MEGSZÓLALOK
M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN
2018. 04. hó – nyolcadik
évfolyam, negyedik szám
Kulturális
és szórakoztató folyóirat
Független,
és ingyenes heti lap
Alapítva
: 2011 - ben , elvi síkon
Szerkesztő:
Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos
"NYIBA,
KÖLTŐK IMÁI" - DÍJAS KÖLTŐ ÉS ÍRÓ
1.Évfolyam:
2011. Alkalmi megjelenések
2.Évfolyam: 2012. (1-tól
a 6. számig)
3.Évfolyam:
2013. (1-től a 17. számig)
4.Évfolyam:
2014. (1-től a 24. számig)
5.Évfolyam:
2015. (1-től a 12. számig)
6.Évfolyam:
2016. (1-től a 12. számig)
7.Évfolyam:
2017. (1-től a 12. számig)
8.Évfolyam:
2018. április
MOTTÓ:
TÖREDÉKEKBŐL ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE
***************************
1. LECTORI SALUTEM!
ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!
KEDVES BARÁTAIM... Ez a
hónap kissé sűrűre , és kacifántosra sikeredett, és a vége is az lesz.
Kezdtünk a Húsvéttal, a locsolással, az élet diadala a halál felett, s egyből bele is torkoltunk a bolondok napjába, már aki tartotta ezt a népszokást. Aztán jött a "felszabadúúúlás", már ki hogy értelmezi a történelem eme szakaszát.
Hogy mindenképpen dúlás volt, az biztos. Mindjárt aztán szavazhattunk jobbra, vagy balra, hitünk és vérmérsékletünk szerint, ki csendesen elmerengve, ki az őrületbe kergetve önmagát.. lelke rajta.
Kezdtünk a Húsvéttal, a locsolással, az élet diadala a halál felett, s egyből bele is torkoltunk a bolondok napjába, már aki tartotta ezt a népszokást. Aztán jött a "felszabadúúúlás", már ki hogy értelmezi a történelem eme szakaszát.
Hogy mindenképpen dúlás volt, az biztos. Mindjárt aztán szavazhattunk jobbra, vagy balra, hitünk és vérmérsékletünk szerint, ki csendesen elmerengve, ki az őrületbe kergetve önmagát.. lelke rajta.
Mindjárt következett a
költészet napja, a líra, és az izmusok kavalkádja, az ősi , és kortárs
irodalom harca az egyre fogyatkozó versolvasók elnyeréséért.
Talán a legvégére maradt a vakvezető kutyák világnapja, ha már minden napra esik egy követhetetlen világnap, akkor ők sem maradhatnak ki, és ők talán valóban meg is érdemlik. Ha talán kimaradt valami a felsorolásból , azt majd bepótolom a következő hónapban. akkor most kezdjük a locsolással, és az elmaradhatatlan tavasszal. egyebet nem mondhatok....
Talán a legvégére maradt a vakvezető kutyák világnapja, ha már minden napra esik egy követhetetlen világnap, akkor ők sem maradhatnak ki, és ők talán valóban meg is érdemlik. Ha talán kimaradt valami a felsorolásból , azt majd bepótolom a következő hónapban. akkor most kezdjük a locsolással, és az elmaradhatatlan tavasszal. egyebet nem mondhatok....
A szerkesztő....
HÚSVÉTI LOCSOLÁSRA VALÓ VERS
NAGY VENDEL: Tavaszi megújuló zsongás
(Locsolásra váró karikázó)
(Locsolásra váró karikázó)
Batyum sarkát megoldottam
gondolatim kibogoztam
szavaim csodás csokorba fontam
Fekete csizmámmal toppantottam
ajtótokon koppantottam
tavaszi virágot ím elhoztam
gyöngykoszorúm kezedbe adtam
fiatalságom neked adtam
liliomszálam hervasztottam
harangokért megharcoltam
lányságomért virrasztottam
fekete ruhámban elgyászoltam
topánkám is tippen toppan
hívlak kérve gyere ki a fényre
most már ne gondolj a télre
kannám vizét loccsantottam
locsolásra várakoztam
csizmám sarkát elkoptattam
sarkantyúmat koccantottam
gyöngykavicson kippen koppan
vagy ha nem hát rippen- roppan
anyád lelkét bosszantottam
örömömet hozzád lám elhoztam
eljöhetnél vélem a bálba
derekad fognám őrjítő táncba
lányok táncolnak karikába
kart karba öltve futnak az útra
senki nem ugrik bele a kútba
éjjeli Hold már fent világlik
ezüstös hídon átsugárzik
ifjúi hév a szívvel játszik
fiú a lánnyal most cicázik
gond a bajokkal elszaladna
száj a szájra csókot adna
bánat végre elmaradna
belehalna a tavaszba
odanézhetsz bátran a Napba
életigenlő hős diadalra
tavaszi zsongás ömlik nyakadba.
SZEKSZÁRD, 2018.03.24.
gondolatim kibogoztam
szavaim csodás csokorba fontam
Fekete csizmámmal toppantottam
ajtótokon koppantottam
tavaszi virágot ím elhoztam
gyöngykoszorúm kezedbe adtam
fiatalságom neked adtam
liliomszálam hervasztottam
harangokért megharcoltam
lányságomért virrasztottam
fekete ruhámban elgyászoltam
topánkám is tippen toppan
hívlak kérve gyere ki a fényre
most már ne gondolj a télre
kannám vizét loccsantottam
locsolásra várakoztam
csizmám sarkát elkoptattam
sarkantyúmat koccantottam
gyöngykavicson kippen koppan
vagy ha nem hát rippen- roppan
anyád lelkét bosszantottam
örömömet hozzád lám elhoztam
eljöhetnél vélem a bálba
derekad fognám őrjítő táncba
lányok táncolnak karikába
kart karba öltve futnak az útra
senki nem ugrik bele a kútba
éjjeli Hold már fent világlik
ezüstös hídon átsugárzik
ifjúi hév a szívvel játszik
fiú a lánnyal most cicázik
gond a bajokkal elszaladna
száj a szájra csókot adna
bánat végre elmaradna
belehalna a tavaszba
odanézhetsz bátran a Napba
életigenlő hős diadalra
tavaszi zsongás ömlik nyakadba.
SZEKSZÁRD, 2018.03.24.
.....................................................
TAVASZVÁRÓ VERS
NAGY VENDEL: ITT A REGGEL
Itt a hajnal
Ébredj már,
Minden reggel
Téged vár.
Madár dala
Ha felkölt,
Ne menj mennybe,
Jó e Föld.
Minden reggel
Csoda vár,
Neked nyílik
A határ.
Nap melege
Ha feltölt,
Minden élet
Oly fennkölt.
Lágy húrokon
Víg dal jár,
Minden gondod
Messze száll.
Langyos szellő
Simogat,
Tavaszi nap
Hívogat.
Indulj útnak
Boldogan,
Hagyd otthon a
Gondokat.
Új élet Rád
Kacsintgat,
Új örömre
Csábítgat.
SZEKSZÁRD,.2018. április 08. hajnalán.
***************************
SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL
1. LECTORI SALUTEM,
ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK
2. HÚSVÉTI IGEHÍRDETÉS. BÖRZSÖNYI JÁNOSNÉ REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR: HÚSVÉTI GONDOLATOK
3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL - MAI SZERZŐKTŐL
NAGY CSABA, MÁTYÁS RITA, TÓTH ENIKŐ, MÉSZÁROS MELINDA,
VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT, DEÁK ÉVA, HOLLÓSY TÓTH KLÁRA
4. MESEVILÁG... ÁRVAY MÁRIA : GYÁVÁCSKA
5. ARCKÉPCSARNOK. GERENCSÉR HAJNALKA RIPORTSOROZATA.
VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET : KATÓ LÁSZLÓ
6. VERSVÁLOGATÁSOK BURZA MÁRIA ÉS I.P. STEVE VERSEIBŐL
7. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN. KYRA ANGIE : SOHA NE MOND HOGY SOHA
8. HAZAI TÁJAKRÓL - NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
9. ÉLETTÖRTÉNETEK. CSOMOR HENRIETT: ÉDESANYÁM, MINDENEM
10. MEGJELENT NAGY VENDEL 14.-IK VERSESKÖTETE : TŰZLILIOMOK
11. NOVELLA. KELEMEN GYÖRGYNÉ: JÖVŐ MAI SZEMMEL
12. EGY LEHETŐSÉG
MÉSZÁROS MELINDA: HOGYAN SEGÍTI AZ INTERNET A VERSÍRÁST...
13. ÍZES TÖRTÉNETEK - IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV
NAGY VENDEL: A DUNAI HALÁSZLÉ
14. EGY KIS HUMOR...
2. HÚSVÉTI IGEHÍRDETÉS. BÖRZSÖNYI JÁNOSNÉ REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR: HÚSVÉTI GONDOLATOK
3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL - MAI SZERZŐKTŐL
NAGY CSABA, MÁTYÁS RITA, TÓTH ENIKŐ, MÉSZÁROS MELINDA,
VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT, DEÁK ÉVA, HOLLÓSY TÓTH KLÁRA
4. MESEVILÁG... ÁRVAY MÁRIA : GYÁVÁCSKA
5. ARCKÉPCSARNOK. GERENCSÉR HAJNALKA RIPORTSOROZATA.
VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET : KATÓ LÁSZLÓ
6. VERSVÁLOGATÁSOK BURZA MÁRIA ÉS I.P. STEVE VERSEIBŐL
7. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN. KYRA ANGIE : SOHA NE MOND HOGY SOHA
8. HAZAI TÁJAKRÓL - NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
9. ÉLETTÖRTÉNETEK. CSOMOR HENRIETT: ÉDESANYÁM, MINDENEM
10. MEGJELENT NAGY VENDEL 14.-IK VERSESKÖTETE : TŰZLILIOMOK
11. NOVELLA. KELEMEN GYÖRGYNÉ: JÖVŐ MAI SZEMMEL
12. EGY LEHETŐSÉG
MÉSZÁROS MELINDA: HOGYAN SEGÍTI AZ INTERNET A VERSÍRÁST...
13. ÍZES TÖRTÉNETEK - IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV
NAGY VENDEL: A DUNAI HALÁSZLÉ
14. EGY KIS HUMOR...
NAGY VENDEL: AZ ÓPERENCIÁN INNEN, AZ
ÜVEGHEGYEN TÚL
15. VERSRŐL VERSRE - KORTÁRS SZERZŐKTŐL
NAGY CSABA, KOVÁCS TIBOR, DEÁK ÉVA, MÁTYÁS RITA,
ADAMECZ LÁSZLÓ, SZAUER GERTRÚD
16. A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJÁN
ERDŐSNÉ ONDA MARICA: KUTYASZORÍTÓBAN
17. KUTYAHŰSÉG. NAGY VENDEL VERSE
18. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK
19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY ROVATA : GALAGONYA
20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK
15. VERSRŐL VERSRE - KORTÁRS SZERZŐKTŐL
NAGY CSABA, KOVÁCS TIBOR, DEÁK ÉVA, MÁTYÁS RITA,
ADAMECZ LÁSZLÓ, SZAUER GERTRÚD
16. A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJÁN
ERDŐSNÉ ONDA MARICA: KUTYASZORÍTÓBAN
17. KUTYAHŰSÉG. NAGY VENDEL VERSE
18. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK
19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY ROVATA : GALAGONYA
20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK
***************************
2. HÚSVÉTI IGEHÍRDETÉS
BÖRZSÖNYI JÁNOSNÉ
REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR:
HÚSVÉTI GONDOLATOK
„Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük,
hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nem
támadnak fel a halottak? Hiszen ha nem támadnak fel a halottak, akkor Krisztus
sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi
igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.” (Pál 1. levele a korinthusiakhoz
15, 12-14)
Kedves Testvéreim!
A földi élet utáni létezés kapcsán
még a hívők körében is gyakoriak a véleménykülönbségek. Sokan úgy tartják, hogy
előbb-utóbb minden ember a mennybe jut, vagy ha nem is mindenki, legalább a
„jók” biztosan, a többiek pedig békében nyugszanak a sírjaikban. A Szentírás
viszont teljesen mást tanít. Isten Igéje szerint minden ember feltámad, viszont
csak azok töltik az örök életüket a mennyben, akik földi életükben szövetséget
kötöttek Istennel. A szövetségkötés nem más, mint az a döntés, amelyet Jézus
Krisztus mellett hozunk, amikor felismerjük, hogy Nélküle teljesen értelmetlen
az életünk. Dönteni az tud, aki elismeri, hogy legfeljebb az emberek szemében
„jó”, Isten viszont bűnösnek látja, ezért szüksége van Jézusra, Aki érte (az ő
bűnei miatt) is meghalt a kereszten. A Biblia kitér arra is, hogy az az ember,
aki Jézus nélkül él ezen a földön, az örök életét is Istentől távol tölti, a kárhozat
valóságában. 2018 húsvétján tisztázzuk magunkban, hogy mit jelent számunkra a
feltámadás, hisszük-e ezt a csodát, hiszen enélkül „hiábavaló a mi
igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is”. Ámen.
Szeretettel köszöntöm a kedves
Olvasókat, és sok áldást, örömöt kívánok a Feltámadás Ünnepén!
Börzsönyi Jánosné, református
lelkipásztor - Vakmisszió
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
NAGY VENDEL: GOLGOTA ...
HOSSZÚ A KERESZTÚT...
HOSSZÚ A KERESZTÚT...
Könny és
Vér áztatja
A Via Doloroza,
A szenvedések útja
Kopott köveit.
Áll már a három kereszt
A koponyák hegyén.
S meredten néz
A két riadt lator.
Középütt Jézus,
A nyugodt fájdalom.
Fekete fellegek dörögnek,
S ömlik az eső az úton.
A vakok látnak,
A bénák elindulnak,
A leprások megtisztulnak,
Mikor bevégeztetett.
Mindnyájunk bűneiért
Ment Ő a halálba,
Mert hosszú a keresztút
Mire saját jogon
Feljutsz a Golgotára.
A VERS HANGOS LINKJE...
ELMONDJA .. ILOSVAY EGYED KATALIN
https://www.youtube.com/watch?v=DuBbkSlJcBw
Vér áztatja
A Via Doloroza,
A szenvedések útja
Kopott köveit.
Áll már a három kereszt
A koponyák hegyén.
S meredten néz
A két riadt lator.
Középütt Jézus,
A nyugodt fájdalom.
Fekete fellegek dörögnek,
S ömlik az eső az úton.
A vakok látnak,
A bénák elindulnak,
A leprások megtisztulnak,
Mikor bevégeztetett.
Mindnyájunk bűneiért
Ment Ő a halálba,
Mert hosszú a keresztút
Mire saját jogon
Feljutsz a Golgotára.
A VERS HANGOS LINKJE...
ELMONDJA .. ILOSVAY EGYED KATALIN
https://www.youtube.com/watch?v=DuBbkSlJcBw
...........................................
ISTENTŐL ÁLDOTT, FELTÁMADÁST REMÉNYLŐ, BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET
KÍVÁNOK : VENDI - 2018. HÚSVÉTJÁN
***************************
3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL - MAI SZERZŐKTŐL
NAGY CSABA: A Föld szülötte
Lelkem akkor a legszabadabb,
amikor egymagamban,
a fűszálak közé rejtem arcomat,
s csak mélázok gondtalan.
amikor egymagamban,
a fűszálak közé rejtem arcomat,
s csak mélázok gondtalan.
Hallgatván a föld büszke leheletét,
amint lázasan megremeg,
megértem, mit rejt e titkos beszéd,
s ráhajtom fejemet.
amint lázasan megremeg,
megértem, mit rejt e titkos beszéd,
s ráhajtom fejemet.
Én drága földanyám, te mindenem,
te táplálod a holnapom,
viharszavad szelíd intelem,
te őrzöd majd porom.
te táplálod a holnapom,
viharszavad szelíd intelem,
te őrzöd majd porom.
A föld keblére fekszem én,
szívéhez jó közel,
Nézd jó anyám, fiad szegény,
ki csüggedve is átölel.
szívéhez jó közel,
Nézd jó anyám, fiad szegény,
ki csüggedve is átölel.
..............................................
Mátyás Rita: Boldogság keresés...
(Haiku csokor)
Hold ezüst fénye
virágszirmokat csókol,
illatuk bódít.
virágszirmokat csókol,
illatuk bódít.
Rózsás hajnalon
nap fénye gyúl ágyamon.
Te már elmentél.
nap fénye gyúl ágyamon.
Te már elmentél.
Könnyes holnapom
reszketve visszavár.
Hiába vágylak.
reszketve visszavár.
Hiába vágylak.
Szívem jegelve,
gyertya fénye szememben.
Koppanó göröngy.
gyertya fénye szememben.
Koppanó göröngy.
Fejfán szalagok,
vörös koszorúk hanton.
Galamb burukkol.
vörös koszorúk hanton.
Galamb burukkol.
Gondolat ébred,
azért is szép az élet.
Újjászületés.
azért is szép az élet.
Újjászületés.
Ragyogó napfény,
fán csicsergők csapata.
Ismét táncolok.
fán csicsergők csapata.
Ismét táncolok.
Új szerelemvágy,
szívem szárnyal boldogan.
Ismét szeretek.
szívem szárnyal boldogan.
Ismét szeretek.
Hold ezüst fénye
virágszirmokat csókol.
Lila bódulat.
virágszirmokat csókol.
Lila bódulat.
Haranghang zendül,
esküvőre hívogat.
Tódul a násznép.
esküvőre hívogat.
