13.
évfolyam 1. szám |
Fejes János – Kőszeghy Miklós: |
|
I. Bevezetés A mítoszok újra feldolgozása a modern kultúra egyik
legújabb és egyre népszerűbbé váló jelensége, melynek kutatására a
tudománynak több figyelmet kellene szentelnie. A 20. század közepén kialakuló
New Age és „új vallási mozgalmak” megjelenésével az antik világ kultúrája új
értelmezést nyert a jelen kor embere számára.[1] A New Age gondolati körének alapja egy asztrológiai
megfigyelés: a 2000. évvel belépünk a Vízöntő csillagjegy korszakába, amely a
mozgalom támogatói szerint nagy változásokat fog hozni a világ életében. Az
embereket e gondolatkör szerint egyfajta új öntudatra fogja ébreszteni az új
korszak, amely alapján a világ sokkalta összefüggőbb részletekből áll, az
ember többre hivatott, mint amit eddig tett. Ez a többre való elhívatás,
többlet képességeket is feltételez, melyekhez különféle módszerekkel lehet
eljutni, ezek kutatása és kialakítása a New Age legfontosabb következménye, a
rengeteg féle „új vallási mozgalom”. A New Age inkább jelenség, mint
ideológia, mert túlságosan szerteágazó, az irányzatban nem tapasztalható
semmi jele valamiféle egységes „dogmatika” meglétének. Társadalmi hátterét a
szekularizáció, a keresztény egyházak hatalmának és jelentőségének ledöntése,
a korábban ismert és elismert gyökerek megtagadása, újra értelmezése
biztosítja Európában és az USA-ban.[2] Mára a New Age, főként a nyugati világban nem csak egy
elkülönülő réteg vallási mozgalma, hanem a mindennapok része. Lényege minden
esetben a kultúra bizonyos fokú kritikája. Fontos elem a New Age teória és
praxis kialakításában a nyugati ezotéria, misztika és okkultizmus, amely
segítségünkre lehet a társadalom megjavítására, azonban nem új keletű, hanem
régen háttérbe szoruló jelenség a nyugati társadalomban.[3]
Az újonnan fellelt szimbólumok pedig rengeteg régi-új jelentést tartalmaznak.[4] Nem
véletlen tehát, hogy a New Age elterjedésének időszakában, (az elmúlt néhány
évtized) a mitológiai témájú kulturális termékek (irodalom, film, zene,
képzőművészet) egyre nagyobb teret kaptak. Elegendő, ha csak a fiatalok
körében nagy népszerűségnek örvendő Tolkien műre, a Gyűrűk Urára gondolunk,
amely az 1950-es években jelent meg, azonban valódi sikert a mozifilmek
megjelenésével napjainkban érhetett el. Másik ilyen példának az amerikai
rémtörténet irodalom egy kiemelkedő alakját, Howard Philips Lovecraftot[5]
és irodalmi hagyatékát vehetjük elő, amely még korábbi, az 1930-as években
összeállt korpusz, szintén reneszánszát éli ma, nagyobb sikerrel, mint amit
életében elért a szerző. Mindkét
– a nagy forgatagból kiragadott – példa esetében látnunk kell, hogy irodalmi
örökségük sajátos nézőpontú mitológiai kompilációként értelmezhető,[6]
amely módszer rendkívüli divatjával találkozhatunk jelenkori kultúránkban.
Valamint, ahogy azt fentebb említettük, mára a New Age már a mindennapok
része, nem szükséges New Age követőnek lenni ahhoz, hogy valaki e
gondolatkörrel érintkező témával foglakozzék. Így ez az a pont, ahol
elhelyezhetjük jelen cikkünk tárgyát a mai nyugati világ eszmei palettáján. Egy
metal zenei album jelen írásunk témája, amelyben az Ószövetségből ismert
Vízözön történet újraértelmezésével találkozunk.[7] Két
nézőpont az alapja írásunknak: egyrészről fontos számunkra a bibliai
hagyomány, maga az ószövetségi szöveg, amely alapján az Orphaned Land zenekar
megírta saját Vízözön értelmezését, illetve egy esztétikai háttér, amely
szövegelemzéssel közelíti azokat az ehhez a témakörhöz kapcsolódó
gondolatokat, melyeket az album hordoz. Első
körben tehát a Vízözön történettel kapcsolatos bibliatudományi nézőpontot
mutatjuk be érintőlegesen, majd röviden reflektálunk a metal zene
történetére, hogy megértsük, milyen miliőből nőtt ki az a zenekar, és az az
album, amellyel foglalkozunk, ezután következik a szövegek elemzése, majd a
következtetések levonása. II. A bibliatudomány nézőpontja A Vízözönről szóló történet alighanem egyike a
legismertebb ószövetségi elbeszéléseknek. Teológiai és művelődéstörténeti
jelentősége egyaránt óriási, így érthető, hogy jelen esetben nem túlzás azt
állítani: a kérdésnek könyvtárnyi irodalma van.[8]
Jelen írásunkban azonban nem lehet célunk sem a teljes Vízözön problematika
áttekintése, sem pedig a teljes szakirodalmi anyagról való referálás.
Figyelmünket inkább arra szeretnénk összpontosítani, hogy a művelődéstörténet
hatalmas folyamában ez a téma, és így ez a szöveg is, folytonosan mozgásban
volt. Új impulzusok recepciójával bővültek ki a vízözönről szóló szövegek
Palesztinában és Mezopotámiában egyaránt, hogy aztán maguk is újabb
változatok kiindulópontjaivá váljanak. A kutatás a szöveget (Gen 6:9-9:29[9])
alapvetően két irányból közelítette meg. Az egyik magát a szöveget vizsgálta
minden különösebb művelődéstörténeti kitekintés nélkül. Így is akadt anyag
bőségesen, hiszen Noé története a Tórán belül megfigyelhető Jahvista (J) és
Papi (P) réteg megkülönböztetésének egyik klasszikus helye volt. Nemcsak az
istennevek váltakozásában lehet lemérni azt, hogy éppen melyik forrás beszél,
hanem egy sor dubletten (eső, vagy felső és alsó vizek eláradása okozza-e a
vízözönt, hány pár állatot visz be Noé a bárkába, hányszor száll be stb.) is.[10]
Ezzel kapcsolatban a kutatás mára jószerivel mindent elmondott, feltéve
persze, ha valaki elfogadja a Tóra felosztásának ezt a tudományos modelljét. Legalább ilyen érdekes a szöveg vizsgálatának másik, a
történet Biblián kívüli kapcsolatait vizsgáló vonulata. Amióta ugyanis a
mezopotámiai lelőhelyeken, a 19. század vége felé előkerültek az első, a
Vízözön történetét tartalmazó táblák, valóságos sokkot váltottak ki a
bibliatudomány művelőiből. A Gilgames-eposz[11]
XI. táblája, az Atrahaszisz-eposz[12]
vagy a Bérossos-töredékek,[13]
de említhetnénk a Ziuszudráról szóló, töredékesen fennmaradt sumer szöveget
is, mind azt mutatták, hogy a történet a bibliai változat megszületésénél sokkal
régebben is létezett már.[14]
Hogy melyik szövegből mi került át a Biblia verziójába, azt elég biztosan
lehet tudni ma már.[15]
A mi kérdésfelvetésünk számára azonban ennél is fontosabb maga a tény: a
szüzsé, a Vízözön története már akkor mozgásban volt, amikor a bibliai verzió
megszületett. Izrael
és Mezopotámia (nevezzük így, minden további birodalmi pontosítás nélkül)
viszonya minden olyan korban, amikor találkoztak egymással, ambivalens volt.
A politikai ellentétek és a birodalmi jellegű alávetettség mellett lehetetlen
nem észrevennünk – különösen a Vízözön szüzsé kapcsán – a kulturális átvétel
nyomait. Ám az Izraelbe érkező mitológiai anyag teljes domesztikációja nem
történt meg. Helyette az anyag részleges domesztikációjáról szokás beszélni,
arról, hogy Izrael, az Ószövetség kultúrája igen alaposan átszűrte a
kívülről, esetünkben Babilóniából érkező impulzusokat. Erre a legjobb példa
Noé, azaz a Vízözön-hérosz alakja, akit a Bibliában látható formájában több
ok miatt is izraeli invenciónak kell tartanunk. Részben neve miatt, részben
pedig a megmeneküléséhez szorosan kapcsolódó etikai felhang (Noé azért élheti
túl a Vízözönt, mert igaz ember) okán. Azt is felvetette a kutatás, hogy a
Vízözön előtti emberiség romlottságának ábrázolása egyfajta Babilon-kritikának
is felfogható, amely a P-redaktor kritikai álláspontját is tükrözi. A szöveg
tehát már születése pillanatában is mozog, hiszen egyes részei reakciónak
foghatók fel, olyan intellektuális és vallásos válasznak, amelyet Izrael a
babiloni kultúra egyik kulcsfontosságú szövegére adott. Mindez természetesen
a szöveg végső variációjára nézve lehet csupán igaz minden korlátozás nélkül.
