Kereszty Orsolya
Első gyermeklapunk történetéhez
A folyóiratok vizsgálata során számos értékes és új adattal gazdagíthatjuk a neveléstörténeti szakirodalmat. Az első magyar ifjúsági folyóiratot a szakirodalom nagy vonalakban már megvizsgálta, azonban mindeddig kevés figyelmet fordított arra, hogy a különböző tárgyú cikkek milyen arányban fordulnak elő az újságban. A tanulmány célja tehát, hogy a már meglevő adatokat és ismereteket összefoglalja, és a cikkek tartalmi elemzését, valamint bemutatását elkezdje és elősegítse. Azonban a hely hiánya nem teszi lehetővé az újság színes repertoárján szereplő összes cikk bemutatását, ezért most csak arra törekszünk, hogy a Magyar Gyermekbarát című folyóiratból némi ízelítőt adjunk, ami esetleg részletesebb kutatás kiindulópontja is lehet majd.
Magyar Gyermekbarát
hetenként megjelenő folyóirat volt, első száma
Kolozsvárott jelent meg 1843. január 3-án. A
folyóirat 1844. december 31-én szűnt meg. Mindegyik
száma 16 oldalból állt, és a szerkesztő
minden félév végén tartalomjegyzéket
készített az abban az évben megjelent cikkekből.
Az első magyar ifjúsági folyóiratot Szilágyi
Ferenc szerkesztette.
Szilágyi elsőségét
azonban sokan megkérdőjelezték, Seelmann Károlyt
tartva a magyar ifjúsági folyóirat-irodalom első
nagy alakjának. Kristóf György 1938- ban megjelent
cikkében1
azonban rámutat arra, hogy Seelmann csak lefordította a
Leipziger Wochenblatt für Kinder című folyóirat
első két évfolyamát, majd ezeket később
kiadta egy kötetben2.
Seelmann Károly a Wochenblattot nem szó szerint
fordította, hanem rövidítve, azért, hogy a
költségeket a legteljesebb mértékig
csökkenteni tudja. A könyvet Bánfinénak, az
erdélyi gubernátor feleségének dedikálta,
aki maga bízta meg Seelmannt a folyóirat
lefordításával. Tehát, mivel Seelmann
Károly műve „csak”
németből való folyóirat-fordítás,
amit rövidítve, könyv formájában adott
ki, ezért tekinthetjük a Szilágyi által
szerkesztett folyóiratot az első magyar ifjúsági
folyóiratnak.
Szilágyi Ferenc
1797. április 14-én született Kolozsvárott.
Tanulmányait is szülővárosában végezte,
ezután nevelő lett, és tanítói állásban
költészetet tanított. Bécsbe, majd Genfbe
ment tanulni, és a kolozsvári egyetemen lett tanár.
Nemcsak a Magyar Gyermekbarátot szerkesztette két évig,
ezen kívül az 1841. január 5-én indult Múlt
és Jelen és a Hon és Külföld című
folyóiratok szerkesztője is volt. A Múlt és
Jelen politikai lap volt, a Hon és Külföld pedig
leginkább irodalmi és tudományos. Szilágyi
az évek múlásával egyre inkább
népszerűtlenebb lett, egy idő után már csak 200
előfizetővel rendelkezett. Kolozsvári tanári állását
1848-ban vesztette el politikai elvei miatt. Elmenekült
Erdélyből, és a Magyar Hírlap3
című újságot indította meg, amit egészen
1852-ig szerkesztett. 1857 és 1861 között
középiskolai fő-
felügyelőként működött.
1862-től haláláig (1876) tudományos
munkásságának szentelte magát.
Érdekesség, hogy munkatársak hiányában a Magyar Gyermekbarát folyóiratban valamennyi cikket feltehetően maga Szilágyi írta. A kor szokásainak megfelelően az író(k) nem tüntették fel nevüket tanulmányuk végén, így a tényleges azonosítás lehetetlen.