Tódul a násznép.
Összeforrt élet
egymásba kapaszkodva.
Az élet rendje.
egymásba kapaszkodva.
Az élet rendje.
2018. február 18.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mátyás Rita: Örök szerelem...
Egyedül ülök,
De nem vagyok magányos.
Ölelsz, mint régen.
Érzem karod vállamon,
Szereteted körbefon.
De nem vagyok magányos.
Ölelsz, mint régen.
Érzem karod vállamon,
Szereteted körbefon.
Ragyogó fények
Cikáznak éjszakában,
Hulló csillagok.
Hozzád bújok csendesen,
Szereteted átölel.
Cikáznak éjszakában,
Hulló csillagok.
Hozzád bújok csendesen,
Szereteted átölel.
Reszkető testem
Csillagoknak fényében
Angyallá válik.
Erős karod átölel,
Szereteted felemel.
Csillagoknak fényében
Angyallá válik.
Erős karod átölel,
Szereteted felemel.
Angyali kórus
Hárfa hangjára dalol.
Veled élvezem.
Örök élet melletted,
Mennybe emelt szerelmed!
Hárfa hangjára dalol.
Veled élvezem.
Örök élet melletted,
Mennybe emelt szerelmed!
Nincsen már testem,
A lelkemmel szárnyalok.
Veled lehetek!
Együtt vagyunk örökre,
Érzem, az Isten szeret!
A lelkemmel szárnyalok.
Veled lehetek!
Együtt vagyunk örökre,
Érzem, az Isten szeret!
2018. február 3.
.....................................................
TÓTH ENIKŐ: Nőnek lenni
Perdül a szoknya,
lányka ki hordja
járja a táncát,
habzik a fodra
Kurta a szoknya,
látszik a combja,
tinédzserlánynak
túl sok a gondja!
Libben a szoknya
asszonyi sorsban,
könny beleperdül
álmodozóan
Hosszú a szoknya
szürke a fodra,
kedves öreg hölgy
titkait hordja...
................................................
Mészáros Melinda: Fejtábla
Büszke vagyok arra mit magam el
értem,
temetőben síremlék áll szépen.
Nem márvány a lapja de mindenki olvashatja,
itt nyugszik szülőanyja!
Kicsi fekete fejtábla szürke kereszt rajta,
többit a kezem mázolgatta.
Öreg bozontos sírból,ahogy élet s
kezem adta,annak ki el ment,
lelkem ezt meg adta!
Nagyapámék s édesanyám nyugszik,
alatta,
gondos kezem s lelkem e sírt ápolgatja.
Nyugszik itt még más is,de szívem
érte nem fáj,
csupán tiszteletből kapott nevet s helyet
e fejfán!
temetőben síremlék áll szépen.
Nem márvány a lapja de mindenki olvashatja,
itt nyugszik szülőanyja!
Kicsi fekete fejtábla szürke kereszt rajta,
többit a kezem mázolgatta.
Öreg bozontos sírból,ahogy élet s
kezem adta,annak ki el ment,
lelkem ezt meg adta!
Nagyapámék s édesanyám nyugszik,
alatta,
gondos kezem s lelkem e sírt ápolgatja.
Nyugszik itt még más is,de szívem
érte nem fáj,
csupán tiszteletből kapott nevet s helyet
e fejfán!
(édesanyám oktalan korai halála)
Mészárosová Melinda
SZLOVÁKIA
...............................................................
VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT: Őszi vásár!
Állok a vízparton,
hallgatom a csendet,
amit hol madárdal,
hol hajókürt tör meg.
hallgatom a csendet,
amit hol madárdal,
hol hajókürt tör meg.
Falevél hull elém,
színe kissé sárga,
még több hullik mellé,
nem marad így árva.
színe kissé sárga,
még több hullik mellé,
nem marad így árva.
Ahogy így merengek,
emlékképek jönnek,
régi őszi vásár,
és szerelmes könnyek.
emlékképek jönnek,
régi őszi vásár,
és szerelmes könnyek.
Barackot árultam,
de a szívem vitték,
szerelembe estem,
mélyen és őszintén.
de a szívem vitték,
szerelembe estem,
mélyen és őszintén.
Két szemedbe néztem,
eddig nem is éltem,
gondoltam naivan,
s viszonzást reméltem.
eddig nem is éltem,
gondoltam naivan,
s viszonzást reméltem.
Hol van már a csókod,
hol a piros szalag,
oly régen volt mindez,
az idő hogy szaladt!
hol a piros szalag,
oly régen volt mindez,
az idő hogy szaladt!
Őszül a természet,
lassan múlik a nyár,
ez volt az életem,
vajon rám még mi vár?
lassan múlik a nyár,
ez volt az életem,
vajon rám még mi vár?
A hajam is ősz már,
nem csak a természet.
Tudom, őseimhez
egyszer majd megtérek.
nem csak a természet.
Tudom, őseimhez
egyszer majd megtérek.
....................................................
DEÁK ÉVA: Esőcseppek
Könnyem csendesen mossa arcom,
mint eső mely altatót csöpög,
kinyitott ablakon hallatszik sóhajom,
mint mérges felhő mennydörög.
mint eső mely altatót csöpög,
kinyitott ablakon hallatszik sóhajom,
mint mérges felhő mennydörög.
Utca tócsáiban megcsillanó remény,
a vén hold világít derűsen,
szerelmünk már elázott, rongyosan szegény
mindörökre, mint akkor régen.
a vén hold világít derűsen,
szerelmünk már elázott, rongyosan szegény
mindörökre, mint akkor régen.
Megcsillan bennem tócsának tükre,
álmomban fodrozó vágy ölel,
fekete sötétség borult szememre,
szívemben cikázó villám leszel.
álmomban fodrozó vágy ölel,
fekete sötétség borult szememre,
szívemben cikázó villám leszel.
Kitárom karom ölelnélek magamhoz,
emlék csupán frissítő illat,
s még arcomon az eső záporoz,
békére lel szívem éj leple alatt.
emlék csupán frissítő illat,
s még arcomon az eső záporoz,
békére lel szívem éj leple alatt.
......................................................
HOLLÓSY TÓTH KLÁRA: József Attila
Bársonygallérú nagykabát rajta,
bajsza alatt alig mosoly,
magányos, csendes emberfajta,
ki saját börtönében fogoly.
Külsőleg egyszerű átlagember,
arcán a gond megnyilatkozása,
szeme kristálytiszta tükörrendszer,
látszik benne gondolkodása.
bajsza alatt alig mosoly,
magányos, csendes emberfajta,
ki saját börtönében fogoly.
Külsőleg egyszerű átlagember,
arcán a gond megnyilatkozása,
szeme kristálytiszta tükörrendszer,
látszik benne gondolkodása.
Ő sétál köztünk, „ A magyar
Krisztus”,¤
de itt még senki fel nem ismeri,
maga az örökös pesszimizmus,
melyet ő is tud, beismeri.
Az utca és a föld fia,
folyton olvas, nem beszélget,
dohánya Hercegovina,
szinte gyermek, s ezer éves.
de itt még senki fel nem ismeri,
maga az örökös pesszimizmus,
melyet ő is tud, beismeri.
Az utca és a föld fia,
folyton olvas, nem beszélget,
dohánya Hercegovina,
szinte gyermek, s ezer éves.
Sorsa az örökös éhezés,
s a városszéli bús kesergés,
de lelkében a meleg áram,
fagyot olvaszt most, böjt havában.
Maga a mélységes szenvedély,
a folyton nyüzsgés, lendület,
minden mozdulatán látszik az erény,
a rezignált, érzékeny lelkület.
s a városszéli bús kesergés,
de lelkében a meleg áram,
fagyot olvaszt most, böjt havában.
Maga a mélységes szenvedély,
a folyton nyüzsgés, lendület,
minden mozdulatán látszik az erény,
a rezignált, érzékeny lelkület.
Szemében lelke tükre remeg,
gyengédség, szeretetre vágyás,
gyengédség, szeretetre vágyás,
szerény lényéből bánat ered,
a szegénység, csönd - lomha fájás.
A léte hull ki térből, időből,
ha karma közé kapja majd a föld,
- Túl korán jöttél vándor! – így köszön,
s hangját végképp ellepi a csönd…
a szegénység, csönd - lomha fájás.
A léte hull ki térből, időből,
ha karma közé kapja majd a föld,
- Túl korán jöttél vándor! – így köszön,
s hangját végképp ellepi a csönd…
De megóvja, mint drága aranyát
naggyá nemesítve az idő,
világot betöltő gondolatát,
megőrzi örökre a jövő.
Megtelepül, az árva szíveken,
mint tengeralga, vagy moszat,
halad véget nem érő síneken,
vigyázza az áldozatokat.
naggyá nemesítve az idő,
világot betöltő gondolatát,
megőrzi örökre a jövő.
Megtelepül, az árva szíveken,
mint tengeralga, vagy moszat,
halad véget nem érő síneken,
vigyázza az áldozatokat.
…de itt még, itt még járja az útját,
nem akar feltűnni semmiképp,
megírja minden búját-baját,
hogy csökkentse kínját némiképp.
Fájdalmát versekbe sírja,
örökbe néz, magába mered,
s a század tűzfalára írja
a legszigorúbb ítéletet.
nem akar feltűnni semmiképp,
megírja minden búját-baját,
hogy csökkentse kínját némiképp.
Fájdalmát versekbe sírja,
örökbe néz, magába mered,
s a század tűzfalára írja
a legszigorúbb ítéletet.
Utalás a költőtárs, Csáky Anna ilyen
cím alatt írt versfüzérére.
Győr, 2007. Április 10.
***************************
4. Mesevilág
Árvay Mária: Gyávácska
Régen történt ez nagyon, abban az
időben, amikor üknagyapám sem élt, de még annak az ük-üknagyapja sem. Egyszer
volt, hol nem volt, egy kicsiny országban,
annak is egy apró falucskájában, volt egyszer egy parányi házikó. Itt éldegélt egy nagyon szegény ember a feleségével és hét gyermekével. A szegény ember
favágóként kereste kenyerét, az asszony pedig virágokat árult. Ennivalójuk csak annyi akadt, hogy napról napra megéljenek, hiszen sokan voltak. A gyerekek
jöttek szép sorjában: a legnagyobb már tizennégy éves, a legkisebb pedig csak kettő. A többiek is orgonasípként követték egymást, négy, hat, nyolc... bizony
jól gondoljátok, tíz és tizenkettő évesek.
Kis mesém a nyolc éves Gyávácskáról szól. Ráragadt ez a csúf név, me
rt mindentől
félt. Rettegett a vihartól, az erős széltől, az esőtől, veszélyesnek tartotta
a futkározást, fára mászást, a patakban való lubickolást, nem vett részt testvérkéi játszadozásaiban. Gúnyolták, csúfolták is épp eleget. Mivel töltötte
akkor napjait Gyávácska? Amikor tehette, segített édesanyjának, s amikor lehetett, naphosszat üldögélt és ábrándozott. Miről is? Arról, hogy olyan emberek
vegyék körül, akik szeretik és elfogadják őt olyannak, amilyen. Igaz, egy kis bátorság nem jönne rosszul! De mit is tehetne, amikor a dolgok olyan félelmetesek
körülötte?
Sokat búslakodtak miatta szülei.
- Asszony, asszony, mi lesz ebből a gyerekből? Hogy áll meg így a saját lábán, ha mindentől megriad, mint egy kis őzike?
- Bízzuk a Jó Istenre, apjuk - törölgette szemét az anya.
- Az bizony kevés lesz! Küldjük el hazulról, szerencsét próbálni.
- Hiszen itt is mindentől fél, mi lesz vele az otthonától távol? - rettent meg az édesanya.
- Valamit akkor is tennünk kell, nem nézhetjük tétlenül ezt a vergődést!
Így történt tehát, hogy Gyávácska elkerült otthonról, tarisznyájában pár szem hamuba sült pogácsa, kis kulacsában víz. Sem éhes, sem szomjas nem volt,
szegényke keservesen itatta az egereket. Mi lesz most vele? A napocska felszárította könnyeit, melegével beburkolta, kissé megvigasztalta.
- Ne félj, kislány, itt vagyok veled, majd vigyázok rád. Amerre megyek, gyere velem te is, egy csodálatos helyre viszlek!
Mentek, mendegéltek, míg egy varázslatosan szép helyre nem értek: az Oltalom Völgyébe. Gyávácska először megrémült a látványtól, egy egész állatsereg fogadta:
őzike, nyuszika, de volt ott róka és farkas is.
- Ne félj tőlünk, kicsi lány! Nem bántunk téged, hiszen mi is csak párban vagyunk bátrak!
- Hogy lehet ez??
- Él közöttünk olyan, aki nem lát jól, másikunknak a hallásával van baj, van köztünk olyan, akinek a szimata nem elég erős már, sőt olyan is van, aki nehezebben
fut, vagy a farka sérült.
- Nem féltek? Hiszen így sokkal hamarabb bánthatnak benneteket!
- Mindenhova kettesével járunk - egy jól látó és egy jól halló, egy jó szimatú és egy gyors futású stb. Így sikeresek a vadászatok, a legelészés, gyümölcsevés.
Kóstold csak meg, milyen finom a szedrünk - kínálta egyikük a kislányt. Gyávácska örömmel elfogadta.
Az állatok vidám csoportja vette körül. Elkísérte őket vadászataikra, részt vett mindennapos életükben, s valóban megtapasztalta, mennyire segítik egymást.
Nem féltek semmitől, mert mindenki számíthatott a másikra, nem hagyták egymást cserben. Gyávácska így gondolkodott:
- Nekem mindenem megvan, jól látok, remekül hallok, ha akarok, gyorsan is tudok futni, akkor mitől félek?
A kicsi lány már nem érzett félelmet, hiszen ő egészséges, mint a makk, bármit véghezvihet maga is, de ha kell, tudja, kitől kérhet segítséget.
Itt volt az idő, hogy haza menjen családjához. Hálatelt szívvel elbúcsúzott kis barátaitól.
Odahaza szülei szomorúan várták:
- A kétéves Picur eltűnt, sehol sem találjuk!
- Majd én megkeresem, egyet se féljetek - kiáltotta Gyávácska, s már ott sem volt.
Futott, futott, ahogy csak a lába bírta. Nemsokára egy hatalmas fa várta, óvatosan felkapaszkodott rá, hogy onnan szétnézhessen. Meglátta kis testvérét,
amint egy bokorban sírdogál. Odaszaladt hozzá.
- Fáj, nagyon fáj - sírta a kicsi. Kezecskéje hatalmasra dagadt.
- Mindjárt hazaviszlek, s meggyógyítunk, ne félj!
Gyávácska felnyalábolta a kicsit, s már vitte is.
- Ide kenőcs kell, ami szörnyen drága, a patika is nagyon messze van - tördelte kezét az anya.
- Elkérem Pista bácsi lovát, azon hamar odaérek, elhozom az orvosságot - hadarta Gyávácska, s már el is tűnt.
- Gyí, paripám, gyí lovacskám, gyorsan, gyorsan, Picur beteg!
Szorosan belekapaszkodott Ráró sörényébe, s már szárnyaltak is.
A patikában valóban volt kenőcs, de hogy fizet érte? Éppen akkor érkezett sok áru, s a kislány felajánlotta, hogy segít kipakolni. A fáradozásaiért cserébe
meg is kapta a kis üvegcsét.
- Naponta háromszor, vékonyan kenjétek be, a napra nem szabad menni! - osztogatta tanácsait a gyógyszerész néni.
Ráró hazaröpítette Gyávácskát. Picur keze pár nap múlva rendbejött, a szülők pedig nem győztek csodálkozni Gyávácskán, aki csodálatos módon leküzdötte
félelmeit, s ilyen bátran cselekedett.
A gyermek csak mesélt és mesélt kalandjairól, majd kérdőn nézett szüleire.
- Édesanyám, édesapám, szeretnék egy másik nevet, nem vagyok már Gyávácska, láthattátok!
- Tudod már, mi szeretnél lenni?
- Árvácska.
- Hiszen nem vagy árva, itt vagyunk neked!
- Tudom, de kedvenc virágom az Árvácska, szeretném, ha így hívnátok ezentúl!
Így lett Gyávácskából Árvácska. Sokkal nagyobb jutalom volt ez a kislánynak, mint egy egész láda arany.
A szülők is kimondhatatlanul boldogok voltak, hiszen kislányuk meggyógyult.
Árvácska sokat játszott a kicsikkel, minden féle mókás játékot eszeltek ki együtt. Szegénységük ellenére is nagy-nagy szeretetben és boldogságban éltek,
amíg meg nem haltak. Ha nem hiszitek, járjatok utána!
annak is egy apró falucskájában, volt egyszer egy parányi házikó. Itt éldegélt egy nagyon szegény ember a feleségével és hét gyermekével. A szegény ember
favágóként kereste kenyerét, az asszony pedig virágokat árult. Ennivalójuk csak annyi akadt, hogy napról napra megéljenek, hiszen sokan voltak. A gyerekek
jöttek szép sorjában: a legnagyobb már tizennégy éves, a legkisebb pedig csak kettő. A többiek is orgonasípként követték egymást, négy, hat, nyolc... bizony
jól gondoljátok, tíz és tizenkettő évesek.
