Nemzeti Elektronikus Periodika Archívum
Megvalósíthatósági tanulmány tervezet
2003. január 27.
TARTALOM
I. KiindulásMetaadatbázisok a hazai folyóiratokrólII. Célok, feladatok
A magyar folyóiratok helyzete/állapota
az Interneten
Digitalizált magyar folyóiratok
MetaadatbázisokIII. Kivitelezés
Digitalizált folyóiratok archiválása
Folyóiratok digitalizálása
a) Sajtóbibliográfiák, repertóriumok digitalizálásaIV. Költségterv
b) Nyomtatott folyóiratok elektronikus munkaváltozatainak konvertálása
c)Online és digitalizált folyóiratok archiválása
d)Nyomtatott folyóiratok digitalizálása
NEPA iroda felállítása
Melléklet
Az Archívum létrehozásának elsődleges oka, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai tudományos életben hatalmas igény mutatkozik az ilyen adattárak létrehozására és az ezekhez való szabad hozzáférésre. Hazánk szempontjából különösen fontos, hogy általában a társadalomtudományok és a művészetek cikktermése mind nyelvileg, mind tematikailag - a világ minden pontján - túlnyomórészt egy adott országhoz vagy nemzethez kötődik és máshol létrehozott adattárakban nem, vagy csak kisebb mértékben kap szerepet. Ebből következik, hogy a külföldön létrehozott adattárak csak másodlagos fontosságúak lehetnek a hazai témák kutatása és oktatása szempontjából. Másrészt szükséges rögzíteni azt a sajnálatos tényt, hogy a magyar nyelvű folyóirat-kultúra modern eszközökkel véghezvitt és szisztematikus archiválása, illetve nyilvános és interaktív (online) közzététele egyszerűen hiányzik mind a magyar közgyűjteményekből mind a magyar nyelvű internetes tartalomszolgáltatásból (az elszórt kivételektől eltekintve).
Közismert, hogy különféle okok miatt a nyomtatott folyóiratok egyre nehezebben jutnak el határon túli és hazai célközönségükhöz (pl. anyagi vagy terjesztési okok miatt), illetve változó figyelmet fordítanak az elektronikus archiválásra/digitalizálásra, vagy egyáltalán nem tartják fontosnak az online-internetes megjelenést.
Különösképpen az Európai Uniós csatlakozás előtt fontos, hogy a hazai szakirodalom mind magyar, mind idegen nyelven is minél teljesebben megjelenjen az Interneten, segítve ezzel a hazai tudományos eredmények integrálását is a nemzetközi közéletbe. Az Open Society Institute Information Program (Nyílt Társadalom Intézet Információs Program) 2002. február 14-én új kezdeményezést indított útjára, amelynek célja a szakcikkekhez való ingyenes hozzáférés biztosítása az interneten. A programot az úgynevezett Budapesti Felhívásban (Budapest Open Access Initiative) hirdették meg. A nyílt hozzáférésű folyóiratok (Open Access Journals) programjához azóta több ezer intézmény csatlakozott a nagy világban. A Budapesti felhívás azonban főként az angol és egyéb világnyelveken megjelenő tudományos szakirodalom megjelenését támogatja. Egy nemzeti NEPA kezdeményezésnek azonban hangsúlyt kell fektetni a nemzeti nyelven (magyarul) megjelenő eredmények minél szélesebb körben való hozzáférésének is. Egy ilyen nemzeti folyóirat archívumnak azonban be kell illeszkednie az Internet nemzetközi közösségébe. Célszerű ehhez elfogadni az Open Archives Initiative kezdeményezés ajánlásait, biztosítani az OAI-n keresztüli közös lekérdezés, keresés lehetőségét. Ennek első lépéseit a Magyar Elektronikus Könyvtár az MTA SZTAKI-val együttműködve 2003-ban teszi meg, telepítve, alkalmazva ezt a technológiát.
