13. évfolyam 1. szám
A. D.
MMXII

Fejes János – Kőszeghy Miklós:
Rajtunk a Vízözön – Egy ősi történet új funkcióban?

 

 

I. Bevezetés

A mítoszok újra feldolgozása a modern kultúra egyik legújabb és egyre népszerűbbé váló jelensége, melynek kutatására a tudománynak több figyelmet kellene szentelnie. A 20. század közepén kialakuló New Age és „új vallási mozgalmak” megjelenésével az antik világ kultúrája új értelmezést nyert a jelen kor embere számára.[1]

A New Age gondolati körének alapja egy asztrológiai megfigyelés: a 2000. évvel belépünk a Vízöntő csillagjegy korszakába, amely a mozgalom támogatói szerint nagy változásokat fog hozni a világ életében. Az embereket e gondolatkör szerint egyfajta új öntudatra fogja ébreszteni az új korszak, amely alapján a világ sokkalta összefüggőbb részletekből áll, az ember többre hivatott, mint amit eddig tett. Ez a többre való elhívatás, többlet képességeket is feltételez, melyekhez különféle módszerekkel lehet eljutni, ezek kutatása és kialakítása a New Age legfontosabb következménye, a rengeteg féle „új vallási mozgalom”. A New Age inkább jelenség, mint ideológia, mert túlságosan szerteágazó, az irányzatban nem tapasztalható semmi jele valamiféle egységes „dogmatika” meglétének. Társadalmi hátterét a szekularizáció, a keresztény egyházak hatalmának és jelentőségének ledöntése, a korábban ismert és elismert gyökerek megtagadása, újra értelmezése biztosítja Európában és az USA-ban.[2]

Mára a New Age, főként a nyugati világban nem csak egy elkülönülő réteg vallási mozgalma, hanem a mindennapok része. Lényege minden esetben a kultúra bizonyos fokú kritikája. Fontos elem a New Age teória és praxis kialakításában a nyugati ezotéria, misztika és okkultizmus, amely segítségünkre lehet a társadalom megjavítására, azonban nem új keletű, hanem régen háttérbe szoruló jelenség a nyugati társadalomban.[3] Az újonnan fellelt szimbólumok pedig rengeteg régi-új jelentést tartalmaznak.[4]

Nem véletlen tehát, hogy a New Age elterjedésének időszakában, (az elmúlt néhány évtized) a mitológiai témájú kulturális termékek (irodalom, film, zene, képzőművészet) egyre nagyobb teret kaptak. Elegendő, ha csak a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő Tolkien műre, a Gyűrűk Urára gondolunk, amely az 1950-es években jelent meg, azonban valódi sikert a mozifilmek megjelenésével napjainkban érhetett el. Másik ilyen példának az amerikai rémtörténet irodalom egy kiemelkedő alakját, Howard Philips Lovecraftot[5] és irodalmi hagyatékát vehetjük elő, amely még korábbi, az 1930-as években összeállt korpusz, szintén reneszánszát éli ma, nagyobb sikerrel, mint amit életében elért a szerző.

Mindkét – a nagy forgatagból kiragadott – példa esetében látnunk kell, hogy irodalmi örökségük sajátos nézőpontú mitológiai kompilációként értelmezhető,[6] amely módszer rendkívüli divatjával találkozhatunk jelenkori kultúránkban. Valamint, ahogy azt fentebb említettük, mára a New Age már a mindennapok része, nem szükséges New Age követőnek lenni ahhoz, hogy valaki e gondolatkörrel érintkező témával foglakozzék. Így ez az a pont, ahol elhelyezhetjük jelen cikkünk tárgyát a mai nyugati világ eszmei palettáján. Egy metal zenei album jelen írásunk témája, amelyben az Ószövetségből ismert Vízözön történet újraértelmezésével találkozunk.[7]

Két nézőpont az alapja írásunknak: egyrészről fontos számunkra a bibliai hagyomány, maga az ószövetségi szöveg, amely alapján az Orphaned Land zenekar megírta saját Vízözön értelmezését, illetve egy esztétikai háttér, amely szövegelemzéssel közelíti azokat az ehhez a témakörhöz kapcsolódó gondolatokat, melyeket az album hordoz.

Első körben tehát a Vízözön történettel kapcsolatos bibliatudományi nézőpontot mutatjuk be érintőlegesen, majd röviden reflektálunk a metal zene történetére, hogy megértsük, milyen miliőből nőtt ki az a zenekar, és az az album, amellyel foglalkozunk, ezután következik a szövegek elemzése, majd a következtetések levonása.

 

II. A bibliatudomány nézőpontja

A Vízözönről szóló történet alighanem egyike a legismertebb ószövetségi elbeszéléseknek. Teológiai és művelődéstörténeti jelentősége egyaránt óriási, így érthető, hogy jelen esetben nem túlzás azt állítani: a kérdésnek könyvtárnyi irodalma van.[8] Jelen írásunkban azonban nem lehet célunk sem a teljes Vízözön problematika áttekintése, sem pedig a teljes szakirodalmi anyagról való referálás. Figyelmünket inkább arra szeretnénk összpontosítani, hogy a művelődéstörténet hatalmas folyamában ez a téma, és így ez a szöveg is, folytonosan mozgásban volt. Új impulzusok recepciójával bővültek ki a vízözönről szóló szövegek Palesztinában és Mezopotámiában egyaránt, hogy aztán maguk is újabb változatok kiindulópontjaivá váljanak.

A kutatás a szöveget (Gen 6:9-9:29[9]) alapvetően két irányból közelítette meg. Az egyik magát a szöveget vizsgálta minden különösebb művelődéstörténeti kitekintés nélkül. Így is akadt anyag bőségesen, hiszen Noé története a Tórán belül megfigyelhető Jahvista (J) és Papi (P) réteg megkülönböztetésének egyik klasszikus helye volt. Nemcsak az istennevek váltakozásában lehet lemérni azt, hogy éppen melyik forrás beszél, hanem egy sor dubletten (eső, vagy felső és alsó vizek eláradása okozza-e a vízözönt, hány pár állatot visz be Noé a bárkába, hányszor száll be stb.) is.[10] Ezzel kapcsolatban a kutatás mára jószerivel mindent elmondott, feltéve persze, ha valaki elfogadja a Tóra felosztásának ezt a tudományos modelljét.

Legalább ilyen érdekes a szöveg vizsgálatának másik, a történet Biblián kívüli kapcsolatait vizsgáló vonulata. Amióta ugyanis a mezopotámiai lelőhelyeken, a 19. század vége felé előkerültek az első, a Vízözön történetét tartalmazó táblák, valóságos sokkot váltottak ki a bibliatudomány művelőiből. A Gilgames-eposz[11] XI. táblája, az Atrahaszisz-eposz[12] vagy a Bérossos-töredékek,[13] de említhetnénk a Ziuszudráról szóló, töredékesen fennmaradt sumer szöveget is, mind azt mutatták, hogy a történet a bibliai változat megszületésénél sokkal régebben is létezett már.[14] Hogy melyik szövegből mi került át a Biblia verziójába, azt elég biztosan lehet tudni ma már.[15] A mi kérdésfelvetésünk számára azonban ennél is fontosabb maga a tény: a szüzsé, a Vízözön története már akkor mozgásban volt, amikor a bibliai verzió megszületett.

Izrael és Mezopotámia (nevezzük így, minden további birodalmi pontosítás nélkül) viszonya minden olyan korban, amikor találkoztak egymással, ambivalens volt. A politikai ellentétek és a birodalmi jellegű alávetettség mellett lehetetlen nem észrevennünk – különösen a Vízözön szüzsé kapcsán – a kulturális átvétel nyomait. Ám az Izraelbe érkező mitológiai anyag teljes domesztikációja nem történt meg. Helyette az anyag részleges domesztikációjáról szokás beszélni, arról, hogy Izrael, az Ószövetség kultúrája igen alaposan átszűrte a kívülről, esetünkben Babilóniából érkező impulzusokat. Erre a legjobb példa Noé, azaz a Vízözön-hérosz alakja, akit a Bibliában látható formájában több ok miatt is izraeli invenciónak kell tartanunk. Részben neve miatt, részben pedig a megmeneküléséhez szorosan kapcsolódó etikai felhang (Noé azért élheti túl a Vízözönt, mert igaz ember) okán. Azt is felvetette a kutatás, hogy a Vízözön előtti emberiség romlottságának ábrázolása egyfajta Babilon-kritikának is felfogható, amely a P-redaktor kritikai álláspontját is tükrözi. A szöveg tehát már születése pillanatában is mozog, hiszen egyes részei reakciónak foghatók fel, olyan intellektuális és vallásos válasznak, amelyet Izrael a babiloni kultúra egyik kulcsfontosságú szövegére adott. Mindez természetesen a szöveg végső variációjára nézve lehet csupán igaz minden korlátozás nélkül. Bár megfontolandó, hogy Palesztinában a Gilgames eposz bizonyára ismert volt már az Amarna-korban is, amint ezt a híres, Megiddóból előkerült Gilgames-töredék is bizonyítja. És ez a mozgás később sem állt meg. Maga az Ószövetség ugyan meglepően keveset reflektál a Vízözön-történetre (vö.: Ézs 54:9-10, Tob 4:12), de az ószövetségi kánon lezárása után a recepció folyamata mozgásba lendül, és tulajdonképpen máig tart. A qumráni közösségben témaként szerepel a történet,[16] és a rabbinikus irodalom is sokat foglalkozik vele. Ez utóbbi főleg abból az aspektusból, hogy a Vízözönhöz vezető emberi bűnök főként szexuális természetűek lehettek.[17] A téma az ókori keresztény teológiai írók számára is fontos volt, ám őket nem a szöveg előtörténete izgatta, sokkal inkább a hozzá fűzhető allegorikus értelmezések.[18] Ehelyütt érdemes talán Augustinus értelmezését felidéznünk,[19] amely szerint Noé bárkája az Egyházat jelképezi. Aki felszáll az Egyház bárkájára, az megmenekül, s része lehet az örök üdvösségben. A recepció folyamata mozog tovább, előre, egészen addig, hogy a közelmúltban megjelent konferenciakötetben a Vízözön-történet recepciójáról szóló tanulmányok közül a leghosszabbat egy pszichoanalitikus szakember írta.[20] Miért éppen ma állna meg ez a folyamat, ha már több mint 3000 éve tart, amióta Szin-leqe-uninni, babilóniai írnok hozzáillesztette a Gilgames-eposz óbabiloni változatához a Vízözön történetet?[21] És miért maradna ki ebből a folyamatból a modern idők kulturális életének bármelyik szelete?