Kis mesém a nyolc éves Gyávácskáról szól. Ráragadt ez a csúf név, me
Árvay Mária |
a futkározást, fára mászást, a patakban való lubickolást, nem vett részt testvérkéi játszadozásaiban. Gúnyolták, csúfolták is épp eleget. Mivel töltötte
akkor napjait Gyávácska? Amikor tehette, segített édesanyjának, s amikor lehetett, naphosszat üldögélt és ábrándozott. Miről is? Arról, hogy olyan emberek
vegyék körül, akik szeretik és elfogadják őt olyannak, amilyen. Igaz, egy kis bátorság nem jönne rosszul! De mit is tehetne, amikor a dolgok olyan félelmetesek
körülötte?
Sokat búslakodtak miatta szülei.
- Asszony, asszony, mi lesz ebből a gyerekből? Hogy áll meg így a saját lábán, ha mindentől megriad, mint egy kis őzike?
- Bízzuk a Jó Istenre, apjuk - törölgette szemét az anya.
- Az bizony kevés lesz! Küldjük el hazulról, szerencsét próbálni.
- Hiszen itt is mindentől fél, mi lesz vele az otthonától távol? - rettent meg az édesanya.
- Valamit akkor is tennünk kell, nem nézhetjük tétlenül ezt a vergődést!
Így történt tehát, hogy Gyávácska elkerült otthonról, tarisznyájában pár szem hamuba sült pogácsa, kis kulacsában víz. Sem éhes, sem szomjas nem volt,
szegényke keservesen itatta az egereket. Mi lesz most vele? A napocska felszárította könnyeit, melegével beburkolta, kissé megvigasztalta.
- Ne félj, kislány, itt vagyok veled, majd vigyázok rád. Amerre megyek, gyere velem te is, egy csodálatos helyre viszlek!
Mentek, mendegéltek, míg egy varázslatosan szép helyre nem értek: az Oltalom Völgyébe. Gyávácska először megrémült a látványtól, egy egész állatsereg fogadta:
őzike, nyuszika, de volt ott róka és farkas is.
- Ne félj tőlünk, kicsi lány! Nem bántunk téged, hiszen mi is csak párban vagyunk bátrak!
- Hogy lehet ez??
- Él közöttünk olyan, aki nem lát jól, másikunknak a hallásával van baj, van köztünk olyan, akinek a szimata nem elég erős már, sőt olyan is van, aki nehezebben
fut, vagy a farka sérült.
- Nem féltek? Hiszen így sokkal hamarabb bánthatnak benneteket!
- Mindenhova kettesével járunk - egy jól látó és egy jól halló, egy jó szimatú és egy gyors futású stb. Így sikeresek a vadászatok, a legelészés, gyümölcsevés.
Kóstold csak meg, milyen finom a szedrünk - kínálta egyikük a kislányt. Gyávácska örömmel elfogadta.
Az állatok vidám csoportja vette körül. Elkísérte őket vadászataikra, részt vett mindennapos életükben, s valóban megtapasztalta, mennyire segítik egymást.
Nem féltek semmitől, mert mindenki számíthatott a másikra, nem hagyták egymást cserben. Gyávácska így gondolkodott:
- Nekem mindenem megvan, jól látok, remekül hallok, ha akarok, gyorsan is tudok futni, akkor mitől félek?
A kicsi lány már nem érzett félelmet, hiszen ő egészséges, mint a makk, bármit véghezvihet maga is, de ha kell, tudja, kitől kérhet segítséget.
Itt volt az idő, hogy haza menjen családjához. Hálatelt szívvel elbúcsúzott kis barátaitól.
Odahaza szülei szomorúan várták:
- A kétéves Picur eltűnt, sehol sem találjuk!
- Majd én megkeresem, egyet se féljetek - kiáltotta Gyávácska, s már ott sem volt.
Futott, futott, ahogy csak a lába bírta. Nemsokára egy hatalmas fa várta, óvatosan felkapaszkodott rá, hogy onnan szétnézhessen. Meglátta kis testvérét,
amint egy bokorban sírdogál. Odaszaladt hozzá.
- Fáj, nagyon fáj - sírta a kicsi. Kezecskéje hatalmasra dagadt.
- Mindjárt hazaviszlek, s meggyógyítunk, ne félj!
Gyávácska felnyalábolta a kicsit, s már vitte is.
- Ide kenőcs kell, ami szörnyen drága, a patika is nagyon messze van - tördelte kezét az anya.
- Elkérem Pista bácsi lovát, azon hamar odaérek, elhozom az orvosságot - hadarta Gyávácska, s már el is tűnt.
- Gyí, paripám, gyí lovacskám, gyorsan, gyorsan, Picur beteg!
Szorosan belekapaszkodott Ráró sörényébe, s már szárnyaltak is.
A patikában valóban volt kenőcs, de hogy fizet érte? Éppen akkor érkezett sok áru, s a kislány felajánlotta, hogy segít kipakolni. A fáradozásaiért cserébe
meg is kapta a kis üvegcsét.
- Naponta háromszor, vékonyan kenjétek be, a napra nem szabad menni! - osztogatta tanácsait a gyógyszerész néni.
Ráró hazaröpítette Gyávácskát. Picur keze pár nap múlva rendbejött, a szülők pedig nem győztek csodálkozni Gyávácskán, aki csodálatos módon leküzdötte
félelmeit, s ilyen bátran cselekedett.
A gyermek csak mesélt és mesélt kalandjairól, majd kérdőn nézett szüleire.
- Édesanyám, édesapám, szeretnék egy másik nevet, nem vagyok már Gyávácska, láthattátok!
- Tudod már, mi szeretnél lenni?
- Árvácska.
- Hiszen nem vagy árva, itt vagyunk neked!
- Tudom, de kedvenc virágom az Árvácska, szeretném, ha így hívnátok ezentúl!
Így lett Gyávácskából Árvácska. Sokkal nagyobb jutalom volt ez a kislánynak, mint egy egész láda arany.
A szülők is kimondhatatlanul boldogok voltak, hiszen kislányuk meggyógyult.
Árvácska sokat játszott a kicsikkel, minden féle mókás játékot eszeltek ki együtt. Szegénységük ellenére is nagy-nagy szeretetben és boldogságban éltek,
amíg meg nem haltak. Ha nem hiszitek, járjatok utána!
Árvay Mária
Folytatjuk.
***************************
5. ARCKÉPCSARNOK
GERENCSÉR HAJNALKA
RIPORTSOROZATA
A szemléletet szeretném
megváltoztatni
KATÓ LÁSZLÓ RIPORTJA
- Hol születtél?
- Debrecenben.
- Mesélj egy kicsit a
gyermekkorodról!
- Sokat játszottunk a téren,
fociztunk, bicikliztünk, szánkóztunk. Akkor még voltak havak…5 éves koromtól
hegedülni tanultam.
- Mesélj a szüleidről, a
testvéreidről!
- Édesapám agrármérnök volt,
édesanyám kertészmérnök. a szakmájuknak köszönhetően ismerkedtek össze. Húgom
és öcsém is pedagógus lett. Öcsém felesége is az, két szép nagy lányuk van.
- Hova jártál iskolába?
- Zenei általánosba jártam
Debrecenben, aztán ugyanott a Kossuth Gimnáziumba. Mindkettő nagyon színvonalas
iskola volt, és mindkettő nagyon jó osztály.
- Szerettél iskolába járni?
- Többnyire igen, a társaság miatt
is.
- Szereted-e a természetet?
- Azt gondolom, mindenki szereti,
hiszen őseink is benne éltek. De amúgy is jó néha kimenekülni a város zajából,
nyomasztó nyüzsgéséből.
- Van-e kedvenc helyed?
- Szeretem a Balatont, Harkányt.
Külföldön is van néhány, pl. Párizs, vagy Salzburg.
- Mi a hobbid?
- Szeretek zenét hallgatni, olvasni,
moziba járni, és néha írogatok is.
- Nagyon szeretem, zenész szerettem
volna lenni.
- Milyen zenéket hallgatsz?
- A klasszikus is belefér, de a
jazztől a kemény rockig széles a skála…
- Milyen hangszeren tanultál
játszani?
- Hegedű, gitár, basszusgitár
- Mesélj kérlek arról az
együttesről, amiben gitároztál!
- A Madame zenekar Győr egyik
legígéretesebb zenekara volt. Sajnos nem egyedül jártam pórul, szólógitárosunk
motorbalesetben meghalt. Koncertjeinken sokan voltak, és ki tudja mi lett
volna, ha nem történik velem ez a dolog…
- Hány idegen nyelvet beszélsz?
- Angolul egész jól elboldogulok.
- Mi a véleményed a barátságról?
- Az ember társas lény, én
legalábbis nem szeretek egyedül lenni. Jó, ha van valaki, akire számíthatunk,
akinek elmesélhetjük örömünket, bánatunkat.
- Sok barátod van?
- Olyan igazi, kevés. De lazábban
elég sok.
Kató László: Nincsen ezer
Nincsen ezer ismerősöm,
S nincsen ezer barátom...
Ha nem leszek már itt a Földön,
Senkinek nem hiányzom...
- Az ELTÉKOZOLT SZERELEM című
életrajzi könyvedben van egy fejezet, amely műfajilag lehet egy mese is. Jó
lenne, ha minél több generáció elolvasná!
Nagyon tanulságos, és nemcsak, mint
regénybéli fejezet nyer értelmet, hanem fontos mondanivalója van.
Kató László: Johann álma
Volt egyszer egy
gyönyörű kislány. Egyik névnapjára kapott egy macit. Nagyon megörült neki. A
maci kedves arcú, barátságos, melegséget adó volt. Sohasem volt még ilyen
macija. Otthon őt sokszor bántották, nehéz volt az élete, ezért is lett ez a
kis állat olyan fontos, egy idő után a mindene. Mindig vitte magával, ha
tehette. Ha kirándultak, mindig beszélt hozzá, s a maci csak nézett rá azokkal
a szép nagy zöld szemeivel. Vitte magával moziba, színházba is, és vele aludt.
Senki nem volt még hozzá ilyen jó, és az élete vidámabbá vált. Nem volt már
annyira magányos, elhitte, lehet az életben boldog még. Egyszer azonban
benézett a kirakaton át egy boltba, ahol meglátott egy másik macit. Ez a jószág
jobban fel volt szerelve extrákkal, még a szemét is tudta forgatni, kacsintani,
és a nyakában egy répa lógott. - Mit gondolsz maci, bemenjek? - kérdezte a
maciját. Amaz nem válaszolt, csak nézett rá szomorúan. Aztán mégis bement. S
rögtön meg is vette a másik macit. Utána kipróbálta. Valóban sokkal modernebb
volt, mint a másik. A barátnőinek is megmutatta. Nekik is jobban tetszett.
Ezután a régi maciját egyre jobban elhanyagolta. De látta a szemén a
szomorúságot, ezért betette egy sarokba, és elfordította a fejét, hogy ne
lássa, amint az új macival játszik. A barátnőit is megkérte, ezentúl csak az új
macival játsszanak. A régihez hozzá sem szóltak. De mindez nem volt elég. A
kislány elkezdte bántani régi macit. - Tudom, hogy irigykedsz, nem tetszik,
hogy vele is játszom, ugye? - kiabált vele, s mikor látta a zöld szemek
szomorúságát, lekevert neki egy pofont. Mindig az újat puszilgatta, egyszer még
egy kirándulásra is elvitte Bécsbe, miközben a másik macit sarokba dugta, és
azt hazudta neki, csak a közelbe megy villamossal. A kényelmes nagy buszban
teljesen elfeledkezett régi maciról, és vidáman fecserészett, nevetgélt egy
barátnőjével, miközben új maci elégedetten vigyorgott mellettük. Mikor hazaért,
lelkiismeret furdalása támadt, ezért odament régi macihoz, és azt hazudta neki,
azért volt oda sokáig, mert késett a villamos. De látta a szemében a
szomorúságot, ezért lekevert neki egy pofont. - Azt hiszed, hazudok? - vonta
kérdőre. Régi maci egyre szomorúbban nézett kis gazdájára, s amaz olyankor
egyre agresszívebben bántotta. - Vedd tudomásul, nem tudok mit kezdeni a
sértődéseiddel! - kiabált vele, és csak pofozta. Egy ilyen alkalommal régi
macinak leszakadt a feje. A kislány döbbenten nézett rá. - Ne haragudj, tudod,
mennyire szeretlek...- szipogta. Régi maci azonban nem válaszolt. Mikor a
szülei meglátták, elvették tőle, s egyik nap kidobták a szemétbe. A kislány
azóta szomorú. Senki sem tudta megvigasztalni, új maci bármilyen trükköt is
vessen be, csak ideig-óráig működik. Egyre csak azt a gyönyörű zöld szemű macit
sírja vissza, akivel egykor oly boldog volt, mint még soha...s azóta sem...
- Mesélj kérlek Magadról!
- Ez hosszú lenne így írásban. Akik
ismernek, barátságos, kedves embernek ismernek, és talán értelmesnek is,
aki érdeklődik a világ dolgai iránt, tájékozott.
- Apropó…munka. Mivel foglalkoztál?
- Mielőtt lebénultam? Főiskolára
jártam, vasútépítő mérnök vagyok.
- Most mi a munkád?
- Jelenleg a MEOSZ-ban vagyok
akadálymentesítési szakértő.
- Melyik évszak a kedvenced?
- Nem tudok választani a tavasz és a
nyár közül…
- Mi a horoszkópod?
- Nyilas vagyok, és főbb ismérvei
rám illenek.
- Milyen betegségben szenvedsz?
- Egy gerincvelői daganat operációja
miatt bénultam le 23 éves koromban.
- Nálad hogyan kezdődött ez a
betegség?
- Az operáció előtt mintegy fél
évvel jöttek elő a tünetek.
- Az operáció utáni közvetlen
időszakot is megismerhetjük a könyved eme fejezetéből:
Kató László: 1 év múlva
Johann felébredt a kórházi
ágyon hosszas pofozgatás után. Meztelenül feküdt, és mindenféle csövek lógtak
ki belőle. Egy gyönyörű nővér mosolygott rá a félhomályban, s ahogy eszmélni
kezdett, egy idősebb doktornő szólította meg: - Johann. Látja ott azt a kerekes
széket a sarokban? Az most már mindig a maga társa lesz, elkíséri egész
életében. Sajnos csak ennyit tudtunk tenni Magáért. - Azt hitte, álmodik. De
nem...ez itt a valóság. A gerincvelejét kitöltő daganat eltávolítása megtörtént
Ő meg lebénult? Ez nem lehet...Sírni támadt kedve. A nővér próbálta
vigasztalni, de nem sok sikerrel. Később édesanyját is beengedték hozzá, aki
azt mondta: - Fiam, 6 órás műtéted volt. Deadly professzor azt mondta,
reménykedjünk. Mi veled leszünk. Aztán ki kellett mennie. Johann tekintete a
péniszére tévedt. Katéter volt benne. Aztán megint elaludt a sok gyógyszertől.
Álmában Mai jelent meg, akit azóta nem látott. Reggel eltűnt, és még a
telefonszámát sem adta meg. Fájt neki a dolog, mert csodálatos volt az éjszaka,
és csodálatos volt Mai. Még sohasem tetszett neki senki ennyire. Aztán az
elmúlt év történései peregtek le. A zenekar sikerei, a mozgásának kezdődő
problémái, a nyár a nagy tó mellett, ahol már érezte, nagy baj van. Végre
bekerült a Memorial Hospital-ba, ahol régi osztálytársának a nővére vizsgálta
meg, aki akkor gyakorló medika volt. Gerincvizet vettek tőle, és fájdalmas
vizsgálatoknak vetették alá. Onnan érezte, nagy a baj, hogy egyre több és
magasabb rangú doktor jelent meg az ágyánál, a reggeli vizitnél. Az egyik
ilyen alkalommal a főorvos így szólt: - Johann, magának gerincvelő daganata
van. Ne ijedjen meg, jóindulatú. A leghíresebb professzorunk, doktor Deadly
fogja műteni. Nyolc nap múlva szaladni fog, mint a nyúl. - Johann akkor
megnyugodott. Tulajdonképpen sohasem gondolta, hogy neki valami valamilyen baja
lehet. Mindig egészséges volt, a Jóisten vigyázott rá. Tele volt optimizmussal,
életkedvvel. S a zenekar léte önmagában éltető volt számára. Ahogy
felébredt, egy másik - hasonlóan gyönyörű nővér mosolygott rá, csak ő szőke
volt. - Mariann vagyok. - mutatkozott be. - Én pedig Johann..- nyújtotta volna
a kezét, de alig bírta mozdítani. - Ó igen, sokat hallottam Rólad. Csupa
jókat...- mosolygott Mariann. - Hát ennek örülök...bár kissé
lebénultam...és a fütyimből is cső lóg ki...- mondta karcosan Johann. -
Ráadásul mozdulni sem tudok. - - Nem baj, lassú lesz a gyógyulás. Bízzál! -
biztatta Mariann. - Most megmérem a hődet, kissé meleg vagy...- hajolt
közelebb. Johann még ilyen állapotban is felfigyelt szépséges keblének
vonalaira a köpenyen keresztül. - Huh, 40 fokos lázad van...- rettent meg
Mariann. - Be kell adnom egy injekciót. - Johann nem érzett semmit. Aztán
kisvártatva újra elaludt. Álmában Maijal szeretkezett egy konyhában. Mai főzött
neki meztelenül, ő pedig megkívánta, és végigcsókolta testének minden
porcikáját. Majd felültette a kredencre, és a nap legfinomabb fogását kóstolta
meg: Mai kelyhecskéjét. Aztán magáévá tette. Többször is. Arra ébredt, hogy a
másik nővér ébresztgeti. - Lassan 12 órája alszol Johann. Ki kell cserélnem a
katéteredet. Ez az ébredés borzalmas volt. Ráébredés a valóságra. A hit
elvesztése. A kétségbeesés órái. Mellette naponta meghaltak emberek,
lélegeztető gépek zaja hallatszott az intenzíven. 9 napig nem tudott enni egy falatot
sem. Aztán megivott egy üveg uborkalét, amit apja hozott be neki. Végül már
madártejet tudott csak enni. Aztán jól befosott. A nővéreknek itt minden
természetes volt, de neki a legnagyobb szégyen. Nem érzett semmit. Élőhalott
volt. Ekkor azt hitte, ennél nagyobb csapás már nem érheti az életben. Pedig
akkor még nem tudta, 20 év múlva még ennél is nagyobbak jönnek.