Bár megfontolandó, hogy Palesztinában a Gilgames eposz bizonyára ismert volt
már az Amarna-korban is, amint ezt a híres, Megiddóból előkerült
Gilgames-töredék is bizonyítja. És ez a mozgás később sem állt meg. Maga az
Ószövetség ugyan meglepően keveset reflektál a Vízözön-történetre (vö.: Ézs
54:9-10, Tob 4:12), de az ószövetségi kánon lezárása után a recepció
folyamata mozgásba lendül, és tulajdonképpen máig tart. A qumráni közösségben
témaként szerepel a történet,[16]
és a rabbinikus irodalom is sokat foglalkozik vele. Ez utóbbi főleg abból az
aspektusból, hogy a Vízözönhöz vezető emberi bűnök főként szexuális
természetűek lehettek.[17]
A téma az ókori keresztény teológiai írók számára is fontos volt, ám őket nem
a szöveg előtörténete izgatta, sokkal inkább a hozzá fűzhető allegorikus
értelmezések.[18]
Ehelyütt érdemes talán Augustinus értelmezését felidéznünk,[19]
amely szerint Noé bárkája az Egyházat jelképezi. Aki felszáll az Egyház
bárkájára, az megmenekül, s része lehet az örök üdvösségben. A recepció
folyamata mozog tovább, előre, egészen addig, hogy a közelmúltban megjelent
konferenciakötetben a Vízözön-történet recepciójáról szóló tanulmányok közül
a leghosszabbat egy pszichoanalitikus szakember írta.[20]
Miért éppen ma állna meg ez a folyamat, ha már több mint 3000 éve tart,
amióta Szin-leqe-uninni, babilóniai írnok hozzáillesztette a Gilgames-eposz
óbabiloni változatához a Vízözön történetet?[21]
És miért maradna ki ebből a folyamatból a modern idők kulturális életének
bármelyik szelete? III. Orphaned Land – Mabool III/1. A zenekar Történetünk modern kori fonalát 2004-ben vesszük fel,
mikor is megjelent Izraelben a cikkünk tárgyát képező album. Hogy megértsük
ennek jelentőségét és körülményeit, röviden 1991-ig kell visszatekintenünk, a
zenekar megalapításának évéig. Ebben az évben fogott össze ugyanis öt fiatal
zsidó férfi[22]
Petah Tikva kibbucában,[23]
hogy a korszak metal zenei szellemiségéhez igazodó izraeli metal színteret
alapítson meg.[24]
Kezdeti érdeklődésüket természetesen a korszak európai és észak-amerikai
trendjei határozták meg, ami a zenei oldalt érinti. Első két nagylemezük
(Sahara és El Nora Alila)[25]
hangzásvilágát egyértelműen az extrém metalnak nevezett színtér egyik
legkülönlegesebb és legkevesebb elismerésnek örvendő műfaja a doom metal
határozta meg, annak is a death metallal kevert brit alfaja (doom-death
metal).[26] Hogy el tudjuk helyezni a nagy
trendek világában az Orphaned Landet, illetve a fenti zenei kifejezéseket,
nagyon röviden utalnunk kell arra a hosszú és szövevényes folyamatra, amelyet
a metal zene kialakulásának és evolúciójának nevezhetünk. A kezdet kezdetét,
amikor is az első lépés megtörtént a metal zene kialakulása felé, 1969-re
tehetjük, amikor Birminghamben, angol földön megalakult a Black Sabbath
zenekar. Első, 1970-es Black Sabbath című nagylemezük máig a heavy és minden
egyéb metal zene alapköve. A blues és progresszív rock elemekből elkészített,
ám sokkal agresszívabb, több elektronikus torzítást tartalmazó album
nevezhető a kiindulópontnak.[27]
Meg kell említeni, hogy ekkor nem egy, hanem azonnal két új zenei irányzat
született. Az első, a már említett heavy metal,[28]
a másik pedig a doom metal. A két zenei stílus ettől a
ponttól kezdve külön fejlődési utat járt be. Míg a heavy metalra kezdettől
fogva a gyorsabb tempók, az agresszívabb megszólalás és esetenként a sebesség
orientáltság a jellemző, addig a doom metal mindig is sajátos lassúságával azonosítható.
A heavy metal a későbbiekben hosszú differenciálódási perióduson ment
keresztül. A ’70-es évek második felére ismertté vált zenei irányzat első
vérfrissítése történt meg, az előbb említett sebességorientált hozzáállás
létrejöttével. Máris két irányzatra bomlott a heavy metal: maradt a
traditional-nak nevezett régi, illetve az új New Wave Of British Heavy Metal
(N.W.O.B.H.M.).[29] A következő változás a ’80-as
évek elején történt meg, szintén az angoloknál, ebben az esetben azonban
Newcastle volt a „forradalom” központja. Az 1981-es Welcome to Hell és az
1982-es Black Metal című nagylemezeivel a Venom zenekar megalapozta az extrém
metalnak[30]
nevezett színteret. Zenéjük az eddigiektől eltérő üzenetet és zenei
összetételt fogalmazott meg. Előtérbe kerültek az okkult, pogány és sátáni
témák a szövegekben, mindezt megfelelő zenei köntösbe csomagolva, gyakran
csak a közvélemény felkorbácsolása céljából, nem pedig megalapozott
hitelvekből kiindulva.[31] Ebben a rendkívül koncentrált két
lemezben tehát megszületik a thrash, a black és a death metal alapgondolata
is, amelyeket később külön színterek vittek tökélyre. A zenei stílusok neve
előjel, amely utal annak milyenségére is.[32]
A thrash metal első két fellegvára Németországban és az USA-ban, California
államban jött létre (előbbi a teuton thrash metal színtér utóbbi pedig a
Bay-Area thrash metal színtér).[33]
A black metal két hulláma számunkra most kevésbé fontos, így csak az említés
szintjén foglalkozunk vele. A black metalra mindig jellemző az okkult és
pogány témák kutatása és feldolgozása, nem elfelejtvén a rengeteg sátáni és
romantikus felhangot, amelyek ezekből áradnak. Két fontos hullámát
különböztethetjük meg a kérdéses (1990-es évek eleje) időszak kezdetéig. Az
első hullám a ’80-as évek közepétől tombol egész Európában,[34]
míg a második főként Norvégiában fejtett ki fontos hatást a ’90-es évek
elején.[35] A death metal kezdeti
történetében is két fő színtér játszik fontosabb szerepet: a
Florida-félsziget és Svédország.[36]
A közben szinte feledésbe merült doom metal színtér felfrissülése is a death
metal térnyeréséhez kapcsolódik (nem szabad elfelejtenünk, hogy hiába vannak
fontos regionális színterek, minden esetben nemzetközileg is gyorsan
elterjedt zenékről beszélünk, a kialakulásuk helye csak alaptípusuk meghatározását
segíti). 1989 és 91 között az Egyesült Királyság területén létrejött ugyanis
három rendkívül fontos, korszakalkotó zenekar, akik az általuk kedvelt doom
metalt a death metal jegyeivel felruházva kezdtek el zenélni. Ez a hármas (az
ún. „Peaceville Three”)[37]
az az alapvető élmény és hatás, amely az Orphaned Land kezdeti zenéjét
meghatározta. Zenetörténeti bevezetőnk után
röviden foglalkozzunk még a zenekar történetével is, mielőtt a szövegek
elemzésébe kezdenénk. Az 1991-es megalakulásuk után első hangzóanyaguk
1993-ban látott napvilágot The Beloved’s Cry címmel,[38]
amelynek dalai jelentették első, korábban már említett nagylemezük (Sahara)
gerincét is. Az első hangoktól kezdve áthatja zenéjüket saját kultúrájuk és a
szomszédos országok zenei hagyományának lenyomata, amely miatt nevezhetjük
őket az ún. oriental metal[39]
kitalálóinak is. Az első albumon megkezdett oriental doom-death metal
irányvonal maradt a meghatározó második nagylemezükön is (lásd fentebb: El
Nora Alila). Már ezeknél a kezdeti megnyilvánulásoknál is egyértelmű üzenetet
találunk, amelyet a későbbiekben a zenekar tökélyre fejlesztett: mindaz, amit
Ábrahám vallásokként ismerünk, tulajdonképpen ugyanazon az igazságon
nyugszik, így modern korunk kétségbeejtő közel-keleti helyzetét is újra kellene
értékelni.[40] A következő nyolc évben az
Orphaned Land elhallgatott. Egészen 2004-ig semmiféle értékelhető információ
nem került nyilvánosságra a zenekarról. A siker, amit elértek mind
hazájukban, mind a környező muszlim országokban, nem tűnt el. Ez 2003-ban
újra inspirálta a zenekart, amely elvezet minket 2004-es mesterművük, a
Mabool megjelenéséig.[41]
Ezen lemezzel tulajdonképpen világhírnevet szerzett a zenekar, turnéival
bejárva Európa szinte minden országát.[42]
Zenéjük megmaradt ugyan a kezdeti oriental hangzásnál, azonban annak alapja
egy sokkal érettebb, inkább progresszív megszólalás. Legutolsó, 2010-es
kiadványuk, a The Neverending Way of ORwarriOR[43]
is ezt vitte tovább. Szövegeik programja az évek alatt nem változott, csak
kiforrottabbá vált, melynek motivációiról és céljairól volt szerencsénk
elbeszélgetni a zenekar gitárosával, Matti Svatizkyval. Ennek a
beszélgetésnek mélyebb elemzésébe a fentiekben említett nagylemez szövegei
kapcsán fogunk betekinteni. Nézzük most a Mabool-t! III/2. Mabool: The
Story of The Three Sons of Seven Az első és legfontosabb kérdés a Mabool albummal
kapcsolatban, amelyet megfogalmazhat az olvasó: mitől oly jelentős ez a
kiadvány, hogy tudományos cikk születhessen szövegvilágáról? A válasz