Nem elhanyagolhatóak azonban a folyóiratokkal kapcsolatos másodlagos információs igények, a metainformációk. Ilyenek a Magyarországon megjelent folyóiratokról készült sajtóbibliográfiák, a folyóiratok lelőhelykatalógusai és a folyóiratokat tartalmilag feltáró repertóriumok, cikkbibliográfiák, adatbázisok.
Kiindulási alap az Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban röviden: OSZK) által épített IKB - Magyar Periodika Adatbázis, amely 1986 óta épül. Tartalmazza (fokozatosan visszamenőleg is) a Magyarországon kiadott és az Országos Széchényi Könyvtárba beérkezett periodikumok (hírlapok, folyóiratok, évkönyvek stb.) bibliográfiai, besorolási és közhasznú adatait. (Tételszám: 22396 periodikum). Időben visszafelé hazai folyóiratokról átfogó adatbázis jelenleg nem található elektronikus formában. Ugyancsak jelenleg nem található átfogó adatbázis a meglévő magyar folyóiratok lelőhelyéről. A Nemzeti Periodika Adatbázis 1665-tól lényegében csak a külföldi folyóiratok lelőhelyét tartalmazza. Cikkszinten számos adatbázis épült és készül, de ezek tudományterületenként tagolva, különböző adatbázisokban, formákban találhatóak maximum 10-20 éves időtávra visszamenőleg. (pl. közgazdasági szakirodalom a BKÁE OPAC-jában, az OSzKban épített IKER - Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma, főként irodalomtudományi cikkekkel, mezőgazdasági szakirodalom a OMgK ALEPH adatbázisában, néprajzi szakirodalom a Néprajzi Múzeum könyvtárának TINLIB katalógusában.)
Az egyetlen hazai Current Contens tartalomjegyzék adatbázis Magyarországon 2002-ben indult a Miskolci Egyetem könyvtárában több könyvtár együttműködésével alig 20-30 folyóiratot tartalmazva 10 éves időintervallummal. Az adatbázis több irányban is jelentőséggel bír a folyóirat metainformációk tekintetében. Visszamenőlegesen könnyen, gyorsan feltölthetőek adatokkal, egyszerű és nem költségigényes adatrögzítéssel, hiszen itt nem könyvtári precizitású bibliográfiai katalogizálás szükséges. Időben előre, a kiadókkal együttműködve, az adatbázis tájékoztató jellegű információkat közölhet a megjelenés előtt lévő cikkekkel. Az adatbázis szervezői néhány folyóirat-szerkesztőséggel már felvették a kapcsolatot egy ilyen együttműködés érdekében, mindenképpen érdemes továbbfejleszteni, támogatni az ezirányú fejlesztést a hazai - főként tudományos - folyóiratkiadók felé. A folyóiratkiadók megfelelő, egyszerű XML formában beküldve a megjelenő tartalomjegyzékeket könnyen, gyorsan lehet azokat az adatbázisba illeszteni, lekérdezhetővé tenni.
A fent említett metaadatbázisokon kívül az alkalmas információk, adattárak alapvetően nyomtatott forrásokban találhatóak meg a mai napig.
Az Interneten számos értékes tartalommal bíró magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású elektronikus folyóirat található nyilvános eléréssel és ezek száma folyamatosan gyarapodik, ám az internetes e-folyóiratok megjelenése szórt, szolgáltatásuk megbízhatatlan. Sok elkezdett és félbehagyott kezdeményezés van lezárt, nem folytatott archívumokkal. A meglévő gyűjtemények hosszabb távú való szolgáltatása nem biztosított. Az ezeknek otthont adó kereskedelmi szerverek alkalmanként megszűnnek. A kezdeményezések sokszor egy-egy személyhez kötődnek, akinek távozása a szolgáltatás félbehagyását, nem ritkán leállását eredményezi. A meglévő bővülő állomány térben és időben is szórt. Általában egy-egy folyóirat található egy helyen, viszonylag ritkák a több e-folyóiratot szolgáltató gyűjtemények (pl. Scripta, HHRF) vagy a puszta szövegen kívül egyéb szolgáltatásokat (vitafórum, linkgyűjtemény, összetett keresés) nyújtó archívumok. Magyarországon alig található több folyóirat teljes szövegű, kereskedelmi alapú szolgáltatása. Ebben a műfajban talán csak az Akadémia Kiadó tudományos folyóiratai (ezek többsége is angol nyelvű) valamint a Hírtőzsde Holding gazdasági jellegű folyóirat szolgáltatása említhető.