- Amikor kiderült a betegséged,
akkor a környezeted hogyan viszonyult a dolgokhoz?
- Akkor már lebénultam. Mindenki
sajnált, és remélte, hogy meg fogok gyógyulni. Én is…
- Ezt az időszakot is közelebb hozza
számunkra az életrajzi regényedből való fejezet.
Kató László: A rehabilitáció
Nem kezdődött biztatóan. Egy gnóm külsejű
beteghordó tolta be a mentőből a lepusztult kinézetű kórterembe, ahol rajta
kívül még nyolc ember feküdt. A társak látványa, s amit Tőlük hallott,
elborzasztotta. Agyának hátsó lebenyébe kúszott lassan a gondolat, hogy talán
mégsem fog meggyógyulni. Délelőtt a gyógytorna töltötte ki idejét, de
észrevette: nem nagyon foglalkozik vele senki. A reggeli vizitnél a főorvos
kábítószertől elhomályosult szemei a semmibe révedtek, miközben körbejárt a
kórtermeken. Ő tudta, az itteni betegek 90 százaléka soha többé nem fog járni.
De ezt így megmondani senki sem merte. Inkább homályosan célozgattak rá. A
pszichológusnő például egyszer odaült az ágya szélére, és belekezdett
szenvtelen mondókájába. - Tudja, így is lehet ám élni...vannak szájjal, lábbal
festők is...- Mielőtt Johann elküldhette volna a fenébe, egyszer csak
megállíthatatlanul vérezni kezdett az orra. A beszéd félbeszakadt, s a
pszichológusnő megkönnyebbülten távozott. Többé sosem látta. Őt a Szent Johann
kórházba szállították, ahol 23 tampont nyomtak fel egy csipesszel az orrába.
Míg ki nem vették, a fél szemére nem látott. Éjszakára hasra fordították, hogy
ne kapjon felfekvést. Hajnalban pedig a kicsit szadista ápoló rugdosta végig a
folyosón a bádog mosdóedényt, amitől mindenki ébredése biztosított volt.
Délutánonként AC/DC-t hallgatott. If you want blood, you've got it....Érezte,
az ujjait már jobban tudja mozgatni, de mikor öccse behozta fehér Ibanez
basszgitárját, és semmit nem tudott rajta lefogni, majdnem sírva fakadt. - Hát
ezt is elveszítettem... - gondolta némán. Először még minden nap jöttek hozzá.
Volt tankörtársak, osztálytársak, öccse, húga, édesanyja, s a zenésztársak.
Aztán már ritkultak a látogatások. Először mindenki bizakodott. Még amikor
hazakerült is. De a javulás hiánya őt magát is kikészítette, ő meg a
környezetét. Ekkor még önmagát ellátni sem volt képes. Karácsonykor egyedül
feküdt a szobájában, és Ted Nugentet hallgatott. Sokat gondolt Maira...vajon mi
lehet vele. - Vajon fogom-e még látni az életben? - gondolatai ekörül forogtak
többnyire. S a zenekar körül. Amelynek ő volt a motorja, s egyre aggasztóbb
hírek érkeztek a feloszlásról. Ele kiszállt, Peter másik zenekarban
próbálkozott. Egyedül Mike, a dobos maradt a csapatban, amely jelentősen átalakult.
Peter hívta többször telefonon, és biztatta, ha meggyógyul, szeretettel látják
a bandában. De egyre kevésbé érezte, hogy erre reménye volna. Gyógytornászával
beszélgetett sokat. Egyszer megkérdezte tőle: - Mondd Judit, szerinted kellek
én még egy nőnek? - Judit pironkodva biztatta: - Hát persze...- Nem tette
hozzá: - Nekem például kellenél... A rehabilitációs intézetben egyedül a
széklet és vizelet kondicionálására tanították meg, viszont a lábai nem
mozogtak, és érzéketlenek voltak. A kezei is gyengék és ügyetlenek lettek,
főleg, ha zenész múltjára gondolt. Egyedül még a kerekes székébe sem tudott
kiülni (akkor még inkább tolókocsinak hívták a batárt, amivel még a liftbe sem
fért be), így napjai nagy részét fekve töltötte. Édesanyja segítségével forgott,
hogy ne kapjon felfekvést. A legrosszabb a fal felé fordulás volt. Olvasott,
tévézett, videózott, de leginkább zenét hallgatott. Álmodozott, kikészült.
Vágyott az emberek közé, de barátait elriasztotta. Lassan már csak a
legkitartóbbak próbálkoztak életkedvét visszaadni, de nem sikerült. Akkor még a
legfőbb célja az volt, hogy felálljon, járjon. Később elfogadta, hogy az
életnek nem célja, legfeljebb eszköze a járás. 5 évig volt így bezárva a
lakásba. Vágyott egy társra, de azt gondolta, így már nem kell senkinek. Mai
egyre távolabb került, álmaiban visszatért, de azt hitte, sohasem láthatja
többé. Eljutott hozzá a hír, hogy férjhez ment, gyermeke is született, de
többet nem tudott Róla. Már az altatókat kezdte gyűjteni, hogy véget vessen az
életének, de a Jóisten közbeszólt. Egyszer hír érkezett, hogy egy déli kis
fürdővárosban, Harkssonban működik egy jó rehabilitációs kórház, s az ottani
adjunktusnő, Teacher doktornő messze földön híressé vált emberségéről,
szakértelméről. Johann is lement hát Harkssonba, mintegy utolsó esélyt adva
magának az életben maradásra. Teacher doktornő azonnal a szívébe fogadta az
okos, vonzó Johannt, és ha csak lehetett, beszélgetett vele. Kérte, menjen
emberek közé, és Johann megfogadta a tanácsot. Hamarosan egész Harksson ismerte
és szerette a nyitott, őszinte fiút. A kórházban is mindenki szerette, és a nők
is élénk érdeklődést mutattak iránta. Kicsit meg is zavarodott, mert nővér,
gyógytornász, beutalt beteg és fiatal doktornő egyszerre "udvarolt"
neki. Nem hitte még ekkor sem, hogy valakinek ő komolyan kellhet. Amikor letelt
az ideje, és menni kellett, hazatért a szülői lakásba, de elhatározta,
visszatér oda, ahol jól érezte magát.
- Azt gondolom, hogy szinte
mindannyiunk életében van egy olyan időszak, amikor az életünk megváltozik,
akár betegség, akár más körülmények miatt. Ilyenkor átértékelődnek a dolgok.
Azt gondolom ezért lettél révész. Kérlek, mondd el, hogy mit jelent ez a
fogalom mozgássérült berkekben?
- Amikor lebénulva a kilátástalanság
mocsarában vergődsz, a helyzetet feldolgozni leginkább egy hasonló szituációkat
megélt, és már rehabilitálódott sorstárs tud segíteni, a saját példáján
keresztül. Nos, ez a révész, aki átvezet a túlsó (élhető) partra.
- Jelli Magdolna és Barabás Mária
nagyot álmodott… lassan 20 évvel ezelőtt. A te vezetéseddel és Sárai Rita
koreográfiájával létrejött a Gördülő Tánccsoport. Ez egy páratlan
kezdeményezés. Mesélj kérlek az akkori Tánccsoportról!
- Azt gondolom, a mai viszonylag sok
tánccsoport mind nem lenne, ha akkor nem alakulunk meg. Rita szállította a
koreográfiákat, én igyekeztem mindenhol népszerűsíteni a csoportot, amelyben
egymást ismerő, bulikon táncolni szerető kerekes székesek voltak. Ma már 17 éve
táncolnak sokan az alapítókból.
- Én többször láthattam a Tánccsoportot.
Sugárzó arcú táncosok, remek tépőzáras ruhák, amelyek pillanatok alatt
átcserélhetőek. Hihetetlen koreográfiák, amelyek erőt adnak és lelket
melengetnek egyszerre. Mekkora repertoárja volt abban az időben a
Tánccsoportnak?
- Először egy - két táncot dobtunk
össze, de ahogy egyre nagyobb igény mutatkozott irántunk, jöttek a kán - kán,
palotás és egyéb klasszikusok, keverve a modern zenék koreográfiáival.
Szerettünk volna példát is mutatni azon kívül, hogy mi is jól érezzük magunkat.
- Úgy tudom, hosszabb kihagyás
után ismét táncolsz a Tánccsoportban. Régebben azt olvastam, hogy a tagok más –
más városban laknak. Hány alkalommal próbáltok hetente?
- Sajnos, mivel akár kétszáz
kilométerre lakó tagjaink is vannak, nem tudunk sűrűn próbálni. Kb. hetente,
kéthetente.
- Melyik városban vannak a
próbáitok?
- A próbák Budapesten vannak, de
Fejér, Zala és Tolna megyéből is van táncosunk.
- Azt gondolom, hogy Téged nagyon
sokan ismernek Laci. Szerénységed miatt kevesen tudják, hogy ugyancsak Jelli
Magdival álmodtátok meg az Önálló Élet Egyesületet (ÖNÉ) és te voltál az első
elnöke. Milyen célja volt és van az egyesületnek?
- Azt, hogy most mi a célja, én nem
tudhatom. Akkoriban az amerikai Independent Living mozgalom eszméit vallottuk
magunkénak. Tevékenységeink ennek nyomán bontakoztak ki: a Révész szolgálat,
iskolai tudatformáló előadások tartása, (ma érzékenyítő óráknak mondják
ezeket), küzdelem minden fronton az akadálymentesítésért, a személyi segítés
önrendelkező módon történő megvalósításáért.
- Mit jelent önálló és önrendelkező
életet élni?
- Önrendelkező módon élni annyit
jelent, hogy fizikai korlátaid ellenére döntéseket hozol, és azokért
felelősséget vállalsz. Fizikai megvalósulásaidat személyi segítő segíti, akit
te fizetsz meg, nem az állam. Te az államtól kapod erre a pénzt. Sajnos ebből
elég kevés valósult meg Magyarországon. Jelli Magdi, és Barabás Mari halála
után minket is eltávolítottak az ÖNÉ éléről, s azóta én már más tevékenységet
végzek…
- A modern kor vívmánya a számítás
technika, az internet. Sokan furcsállják, főleg az idősebb korosztály, hogy
barátságok köttethetnek úgy is, hogy nem is találkoztak az emberek egymással
személyesen.
Te osztod ezt a nézetet?
- Híve vagyok a személyes
kontaktusnak kissé régimódi szemléletet vallok. Természetesen az internet
segítség olyanoknak, akik nehezen mozdulnak ki otthonról állapotuk miatt.
- A televízió megöli az emberek
közti kommunikációt. Te ezt hogy látod?
- Nem csak a televízió…sok más
modern találmány, pl. az okos telefonok is.
- Mi a véleményed a Facebookról?
- Vannak előnyei, és hátrányai. A
hátrányai: hogy ennyi ismerőst már nem lehet kezelni, felületes az egész.
- Mi a véleményed a Gyógyító
Művészetek közösségről?
- Mindenkinek kell sikerélmény. Itt
kibontakozhat sok sérült ember is.
- Mit javítanál a közösségünk
munkáján?
- Nem tudom, mostanában nem volt
látókörömben a közösség.
- Ebben az érdekvilágban
elsikkad a lényeg, az ember. Kihalóban van a szeretet. Neked mi a véleményed
erről? Aki érzékeny, azt épp a lelkén keresztül lehet beteggé tenni, de a
gyógyulása is a lelkén keresztül történhet... a szeretettel. Hiszel-e a
szeretet erejében?
- Csak az igazi szeretetben hiszek,
mely önzetlen, ahogy Pál apostol leírta.
- Aki közelebbről és régebb óta
ismer Téged, az tudja, hogy van az életedben egy kislány, aki bár vér szerint
nem a tied, még csak rokonok sem vagytok, mégis nagyon erősen kötődtök
egymáshoz. Ezt a kislányt Csenginek hívják. Mesélj róla kérlek !
- Ő az, akit a legjobban szeretek a
világon, életem legnagyobb ajándéka. Édesanyjával együtt éltem régebben. Azt
hiszem, nem csak a vér köthet egymáshoz két embert. Ő apaként szeret, s én
lányomként. Egy valóban tündéri leányzó, aki mindenkit azonnal meghódít. Okos,
és mindenki szereti. Nekem ennél több nem kell. Névnapomra írt éjszaka egy
üzenetet, s ez a legnagyobb ajándék, amit valaha kaptam. Mert őszinte. Néha el
kell mondanunk, mennyire fontos nekünk a másik. Ez mindenfajta kapcsolatra
igaz.
- A Humanitásban jelent meg Csengi
születésekor ez a novellád:
KATÓ LÁSZLÓ: Amíg a testnedveink
keringenek
„Nem mondhatom el senkinek, elmondom
hát mindenkinek, Próbáltam súgni szájon és fülön, mindnyájatoknak egyenként
külön.”
Ahogy ott feküdtél előttem alig tizenkét
órásan megigéztél. Az isteni csoda, a teremtés misztériuma áradt a pillanatból.
Mert mégiscsak istenek lehetünk egy picit: a gyermekvállalásban. Az újszülött
kiszolgáltatottsága fennkölt felelősséget rak vállunkra,de elsősorban az
anyákéra. S itt visszakap valamit a nő abból az igazságtalanságból, hogy az
élet legnagyobb terheit neki kell viselnie, miközben a világ nagyobbik részében
csak másodrangú ember, oldalborda. Nem te választottad anyukádat, és ő sem
választott téged. Isten akarta így: egymásra utalva, egymáshoz tartozva mindig.
Te még nem tudod kicsi lány, mi is vár rád a nagybetűs élet csodáiból.,
megpróbáltatásaiból. Amikor programod által is predesztinálva kidugtad a fejed
e nagyon nehéz világ kapuján, nem gondolkozhattál azon, vajon vállalod-e a
megpróbáltatásokat. A szülők aggódnak: az első hónapokban nehogy kiderüljön,
nem vagy teljesen egészséges, nehogy megfázz, jól fejlődj. Később, amikor már
szaladgálsz: nehogy elkóborolj, kiszaladj az útra, iskolás korodban pedig
nehogy eltévedj, elcsábítsanak. S ha felnőttél, nehogy balesetet szenvedj, megtaláld
céljaidat, munkádat és társadat. Biztonságban tehát soha nem tudhatnak, talán
leginkább most, az anyai emlőn édesen, jóllakottan pihenve, mosolyogva. Ezek a
nehézségek csak a materiális világhoz leginkább kötöttek, mert ha
gondolkodóember leszel, keresed majd az élet ételmét, s nem kapsz egyértelmű
választ. Talán csak egy esetben: amikor te is ott állsz gyönyörű szép csecsemőd
mellett, és szívedet valami hatalmas melegség járja át. De hát hol van az még?
Most a szopizás, büfizés, tisztába tevés, egy-két jó szó anyucitól- ezek
jelentik a világot. A szagok, a fény, a piciny csodák elhitetik, hogy szép a
világ. Tűzoltó leszel vagy katona, mezőgazdasági gépszerelő? Ne hagyd,
hogy tündéri lelkedet megrontsák az e világi csúfságok, Káin utódainak mételyei!
Nem lehet eleve elrendelve minden, legalább próbálj meg küzdeni ellene, nekünk
bizonyítsd: ti rontottátok el, öltétek meg az állatokat, pusztítottátok ki az
erdőket, keserítettétek meg a mézet, csaltátok meg a szerelmet! Kutattátok a
semmit, s felkent papjaitok üres frázisai pusztába kiáltottak, miközben leprás
gyermekek haltak éhen. Olyan világba születtél, ahol a hamisság, a nem értékes
reklámozódik. Ahol hamar elfogy a türelem, ahol nem érték az élet. A másik, a
másság becsülete. Ezen neked is változtatnod kell. Mert a másik oldalon ott
vannak a csodák, melyeket láthatsz akkor is, ha lehunyod a szemed. A fűszál,
ami a világ lehet, ha szemedhez közelebb teszed. A föníciaiak által
feltalált világrontó, amit pénznek kereszteltek, tette tönkre igazán a földet.
Mammon hamishatalma és ígéretei: az ideig-óráig gyönyör kábító hatása alól majd
felszabadulsz, ha kibújsz, hiszen valójában semmit sem ér. Csak a szellem, a
spiritusz felsőbbrendű világa hozhat megnyugvást szívednek, lelkednek, mert
ezek hasonlók, azonos gyökerűek. Legalacsonyabb rendű a test, porból lett és
elporlad. Öröme saját magából ered, s magába torkollik. Amíg a testnedveink
keringenek, dobog a szívünk, érezni, s élvezni vágyik. Ez nem is baj, erre is
teremtettünk. Amíg azonban ezt igazi lélek, s szellemi emelkedettség nélkül
teszi, tette nem több, állati szükséglet kielégítésénél. Az előbb említettekkel
azonban Isten által is megengedett és támogatott emberi kiváltsággá fejlődik,
magasztosul. Második rendű és rangú a lélek, mely isteni eredetű kiterjesztés.
