TAMÁSNÉ FEKETE ADRIENN
Mi végre van a könyvtárostanár az iskolában?
Hirdetés:
.Keresünk tapasztalt könyvtárostanárt
. aki több évtizede gyűjtött, de szakképzett könyvtárost még nem látott, az iskola
különféle helyein feltalálható könyveinkből, folyóiratainkból, térképeinkből, kottáinkból,
kazettáinkból, videóinkból, CD-inkből, valamint néhány informá-
ciótechnikai eszközünkből szolgáltatóképes könyvtárat tud létrehozni; a tankönyvekkel
kapcsolatos teendőket ellátja; kialakítja az iskolatörténeti gyűjteményt;
. aki nagy pedagógiai tapasztalattal és gyakorlattal, továbbá pedagógiai innováci-
ós készséggel rendelkezik, hogy iskolánk olvasáspedagógiai programját jó kezekben
tudhassuk, hogy a még gyermekcipőben járó informatika . könyvtárhasználattan-
ismeretek műveltségi terület oktatását ill. oktatásának segítségét ellássa; tanítsa
szaktárgyát, s ha szükséges, helyettesítsen is;
. aki kiváló médiaspecialista, iskolánk információtechnikai eszközeinek kiválasztásában
szakértőként vesz részt, továbbá a használók képzésében is jártas;
. aki menedzser-szemléletű vezető, képes a könyvtár működési feltételeinek biztosításához
pénzt szerezni: profi pályázatíró; jó szervezőkészségével föllendíti az
iskola és szűkebb-tágabb környezete kulturális életét (rendezvények, vetélkedők,
szakkörök, iskolaújság, évkönyv stb.);
. aki empatikus képességével biztosítja a könyvtár meleg, barátságos légkörét, megvalósítva
annak szocializációs szerepét;
. és aki az előzőekben fölsorolt tevékenységek segítségével, továbbá példamutató
magatartásával képes rávenni az eddig nem olvasó diákokat és tanárokat is az olvasásra,
könyvtárhasználatra, könyvtárhasználtatásra;
. s végül, ha mindez sikerült: az iskola minden dolgozóját és diákját kiszolgálja.
Figyelmeztetés: túlórapénz nincs!
Jelige: pedagógiai »szemlélet . MEG . váltóra« várunk!.
A tréfás hangú hirdetés ötletét egy menedzsereknek szóló hasonló felhívásból vettem.
Tudom, hogy túlzó, helyenként gunyoros és kritikus, azonban igaz.
Nem egy olyan iskolát ismerek, ahol a könyvtárostanár a könyvtár szakmai munká-
ját túlórában, de túlórapénz nélkül végzi, saját szakmai lelkiismerete, hivatástudata által
vezérelve. Saját könyveit is behozza a könyvtárba, mert nincs meg az állományban, de
keresik, és úgy vásárol könyvet, folyóiratot .magának., hogy tudja, az iskola / könyvtár
költségvetéséből (ha van) nem jut erre. Törölgeti a polcokat, és nyáron nagytakarítást vé-
gez. Beugrik, ha helyettesítésre van szükség, rendezi az iskola ünnepségeit. Csinálja a
rengeteg utánajárással, gonddal járó tankönyvrendelést. Figyeli a pályázatokat, előkeresi
és megszerzi a rendeleteket, jogszabályokat, bármilyen könyvet és cikket, videót és
CD-t bármelyik kollégának. És mindezt szívesen teszi. Jutalma a gyerekek szeretete, már
azoké, akik bejárnak a könyvtárba.
És kik azok a gyerekek, akik bejárnak a könyvtárba? Többnyire azok, akik már szeretnek
olvasni, mert akik még nem, azok többsége az elhasználódott, többnyire szépirodalmi
könyvektől nem csábul el, hiányoznak a gyermekfolyóiratok, nincs számítógép,
vagy .csak. a könyvtáros munkagépe.