Egyrészt a könyvtári szférában a közelmúltban elkezdődött az igény alapján különböző magyar periodikák digitalizálása (itt ezalatt egyfajta digitális fakszimilét értek) alapvetően felhasználói igények alapján. Ezek részint az Interneten részint korlátozott terjesztésű CD-ROM termékeken találhatóak változatos, alapvetően képi formátumban rögzítve.
Megemlítendő másrészt, hogy az üzleti szféra is elkezdett számos folyóiratot digitalizálni (pl. Rubicon, Figyelő, Nyugat), amelyek főként szövegformában, alapvetően CD-ROM termékeken kerültek kereskedelmi forgalomba.
A fenti rövid helyzetismertetés alapján a Nemzeti Elektronikus Periodika Archívumot (röviden NEPA) egy komplex, többszintű, egymással kapcsolatban lévő elektronikus-szolgáltatási rendszerként lehet hatékonyan elképzelni és kialakítani. A NEPA alapvetően az OSZK keretén belüli irányítással lehet hatékony. Azonban a projekt nagyságára való tekintettel egy önálló részleg felállítása tűnik célszerűnek, amely irányítja, szervezi a projektben megfogalmazott célokat, koordinál és együttműködik más OSZK-n belüli és kívüli szervezeti egységekkel a célok végrehajtása érdekében.
Első megközelítésben fontos volna a már meglévő cikkadatbázisok fizikai vagy virtuális egységesítése, utóbbi esetben egyfajta Közelkat vagy MOKKA-hoz hasonló közös adatbázis ill. lekérdezés biztosítása. Ehhez fel lehetne használni a fentebb említett OAI technológiát, amelynek elosztott digitális könyvtári alkalmazása a MEK egyik idei pályázati feladatai között szerepel.
Következő lépésként digitalizálandó a magyar sajtóbibliográfia történeti, még elektronikusan nem rögzített része a kezdetektől a már elektronikusan megtalálható időszakig, 1986-ig. Ennek részletes összeállítása Lakatos Évának a Magyar Médiában 2000-2002. között megjelent sajtóbibliográfiák szemléiben található. (lásd az 1. Mellékletben)
Becsült digitalizálási-rögzítési költség:
25.000 p x 2.000 karakter/oldal x 300,-Ft/1000 karakter = 15.000.000,-Ft
A Nemzeti Periodika Adatbázis kiterjesztése a magyar folyóiratok lelőhelyadataival már elkezdődött az OSZK-ban. Az Olvasószolgálati Osztály munkatársai 1995-ben kezdték el - Lakatos Éva irányítása mellett - összegyűjteni a budapesti nagykönyvtárak időszaki kiadványainak katalógusadatait az 1850-1952 közötti évekből.
A metaadatbázisok kiépítésének legnagyobb része a folyóiratok tartalmát feldolgozó, feltáró adatbázisok biztosítása. A tartalmi információk bővítése érdekében elsőként a nyomtatott források, repertóriumok digitalizálásával célszerű kezdeni a munkát. A nyomtatott repertóriumok sok esetben lefedik a folyóiratok teljes megjelenési időszakát, egészen a XIX. századik visszamenőleg. Kiindulásul Kertész Gyula: " A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai : Annotált bibliográfia " című kiadványa használható, digitalizálandó.