A lélek csak a lélek által tud kielégülni, kielégülése tartósabb és nemesebb a
testénél, sőt még a szelleménél is. Legfőbb mértékegysége a szeretet, és inkább
vágyik adni, mint kapni. Amíg testnedveink keringenek, bízunk, tanulunk és szeretünk
tehát. Törekszünk a tökéletesre, de tökéletlenek vagyunk. Egy új élet
megszületése azonban mindig új reménnyel tölt el bennünket, azét szeretjük
nézni a földi élet legcsodálatosabbját, a csecsemőt. Boldog tudatra ébredést,
kicsi lány!
- Ha a lelkünket ápoljuk, akkor
nehezebben alakulnak ki betegségek?
- Szerintem igen.
- Miben hiszel és mi ad erőt a nehéz
időszakokban?
- Nehéz dolog ez. Isten, és Csengi a
leginkább. A barátaim. De az utóbbi idők megpróbáltatásai bizony nagyon
megviseltek.
- Mit gondolsz, a sérült embereknek
mi lenne az a dolog, ami elősegítené a testi és lelki gyógyulásukat?
- Többet kellene foglalkozni velük.
Elsősorban a lelkükkel. A társadalomnak nagyobb toleranciával viseltetni
irányukban. A családjuknak ugyanúgy szeretni őket, mint egészséges társaikat.
- Sok egészséges előítéletekkel
fogadja mozgássérülteket. Sok esetben azonosítja őket az értelmi sérültekkel.
Hogyan lehet egy ilyen szituációt intelligensen lereagálni?
- Nehéz. Többnyire a humor segít.
- A végtagok nem megfelelő működése
vagy elvesztése fizikális nehézséget is ró az emberre. A sok lelki teher közül
a kiszolgáltatottság és a bezártság a legfájóbb azt gondolom. Mi módon lehet,
illetve lehet - e ezt enyhíteni?
- Az ÖNÉ eredetileg ezért alakult
meg, hogy a kiszolgáltatottságunkat csökkentse. A bezártság megint egy másik
probléma. Nem lehet mást tenni, meg kell próbálni harcolni ellene.
- A hozzám közelálló emberek nagy
része mozgássérült, ezáltal sok mindenbe belelátok. Tudom, hogy egy végtag nem
megfelelő működése, vagy elvesztése mennyi dolgot, képességet elvesz az illető
életéből. Nagy lelki terhet tesz az emberre. Sok egészséges lenézi azokat,
akikre épp fel kellene nézni. Mit tehetnénk a szemlélet jó irányú
megváltoztatásáért?
- Ezért van a tánccsoport, a
Gyógyító Művészek, ezért jött létre az ÖNÉ. A tudatformálás nagyon fontos,
mindenki a saját környezetében tehet érte.
- A magyar nyelv gazdag szókinccsel
rendelkezik, mégis szép számmal találunk bántó szavakat, amelyeket cseppnyi
odafigyeléssel kiiktathatnánk a szóhasználatunkból, és máris egy kicsit jobbá
válna a világ. Mi a véleményed arról a szóról, hogy fogyatékos? Használod, vagy
behelyettesíted valamilyen szóval a mindennapokban?
- Nem szeretem a negatív szavakat,
de valahogy mégis különbséget kell tenni, hisz nekünk vannak fogyatékosságaink.
Inkább az a baj, ahogy ez a szó a társadalomban leképződik.
- Hol élsz jelenleg?
- Piliscsabán, egy lakóotthonban,
Siló a neve.
- Mennyire akadálymentes a
lakóhelyed?
- Ez akadálymentesnek épült.
- Mi barátok vagyunk a való életben
is, így tudom, hogy akadálymentesítő mérnök is vagy. Mennyire kérik ki a
véleményedet a kapaszkodók felhelyezésénél és a rámpák építésénél, hogy ne csak
meglegyen, de használható is legyen mindenki számára?
- Sajnos csak kevés helyen kérik ki
rehabilitációs szakmérnökök segítségét. Szerencsére az EU-s pályázatoknál ez
előírás.
- Az akadálymentesítés törvénye
jogerős, mégsem lehet rengeteg helyre bejutni. Számomra az is érthetetlen, hogy
néhány üzlet akadálymentesítése abból áll, hogy az ablakban jól látható helyen
tábla jelzi, vigyázat lépcső… vigyázat küszöb. Sok mozgássérült ember számára
egyetlen lépcsőfok egy soha ki nem nyíló ajtóval ér fel. Az esélyegyenlőségi
törvénynek azt kellene biztosítani, hogy ne a körülmények, hanem az illető
akarata döntsön arról, hogy hova szeretne bejutni. Neked erről mi a véleményed?
- Törvényekben nem állunk rosszul,
azok betartásával igen. De ez bármilyen más törvényre is igaz.
- A kiszolgáltatottság önmagában sem
kellemes, ám, ha még az épített környezet is olyan akadályokat gördít elénk,
amellyel megbirkózni képtelenség, az csak fokozza a lelki és fizikai terheket.
Milyen a jó rámpa szakszerű meghatározással?
- Erre előírások vannak. 5
százalékosnál ne legyen meredekebb, 9 méterenként vízszintes pihenővel,
kétoldalt megfelelő kapaszkodókkal. Csúszásmentes burkolat, vezetősáv.
- Milyen a jó rámpa, neked, mint
használónak?
- Azt látom előre, melyiken
képtelenség egyedül feljutni.
- Szerintem sok helyen némi
összefogással is lehetne rámpákat építeni. Mi a véleményed erről?
- Ez is igaz, de ügyelni kell a
szabványosságra.
- Mi a véleményed az
esélyegyenlőségről? Ez hogy valósul meg a való életben?
- Sehogy. A kötelességeink már
egyenlőek, de a jogaink és lehetőségeink még közel sem.
- Jó pár évvel ezelőtt, akkor még
személyesen nem is ismertük egymást…minden hónapban nagyon vártam a Humanitást.
Olyan gyönyörű novellákat szoktál írni benne. A novelláid rendszerint a
mozgássérült emberekről szóltak – vagy a sorstársakat érintő dolgokról.
Egy ideig gyűjtöttem ezeket az
újságokat, majd mikor már elég sok lett, és kezdte kinőni a lakást, akkor csak
a te írásaidból készítettem egy gyűjteményt, amelyet a mai napig szeretettel
olvasok, és gyönyörködöm benne. Írsz napjainkban is?
- Előfordul igen. Csak kicsit már
megfáradtam a sok ellenállástól.
- Nagyjából 10 évvel ezelőtt
életrajzi könyvet is írtál, amiből a dedikált példányomat mindig szeretettel és
fájó szívvel olvasom. Olyan jó lenne, ha megint írnál!
- Talán egyszer fogok még…
- Versírással próbálkoztál már?
- Fiatalabb koromban igen,
dalszövegeket is írtam.
- Megfogalmaztál- e már valamiféle
hitvallást?
- Igazából nem. Szeretni, és
szeretve lenni – ez a legfontosabb.
- Mi az, ami életedben a legnagyobb
élményt jelentette eddig?
- Azt gondolom, Csengi folyamatos
fejlődése.
- Milyen céljaid vannak?
- Őt felnevelni.
- Van olyan dolog, ami hiányzik az
életedből?
- Igen, egy igazi, szerető asszony.
- Nagyon szépen köszönöm a riportot,
kívánom, hogy az egészséged a lehető legjobb legyen! Legyél azokkal az
emberekkel, akik fel tudnak tölteni, és akik szeretettel vesznek körül!
Kató László: Egyszer csak...
Egyszer csak elmegyünk mind,
Pedig még ott sem voltunk..
Nem kel fel Napunk,
S megy le a Holdunk...
Az ég vizében kékítőt oldunk.
Vagyunk, kik vagyunk,
S voltunk, kik voltunk...
- Nagyon szépen köszönöm a
beszélgetést! Külön köszönöm a barátságodat Lacikám!
***************************
6. VERSVÁLOGATÁSOK
BURZA MÁRIA ÉS I. P.
STEVE ÍRÁSAIBÓL
BURZA MÁRIA: ANÁSTASIS
Az újjászületés mámorát
zengi a Természet,
s vele dalolja a Lélek,
meghaltam és újra élek,
tovább játszom a zenémet.
zengi a Természet,
s vele dalolja a Lélek,
meghaltam és újra élek,
tovább játszom a zenémet.
Ha összetörik hegedűmet,
akkor is játszom zenémet,
reménykedő vagyok,
arcom az ég felé fordítom.
akkor is játszom zenémet,
reménykedő vagyok,
arcom az ég felé fordítom.
Meleg a Nap, fénylőn ragyog,
az eső is langyos,
nemcsak a halál létezik,
az Élet győzedelmeskedik.
az eső is langyos,
nemcsak a halál létezik,
az Élet győzedelmeskedik.
A feltámadás minden emberé,
a lélekben ott az Isteni erő,
mindig újra talpra áll, zengi
az újjászületés mámorát,
Anástasis-van másik,
van másik, újra lábra állni!
a lélekben ott az Isteni erő,
mindig újra talpra áll, zengi
az újjászületés mámorát,
Anástasis-van másik,
van másik, újra lábra állni!
~~~~~~~~~~~~~~~~
BURZA MÁRIA: LELKEMMEL HOZZÁD TALÁLVA
Az ünnepi sürgés-forgásban,
egy-egy percre megállva,
lelkemmel Hozzád találva,
érzem azt a csodát,
melyet Szeretetnek nevez a világ.
Erőt merítek belőle,
legyőzve, ami fáj,
legyőzve hiányod fájdalmát.
Hangod a messzeségből felém cseng,
kezed simogatását érzem arcomon,
megszépül ettől az én napom.
Átölelni vágylak, lelkemmel
megteszem,
érzem és tudom, itt vagy énvelem,
itt, ezen a csodás, varázslattal teli
áldott húsvéti ünnepen.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
BURZA MÁRIA: FEKETÉBŐL ARANY LESZ
Szokatlan lesz nagypénteki versem,
múlt és jelen benne keverednek.
Szívem szemével látom Golgotán a
keresztet,
s hallom szavait a Megfeszítettnek.
Nézem Máriát, az édesanyát, ki a
kereszt tövénél térdel,
szívének igaz gyöngye átitatja Golgotán a földet.
Mindannyian cipelünk keresztet,
hitünk erejével visszük terheinket.
Ha a fájdalom lesz elviselhetetlen,
tekintsünk a golgotai keresztre.
A feketéből lassan arany lesz,
szíveinket betölti a Kegyelem.
Az égi tisztaság megfeszíttetett,
Ő mégis él,segít vinni terheinket.
……….......................................……………….
I. P. STEVE MINIATŰR
ÉLETBÖLCSESSÉGEK
(I.P. STEVE GONDOLATAIBÓL…)
1. aki nem tud veszíteni, ne akarjon
nyerni!
2. egy tárgy sem sír ha
elvesztették, mégis valaki majd felemeli a földről
3. az ellenség mindig a másik
oldalon áll, még ha mellettünk van, akkor is
4. a párkapcsolati válság a partner
értékét jelöli
5. addig félünk az ismeretlentől,
míg meg nem ismerjük
6. ha nem úgy történik valami, mint
ahogy szeretnéd, az még nem sértés
7. vigaszt csak abban találunk, akit
nem csupán vigasznak látunk
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
I.P.Steve verseiből
Elkülönülve Nem fecseg, locsog,
mégis kotyog a tojásain ülő költő. Kicsiny fészke lesz a bölcső kotlós
csibéknek, csipogó pihéknek.
Harangszóig Amint csak álom a
valóság s a lét kihűlő forróság, úgy szürke köd borul rá s a lélek csak koldul
már. Sötét éj felé suhanó, talán elfelejtett múltakról, szól a számadás, míg
harangszóval jő a feltámadás.
Jézus temetése napján Golgota
sziklatömbjén könny és csend, emlék bennünk a keresztút vége, az ég alja lett
örökkön véres. Húsvétkor az élet újra éled, a gyűlölet fölött szól az ének, a
jó és szeretet győzelmében. Uram,áldd meg minden ellenségem, legyen tiszta az
emberi lélek! Tőled ma csak ez az amit kérek s így teljen békében a nagypéntek!
~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ha meg is van írva
Néha megszólal a szelíd önmagad
míg a bánat lelkedhez hozzátapad.
Arcodra vetítesz egy kényszermosolyt
s nem érted, a léttől mért veszed zokon.
Toporogsz a jelen cifra tornácán,
így halmozódik a perc, a perc hátán.
míg a bánat lelkedhez hozzátapad.
Arcodra vetítesz egy kényszermosolyt
s nem érted, a léttől mért veszed zokon.
Toporogsz a jelen cifra tornácán,
így halmozódik a perc, a perc hátán.
Suttog a belső hangod, mégis lázít,
szembeállít magaddal, de nincs másik,
egyedül kell döntened, hogyan tovább,
hogyan kovácsold az életed sorsát.
Kiáltod, hogy egy könyvben meg van írva,
s az égre nézve térdre roskadsz, sírva.
szembeállít magaddal, de nincs másik,
egyedül kell döntened, hogyan tovább,
hogyan kovácsold az életed sorsát.
Kiáltod, hogy egy könyvben meg van írva,
s az égre nézve térdre roskadsz, sírva.
Remény csupán, hogy hátha mégis te
vagy,
ki formál és irányt a jövődnek ad,
ki álmaid, egy nap, életre hozza
s a boldogság virul, mint egy szál rózsa.
Jól tudod, nehéz marad a kereszted,
de mit elbírsz, attól nem lesz nehezebb.
ki formál és irányt a jövődnek ad,
ki álmaid, egy nap, életre hozza
s a boldogság virul, mint egy szál rózsa.
Jól tudod, nehéz marad a kereszted,
de mit elbírsz, attól nem lesz nehezebb.
***************************
7. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN
Kyra Angie: Soha ne mond, hogy soha
(Második fejezet)
Másnap két előadás közötti
szünetben Jessica és Kelly az udvaron,
egy padon ülve beszélgettek.
egy padon ülve beszélgettek.
- Ugye nincs harag a ...
- Nem, ne aggódj! Bár nem volt
szép, ahogy összehoztátok azt a
dupla randit, de megbocsátok! - vágott a szavába Jess.
dupla randit, de megbocsátok! - vágott a szavába Jess.
- Mi volt? - kíváncsiskodott
Kelly.
- Hazakísért és hazament.
- Veszekedtél vele?
- Nem. Múltkor azt mondtad,
hogy megkérdezted tőle, mit akar tőlem?
Most kíváncsi lennék a válaszra.
Most kíváncsi lennék a válaszra.
- Miért? Mi történt vagy változott
az óta?
- Valójában semmi. Csak úgy
érzem tegnap azzal a mozival, nekem
dobtátok a labdát vagy nem?
dobtátok a labdát vagy nem?
- De azt hiszem, nálad van a
labda. Dönts, elpasszolod vagy
visszadobod! Te hogy látod a dolgaitokat?
visszadobod! Te hogy látod a dolgaitokat?
- Tükör által homályosan. Szóval?
- Azt mondta, hogy ez most veled
más, hogy többet akar, mint eddig
bárkitől! Szeretne megismerni és járni veled.
bárkitől! Szeretne megismerni és járni veled.
- Szerinted?
- Komolynak tűnt.
- Mi a francot csináljak?
- Hát ezt csak te döntheted el! Na
gyere, menjünk, mert elkésünk és
mérges lesz! - javasolta Kelly és elindultak az emeletre a 2.
előadóba.
mérges lesz! - javasolta Kelly és elindultak az emeletre a 2.
előadóba.
- Ki?
- Mr. Carter.
- Nem mondod, hogy most vele lesz
óránk? Én erről miért nem tudok?
- De igen. Azt hittem, tudod -
mondta Kelly, mikor a teremhez
értek, bementek.
értek, bementek.
- Később folytatjuk! - búcsúzott
Kelly és a hátsó padsorok
egyikéhez ment, Jess, pedig leült az első padba Lucy mellé, ahogy szokott.
egyikéhez ment, Jess, pedig leült az első padba Lucy mellé, ahogy szokott.
Jess többször azon kapta
magát az órán, hogy gondolatai
elkalandoznak, ami még jobban tetőzte zavarát. Azon tépelődött, hogy
adjon-e egy esélyt ennek a kapcsolatnak? Milyen következményekkel
járhat az érzelmi szál kibontakozása?
elkalandoznak, ami még jobban tetőzte zavarát. Azon tépelődött, hogy
adjon-e egy esélyt ennek a kapcsolatnak? Milyen következményekkel
járhat az érzelmi szál kibontakozása?
Megkönnyebbülten sóhajtott fel az
óra végén.
*******************************************
A szünetben Jess, kivételesen
a teremben maradt. Szerette volna
elkerülni a magánbeszélgetés lehetőségét Mr. Carterrel. A teremben
maradtakkal egyetértve a szellőztetés szükségessége mellett döntöttek.
Így Jess az ablakhoz ment és kinyitotta, ott is maradt "nézelődni",levegőzni.
elkerülni a magánbeszélgetés lehetőségét Mr. Carterrel. A teremben
maradtakkal egyetértve a szellőztetés szükségessége mellett döntöttek.
Így Jess az ablakhoz ment és kinyitotta, ott is maradt "nézelődni",levegőzni.
- Szia, hogy vagy? - lépett oda
hozzá a semmiből Mr. Carter.
- Jaj, a frászt hozod rám!