 

III. Orphaned Land – Mabool

III/1. A zenekar

Történetünk modern kori fonalát 2004-ben vesszük fel, mikor is megjelent Izraelben a cikkünk tárgyát képező album. Hogy megértsük ennek jelentőségét és körülményeit, röviden 1991-ig kell visszatekintenünk, a zenekar megalapításának évéig. Ebben az évben fogott össze ugyanis öt fiatal zsidó férfi[22] Petah Tikva kibbucában,[23] hogy a korszak metal zenei szellemiségéhez igazodó izraeli metal színteret alapítson meg.[24] Kezdeti érdeklődésüket természetesen a korszak európai és észak-amerikai trendjei határozták meg, ami a zenei oldalt érinti. Első két nagylemezük (Sahara és El Nora Alila)[25] hangzásvilágát egyértelműen az extrém metalnak nevezett színtér egyik legkülönlegesebb és legkevesebb elismerésnek örvendő műfaja a doom metal határozta meg, annak is a death metallal kevert brit alfaja (doom-death metal).[26]

Hogy el tudjuk helyezni a nagy trendek világában az Orphaned Landet, illetve a fenti zenei kifejezéseket, nagyon röviden utalnunk kell arra a hosszú és szövevényes folyamatra, amelyet a metal zene kialakulásának és evolúciójának nevezhetünk. A kezdet kezdetét, amikor is az első lépés megtörtént a metal zene kialakulása felé, 1969-re tehetjük, amikor Birminghamben, angol földön megalakult a Black Sabbath zenekar. Első, 1970-es Black Sabbath című nagylemezük máig a heavy és minden egyéb metal zene alapköve. A blues és progresszív rock elemekből elkészített, ám sokkal agresszívabb, több elektronikus torzítást tartalmazó album nevezhető a kiindulópontnak.[27] Meg kell említeni, hogy ekkor nem egy, hanem azonnal két új zenei irányzat született. Az első, a már említett heavy metal,[28] a másik pedig a doom metal.

A két zenei stílus ettől a ponttól kezdve külön fejlődési utat járt be. Míg a heavy metalra kezdettől fogva a gyorsabb tempók, az agresszívabb megszólalás és esetenként a sebesség orientáltság a jellemző, addig a doom metal mindig is sajátos lassúságával azonosítható. A heavy metal a későbbiekben hosszú differenciálódási perióduson ment keresztül. A ’70-es évek második felére ismertté vált zenei irányzat első vérfrissítése történt meg, az előbb említett sebességorientált hozzáállás létrejöttével. Máris két irányzatra bomlott a heavy metal: maradt a traditional-nak nevezett régi, illetve az új New Wave Of British Heavy Metal (N.W.O.B.H.M.).[29]

A következő változás a ’80-as évek elején történt meg, szintén az angoloknál, ebben az esetben azonban Newcastle volt a „forradalom” központja. Az 1981-es Welcome to Hell és az 1982-es Black Metal című nagylemezeivel a Venom zenekar megalapozta az extrém metalnak[30] nevezett színteret. Zenéjük az eddigiektől eltérő üzenetet és zenei összetételt fogalmazott meg. Előtérbe kerültek az okkult, pogány és sátáni témák a szövegekben, mindezt megfelelő zenei köntösbe csomagolva, gyakran csak a közvélemény felkorbácsolása céljából, nem pedig megalapozott hitelvekből kiindulva.[31]

Ebben a rendkívül koncentrált két lemezben tehát megszületik a thrash, a black és a death metal alapgondolata is, amelyeket később külön színterek vittek tökélyre. A zenei stílusok neve előjel, amely utal annak milyenségére is.[32] A thrash metal első két fellegvára Németországban és az USA-ban, California államban jött létre (előbbi a teuton thrash metal színtér utóbbi pedig a Bay-Area thrash metal színtér).[33] A black metal két hulláma számunkra most kevésbé fontos, így csak az említés szintjén foglalkozunk vele. A black metalra mindig jellemző az okkult és pogány témák kutatása és feldolgozása, nem elfelejtvén a rengeteg sátáni és romantikus felhangot, amelyek ezekből áradnak. Két fontos hullámát különböztethetjük meg a kérdéses (1990-es évek eleje) időszak kezdetéig. Az első hullám a ’80-as évek közepétől tombol egész Európában,[34] míg a második főként Norvégiában fejtett ki fontos hatást a ’90-es évek elején.[35]

A death metal kezdeti történetében is két fő színtér játszik fontosabb szerepet: a Florida-félsziget és Svédország.[36] A közben szinte feledésbe merült doom metal színtér felfrissülése is a death metal térnyeréséhez kapcsolódik (nem szabad elfelejtenünk, hogy hiába vannak fontos regionális színterek, minden esetben nemzetközileg is gyorsan elterjedt zenékről beszélünk, a kialakulásuk helye csak alaptípusuk meghatározását segíti). 1989 és 91 között az Egyesült Királyság területén létrejött ugyanis három rendkívül fontos, korszakalkotó zenekar, akik az általuk kedvelt doom metalt a death metal jegyeivel felruházva kezdtek el zenélni. Ez a hármas (az ún. „Peaceville Three”)[37] az az alapvető élmény és hatás, amely az Orphaned Land kezdeti zenéjét meghatározta.

Zenetörténeti bevezetőnk után röviden foglalkozzunk még a zenekar történetével is, mielőtt a szövegek elemzésébe kezdenénk. Az 1991-es megalakulásuk után első hangzóanyaguk 1993-ban látott napvilágot The Beloved’s Cry címmel,[38] amelynek dalai jelentették első, korábban már említett nagylemezük (Sahara) gerincét is. Az első hangoktól kezdve áthatja zenéjüket saját kultúrájuk és a szomszédos országok zenei hagyományának lenyomata, amely miatt nevezhetjük őket az ún. oriental metal[39] kitalálóinak is. Az első albumon megkezdett oriental doom-death metal irányvonal maradt a meghatározó második nagylemezükön is (lásd fentebb: El Nora Alila). Már ezeknél a kezdeti megnyilvánulásoknál is egyértelmű üzenetet találunk, amelyet a későbbiekben a zenekar tökélyre fejlesztett: mindaz, amit Ábrahám vallásokként ismerünk, tulajdonképpen ugyanazon az igazságon nyugszik, így modern korunk kétségbeejtő közel-keleti helyzetét is újra kellene értékelni.[40]

A következő nyolc évben az Orphaned Land elhallgatott. Egészen 2004-ig semmiféle értékelhető információ nem került nyilvánosságra a zenekarról. A siker, amit elértek mind hazájukban, mind a környező muszlim országokban, nem tűnt el. Ez 2003-ban újra inspirálta a zenekart, amely elvezet minket 2004-es mesterművük, a Mabool megjelenéséig.[41] Ezen lemezzel tulajdonképpen világhírnevet szerzett a zenekar, turnéival bejárva Európa szinte minden országát.[42] Zenéjük megmaradt ugyan a kezdeti oriental hangzásnál, azonban annak alapja egy sokkal érettebb, inkább progresszív megszólalás. Legutolsó, 2010-es kiadványuk, a The Neverending Way of ORwarriOR[43] is ezt vitte tovább. Szövegeik programja az évek alatt nem változott, csak kiforrottabbá vált, melynek motivációiról és céljairól volt szerencsénk elbeszélgetni a zenekar gitárosával, Matti Svatizkyval. Ennek a beszélgetésnek mélyebb elemzésébe a fentiekben említett nagylemez szövegei kapcsán fogunk betekinteni. Nézzük most a Mabool-t!

