Havas Péter

Természettudományokkal Európán keresztül

– Nemzetközi környezeti nevelési együttműködés –

A világ öt földrészének sok ezer középiskolása számára a Science Across the World program mozgalommá vált. Minden kontinensen, így Európában is megküldik a regionális központból a bekapcsolódó osztályok, iskolák számára a közösen kidolgozott, aprólékosan egyeztetett oktatóprogramot, amely illeszkedik az egyes országok tanterveihez és a közös európai környezeti értékekhez, problémákhoz is, 12 európai nyelvre lefordítva. A bekapcsolódó osztályok a maguk kémiai, fizikai vagy biológiai tantárgyaik keretében 2-4 tanóra terjedelmű projekteket valósítanak meg. A programok a közvetlen iskolai környezettel kapcsolatos mérésekre, adatgyűjtésekre, kísérletekre, vizsgálódásokra épülnek. A diákok a mért adatokat postán, telefaxon vagy az Interneten elküldik egymásnak, ezáltal lehetővé válik különböző országok környezeti adatainak, nézeteinek és véleményének kölcsönös elemzése és összehasonlítása. A középiskolásoknak izgalmas és kalandos érzés megismerni más országok, más tizenévesek világát, összevetni környezetük és véleményük sajátosságait, rádöbbenni azokra a hasonlóságokra és különbségekre, amelyek szépséges földrészünk gazdagságát alkotják.

A magyarországi természettudományos nevelés számára kivételes esélyt jelent e programba való bekapcsolódás, hiszen több pedagógiai elemzés és tantervértékelés egybehangzóan kimutatta a hazai közoktatás természettudományos tanterveinek konzervatív, tudománycentrikus, a 18. századra emlékeztető induktív-empirikus szemléleti korlátait, valamint a tantárgyköziséget ellehetetlenítő bezárkózását. Mindenekelőtt a környezeti nevelés, valamint az egészséges életmódra szoktatás bontja le a természettudományos tantárgyak „kínai nagy falait”, miközben a természettudományos nevelés személyessé, társadalmilag elkötelezetté és felelős cselekvésre szoktatóvá válik.

A természettudományos nevelés új nemzedéke Európában

Az 1980-as évektől kezdve rohamosan növekszik a nyugat-európai (általában a nyugati világbéli) iskolákban az olyan tantervek és tananyagok iránti érdeklődés, amelyek középpontjában a természettudományok társadalmi alkalmazásai és a tizenévesek világában betöltött szerepe áll.¹ A természettudományok oktatásában bekövetkezett fordulathoz a hazai Nemzeti alaptanterv is lehetőséget teremt azáltal, hogy kiemeli a természettudományok társadalmi szerepét. A kilencvenes évek derekán a magyarországi természettudományos nevelés még döntően tudománycentrikus, tengelyében az egyes tudományok fogalomrendszereinek² körvonalai vannak, amelyet legfeljebb apró betűkkel egészítenek ki a környezeti, egészségügyi vonatkozások. Az ezredforduló diákjainak jövőjében döntő szerepet játszik a környezeti tudatosság, az egészségkultúra, a globális problémák kezelésének készsége.

Angliában a természettudományos nevelés gyökeres fordulata a hetvenes években indult, meghatározóan a STS³ programok keretében. Az Angol Természettudományos Nevelési Szövetség egyik nemzetközi konferenciáján vetődött fel az az ötlet, hogy az egyes tananyagok globálisakká válhatnának azáltal, hogy Európa különböző országainak diákjai ezeket tanulnák. Erre a felismerésre épül az 1991-ben megszületett Science Accross Europe (Természettudományokkal Európán keresztül) ötlete. A modern természettudományos nevelési program gyorsan fejlődött a Természettudományos Nevelési Szövetség és a British Petroleum aktív együttműködése keretében, és ez a közös támogatás erőteljes integráló tényezővé vált a sikeres projekt történetében.