Köszönöm jól és te?
- Én is köszönöm.
Megkérdezhetem ...
- Azt hiszem ... - kezdték szinte
egyszerre.
- Bocs, mond csak te!
- Nem, mond te! Hölgyeké az
elsőbbség!
- Rendben, azt kezdtem el,
hogy azt hiszem beszélnünk kéne.
- Mikor és hol?
- Javaslat? Én háromkor végzek itt.
- Bocsi, hogy belekotyogok, de
régi az infó, még óránk lesz utána -
szólt oda Kelly, ahogy elhaladt mellettük és a második padsorhoz lépve
elkért egy órarendet, majd visszament Jessicáékhoz, az ablakhoz.
szólt oda Kelly, ahogy elhaladt mellettük és a második padsorhoz lépve
elkért egy órarendet, majd visszament Jessicáékhoz, az ablakhoz.
- Nem mondod, hogy ...
- De igen - válaszolta Kelly.
- Alig pár lépéssel vagyok lemaradva
- bosszankodott Jess. - Hol
volt feltűntetve a mai órarendváltozás? És ez csak a mai napra
érvényes?
volt feltűntetve a mai órarendváltozás? És ez csak a mai napra
érvényes?
- A közös levelezőben és igen, csak
a mai napra érvényes. Itt is
van - válaszolta Kelly és bogarászni kezdte a kezében lévő papírt. -
Ma kérlek szépen, most lett volna állam és jogtudományi alapismeretek
Juliéval délig.
van - válaszolta Kelly és bogarászni kezdte a kezében lévő papírt. -
Ma kérlek szépen, most lett volna állam és jogtudományi alapismeretek
Juliéval délig.
- De én tartottam bevezetés a
szociális munkába órát és ő valamikor
visszacseréli - szólt közbe helyeslően a férfi.
visszacseréli - szólt közbe helyeslően a férfi.
- Úgy van - bólogatott Kelly, s így
folytatta: - Méghozzá, ma 15:30-17:00-ig.
- Ne már, délutánra rakni a jogot,
délelőtt is ... - kezdett el
morgolódni Jess, de a férfira pillantva véleményét megtartva, csak
ennyit mondott: - Bocsi.
morgolódni Jess, de a férfira pillantva véleményét megtartva, csak
ennyit mondott: - Bocsi.
- Ne. Fejezd csak be nyugodtan -
biztatta a férfi.
- Azt akarta mondani, hogy a jog
délelőtt is nyakatekert, kusza,
követhetetlen sokszor, nemhogy délután, mikor már fáradtabb az ember -
segítette ki Kelly, erre Jess ismét az ablakhoz ment és kifelé nézett.
követhetetlen sokszor, nemhogy délután, mikor már fáradtabb az ember -
segítette ki Kelly, erre Jess ismét az ablakhoz ment és kifelé nézett.
- Akkor, ötkor a suli előtt? -
váltott halkabbra a férfi, hogy csak
a két lány hallja.
a két lány hallja.
- Részemről rendben - mondta Jess és
közben a férfira nézett.
- Akkor ezt tisztáztuk, később
beszélünk - köszönt el a férfi.
- Várj! Te is akartál valamit
mondani vagy kérdezni? - szólt utána
Jess, erre a férfi visszalépett hozzájuk.
Jess, erre a férfi visszalépett hozzájuk.
- Igen, de azt hiszem, megkaptam rá
a választ, ha pedig nem, akkor
majd délután.
majd délután.
************************************
Öt óra után tíz perccel
Jess Kellybe karolva hagyta el az épületet.
Kelly körbenézett az egyetem előtti járdán várakozó, cigarettázó kis
csoportokon, de nem látta Christophert sehol.
Kelly körbenézett az egyetem előtti járdán várakozó, cigarettázó kis
csoportokon, de nem látta Christophert sehol.
- Látod valahol? - kérdezte
halkan Jess, hogy csak a lány hallja.
- Egyenlőre nem, de menjünk arrébb!
- válaszolt Kelly és elindultak
a bejárattól jobbra lévő parkoló felé, ahol meglátta a férfi kocsiját.
Christopher bent ült, meglátta Kellyéket és intett a lánynak, hogy
menjenek oda, mert ő telefonált. - Oké, nyugi, itt van, a kocsiban ül
és telefonál - súgta oda Jessnek és lelassították lépteiket, és kicsit
távolabb a járműtől megálltak.
a bejárattól jobbra lévő parkoló felé, ahol meglátta a férfi kocsiját.
Christopher bent ült, meglátta Kellyéket és intett a lánynak, hogy
menjenek oda, mert ő telefonált. - Oké, nyugi, itt van, a kocsiban ül
és telefonál - súgta oda Jessnek és lelassították lépteiket, és kicsit
távolabb a járműtől megálltak.
- Gyertek, üljetek be! - szólt ki a
férfi mikor befejezte a
telefonhívást. - Kelly elvihetünk valahová? - érdeklődött a férfi,
mikor Jesst előre, Kellyt hátra invitálta.
telefonhívást. - Kelly elvihetünk valahová? - érdeklődött a férfi,
mikor Jesst előre, Kellyt hátra invitálta.
- Igen köszönöm, merre mentek?
- És a Táltos? - kérdezte mosolyogva
Jess a lányt. Kelly ugyanis
rendszerint biciklivel érkezett az egyetemre, ami gyakorinak számító
közlekedési eszköz a városban, hiszen sík területen helyezkedik el.
rendszerint biciklivel érkezett az egyetemre, ami gyakorinak számító
közlekedési eszköz a városban, hiszen sík területen helyezkedik el.
- Miféle Táltos? - tudakolta
értetlenül a férfi.
- Táltos az én biciklim, ma nem vele
jöttem - válaszolta Kelly is
nevetve, mert sűrűn vicc témáját képezi, ahogy közös erővel elnevezték
a biciklit.
nevetve, mert sűrűn vicc témáját képezi, ahogy közös erővel elnevezték
a biciklit.
- Merre menjünk?
- Vásárolnom kéne, mielőtt hazamennék
- gondolkodott hangosan Kelly.
- Viktória királynő piac vagy
valamelyik Plaza?
- Amelyik útba esik nektek.
- Rendben - mondta a férfi és
elindultak.
- Nem zavar titeket, ha bekapcsolom
a zenét? - érdeklődött a férfi,
Jess megrázta a fejét.
Jess megrázta a fejét.
- Nem.
- Milyen napotok volt? - törte
meg a csendet a férfi.
- Szokásos - felelte Kelly.
- Hosszú - nézte eltűnődve és
nagyot sóhajtva Jess a déli félteke
legmagasabb irodaépületét, a Rialto Towerset.
legmagasabb irodaépületét, a Rialto Towerset.
- Neked? - faggatta Kelly.
- Mint minden hétköznap, átlagos -
húzta el a száját a férfi és
bekanyarodott az egyik hipermarket elé.
bekanyarodott az egyik hipermarket elé.
- Köszi a fuvart.
- Megvárjunk? - nézett kérdőn a
férfi a kikászálódó lányra.
- Nem köszi, majd Richard hazavisz.
Sziasztok, kellemes hétvégét -
búcsúzott el a lány.
búcsúzott el a lány.
- Szia, köszi neked is -
válaszolták.
- Most haza? - puhatolta a férfi.
- Igen, köszönöm. Le kell vinnem az
ebet és utána, valami terv?
- Mivel kapcsolatban?
- Helyszín. Gondoltam, tegnap nem
akartál bejönni így ma sem.
- Ez így nem teljesen igaz.
- Vagyis?
- Először oldjuk meg az eb
helyzetet, aztán meglátjuk - javasolta a férfi.
- A vak is ezt mondta, mégsem látta
meg soha - kuncogott halkan a
lány a saját viccén, a férfi tanácstalanul nézett rá. Majd csöndbe
burkolóztak.
lány a saját viccén, a férfi tanácstalanul nézett rá. Majd csöndbe
burkolóztak.
- Miért vagy ilyen csöndes? Fáradt vagy?
Vagy ...
- Vagy mi?
- Vagy esetleg meggondoltad magad?
- Ne láss rémeket! - mondta a lány
miközben kiszállt a kocsiból. -
Megvárnál a lakásban, vagy sétálsz velünk vagy később ...?
Megvárnál a lakásban, vagy sétálsz velünk vagy később ...?
- Veletek tartanék.
- Oké, mindjárt jövünk - mondta a
lány és felment a lakásba,
gyorsan ledobta táskáját. A kutya már az előszobában toporgott és már
mentek is. Szótlanul elsétáltak a közeli Luna Parkba, ahol Jess
elengedte a kutyát.
gyorsan ledobta táskáját. A kutya már az előszobában toporgott és már
mentek is. Szótlanul elsétáltak a közeli Luna Parkba, ahol Jess
elengedte a kutyát.
- Még nem válaszoltál a kérdésemre?
- Melyikre?
- Miért vagy ilyen csendes?
- Aha, arra, fáradt vagyok egy
kicsit. Ha már a kérdéseknél
tartunk, te is szerettél volna valamit ott a teremben?
tartunk, te is szerettél volna valamit ott a teremben?
- Igen, de mint mondtam, azt hiszem,
megkaptam rá a választ.
- Hiszed vagy tudod?
- Rendben, arra lettem volna
kíváncsi, hogy mi volt az oka az órai
dekoncentrációdnak?
dekoncentrációdnak?
- Aha, és szerinted mi a válasz rá?
- Nem tudtál az órarendváltozásról,
nem számítottál rá, hogy ilyen
hamar órai keretek között találkozunk.
hamar órai keretek között találkozunk.
- Lám-lám. Igazad volt, megkaptad rá
a helyes választ - mondta a
lány és játszani kezdett a kutyával. - Ráérsz, maradhatunk még egy
kicsit?
lány és játszani kezdett a kutyával. - Ráérsz, maradhatunk még egy
kicsit?
- Nem sietek. Én is eldobhatom neki
a botot?
- Persze - adta át a fát a férfinak,
majd egy jó óra múlva
visszamentek a lány lakásába.
visszamentek a lány lakásába.
- Gyere be és érezd magad otthon!
Megkínálhatlak valamivel?
- Egy kávé és egy üdítő jól esne,
köszönöm.
- Egy pillanat, megmosom a kezem, ha
esetleg te is ... - mondta a
lány és a fürdőszobába ment.
lány és a fürdőszobába ment.
- Igen.
- Menj csak, szappan a mosdókagylón,
törülköző jobbra a falon! -
mutatta meg a lány, és otthagyva a férfit a konyhába ment. A
kávéfőzővel babrált, mikor a férfi csatlakozott hozzá. - Fél perc és
kész a kávé, mit szeretnél inni? Ásványvíz buborékos vagy
szénsavmentes, esetleg almalé vagy kóla?
mutatta meg a lány, és otthagyva a férfit a konyhába ment. A
kávéfőzővel babrált, mikor a férfi csatlakozott hozzá. - Fél perc és
kész a kávé, mit szeretnél inni? Ásványvíz buborékos vagy
szénsavmentes, esetleg almalé vagy kóla?
- Almalé jó lesz, köszönöm -
válaszolta a férfi és leült az
asztalhoz, a lány kitöltötte neki a kávét meg az almalevet, és lerakta
elé. Magának is almalevet töltött.
asztalhoz, a lány kitöltötte neki a kávét meg az almalevet, és lerakta
elé. Magának is almalevet töltött.
- Nem sajnálom, csak biztosra
akartam menni ...
- Ezt hogy és mire érted?
- A kávéra és az üdítőre gondoltam,
hogy nem sajnálom. Magamnak úgy
szoktam tölteni, hogy egyik kezemmel öntöm a másik kezemmel pedig
ellenőrzöm meddig van a pohár. Ezt viszont egy vendég esetében nem
ildomos. Így viszont meglehet, hogy nem lesz tele a pohár.
szoktam tölteni, hogy egyik kezemmel öntöm a másik kezemmel pedig
ellenőrzöm meddig van a pohár. Ezt viszont egy vendég esetében nem
ildomos. Így viszont meglehet, hogy nem lesz tele a pohár.
- Értem, igazad van. Leleményes.
Ugyanakkor segítséget is kérhetsz?
- Igen, de akkor hol az önállóság?
No ezt, ne úgy értsd, hogy a
segítség kérés és nyújtás ellen vagyok, bizonyos esetekben adok és
elfogadok. De amit lehet szeretnék magam megoldani.
segítség kérés és nyújtás ellen vagyok, bizonyos esetekben adok és
elfogadok. De amit lehet szeretnék magam megoldani.
- Teljesen világos.
- Zavarna, ha ...? - kezdte volna
bizonytalanul a lány.
- Nem, csak nyugodtan - szakította
félbe a férfi.
A lány megitta
almalevét és bement a szobába, hogy a számítógépen
valami zenét kapcsol, aztán mégis meggondolta magát és a cd lejátszót
indította el. A férfi csatlakozott hozzá a szobába.
valami zenét kapcsol, aztán mégis meggondolta magát és a cd lejátszót
indította el. A férfi csatlakozott hozzá a szobába.
- Jelek szerint akkor itt maradunk?
- állapította meg a nyilvánvalót a lány.
- Igen, reméltem, hogy a hazai terep
megnyugtat egy kicsit - mondta
a férfi és leült az ágyra.
a férfi és leült az ágyra.
- Milyen figyelmes, köszönöm.
- Megkérdezhetem, milyen gondolatok
hoztak zavarba az órán lépten-nyomon?
- Durr bele a közepébe - mondta
halkan a lány, és hogy idegességét
leplezze az ablakhoz ment, megállt előtte háttal a férfinak, aki
követte, megállt mögötte és átkarolta, pár másodperc múlva a lány
kibontakozott az ölelésből hátrált egy lépést és a férfira nézet: -
Mit akarsz tőlem?
leplezze az ablakhoz ment, megállt előtte háttal a férfinak, aki
követte, megállt mögötte és átkarolta, pár másodperc múlva a lány
kibontakozott az ölelésből hátrált egy lépést és a férfira nézet: -
Mit akarsz tőlem?
- Szeretnélek megismerni. Szeretnék
randizgatni veled és járni, és ...
- Annyira ne siessünk előre. Miért?
- Mit miért?
- Miért szeretnél megismerni és
járni velem?
- Mert te egy különleges, kedves,
gyönyörű, vicces és még
sorolhatnám a pozitív jelzőket lány vagy.
sorolhatnám a pozitív jelzőket lány vagy.
- Mennyiben?
- Mennyiben vagy különleges?
- Igen.
- Hát lássuk csak kedves, gyönyörű,
okos.
- Ezeket már mondtad, - szakította
félbe a lány. - Félreértés ne
essék, nem képzelek sokat magamról, csupán ...
essék, nem képzelek sokat magamról, csupán ...
- Csupán kipróbálod, hogy tényleg
nem szánalomról van-e szó?
- Ennyire átlátszó lennék?
- Nem, csak már világosan értésemre
adtad, hogy nem kérsz se a
sajnálkozásból, se a szánalomból. Szerintem sem vagy sem naiv, sem
ostoba.
sajnálkozásból, se a szánalomból. Szerintem sem vagy sem naiv, sem
ostoba.
- Fizikai vagy érzelmi a vonzalom?
- Mindkettő. És nálad? - kérdezett
vissza a lánynak váratlanul a
férfi, a lány odalépett és lekapcsolta a zenét, majd letelepedett az
ágyra.
férfi, a lány odalépett és lekapcsolta a zenét, majd letelepedett az
ágyra.
- Talán nem lennék ennyire zavarban,
vagy bizonytalan, ideges vagy
nem ... Nem is tudom, ha tudnám.
nem ... Nem is tudom, ha tudnám.
- Nem félnél ennyire attól, hogy
megbántalak? - ült le mellé az ágyra.
- Térjünk vissza hozzád, mit is és
hogyan képzelted ezt az egészet?
- De engem érdekelne a te
álláspontod.
- Azt majd idővel megtudod. Szóval?
- Akkor ez azt jelenti, hogy
megkapom azt a bizonyos esélyt, amit
tegnap említettem?
tegnap említettem?
- Jó úton haladsz felé.
- Hogy képzeltem? Kezdetnek néha
elmehetnénk ide-oda.
- Például?
- Mozi, vacsora, tánc, kirándulás
...
- Miért ne? Színház, hangverseny?
- Természetesen, ha szeretnél, semmi
jónak nem vagyok az elrontója.
- Elkísérnél szövis rendezvényekre?
- Szövis?
- Vakok szövetsége által szervezet
programok, műsorok stb.
- Természetesen támogatnám, hogy
találkozz a sorstársakkal, és nem
szégyellnélek egészséges emberek közé vinni sem.
szégyellnélek egészséges emberek közé vinni sem.
- Mint ahogy mondtam tegnap is,
remélem, hogy ez nem színlelt
őszinteség. De lesz időd bizonyítani - erre a férfi átkarolta és
megcsókolta a lányt, aki viszonozta.
őszinteség. De lesz időd bizonyítani - erre a férfi átkarolta és
megcsókolta a lányt, aki viszonozta.
- Köszönöm, nem fogsz csalódni.
- Remélem - mondta a lány és
visszakapcsolta a zenét, a férfi
visszahúzta maga mellé az ágyra, elfeküdtek ölelte és csókolta a
lányt.
visszahúzta maga mellé az ágyra, elfeküdtek ölelte és csókolta a
lányt.
- Én is választ kaphatnék arra a két
kérdésemre?
- Melyikre?
- Azok a bizonyos órai gondolatok?
- Furdalja a kíváncsiság az oldalad,
mi? - mosolygott a lány.