 

III/2. Mabool: The Story of The Three Sons of Seven

Az első és legfontosabb kérdés a Mabool albummal kapcsolatban, amelyet megfogalmazhat az olvasó: mitől oly jelentős ez a kiadvány, hogy tudományos cikk születhessen szövegvilágáról? A válasz rendkívül egyszerű, ám korántsem kézenfekvő: a Mabool nem más, mint az Ószövetségből ismert Vízözön történet parafrázisa.[44] Ahogyan azt látni fogjuk, egészen mesés, magával ragadó és különleges feldolgozás ez, amely nem mentes az aktualizáló értelmezéstől sem. Mielőtt a szövegekről konkrétabban beszélnénk,[45] röviden az album zenészgárdájával és szerkezetével kell megismerkednünk. A lemezen hallható felállás a következő: Kobi Farhi, ének, Yossi Sa’aron, gitár, oud, baglama saz, bouzuki, Matti Svatizky, gitár, Uri Zelcha, basszusgitár, Eden Rubins, zongora és billentyűsök, Avi Diamond, dobok, Avi Agababa, egyéb ütős hangszerek, Shlomit Levi, ének.[46]

Az album 12 dalt tartalmaz, ezek sorrendje a következő: 1. Birth of the Three (The Unification), 2. Ocean Land (The Revelation), 3. The Kiss of Babylon (The Sins), 4. A’salk, 5. Halo Dies (The Wrath of God), 6. A Call to Awake (The Quest), 7. Building the Ark, 8. Norra El Norra (Entering the Ark), 9. The Calm before the Flood, 10. Mabool (The Flood), 11. The Storm Still Rages Inside, 12. Rainbow (The Resurrection).

A dalok címei és sorrendje már önmagában előrevetíti a tematikát és a hangsúlyokat. Amint az majd az elemzésből is kiderül, az egész koncepció szempontjából fontosabb a Noénak adott jóslat a világ pusztulásáról, mint a megmenekülés lehetősége. A Vízözön fenyegető közelségét és erejét hívatott a lemez borítója is bemutatni, nem kifejezetten a tenger színeit felvevő vihart ábrázolván. A továbbiakban dalról-dalra haladva szeretném felderíteni azt a rendkívül összetett és színes szimbolikai rendszert, amit a szövegíró Kobi Farhi alkalmazott a történet újragondolása során.

Birth of The Three (The Unification): Az első felcsendülő tétel az első hangoktól kezdve megadja az egész album alaphangulatát, amelyet leginkább a monumentális jelzővel illethetünk.[47] Az első versszak megismertet minket a történet későbbi főszereplőivel. Három személyről van ez esetben szó, akiket hetedik leszármazottként említ a szöveg. Amint láthatjuk, és még látni fogjuk, bár rengeteg az utalás Noéra és a bibliai eredetű történetre, a szöveg mégsem nevezi nevén sehol sem az ismert szereplőt. Ennek miértjére írásunk utolsó szakaszában térünk vissza. Tehát az említett hetedik leszármazott kezdetben egy személy volt, azonban három részre osztatott, és ezek állatok alakját öltötték: Kígyó, Sas és Oroszlán.

A következő három versszak közelebbi képet mutat e szereplőkről. Mindhárom személyt beazonosíthatjuk, mint az Ábrahám vallások egy-egy reprezentánsát. Az első, a Kígyó a zsidóságot testesíti meg (Dávid csillaga az attribútuma, állata pedig nehustánnal hozható kapcsolatba),[48] a Sas az iszlámot (félhold és kard), kiemelve az iszlám etikai háromszögét,[49] míg az Oroszlán a kereszténységet (jelképe a kereszt). A következő versszak e három eredeti összetartozását és későbbi szétválasztatását idézi fel, beszúrva azt a megállapítást, amely szerint nincs lehetőségük az újraegyesülésre.

A folytatásban értesülünk arról, hogy ellene tettek ennek a törvénynek (ti. nem egyesülhetnek újra), amely miatt büntetést kaptak, azonban létezik egy prófécia, amely alapján kaphatnak felmentést a büntetés alól, mely büntetés a bűnös föld eltörlésének lehetőségét is magában foglalja. Rövid utalás következik Jób történetére, amely szerint a Háromnak ugyanúgy kell bűnhődnie, mint Jóbnak, amely bűnhődést/teherviselést egy másik képtársítással Krisztus áldozatához tesz hasonlatossá. Ezzel a lépéssel szemtanúi lehetünk a továbbírás folyamatának, hiszen a két külön jelentőséggel bíró történet és motívum közös nevezőre jut.

Hármójuk szövetsége tehát útnak indul, hogy cselekedjen az emberiségért, és elvigyék a várható pusztulás hírét, ez azonban a saját döntésük, ők kívánják megmenteni az emberiséget. Ezen a ponton már érezhetjük az eredeti történettől való elhajlást (nem csak a Három személyiségében), hiszen ott Noé Istentől kapja a figyelmeztetést, itt pedig mintha rajta kívül álló cselekvők tennék ezt meg.[50] A dal záró versszaka már előrevetíti a későbbi katasztrófát, esőt és vihart, tüzet és jeget mutat, illetve visszacsatol a kezdéshez, mintha ennek a bekövetkező büntetésnek az előjeleként született volna és osztatott volna három részre ama bizonyos hetedik leszármazott.

Ocean Land (The Revelation): a sorban a második dal folytatja a megkezdett történet elmesélését. Továbbra is a felvezetés szakaszában járunk, amely címében rendkívül sűrítetten vetíti előre a tartalmat: a Vízözön ígérete hangzik el, amely látomás formájában küldetik el. De nézzünk mélyebben itt is a sorok közé! A színről-színre látás élményét juttatja eszünkbe az első versszak kezdése, amely a tisztánlátás mögött sejlő igazság súlyát is azonnal a hallgatóra zúdítja: a világ egy óriási sírgödörré válik.

A második strófából kiderül az is, hogy a beszélő nem más, mint a korábban megismert Három, akik számára megérkezett a jóslat. A továbbiakban ennek részletezését hallhatjuk/olvashatjuk: az ember szülőhelye, a világ el fog pusztulni, s e pusztulás bekövetkeztéig nincs hátra már sok idő, megjelenik ennek a meghosszabbítására való vágyakozás is. Említést tesznek a Hármak arról is, hogy mivel emberként születtek újjá, ez tovább fokozza a helyzet súlyosságát. A zárás pedig Isten mindenhatóságát említi meg, amelyben jeleket küldő erejét helyezi a szöveg előtérbe.

The Kiss of Babylon (The Sins): A fent említett két szövegből megismerhettük a történet alaphelyzetének egyik részét: Három mennyei követet, akik az emberiség sorsát szívükön viselik, valamint Isten haragját és annak beteljesítésére való ígéretét. Haragjának oka azonban még nem ismeretes a hallgató előtt, így a harmadik dal – amely szintén beszédes című – vezet el minket ennek megértéséhez.

Az első versszakban egy elsötétülő világ tárul elénk, amelyben az ember bűnt követett el, olyan bűnt, amiért a végzet rövidesen utol fogja érni. Ezt azonban a Három igyekszik megelőzni. Ismerjük tehát már Isten haragját, azonban, hogy pontosan mi is váltotta ki, arra csak most, jelen dal második versszakában derül fény. Az Ószövetségből ismert, tipikusnak mondható bűnökkel találkozunk, melyeket azonban a Vízözön története nem említ tételesen. A legsúlyosabb bűn olyan istenek követése az emberek részéről, akik vért, kifejezetten gyermekvért kívánnak áldozatul. Rendkívül nehéz és érzékletes képpel holtan aláhulló madarakként ábrázolja a szöveg az így elveszített emberi lelkeket.

A második versszak narráció jellegű kijelentését folytatja a Három által előadott tényközlés a harmadik és negyedik strófában, amelyek szerint a földön körben mindenütt bűnt látnak, amelyet egy kígyó mérges csókjához köt a szöveg, talán utalván az eredendő bűn kérdésére. Fiak gyilkolják le atyáikat, magukon viselik Káin jelét.[51]

Babilon[52] felemelkedése a másik fontos „bűntörténet”, amit megemlít  a szöveg, hozzátévén azt, hogy az angyalok bukása is nagyban hozzájárul a föld bűntől telítetté válásához. A szöveg zárásában pedig egy héber nyelvű szakasszal találkozunk, amelyben a Jeruzsálemből és a Szent Földről száműzött személy fájdalmát társítja a kétségbeesett Háromhoz, akik szintén nem térhetnek vissza a mennyek országába. A címmel összevetve tehát a szöveg sokkal beszédesebben (mármint az ószövetségi szövegnél részletesebben) tárja elénk a bűnöket, szinte katalógusba rendezvén őket. Ezzel végre megértheti a hallgató/olvasó, mik is azok a sarokpontok, amikkel az ember a földön kivívta Isten haragját.

