Networkshop 2005, Szeged
http://nws.iif.hu/

Elektronikus folyóiratok online könyvtára az OSZK-ban

Renkecz Anita
OSZK MEK Osztály

Az elektronikus könyvtár műhelyében született projektek közös tulajdonsága, hogy igyekeznek újszerűt nyújtani a magyar kulturális webtérben, olyan szolgáltatásokat és megoldásokat megtervezni és bevezetni, melyeknek még nincs, vagy nem terjedt el kipróbált gyakorlata az elektronikus források világában. Ezen próbálkozások újdonságértéke időnként még nemzetközi kontextusban is belátható. Az elektronikus forrásokkal kapcsolatban még mindig az innováció fázisában járunk - már jó pár éve, számos megoldás született és honosodott meg avagy avult el és tűnt el a köztudatból, mindez arra mutat, hogy még mindig sok a kihívás és a kockázati faktor ezen a téren. Ha az elektronikus médium fejlődésének ütemére és dinamizmusára tekintünk, akkor nem is várható, hogy egy ideig ez a terep könnyebben járható lesz.

Tavaly ezen a fórumon már részletekbe menően bemutattuk az akkor induló fázisában lévő szolgáltatásunkat, az "Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis"-t (rövidítve: EPA). Az emlékeket felfrissítendő most röviden elősorolom a szolgáltatás legfőbbe jellemzőit.

Az EPA két fő profilja:

• elektronikus időszaki kiadványok bibliográfiai- és lelőhely-adatbázisa
  az ide való bekerülés fő kritériuma: elektronikus forma és folytatódó jelleg
  
  
• elektronikus időszaki kiadványok archívuma
  a fenti körből némely kiadványt saját erőből (is szolgáltatunk). A válogatás szempontjai itt főként tematikusak (tudomány, oktatás, kultúra, művelődés, határon túli magyarság)

Mit ír le az adatbázis?
A kiadványok bibliográfiai adatait és hozzáférésük módját

Hogyan archivál az archívum?
az EPA archiválási kritériumainak megfelelő változatot készít

Milyen egyéb példákat hozhatunk az adatbázishoz hasonló szolgáltatásokra?
Magyarországon nem új jelenség a távoli források könyvtári igényű katalogizálása, gondoljunk csak a WebKat.hu népszerű szolgáltatására. Az EPA sajátossága, hogy kiadvány szintjén teszi mindezt. Erre is vannak példáink nemzetközi téren.

VERA Virtual Electronic Resource Access (MIT Libraries)
Australian Journals Online (The National Library's Database of Australian Electronic Journals)

Milyen párhuzamos példákat találhatunk az archívumra?
A példák egészen számosak egészen az "American Memory"-méretű kezdeményezésektől a regionális (pl. megye-szintű) gyűjteményekig. Ha tipizálni akarnánk ezeket a szolgáltatásokat, akkor a válogatás módja lehetne az egyik legjellemzőbb tényező.

A hátralévőkben immár egyéves működési tapasztalat birtokában szeretnék beszámolni a fennálló kihívásokról és kockázatokról.

1. A leírandó források számossága mindig jóval meg fogja haladni a leírt kiadványok számát. Ebben a folyamatban sosem fogunk elérni egy kritikus tömeget, amikor meghúzhatunk egy vonalat, mondván, hogy a munka nehezét elvégeztük. Mindig újabb és újabb kiadványok kerülnek a látókörünkbe, melyekről számot kell adnunk. Éppen ezért fektetünk nagy hangsúlyt a kiadványok közötti bibliográfiai és egyéb kapcsolatok feltárására. Minden kiadvány felől megközelíthető jó pár, hasonlóan relevanciával bíró forrás, mely esetleg nem került még leírásra, de az adatbázis felől így is láthatóvá vált.
   
   
2. A leírt források folytonosan változnak. Ezzel e ténnyel minden könyvtáros tisztában van, ha folytatódó forrásokra gondol. Ugyanakkor az EPA szempontjából kétszeresen is fontos egy bizonyos adat, az URL, mely egyrészt az egyik legfontosabb azonosító, másrészt a hozzáférés feltétele. Az EPA adatbázis folytonosan ellenőrzi a távoli tételek URL-jét. Ezt a munkafolyamatot csak részben tudja segíteni automatizmus, a tényleges adminisztráláshoz emberi intelligenciára és mérlegelésre van szükség. Ha egy kiadvány hozzáférhetősége véglegesen megszűnik, akkor sem tűnik el az EPA látóköréből: megszűnt kiadványként legfontosabb adatait, megjelenési formáját megőrizzük, egyben ezzel ez elektronikus e-kiadványok múzeumaként is működünk.
   
   
3. Hová fejlődik az elektronikus időszaki kiadvány mint dokumentumtipológiai fogalom?
   Jól látható, hogy az elektronikus médium számos új lehetőséget kínál a publikáció számára. Ilyen a dinamikus jelleg, az interaktivitás, a strukturált feltárhatóság és a publikáció idő- és anyagfüggetlensége. Az időszaki kiadvány főbb jellemzői éppen a publikációs körülmények korlátozó tényezőinek hatására alakultak ki. Ezek a korlátok most feloldódnak, de ezzel egyes tipológiai szempontok is érvényüket vesztik. Bár az EPA fejlesztésénél tekintettel voltunk az időszaki kiadvány hagyományosan bevált fogalmára és jellemzőire, igyekeztük nyitva tartani a szemünket a fejlődés új tendenciái irányában is. A nemzetközi kutatás és bibliográfiai gyakorlat még nem zárkózott fel teljesen ehhez a fejlődési folyamathoz, de a nemzeti könyvtárak különböző stratégiákat dolgoznak ki annak érdekében, hogy minél jobban számot adhassanak ezekről a forrásokról. Az IFLA 1995-ös állásfoglalása érdekében a csak elektronikus létmódú kiadványokra is vonatkozik az egyetemes bibliográfiai számbavétel elve.
   