- Igen.
- És a másik?
- Fizikai vagy érzelmi a vonzalom?
Mert ugye, be kell látnod, hogy ...
- Hűha de nagy arcunk van. Nagyobb
arcot vagy kisebb tükröt kérsz
karácsonyra? - poénkodott tovább a lány, mire a férfi is elmosolyodott
végre.
karácsonyra? - poénkodott tovább a lány, mire a férfi is elmosolyodott
végre.
- Beérem bizonyos válaszokkal is.
- Hát rendben, a másodikra a
válaszom nem tudom igazán, talán mindkettő.
- Talán? - kérdezet vissza úgy a
férfi, ahogy Jess tette, azon a
bizonyos első éjszakán.
bizonyos első éjszakán.
- Az elsőre pedig, huh, nem is tudom
elég sok minden kavarog a fejemben.
- Mondj egy párat!
- Felidéződött a tegnapi mozi egyes
részletei, aztán az a bizonyos
együtt töltött éjszaka és rengeteg kérdés.
együtt töltött éjszaka és rengeteg kérdés.
- Például?
- Hogy fogom/fogjuk kezelni ezt az
egészet, ha lesz belőle valami?
- Úgy érted az egyetemen?
- Igen.
- Javaslat?
- Nem tudom.
- Zavarna, ha a suliban érintenélek,
csókolnálak vagy kiderülne?
- Bajod lehetne belőle? A
vizsgáztatásomat leszámítva, mert azt
ugye igencsak megnehezítené.
ugye igencsak megnehezítené.
- Nem hiszem. Ami pedig a vizsgádat
illeti, találunk rá megoldást.
- Nem hiszed, vagy nem lehet?
- Szerintem, nem lehet. Zavarna?
- Ha nincs számodra vagy számunkra
káros következménye, akkor nem.
- Rendben, tudod mit, akkor egyelőre
távol tartjuk az egyetemtől? -
javasolta a férfi.
javasolta a férfi.
- Igen, lehet, hogy ezt kéne tegyük.
És most hogyan tovább?
- Mármint az est további részével
kapcsolatban?
- Igen, arra gondoltam.
- Mihez lenne kedved?
- Nem tudom, neked?
- Maradhatunk vagy el is mehetünk
valahová? - nézett kérdőn a
lányra, ekkor megcsörrent a férfi telefonja, de meg sem mozdult, hogy
felvegye.
lányra, ekkor megcsörrent a férfi telefonja, de meg sem mozdult, hogy
felvegye.
- Vedd csak fel! - mondta a lány, a
férfi felkelt az ágyról és
kiment a kabátjához a telefonjáért, felvette és visszament a lányhoz,
aki elfeküdt az ágyon és becsukott szemmel lazított. A férfi a lány
mellé feküdt és megcsókolta, majd az oldaláról a hátára gördült és
magához húzta a lányt. Majd mikor lerakta a férfi a telefont az éjjeli
szekrényre, ismét ölelni és csókolni kezdték egymást, most a
változatosság kedvéért a lány telefonja szólalt meg. Aki nyújtózott
érte, de nem érte el, így a férfi nyúlt érte és odaadta:
kiment a kabátjához a telefonjáért, felvette és visszament a lányhoz,
aki elfeküdt az ágyon és becsukott szemmel lazított. A férfi a lány
mellé feküdt és megcsókolta, majd az oldaláról a hátára gördült és
magához húzta a lányt. Majd mikor lerakta a férfi a telefont az éjjeli
szekrényre, ismét ölelni és csókolni kezdték egymást, most a
változatosság kedvéért a lány telefonja szólalt meg. Aki nyújtózott
érte, de nem érte el, így a férfi nyúlt érte és odaadta:
- Köszönöm - és egy futó csókot
nyomott a férfi ajkára. - Szia,
mondd! Visszadobtam. Nem tudom, mindjárt megkérdezem. Kelly kérdezi,
lenne e kedvünk valamihez négyesben?
mondd! Visszadobtam. Nem tudom, mindjárt megkérdezem. Kelly kérdezi,
lenne e kedvünk valamihez négyesben?
- Például mihez?
- Például mihez? - tolmácsolta a
lány a telefonba. - Mozi vagy tánc
vagy - fordult most a férfihoz.
vagy - fordult most a férfihoz.
- Nekik mihez lenne kedvük?
- Ilyen sorrendben? - nevetett Jess.
- Olyan szép vagy mikor nevetsz -
súgta oda neki a férfi.
- Szóval? - nézett a férfira.
- Miért ne, fél hétkor a mozinál.
- Hallottad? Oké, akkor ott.
Pusszantalak - lerakta a telefont és
megcsókolta a férfit.
megcsókolta a férfit.
- Köszönöm a bókot.
- Nem vagy túl fáradt hozzá? -
kérdezte aggódva a férfi.
- Nem. Uram-atyám, 20 perc múlva ott
kell lennünk, és én még kész
sem vagyok. Két perc és szalonképessé varázsolódom - mondta a lány és
elővett néhány ruhadarabot a szekrényéből és elvonult a fürdőbe, majd
visszajött.
sem vagyok. Két perc és szalonképessé varázsolódom - mondta a lány és
elővett néhány ruhadarabot a szekrényéből és elvonult a fürdőbe, majd
visszajött.
- Hűha, de jól nézel ki! - bókolt
újra a férfi, de tényleg komolyan
is gondolta, majd mikor a lány össze akarta fogni a haját. - Ne kösd
össze, kérlek! Miért fogod össze mindig?
is gondolta, majd mikor a lány össze akarta fogni a haját. - Ne kösd
össze, kérlek! Miért fogod össze mindig?
- Nem tudom, talán kényelmesebb.
Mehetünk? Te nem szerettél volna ...
- De, beugrunk hozzám is! -
szakította félbe a lányt. Úgy is
tettek, a férfi is gyorsan átöltözött, majd a mozi előtt várták Kellyéket.
tettek, a férfi is gyorsan átöltözött, majd a mozi előtt várták Kellyéket.
- Mit dobtál vissza?
- Hogy mondod?
- Te mondtad a telefonba Kellynek?
- Ja arról beszélsz? A labdát dobtam
vissza.
- Érthetőbben?
- Azt beszéltük Kellyivel, hogy
tegnap a mozival nekem dobtátok a
labdát. Mire ő: döntsd el, hogy elpasszolod vagy visszadobod. Hát
visszadobtam.
labdát. Mire ő: döntsd el, hogy elpasszolod vagy visszadobod. Hát
visszadobtam.
- Értem.
Megérkeztek Kellyiék, bementek a moziba és elfoglalták a
helyüket. Christopher már a kocsiból való kiszállás óta ölelte a
lányt, a film alatt is és többször megcsókolta. Amit a lány
szenvedélyesen viszonzott. A film után táncolni mentek, de Jess
kérésére nem az egyetemi klubba, hanem egy helyi diszkóba. Mivel
Christopher vállalta a sofőr szerepét így ő nem fogyasztott alkoholt,
ahogy persze Jess sem, Mert ő alapjáraton szeszesital mentes életet
él. Kb. Két óra körül hazavitték Kellyéket, majd Jesst kísérte haza.
helyüket. Christopher már a kocsiból való kiszállás óta ölelte a
lányt, a film alatt is és többször megcsókolta. Amit a lány
szenvedélyesen viszonzott. A film után táncolni mentek, de Jess
kérésére nem az egyetemi klubba, hanem egy helyi diszkóba. Mivel
Christopher vállalta a sofőr szerepét így ő nem fogyasztott alkoholt,
ahogy persze Jess sem, Mert ő alapjáraton szeszesital mentes életet
él. Kb. Két óra körül hazavitték Kellyéket, majd Jesst kísérte haza.
- Nagyon jól éreztem magam. Bejössz?
- Nem köszönöm. Jó éjt! Holnap
találkozunk?
- Igen, miért ne, kitalálhatunk
valamit. Jó éjt! - megcsókolták
egymást és a férfi távozott.
egymást és a férfi távozott.
...............................................
Mindkét könyvem megrendelhető a
underground kiadó oldaláról.
undergroundbolt.hu
Telefonon: (30/6324806)
vagy email: megrendelem@undergroundkiado.hu
Telefonon: (30/6324806)
vagy email: megrendelem@undergroundkiado.hu
Köszönettel: HERIKA
Folytatjuk.
Szekszárd, 2018..március 20.
ZSÍROS ARI FESTŐMŰVÉSZNŐ KÉPÉRE ÍRT VERS, LÁTATLANBAN, ÉRZELMI INSTRUKCIÓ ALAPJÁN. A FESTMÉNY CÍME: Tűzliliomok
***************************
8. HAZAI TÁJAKRÓL
NAGY VENDEL
LEGÚJABB VERSEI
NAGY VENDEL: Akropolisz agyő
(DAL - ÜNNEP)
Égszínkék tenger
Rólad mesél.
Rólad mesél.
Só szagú szellő
Lehelete árad
a fehér kövekre,
Lehelete árad
a fehér kövekre,
Akropolisz,
jövök hozzád kedvesem.
jövök hozzád kedvesem.
REFRÉN
Istenek kövei
Kövek Istenei
Isteni kövek
Kőistenek
Kövek Istenei
Isteni kövek
Kőistenek
Akropolisz,
búcsúzom szerelmem.
Akropolisz agyő,
Isten veled.
Isten veled.
Pallas Athéne pallossal
vigyázzon Rád.
vigyázzon Rád.
2018.03.16.
.........................................................
Két linket is küldök, nekem az első
jobban tetszik, de ez élő adás, jót még a taps is neki, a második csak a dal.
Mireille Mathieu - Acropolis Adieu
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
NAGY VENDEL: JÓZSEF NAPRA ...
Sándor, József, Benedek
zsákban hozzák a meleget.
de ha a kettő szélső kimarad,
József egyedül marad.
köszöntelek e szent napon,
kopogtatok az ablakon.
Isten éltessen sokáig,
koccints velem áldomásnyit.
Jóska bátyám nem sajnálja a borát,
megkínálja jó borivó barátját,
az Isten tartsa meg a szokását.
itt a Jóska
be sincs rúgva,
nézzék meg egy
óra múlva....
sértődés ne essék,
ez pusztán csak kedvesség,
boldog névnapot kívánok,
igyon mindenki mennyit csak bír,
Rövid az élet,
Hosszú a sír.
ezt hozta ki a rím...
2017. március 19.
Már így utólag csak arra vagyok
kíváncsi
Mivel a meleget várom,
Hármatok közül
Melyik veszítette el a zsákot?
Nálam itt maradt egy jó nagy,
Tele van hóval.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Itt áll egy asszony,
Kezeit nyújtja felém.
Rám vár egy asszony,
Rajongva szalad elém.
Törékeny asszony,
Simogat, sírva nevet rám,
Odaborulva vállamra
Folyik rá forró könnye.
Szeretlek asszonyom,
Most és mindörökre.
Szerelmes asszony,
Szívedet nyújtod felém.
Remegő testedben
Küzd a vágy s az erény.
Bocsásd meg asszony
Ha melletted bűnben élek
Elrohannak gyorsan
A hamiskodó,
fiatal évek.
Szeretlek asszonyom.
Féltelek, s én is félek.
Vágtatva száguld el
Velünk már az élet.
Vajon mit ró ki ránk
Majd a végítélet?
S mire kihunynak
belőlünk a fények,
Végül megajándékozott engemet
magával örökre egy asszony.
2018.03.18.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Az asszonyról szól ez a dal. a
végzet és a szerelem asszonyáról.. (Vendi)
Bryan Adams : Have You Ever Really
Loved A Woman
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
TŰZLILIOMOK
NAGY VENDEL: Liliomok TÁNCA
Messziről táltosok dobolása hallik az éjben,
Liliomok táncát tűztáncosok járják.
patyolat ruhájuk lobog a széllel,
pattogó szikráknak jajduló ívében,
arcuknak kezüknek rőt vörös fényében.
vad erők tódulnak fékevesztett hévvel,
szívükbe, lelkükbe frissülő erővel.
Virágok merednek vérvörös fényben.
Lángok inalnak vadak hevével
megidézett szellemek életre kelnek.
arcuk kipirul a misztikus tánctól,
piroslik ruhájuk a tűznek fényében,
körtáncot járnak az izzó parázson.
szoknyájuk lobot vet,
levetik, s meztelenül folyik a tánc.
ruhájuk kiterítik a forró kavicson,
mint Nauszikaa a tengerparton egykoron,
s megtörik a hűs hullám a sziklapadon.
ősök szellemét idézik ide most,
messzi hangok suttogását hallják,
mit üzennek a mindig élő múzsák.
cselekedeteitekre fentről figyelnek,
az ősi lelkek, veletek küzdenek.
ezüstös tálcán aranypohárban
nyújtják felétek a nektárt.
Ihletet adnak a tűzliliomok,
Mikor a virágot tapossák,
Akkor ontja leginkább
Bódító illatát,
Ellejti násztáncát.
Szívem melegével
Érzem a képet,
Ha átsugárzik
Annak ereje.
Nem jut el fénye
Kihunyt szemembe,
Eltompult annak már
Tengerszín kékje.
Csak ha igazi tűz
Lobog a képben,
Az sugárzik át,
Lágyan szelíden
Képzeletemig.
Szekszárd, 2018..március 20.
ZSÍROS ARI FESTŐMŰVÉSZNŐ KÉPÉRE ÍRT VERS, LÁTATLANBAN, ÉRZELMI INSTRUKCIÓ ALAPJÁN. A FESTMÉNY CÍME: Tűzliliomok
Zsíros Ari: Tűzliliomok |
***************************
9. ÉLETTÖRTÉNETEK
CSOMOR HENRIETT : Édesanyám,
mindenem
Gyermekkorom óta édesanyám a
mindenem. Ő ismer legjobban, arcom rezdüléseiből tudja bajomat. Ritkán voltunk
egymástól távol, s ha rákényszerülünk, lelkileg nagyon megsínylem. Sohasem
tudtam úgy elmenni otthonról, hogy félnap után ne hiányzott volna.
Gyermeki ragaszkodásomat, nem
tudtam kinőni, mint mások. Valahol a lelkem mélyén, mindig gyermek maradtam.
Nem zavar, ha azt mondják: te nagy gyerek. Akkor is odabújok hozzá, mert
szeretem és megnyugszom a közelségétől.
Persze azért voltak és vannak
kisebb és nagyobb összezördüléseink, de öt perc múlva mindig bocsánatot kértem.
Még akkor is, ha úgy éreztem, hogy nincs igaza. Sosem tudok haraggal elaludni,
mert belülről mar, s nem hagy nyugodni, mert érzem, hogy édesanyám lelke sír,
ehelyett ölelni, s vigasztalni, s óvni kell. Sokáig úgy éreztem, hogy
anya egyben apám is, mivel tőle nem kaptam olyan szeretetet, amilyet szerettem
volna.
Csomor Henrietta |
Sok évvel később apám örökre
elment, de akkor sem éreztem akkora űrt. Hiszen itt maradtunk ketten anyuval, s
még egyszer olyan nagy szeretetben élünk. A csendet és a meghittséget jobban
lehet érezni, mint azelőtt.
Kora előre haladtával
észreveszem, mennyire törékennyé válik. Egész életében erős volt, gyengülni
kezd, megtört kicsi arcára gyakran kiül a fájdalom. Titokzatos betegsége nagyon
meggyötri, s gonosz szörnyként uralkodik rajta. Miért bántod a legdrágább
édesanyát? Aki egész életében, csak gyermekeiért dolgozott! Miért nem hagyod
idős korára nyugodtan élni? Lelkem félelemtől reszket, mi lesz vele?
Bárcsak átvállalhatnám betegségét, inkább szenvednék én.
Smaragdzöld szeme már nem ragyog,
csak erősen tartja magát. Ízes étkét jóízűen enni nem tudja, mert fáj neki a
rágás. S ha arcán látom a fájdalom jelét, nekem sem esik jól az étek.
Legszívesebben karomba venném, úgy dédelgetném, hogy enyhítsem fájdalmát.
Csókolgatom, s kezét fogom, ne érezze magát egyedül kínzó szenvedésében. Hátát,
s nyakát gyengéden masszírozom. Mindig azt mondja félt, hogy elfárad a kezem.
Öröm, ha fájdalmát enyhíthetem napjába többször, s elpihen, vagy átalussza az
éjszakát szenvedés nélkül.
Gyakran őrzöm álmatlan éjszakáin,
ahogy ő tette velem jó pár éve. Sokat beszélgetünk, terelem figyelmét bajáról.
Most már tudom, mert el merte nekem mondani, legalább úgy fáj neki a
füle, s feje, mint nekem a csípőm. Istenem, mennyit szenvedhetsz drága
édesanyám, kincsem. Megszakad érted a szívem, nem tehetek mást, csak nagyon
szeretlek.
Hetek és hónapok múltak el, dolgozott, s az állandó fájdalmai nem
szűntek, csak nőttek. Vizsgálatoktól vizsgálatokig járt, egy orvos sem találta
baját, és persze fájdalomcsillapítót sem kapott. Legrosszabbra gondoltam,
biztosan rákja van, s csak rettegtem félelmemben. Hosszú éveken keresztül
permetezték nagy szőlőnket, hiába volt bekötve a szája, mégis beszívhatta a
mérget. Évekkel később felgyülemlett a szervezetében, és most jött csak ki
rajta.