A’salk: A sort folytató negyedik tétel mind hangzásában, mind szövegében megtöri az album eddig látott folytonosságát. Akusztikus darabról van szó, Shlomit Levi lágy keleti női énekével, amely nem folytatja a történetet. Könyörgő imát hallhatunk itt, amely autentikus forrásból táplálkozik, Shalom Shabazi rabbi költészetét felhasználván.[53] Kontextusunkban mint az Isten könyörületéért könyörgő Három szózataként értelmezhető szöveg.

Halo Dies (The Wrath of God): A történet az előző, interludiumként felfogható dal után folytatódik. Az eddigiekben már megismerhettük a történet főszereplőit, az emberek pártfogóit, a Hármat, megismerhettük Isten szándékát, a Vízözön ígéretét, megismerhettük a bűnöket, amelyek elkövetései miatt Isten megharagudott. De csak most, az ötödik dalban szólal meg maga az Úr is, hogy a föld pusztulásáról beszéljen. Ahogyan látni fogjuk, az egyéb bibliai történetekre való utalások legnagyobb számban ebben a tételben csendülnek fel. Haladjunk azonban sorban: a kezdés egy eredeti idézet a héber Bibliából,[54] amely a világ bűnössé és erőszakossá válásának felelevenítését célozza meg. Az első angol nyelvű versszak visszacsatol az előző dalhoz, újabb rövid szózat Istenhez.

Nem egyértelmű, hogy kicsoda a következő három versszak beszélője, mindenesetre biztosan olyan személy, aki Isten közeléből származik. Röviden összefoglalja az emberiség bűnösségét újra: az emberiség hátat fordított a Harag Istenének. Következik a harag és büntetés előre vetítése, szintén ez ismeretlen beszélő által: mindenki erőszakos halált fog halni a földön (mint ahogy Ábel is azt halt Káin kezétől), tüzet, vihart és vizet említ, és ezt az isteni rendelést még a Háromnak is követnie kell.

Ezt követően egy hosszabb versszak erejéig maga az Isten szólal meg. Megerősíti az eddigiekben sejtésként és ígéretként elhangzó dolgokat: a tüzet, a vihart, a világ pusztulását. Nem elemezzük most végig egyesével a képeket, bár mindegyik rendkívül közvetlen és érzékletes. A büntetési tételek nagy része ismerős a Biblia más szakaszaiból: előkerül a szülés fájdalmának kérdése[55] és a mindeneket felégető tűz.

A sötétség beköszönte után újra az ismeretlen beszélő folytatja a büntetés részletezését: először kijelenti, hogy Isten dühe ellen értelmetlen küzdeni, hiszen mindig igazságos. Ezután a bűnök okát is felfedi: az embert félrevezette az örök „Megtévesztő”, vagyis a Sátán. Röviden utal újfent Jóbra és a megpróbáltatásokra, amiket kiállt, valamint Ádámra és gyengeségére. A záró versszak újfent bibliai idézet, amellyel keretbe foglalja a történéseket a szöveg szerzője, hiszen itt sokadjára találkozunk az emberiség bűnösségével.[56]

A Call to Awake (The Quest): Mondhatjuk akár azt is, hogy az előzőekben ismertetett öt dal képezi a bevezetést a történethez. Látomások és jelenések sorozata vezet el minket ehhez a ponthoz, amikor a Három végre cselekvésre szánja el magát. A Három közül a Kígyó szólítja társait cselekvésre, hogy az embereket bűnbánatra bírják, ezzel talán elkerülhetővé téve a csapásokat, amik várhatóak. Amikor az emberekhez beszélnek, elsődlegesen az idegen, pogány istenek imádatát hozzák fel számukra, mint súlyos bűnüket. Kijelentik a növekvő tömegnek, hogy nem azért jöttek, hogy halálukon örvendjenek, hanem hogy megmentsék őket, hitüket és birodalmukat. A hallgatóság azonban nem hisz nekik, és elüldözi a Hármat, nem hallgatván intésükre. Az események tehát láthatóan felgyorsulnak a 6. dal elérkezésével. A Vízözön történetét a továbbiakban is követi, nincs ez másként a következő dalban sem.

Buliding the Ark: A bárka megépítésére való felszólítást elmesélő dal egyike a legkülönlegesebb momentumoknak az albumon. Két nagyobb szakaszra kell felosztanunk, amelyek nyelvileg és előadásmódban is elkülönülnek egymástól. Az első és egyben hosszabb szakaszt kórus és szóló énekes adja elő felváltva, szövege pedig latin, amely a Vulgataból kölcsönzi szavait. E hosszú versszak koherens egészet alkot, azonban nem folyamatos idézet a latinra fordított Ószövetségből, hanem kiemelt részletek, melyek a legfontosabb információkat hordozzák a történet folyama szempontjából.[57] Az idézetek sorrendje a következő: Gen 6:12, 6:14, 6:11, 6:19, amelyek esetenként nem is teljes versek, csak legfontosabb szakaszaik. A 6:12-ben a föld romlottságát emlegeti újra a szöveg, a 6:14 a bárka megépítését és paramétereit tartalmazza, a 6:11 röviden visszautal ismételten a világ kárhozott voltára, folyamatosan hangsúlyozva annak jelentőségét, a 6:19 pedig az élőlények begyűjtésének parancsát idézi fel. Ez az idézetsor különösen érdekes, ha arra gondolunk, hogy a zenekar zsidó származású, ennek ellenére az Ószövetség keresztény latin fordítását alkalmazza üzenete kifejtéséhez.[58]

A második, rövidebb szakaszban újra Kobi Farhi hangja csendül fel, újra angol nyelven. Ez a rész értelmezhető akár válaszaként is, amelyben egy pontosan körül nem határolható személy Istent ismeri el urának. Nehéz megállapítani ki lehet a beszélő, ha a szöveg eddigi következetességét figyelembe vesszük (valamint azt, hogy Noé neve sehol nem jelenik meg, illetve amit Noé cselekszik az Ószövetség szerint, azt is a Három teszi, akiknek a szószólója már korábban is a Kígyó volt), gondolható, hogy a Kígyó dicsérő énekéről lehet szó, amelyet két társa nevében mond el. Ezek szerint Isten nem csak, hogy az ő uruk, hanem vesszője és botja megvigasztalja őket és vezeti kezüket. Egyértelműen érezhető, hogy a Zsolt 23:4-ben olvasható formulákra játszik rá tudatosan a szerző.[59]

Nora el Nora (Entering the Ark):[60] Az album egyetlen teljesen héber nyelvű dala a nyolcadik a sorban. Dallamrendszerét egy autentikus egyiptomi népdaltól kölcsönözték,[61] szövegét viszont már a zenekar alkotta. Ahogy már korábban, az A’salk esetében láttuk, ez a tétel sem vezeti tovább a történet fonalát, sokkal inkább hangulatteremtő/fokozó szerepe van. Az A’salk esetében egy segélykiáltást hallhattunk, itt azonban egy himnusszal állunk szemben, amelyet (ahogyan az alcím is utal rá) a bárkába belépő emberek énekelnek, dicsérvén Istent, aki mindent teremtett, mindenek ura, és törvényt (Tóra) ad az embernek, segítvén őt a helyes élet felé haladni.

Mabool (The Flood): A Nora el Nora himnusza után egy hangulatfokozó átvezető dallal találkozunk, a The Calm Before the Flood képében, amelyet nem kísér szöveg, így a történet a tizedik, Mabool (The Flood) című tétellel folytatódik. Az első versszak újfent idézet a héber Bibliából,[62] mint egy utolsó előtti felvezetés[63] a Vízözön előtt. Az utolsó felvezetés az angol folytatásban történik, amelyben rövid összefoglalást hallhatunk az eddigiekről: a prófétákról, akik megkapták Istentől a jóslatot és feladatot, hogy terjesszék azt az emberek között, majd hogy építsék meg a bárkát.

A harmadik, rövid, háromsoros versszak már a vihart festi meg előttünk, amelyben villámok cikáznak, és olybá tűnik, hogy maga a Pokol nyílt meg az egekben. Ezt a képet újabb (héber) idézet erősíti meg bennünk,[64] tovább fokozva a már amúgy is felfokozott hangulatot. A folytatás a vihar által okozott pusztulás és rettenet megjelenítője, amelyben az emberiség halála, és haláltusájában a bűnbánat momentuma is feltűnik. A versszak zárása azonban furcsán bizakodó és lemondó egyszerre: a kárhozatra ítélt embereknek azt kívánja, lássák meg az igazságot, és térjenek meg saját, pogány isteneikhez.