rendkívül egyszerű, ám korántsem kézenfekvő: a Mabool nem más, mint az
Ószövetségből ismert Vízözön történet parafrázisa.[44]
Ahogyan azt látni fogjuk, egészen mesés, magával ragadó és különleges
feldolgozás ez, amely nem mentes az aktualizáló értelmezéstől sem. Mielőtt a
szövegekről konkrétabban beszélnénk,[45]
röviden az album zenészgárdájával és szerkezetével kell megismerkednünk. A
lemezen hallható felállás a következő: Kobi Farhi, ének, Yossi Sa’aron,
gitár, oud, baglama saz, bouzuki, Matti Svatizky, gitár, Uri Zelcha,
basszusgitár, Eden Rubins, zongora és billentyűsök, Avi Diamond, dobok, Avi
Agababa, egyéb ütős hangszerek, Shlomit Levi, ének.[46] Az album 12 dalt tartalmaz, ezek
sorrendje a következő: 1. Birth of the Three (The Unification), 2. Ocean Land
(The Revelation), 3. The Kiss of Babylon (The Sins), 4. A’salk, 5. Halo Dies
(The Wrath of God), A dalok címei és sorrendje már
önmagában előrevetíti a tematikát és a hangsúlyokat. Amint az majd az
elemzésből is kiderül, az egész koncepció szempontjából fontosabb a Noénak
adott jóslat a világ pusztulásáról, mint a megmenekülés lehetősége. A Vízözön
fenyegető közelségét és erejét hívatott a lemez borítója is bemutatni, nem
kifejezetten a tenger színeit felvevő vihart ábrázolván. A továbbiakban
dalról-dalra haladva szeretném felderíteni azt a rendkívül összetett és
színes szimbolikai rendszert, amit a szövegíró Kobi Farhi alkalmazott a
történet újragondolása során. Birth of The Three (The Unification): Az első felcsendülő tétel az első
hangoktól kezdve megadja az egész album alaphangulatát, amelyet leginkább a
monumentális jelzővel illethetünk.[47]
Az első versszak megismertet minket a történet későbbi főszereplőivel. Három
személyről van ez esetben szó, akiket hetedik leszármazottként említ a
szöveg. Amint láthatjuk, és még látni fogjuk, bár rengeteg az utalás Noéra és
a bibliai eredetű történetre, a szöveg mégsem nevezi nevén sehol sem az
ismert szereplőt. Ennek miértjére írásunk utolsó szakaszában térünk vissza.
Tehát az említett hetedik leszármazott kezdetben egy személy volt, azonban
három részre osztatott, és ezek állatok alakját öltötték: Kígyó, Sas és
Oroszlán. A következő három versszak
közelebbi képet mutat e szereplőkről. Mindhárom személyt beazonosíthatjuk,
mint az Ábrahám vallások egy-egy reprezentánsát. Az első, a Kígyó a
zsidóságot testesíti meg (Dávid csillaga az attribútuma, állata pedig
nehustánnal hozható kapcsolatba),[48]
a Sas az iszlámot (félhold és kard), kiemelve az iszlám etikai háromszögét,[49]
míg az Oroszlán a kereszténységet (jelképe a kereszt). A következő versszak e
három eredeti összetartozását és későbbi szétválasztatását idézi fel,
beszúrva azt a megállapítást, amely szerint nincs lehetőségük az
újraegyesülésre. A folytatásban értesülünk arról,
hogy ellene tettek ennek a törvénynek (ti. nem egyesülhetnek újra), amely
miatt büntetést kaptak, azonban létezik egy prófécia, amely alapján kaphatnak
felmentést a büntetés alól, mely büntetés a bűnös föld eltörlésének
lehetőségét is magában foglalja. Rövid utalás következik Jób történetére,
amely szerint a Háromnak ugyanúgy kell bűnhődnie, mint Jóbnak, amely
bűnhődést/teherviselést egy másik képtársítással Krisztus áldozatához tesz
hasonlatossá. Ezzel a lépéssel szemtanúi lehetünk a továbbírás folyamatának,
hiszen a két külön jelentőséggel bíró történet és motívum közös nevezőre jut. Hármójuk szövetsége tehát útnak
indul, hogy cselekedjen az emberiségért, és elvigyék a várható pusztulás
hírét, ez azonban a saját döntésük, ők kívánják megmenteni az emberiséget.
Ezen a ponton már érezhetjük az eredeti történettől való elhajlást (nem csak
a Három személyiségében), hiszen ott Noé Istentől kapja a figyelmeztetést,
itt pedig mintha rajta kívül álló cselekvők tennék ezt meg.[50]
A dal záró versszaka már előrevetíti a későbbi katasztrófát, esőt és vihart,
tüzet és jeget mutat, illetve visszacsatol a kezdéshez, mintha ennek a
bekövetkező büntetésnek az előjeleként született volna és osztatott volna
három részre ama bizonyos hetedik leszármazott. Ocean Land (The Revelation): a sorban a második dal folytatja a megkezdett történet
elmesélését. Továbbra is a felvezetés szakaszában járunk, amely címében
rendkívül sűrítetten vetíti előre a tartalmat: a Vízözön ígérete hangzik el,
amely látomás formájában küldetik el. De nézzünk mélyebben itt is a sorok
közé! A színről-színre látás élményét juttatja eszünkbe az első versszak
kezdése, amely a tisztánlátás mögött sejlő igazság súlyát is azonnal a
hallgatóra zúdítja: a világ egy óriási sírgödörré válik. A második strófából kiderül az
is, hogy a beszélő nem más, mint a korábban megismert Három, akik számára
megérkezett a jóslat. A továbbiakban ennek részletezését
hallhatjuk/olvashatjuk: az ember szülőhelye, a világ el fog pusztulni, s e
pusztulás bekövetkeztéig nincs hátra már sok idő, megjelenik ennek a
meghosszabbítására való vágyakozás is. Említést tesznek a Hármak arról is,
hogy mivel emberként születtek újjá, ez tovább fokozza a helyzet súlyosságát.
A zárás pedig Isten mindenhatóságát említi meg, amelyben jeleket küldő erejét
helyezi a szöveg előtérbe. The Kiss of Babylon (The Sins): A fent említett két szövegből megismerhettük a
történet alaphelyzetének egyik részét: Három mennyei követet, akik az
emberiség sorsát szívükön viselik, valamint Isten haragját és annak
beteljesítésére való ígéretét. Haragjának oka azonban még nem ismeretes a
hallgató előtt, így a harmadik dal – amely szintén beszédes című – vezet el
minket ennek megértéséhez. Az első versszakban egy
elsötétülő világ tárul elénk, amelyben az ember bűnt követett el, olyan bűnt,
amiért a végzet rövidesen utol fogja érni. Ezt azonban a Három igyekszik
megelőzni. Ismerjük tehát már Isten haragját, azonban, hogy pontosan mi is
váltotta ki, arra csak most, jelen dal második versszakában derül fény. Az
Ószövetségből ismert, tipikusnak mondható bűnökkel találkozunk, melyeket
azonban a Vízözön története nem említ tételesen. A legsúlyosabb bűn olyan
istenek követése az emberek részéről, akik vért, kifejezetten gyermekvért
kívánnak áldozatul. Rendkívül nehéz és érzékletes képpel holtan aláhulló
madarakként ábrázolja a szöveg az így elveszített emberi lelkeket. A második versszak narráció
jellegű kijelentését folytatja a Három által előadott tényközlés a harmadik
és negyedik strófában, amelyek szerint a földön körben mindenütt bűnt látnak,
amelyet egy kígyó mérges csókjához köt a szöveg, talán utalván az eredendő
bűn kérdésére. Fiak gyilkolják le atyáikat, magukon viselik Káin jelét.[51] Babilon[52]
felemelkedése a másik fontos „bűntörténet”, amit megemlít a szöveg, hozzátévén azt, hogy az angyalok
bukása is nagyban hozzájárul a föld bűntől telítetté válásához. A szöveg
zárásában pedig egy héber nyelvű szakasszal találkozunk, amelyben a
Jeruzsálemből és a Szent Földről száműzött személy fájdalmát társítja a
kétségbeesett Háromhoz, akik szintén nem térhetnek vissza a mennyek
országába. A címmel összevetve tehát a szöveg sokkal beszédesebben (mármint
az ószövetségi szövegnél részletesebben) tárja elénk a bűnöket, szinte
katalógusba rendezvén őket. Ezzel végre megértheti a hallgató/olvasó, mik is
azok a sarokpontok, amikkel az ember a földön kivívta Isten haragját. A’salk: A
sort folytató negyedik tétel mind hangzásában, mind szövegében megtöri az
album eddig látott folytonosságát. Akusztikus darabról van szó, Shlomit Levi
lágy keleti női énekével, amely nem folytatja a történetet. Könyörgő imát
hallhatunk itt, amely autentikus forrásból táplálkozik, Shalom Shabazi rabbi
költészetét felhasználván.[53]
Kontextusunkban mint az Isten könyörületéért könyörgő Három szózataként
értelmezhető szöveg. Halo Dies (The Wrath of God): A történet az előző, interludiumként felfogható dal
után folytatódik. Az eddigiekben már megismerhettük a történet főszereplőit,
az emberek pártfogóit, a Hármat, megismerhettük Isten szándékát, a Vízözön
ígéretét, megismerhettük a bűnöket, amelyek elkövetései miatt Isten
megharagudott. De csak most, az ötödik dalban szólal meg maga az Úr is, hogy
a föld pusztulásáról beszéljen. Ahogyan látni fogjuk, az egyéb bibliai
történetekre való utalások legnagyobb számban ebben a tételben csendülnek
fel. Haladjunk azonban sorban: a kezdés egy eredeti idézet a héber Bibliából,[54]
amely a világ bűnössé és erőszakossá válásának felelevenítését célozza meg.
