8. évfolyam 1.
szám |
Konferencia a
825 éves hiteleshelyi írásbeliségről Pécs, 2006. december 12. |
A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti
Tanszéke és a Pécsi Egyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága 825 éves a hiteleshelyi írásbeliség címmel
2006. december 12-én országos konferenciát tartott Pécsett, az Akadémiai
Bizottság székházában. A rendezvényt Mayer Mihály pécsi megyéspüspök nyitotta meg, ezután
Érszegi Géza professzor elnöklete alatt megkezdte ülését a délelőtti szekció.
Elsőként a téma jeles kutatója, Solymosi László
professzor tartotta meg a hiteleshelyi tevékenység
lehetséges kezdőpontjait, valamint az első hiteleshelyek
tevékenységét taglaló előadását egy évforduló ürügyén. A hiteleshely
fogalma és kialakulása címmel. Őt Kőfalvi Tamás, a Szegedi Tudományegyetem
docense követte A hiteleshelyi
oklevelek forrástani jelentőségéről és sajátosságairól szóló előadásával, majd Kurecskó Mihály, a MOL főlevéltárosa
beszélt a nyitrai káptalan Árpád-kor végi hiteleshelyi tevékenységéről, felvillantva az oklevelekben
használt formulás részek jelentése és formai változásai kapcsán elért új
kutatási eredményeit is. Ezt követően újabb két hiteleshely
működésének történeti statisztikai, illetve történeti szempontú bemutatása
következett. Kiss Gergely, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a székesfehérvári
káptalan, Körmendi Tamás, az ELTE tanársegédje pedig a
jászói konvent tevékenységét mutatta be a kezdetektől
1453-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A délutáni szekció
Font Márta professzorasszony elnöklete alatt zajlott. Koszta
László, a Szegedi Tudományegyetem docense Káptalanok és kanonokok a 13-14.
században. (A hiteleshely intézménye és személyi
háttere) című dolgozatát a szerző távolléte miatt
Vajda Tamás ismertette, majd C. Tóth Norbert, a MOL-MTA tudományos munkatársa a
Zsigmond-kori Oklevéltár munkálatai során előkerült oklevelek alapján Zsigmond
király feltehetően 1390-es években keletkezett hiteleshelyekről
szóló rendeletéről tartotta meg elemző előadását. Dreska
Gábor, az ELTE tanársegédje a pannonhalmi konvent 1353 és 1500 között
keletkezett hiteleshelyi kiadványaival kapcsolatban a
felvallásokhoz kapcsolható személyek beazonosításának, a záloglevelek és
parancslevelek jellegének, valamint a terminológiai változások és a homo regiusi intézmény átalakításának problematikáját vetette
fel. Ezt követően Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a pécsi székeskáptalan késő középkorban keletkezett oklevelei
kapcsán mutatta be annak hiteleshelyi tevékenységét
történeti statisztikai szempontból. Vekov Károly, a
kolozsvári egyetem docense a gyulafehérvári káptalan tevékenységéről beszélt a
16. századi szekularizációval összefüggésben. A szekció utolsó előadását Bilkei Irén, a Zala Megyei Levéltár címzetes igazgatója
tartotta a zalai konventek Mo-hács utáni évtizedeiben
végzett tevékenységéről, s a konventek tevékenységében ezidőben
bekövetkezett változásokról. A konferenciát a
szervezők zárszava zárta, melyben ígéretet tettek az előadások külön kötetben
történő megjelentetésére is. (Teiszler Éva) | ||
a cikk elejére, | a vissza a tartalomjegyzékhez, |