A program céljainak megvalósítása, a részprojektek jellemzői

A program feladata az, hogy a bekapcsolódott európai középiskolák osztályaiban olyan projektsorozatot dolgozzanak fel, amelynek minden munkafüzete környezeti témára irányítja a diákok figyelmét. Az egyes témák, amelyek az adott iskolák helyi tanterveihez is kapcsolódnak, egyben kifejezik a British Petrol (BP) által fontosnak tartott törekvést: a felelős állampolgárrá nevelést, amely a BP nemzetközi üzleti stratégiájának része.

Az egyes munkafüzetek címei:
– Savas eső Európában
– Energiafogyasztás otthon
– Megújuló energia
– Ivóvizünk
– Mit ettél?
– Globális felmelegedés
– Háztartási szemét
– Közúti biztonság
– Egészségmegőrzés
– Kémia a mindennapi életünkben

A munkafüzeteket nemzetközi alkotócsoportok készítik Európa 15 országából, és együttműködnek a BP közönségkapcsolati szakembereivel. E pedagógusok tapasztalata, szaktudása és kulturális különbözősége fontos tényező.

A füzeteknek fordítás, kísérleti kipróbálás, majd a széles körű használat előtt a következő négy feltételnek (kritériumnak) kell megfelelniük:

1. A nemzetközi információcsere meghatározó jelentőségű, ez ösztönzi és felkelti a diákok tanulási kedvét a különböző országokban tapasztalható környezeti jelenségek, attitűdök, problémakezelési változatok iránt. Mindehhez legalkalmasabbak azok a tananyagok, amelyekben a természettudományi ismeretek és megismerési módszerek ötvöződnek a környezeti vonatkozásokkal és társadalmi környezetbe ágyazódnak. Ezzel éles ellentétben állnak azok a hagyományosnak tekintett tananyagok, amelyekben a természettudomány egyik-másik területének logikáját követve hosszan és a diákok számára érdektelenül sorakoznak absztrakt fogalmak, adatok és más ismeretek.

2. Az egyes tanulási egységek (munkafüzetek) gyakorlatiasak, lehetőséget kínálnak a felfedezésre, a gyakorlati (manuális) cselekvésekre, amelyek leírása izgalmas kihívásként csábítja a diákokat a kutató-vizsgálódó, adatgyűjtő munkára. A munkafüzetek igen kevés statikus szövegrészt, főként aktív tanulói tevékenységleírást tartalmaznak. Ugyanakkor fontos, hogy ezekhez a vizsgálódásokhoz és mérésekhez ne legyen szükség speciális és költséges műszerekre, csak olyanokra, amelyek egy átlagos iskolában hozzáférhetőek.

3. Valamennyi tanulási egység, munkafüzet rugalmasan illeszkedik bármely középiskola természettudományi helyi tantervéhez, azaz harmonikusan beépíthető a 14–18 éves korosztály tanítási-tanulási folyamataiba. A munkafüzetek, amelyeket egyelőre 12 nyelven jelentetnek meg, kereszttantervi illeszkedésük következtében nemcsak a természettudományos órákon használhatóak, hanem a társadalomtudományi és az élő idegen nyelvi tantárgyak keretében is.

4. Az adatlapok, amelyeket a diákok minden egyes munkafüzet feldolgozását követően kitöltenek és egymásnak megküldenek, olyan adatokat és ismereteket tartalmaznak, amelyek az egyes osztályok diákjainak érdekeit, nézeteit és környezetük sajátosságait megvilágítják, egyben vitákra is serkentenek.

Minden egyes munkafüzet azonos szerkesztési elveket követ. Az adott témakör rövid bevezetése, a pedagógusoknak szóló szakmai-módszertani tanácsok, a sokszorosítható tanulói munkafüzetrész, a témakör fontosabb szakirodalma és a kitöltendő és elküldendő űrlapok alkotják a könyvecskét.

