszámolásával megteremtsék a hatékony bűnüldözési tevékenység alapjait.

Kellemetlen helyzetbe került a múlt hét csütörtökén Ill Márton, a Magyar Emberi Jogvédő Központ (MEJOK) igazgatója. A jogvédő három színes bőrű ügyfelével éppen egy vidéki bírósági tárgyalás színhelyére igyekezett, amikor az Aranykéz utcai robbantás miatt elrendelt szigorú közúti ellenőrzés útjukat állta. „Magában az ellenőrzésben még nem volt semmi szokatlan”- mondta a Heteknek Ill Márton. Beszámolója szerint a bonyodalom akkor támadt, amikor - lévén a közúti ellenőrzés miatt lekésték a tárgyalásukat - igazolást próbált kérni a bíróság számára. „Itt nincsen semmiféle igazolás” - hangzott az illetékes alezredes válasza. Természetesen a mások jogaiért gyakran harcba szálló aktivista ezt nem hagyta annyiban, továbbra is követelte az igazolást.
A kibontakozó szóváltás eredményeként rövidesen bilincs csattant a kezén, és egy rendőrautó hátsó ülésére kényszerítették. Ill Márton elmondása szerint ezután az alezredes a gépkocsiba beszállva durva szavak kíséretében többször megütötte őt. A jogvédő csak egyféleképpen védekezhetett: kirúgta az autó ablakát. A „mutatvány” láttán összesereglő tömeg hatására az alezredes abbahagyta az ütlegelést.
A megbilincselt, ütésektől és üvegszilánkoktól vérző Ill Márton végül a XIII. kerületi rendőrkapitányságra került, ahol csak többszöri kérésére, hosszú idő után jutott orvosi segítséghez. Végül is szabadon engedték, az aktivista azonban feljelentést tett a rendőri eljárás miatt. Ill Márton kérdésünkre elmondta, hogy egyrészt korábban nem ismerte az ügyben szereplő alezredest, másrészt nem hiszi, hogy jogvédő tevékenysége miatt érte volna a rendőri bántalmazás. A jogvédő információi szerint az alezredes már előzőleg is elkövetett hasonló „túlkapásokat”, vagyis inkább az ő személyével lehet probléma.
A BRFK részéről Gergerics Zsóka sajtószóvivő nem kívánta az ügyet kommentálni, csupán azt emelte ki, hogy Ill Márton volt az, aki a sajtóhoz fordult, és így az ügyből nagy vihart kavart. A feljelentést kivizsgáló Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője, Gáspár Attila kérdésünkre elmondta: mivel az ügy még folyamatban van, több információval nem tud szolgálni. Ehhez hasonló ügy - fejtette ki az ügyész - például 1997-ben 205 volt, ezek közül azonban csak 16 végződött vádemelési javaslattal. A nyomozás során tehát csak igen ritkán találják úgy, hogy a rendőr az eljárása folyamán egy állampolgárt jogtalanul bántalmazott volna.
Fridli Judit, a „Társaság a Szabadságjogokért” emberi jogi szervezet elnöke szerint több oka is lehet annak, hogy Magyarországon előfordulhatnak ilyen jellegű rendőri visszaélések. Ezek közül kiemelkedik a rendőri tevékenység szabályozása, amely nálunk meglehetősen széles körű lehetőséget ad az eljáró rendőröknek a kényszerítő intézkedések alkalmazására. A jogvédő véleménye szerint azokkal az eszközökkel, amelyeket a rendőrség a robbantásokat követően alkalmaz - például a közúti razziák - nem lehet eredményesen fellépni a szervezett bűnözéssel szemben. „Ezek csak arra jók - véli Fridli Judit -, hogy az emberekben félelmeket keltsenek a rendőrség erejének demonstrálásával.” A razziák során elkövetett rendőri bántalmazásokat később természetesen már nem vizsgálják ki. Ezért is elfogadhatatlan - a jogvédő szemszögéből - a csütörtöki robbantás után kormánypárti politikusok által felvetett követelés, mely szerint a rendkívüli helyzetek megoldására különleges jogkörökkel kellene felruházni a rendőröket.
Az ilyen rendkívüli intézkedések alkalmazásának lehetősége „egyszerűen nem hiányzik”. „Elegendő lenne, ha a rendőrség megfelelő szakértelemmel, elkötelezettséggel alkalmazná a már meglévő eszközeit, illetve a belső korrupció felszámolásával megteremtené a hatékony bűnüldözési tevékenység alapjait” - mutatott rá Fridli Judit.