A folyóirat programját a szerkesztő a gyermekekhez és a szülőkhöz intézi:
„E magyar fiú és leánygyermekek számára közrebocsájtott folyóirat célja szívet nemesítő, értelmet fejlesztő, ébresztő, gyönyörködtetve oktató olvasást adni kezükbe. A folyóirat anyaga általjában erkölcs, historia, földleírás és természet köréből lesz véve.”4
A Magyar Gyermekbarátban megjelent cikkek leginkább erkölcsi mondanivalót hordoznak, ezen kívül találunk közöttük természettudományi, illetve történelmi tárgyúakat is. A történelmi tárgyú cikkek közül kiemelkednek a magyar, s elsősorban az erdélyi történelemmel foglalkozó cikkek. Azonban a szerző nem hanyagolja el a külföldi történelmet sem, azt kiemelkedő személyiségeken keresztül mutatja be. Általában minden szám végén olvasható egy – egy rejtély („rejtvény”), amire a szerkesztő választ várt, és esetleg egy – egy bölcs mondás, illetve erkölcsi gondolatok. A cikkek ilyen arányú szerepeltetéséből az a következtetés vonható le, hogy az író elsődleges célja nem az oktatás, hanem a nevelés volt, és tudatosan törekedett az ifjúság erkölcsi nevelésére.
A folyóiratban a cikkek címe pontosan utal a tartalomra, ezzel is megkönnyítve a gyermekek számára a tájékozódást. A címek általában egyszavasak, tehát tömörek és rövidek. Érdekes megemlíteni csak érdekességképpen egy – egy cikknek címét, így ezzel is bizonyíthatjuk előbbi állításunkat. Az erkölcsi mondanivalót hordozó cikkek közül ki lehet emelni például a hazaszeretetről való oktatást5, a Jó tét és halála6, az Anyai szeretet7, a Szülék iránti szeretet szép példája8 című olvasmányokat. Különösen érdekes, hogy a szerző(k) a cikkekben keverik a különböző szempontú tanításokat, ezzel is színesebbé téve az olvasmányokat. Ez jelenik meg az összes erkölcsi tárgyú tanításban, ahogy már az előbbiekben említettük, így az író az élet lehetőleg gyermekközeli példáin keresztül tanít. Ezt láthatjuk például a Barackok című történetben9 is, ahol az alaptörténet igen egyszerű és hétköznapi. A középpontban három testvér van, akik kapnak egy – egy barackot, és az olvasmány azt vizsgálja, hogy melyikük használja fel a legjobban a saját barackját. A történet úgy kezdődik, mint egy reális mese, ám túlságosan tanítói jellege nem teszi a gyermek számára lehetővé, hogy mint a tényleges mesékben belehelyezkedjen a főhősök szerepébe, s ő maga is velük együtt gondolkodjon és döntsön. Ez a jellemvonás igaz majdnem az összes olvasmányra is. Igaz, hogy mindenki számára érthető helyzetekből indul ki, de a tanítói szándékot túlságosan közvetlenül alkalmazza, néhol már – már tudományos fejtegetéseket alkalmaz a szerkesztő.
Fontos kiemelni azt, hogy az újságban szereplő történetek pszichológiai szempontból teljesen alkalmazkodnak a gyermek korához, hiszen ahogy megfigyelhetjük, a történetek nem tartalmaznak már csodás, illetve varázslatos elemeket, csak reális helyzeteket.
Történelmi
tárgyú cikkeket is elég nagy számmal
találhatunk, azonban ezek mennyiségileg meg sem
közelítik az etikai tárgyú olvasmányok
számát. Ide sorolható például az
I. Andrásról és I. Béláról,10
a nándor-
fehérvári győzelemről11
szóló cikk. Érdekesen ötvözi a szerző
az etikai nevelést a történelmi oktatással
az igazságszeretetről szóló cikkében,12
amiben Nagy Sándor történelmi alakjából
és tetteiből indul ki, s mutat be egy fontos értéket.