Becsült digitalizálási-rögzítési költség:
415 oldal x 2000 karakter/oldal x 300,-Ft/1000 karakter = 249.000,-Ft
A repertóriumok digitalizálásánál már célszerű szelekciós szempontokat érvényesíteni, az adott folyóirat tudományos, (hely)történeti, kulturális jelentőségének figyelembevételével. Adott esetben költséghatékonysági szempontok figyelembevételével szükséges mérlegelni egy-egy folyóirat esetében, hogy az adott repertórium digitalizálása vagy a folyóirat tartalomjegyzékének a rögzítése tűnik célszerűbbnek. A repertóriumok mellett ti. kiegészítő eszközként használható a már működő és továbbfejlesztendő, bővítendő magyar folyóiratok tartalomjegyzék adatbázisa.
A Kertész bibliográfia közel 1.000 db repertóriumot tartalmaz, ennek kb. az egyharmadával kalkulálunk a közelítő digitalizálási költségek kiszámításánál:
Becsült digitalizálási-rögzítési költség:
300 kötet x 100 oldal x 2000 karakter/oldal x 300,-Ft/1000 karakter = 18.000.000,-Ft
"Remélhető azonban, hogy az ezredfordulóig megérleli az idő és az informatikai forradalom egy komplex másodfokú sajtórepertórium és származékai számítógépes előállítását is. Budapest, 1989. október"
(Kertész Gyula: A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai, Budapest, 1990. Előszó, p. 8.)
A strukturált bibliográfiák, repertóriumok digitalizálása alapvetően szövegesen, karakteres rögzítéssel ajánlott. Nem elegendő azonban a normál, teljes szöveges elektronikus műveknél alkalmazott technológia, az összetett adattárak hatékony felhasználásához szükséges strukturált keresés biztosítása is, amelyre a Kivitelezési fejezetben később visszatérünk.
A folyóirat projekt második fázisában a már digitális formában meglévő folyamatok szervezett, átfogó archiválását kell kialakítani az OSZK-ban. Az archívum a folyóiratok alábbi csoportjaiból tevődhet össze:
A bevezetőben említett célok elérése érdekében fontos a különböző tudományterületek főbb folyóiratainak visszamenőleges digitalizálása. Az online folyóiratok legjobb esetben is a 90-es évek közepéig visszamenőleg tartalmaznak teljes szövegű cikkeket elektronikus formában. A magáncégek által digitalizált folyóiratok többsége ugyancsak az elmúlt évtized évfolyamait tartalmazza, eltekintve néhány olyan XX. század eleji vagy XIX. századi példától mint a Nyugat vagy a Vasárnapi Ujság. A könyvtárak által digitalizált folyóiratok többsége - szerzői jogi okokból - ugyancsak a régebbi, min. 50-60 évvel ezelőtti sajtótermékek köréből kerül ki (mint pl. a Hazánk - 1847-1848. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár), ezek számossága azonban az igényekhez képest elenyésző. Jelenleg nincs pontos nyilvántartás a könyvtárak által digitalizált folyóiratokról, azok példányadatairól. A MEK-ben az EPA fejlesztés első lépcsője egy elektronikus folyóirat-nyilvántartási adatbázis a tervek szerint ki fog térni a digitalizált nyomtatott folyóiratokra, mind az online, mind az offline elérhetőekre. Ennek az adatbázisnak az alapszerkezete most van kialakítás alatt. Mindent egybevéve jelenleg csak néhány fontosabb régi folyóiratunk található meg elektronikus formában.
A digitalizálás első lépcsőjében a digitalizálandó folyóiratok körének meghatározása célszerű. A NEPA átfogó kiépítésének elején ésszerűnek tűnik a magyar tudományos folyóiratok olyan megragadható körének digitalizálása, amelyek mögött megfelelő tudományos szelekciós szempontok találhatóak. Ebből a megközelítésből az alábbi folyóiratlisták alapul vétele ajánlott:
Hungarológiai alapkönyvtár : Könyvjegyzék / [... összeáll. ... V. Windisch Éva et al.] ; [szerk. Nyerges Judit közreműködésével V. Windisch Éva] ; kiad. a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. - Bp. : TIT : Nk. M. Filológiai Társ., 1986 (Bp. : TIT). - 173 p. ; 20 cm
A Hírlap-olvasóterem polcain válogatott összeállítás található a - a XIX. századtól napjainkig - a társadalmi, irodalmi, illetve bölcsészettudományi folyóiratokból.