Ahhoz, hogy elkezdődjék a munkafüzetek kitöltött űrlapjainak cseréje vagy a tananyagok megrendelése, az adott iskolának regisztráltatnia kell magát a programban. Ez azt jelenti, hogy az iskola bejelentkezik abba az adatbázisba, amely az egyes földrészek központjaiban van. A központok havonta felfrissített és kiegészített adatokkal hozzáférhetővé teszik a bekapcsolódott iskolák listáját, a Science Accross the World Internet-honlapján keresztül (http://www.bp.com/saw/), egyben minden bekapcsolódott és regisztrált iskolának ezt háromhavonként megküldik. A regisztrált iskolák listája tartalmazza az egyes országokban már bekapcsolódott iskolák címjegyzékét, az információkat nyújtó, felelős pedagógus nevét és telefonszámát, azoknak a munkafüzeteknek a címeit, amelyeket az adott iskolában feldolgoznak, a tanulók életkorát és főbb jellemzőit és azt a várható időpontot, amely megmutatja, hogy melyik hónapban várható a tananyagban lévő űrlapok kitöltése és továbbküldése más iskolákba. Ez az egyszerű rendszer lehetővé teszi a bekapcsolódó pedagógusoknak és a diákoknak azt, hogy kiválasszák egy megfelelő országból éppen azt az iskolát, ahol éppen ugyanazt a munkafüzetet dolgozzák fel azon a nyelven és abban az időpontban, amikor az náluk sorra kerül, ezáltal a rendszer rugalmas és izgalmas párbeszédet, üzenetcseréket tesz lehetővé az egymástól távol levő osztályok, iskolák között.

A program értékei és jelentősége

– Az egyes munkafüzetek feldolgozásának pedagógiai szemlélete és módszeregyüttese (csoportmunka, szociális érzékenység, környezeti tudatosság erősítése stb.) sok országban újdonságértékűnek számít, és a közoktatási kormányzatok által is szorgalmazott.

– A programot az Európai Közösség is támogatja, az 1996 óta megkezdett, a Socrates–Comenius keretében szerveződő pedagógus-továbbképzések teljes körű finanszírozásával. 1997 tavaszáig több mint 150 pedagógus vett részt a soknemzetiségű, különböző európai országokban megrendezett továbbképző kurzusokon. E kurzusoknak éppen most zajlik a nemzetközi akkreditációs elismertetése, azaz a részt vevő pedagógusok szakmai karrierépítésében jelentős szerepet játszhat e kurzusok elvégzése. Magyarországi pedagógusok egy csoportja ezáltal vehetett részt a barcelonai továbbképzésen.

– Az információcsere ötlete egyszerű és pedagógiailag hatékony.

– Ez Európában az egyetlen olyan természettudományos nevelési projekt, amely soknyelvű és közös értékrendre épül.

– A British Petrol támogatásának köszönhetően ez bárhol, bármelyik földrész bármely országának akármelyik közpiskolájában alkalmazható, „polcról leemelhető” kész tananyagokkal.

– A témakörök (a tananyagok) mindegyike látványosan mai, illeszkedik a közoktatás időszerű áramlataihoz (természettudomány–környezet–idegen nyelvek–új információs technológia).

– A részt vevő pedagógusok és a diákok rendszeresen értékeléseket végeznek. Az eredményvizsgálatok kimutatták a pozitív változásokat mind a kognitív eredmények, mind az attitűdök változása terén. A pedagógusok 86 százaléka nyilatkozott arról, hogy ismét alkalmazni fogja óráin a program munkafüzeteit.

– A program erénye az is, hogy a természettudományos nevelés során speciális eszköztudáselemeket fejlesszen. A diákok megtanulják használni a különböző adatokat, szabványokat tartalmazó táblázatokat. Munkájuk során különböző nemzetközi statisztikai adatsorokat és az Általános Nemzeti Szabványkatalógust (angliai példa) is használniuk kell. Mindezzel megtanulnak számolni, értékelni, összehasonlítani és kommunikálni.

– A projekt erőteljes és pozitív kereszttantervi kapcsolatokat tartalmaz. A természettudományos nevelés követelményei mellett jelentősen érvényesülnek a földrajzi, a közgazdaságtani, a környezeti és egészségnevelési követelmények is.

– A projekt hatékonyan elősegíti az iskolák, a diákok közötti kommunikációt, az együttműködést. A részt vevő iskolák 30,2 százalékában tapasztaltak további együttműködéseket más iskolák felé, amelyeket ez a program inspirált.