Ezt a fontos jelenséget már Rousseau Emiljében
is megfigyelhetjük. Rousseau is hangsúlyozza azt, hogy az
erkölcsi nevelés akkor a leginkább célravezető,
amikor életközeli helyzetekben zajlik és a másik
módja pedig az, amikor a gyermek nagy történelmi
személyiségek életútjairól,
illetve tetteiről olvas. A melegről és a hidegről szóló
tanításban13
keveredik a fizikai, kémiai illetve pszichológiai
megközelítés.
A természettudományi tárgyú cikkek sorába sorolandók például az angolnáról,14 a vámpírról,15 a jácintról,16 a vörösbegyről,17 szóló tanulmányok. Megengedett a tanulmány elnevezés, mert ezek a cikkek kimerítő részletességűek, s gyakran egy egész adathalmazzal szolgálnak az adott élőlényről.
Nyelvezetére az egyszerű nyelvhasználat a jellemző. A szerző a lehető legegyszerűbb szavakat és kifejezéseket használja, hogy így tegye minél érthetőbbé a többnyire erkölcsi mondanivalót tartalmazó cikkeit, azonban később az egyszerű nyelvezet ellenére is túlságosan tudományossá válnak a cikkek. Tehát stílus tekintetében a szerző keveri a tudományos és a közérthető stílust, és a cikkek olvasása során megfigyelhető, hogy egyre inkább a tudományos stílust tartja majd szem előtt. Tehát a stílus tekintetében konzervatív a szerző, de ha a cikkek tárgyát vizsgáljuk, az erős ingadozás ellenére haladó vonásokat is felfedezhetünk. Szilágyi a folyóirat indulásakor még törekedett arra, hogy minden száma színes és érdekes legyen, s ez a törekvésnek a megvalósítása egyre inkább háttérbe szorult. Ha azonban a számokat nemcsak önmagukban, hanem például a féléves repertoárt vizsgáljuk, abban az esetben helyénvaló az a kijelentésünk, hogy a lap a cikkeknek színes repertoárját vonultatta fel.
Tehát összefoglalva a folyóirat értékelésénél figyelembe kell venni azt a tényt, miszerint Szilágyi cikkei konzervatívak voltak, mert gyakran felnőtteknek szóló tudományossággal íródtak. Ugyanakkor észre kell venni azt az igyekezetet is, amire Szilágyi törekedett ám nem tudott mindig tudatosan megvalósítani, és itt találunk igazán ingadozást szerkesztői teljesítményében. Az induló lap első számai meglepően színesek és témában gazdagok voltak. Azonban nem jelenthetjük ki teljesen azt sem, hogy a hónapok múlásával a folyóirat egyértelműen és csakis negatív fejlődési tendenciát mutat. Megfigyelhető, hogy a számok szerkesztése nem egyenletes. Van olyan szám, amikor egyetlen egy történet jelenik meg az egész újságban, vagy egy – egy történet nem fejeződik be egy számon belül, hanem azt a szerző folytatásokban közli, esetleg egy sokkal későbbi számban, mint egyedüli cikket. A szakirodalomban ismert az az álláspont, mely ezt az egyenetlen szerkesztői magatartást tartja a Magyar Gyermekbarát megszűnési okának.18
Ehhez vizsgáljuk meg röviden az 1844–es év 1. félévének számait. Ez tehát a legutolsó évnek az első féléve. A cikkek a következőképpen alakulnak:
Az első négy számban (01.01.,01.09.,01.16.,01.23) felváltva találhatunk természettudományi, erkölcsi és történelmi tárgyú cikkeket. Az ötödik szám (01.30) azonban csak egy cikket tartalmaz, A perzsák története címmel. Az ezt követő két szám (02.06.,02.13) megint sokféle témájú. A február 20-i szám egyetlen egy cikket tartalmaz, címe: Nemes és polgár. A következő négy szám (02.27.,03.05.,03.12.,03.19) megint többféle cikket tartalmaz, azonban itt a választék és a szóródás már nem olyan sokszínű. A március 26-i és az április 2-i cikkek kiemelkednek a többi közül, mert a 26-i öt cikke közül négy erkölcsi és egy történelmi tárgyú, a 2-i négy cikke közül egy történelmi és három erkölcsi tárgyú. A következő szám (04. 09.) két történelmi és egy erkölcsi témakörű cikket tartalmaz, majd az április 16-i három erkölcsi, egy vallásos és egy természettudományi cikket tartalmaz. Az ezeket követő nyolc utolsó számban megint nem olyan változatosak a cikkek, és ezekben a számokban egyenként már csak kettő – három cikk található. A nyolc szám összesen tíz erkölcsi, hét történelmi és négy természettudományi cikket tartalmaz, és mindezeken kívül egy mesét. Ezeken kívül majdnem mindegyik szám tartalmazott rejtvényt, bölcs mondásokat vagy gondolatokat.