A genezisi történet rendjéből kilépve egy későbbi idézet folytatja az ítélet hirdetését,[65] amely egyben az utolsó héber szövegrészlet a műben. A fennmaradó három versszak az égből alázúduló vizek hatását tárja elénk. Három igazán érdekes motívum tűnik fel e három versszak közül az elsőben: a Vízözön mindent romba döntő erejét Róma feldúlásához, Éva árulásához és a boszorkányok máglyájának tüzéhez hasonlítja. Az első két eseményt azonos sorban olvashatjuk, látható, hogy mindkettő olyan horderejű kataklizma a vallás és világtörténet szempontjából, amelyek még érzékletesebbé teszik Isten haragjának erejét. A boszorkányokra vonatkozó szakasz pedig ennek a súlyos katasztrófának a tisztító hatását hivatott felidézni, amely szerint hiába pusztult el a világ, van még lehetőség az élet újrakezdésére. A világ újrarendeződése és Isten második teremtő munkája (a következő versszak) után azonban a zárás sötétebb képet fest (záró versszak): röviden érezhetjük azt a kétségbeesést, amelyet a bárkán utazók érezhettek. Istenben való bizalmuk és erejétől való félelmük azonban egyetlen percig nem lankad.

The Strom Still Rages Inside: A történet elmesélésének utolsó szakasza a rendkívül beszédes és sokatmondó tizenegyedik dal. Az első és harmadik versszak a vihar tombolását részletezi utolsó alkalommal. A korábban említett kétségbeesettség érzését Jónás példájával erősíti meg, illetve a vihar hosszára is utal (negyven nap és negyven éjjel). A közbeékelt fél versszak két sorával visszautal a vihar kezdetére, amikor a bárka a víz szintjével együtt felemelkedett. A negyedik szakasz segélykiáltásként hangzik fel a bárkából, amelyben a magukat elveszettnek érző emberek segítségért kiáltanak Istenhez, hogy elárvult életüket mentse meg.

A dal záró versszaka talán a legmegindítóbb momentum az egész album felfokozott és érzelmektől telített forgatagában: kórus (talán az angyalok kara) szól Istenhez, hogy vezesse a kiválasztott túlélőket szárazulatra. A történet záró szava pedig, lezárva az angyalok imáját és az elbeszélést, az ismert Amen formula. Az utolsóként felcsendülő, tizenkettedik Rainbow (The Resurrection) szavak nélkül idézi fel az ismert befejezést, címében egyesítvén egy ószövetségi jelképet (szivárvány) és egy keresztényt (feltámadás).

 

III/3. Oral History

A történetet tehát megismertük, ahogyan az Orphaned Land „megénekelte” a fent elemzett tizenkét dalban. A rendkívül gazdagon újragondolt történet azonban nem egyszerűen csak egy feldolgozás. Motivációik és a zenekar bemutatásakor említett mögöttes gondolatok azok, amelyek miatt igazán jelentős és érzékletes művet mondhat magáénak a zenekar.

Ahogyan azt már a fentiekben is említettük, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy volt lehetőségünk elbeszélgetni a zenekar egy tagjával kifejezetten a Mabool-ról és üzenetéről,[66] amelyet összevetve a szövegekkel és elemzésükkel, rövidesen kiviláglik a zenekar zenei programja. Az összképet és a végső benyomásokat tekintve, ismervén a zenekar eredetét és múltját, elmondható, hogy zenéjük alapvető programja a három Ábrahám vallás ökumenizmusának hirdetése. Meglátásuk szerint ez a három vallás egymástól mai helyzetében rendkívüli módon különbözik, azonban ha valaki mélyebben beleássa magát mondanivalójukba, etikájukba és jelképeik rendszerébe, egyértelműen láthatja, hogy az alapvonalak azonosak.

Ha pedig az alapvonalak azonosak, tehát közös eredetre vezethetőek vissza, akkor értelmetlen és szükségtelen a három vallás híveinek egymás ellen harcolniuk. Ez a kérdés a mai Izraelben (amely politikai és vallási síkokat egyaránt érint) égető és rengeteg problémát okozó jelenség, amely a vallásokat nem egymás elfogadása, hanem az ellenségeskedések kiélezése felé vezeti el. Ebben a forgatagban azonban adott egy zenekar, amelynek rajongó tábora az iszlám országokból ugyanúgy rekrutálódik, mint a metal zene „hagyományos” szülőföldjéről, Európából. Mi ennek az oka?

Talán az egyik legfontosabb jellemzője a zenekarnak, amely segít megérteni üzenetük terjedésének gyorsaságát és népszerűségüket, az maga a művészeti, zenei közvetítés. Ahogyan a fentiekben is láthattuk, virtuóz szinten válogatja és fésüli össze a szöveg már az első soroktól kezdve a három vallást, ott és úgy megérintve azok híveit, hogy a közöttük lévő rokonságot meg sem kérdőjelezi senki. Ezt a képet tovább színesíti és élénkíti az, ha felidézzük az 1996 és 2004 közötti hiátusból kivezető eseményt: az alapvetően jövőképpel nem rendelkező zenekar énekese, Kobi Farhi az internetnek köszönhetően üzenetet kapott egy muszlim rajongótól, aki türelmetlenül várta volna a következő Orphaned Land lemezt. Hogy a zenekar iránti hűségét tanúsítsa, fényképet is csatolt, amelyet saját Orphaned Land tetoválásáról készített.[67] Ez a zenekar számára nem jelenthetett mást, mint hogy munkájuk nem csak sikeres, de szükséges is.

Fontos azonban azt is leszögezni, hogy az Orphaned Land bármilyen elveket hirdet is, sosem avatkozott bele nyíltan az izraeli politikai életbe – talán ez is hozzájárult sikerükhöz, hiszen így megfelelő távolságot tartva, de mégis közvetlenül tudnak szólni célközönségükhöz, megőrizve önnön hitelességüket is. Céljuk tehát a három nagy vallás közös vonásainak bemutatása a közönség számára, közelebb hozni üzenetüket a nem vallásosak számára és békét hirdetni az egymással ellenséges oldalak felé. Pozitív hozzáállásuk sikere, nemzetközi kiadójuk (Century Media) támogatásán is mérhető, hozzájárulva a zenekar hírének terjedéséhez.[68]

Zárógondolataink előtt még reflektálunk a Mabool-ra és jelentőségére. Szemünk láttára és fülünk hallatára bontakozott ki egy történet, amelyet mindannyian ismerünk a keresztény európai kultúrában, mégis sokkal inkább egy olyan oldalát domborította ki számunkra a szerző, amelyet, ha modern világunkra aktualizálunk, akkor új hatástörténeti rétegekkel frissül fel a történet. Akár Izrael, akár a globális világ felől nézzük, bármelyikünk átérezheti azt a rémületet, amelyet a világban bekövetkező katasztrófák okoznak. Az alapréteg ráadásul, ahogyan láttuk korábban is, sok kultúra által ismert történet, éppen ezért mondhatni univerzális üzenettel bír mindenki számára (ez az az indok, amely miatt a szerzők választása erre az ismert szüzsére esett).

Az aktualizálás számára pedig fontos, hogy a történet hőse ne Noé legyen, hanem olyan figurák (a vallások reprezentánsai), akikhez mi magunk és a zenekar is kötődik. Innen szemlélve az a kavalkád, amellyel a szövegekben találkozunk, máris sokkalta egyszerűbb és tisztább: adott a világ, amely folyamatosan forrong, és adottak benne az emberek. A problémák megoldását lehetséges, hogy egy „modern Vízözön” fogja elhozni, ebben a helyzetben viszont az egyes embernek kell lennie a hősnek, aki végül megmentheti a világot a pusztulástól. Rendkívül aggasztó, mégis könnyedén befogadható üzenet ez, amely gondolkodásra sarkallja a hallgatót.

Mindemellett a fentiekben említett vallási ökumenizmus az album szerkezetében is jelen van, nem csak a szövegekben. A zsidóság felé való elkötelezettségüket egyértelműen jelzi a Héber Bibliából vett idézetek sora és mennyisége. Azonban a jelképek mellett találkozunk a szövegben a kereszténység reprezentálásával a Vulgata alkalmazásában, míg az iszlám világát a Nora el Nora egyiptomi dallamvilága idézi fel. Ebből is látszik, hogy a zenekar a három vallást egyenlő elbánásban részesítve közvetíti üzenetét.

Fontos azonban elmondanunk azt is, hogy az Orphaned Land nem egy vallási zenekar. Elveik és tételeik, amelyeket megfogalmaznak nem csak egy felvett pózt mutatnak a nagyobb siker reményében (főként, ha arra gondolunk, hogy az ilyen típusú vallási/vallásos hozzáállás inkább távol áll a metal zene világától, mint közel hozzá), sokkal inkább egy mélyebb megértést hordoz, amely sikerrel hozhat közelebb egymáshoz kultúrákat és embereket.