– Az 1997-es esztendőben a KÖRLÁNC⁴ Hírmondóban és a Köznevelésben meghirdetett pályázatunkra jelentkezett középiskolák közül tizenkét intézmény került be az első körbe, azóta ez a szám növekedett.

– A bekapcsolódási lehetőség nyitott: az Országos Közoktatási Intézet címére (Budapest, 1051 Dorottya utca 8. Telefon: 318-6531) vagy a KÖRLÁNC Környezeti Nevelési Program Irodájába (1035 Budapest, Szél u. 11-13.) küldött bejelentkező levél alapján vesszük fel az adott iskolával, pedagógussal a kapcsolatot.

A Természettudományokkal Európán keresztül program jövője

A tapasztalatok és a sikerek alapján kívánatos, hogy növekedjék a hálózat.

– A részt vevő országok többségében jelenleg a regisztrált iskolák száma eléggé alacsony. Ahhoz, hogy a programnak hatékony pedagógusképzési és továbbképzési hatása is legyen, az iskolák létszámát a jövőben növelni szükséges. Ez nem azt jelenti, hogy vég nélküli mennyiségi növekedésre vállalkozzunk, hiszen a legfontosabb a bekapcsolódott iskolák aktív részvétele, szakmai színvonala és a folyamatra gyakorolt jótékony hatása.

– A Comenius támogatást nemcsak a gyakorló pedagógusok, hanem a tanácsadók, a tréningeket vezetők, a szakfelügyelők és a közoktatási politikusok is kezdeményezték, ami mutatja, hogy a multiplikációs hatás jellemzi a folyamatot.

– Erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy az egyes részt vevő országok találják meg a pedagógus-továbbképzések akkreditációs módszereit, valamint annak lehetőségét, hogy a Természettudománnyal Európán keresztül program továbbképzési kurzusai illeszkedjenek az egyes országok továbbképzési rendjébe.

– Kutatnunk és értékelnünk kell a bírálatok és kritikák alapján, fel kell használnunk a diákok-tanárok véleményének a tanulságait is.

– Továbbfejlesztésre vár a program Internet honlapja, amelynek jobban kell szolgálnia a pedagógusok és a diákok igényeit, felhasználóbarátnak és látványosabbnak kell lennie, valamint a kisebb nyelveket is használnunk kell.

A magyarországi bekapcsolódásról

A pedagógiai szaksajtóban és a KÖRLÁNC Egyesület hírlevelében 1997 őszén meghirdetett bekapcsolódási lehetőségre mintegy harminc pedagógus jelentkezett. Számukra három alkalommal szerveztünk szakmai továbbképzéseket és bemutatókat. A továbbképzéseink témái a projektépítés gyakorlata, a helyi tantervbe való beépítés lehetősége, a nemzetközi együttműködés módszerei voltak. Azóta a bekapcsolódó pedagógusok és iskolák száma bővült.

A munkafüzeteket magyar nyelvre lefordítottuk (fordítók: Parti Krisztina és Urbán Ágnes) és adaptáltuk a hazai viszonyokhoz. Az egyes iskolákhoz díjtalanul juttattuk el a munkafüzeteket, amelyek használata, sokszorosítása és terjesztése nem ütközik semmilyen jogi akadályba.

A BP Oil Magyarország Rt. a bekapcsolódott iskolák regisztrációs díját nagylelkűen átvállalta, támogatása nagy segítség a pénzhiánnyal küszködő középiskoláknak.

Az Országos Közoktatási Intézet koordinálja és szakmai segítséget nyújt a bekapcsolódott iskoláknak, elősegíti a hazai programhálózat kiépülését, továbbképzéseket szervez, működteti az Interneten a program honlapját, amelyen folyamatosan tájékoztatjuk a programban lévő diákokat, tanárokat és érdeklődőket az eredményekről, a rendezvényekről, az oktatócsomagokról és a bekapcsolódás lehetőségéről. A magyarországi természettudományos nevelés számára kivételes esélyt jelent ez a nemzetközi együttműködés.

A Természettudománnyal Európán keresztül program hazai elterjedésétől joggal várhatjuk azt a modernizációs hatást, amely felkínálja természettudományos nevelésünk számára a globális felzárkózás esélyeit.