Az OSZK olvasótermeiben található folyóiratat tudományos szempontok és a felhasználói igények alapján válogatják ki. Így ezek a listák alapját képezhetik egy leendő digitalizációs projektnek.
A fenti listák kis számú átfedést tartalmaznak, így előzetes becslés alapján összesen 150 címmel lehet kalkulálni.
A digitalizálandó folyóiratok köre kiválasztásához kiegészítésül csatoltunk továbbá két listát, amelyet a műszaki-tudományos és a jog-történelem szakterületén állított össze a BME-OMIKK valamint az Országgyűlési Könyvtár 2002. Februárjában egy NKÖM Könyvtári Osztálya által kezdeményezett elektronikus folyóirat digitalizálási felmérés kapcsán. A listák, főként a BME-OMIKK, a műszaki-, természettudományok terén egészítheti ki a fenti, főként a társadalomtudományi területekre koncentráló folyóirat listákat.
Becsült digitalizálási-rögzítési költség:
Az előzetes költségkalkuláció közelítő becsült adatok alapján az alábbiak szerint alakul
1 folyóirat 1 évfolyamának digitalizálása
átlag 10 füzet/év
átlag 100 oldal/füzet
átlag 2500 karakter/oldal
bruttó 300,-Ft/1000 karakter
10 füzet x 100 oldal/füzet x 2500 karakter/oldal x 300,-Ft/1000 karakter = 750.000,- Ft
A fenti becsült rögzítési adat alapján:
10 folyóirat 50 évfolyamának digitalizálása = 375.000.000,- Ft
A fenti becsült költségadatok csak a folyóiratok szövegtartalmának rögzítésére vonatkoznak, egyéb értéknövelt munkára (metaadatok, adatbázisépítés) nem, ezekre a következő fejezetben térünk ki részletesebben.
A fent vázolt tervezet kivitelezése technológiai és időbeni megközelítésben több részre tagolható:
A tagolt szövegekkel és mélyebb strukturáltsággal rendelkező dokumentumokat szükséges, de nem elegendő sima szövegként digitalizálni és valamilyen böngészhető formában (jellemzően HTML-ben) megjeleníthetővé tenni. Ezeket a dokumentumokat - annak szerkezetét leíró és intelligens, strukturált visszakeresést is biztosító - XML formátumban szükséges rögzíteni, és visszakereshetővé tenni. A megfelelő szerkezetleíró sémák (DTD-k) kidolgozása esetén célszerű olyan adatbeviteli űrlapot kifejleszteni, amelynek segítségével a digitalizáció révén egyből a megfelelő formátumban kerülnének bevitelre a nyomtatott adattárak.
A MEK-ben már elkezdődött egy kísérleti projekt, amelynek révén folyamatban van a repertóriumok elvi szerkezetének meghatározása (repertórium DTD), valamint egy konkrét dokumentum (AETAS repertórium) ennek megfelelő XML konverziója. Egy megfelelő alkalmazás igénybevételével folyik a munka e repertórium visszakereshetővé tételére. A későbbiekben feltétlenül szükséges megfelelő visszakereső-megjelenítő alkalmazás kifejlesztése, esetleg kész alkalmazás kiválasztása, hiszen a nagy tömegű strukturált szövegállomány hatékony kezelése csak ezzel képzelhető el. A visszakeresést biztosító XML adatbázis egyben a teljes szövegű folyóiratcikkek strukturált visszakeresését is szolgálná.