   Az EPA megközelítésmódjában háromféle kiadvány reprezentálható:
   
• Digitalizált időszaki kiadvány - ezek már nem megjelenő nyomtatott kiadványok retrospektív digitalizált változatai, melyek bár statikus dokumentumok, tükrözik a kiadvány hagyományosan időszakos jellegét, pl. a részegységek struktúráját fenntartva hozzáférhetők.
  
• Online változat - ezek nyomtatott formában létező kiadványok elektronikus megfelelői. Döntő jellemzőjük a hardcopy változathoz való viszony, de jellegükben már átmeneti tulajdonságokat mutatnak.
  
• Online kiadvány - ezek csak elektronikusan, az esetek többségében annak minden lehetőségét kihasználva létrejött, csak digitális formában születő és elképzelhető források. Periodicitás nem jellemzi őket, de legfontosabb adataikat (pl. főcím) ötletszerűen bármikor megváltoztathatják. Legfontosabb jellemzőjük az a forrásazonosító, melyen elérhetők (URN, URL, DOI stb.).
  
  
4. A legjelentősebb problémakört természetesen ilyen esetben is az elektronikus archiválás jelenti. Az időszaki kiadványok esetében két fő kockázati tényezővel kellett szembenézni.
   
   1. Ezen kiadványtípus a lehető legváltozatosabb struktúrát mutathatja. Célunk azonban, hogy minden részegység illetve analitikus egység önállóan megtalálható legyen, az EPA elveivel összhangban, stabil URL-el. Ez időnként jelentős állománykonverzióval jár.
      
   2. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a digitális archívumok esetében az elavulás még kritikusabb tényező, mint a hagyományos dokumentumoknál. Számos elektronikus formátum már most sem használható hétköznapi munkakörnyezetben. Az állományvédelmi illetve hozzáférést szolgáló digitalizálás, valamint ugyanígy, a digitális publikáció terén egyre több figyelmet kell fordítani a formátumspecifikációk fejlődésére, a várható trendekre és a lehetséges folyamatosság kialakítására. Nemzetközi téren egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitális megőrzés fogalma, mely mögött az a felismerés áll, hogy míg maga a digitális információ hosszú távon időtálló, megjelenési formái változékonyak, számos kutatási, piaci és kulturális trendre érzékenyek és megfelelő odafigyelés és szabályozás híján megbízhatatlanná válnak.
      Ezért minden digitális tartalomfejlesztési feladat élén a "good practice" ajánlások kidolgozása és egységesítése állna, különben a keletkező elektronikus információ tömege hamar értelmezhetetlen múzeumi tárggyá válhat.
      
      Mit tett ennek érdekében az EPA?
      
• Megkezdtük a legegyszerűbb elektronikus formátumok célszerű és ésszerű közzétételi módjának kidolgozását és rögzítését. A szem előtt tartott legfontosabb elvek: nyílt formátumok, metaadat közlésének lehetősége, a lehető legjobb szövegminőség lehetővé tétele.
  
• Részt vettünk 2004-ben az OSZK-ban szervezett Minerva Plus konferencián, mely a digitalizálás gyakorlat kérdéskörét járta körül.
  
• Megkezdtük a magyarországi közgyűjteményi digitalizálási munkák és azok tapasztalatainak felmérését. Reményeink szerint idővel ezen munkák végtermékei elérhetőek lesznek az EPA-szolgáltatáson keresztül is, továbbá, sikerül egyfajta kommunikációs platformot kidolgozni tapasztalatok cseréje és a módszertan egységesítése érdekében. Szeretnénk még idén egy szakmai rendezvény formájában is elősegíteni ennek megvalósítását.

Az EPA folyamatos gyarapodással igyekszik beteljesíteni a tavalyi induláskor kitűzött célokat. Ezek mellett további fejlesztésekkel igyekszünk előmozdítani a szolgáltatás sikerét:

• kiterjesztettük együttműködésünket a MATARKA tartalomjegyzék-adatbázis szolgáltatással
  
• dolgozunk az XML -formátumú adatcserén olyan ismert szolgáltatásokkal mint a kultúra.hu portál vagy az NDA; az EPA-XML egyébként már elérhető
  
• továbbfejlesztett keresési lehetőségeket építettünk a rendszerbe (archívum teljes szövegű feltárásának finomítása, összetett keresési funkciók).
  
• további adatcsere-formátumok használatával szeretnénk integrálódni a nemzeti könyvtár rendszereibe

Jelenleg 72 archívummal, közel 450 regisztrált kiadvánnyal átlagosan napi 1500 felhasználót szolgálunk ki.

Hogy alapszolgáltatásai mellett az EPA mennyire tudja felvállalni az előadásban vázolt kihívások és kockázatok legyőzését, az természetesen a szolgáltatás külső körülményeitől is függ. A működtetők készek továbblépni a kutatás és fejlesztés irányába, és erre nézve bírjuk a fenntartó elvi támogatását is.