Az első angol nyelvű versszak visszacsatol az előző dalhoz, újabb rövid
szózat Istenhez. Nem egyértelmű, hogy kicsoda a
következő három versszak beszélője, mindenesetre biztosan olyan személy, aki
Isten közeléből származik. Röviden összefoglalja az emberiség bűnösségét
újra: az emberiség hátat fordított a Harag Istenének. Következik a harag és
büntetés előre vetítése, szintén ez ismeretlen beszélő által: mindenki erőszakos
halált fog halni a földön (mint ahogy Ábel is azt halt Káin kezétől), tüzet,
vihart és vizet említ, és ezt az isteni rendelést még a Háromnak is követnie
kell. Ezt követően egy hosszabb
versszak erejéig maga az Isten szólal meg. Megerősíti az eddigiekben
sejtésként és ígéretként elhangzó dolgokat: a tüzet, a vihart, a világ
pusztulását. Nem elemezzük most végig egyesével a képeket, bár mindegyik
rendkívül közvetlen és érzékletes. A büntetési tételek nagy része ismerős a
Biblia más szakaszaiból: előkerül a szülés fájdalmának kérdése[55]
és a mindeneket felégető tűz. A sötétség beköszönte után újra
az ismeretlen beszélő folytatja a büntetés részletezését: először kijelenti,
hogy Isten dühe ellen értelmetlen küzdeni, hiszen mindig igazságos. Ezután a
bűnök okát is felfedi: az embert félrevezette az örök „Megtévesztő”, vagyis a
Sátán. Röviden utal újfent Jóbra és a megpróbáltatásokra, amiket kiállt,
valamint Ádámra és gyengeségére. A záró versszak újfent bibliai idézet,
amellyel keretbe foglalja a történéseket a szöveg szerzője, hiszen itt
sokadjára találkozunk az emberiség bűnösségével.[56] A Call to Awake (The Quest): Mondhatjuk akár azt is, hogy az előzőekben ismertetett
öt dal képezi a bevezetést a történethez. Látomások és jelenések sorozata vezet
el minket ehhez a ponthoz, amikor a Három végre cselekvésre szánja el magát.
A Három közül a Kígyó szólítja társait cselekvésre, hogy az embereket
bűnbánatra bírják, ezzel talán elkerülhetővé téve a csapásokat, amik
várhatóak. Amikor az emberekhez beszélnek, elsődlegesen az idegen, pogány
istenek imádatát hozzák fel számukra, mint súlyos bűnüket. Kijelentik a
növekvő tömegnek, hogy nem azért jöttek, hogy halálukon örvendjenek, hanem
hogy megmentsék őket, hitüket és birodalmukat. A hallgatóság azonban nem hisz
nekik, és elüldözi a Hármat, nem hallgatván intésükre. Az események tehát
láthatóan felgyorsulnak a 6. dal elérkezésével. A Vízözön történetét a
továbbiakban is követi, nincs ez másként a következő dalban sem. Buliding the Ark: A bárka megépítésére való felszólítást elmesélő dal
egyike a legkülönlegesebb momentumoknak az albumon. Két nagyobb szakaszra
kell felosztanunk, amelyek nyelvileg és előadásmódban is elkülönülnek
egymástól. Az első és egyben hosszabb szakaszt kórus és szóló énekes adja elő
felváltva, szövege pedig latin, amely a Vulgataból kölcsönzi szavait. E
hosszú versszak koherens egészet alkot, azonban nem folyamatos idézet a
latinra fordított Ószövetségből, hanem kiemelt részletek, melyek a
legfontosabb információkat hordozzák a történet folyama szempontjából.[57]
Az idézetek sorrendje a következő: Gen 6:12, 6:14, 6:11, 6:19, amelyek
esetenként nem is teljes versek, csak legfontosabb szakaszaik. A 6:12-ben a
föld romlottságát emlegeti újra a szöveg, a 6:14 a bárka megépítését és
paramétereit tartalmazza, a 6:11 röviden visszautal ismételten a világ
kárhozott voltára, folyamatosan hangsúlyozva annak jelentőségét, a 6:19 pedig
az élőlények begyűjtésének parancsát idézi fel. Ez az idézetsor különösen
érdekes, ha arra gondolunk, hogy a zenekar zsidó származású, ennek ellenére
az Ószövetség keresztény latin fordítását alkalmazza üzenete kifejtéséhez.[58] A második, rövidebb szakaszban
újra Kobi Farhi hangja csendül fel, újra angol nyelven. Ez a rész
értelmezhető akár válaszaként is, amelyben egy pontosan körül nem határolható
személy Istent ismeri el urának. Nehéz megállapítani ki lehet a beszélő, ha a
szöveg eddigi következetességét figyelembe vesszük (valamint azt, hogy Noé
neve sehol nem jelenik meg, illetve amit Noé cselekszik az Ószövetség szerint,
azt is a Három teszi, akiknek a szószólója már korábban is a Kígyó volt),
gondolható, hogy a Kígyó dicsérő énekéről lehet szó, amelyet két társa
nevében mond el. Ezek szerint Isten nem csak, hogy az ő uruk, hanem vesszője
és botja megvigasztalja őket és vezeti kezüket. Egyértelműen érezhető, hogy a
Zsolt 23:4-ben olvasható formulákra játszik rá tudatosan a szerző.[59] Nora el Nora (Entering the Ark):[60]
Az album
egyetlen teljesen héber nyelvű dala a nyolcadik a sorban. Dallamrendszerét
egy autentikus egyiptomi népdaltól kölcsönözték,[61]
szövegét viszont már a zenekar alkotta. Ahogy már korábban, az A’salk
esetében láttuk, ez a tétel sem vezeti tovább a történet fonalát, sokkal
inkább hangulatteremtő/fokozó szerepe van. Az A’salk esetében egy
segélykiáltást hallhattunk, itt azonban egy himnusszal állunk szemben,
amelyet (ahogyan az alcím is utal rá) a bárkába belépő emberek énekelnek,
dicsérvén Istent, aki mindent teremtett, mindenek ura, és törvényt (Tóra) ad
az embernek, segítvén őt a helyes élet felé haladni. Mabool (The Flood): A Nora el Nora himnusza után egy hangulatfokozó átvezető
dallal találkozunk, a The Calm Before
the Flood képében, amelyet nem kísér szöveg, így a történet a tizedik,
Mabool (The Flood) című tétellel folytatódik. Az első versszak újfent idézet
a héber Bibliából,[62]
mint egy utolsó előtti felvezetés[63]
a Vízözön előtt. Az utolsó felvezetés az angol folytatásban történik,
amelyben rövid összefoglalást hallhatunk az eddigiekről: a prófétákról, akik
megkapták Istentől a jóslatot és feladatot, hogy terjesszék azt az emberek
között, majd hogy építsék meg a bárkát. A harmadik, rövid, háromsoros
versszak már a vihart festi meg előttünk, amelyben villámok cikáznak, és
olybá tűnik, hogy maga a Pokol nyílt meg az egekben. Ezt a képet újabb
(héber) idézet erősíti meg bennünk,[64]