Az esetek többségében a szükséges dokumentumok még nem állnak elektronikusan rendelkezésre, tehát a fent vázolt szerkezetleíró formátumba rögzítés - annak előzetes definiálása után - a digitalizálási folyamattal egyidőben végezhető el. Az esetek kis részében fordul elő a már elektronikus formában meglévő dokumentum utólagos XML konverziója.
Becsült költségek:
A vázolt projektben egy speciális munkafolyamatban a folyóirat-szerkesztőségeknél jelenleg már elektronikus formában megtalálható folyóiratok archiválása és megfelelő formátumra konvertálása. Ezek a változatok alapvetően a folyóiratok megfelelő nyomtatott formájának elkészítését szolgálják, speciális kiadványszerkesztő programokkal elkészítve (pl. QuarkXPress, PageMaker, Ventura). Ezek a változatok azonban sem a jelenidejű szolgáltatásra sem a hosszútávú megőrzésre nem alkalmasak. Ezeket azért a fenti igények teljesítésére alkalmas formára kell hozni, konvertálni. Ennek alapjául jelen ismereteink szerint leginkább az XML formátum alkalmas, amely biztosítani tudja a különböző megjelenítő formátumok automatikus konverzióját (pl. HTML, PDF, e-book) valamint egyben - mint fentebb említettük - a folyóiratcikkek strukturált, teljes szövegű visszakeresését is.
Becsült költségek:
Folyóiratcikkekre vonatkozó szerkezeti leírás (DTD) kidolgozása = 200.000,-Ft
1 folyóirat 1 évfolyamának konverziója
átlag 10 füzet/év
átlag 100 oldal/füzet
átlag 2500 karakter/oldal
konverzió 100,-Ft/1000 karakter
10 füzet x 100 oldal/füzet x 2500 karakter/oldal x 100,-Ft/1000 karakter = 250.000,- Ft
A fenti becsült rögzítési adat alapján:
50 folyóirat 1 évfolyamának konverziója = 12.500.000,- Ft
Az online és digitalizált folyóiratok archiválása komplex, heterogén munka. A folyóiratok többféle formátumban (pl. HTML, PDF, TIFF, JPG) kerülnek rögzítésre, azon belül is eltérő formákban, struktúrákban. Az egyes folyóiratok esetenként adatbázis vagy egyéb programozási háttérrel együtt készülnek, amelyek archiválása nem célszerű, a folyóiratcikkek kimentése azonban ezekből a rendszerekből alkalmanként munka- és költségigényes (pl. Új Pedagógiai Szemle, Közgazdasági Szemle, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás).
A fenti körülmények és ugyancsak az egységes szolgáltathatóság és megőrzés igényeinek megfelelve szükséges ezen folyóiratok - lehetséges keretek közötti - egységes formátumokra konvertálása. A szövegalapú, HTML formátumú folyóiratok tekintetében követendő lehet a MEK által kidolgozott ajánlás, amely pl. a magyar HTML szövegek tekintetében egységes karakterkezelést tartalmaz biztosítva ezzel nemzeti karakterkészletünk helyes megjelenítését és az egységes teljes szövegű visszakeresést.
A PDF-ben rögzített folyóiratok esetén fontos, hogy azok ne védett formában kerüljenek archiválásra, mivel az megakadályozza a szövegek konverzióját, hosszú távon való megőrzését.
A MEK EPA gyűjteményében ugyancsak kidolgozás alatt van az elektronikus folyóiratok archívumára vonatkozó ajánlásrendszer, amely az elektronikus folyóirat-gyűjtemények struktúráira, file elnevezéseire stb. vonatkozik.
Külön kezelendő a állományvédelmi szempontokat is figyelembevevő régi folyóiratok képi digitalizálása. Itt követendő a Debreceni Egyetem Könyvtárának elektronikus folyóirat-gyűjteménye, az ott lefektetett szabványok. Ugyancsak célszerű kidolgozni a képi alapú folyóiratok archiválásának és szolgáltató rendszerét a fent említett debreceni példa alapján.