Miben reménykedhet a könyvtáros, az igazgató, a tanárok és a diákok? Abban, hogy
a meglévő törvényekhez, jogszabályokhoz, normatívákhoz, normatív financiális céltá-
mogatás is járul, s hogy a pedagógusképző intézményekből most kilépő tanárok (bármely
szakosok) már rendelkeznek azzal az információ-, könyvtárhasználati tudással, és
módszertani kultúrával, amely segít abban a szemléletbeli áttörésben, amely szükséges
ahhoz, hogy az iskolai könyvtár betölthesse alapfeladatait. Nem valószínű, hogy ez gyorsan
bekövetkezik, még ott sem, ahol mind a fenntartó, a vezetők, mind a szakemberek
látják és érzik a szükségességét egy igazi forrásközpont típusú könyvtárnak, ahol a már
sokszor idézett, szállóigévé lett Balogh Mihály.féle megfogalmazás igaz: .nem a könyvtár
van az iskolában, hanem az iskola a könyvtárban..1
Most kell fölkészíteni a ma és a jövő iskolai könyvtárosait, pedagógusait, iskolaigazgatóit
mindezekre a feladatokra, nincs idő a halogatásra, amíg az objektív feltételek megfelelőek
lesznek. Rendszerváltás történt, van és lesz a jövőben is, folyamatosan, az iskolában
is, a pedagógusszakmában, a könyvtáros szakmában. Állandóan tanulnunk, fejlődnünk,
mások tapasztalatait, eredményeit kreatívan alkalmaznunk kell.
..a haladás irányába fordított idegrendszerre van szükségünk.; a gazdasági verseny
egyik kulcskérdése az oktatás forradalmi átalakítása.; nyugdíjunk vásárlóértéke
is attól függ majd, milyen iskolákat építünk.. Marx György akadémikus megállapítása
(1973) ma is igaz. Ha gyermekeink többsége és mi magunk is olyan iskolába, munkahelyre
járunk dolgozni, ahol nem az állandó megújulni tudás a trend, az előbb-utóbb a
munkahelyünk elvesztéséhez vezet: ha nem vagyunk versenyképesek, munkahelyünk is
megszűnhet. (Nem akarom itt hosszan ecsetelni sem az EU-csatlakozás, sem a tudomá-
nyos.technikai fejlődés következtében kialakult helyzetet, az ezekből levonható következtetéseket,
feladatokat, sem pedig a PISA 2000 felmérés magyar .eredményeit..)
Az állandó megújulás képessége a tanulás képességén és szeretetén alapul. Egy ember
tanuláshoz, olvasásához, iskolához való viszonyát többnyire az határozza meg, milyen
élményeket élt át gyermekkorában az iskolában. Atanulás ma a legtöbb ember szá-
mára komoly munka, erőfeszítés, sokuknak leküzdhetetlen akadály, mert nem tanultak
meg tanulni, nem volt sikerélményük a tanulással kapcsolatban, nem ismerik saját ké-
pességeiket, mert nem volt lehetőségük megismerni őket, és nem is hisznek bennük.
Olyan iskolát kell teremteni, ahol minden egyes gyereket el tudunk juttatni arra a
szintre, hogy megtudja, melyik, milyen tanulási forma az, amely az ő képességeinek megfelel,
melyik az a terület, ahol ő sikereket tud elérni. Példaértékű ebből a szempontból a
finn iskolarendszer, ahol ..az oktatás minden esetben az egyes gyerekek szükségleteihez
igazodik, egyetlen tanulót sem lehet kizárni a tanulásból, vagy éppen más iskolába
átküldeni, úgy kell tehát alakítani a pedagógusoknak a tananyagot, a tankönyveket, a
módszereket, hogy azok alkalmasak legyenek a bármelyik szempontból heterogén tanulócsoportok
oktatására is3..
Ahhoz az ismerethez eljuttatni a gyerekeket, hogy melyik tanulási módszer hozza
meg számukra a sikert, csak az iskola oktató-nevelő tevékenységének egésze, a nevelő-
közösség minden egyes tagja és együttes hatása képes: a tanuló iskola. A tanuló iskola
nem egyszerűen a tanuló diák és a tanuló, ismeretekben és módszerekben állandóan meg-
újulásra kész tanár, de az együtt tanuló tanár és diák.
Ennek az együtt tanulásnak a legjobban kihasználható munkaformáit, a legideálisabb
helyszínét, munkahelyét a forrásközpont típusú könyvtár adhatja. Olyan sokrétű tevékenységet
tesz lehetővé, amelyben mindenki megtalálhatja a számára legalkalmasabbat,
amely tanulási sikerélményt hozhat. Az órarend merev rácsai közé szorított tudom
ányterületek illetve tanórák mellett itt, és ekkor van lehetőség, hogy a világot úgy
szemléljük, ahogy van, sokszínűségében, különböző perspektívákból.