tovább fokozva a már amúgy is felfokozott hangulatot. A folytatás a vihar
által okozott pusztulás és rettenet megjelenítője, amelyben az emberiség
halála, és haláltusájában a bűnbánat momentuma is feltűnik. A versszak zárása
azonban furcsán bizakodó és lemondó egyszerre: a kárhozatra ítélt embereknek
azt kívánja, lássák meg az igazságot, és térjenek meg saját, pogány
isteneikhez. A genezisi történet rendjéből
kilépve egy későbbi idézet folytatja az ítélet hirdetését,[65]
amely egyben az utolsó héber szövegrészlet a műben. A fennmaradó három
versszak az égből alázúduló vizek hatását tárja elénk. Három igazán érdekes
motívum tűnik fel e három versszak közül az elsőben: a Vízözön mindent romba
döntő erejét Róma feldúlásához, Éva árulásához és a boszorkányok máglyájának
tüzéhez hasonlítja. Az első két eseményt azonos sorban olvashatjuk, látható,
hogy mindkettő olyan horderejű kataklizma a vallás és világtörténet
szempontjából, amelyek még érzékletesebbé teszik Isten haragjának erejét. A
boszorkányokra vonatkozó szakasz pedig ennek a súlyos katasztrófának a
tisztító hatását hivatott felidézni, amely szerint hiába pusztult el a világ,
van még lehetőség az élet újrakezdésére. A világ újrarendeződése és Isten
második teremtő munkája (a következő versszak) után azonban a zárás sötétebb
képet fest (záró versszak): röviden érezhetjük azt a kétségbeesést, amelyet a
bárkán utazók érezhettek. Istenben való bizalmuk és erejétől való félelmük
azonban egyetlen percig nem lankad. The Strom Still Rages Inside: A történet elmesélésének utolsó szakasza a
rendkívül beszédes és sokatmondó tizenegyedik dal. Az első és harmadik
versszak a vihar tombolását részletezi utolsó alkalommal. A korábban említett
kétségbeesettség érzését Jónás példájával erősíti meg, illetve a vihar
hosszára is utal (negyven nap és negyven éjjel). A közbeékelt fél versszak
két sorával visszautal a vihar kezdetére, amikor a bárka a víz szintjével
együtt felemelkedett. A negyedik szakasz segélykiáltásként hangzik fel a
bárkából, amelyben a magukat elveszettnek érző emberek segítségért kiáltanak
Istenhez, hogy elárvult életüket mentse meg. A dal záró versszaka talán a
legmegindítóbb momentum az egész album felfokozott és érzelmektől telített
forgatagában: kórus (talán az angyalok kara) szól Istenhez, hogy vezesse a
kiválasztott túlélőket szárazulatra. A történet záró szava pedig, lezárva az
angyalok imáját és az elbeszélést, az ismert Amen formula. Az utolsóként
felcsendülő, tizenkettedik Rainbow (The
Resurrection) szavak nélkül idézi fel az ismert befejezést, címében
egyesítvén egy ószövetségi jelképet (szivárvány) és egy keresztényt
(feltámadás). III/3. Oral History A történetet tehát megismertük, ahogyan az Orphaned Land
„megénekelte” a fent elemzett tizenkét dalban. A rendkívül gazdagon újragondolt
történet azonban nem egyszerűen csak egy feldolgozás. Motivációik és a
zenekar bemutatásakor említett mögöttes gondolatok azok, amelyek miatt igazán
jelentős és érzékletes művet mondhat magáénak a zenekar. Ahogyan azt már a fentiekben is
említettük, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy volt lehetőségünk
elbeszélgetni a zenekar egy tagjával kifejezetten a Mabool-ról és üzenetéről,[66]
amelyet összevetve a szövegekkel és elemzésükkel, rövidesen kiviláglik a
zenekar zenei programja. Az összképet és a végső benyomásokat tekintve,
ismervén a zenekar eredetét és múltját, elmondható, hogy zenéjük alapvető
programja a három Ábrahám vallás ökumenizmusának hirdetése. Meglátásuk
szerint ez a három vallás egymástól mai helyzetében rendkívüli módon
különbözik, azonban ha valaki mélyebben beleássa magát mondanivalójukba,
etikájukba és jelképeik rendszerébe, egyértelműen láthatja, hogy az
alapvonalak azonosak. Ha pedig az alapvonalak azonosak,
tehát közös eredetre vezethetőek vissza, akkor értelmetlen és szükségtelen a
három vallás híveinek egymás ellen harcolniuk. Ez a kérdés a Talán az egyik legfontosabb
jellemzője a zenekarnak, amely segít megérteni üzenetük terjedésének
gyorsaságát és népszerűségüket, az maga a művészeti, zenei közvetítés.
Ahogyan a fentiekben is láthattuk, virtuóz szinten válogatja és fésüli össze
a szöveg már az első soroktól kezdve a három vallást, ott és úgy megérintve
azok híveit, hogy a közöttük lévő rokonságot meg sem kérdőjelezi senki. Ezt a
képet tovább színesíti és élénkíti az, ha felidézzük az 1996 és 2004 közötti
hiátusból kivezető eseményt: az alapvetően jövőképpel nem rendelkező zenekar
énekese, Kobi Farhi az internetnek köszönhetően üzenetet kapott egy muszlim
rajongótól, aki türelmetlenül várta volna a következő Orphaned Land lemezt.
Hogy a zenekar iránti hűségét tanúsítsa, fényképet is csatolt, amelyet saját
Orphaned Land tetoválásáról készített.[67]
Ez a zenekar számára nem jelenthetett mást, mint hogy munkájuk nem csak
sikeres, de szükséges is. Fontos azonban azt is leszögezni,
hogy az Orphaned Land bármilyen elveket hirdet is, sosem avatkozott bele
nyíltan az izraeli politikai életbe – talán ez is hozzájárult sikerükhöz,
hiszen így megfelelő távolságot tartva, de mégis közvetlenül tudnak szólni
célközönségükhöz, megőrizve önnön hitelességüket is. Céljuk tehát a három
nagy vallás közös vonásainak bemutatása a közönség számára, közelebb hozni
üzenetüket a nem vallásosak számára és békét hirdetni az egymással ellenséges
oldalak felé. Pozitív hozzáállásuk sikere, nemzetközi kiadójuk (Century
Media) támogatásán is mérhető, hozzájárulva a zenekar hírének terjedéséhez.[68] Zárógondolataink előtt még
reflektálunk a Mabool-ra és jelentőségére. Szemünk láttára és fülünk
hallatára bontakozott ki egy történet, amelyet mindannyian ismerünk a
keresztény európai kultúrában, mégis sokkal inkább egy olyan oldalát
domborította ki számunkra a szerző, amelyet, ha modern világunkra
aktualizálunk, akkor új hatástörténeti rétegekkel frissül fel a történet.
