A magyarországi elektronikus tartalomszolgáltatásban a megyei könyvtárak elsősorban helyismereti gyűjteményükkel tudnak részt venni. Ezeket a helyben nagy jelentőséggel és keresettséggel bíró kiadványokat országos intézményeink, ill. a digitalizálásra szakosodott gazdasági vállalkozások nem, vagy időben csak nagyon távol fogják feldolgozni, számítógépes szolgáltatásukra ugyanakkor már ma is jelentkezik igény. A digitalizálási program konkrét kidolgozásakor ugyanakkor mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy mindenekelőtt a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ, ill. a Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK) és a jelentősebb digitalizálással foglalkozó vállalkozások milyen projekteken dolgoznak az esetleges párhuzamosságok elkerülése végett.

A helyismereti állományokban található minden dokumentumtípus bekerülhet a gyűjtőkörbe, az eszközök és az e célra fordítható munkaidő végessége miatt azonban érdemes a helyi igények és lehetőségek szerint prioritásokat megállapítani.

A hírlapok, folyóiratok, könyvek digitalizálása tűnik a legnagyobb munkát igénylő feladatnak. E munkát nehezítik a szerzői jogi problémák is, s ez meghatározhatja a szolgáltatás eszközrendszerét. A munka elvégzéséhez éppen ezért olyan eszközt kell választani, mely a helyi hálózaton, CD-ROM-on és az Interneten is lehetővé teszi a produktum szolgáltatását mindenféle olvasói típus számára (pl. a vak- és gyengénlátó könyvtárhasználók számára olvasógéppel is használható módon).

A gyűjtőkör kialakításakor a könyvek esetében a legnehezebb meghúzni a határt. A helyismereti gyűjtőkörök kialakításának időszakából ismertek a "helyi szerző" fogalma körül kialakult viták, ill. elsősorban szépirodalmi művek Internetes publikálásakor várható "önjelölt" szerzők megjelenése is, ami különböző, nemkívánt esztétikai, etikai vitákhoz vezethet. A digitalizálási projekt első szakaszában érdemes a nyomtatásban már megjelent művekre koncentrálni.

Kérdés, hogy a digitalizált dokumentumot az eredeti mű új kiadásának, vagy a nyomtatott mű digitális másolatának tekintjük-e. Nem tudható, hogy az intézmények mennyire vannak felkészülve kiadói feladatok ellátására (itt most elsősorban az új kiadások szöveggondozásával kapcsolatos kérdésekre gondolok). Amennyiben digitális másolatok készítését vállaljuk, ebben az esetben gondoskodnunk kell az eredeti szöveg hibáinak másolásáról is! (Ez a kérdés természetesen csak a szövegként való digitalizálás során merül fel.)

Az általunk szövegként digitalizált és digitális másolatnak tekintett dokumentumokból történő tájékoztatás esetén érdemes átvenni a jogszabályról való tájékoztatás gyakorlatát, hogy ti. az adatbázisban megjelenő szöveg "csak" tájékoztató jellegű, hiteles szövegnek, hivatkozási alapnak csak a nyomtatott változatot szabad tekinteni.

A digitalizált dokumentumok visszakeresésének eszköze teljes szöveges keresés (megfelelő relációkkal összekapcsolt, a szövegben szereplő karaktersorozatok alapján) ill. a bibliográfiai visszakeresés eszközei lehetnek. Főleg az utóbbi esetében ez az eszköz lehet a könyvtárban használt integrált könyvtári rendszer, amennyiben az képes csatolt objektumok kezelésére. Kérdés, hogy e programunk keresőrendszere képes-e CD-ROM-on is ellátni ezt a funkciót, vagy pedig arra a NKÖM e célra létrejött munkabizottsága által javasolt szoftvert kell használnunk. Ez esetben nem lehetőség, hanem döntés kérdése kell legyen az, hogy az e szoftverbe rögzített bibliográfiai adatokat integrált rendszerünkbe át tudjuk tölteni, s legfeljebb a megfelelő objektumra mutatást kelljen manuálisan megoldani.