 


IV. Befejezés

Éppen ötven esztendeje annak, hogy Vermes Géza, az intertestamentális judaizmus történetének világhírű, magyar származású kutatója elsőként fogalmazta meg téziseit a bibliai szövegek fejlődéstörténetével kapcsolatban a rewriting („újraírás”) terminus megalkotásával. A terminust ezt követően hosszú ideig afféle általános hatású csodaszerként használta mindenki, megmagyarázva vele, hogy miként változhatott egy bibliai szüzsé az ószövetségi kánon lezárulása után, bizonyos esetekben akár még előtte is. Később e terminust is elérte végzete, egyre többen kritizálták túlságosan szerteágazó tartalma, valamint csaknem minden esetben történő felhasználása okán. A kutatók egy része sosem fogadta el, s helyette a más jelentésárnyalatú Fortschreibung („továbbírás”) terminust használták. Jelen írás keretei közt nem feladatunk eldönteni e régóta húzódó terminológiai vitát, és azt sem merjük kockáztatni, hogy megjósoljuk akár a rewriting, akár a Fortschreibung terminus jövőjét. Azt azonban határozottan gondoljuk, hogy az Orphaned Land albuma cseppben a tengerként rámutat egy ma zajló, aktuális, és ugyanakkor vallástörténeti szempontból rendkívül érdekes folyamatra.

Az album dalszövegeit tanulmányozva határozott benyomásunk, hogy itt a bibliai Vízözön-történetnek egy igen sajátos újragondolásával, ha úgy tetszik „újraírásával”, esetleg „továbbírásával” állunk szemben. Az album kiindulópontja ugyanis minden kétséget kizárólag a Vízözön-történet ószövetségi verziója, annak minden ókori keleti áthallásával együtt. A zenekar tehát nem a mitologéma mezopotámiai megfogalmazásainak valamelyikét veszi alapul, hanem érthető kötődés okán a bibliai verziót. Ezzel meghatározza azt a pontot, ahol kapcsolódni kíván a múlthoz. Ám a szöveg kezelésében olyan mértékű szabadságot mutat, amely szinte már a legelső pillanatban szétfeszíti a bibliai történet kereteit. Ez a fajta szuverén szüzsé kezelés leginkább két ponton ragadható meg. Egyfelől ott, hogy az albumból – elég meghökkentő módon – kimarad Noé alakja. Márpedig láthattuk, hogy minden ilyen jellegű történetnek kulcsmomentuma, hogy szerepel benne egy hérosz, aki személyében biztosítja a Vízözön utáni életet. Egy ilyen szereplő kihagyását azonban önmagában még afféle posztmodern kivagyiságnak, vagy a New Age által gerjesztett szellemi különcködésnek is lehetne értékelni, ám a másik momentum világosan mutatja, hogy az Orphaned Land esetében sokkal többről van szó. Az albumon végigvonuló, az Ábrahám-vallások megbékélését vizionáló beállítottság ugyanis egy ennél fontosabb elemre is rámutat. Véleményünk szerint nem az a fontos, hogy a jelen politikai helyzetben mekkora esélye van egy ilyen megbékélésnek, vagy, hogy az adott vallások közt mekkora mértékben lehetséges gondolati közeledés. Döntő jelentőségűnek inkább az attitűdöt látjuk. Adott egy teljesen modern, aktuális cél, a Könyv vallásainak összebékítése, vagy legalábbis egy ilyen irányba tett lépés. És a zenekar ehhez a teljesen modern kihíváshoz használja fel az ősi történet erősen átfogalmazott variációját. Hiszen az eredeti történet abban az Ószövetségben található, amely mindhárom megcélozni kívánt vallás számára szent könyv.

Az albummal kapcsolatban elmondható, hogy egy jól felkészült (zene és szöveg tekintetében egyaránt), rendkívül körültekintő és pozitív gondolatokat közvetítő zenekarról és a világ minden táján sikeres albumról kell a Mabool esetében beszélnünk, amely több szempontból is kiemelkedő. Korunk metal zenei trendjeihez igazodva felelevenít régen elfeledett, vagy mára már kisebb jelentőséggel rendelkező vallási-mitologikus témákat, ezeket ráadásul professzionális szinten teszi, nem csupán öncélú érdeklődésből, hanem mélyebb, emberközeli okok felsorakoztatásával. Hasonló szempontból mind a négy nagylemezük rendkívül jelentős mű, a maga nemében, amellyel Izrael metal zenéje fel tudott nőni Európa és az Egyesült Államok hasonló érdeklődésű és hasonló elismertségű csapataihoz.

Mindezek alátámasztására álljon itt egy idézet a zenekar honlapjáról, amelyet a fenti oldalak tükrében teljes mértékig elfogadhatunk: „Évtizedeken keresztül, minden próbálkozás, amely Izrael és az arab világ kibékítésén fáradozott volna, elbukott, és a halál által okozott veszteségek egyre magasabbra szöktek. Ahol a politikusok elbuktak, ott egy egyszerű metal zenekar, amely stílusát »zsidó muszlim metalnak« vagy »közel-keleti progresszív metalnak« hívja, elérte az elképzelhetetlent, és egyesítette az izraeli és arab embereket, minden kulturális, vallási, politikai különbségeik és konfliktusaik ellenére!” [69]

S ebben a pillanatban Noé ősi története új életre kél. Hogy hová tart az útja? Ezt e pillanatban senki sem tudja megmondani. Lehet, hogy az album e történet újrafeldolgozása számára egyszerre jelenti a kiindulópontot és a végállomást. De a modern vallástörténet számára épp az lehet a fontos, hogy létrejött egy bizarr konstelláció: egy metál zenekar rátalált egy ősi vallási szövegre. S ezért talán kimondhatjuk, hogy az igazán fontos vallási szövegek sosem kerülhetnek a vallási eszmék múzeumába. Nem, sokkal inkább Mihail Bulgakovnak van igaza: a kéziratok nem égnek el.

 

FÜGGELÉK

 

Matti Svatizky interview

 

1. First of all, I would like to ask You about the band: how have you come together? Have you considered about any preconception (musically and lyrically also) for your music?

– The band was formed in 1991 in Israel by 5 kids who wanted to play some music together. We were 15 to 17 years old, all metal music fans who wanted to have some fun, and of course, behind it was first of all our great love to music and our will to create something of ourselves. We played some pretty conventional things at first, but after a year or two we realized the difficulty of standing out of the crowd in the sea of bands out there, and started to take a different and original direction, which is to combine metal music with our own native folk music, and also take the lyrics into a more spiritual direction.

2. What is the primal message of your music? What is your purpose of making this kind of religious music?

– Well religion has many positive sides, but because of the multiplicity of religions and the different stories and messages they send, they become a separating element instead of an element that can bring people closer together. We think that the main core of all religions, especially the monotheistic ones, is quite the same, and when people understand that there are many similarities between what they believe in, they become more understanding and tolerant towards the other culture. Our main message is that people are basically the same, and there’s no need to fight over our beliefs.

3. Why are you working in the metal music era, why aren’t you work as civil activists or politicians to spread your message and aim your goals?

– I think that in order to be a politician you have to be a certain person with certain characteristics that none of us have, or want to have. We are musicians, and we concentrate on our art first of all. If our art can deliver also a message in order to make the world a better place even a little bit, so it’s our gain. But the truth is that musicians and artists in general have much influence about what people thing and how they live their lives, sometimes even more than politicians do. Our message comes from a clean place, a thing that politicians sometimes cannot afford.

4. How could you descibe your and the band’s religious beliefs? How do you make this to take place in your music?

– In general, you cannot call any of us a religious man. I think that kobi, our vocalist, is the closest to religion among us. He believes in god and is interested in the bible a lot. He’s really inspired by it. The other guys are quite free with their thoughts, not bounding them to this religion or that. I could say about myself that I am agnostic. I have considered the question of the existence of god a lot, and I still often do. I think that coming to a conclusion about it will be lying to myself, because these are questions that no one can really answer. One religion says that Jesus walked in the water, and the other says that Jesus was a fraud and a heretic. I mean, who knows who’s right? I think that they’re both wrong, just my hunch about things.

5. Do you represent a kind of political or social critics in your lyrics (I mean any critics against the politics of Izrael considering the diplomacy with the neighbouring countries, or against the social tendencies of the world)?

– We are Israelis, and we love our home and want to live here for the rest of our lives. Israel is a country like all others, it can sometime do right and sometimes wrong. I can’t say that I agree with Israel’s diplomacy all the time, but I definitely don’t think that Israel is an evil country that chases the weak minority on purpose. However, in our lyrics, we tend to not enter directly these political issues. There are many wrongs in the world, but with Orphaned Land we tend to focus more about only a part of them, and we succeed on bringing people closer together.

6. Why have you chosen the story of the flood for your 2004’s CD? What is the deeper message of this CD (linking back to question 5.)

– The flood is a great symbolic story, and it is also very universal. It exists in many cultures in different variations, and one cannot not wonder if there is a connection between all those stories. The story has a great moral value, and it speaks about cleansing the world of evil, so only the good will remain. We chose to bring our own variation of the story, from a unique and a different perspective. It is kind of a modern flood, like it is happening all over again in the different time and this time the heroes are not Noah and his sons, but others.

7. I would ask you about the symbols of the lyrics of Mabool: I can see, that the Three in the story are the representants of the Abrahamic religions. Why have you chosen them the symbols they bear (like the snake of magic, the eagle and the lion of wisdom).