De nemcsak az órákon, könyvtárhasználati és más tantárgyak forráshasználati órá-
in van lehetőség komplexitásában ismerkedni egy.egy témával, problémával, jelenséggel,
hanem ott van a tanórán kívüli iskolai tevékenységek töméntelen fajtája, formája és
lehetősége, amelynek irányítója, szervezője, segítője, szereplője vagy helyszíne, szeml
éltetője, eszköze lehet a könyv, a folyóirat, a számítógép, a könyvtár és a könyvtáros. A
könyvtáros egyébként is predesztinálva van erre az együttműködő, . segítő, . kiszolgá-
ló, . útmutató, . irányító, . kreatív megismerő, . problémamegoldó, . igénykeltő szerepre,
hiszen könyvtárszakmai munkája során is ezt az algoritmust használja.
Visszatérve kiindulópontomhoz, a hirdetéshez, valóban vállalni kell-e az iskolai
könyvtárosoknak mindezeket a feladatokat? A könyvtárostanárnak, . úgy vélem . bizonyosan:
mindezekhez a tevékenységekhez szükséges kompetenciákkal rendelkeznie kell,
csak más-más szinteken. Mint az iskola olvasáspedagógiai programjának irányítója, szervezője
és egyik fő szereplője, példát adó tevékenységével terjesztője annak az informá-
ciós-kommunikációs technológiának és kultúrának, amely az ő számára evidencia, . erre
képezték ki. Ami hiányzik ebből a felkészítésből, az ennek a feladatnak a megvalósí-
tásához szükséges könyvtár- és olvasáspedagógiai képzés. Nem csak a könyvtárostanárok
képzésében. Egy fecske nem csinál nyarat, maximum olykor-olykor kisüt a nap.
Az olvasáspedagógiai tevékenységhez hozzátartozik az is, hogy én magam olvasoke,
és hogy az olvasmányaimról, film-, színházi élményeimről stb. .beszámolok-e. kollégáimnak,
diákjaimnak. A könyvtárpedagógiai munkába beletartozik az is, hogy a
könyvtár fejlesztésével kapcsolatos elképzelések kialakításába bevonom a kollégákat, a
gyerekeket és a szülőket is, hogy a tanulókat egy budapesti kirándulás alkalmával nemcsak
az Országházba, az Állatkertbe viszem el, hanem az Országos Széchényi Könyvtárba
is. Az informatikai munkába beletartozik az is, hogy pl. a szokásos évi tanulmányi
kirándulás megszervezésébe úgy vonom be a diákokat, hogy már az úti cél kitalálásában
részt vehessenek. Ők nézzenek utána hová, miért érdemes elmenni, mit érdemes megnézni,
készítsék elő a döntést, szervezzék meg a kirándulást, tudják meg a vonat, a busz
indulását, foglaljanak szállást, vegyék fel a kapcsolatot a célállomás egy iskolájának di-
ákjaival, szervezzenek közös programot (sport, szórakozás), majd a kiránduláson ők legyenek
az idegenvezetők, készítsenek fotókat.
Hogy a hagyományos módon megrendezett iskolai ünnepélyek helyett, mellett, ahol
csak az ünnepi öltözet jelzi a készülődést, olyan tevékenységeket végezzünk, amelyek
valóban belül is megélhető élménnyé teszik ünnepeinket.
Ezek olyan közös feladatok, amelyek szervezésében, irányításában, megvalósítá-
sában az egész iskolának közösen kell dolgoznia. Mondhatnám úgy is, hogy projekt.
Ezek a feladatok többnyire meg is fogalmazódnak iskoláink pedagógiai programjaiban.
A könyvtárostanárok feladata az, hogy töltsék meg ezeket a tevékenységeket azzal a
tartalommal is, amit az informatika-könyvtárhasználat műveltségterület tartalmaz, és a
tanulás, kommunikáció közös fejlesztési követelmény megkíván.
Ami fiatal tárgyunk oktatási módszertanába is be kell építenünk a tanórán kívüli tevékenységek
olvasás- könyvtárhasználati- információs- kommunikációs ismereteit,
készség- és képességfejlesztési lehetőségeit. Sőt, mivel ezek az ismeretek megváltoztatják,
vagy legalábbis újabb alternatíváját jelentik a tanulás, a kommunikáció módszeré-
nek, ezért hatással van, hatással kell lennie más tantárgyak oktatására, tanulására is. Ki
kell tehát lépnünk a könyvtár szentélyéből, meg kell ismertetnünk, terjesztenünk kell ezt
a kultúrtechnikát!