A könyvtárak számára lehetővé kell tenni, hogy - lehetőségeik ismeretében - ne maguk végezzék a digitalizálási munkát, hanem ezzel erre szakosodott cégeket bízzanak meg. Az ilyen könyvtárak pályázati támogatása azonban nem lehet nagyobb, mint az erre saját tudás- és eszközrendszerrel vállalkozóké.

A ma is megjelenő helyi napilapok esetében a digitalizálási programot érdemes két részre bontani. Külön célszerű kidolgozni a kurrens és a retrospektív digitalizálás munka- és eszközrendszerét:

1. 1. A kurrens számok esetében cél a teljesszövegű és a bibliográfiai visszakeresést is biztosító adatbázis építése lehet. A teljesszövegű visszakeresés lehetőségének biztosításához segítségül lehet (a munka nagysága miatt kell) hívni a szerkesztőségeket, lapkiadókat és megegyezni velük a lapban megjelent helyi vonatkozású cikkek anyagának digitális formában történő átadásáról. Amennyiben a szerkesztőség gondoskodott a korábbi lapszámok számítógéppel olvasható szövegének archiválásáról, ennek átadásáról is célszerű tárgyalni.

Az így megszerzett szöveg az NKÖM tartalomszolgáltatási szakértői bizottsága mellett megalakult standardizálási bizottság által javasolt szoftverbe szerkeszthető, kiegészítve az egyes írások bibliográfiai adataival, esetleg a tartalmi feltárás ismérveivel. (Utóbbi esetében célszerű megvizsgálni a "Köztaurusz" használhatóságát e vonatkozásban is.) A bibliográfiai adatokon keresztül történő elérés eszköze lehet a könyvtár integrált rendszere.

Javasolt a szövegközi képek és képaláírások beillesztése is az adatbázisba.

Az ajánlott szolgáltatási forma: helyi hálózat, CD-ROM, a szerkesztőséggel történő megegyezés szerint Internet.

1. 2. Retrospektív feldolgozás esetén a teljesszövegű feldolgozás (a munka nagysága ill. a napilapok nyomdai minősége miatt) nem elvárható. Ez esetben a az újságoldalak vagy cikkek képként történő rögzítése javasolt. E két lehetőség közül az oldal képként való rögzítése esetében nehézséget a lapolvasók munkafelületének mérete, a cikkek rögzítése esetében pedig körvonaluk nehézkes bejelölhetősége okoz.

Ez esetben természetesen csak bibliográfiai eszközökkel kereshetők e dokumentumok. Eszközként szintén az 1. pontban jelzett szoftver ill. az objektumok csatolására is alkalmas integrált könyvtári rendszer jöhet szóba.

Ajánlott szolgáltatási forma: helyi hálózat, CD-ROM, esetleg Internet (nagyszámú és terjedelmes képfájl létrejöttére kell számítani, az Internetes szolgáltatás vállalása tehát erősen kapacitásfüggő.)

Hasonló megoldás javasolható az egyes településeken eltérő időszakossággal megjelenő lapok esetében is. Itt a gyűjtő-, előkészítő munkába célszerű bekapcsolni a városi, községi könyvtárakat is.

E dokumentumok jelentős része mikrofilmen áll a megyei könyvtárak rendelkezésére. Ezek digitalizálására az Országos Széchényi Könyvtár programot indított, de ez - érthetően - csak hosszú idő múlva biztosíthatja e lapok digitális formában való elérését. Mivel mikrofilmolvasóink általában eléggé elhasznált állapotban vannak és e dokumentumtípusról a másolatszolgáltatás sem megoldott, indokolt lenne a mikrofilmek digitalizálásában a megyei könyvtáraknak - az OSZK tapasztalatainak felhasználásával - részt venniük.

A mikrofilmek anyagát - azok minősége miatt - képként érdemes felismertetni, azokhoz bibliográfiai eszközökkel történő hozzáférést kell biztosítani.

Ajánlott szolgáltatási forma: helyi hálózat, CD-ROM, esetleg Internet (ld. 2. 1.)