Becsült költségek:
A nyomtatott folyóiratok digitalizálásának technikai részleteit nagyrészt a fentiekben már vázoltuk, költségbecslést is adtunk rá. Lehetőség szerint törekedni kell a tudományos folyóiratoknál azok karakteres rögzítésére. Csak szükség esetén, túlzottan költségigényes digitalizálás, régi, a megjelenítési formát is megőrizni szükséges időszaki kiadványok esetén célszerű a képi archiválási forma.
A nyomtatott folyóiratok célszerű egyből XML formátumba rögzíteni a kidolgozott cikk-szerkezetleírás (DTD) alkalmazásával.
Mind a szerkezeti leírásnál, mind az annak megfelelő rögzítésnél külön ügyelni kell a cikkekben lévő hivatkozási adatok rögzítésére. Így a NEPA adatbázisa a cikkek adatainak, tartalmának strukturált visszakeresése mellett egyben egy magyar hivatkozási index funkcióját is betöltheti.
Leíró-, metaadatok
Az elektronikusan rögzített teljes szövegű cikkeket a NEPA rendszerben kiegészítik a digitalizált repertóriumok, a kibővített tartalomjegyzék-adatbázis és a később egységesítendő cikkadatbázis.
Ezek mellett azonban a cikkek XML alapú szerkezeti leírásánál célszerű a folyóiratcikkek szövegének rögzítése mellett egyben rögzíteni azok egyszerű leíró adatait (impresszum) is, "önleíróvá" téve a cikkeket. Így a karakteresen rögzített cikkállomány XML alapú visszakeresése, a teljes szövegű keresés mellett egyben egyszerű bibliográfiai visszakeresést is biztosíthat. Ennek rögzítésénél az Interneten szabványként elterjedt Dublin Core ajánlást kell alkalmazni, úgy ahogyan a MEK 2.0 új digitális könyvtári rendszerében.
A fent említett repertóriumok, cikkadatbázisok egy értéknövelt tartalmi szolgáltatást biztosíthatnak emellett, tartalmi feltárással, tárgyszavazással, mutatórendszerrel, esetleg egységesített besorolási adatokkal.
A fent vázolt projekt kivitelezésének megvalósítására legalább 3 fős önálló iroda felállítása szükséges. A folyóiratok kiválasztásánál, a szervezésbe célszerű bevonni, hatékonyan együttműködni a könyvtári szférával, a folyóiratkiadókkal és minden megfelelő szervezettel. A technológiai feladatokat (digitalizálás, konverziók, adatbázisépítés stb.) célszerű alkalmas informatikai magánvállalkozásokkal kiviteleztetni gondos előzetes választás, pályáztatás után.
Az egyszeri digitalizálási feladatatok irányítása és koordinálása után az online és digitalizált folyóiratok archiválását folyamatos, minden megfelelő partnerrel együttműködve érdemes végezni, ehhez az OSZK-ban mindenképpen egy önálló részleg felállítása javasolt.
A fent vázolt projektet mindenképpen szükséges az Oktatási Minisztérium EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) programjával összehangolni. A nagy külföldi elektronikus folyóiratelőfizetések, a hazai felsőoktatás elektronikus információszolgáltatással való ellátása szerves kiegészítője a tervezett magyar elektronikus folyóirat archívum, amely úgy a hazai és határon túli magyar felsőoktatás mind a tudományos kutatás elsőrendű eszköze, információs bázisa lehet.