Akár Izrael, akár a globális világ felől nézzük, bármelyikünk átérezheti azt
a rémületet, amelyet a világban bekövetkező katasztrófák okoznak. Az
alapréteg ráadásul, ahogyan láttuk korábban is, sok kultúra által ismert
történet, éppen ezért mondhatni univerzális üzenettel bír mindenki számára
(ez az az indok, amely miatt a szerzők választása erre az ismert szüzsére
esett). Az aktualizálás számára pedig
fontos, hogy a történet hőse ne Noé legyen, hanem olyan figurák (a vallások
reprezentánsai), akikhez mi magunk és a zenekar is kötődik. Innen szemlélve
az a kavalkád, amellyel a szövegekben találkozunk, máris sokkalta egyszerűbb
és tisztább: adott a világ, amely folyamatosan forrong, és adottak benne az
emberek. A problémák megoldását lehetséges, hogy egy „modern Vízözön” fogja
elhozni, ebben a helyzetben viszont az egyes embernek kell lennie a hősnek,
aki végül megmentheti a világot a pusztulástól. Rendkívül aggasztó, mégis könnyedén
befogadható üzenet ez, amely gondolkodásra sarkallja a hallgatót. Mindemellett a fentiekben
említett vallási ökumenizmus az album szerkezetében is jelen van, nem csak a
szövegekben. A zsidóság felé való elkötelezettségüket egyértelműen jelzi a
Héber Bibliából vett idézetek sora és mennyisége. Azonban a jelképek mellett
találkozunk a szövegben a kereszténység reprezentálásával a Vulgata
alkalmazásában, míg az iszlám világát a Nora el Nora egyiptomi dallamvilága
idézi fel. Ebből is látszik, hogy a zenekar a három vallást egyenlő
elbánásban részesítve közvetíti üzenetét. Fontos azonban elmondanunk azt
is, hogy az Orphaned Land nem egy vallási zenekar. Elveik és tételeik,
amelyeket megfogalmaznak nem csak egy felvett pózt mutatnak a nagyobb siker
reményében (főként, ha arra gondolunk, hogy az ilyen típusú vallási/vallásos
hozzáállás inkább távol áll a metal zene világától, mint közel hozzá), sokkal
inkább egy mélyebb megértést hordoz, amely sikerrel hozhat közelebb egymáshoz
kultúrákat és embereket. IV. Befejezés Éppen ötven esztendeje annak, hogy Vermes Géza, az
intertestamentális judaizmus történetének világhírű, magyar származású
kutatója elsőként fogalmazta meg téziseit a bibliai szövegek
fejlődéstörténetével kapcsolatban a rewriting („újraírás”) terminus
megalkotásával. A terminust ezt követően hosszú ideig afféle általános hatású
csodaszerként használta mindenki, megmagyarázva vele, hogy miként
változhatott egy bibliai szüzsé az ószövetségi kánon lezárulása után,
bizonyos esetekben akár még előtte is. Később e terminust is elérte végzete,
egyre többen kritizálták túlságosan szerteágazó tartalma, valamint csaknem
minden esetben történő felhasználása okán. A kutatók egy része sosem fogadta
el, s helyette a más jelentésárnyalatú Fortschreibung („továbbírás”)
terminust használták. Jelen írás keretei közt nem feladatunk eldönteni e
régóta húzódó terminológiai vitát, és azt sem merjük kockáztatni, hogy
megjósoljuk akár a rewriting, akár a Fortschreibung terminus
jövőjét. Azt azonban határozottan gondoljuk, hogy az Orphaned Land albuma
cseppben a tengerként rámutat egy ma zajló, aktuális, és ugyanakkor
vallástörténeti szempontból rendkívül érdekes folyamatra. Az album dalszövegeit
tanulmányozva határozott benyomásunk, hogy itt a bibliai Vízözön-történetnek
egy igen sajátos újragondolásával, ha úgy tetszik „újraírásával”, esetleg
„továbbírásával” állunk szemben. Az album kiindulópontja ugyanis minden
kétséget kizárólag a Vízözön-történet ószövetségi verziója, annak minden
ókori keleti áthallásával együtt. A zenekar tehát nem a mitologéma
mezopotámiai megfogalmazásainak valamelyikét veszi alapul, hanem érthető
kötődés okán a bibliai verziót. Ezzel meghatározza azt a pontot, ahol
kapcsolódni kíván a múlthoz. Ám a szöveg kezelésében olyan mértékű szabadságot
mutat, amely szinte már a legelső pillanatban szétfeszíti a bibliai történet
kereteit. Ez a fajta szuverén szüzsé kezelés leginkább két ponton ragadható
meg. Egyfelől ott, hogy az albumból – elég meghökkentő módon – kimarad Noé
alakja. Márpedig láthattuk, hogy minden ilyen jellegű történetnek
kulcsmomentuma, hogy szerepel benne egy hérosz, aki személyében biztosítja a
Vízözön utáni életet. Egy ilyen szereplő kihagyását azonban önmagában még
afféle posztmodern kivagyiságnak, vagy a New Age által gerjesztett szellemi
különcködésnek is lehetne értékelni, ám a másik momentum világosan mutatja,
hogy az Orphaned Land esetében sokkal többről van szó. Az albumon
végigvonuló, az Ábrahám-vallások megbékélését vizionáló beállítottság ugyanis
egy ennél fontosabb elemre is rámutat. Véleményünk szerint nem az a fontos,
hogy a jelen politikai helyzetben mekkora esélye van egy ilyen megbékélésnek,
vagy, hogy az adott vallások közt mekkora mértékben lehetséges gondolati
közeledés. Döntő jelentőségűnek inkább az attitűdöt látjuk. Adott egy
teljesen modern, aktuális cél, a Könyv vallásainak összebékítése, vagy
legalábbis egy ilyen irányba tett lépés. És a zenekar ehhez a teljesen modern
kihíváshoz használja fel az ősi történet erősen átfogalmazott variációját.
Hiszen az eredeti történet abban az Ószövetségben található, amely mindhárom
megcélozni kívánt vallás számára szent könyv. Az albummal kapcsolatban
elmondható, hogy egy jól felkészült (zene és szöveg tekintetében egyaránt),
rendkívül körültekintő és pozitív gondolatokat közvetítő zenekarról és a
világ minden táján sikeres albumról kell a Mabool esetében beszélnünk, amely
több szempontból is kiemelkedő. Korunk metal zenei trendjeihez igazodva
felelevenít régen elfeledett, vagy mára már kisebb jelentőséggel rendelkező
vallási-mitologikus témákat, ezeket ráadásul professzionális szinten teszi,
nem csupán öncélú érdeklődésből, hanem mélyebb, emberközeli okok
felsorakoztatásával. Hasonló szempontból mind a négy nagylemezük rendkívül
jelentős mű, a maga nemében, amellyel Izrael metal zenéje fel tudott nőni
Európa és az Egyesült Államok hasonló érdeklődésű és hasonló elismertségű
csapataihoz. Mindezek alátámasztására álljon
itt egy idézet a zenekar honlapjáról, amelyet a fenti oldalak tükrében teljes
mértékig elfogadhatunk: „Évtizedeken keresztül, minden próbálkozás, amely
Izrael és az arab világ kibékítésén fáradozott volna, elbukott, és a halál
által okozott veszteségek egyre magasabbra szöktek. Ahol a politikusok
elbuktak, ott egy egyszerű metal zenekar, amely stílusát »zsidó muszlim
metalnak« vagy »közel-keleti progresszív metalnak« hívja, elérte az
elképzelhetetlent, és egyesítette az izraeli és arab embereket, minden
kulturális, vallási, politikai különbségeik és konfliktusaik ellenére!” [69] S ebben a pillanatban Noé ősi története új életre kél. Hogy hová tart az útja? Ezt e pillanatban senki sem tudja megmondani. Lehet, hogy az album e történet újrafeldolgozása számára egyszerre jelenti a kiindulópontot és a végállomást. De a modern vallástörténet számára épp az lehet a fontos, hogy létrejött egy bizarr konstelláció: egy metál zenekar rátalált egy ősi vallási szövegre. S ezért talán kimondhatjuk, hogy az igazán fontos vallási szövegek sosem kerülhetnek a vallási eszmék múzeumába. Nem, sokkal inkább Mihail Bulgakovnak van igaza: a kéziratok nem égnek el. FÜGGELÉK Matti Svatizky interview 1. First of all, I
would like to ask You about the band: how have you come together? Have you
considered about any preconception (musically and lyrically also) for your
music? – The band was formed in 2. What is the
primal message of your music? What is your purpose of making this kind of
religious music? – Well religion has many positive sides, but because of
the multiplicity of religions and the different stories and messages they
send, they become a separating element instead of an element that can bring
people closer together. We think that the main core of all religions,
especially the monotheistic ones, is quite the same, and when people
understand that there are many similarities between what they believe in,
they become more understanding and tolerant towards the other culture. Our
main message is that people are basically the same, and there’s no need to
fight over our beliefs. 3. Why are you
working in the metal music era, why aren’t you work as civil activists or
politicians to spread your message and aim your goals? – I think that in order to be a politician you have to
be a certain person with certain characteristics that none of us have, or
want to have. We are musicians, and we concentrate on our art first of all.
If our art can deliver also a message in order to make the world a better
place even a little bit, so it’s our gain. But the truth is that musicians
and artists in general have much influence about what people thing and how
they live their lives, sometimes even more than politicians do. Our message
comes from a clean place, a thing that politicians sometimes cannot afford. 4. How could you
descibe your and the band’s religious beliefs? How do you make this to take
place in your music? – In general, you cannot call any of us a religious man.
I think that kobi, our vocalist, is the closest to religion among us. He
believes in god and is interested in the bible a lot. He’s really inspired by
it. The other guys are quite free with their thoughts, not bounding them to
this religion or that. I could say about myself that I am agnostic. I have
considered the question of the existence of god a lot, and I still often do.
I think that coming to a conclusion about it will be lying to myself, because
these are questions that no one can really answer. One religion says that
Jesus walked in the water, and the other says that Jesus was a fraud and a
heretic. I mean, who knows who’s right? I think that they’re both wrong, just
my hunch about things. 5. Do you represent
a kind of political or social critics in your lyrics (I mean any critics
against the politics of Izrael considering the diplomacy with the
neighbouring countries, or against the social tendencies of the world)? – We are Israelis, and we love our home and want to live
here for the rest of our lives. Israel is a country like all others, it can
sometime do right and sometimes wrong. I can’t say that I agree with Israel’s
diplomacy all the time, but I definitely don’t think that Israel is an evil
country that chases the weak minority on purpose. However, in our lyrics, we
tend to not enter directly these political issues. There are many wrongs in
the world, but with Orphaned Land we tend to focus more about only a part of
them, and we succeed on bringing people closer together. 6. Why have you
chosen the story of the flood for your 2004’s CD? What is the deeper message
of this CD (linking back to question 5.) – The flood is a great symbolic story, and it is also
very universal. It exists in many cultures in different variations, and one
cannot not wonder if there is a connection between all those stories. The
story has a great moral value, and it speaks about cleansing the world of
evil, so only the good will remain. We chose to bring our own variation of
the story, from a unique and a different perspective. It is kind of a modern
flood, like it is happening all over again in the different time and this
time the heroes are not Noah and his sons, but others. 7. I would ask you
about the symbols of the lyrics of Mabool: I can see, that the Three in the
story are the representants of the Abrahamic religions. Why have you chosen
them the symbols they bear (like the snake of magic, the eagle and the lion
of wisdom). – Well, all three religions contain elements of those
three characteristics, but for each religion, in our eyes, one characteristic
just stands out a little bit more out, so it was chosen to represent this
religion. I guess that each characteristic could have been might as well be
chosen for different religion and it would still make a lot of sense
nonetheless. 8. Who is the
seventh whose seven descendant was divided into three? And who is that
seventh descendant (I guess Noah)? – Well seven is a typological number. Many people
consider it as a good luck charm, and the bible uses it a lot in many cases.