A helyi szép- és szakirodalmi folyóiratok digitalizálása esetén a szöveges felismertetés javasolt a folyóirat "korától" függetlenül. Elsősorban a maitól eltérő helyesírású szépirodalmi- és valamennyi helyi szakirodalmi folyóirat esetében érdemes (a szkennelés melléktermékeként amúgy is meglevő) képfile-ok elérhetőségéről (tömörített állományuk letölthetőségéről) gondoskodni, a többszörös korrektúrázás után is előforduló szöveghibák miatt.

Kurrens folyóiratok esetén érdemes a szerkesztőségekben érdeklődni a digitális változat megléte, átadásának feltételei felől.

Ajánlott szolgáltatási forma: Internet, helyi hálózat, CD-ROM.

E dokumentumtípus digitalizálása esetén a "szép- és szakirodalmi folyóiratoknál" leírtak érvényesek.

Napi aktualitással rendelkező "Ki kicsoda" jellegű kiadványok digitalizálása esetén a szerzői jogi előírások mellett gondolni kell a személyi adatok védelméről szóló törvény megfelelő paragrafusaira is.

A kiadók mellett itt érdemes a szerzőkkel is felvenni a kapcsolatot. Tapasztalataink szerint műveiket nagyrészt számítógép segítségével írják (vagy íratják) és szívesen átadják a szöveges file-okat további felhasználásra. E munkában a megye könyvtári hálózatára is számítani lehet. Gondolkodási körünkbe érdemes bevonni a disszertációk készítőit is, bár e területen várható előrelépés az egyetemi, főiskolai könyvtárak részéről is.

Ajánlott szolgáltatási forma: Internet, helyi hálózat, CD-ROM.

Az önkormányzatok jó része ma már szövegszerkesztő programok segítségével készítik el nyilvánosságra szánt iratanyagukat (képviselőtestületi előterjesztések, jegyzőkönyvek, rendeletek, határozatok).

Ezek megyei szintű begyűjtésének lehetőségét szintén érdemes volna megvizsgálni (szintén a könyvtári hálózat bevonásával), s ezekből az előbbiekhez hasonlóan működő adatbázist szervezni. Minimálisan a hatályos rendeletek és határozatok esetében célszerű a retrospektív iratanyag digitalizálására is vállalkozni.

Ajánlott szolgáltatási forma: helyi hálózat, CD-ROM, (az Internet a személyes adatok miatt inkább nem)

Egyre kilátástalanabb az Interneten megjelenő helyismereti vonatkozású információk begyűjtése, konzerválása. Pedig semmi garancia nincs arra, hogy a ma ott megtalálható szöveges és képi anyagok nem tűnnek-e el valamikor nyomtalanul, számunkra elérhetetlenül.

Az "Internet-konzervek" készítésével kapcsolatban azonban valamilyen formában szintén előre kellene lépnie a könyvtárügynek, mert különben a későbbi kutatók számára értékes tartalmak mennek veszendőbe.

Ajánlott szolgáltatási forma: CD-ROM.

E dokumentumtípus szinte kizárólag képként digitalizálható, ennek megfelelően bibliográfiai eszközökkel kell kutathatóvá tenni. Gondot a dokumentumok mérete (plakátok) okozhat.

Ajánlott szolgáltatási forma: CD-ROM.

Gondolnunk kell a helyi videofelvételek és hanganyagok digitalizálására is, különösen az előbbi rendkívüli sérülékenysége miatt. A nagy tárkapacitás és elterjedtnek még nem nevezhető eszközigény miatt e feladat - úgy érzem - hátrébb sorolódik. Pedig ennek keretében gondolhatnánk a hosszú évek munkájával kialakított "bakelitlemez"-állományaink átmentésére is.

Az intézmények digitalizálási munkáját pedig valamilyen módon össze kellene fogni, hogy az érdeklődő könyvtárhasználókat minden könyvtár a megfelelő szolgáltatáshoz irányíthassa.

A dolgozathoz beérkező vélemények alapján a megyei könyvtárak az elsődlegesen megoldandó problémának a helyi sajtó, illetve az aprónyomtatványok digitalizálását látják. Eszközrendszerben ezért elsősorban a mikrofilmek digitalizálásához szükséges berendezésre, ill. gerinckímélő, a hírlapok teljes oldalát beolvasni képes szkennerberendezések beszerzésére lenne szükség a megyei könyvtárakban.