Az elmúlt évtizedben hatalmas lendülettel fejlődött ez a szakma, megannyi publiká-
ció és könyv, tankönyv és munkafüzet segíti a munkánkat. Köszönet érte az alkotóknak!
Afejlődésnek ezt a lehetőségét a NATnyitotta meg azzal, hogy önálló műveltségterületként
határozta meg az informatika-könyvtárhasználatot, gyakorlatilag legalizálta a rég-
óta érlelődő folyamatot, de legalizálta a feladatainkat is.
Első számú feladatnak látom a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók olyan alapos
könyvtárhasználati . informatikai felkészítését, amely a tanulmányaik sikeres elvégzésén,
a tudományos munkában való eredményes felhasználásán túl biztosítja e tudásanyag
alkotó alkalmazását és átadását is az oktató-nevelő munkájukban.
Másodszor megszületésre várnak az olyan modern szaktárgyi módszertanok is, amelyek
az egyes szaktárgyakba beépítve tartalmazzák a könyvtárhasználati ismereteket is.
Harmadszor megírásra vár . szerintem . egy olyan összefoglaló módszertan, amely
a tanórán kívüli iskolai tevékenységek módszertanával is foglalkozna. Megírásra és nem
annyira megalkotásra, mert mind könyvtárosaink mind pedagógusaink nagyon is innovatívak
ezen a területen.
Mindez alapul szolgálhatna ahhoz, hogy a könyvtárhasználattan tantárgyközi jellege
megvalósuljon. És ez csak az alap, hiszen ezt ki kell egészíteni a gyakorlatok sorával,
hogy az elméletben megtanult ismeretek már a tanulóévek során kipróbálásra kerülhessenek.
Ez a legnehezebb feladat, mert egy mai magyarországi átlagdiák, a jövendő pedagógus,
ugyan álmából felébresztve is el tudja mondani egy frontális óra menetét, sokkal
kevésbé rendelkezik emlékekkel az iskolában folyó egyéni, csoportos vagy projektmunka
területéről, nem tanult meg együtt dolgozni sem. A mai diákok pedagógussá válva
pedig a saját maguk által megélt tanítási tapasztalatokat adják tovább.4
Mindenképpen szükséges a pedagógusok posztgraduális képzése/továbbképzése is
ezen a területen. Nem küldhetünk (bár jó lenne), minden iskolába egy Nagy Attilát (olvasásszociológust),
hogy fölébressze csapatával a csipkerózsika álmot alvó iskolák nevelőtestületeit,
hogy a könyv, az olvasás, az iskolai könyvtár és saját maguk meglévő lehetőségeit
kihasználva katarzisként élhessék át a tanítás-tanulás, az együttes munka és a
siker élményét.5
És mi legyen a könyvtárostanári képzéssel? A könyvtárostanár kompetenciája = egy
bármilyen szakos tanár kompetenciája + könyvtárosi kompetenciák? Úgy gondolom,
hogy nem! Vannak olyan ismeretek és olyan készségek, amelyek átadásához, fejleszté-
séhez speciális ismeretek szükségesek. Vannak az iskolában olyan feladatok, amelyek
ellátásához könyvtárosi és pedagógusi kompetenciák is kellenek, de ez nem teljesen
egyenlő azzal, ami a kettőnek az összege. Ezt támasztják alá pedagógus végzettségű hallgatóim
is, akik gyakorló pedagógusként azonnal tudják hasznosítani az itt tanultakat.
Nagyon jó érzés visszagondolnom például arra a hallgatónkra, aki pár éve történelem
szakos tanárként végzett főiskolánkon, s iskolai könyvtárosként dolgozva jelentkezett
az informatikus-könyvtáros szakra. A projekt-módszerről tanultakat hasznosítva szervezte
meg az óránk után pár héttel 5. osztályos tanulóinak azt a projektet, amelynek célja
a Tisza ciánszennyeződésének megmérése volt. Ez érdekelte, izgatta akkor diákjait.
A munkába bevonta a kémia és biológia szakos tanáraikat is, akik örömmel segítettek,
és ahogyan hallottam, .megfertőződtek. e módszer által.