– Well, all three religions contain elements of those three characteristics, but for each religion, in our eyes, one characteristic just stands out a little bit more out, so it was chosen to represent this religion. I guess that each characteristic could have been might as well be chosen for different religion and it would still make a lot of sense nonetheless.

8. Who is the seventh whose seven descendant was divided into three? And who is that seventh descendant (I guess Noah)?

– Well seven is a typological number. Many people consider it as a good luck charm, and the bible uses it a lot in many cases. There is also a reference to Iron Maiden’s album, “Seventh son of a seventh son”, and album which is in our eyes a milestone in metal music and we are all devoted Iron Maiden fans. But the 7th descendant is not Noah, because our story, though inspired by original story, does not involve Noah. The seventh descendant has been divided into 3 persons, who are the 3 heroes of the story, each representing another monotheistic religion.

9. In the lyrics of Mabool you never mention Noah by name, why?

– Well, like I said, Noah is not actually in there, even though his story is the influence behind our story.

10. Why have you decided to write some lyrics in latin? Is it a kind of original text, or your creation?

– In all our albums we sing in more than one language. Our primary language is English, but we also use Hebrew, Arabic, Yemenite, and yes, Latin. Because we use a style of music which involves instruments and melodies from many cultures, we also involve the native language of the cultures as well. Latin is often related to Christianity and the New Testament, so it was only appropriate to use it as well.

11. If my informations are good the song Norra el Norra is a kind of cover of an old egyptian folk song. How does it fit to the concept of Mabool?

– Well you’re partially right. The melody of this song is taken from an Egyptian song called “Samra ya Samra”, but the lyrics are Hebrew lyrics which have a Jewish religious context. In the concept of Mabool, this song is coming In the part where the heroes are entering the ark, and the song is a praise song they sing to god.

12. Do you plan to make an other conceptual and mytholgycal-religious cd in the future? What could the theme of it?

– Since Mabool we have already released one more album called “The neverending way of Orwarrior”, which is a concept story album as well, and it tells about the warrior of light. It is also a spiritual story, in is the much more abstract in its context than Mabool. The warrior of light is an abstract figure and the idea behind him is that he can represent each and anyone of us.

13. Are you interested in biblical archeology? Do you care about the biblical disciplines during writing of lyrics?

– Biblical archeology is kind of cool I think. You get all kind of perspective about the truth behind things, about what really happened on those times, about which of the story happened and which might have not happened. Archeology in general is a very important subject which sheds new lights about many things.

14. Do you receive any critics for your lyrics at Israel or at any part of the muslim and christian world?

– In most of the times we receive positive reactions from people. People see that our intentions are good and that we mean no harm, and judge as to the positive sides. However, there are always people that will look for the reason to fight, and they will find it. All we want to do is bring people closer together and bring some medicine into this sick world. We sometimes succeed, sometime don’t, it’s up to people to choose what side they are taking and how they look at things.

 

 

a cikk elejére,

 

a vissza a tartalomjegyzékhez,

 



[1] Jelen bevezető szakasz csak nagyon távoli igazodási pontokat kíván felvillantani a New Age töménytelen irányzata, és az általuk felelevenített/alkalmazott kulturális jelenségekből. Ezek egyik kardinális pontja az antik kultúrák iránti érdeklődés, de ez csak egy apró szelete e folyamnak. Ezek remek összefoglalását ld.: Gál Péter: A New Age keresztény szemmel. Abaliget, 1997.

[2] Brink, Serena: The New Age: A Modern Synthesis of Mysticism. In: Agenda, 1992. No. 15. (Women and Health.) 1992: 7-11. p.

[3] A nyugati világ és az okkultizmus történetének középkori aspektusához nyújt remek eligazítást: Le Roy Ladurie, E.: Montaillu – Egy okszitán falu életrajza. Bp., 1997. 440-460. p. Az itt olvasható megállapítások nagy része mutatis mutandis a történelem más korszakaira nézve is magában hordoz releváns információkat.

[4] Ennek kiegészítő folyománya a mitológia iránti érdeklődés, nem csak a New Age követői között. A mítoszok újfajta, individuális értelmezése a New Age számára (is) jelentős szimbólum értelmezés jelenségrendszerébe tartozik, amely – bár egy teljesen más aspektusban – jelen írás tárgyához is közelebb visz minket. Hanegraaff, Wouter J.: New Age Religion and Secularization. In: Numen, 2000. No. 3. (Religions in the Disenchanted World.) 288-312. p.

[5] Howard Phillips Lovecraft összes művei. I-III. köt. Szeged, 2001-2005.; Uő: Necronomicon: kitab al szif. Miskolc, 2003.

[6] Tolkien esetében a kereszténység előtti kelta és skandináv mitológia, míg Lovecraft esetében a hellenizmus előtti egyiptomi és mezopotámiai mitológia új értelmezésével van dolgunk.

[7] Cikkünk alapvetően nem bibliatudományi irányultságú, sokkal inkább modern kultúrakutatási trendekkel foglalkozik. Ebből következik a továbbiakban tapasztalható hangsúlyeltolódás is, illetve a bibliatudomány alapvetően alárendelt szerepe.

[8] A kérdéssel foglalkozó munkák száma csakugyan áttekinthetetlen. Az 1974 előtti termés nagy részét bárki kényelmesen megkeresheti a hatalmas méretű Genezis-kommentárban: Westermann, C.: Genesis 1-11. Biblischer Kommentar I/1. Neukirchen-Vluyn, 1983. (továbbiakban: Westermann, 1983.)

[9] Kérdés tárgya lehet természetesen, hogy hol húzzuk meg a történetet lezáró szöveghatárt. A 9. fejezet tartalmilag elválaszthatatlan a vízözöntől, noha a szöveg belső logikája szerint már azt követően játszódik.

[10] Ld. ezekhez: Westermann, 1983. 543-535. p. Ugyanezt a felosztást követi a modern Genezis-kommentárok túlnyomó többsége is. Pars pro toto ld.: Zimmerli, W.: 1 Mose 1-11. Die Urgeschichte. Zürich, 1984. (Zürcher Bibelkommentar Altes Testament 1.1.) (továbbiakban: Zimmerli, 1984.); Scharbert, J.: Genesis 1-11. Neue Echter Bibel 1. Würzburg, 1983.; Speiser, E. A.: Genesis. The Anchor Bible 1. Garden City, 1964.

[11] Sajnálattal kell látnunk, hogy az eposznak az akkád változatáról (legyen szó bár az óbabiloni vagy a Szín-leqe-uninni-féle változatáról, vagy akár e kettő összegyúrásáról) mindmáig nem készült olyan magyar fordítás, amelyet a tudományos kutatásban használni lehetne. Ilyen fordítás szerencsére a világon több is készült, ld.: Heidel, A.: The Gilgamesh-Epic and Old Testament parallels. Chicago, 1963.; George, A. R.: The Babylonian Gilgamesh Epic: introduction, critical edition and cuneiform texts. Oxford, 2003.; Maul, S.: Das Gilgamesch-Epos. München, 2005. A szöveg fejlődéstörténetéről jó áttekintést és tartalmi ismertetést nyújt könnyed stílusban (igaz, csekély terjedelemben) Sallaberger, W.: Das Gilgamesch-Epos: Mythos, Werk und Tradition. München, 2008. (továbbiakban: Sallaberger, 2008.) A komolyabb terjedelmű feldolgozások közül ld. Tigay, J. H.: The Evolution of the Gilgamesh epic. Philadelphia, 1982.

[12] Tudományos munkához használható magyar fordítás erről a szövegről sem készült. Ld. Lambert, W. G. – Millard, A. R.: Atra Hasīs: the Babylonian story of the Flood. Oxford, 1969. (továbbiakban: Lambert-Millard, 1969.)

[13] E töredék bonyolult történetéhez és rövid, tartalmi kivonatához ld. Lambert-Millard, 1969. 134-136. p.

[14] Csaknem költőien írja le a helyzetet: „Es kann kein Zweifel bestehen, dass die biblische Fluterzählung ein verhältnismässig junges Reis am Baum der Flutüberlieferungen des Alten Ostens darstellt.” (Zimmerli, 1984. 275. p.) A bibliai szöveg derivatív jellegére utal: Noort, E.: The Stories of the Great Flood: Notes on Gen 6,5-9,17 in its Context of the Ancient Near East. In: Interpretations of the Flood. Ed.: García Martinez, F. Leiden, 1999. 1-38. p., 4. p. is.

[15] Ld. ehhez bármelyik említett kommentár vonatkozó helyeit.

[16] Vö. García Martinez, F.: Interpretation of the Flood in the dead Sea Scrolls. In: Interpretations of the Flood. Ed.: García Martinez, F. Leiden, 1999. 86-108. p.

[17] Jó összefoglalást ad a problémáról: Bekkum, W. J. van: The Lesson on the Flood: mabbul in Rabbinic Tradition. In: Interpretations of the Flood. Ed.: García Martinez, F. Leiden, 1999. 124-133. p.