Tehát az állítás, hogy a lap előfizető-táborának csökkenése, majd később az újság megszűnése az idő múltával egyre inkább hanyatló szerkesztői munka következménye nem teljesen megalapozott.19 Az erkölcsi témájú olvasmányok általában közvetlen tanító jellegűek, mintegy tanulmányszerűek, de ugyanakkor teljesen mindennapi példákon keresztül magyaráznak. Mint már fentebb említettük, ezek a cikkek nem pusztán erkölcsiek, hanem keverednek benne a filozófiai és vallási megközelítések is, ezért nem választhatók el a cikkek teljes mértékben témájukat tekintve.
A folyóirat elemzésénél mindenképpen ki kell emelni Szilágyi Ferenc munkásságának hagyományteremtő jellegét. Lapja a kor szellemének megfelelően ismeretet terjesztett, nevelt és tanított. Elsőként úttörő a maga műfajában.
1 Kristóf György: Az első magyar ifjúsági folyóirat = Magyar Paedagógia 1938. 218-223.
2 Seelmann Károly: A jelesebb rendeken levő nevendék gyermekek jó móddal lehető taníttatásokra való Útmutatás vagy Gyermekek barátja. Lipsai 1176 beli kiadás szerént németből magyarra fordíttatott Seelmánn Károly, Károlyfehérvár Szabad Királyi Városának edgyik rendes Tanátsossa által. Első rész. Kolozsvárott és Szebenben. Nyomtattatott Hochmeister Márton Tsász. Kir. Dicast. Priv. Könyvnyomtató, 794.
3 A korszak sajtójáról a legjelentősebb összefoglalás: A magyar sajtó története I. szerk.: Kókay György. Bp. 1979.
4 Az idézetet közli: Kristóf György: Az első magyar ifjúsági folyóirat c. művében. = Magyar Paedagógia 1938. 221.
5 A hazaszeretetről. = Magyar Gyermekbarát 1844. jan. 1.
6 A jó tét és halála. = Magyar Gyermekbarát 1844. ápr. 23.
7 Anyai szeretet. = Magyar Gyermekbarát 1844. febr. 6.
8 A szülék iránti szeretet szép példája. = Magyar Gyermekbarát 1844. febr. 6.
9 A barackok. = Magyar Gyermekbarát 1844. márc. 26.
10 I. András és I. Béla. = Magyar Gyermekbarát 1844. febr. 6.
11 A nándorfehérvári győzedelem 1440 –b. = Magyar Gyermekbarát 1844. ápr. 2.
12 Igazságszeretetről. = Magyar Gyermekbarát 1844. jan. 9.
13 A melegség és a hidegség. = Magyar Gyermekbarát 1844. márc. 19.
14 Angolna. = Magyar Gyermekbarát 1844. jan. 9.
15 Vampyr. = Magyar Gyermekbarát 1844. jan. 23.
16 A jáczint. = Magyar Gyermekbarát 1844. febr. 27.
17 A veresbegy. = Magyar Gyermekbarát 1844. febr. 27.
18 Az álláspontot Kristóf György képviseli Az első magyar ifjúsági folyóirat című munkájában. = Magyar Paedagógia 1938. 222.
19 Az álláspontot Kristóf György képviseli Az első magyar ifjúsági folyóirat című munkájában. = Magyar Paedagógia 1938. 222.