Én a könyvtár-pedagógus gyakorlati munkájának 4 fő területét látom, ennek megfelelően
alakítottam ki a két féléves levelező tagozatos informatikus-könyvtáros hallgatók
iskolai könyvtár tantárgyának tematikáját. (A tárgyat az egri Eszterházy Károly Főiskola
levelező tagozatán kötelezően választható tárgyként tanítottam az elmúlt években.
2004. szeptemberétől változások lesznek e területen.)
Ezek:
1. könyvtárszakmai feladatok,
2. pedagógiai feladatok,
3. informatikai feladatok,
4. könyvtárvezetői feladatok.
Az órákon feldolgozandó témáim az alábbiak:
1. Az iskolai könyvtár, mint könyvtártípus . könyvtártipológia.
2. Az iskolai könyvtárak története Magyarországon . törvények, normatívák
(könyvtári + oktatási).
3. Az iskolai könyvtárak és az iskolai könyvtárügy szabályozása külföldön.
4. Az iskolai könyvtárak nemzetközi normatívái . IFLA . irányelvek.
5. Az osztálykönyvtártól a forrásközpont -típusú könyvtárig.
6. Az iskolai könyvtár az iskolaszervezetben . mai tantervi szabályozások a kerettantervtől
a NAT-ig és az újabb kerettantervig, a pedagógiai program.
7. Az iskolai könyvtáros az iskolaszervezetben . a könyvtárkezelőtől a könyvtárpedagógusig.
8. A könyvpedagógus vezetői munkája: az iskolai könyvtár működését meghatá-
rozó dokumentumok, az iskolai könyvtár SZMSZ-e, gyűjtőköri szabályzata, az
iskolai könyvtáros munkaköri leírása, könyvtárfejlesztési tervek, munkatervek,
beszámolók, statisztikák, adatszolgáltatás, felmérések, vizsgálatok. Tudomá-
nyos munka, marketing, kapcsolatok (külső és belső), könyvtárkapcsolatok .
együttműködés, szakfelügyelet, tanácsadás, minőségbiztosítás, oktatás, képzés,
továbbképzés,
pénzügyek, költségvetés, pályázatok,
adományok, irattár, dokumentáció,
nyilvántartások, biztonság, jogi, etikai
kérdések.
9. A könyvtárpedagógus pedagógiai munkája. A tantervek problematikája. Az informatika-
könyvtárhasználattan műveltségterület mint önálló ismeretkör és be-
épülése, megjelenése a többi tantárgyban mint közös követelmény. A
könyvtárhasználattan oktatásának módszertani sajátosságai, hangsúlyosan az
egyéni, csoportos és projektoktatás módszerei. A könyvtárhasználati órák órarendbe
beépített órái. Tanterv . tanmenet . óraterv, nevelési- oktatási folyamat.
Tantervfejlesztés. A könyvtárostanár szerepe és feladatai az órarendszerű nem
könyvtár-használati órák előkészítésében, lebonyolításában. A könyvtárostanár
szerepe az órarendszeren kívüli pedagógiai munkában:
. olvasáspedagógia: olvasási technika és olvasásfejlesztés; az egykönyvű oktatást
ól a többkönyvű oktatásig és a szellemi munka technikájának elsajátíttatásáig;
olvasáspedagógia és személyiségfejlesztés: az önismerettől a pályaválasztásig
és a permanens művelődésre nevelésig;
. speciális helyzetű tanulók és tanulócsoportok olvasás- és könyvtár pedagógiai
segítése: tehetségnevelés, hátrányos helyzetű tanulók, romapedagógia;
. könyvtári . informatikai szakkörök, olvasókörök, képzések (kollégáknak is),
író- olvasó találkozók, iskolarádió, iskola-TV, iskolaújság, évkönyv, kis könyvtárosok
köre, tanulmányi versenyek, pályázatok, folyamatos versenyek, kiállí-
tások, iskolai és a településhez kapcsolódó rendezvények, ünnepélyek, honismeret,
helytörténet, iskolatörténet, szakkörök, napközi otthon, kollégium, tanulmányi
kirándulások és táborozások (könyvtárlátogatások is).
10. A könyvtárpedagógus könyvtári munkája. Az iskolai forrásközpont elhelyezé-
se, könyvtárépítészet, berendezés és technikai felszerelés, gyűjteményszervezés,
állománygyarapítás, állományfeltárás, szolgáltatások. Az iskolai könyvtár
különgyűjteményei: tankönyv . iskolatörténet . helytörténet.