There is also a reference to Iron Maiden’s album, “Seventh son of a seventh
son”, and album which is in our eyes a milestone in metal music and we are
all devoted Iron Maiden fans. But the 7th descendant is not Noah,
because our story, though inspired by original story, does not involve Noah.
The seventh descendant has been divided into 3 persons, who are the 3 heroes
of the story, each representing another monotheistic religion. – Well, like I said, Noah is not actually in there, even
though his story is the influence behind our story. 10. Why have you
decided to write some lyrics in latin? Is it a kind of original text, or your
creation? – In all our albums we sing in more than one language.
Our primary language is English, but we also use Hebrew, Arabic, Yemenite,
and yes, Latin. Because we use a style of music which involves instruments
and melodies from many cultures, we also involve the native language of the
cultures as well. Latin is often related to Christianity and the New
Testament, so it was only appropriate to use it as well. 11. If my
informations are good the song Norra el Norra is a kind of cover of an old
egyptian folk song. How does it fit to the concept of Mabool? – Well you’re partially right. The melody of this song is
taken from an Egyptian song called “Samra ya Samra”, but the lyrics are
Hebrew lyrics which have a Jewish religious context. In the concept of
Mabool, this song is coming In the part where the heroes are entering the
ark, and the song is a praise song they sing to god. 12. Do you plan to
make an other conceptual and mytholgycal-religious cd in the future? What
could the theme of it? – Since Mabool we have already released one more album
called “The neverending way of Orwarrior”, which is a concept story album as
well, and it tells about the warrior of light. It is also a spiritual story,
in is the much more abstract in its context than Mabool. The warrior of light
is an abstract figure and the idea behind him is that he can represent each
and anyone of us. 13. Are you
interested in biblical archeology? Do you care about the biblical disciplines
during writing of lyrics? – Biblical archeology is kind of cool I think. You get
all kind of perspective about the truth behind things, about what really
happened on those times, about which of the story happened and which might
have not happened. Archeology in general is a very important subject which
sheds new lights about many things. 14. Do you receive
any critics for your lyrics at Israel or at any part of the muslim and
christian world? – In most of the times we receive positive reactions
from people. People see that our intentions are good and that we mean no
harm, and judge as to the positive sides. However, there are always people
that will look for the reason to fight, and they will find it. All we want to
do is bring people closer together and bring some medicine into this sick
world. We sometimes succeed, sometime don’t, it’s up to people to choose what
side they are taking and how they look at things. |
|
|
[1] Jelen bevezető szakasz csak nagyon
távoli igazodási pontokat kíván felvillantani a New Age töménytelen irányzata,
és az általuk felelevenített/alkalmazott kulturális jelenségekből. Ezek egyik
kardinális pontja az antik kultúrák iránti érdeklődés, de ez csak egy apró
szelete e folyamnak. Ezek remek összefoglalását ld.: Gál Péter: A New Age keresztény szemmel. Abaliget, 1997.
[2] Brink,
Serena: The New Age: A Modern Synthesis of Mysticism. In: Agenda, 1992. No. 15. (Women and
Health.) 1992: 7-11. p.
[3] A nyugati világ és az okkultizmus
történetének középkori aspektusához nyújt remek eligazítást: Le Roy Ladurie, E.: Montaillu – Egy
okszitán falu életrajza. Bp., 1997. 440-460. p. Az itt olvasható megállapítások
nagy része mutatis mutandis a történelem más korszakaira nézve is magában
hordoz releváns információkat.
[4] Ennek kiegészítő folyománya a
mitológia iránti érdeklődés, nem csak a New Age követői között. A mítoszok
újfajta, individuális értelmezése a New Age számára (is) jelentős szimbólum
értelmezés jelenségrendszerébe tartozik, amely – bár egy teljesen más
aspektusban – jelen írás tárgyához is közelebb visz minket. Hanegraaff, Wouter J.: New Age Religion
and Secularization. In: Numen, 2000.
No. 3. (Religions in the Disenchanted
World.) 288-312. p.
[5] Howard
Phillips Lovecraft összes művei. I-III. köt. Szeged, 2001-2005.; Uő: Necronomicon: kitab al szif.
Miskolc, 2003.
[6] Tolkien esetében a kereszténység
előtti kelta és skandináv mitológia, míg Lovecraft esetében a hellenizmus
előtti egyiptomi és mezopotámiai mitológia új értelmezésével van dolgunk.
[7] Cikkünk alapvetően nem
bibliatudományi irányultságú, sokkal inkább modern kultúrakutatási trendekkel
foglalkozik. Ebből következik a továbbiakban tapasztalható hangsúlyeltolódás
is, illetve a bibliatudomány alapvetően alárendelt szerepe.
[8] A kérdéssel foglalkozó munkák
száma csakugyan áttekinthetetlen. Az 1974 előtti termés nagy részét bárki
kényelmesen megkeresheti a hatalmas méretű Genezis-kommentárban: Westermann, C.: Genesis 1-11. Biblischer Kommentar I/1. Neukirchen-Vluyn, 1983. (továbbiakban:
Westermann, 1983.)
[9] Kérdés tárgya lehet természetesen,
hogy hol húzzuk meg a történetet lezáró szöveghatárt. A 9. fejezet tartalmilag
elválaszthatatlan a vízözöntől, noha a szöveg belső logikája szerint már azt
követően játszódik.
[10] Ld. ezekhez: Westermann, 1983. 543-535. p. Ugyanezt a
felosztást követi a modern Genezis-kommentárok túlnyomó többsége is. Pars pro
toto ld.: Zimmerli, W.: 1 Mose 1-11. Die Urgeschichte. Zürich, 1984.
(Zürcher Bibelkommentar Altes Testament 1.1.) (továbbiakban: Zimmerli, 1984.); Scharbert, J.: Genesis 1-11. Neue Echter Bibel 1. Würzburg, 1983.; Speiser, E. A.: Genesis. The Anchor Bible 1. Garden City, 1964.
[11] Sajnálattal kell látnunk, hogy az
eposznak az akkád változatáról (legyen szó bár az óbabiloni vagy a
Szín-leqe-uninni-féle változatáról, vagy akár e kettő összegyúrásáról) mindmáig
nem készült olyan magyar fordítás, amelyet a tudományos kutatásban használni
lehetne. Ilyen fordítás szerencsére a világon több is készült, ld.: Heidel, A.: The Gilgamesh-Epic and Old Testament parallels. Chicago, 1963.; George, A. R.: The Babylonian Gilgamesh Epic: introduction, critical edition and
cuneiform texts. Oxford, 2003.; Maul,
S.: Das Gilgamesch-Epos. München,
[12] Tudományos munkához használható
magyar fordítás erről a szövegről sem készült. Ld. Lambert, W. G. – Millard, A. R.: Atra Hasīs: the Babylonian story of the Flood. Oxford,
1969. (továbbiakban: Lambert-Millard,
1969.)
[13] E töredék bonyolult történetéhez
és rövid, tartalmi kivonatához ld. Lambert-Millard,
1969. 134-136. p.
[14] Csaknem költőien írja le a
helyzetet: „Es kann kein Zweifel bestehen, dass die biblische Fluterzählung ein
verhältnismässig junges Reis am Baum der Flutüberlieferungen des Alten Ostens
darstellt.” (Zimmerli, 1984. 275.
p.) A bibliai szöveg derivatív jellegére utal: Noort,
E.: The Stories of the Great Flood: Notes on Gen 6,5-
[15] Ld. ehhez bármelyik említett
kommentár vonatkozó helyeit.
[16] Vö. García Martinez, F.: Interpretation of the Flood in the dead
Sea Scrolls. In: Interpretations of
the Flood. Ed.: García Martinez, F. Leiden, 1999. 86-108. p.
[17] Jó összefoglalást ad a
problémáról: Bekkum, W. J. van:
The Lesson on the Flood: mabbul in Rabbinic Tradition. In: Interpretations of the Flood. Ed.:
García Martinez, F. Leiden, 1999. 124-133. p.
[18] Ld. ehhez első megközelítésként: Benjamins, H. S.: Noah, the Ark and the
Flood in Early Christian Theology: The Ship of the Church in the Making. In: Interpretations of the Flood. Ed.:
García Martinez, F. Leiden, 1999. 134-149. p.