[18] Ld. ehhez első megközelítésként: Benjamins, H. S.: Noah, the Ark and the Flood in Early Christian Theology: The Ship of the Church in the Making. In: Interpretations of the Flood. Ed.: García Martinez, F. Leiden, 1999. 134-149. p.

[19] De Civitate Dei, XV,6.

[20] Vandermeersch, P.: Where will the Water Stick? Considerations of a Psychoanalyst about the stories of the Flood. Interpretations of the Flood. Ed.: García Martinez, F. Leiden, 1999. 167-194. p.

[21] Vö. Sallaberger, 2008. 70. p.

[22] Kobi Farhi (ének), Yossi Sa’aron (gitár/autentikus keleti pengetős hangszerek), Matti Svatizky (gitár), Uri Zelcha (basszusgitár), Sami Bachar (dob).

[23] Orphaned Land. In: Encyclopaedia Metallum – The Metal Archives. Online: http://www.metal-archives.com/bands/Orphaned_Land/2309. [2011. július.]

[24] Vö.: az interjú szövegével.

[25] Orphaned Land: Sahara. 1994. (Holy Records.); Orphaned Land: El Nora Alila. 1996. (Holy Records.)

[26] A dolgozat során a nemzetközileg alkalmazott zenei kifejezéseket fogjuk alkalmazni.

[27] Philips, William – Cogan, Brian: Encyclopedia of Heavy Metal Music. London, 2009. (továbbiakban: Philips-Cogan, 2009.) 3-9. p.; Nagy Balázs: Sírontúli melódiák. H.n. [Bp.], 2007. (továbbiakban: Nagy, 2007.) 11-17. p.

[28] Az elnevezés jelentése és eredete egyike a legvitatottabb kérdéseknek, amelyeket a heavy metal világával kapcsolatban szokás megfogalmazni. A természettudományok világából átvett kifejezés („nehéz fém”) jelzi egyrészről ennek az akkortájt új zenei áramlatnak a súlyosságát, amelyet először zenekritikusok aggattak a műfajra. Philips-Cogan, 2009. 3-4. p.

[29] Néhány jelentősebb példa a teljesség igénye nélkül: Iron Maiden (UK), Judas Priest (UK), Manowar (USA).

[30] A metal zene legszélsőségesebb ágazatait illetjük ezzel a gyűjtőnévvel. A teljesség igénye nélkül a legfontosabb alfajai: thrash metal, black metal, death metal, doom metal, gothic metal, folk metal, és ezek fúziós változatai, pl.: doom-death metal, folk-black metal.

[31] Nagy, 2007. 21. p.

[32] Az elnevezésekkel kapcsolatban itt is rendkívül sok vita és elmélet van. A thrash metal nevét kezdeti gyenge minőségű felvételeiről kapta, a black metal az említett Venom lemez után lett elnevezve, a death metal nevével kapcsolatban azonban két tézis is a köztudatban van. Az egyik szerint a floridai Death zenekar neve után jelent meg az elnevezés, a másik szerint azonban a Possessed zenekar Death Metal című demója után honosodott meg. Vö.: Philips-Cogan, 2009. 62-63. p.; Nagy, 2007. 58-63. p.

[33] A teutón thrash mai napig működő alapító hármasa: Destruction, Kreator, Sodom. A Bay-Are Thrash négyese: Anthrax, Megadeth, Metallica, Slayer.

[34] Nagy, 2007. 101-109. p. Fontosabb példák: Bathory (SWE), Celtic Frost (SWI) Mercyful Fate (DAN), Tormentor (HUN).

[35] Nagy, 2007. 109-111. p. Fontosabb példák: Burzum, Darkthrone, Emperor, Immortal, Mayhem.

[36] Philips-Cogan, 2009. 63-64. p.; Nagy, 2007. 58-59., 69-70. p. Fontosabb példák: Death (USA), Morbid Angel (USA), Obituary (USA), At The Gates (SWE), Dismember (SWE), Dark Tranquillity (SWE).

[37] My Dying Bride. In: Encyclopaedia Metallum – The Metal Archives. Online: http://www.metal-archives.com/bands/My_Dying_Bride/151. [2011. július.]

[38] Orphaned Land: The Beloved’s Cry. 1993. (Szerzői kiadás.)

[39] Minden olyan metal zenét játszó zenekar besorolható ebbe a kategóriába, amely (nagy trendtől függetlenül) keleti hangzással színesíti zenéjét. Fontosabb képviselői ma: Amaseffer (IZR), Arallu (IZR), Arkan (FRA), Melechesh (IZR), Mezarkabul (TUR).

[40] Vö. a szövegekkel: Orphaned Land Lyrics. In: Dark Lyrics. Online: http://www.darklyrics.com/o/orphanedland.html [2011. július.]

[41] Orphaned Land: Mabool – The Story of Three Sons of Seven. 2004. (Century Media Records.)

[42] Az egyik nagy példaképpel, a Paradise Losttal részt vettek egy közös turnén is. http://www.orphaned-land.com/dates.html 2011. július 29.

[43] Orphaned Land: The Neverending Way of ORwarriOR. 2010. (Century Media Records.)

[44] Röviden utalnunk kell rá, hogy az 1980-as évek végétől egészen napjainkig jellemző a világ metál zenéjére a vallási témák feszegetése. Ezek egy része a vallás ellen irányul, megtaláljuk annak védelmezőit is, azonban létezik egy, úgymond semleges irányvonal is, amely az antik és letűnt kultúrák iránti affinitásból fakad. Ezeknek a zenéknek a szövege elsősorban antik mitológiák, az antik világ és a benne zajló élet körül forognak. Ennek egy más szegmenséről ld. bővebben: Fejes János: Enuma Elish is rewritten. In: Kultúra és Közösség, 2011. 4. sz.

[45] A teljes szövegapparátus elérhető: Orphaned Land Lyrics. In: Dark Lyrics. Online: http://www.darklyrics.com/lyrics/orphanedland/mabool.html#1 [2011. július.]

[46] A csapatot kórus egészítette ki, a teljes névsort ld.: Mabool. In: Encyclopaedia Metallum – The Metal Archives. Online: http://www.metal-archives.com/release.php?id=32762. [2011. július.]

[47] Mivel írásunk tárgya nem egy kritikai recenzió készítése, így a zeneiséggel, a zene hangulati elemeivel bővebben nem fogunk foglalkozni.

[48] Num 21:4-9.

[49] Farooq, Mohammad Omar: Ethical Triangle of Islam. Taqwa, Ramadan and the Quran. The Triangular Link of Our Ethical System. In: Islami City. Online: http://www.islamicity.com/Articles/articles.asp?ref=IC0510-2830 [2011. július.]

[50] Vö.: Gen 6:13.

[51] Gen 4:15.

[52] Látható, hogy a szövegírója a népszerű interpretáció szerint Bábel tornyát Babilon városával azonosítja. Ennek tudománytörténeti kérdéseibe most nincs alkalmunk belemélyedni, bővebb információért ld. Kőszeghy Miklós: Bábel tornya Asszíriában? In: Theológiai Szemle, 1991. november-december. 344-347. p.

[53] Mabool. In: Encyclopaedia Metallum – The Metal Archives. Online: http://www.metal-archives.com/release.php?id=32762 [2011. július.]

[54] Gen 6:11.

[55] Gen 3:16.

[56] Gen 6:5-6.

[57] Vö.: Vulgata: a továbbiakban említett versek a Genesisből.

[58] Mindenképpen értékelhetjük ezt a szakaszt egy olyan gesztusnak, amely sokkalta mélyebben bevonja a kereszténység jelentőségét is a történetbe, mint az eddigiekben. Az összegzésben külön is visszatérünk erre a momentumra.

[59] Zsolt 23:4: „Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.”

[60] A dal szövegének fordításában nyújtott segítségéért ezúton szeretnénk köszönetet mondani Schrödl Ádámnak.

[61] Vö.: az interjú szövegét ld. a Függelékben. Ennek gesztusértékét is az összegzésben fogjuk közelebbről megvizsgálni.

[62] Gen 6:17.

[63] Jelen szövegben több alkalommal visszatérnek idézetek a héber nyelvű Ószövetségből, a történet előadása közben a megfelelő helyen csak lábjegyzetben jelezzük ezek pontos helyét.

[64] Gen 7:11.

[65] Gen 9:6.

[66] Az interjú teljes, eredeti angol verzióját ld. a Függelékben.

[67] Vö.: Kiadójuk, a Century Media által készített interjúja a zenekar énekesével. Megtekinthető a Century Media YouTube.com profilján két részletben. Online: http://www.youtube.com/user/CenturyMedia [2011. július.]

[68] Ld. a 2010-es The Neverending Way of ORwarriOR nagylemezhez készült promocionális fotósorozatukat, melyen a zenekar tagjai együtt láthatóak a három világvallást reprezentáló ruházatban. Orphaned Land web-site. Media. Online: http://www.orphaned-land.com/media.html [2011. július.]

[69] Orphaned Land web-site. Band. Online: http://www.orphaned-land.com/media.html [2011. július.]