11. Akönyvtárpedagógus mint médiaszakember: az információtechnikai eszközök
kiválasztásától a használtatásig.
A tematikából, azt hiszem kiderül, hogy ez akkora anyag, hogy megtanításához semmik
éppen sem elegendő egy év. Problémát okoz, hogy még a pedagógus végzettségűek
sem kaptak képzést több olyan területen, amire szükség lenne: például ilyen az olvasástanítási
módszerek, vagy a fejlesztő pedagógia.
Az említett problémák ellenére a képzés pozitívumának tartom (és ezt a hallgatók is
megfogalmazzák), hogy e tárgy egy könyvtártípus problematikájának komplex, gyakorlatias
szemléletű feldolgozása által olyan átfogó összképet ad a könyvtáros munkájáról,
amely megerősíti, rendszerbe foglalja, kiegészíti az eddig tanult könyvtártörténeti, könyvtártani,
informatikai alapokat. Sok hallgató kap kedvet ilyenkor, hogy iskolai könyvtárban,
vagy egyáltalán könyvtárban dolgozzon.
Mit kellene tanítani könyvtárpedagógia szakon vagy specializáción? Az ismertetett
tematika egyfajta adaléka lehet a további gondolkodásnak a könyvtárostanári képzésről,
amelyet alapos szakmai előkészítés, sok kolléga közös munkája érlelhet egésszé.
Jegyzetek
1. Balogh Mihály: .Van egy farmom Dániában. . ahol az iskola van a könyvtárban. = KKK. 1995. 2. sz.
p.30.
2. Marx György: Iskolák a tudományos-technikai forradalomban. = Az állami oktatás helyzete és fejleszt
ésének feladatai: válogatott dokumentumok gyűjteménye / szerk. Kálmán Gyula. . Bp.: Tkk.,
1973. p.90.
3. Mihályi Ildikó: Világraszóló oktatási sikerek . és ami mögöttük van: finn elemzés a PISA-vizsgálat
eredményeiről. = Új Ped. Szle. 2003. 12. sz. p.93.
4. Nagyon szellemesen fogalmazza meg ezt a problémát a pedagógusokkal és tanárképzéssel foglalkoz
ó cikkében Horváth Attila: .Aki a pedagógusképzésben dolgozik, tudja, hogy amikor meglátogatja
23
a hallgatókat próbatanításon vagy esetleg nyári táborban, akkor nem azt látja viszont, amit a pedagó-
gusképzésben megtanítanak nekik, hanem azt a mintát, amit tízezer órás tapasztalatukban magukba
szívtak. Nem a szociálpszichológia, a szakmódszertan vagy a neveléselméleti kurzusok gyakorlati
megvalósításának gyarló kísérleteit, hanem Ilonka néninek, volt felsős osztályfőnökének platóni árny
ékát látja a hallgató az osztályterem falán. In.: Horváth Attila: Félelem és remény . szervezeti ellen
állás a változással szemben. = Új Ped. Szle. 2004. 4-5. sz. p.78.82.
5. Nagy Attila (írta és szerk.): Ovasásásfejlesztés, könyvtárhasználat . kritikus gondolkodás : Szócikkm
ásolástól a paródiaírásig. . Bp. : Osiris, 2001. . (Nemzeti téka)
Ez, az olvasójából is katarzist kiváltó könyv egy 3 évig tartó kísérlet ill. vizsgálat leírása, amelyet ez-
úton is ajánlok minden könyvtárosnak, pedagógusnak és szülőnek. . Akísérleti program célja: a vilá-
got és önmagukat »olvasni«, megérteni akaró diákok »tömeges előállítása«. volt. A kísérlet sikerült.
i.m. p.14.
Felhasznált irodalom
1. Dán Krisztina: Az iskolai könyvtárak fejlesztésének stratégiája. = Új Ped. Szle. 2003. 1. sz. p. 3.14.
2. Ladányi Andor: A NAT és a tanárképzés. = Új Ped. Szle. 2003. 1. sz. p. 47.52.
3. Mihályi Ildikó: PISA 2000 . a hivatalos OECD-jelentés tanulságai. = Új. Ped. Szle. 2002. 7-8. sz. p.
189.203.