EPA 2.0 - http://epa.oszk.hu
- Szétfolyóirat konferencia, 2004. május 21. -
Előadó: Csáki Zoltán, Főmunkatárs: Renkecz Anita

Az elektronikus időszakos források könyvtári kezelésének szemléletbeli és szabványi feltételei kb. 14 évvel ezelőtt kezdtek formálódni Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. Ekkor jelent meg az első nemzetközi bibliográfiai leírási szabvány (ISBD CF = computer files) amely már a kezelte a konkrétan nem birtokolható adathordozón elérhető un. távoli hozzáférésű vagy Online dokumentumokat. Ebben az időszakban már kutatási téma volt az elektronikus folyóiratok számbavételének kérdése.

1994-ben a könyvtári adatbázisok ill. elektronikus katalógusok adatcsere-formátumául szolgáló MARC szabványt kibővítették az URL rögzítésére szolgáló 856-os mezővel.

A Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége (IFLA) 1995-ben hozott egy olyan határozatot mely szerint minden ami nyilvános hozzáférésű szerverről elérhetővé válik, publikáltnak minősül. Vagyis a bibliográfiai számbavétel hatálya alá esik.

Ebben az évben indult el az amerikai központú OCLC (Online Computer Library Center) berkeiben a Dublin Core Metadata Initiative (DCMI = Dublin Core Metaadat Kezdeményezés) amely egy könnyen érthető és alkalmazható forrás-leíró szabályzatot kíván biztosítani bármely tudományág területén, az Interneten elérhető elektronikus dokumentumoknak. A DC a későbbiekben nemzetközi szabvánnyá vált és mind a W3C, mind az adatbázisok közös lekérdezésével foglalkozó Z39-50 szabvány hivatalosan foglalkozik vele. A DC a MARC adatcsere-formátumba is beilleszthető és elkészült a DC Library Application változata is.

1997-ben jelent meg az ISBD (ER = electronic resources) az elektronikus dokumentumok bibliográfiai leírási szabványa melyet 2000-ben honosítottak Magyarországon (KSZ2). A szabvány monografikus dokumentumok leírására szolgál.

Ebben az időszakban még egyáltalán nem volt tisztázott a hálózati környezetben kialakult új dokumentumtípusok besorolásának kérdése ezért az egyes könyvtárak különbözőképpen kezelték ezeket. A hagyományos felosztás ( időszaki kiadványok >> elkülöníthető részegységekkel bővülő << - monografikus kiadványok) szerinti modellben nem tudták jól megragadni sem az adatbázisokat sem a portál oldalakat.

1999-ben jelent meg egy olyan dokumentumtipológia ami szakított az eredeti felosztással és gyakorlatban jól használható alapot adott az új dokumentumtípusok kezeléséhez. Ez Hirons&Reynolds féle dokumentumtipológia amely befejezett és folytatódó forrásokról beszél. A folytatódó forrásokon belül megkülönböztet időszakos és integrálódó forrásokat.

2002-ben jelent meg az ISBD (CR = continuing resources) a folytatódó források bibliográfiai leírási szabványa amely már magáévá teszi ezt az új szemléletet és lehetőséget biztosít az új dokumentumtípusok leírására. Az időszaki kiadványok bibliográfiai leírására szolgáló utolsó magyar szabvány a KSZ3 2001-ben jelent meg.

Elmondhatjuk, hogy honosított, jól bejáratott, széleskörűen elterjedt szabvány és gyakorlat még nem alakult ki Magyarországon az elektronikus időszakos források könyvtári számbavételére.

A fent említett szabványok figyelembevételével került kidolgozásra 2003-ban az Elektronikus Periodika Archívum szolgáltatás 25 adatcsoportból álló adatstruktúrája, mely az EPA MySQL-ben fejlesztett adatbázisának alapjául szolgál.

Az elmondottakból kiderül, hogy az EPA projekt egyelőre kísérletként jellemezhető. Kísérlet arra nézve, hogy az elektronikus időszakos források kérdéskörét komplexen kezeljük.

A kérdéskör komplex kezeléséhez hozzátartozik:

1. Az elektronikus folyóiratok teljes szövegének hosszú távú megőrzése és szolgáltatása

2. Az Online és Offline elérhető elektronikus időszakos források bibliográfiai számbavétele és azok különböző szempontok szerinti visszakereshetővé tétele.

3. Az elektronikus folyóiratok analitikus feltárása, a részegységek és a részegységeken belüli visszakeresés biztosítása.

Ebből a három komponensből a jelenleg épülő szolgáltatás az EPA projekt jelenlegi szakaszában 2,5-et kíván megvalósítani.

1.

- A teljes szövegek hosszú távú megőrzését és szolgáltatását kívánja szolgálni az Archívum.

Nyilvánosan és ingyenesen Online szolgáltatható, magyar nyelvű, magyar kiadású vagy magyar vonatkozású, heti vagy annál hosszabb frissülési gyakoriságú oktatási, tudományos vagy kulturális szempontból hasznos időszaki kiadványok.  

- megőrzés

- szolgáltatás

- teljes szövegű keresés

Az archívum önkéntes alapú, azaz bármely kiadvány része lehet, melynek jogtulajdonosai ehhez hozzájárulnak és elfogadják az archívum feltételeit.

2.

- Online és Offline e-időszakos források bibliográfiai számbavételére és visszakereshetőségének biztosítására szolgál az Adatbázis.

Olyan digitális formában hozzáférhető, részben vagy egészben teljes szöveggel olvasható, magyar nyelvű, magyar kiadású vagy magyar vonatkozású, tudatos szerkesztési elvek alapján, saját létrehozású tartalmat is közlő, szerkesztőséggel, rovatokkal, archívummal rendelkező kiadványok melyek tartalma bizonyos időszakossággal megújul vagy frissül, s melyek tartalma nem előre meghatározott időtartamra tervezett.

Az adatbázis ajánlás utján bővíthető.

2,5.

- Cím és szerzőségi adatok analitikus feltárása és visszakereshetőségük biztosítása a miskolci székhelyű MATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa - (http://matarka.hu), szolgáltatás közreműködésével valósul meg. Azok az elektronikus folyóiratok amelyek az EPA-ban teljes szöveggel, a MATARKA adatbázisban tartalomjegyzékkel jelen vannak, összekapcsolásra kerülnek, így mind az EPA mind a MATARKA felületéről cím és szerző kulcsszó szerint visszakereshetővé, és a találati listából közvetlenül hivatkozás (hyperlink) útján elérhetővé válnak a teljes szövegű folyóiratcikkek.

A két szolgáltatás közötti együttműködés, könyvtári szakmai szempontból példa értékű (D.I.Y.) a felhasználók számára értéknövekedést eredményez mind a két oldalon! Együttműködésünket reményeink szerint közös pályázatok útján is mélyíteni tudjuk a jövőben.

A teljes szövegek strukturálása és a strukturált szövegekre építendő további szolgáltatások egyelőre még a víziók szintjén vannak jelen ezért hivatkoztam erre a pontra úgy mint 2,5.