Az alábbi költségterv a projekt vázlata és a kivitelezési terv során becsült költségadatok összesítése. A projekt egy része egyszeri kivitelezést (pl. sajtóbibliográfiák, repertóriumok digitalizálása, nyomtatott folyóiratok visszamenőleges digitalizálása), míg más része folyamatos, évenkénti munkát, költségvonatkozást igényel. Utóbbiak esetében ezért a becsült költség csak 1 naptári évre vonatkozik az átlátható kalkuláció, tervezés érdekében.
|
Munkafolyamat |
Becsült költség (e Ft) |
|
Sajtóbibliográfia, repertórium DTD kifejlesztése |
300 |
|
Folyóiratcikk DTD kifejlesztése |
200 |
|
Megjelenítő formátumok elkészítése |
200 |
|
XML adatbázis kifejlesztése |
1000 |
|
Sajtóbibliográfiák digitalizálása |
15000 |
|
Kertész Gyula bibliográfia digitalizálása |
249 |
|
Sajtó repertóriumok digitalizálása |
18000 |
|
Nyomtatott folyóiratok digitalizálása (10 folyóirat, 50 évfolyam) |
375000 |
|
Nyomtatott folyóiratok konvertálása (50 folyóirat, 1 évfolyam) |
12500 |
|
Archiváláshoz: egységes formátum-, szerkezeti eljárások kidolgozása |
300 |
|
Képi formátumú folyóirat-archiváló, -kezelő rendszer kifejlesztése |
600 |
|
Online, digitalizált folyóiratok konvertálása (50 folyóirat, 1 évf.) |
12500 |
|
Projektirányítás, -szervezés (1 fő / év) |
3600 |
|
NEPA iroda bérköltség (3 fő / év) |
10800 |
|
NEPA iroda működési költség |
5000 |
|
Mindösszesen: |
455.249.000,- Ft |
A fenti költségtervezet nem tartalmazza a szerzői jogdíj vonatkozásokat, amelyek később rendezendőek. A jelenleg hatályos szerzői jogi törvény és annak értelmezése, alkalmazása a szakirodalmi művek internetes közzétételénél nem támogatja a közös jogkezelést (csak szépirodalmi művek esetében). Fent tervezett tömegű folyóiratokban található, túlnyomórészt szakirodalom elektronikus szolgáltatása azonban nem oldható meg egyedi jogkezeléssel. Következésképpen - a szerzői jogi törvény változatlanul maradásának feltételezésével - a fenti tervezet szerzői jogdíj vonatkozásai csak az ARTISJUS Szerzői Jogvédő Irodával és a folyóirat-szerkesztőségekkel való egyeztetések, alkalmas átalánydíjas konstrukció kidolgozása után tervezhető, kalkulálható.
1. Hungarika sajtóbibliográfiák / Válogatott jegyzék, Lakatos Éva összeállítása alapján, készítette Renkecz Anita
2. Kertész Gyula (1935-)
A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai : Annotált bibliográfia /
Kertész Gyula ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi
és Módszertani Központ. - 2. átd., bőv. kiad. - Bp. : OSZK KMK, 1990 (Bp. :
Múzsák). - 415 p. ; 24 cm
Lezárva: 1986. dec. 31. - Megjelent "A magyar sajtó repertóriumainak annotált
bibliográfiája" címmel is. - Betűrendes jegyzék. - Index: név-, tárgy-. - Bibliogr.:
p. 17-37. - 1. - 2
ISBN 963-201-307-7
3. Folyóiratok
a történelem, nyelvtudomány, irodalomtudomány és néprajz területéről
Hungarológiai alapkönyvtár : Könyvjegyzék / [... összeáll. ... V. Windisch Éva
et al.] ; [szerk. Nyerges Judit közreműködésével V. Windisch Éva] ; kiad. a
Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.
- Bp. : TIT : Nk. M. Filológiai Társ., 1986 (Bp. : TIT). - 173 p. ; 20 cm
4. Szabadpolcos folyóiratok listája az Országos Széchényi Könyvtár Hírlapolvasótermében
5. Szabadpolcos folyóiratok listája az Országos Széchényi Könyvtár Általános olvasótermében
6. Az Országgyűlési Könyvtár által digitalizálásra javasolt folyóiratok listája = E-mail Redl Károly, 2002.02.25.
7. A BME-OMIKK által digitalizálásra javasolt folyóiratok listája, = E-mail Szántó Péter, 2002.02.25.