[19] De Civitate Dei, XV,6.
[20] Vandermeersch,
P.: Where will the Water Stick? Considerations of a Psychoanalyst about
the stories of the Flood. Interpretations
of the Flood. Ed.: García Martinez, F. Leiden, 1999. 167-194. p.
[21] Vö. Sallaberger, 2008. 70. p.
[22] Kobi Farhi (ének), Yossi Sa’aron
(gitár/autentikus keleti pengetős hangszerek), Matti Svatizky (gitár), Uri
Zelcha (basszusgitár), Sami Bachar (dob).
[23] Orphaned Land. In: Encyclopaedia
Metallum – The Metal Archives. Online: http://www.metal-archives.com/bands/Orphaned_Land/2309.
[2011. július.]
[24] Vö.: az interjú szövegével.
[25] Orphaned Land: Sahara. 1994. (Holy
Records.); Orphaned Land: El Nora Alila. 1996. (Holy Records.)
[26] A dolgozat során a nemzetközileg
alkalmazott zenei kifejezéseket fogjuk alkalmazni.
[27] Philips,
William – Cogan, Brian: Encyclopedia of Heavy Metal Music. London, 2009.
(továbbiakban: Philips-Cogan, 2009.) 3-9.
p.; Nagy Balázs: Sírontúli
melódiák. H.n. [Bp.], 2007. (továbbiakban: Nagy,
2007.) 11-17. p.
[28] Az elnevezés jelentése és eredete
egyike a legvitatottabb kérdéseknek, amelyeket a heavy metal világával
kapcsolatban szokás megfogalmazni. A természettudományok világából átvett
kifejezés („nehéz fém”) jelzi egyrészről ennek az akkortájt új zenei áramlatnak
a súlyosságát, amelyet először zenekritikusok aggattak a műfajra. Philips-Cogan, 2009. 3-4. p.
[29] Néhány jelentősebb példa a
teljesség igénye nélkül: Iron Maiden (UK), Judas Priest (UK), Manowar (USA).
[30] A metal zene legszélsőségesebb
ágazatait illetjük ezzel a gyűjtőnévvel. A teljesség igénye nélkül a
legfontosabb alfajai: thrash metal, black metal, death metal, doom metal,
gothic metal, folk metal, és ezek fúziós változatai, pl.: doom-death metal,
folk-black metal.
[31] Nagy,
2007. 21. p.
[32] Az elnevezésekkel kapcsolatban itt
is rendkívül sok vita és elmélet van. A thrash metal nevét kezdeti gyenge
minőségű felvételeiről kapta, a black metal az említett Venom lemez után lett
elnevezve, a death metal nevével kapcsolatban azonban két tézis is a köztudatban
van. Az egyik szerint a floridai Death zenekar neve után jelent meg az
elnevezés, a másik szerint azonban a Possessed zenekar Death Metal című demója
után honosodott meg. Vö.: Philips-Cogan,
2009. 62-63. p.; Nagy,
2007. 58-63. p.
[33] A teutón thrash mai napig működő
alapító hármasa: Destruction, Kreator, Sodom. A Bay-Are Thrash négyese:
Anthrax, Megadeth, Metallica, Slayer.
[34] Nagy,
2007. 101-109. p. Fontosabb példák: Bathory (SWE), Celtic Frost (SWI) Mercyful
Fate (DAN), Tormentor (HUN).
[35] Nagy,
2007. 109-111. p. Fontosabb példák: Burzum, Darkthrone, Emperor, Immortal,
Mayhem.
[36] Philips-Cogan,
2009. 63-64. p.; Nagy,
2007. 58-59., 69-70. p. Fontosabb példák: Death (USA), Morbid Angel (USA),
Obituary (USA), At The Gates (SWE), Dismember (SWE), Dark Tranquillity (SWE).
[37] My Dying Bride. In: Encyclopaedia
Metallum – The Metal Archives. Online: http://www.metal-archives.com/bands/My_Dying_Bride/151.
[2011. július.]
[38] Orphaned Land: The Beloved’s Cry.
1993. (Szerzői kiadás.)
[39] Minden olyan metal zenét játszó
zenekar besorolható ebbe a kategóriába, amely (nagy trendtől függetlenül)
keleti hangzással színesíti zenéjét. Fontosabb képviselői ma: Amaseffer (IZR),
Arallu (IZR), Arkan (FRA), Melechesh (IZR), Mezarkabul (TUR).
[40] Vö. a szövegekkel: Orphaned Land
Lyrics. In: Dark Lyrics. Online: http://www.darklyrics.com/o/orphanedland.html
[2011. július.]
[41] Orphaned Land: Mabool – The Story
of Three Sons of Seven. 2004. (Century Media Records.)
[42] Az egyik nagy példaképpel, a
Paradise Losttal részt vettek egy közös turnén is. http://www.orphaned-land.com/dates.html
2011. július 29.
[43] Orphaned Land: The Neverending Way
of ORwarriOR. 2010. (Century Media Records.)
[44] Röviden utalnunk kell rá, hogy az
1980-as évek végétől egészen napjainkig jellemző a világ metál zenéjére a
vallási témák feszegetése. Ezek egy része a vallás ellen irányul, megtaláljuk
annak védelmezőit is, azonban létezik egy, úgymond semleges irányvonal is,
amely az antik és letűnt kultúrák iránti affinitásból fakad. Ezeknek a zenéknek
a szövege elsősorban antik mitológiák, az antik világ és a benne zajló élet
körül forognak. Ennek egy más szegmenséről ld. bővebben: Fejes János: Enuma Elish is rewritten.
In: Kultúra és Közösség, 2011. 4. sz.
[45] A teljes szövegapparátus elérhető: Orphaned Land Lyrics. In: Dark Lyrics. Online: http://www.darklyrics.com/lyrics/orphanedland/mabool.html#1 [2011. július.]
[46] A csapatot kórus egészítette ki, a
teljes névsort ld.: Mabool. In: Encyclopaedia Metallum – The Metal Archives.
Online: http://www.metal-archives.com/release.php?id=32762. [2011. július.]
[47] Mivel írásunk tárgya nem egy
kritikai recenzió készítése, így a zeneiséggel, a zene hangulati elemeivel
bővebben nem fogunk foglalkozni.
[48] Num 21:4-9.
[49] Farooq,
Mohammad Omar: Ethical
Triangle of Islam. Taqwa, Ramadan and the Quran. The Triangular Link of Our Ethical System. In: Islami City. Online: http://www.islamicity.com/Articles/articles.asp?ref=IC0510-2830 [2011. július.]
[50] Vö.: Gen 6:13.
[51] Gen 4:15.
[52] Látható, hogy a szövegírója a
népszerű interpretáció szerint Bábel tornyát Babilon városával azonosítja.
Ennek tudománytörténeti kérdéseibe most nincs alkalmunk belemélyedni, bővebb
információért ld. Kőszeghy Miklós:
Bábel tornya Asszíriában? In: Theológiai
Szemle, 1991. november-december. 344-347. p.
[53] Mabool. In: Encyclopaedia Metallum
– The Metal Archives. Online: http://www.metal-archives.com/release.php?id=32762 [2011. július.]
[54] Gen 6:11.
[55] Gen 3:16.
[56] Gen 6:5-6.
[57] Vö.: Vulgata: a továbbiakban
említett versek a Genesisből.
[58] Mindenképpen értékelhetjük ezt a
szakaszt egy olyan gesztusnak, amely sokkalta mélyebben bevonja a kereszténység
jelentőségét is a történetbe, mint az eddigiekben. Az összegzésben külön is
visszatérünk erre a momentumra.
[59] Zsolt 23:4: „Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek
a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak
engem.”
[60] A dal szövegének fordításában
nyújtott segítségéért ezúton szeretnénk köszönetet mondani Schrödl Ádámnak.
[61] Vö.: az interjú szövegét ld. a
Függelékben. Ennek gesztusértékét is az összegzésben fogjuk közelebbről
megvizsgálni.
[62] Gen 6:17.
[63] Jelen szövegben több alkalommal
visszatérnek idézetek a héber nyelvű Ószövetségből, a történet előadása közben
a megfelelő helyen csak lábjegyzetben jelezzük ezek pontos helyét.
[64] Gen 7:11.
[65] Gen 9:6.
[66] Az interjú teljes, eredeti angol
verzióját ld. a Függelékben.
[67] Vö.: Kiadójuk, a Century Media
által készített interjúja a zenekar énekesével. Megtekinthető a Century Media
YouTube.com profilján két részletben. Online: http://www.youtube.com/user/CenturyMedia [2011. július.]
[68] Ld. a 2010-es The Neverending Way
of ORwarriOR nagylemezhez készült promocionális fotósorozatukat, melyen a
zenekar tagjai együtt láthatóak a három világvallást reprezentáló ruházatban.
Orphaned Land web-site. Media. Online: http://www.orphaned-land.com/media.html [2011. július.]
[69] Orphaned Land web-site. Band.
Online: http://www.orphaned-land.com/media.html [2011. július.]