Nagyon félek a rákbetegségtől,
mert az esetek többségében gyógyíthatatlan. Nem szeretném elveszíteni az
édesanyámat. Nélküle minek is éljek? Ha nincs anya, megáll körülöttem a világ,
s ezt szó szerint értem, mert ő ragyogja be életem.
A kezét sosem tudom fogni, amikor
orvoshoz megy, mindig egyedül van. Mindenki azt gondolhatja, hogy evvel a
szegény asszonnyal nem törődik senki sem. A látszat tényleg csal, mozgássérült
vagyok és ezért nem tudom elkísérni orvoshoz az édesanyámat. Ez egy szörnyű
elkeserítő érzés, amikor a legnagyobb szüksége lenne rám, akkor nem tudok
fizikálisan vele lenni. Kint ülök az autóban, s várom, hogy kijöjjön, nekem hiányzik,
hogy nem lehetek mellette. Hiába vagyunk elválaszthatatlanok, ilyenkor mégis
magányra van ítélve. A tudat elviselhetetlen számomra.
Sajnos bekövetkezett a lehető
legrosszabb, amitől rettegtem, de tudtam, elkerülhetetlen lesz. Édesanyám
kórházba vonult két kemény napra. Nagyon féltettem őt, mert a nyelvéből vettek
mintát, s elküldték szövettanra, ugyanis az orvosok se tudják, mi lehet a baja.
Rettegtem, hogy megfullad, hiszen mindig köhög. Nem volt se éjjelem, s
nappalom, csak rá gondoltam.
A kemény napok után újra
együtt vagyunk, s csak reménykedek, míg visszajön a szövettan eredménye, hogy
betegsége nem lesz súlyos.
Édesanyám betegségében
Drága édesanyámat szétzúzza a
betegség.
Erős fájdalmára nincs orvosság,
szép lelkét bánat nyomasztja,
gyenge testét fogva tartja állandó
fájdalom.
Mi lesz veled drága, szeretett
édesanyám?
Szívem fáj nagyon érted, félelem ül
vállamon.
Mondd, mivel könnyíthetném
mindennapjaid?
Átvállalnám a szenvedést,
csak ne lássam a gyötrő kínt
tekintetén.
Bordó kendőjét törődve igazítom,
gyengéden csókolgatom, percre se
feledje,
nincs egyedül.
Ajka nem mozog, magába roskadva
ül, hallgatagon.
Szeme sem csillan úgy, mint rég.
Mintha elhagyta volna az élet.
Ezernyi ránc ül tündöklő arcán.
Évgyűrűk szépítik homloka
mély barázdáit.
Hetvenfelé ballag az én drága jó
anyám.
Dolgos reszkető kezét simogatom,
becézgetve dédelgetem,
s ha az ablakon bekacsint a sápadt
hold világa,
illatos ágyába fektetem, gondosan
betakargatom.
Féltve őrzöm nyugtalan álmát.
Imára kulcsolom kezem, úgy imádkozom
érted szerető szenvedő édesanyám.
2018. március 30.
***************************
10. MEGJELENT...
NAGY VENDEL 14.- IK
VERSESKÖTETE A MEK - en
CÍME: TŰZLILIOMOK - A KÖLTÉSZET NAPJA
ALKALMÁBÓL...
……………
Kedves Vendi!
Örömmel jelzem, hogy a verseskötete
a mai napon felkerült a MEK-be:
Tűzliliomok : Versválogatás / Nagy
Vendel
http://mek.oszk.hu/18000/18055
http://mek.oszk.hu/18000/18055
Köszönettel és üdvözlettel: Góczán Andrea - MEK-könvtáros
....................................
MEGJELENT A KÖLTÉSZET
NAPJÁRA NAGY VENDEL: 14. E KÖNYVE
A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN.
NAGY VENDEL: TŰZLILIOMOK
VERSVÁLOGATÁS CÍMMEL.
Tűzliliomok : Versválogatás / Nagy
Vendel
http://mek.oszk.hu/18000/18055
http://mek.oszk.hu/18000/18055
A nem látók itt olvashatják:
NAGY VENDEL MAGÁNZÓ
NYIBA, KÖLTŐK IMÁI DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ
NYIBA, KÖLTŐK IMÁI DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ
A könyv borítója |
11. NOVELLA
KELEMEN GYÖRGYNÉ: Jövő mai szemmel .
Mese kicsit másként .
Ültem egy padon és néztem a sürgő-forgó
embereket. Két fiatal fiú jött kezükbe mobil és igen vadul nyomkodták .
Odamentek egymáshoz kezet fogtak egy szót sem szóltak csak a telefont
nyomkodták bőszen . Talán ez lesz a jövő? A fiatalok csak készülékeikkel foglalkoznak
a másikkal nem? Jaj de sok szembeteg lesz . Már az ovisoknak van laptopjuk,
okos telefonjuk . A fiuk nem fociznak a lányok nem babáznak csak gépeket
nyomkodnak. Mi lesz ?
Az emberek mivel , hogy sok lesz a
szembeteg arra fognak törekedni , hogy a látást elvesztő emberek valahogy mégis
tudjanak látni . Okos készülékkel . A környezetet meg úgy alakítják sok legyen
a zöld növény ,hogy élhető oxigént adjanak . Befuttatják még a házak falát is a
tetőkön meg kis parkok lesznek . Az ott lakok gondoznák ápolnák a kis zöld
szigetet . A fiatalok nem járnának kondi terembe hisz ott lenne a kis park amit
ápolni kell .
Most ha meglát egy anyuka az utcán
egy sérült embert mit mond a gyerekének . Ne néz oda ,ne bámuld meg , csinálj
úgy mintha észre sem vennéd . Talán a sok érzékenyítő programnak a meséknek
köszönhetően , egyszer változik a helyzet . Anyuka majd ezt mondja figyelj oda
! nézd meg ! kérdezd meg tudsz-e valamit segíteni?
Most ott tartunk a fiatal kezében
ott a mobil és bőszen játszik vele nem lát rendesen mert a figyelmét az köti
le. Nem is hal mert a fülébe ordít a zene . Megy a nagy világba bele , nem lát
nem hal csak megy . Hová , egy kocsi ,vagy vonat alá ? Otthon beül a falak közé
és ugyan azt teszi mint kint . Szívja a cigit mert ő már nagy és a világról mit
sem tud, hisz elvan a saját világában . Kiabálnák a fülébe, néz széjjel !
Ismerd meg környezeted! Betiltanám ezeket a gépeket az utcán csak a telefont
hagynám , nézzenek ,haljanak . A cigit a kezéből kiverném ne mérgezd magadat!
....................................................
Mese .
Egyszer volt ,hol nem volt . Volt
egy szép királylány . Nagyon szép volt ,de jött a sárkány ,hogy elrabolja . A
sárkány talált egy laptop előtt ülő királylányt aki gépezés közben cigizett .
- Hú de büdös bagó szagú - na, de
sárkány vagyok viszem.
A
királylány úgy belemerült a játékba , hogy az egészből észre sem vett semmit .
Este mikor a gépnél elaludt, de másnap sem . A sárkány meg várt hátha lemerül a
laptopja . Közben azon gondolkodott mit is kezdjen vele . Főzni nem tud , se
takarítani se anyai érzés nem szorult bele mit kezd a sárkány gyerekekkel ? A
királyfi e-mailbe értesült a lány rablásról . Na megy sárkányt ölni . Beszállt
a luxus kocsijába , na majd Ő megmutatja a sárkánynak . Kiszállt a kocsiból
becsengetett a kis házba . Kijött a sárkány . Na sárkány megharcolok veled !
Viszont a cigi miatt úgy elkezdet köhögni majd meg fúlt . A sárkány meg a
röhögéstől fulladozott ahogy látta a nagy hasú fulladozó királyfit. Mit akarsz?
Te szerencsétlen örülj, hogy levegőt kapsz . A királyfi ebből nem hallott
semmit, hisz a legújabb sláger a fülébe ordított .
Meglátá a királylányt a laptop
előtt.
Berontott a királylányhoz . a kis
házba . Hú ez mi amivel játszol? - kérdezte a királylánytól .
- Ezt ismerem csúcs ez a játék ! -
és leült a királylány mellé játszani .
A sárkány mérges lett bezárta rájuk
az ajtót , Ő meg beköltözött a királyi várba .
- Mintha fogyott volna a királyfi,
rebesgették az emberek mert előtte nem igen látták.
A királyfi és a királylány ma is
boldogan játszanak a laptopon .Itt a vége laptop vége ,game over . Nyugi van
még két életed. A mesém is tovább tartott volna , ha a laptop le nem merült
volna.
Ideje felkelni felébredni . Ne
mérgezd magad ha nem muszáj . A számítógép jó, de ne annak élj . Húzd ki
füledből a dugót és hallgasd inkább környezetedet . Na de ez csak mese . A tény
marad az okos telefont nyomkodó fiatal . A szmogos város, a városok beton
tengere. Talán a jövő jobb lesz, de szerintem ez is csak mese.
***************************
12. EGY LEHETŐSÉG
MÉSZÁROS MELINDA : Hogyan segíti az internet a
versírást.
Hát, hogy is kezdjem. Igazából nem tapasztaltam,én,hogy nekem az
internet maga segítené a versírást! Talán inkább mondanám,hogy vannak
olyan oldalak mik segítik a versírót! Nos,én egy oldalt nyitottam meg
2017 Decemberében, ami a POET.
Bizonyosan létezik technika ,az interneten mi segíti a versírását,de
szerintem a verset magának a költőnek,kell megírnia,és aztán rá
találnia arra ki őt segíti abban,hogy a saját versét publikálhassa el
tudja adni valamilyen módon! Ettől lesz a vers szép,ha szívből jön!
Ugye régen sem volt internet,és milyen csodás költőink voltak,és
verseiket még ma is harsogjuk! Kötelezően meg is tanultuk! Tehát a
költőt nem az internetes versíró program,teszi naggyá,hanem az az
oldal mi a versíró versét be mutatja esélyt ad a költőnek!
Én most a POET világáról írnék pár szót!
Teljesen ismeretlenül neki ültem keresni egy oldalt ahová a verseimet
tudnám publikálni,és elsőre ez oldal jött be a gépembe:POET! Úgy
gondoltam nem keresgélek tovább és nekifeküdtem a szabályoknak mik
fontosak,és aztán vágjunk bele!
Karácsony előtt rögtön soronkívüliséget kaptam a versemnek mi a
karácsonyról szól,és sec perc fel is
került. Boldog voltam!
Alázattal olvastam el 1hónap alatt 1000 verset,mire igyekeztem is
válaszolni!
Akkor jöttem rá ez a POET kicsit
több a versírásnál,ez egy család,mit
ha jól és szépen tiszteletben tartok én is bele tartozhatok!
Meg is kellett írjam egy versemben milyen csodásan befogadtak,és
teljesen ismeretlen emberek életét ismertem meg alázatos olvasásommal
egy hónap alatt! Ez olyan világ,mit csak az ismerhet ki nem kérdezi
meg a másikat mi bánt,kedves? Hanem a verséből ki olvassa és szívvel
vigasztalja az arra szoruló embert! Tehát teljesen ismeretlen emberek
versben írják meg egymásnak azt mi szép fáj,és csodás! Ez egy nagy
család fontos szabályokkal,mi ha be tartod sírig tart s csodás mi
körbe öleli a világot!
Na de ne csak a dicséretről szóljon írásom,a sötét oldalról is! Volt
bizony ,hogy volt versem mit vissza dobtak szépen,írj kértek
helyesen,ez nem mehet így fel.
Borzasztó dühös voltam rá,de este elgondolkodtam,hogy nem ő a
hibás,hanem én,és minden rosszban van valami jó! Tehát nekifeküdtem,és
mit vissza dobtak,első sikerem hozta meg átdolgozva helyesen meg írva!
Nem tudom miben tud segíteni az internet a vers írásában,mert
szerintem,nem tud csakis úgy ha vannak olyan felületek ahol tudjuk
verseinket publikálni! De a verset a költő szerzi a saját gyermeke,ha
jobb vers ha rosszabb is. Talán nem is baj ,hogy nem én írom meg miben
tud az internet segíteni,mert akkor én legalább teljesen másról
tudtam írni!
Arról én hogy látom,és ez a fontos! Végezetül,csakis ajánlani tudom
mindenkinek a POET világát,mert tényleg csodás!
Melinda
***************************
13. ÍZES
TÖRTÉNETEK...IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV.
A dunai halászlé
( Első kötet, harmadik rész)
NAGY VENDEL: ÍZES TÖRTÉNETEK
A MEK-en ezen a linken olvasható
A nem látók itt olvashatják.
3. Fejezet : A DUNAI HALÁSZLÉ
Minden népnek megvannak a saját,
jellegzetes ételei, az alapanyagok akár évezredek óta használatosak, de az étel
elkészítése sokat változott a hosszú évek során, ami az emberi kultúra
fejlődésének köszönhető.
A halászlé jellegzetes magyar étel,
a világban sokfelé nem is hallottak róla, és nem is mindenütt főzhető meg, mert
nincs meg a hozzávaló.
Én sokféle művészetnek hódolok, de a
leginkább használatos és alkalmazott művészet a szakácsművészet, amelyet a
legtöbb ember tudatosan vagy tudat alatt elkövet.
Főzés közben a társaságtól
megkérdezem, hogy mióta ihat az emberiség bort vagy sört? Ehetett-e paprikás
krumplit Mátyás király? Melyik állat a még ma is élő, ehető dinosaurus? Tehát a
főzés nemcsak hasznos és szükséges dolog, hanem fejlesztheti akár történelmi,
fizikai, kémiai és irodalmi, vagy akár gasztronómiai ismereteinket is. A főzés
ilyen alapon az emberi kultúra egyetemes része. Végigkövethető az emberiség
fejlődése a kezdetektől napjainkig.
Az egyik legfontosabb
élelmiszer-alapanyag, amit a vadászó, halászó ősember talált korlátlan
mennyiségben a folyókban, tavakban, tengerekben a vízi élőlények közül: a hal
volt.
Viszonylag könnyű megfogni, és az
éhes ember leleményes, különféle eszközökkel egyre jobban megkönnyítette a
dolgát.
Eleinte nyersen, majd később sütve,
főve is fogyasztotta, és a későbbi időkben fűszerezte is, sóval, különféle
növényekkel és azoknak poraival, mint például zöldségek, vagy akár a paprika
is.
Nagy Vendi a szakács... |
A nagy távlatokból térjünk vissza
szűkebb hazánk területére, hiszen az itteni dunai halászléhez szeretnék némi
támpontot adni, ízelítőt bemutatni.
A Duna számomra a legfontosabb és
legkedvesebb folyó a világon, hiszen némi túlzással mondva, abban nőttem fel,
mert gyermekkoromban rengeteg időt töltöttem ott, sokszor reggeltől estig.
A dolog nem volt veszélytelen,
hiszen jó néhány gyermek vesztette életét a folyóban, de félni mégsem kellett,
csak tisztelni és szeretni és ismerni kellett a vizet.
Sokszor, ha néztem a folyót, láttam
rajta a kecses római hajókat, a robusztus török gályákat, és eltűnődtem, hogy
mennyi mindent láthatott a Duna a történelem során. Vonzotta a vonuló
seregeket, hiszen a víz kellett a sok embernek, állatnak, és az akkori
útviszonyok miatt fontos közlekedési útvonal is volt, azon szállították a nehéz
rakományokat, pl. az ágyukat és a rablott zsákmányt is.
Leírásokból tudjuk, hogy Attila Hun
vezér is megvonatta a hálókat, hiszen a nagy had sok éhes gyomor, és olvastam,
hogy Szulejmán is állt Mohácsnál a Duna parton, és fogták és sütötték olajban
neki a keszeget, amit ő kézzel evett, akármilyen nagy szultán volt.
Jómagam a Sárközben és Faddon nőttem
fel, ahol annyi volt a hal, hogy akár a sekélyebb patakokban kézzel is lehetett
fogni, de egy feneketlen nyomókosárral biztosan.
Régi mondás, hogy az itteni népek
sült halat ettek főtt hallal, ami igen finom, de hamar kiürülő, könnyű étel
volt, és a béresek kikötötték, hogy hetente csak háromszor fogadják el
ebédként, hogy valami energiadúsabb húsos ételhez is jussanak.
Magyarországon számtalan formában
főzik a halat, és én is ettem már sokfélét, de hát, hogy is mondjam finoman,
csak annyit: hogy ahány ház, annyi szokás.
Ha vízbe zöldséget és húst teszünk,
akkor abból jobb esetben húsleves lesz, és attól függ, milyen húst: csirke,
marha, disznó, vagy ha akár halat rakunk bele, akkor halleves lesz.
Már ettem ilyet, de semmi köze a
halászléhez.
Hazánkban kettő fő változata van a
halászlének: a dunai és a tiszai.
Hasonlítanak egymásra, de még ez a
kettő is ég és föld.
Az sem mindegy, milyen halakból
készül, milyen a hagyma, a paprika, sőt még a bogrács fajtája, alakja, anyaga
is meghatározó, sőt még a mérete is.
A halászlé bográcsos étel, lábasban
nem igazán lehet, és főleg szabad tűzön kéne főzni, de ha lakásban főzzük,
gázon, akkor is legalább bográcsban tegyük. Fedőt soha ne használjunk, hadd
lobogjon szabadon. A dunai halászléhez felfelé szűkülő bográcsot használunk. Az
befelé forgatja a halakat és a párolgást is kissé meggátolja.
Lehetőleg szabad tűzön, keményfával,
és ne fenyővel vagy ellobbanó puhafával tüzeljünk.
A halászlé előkészületének
legfontosabb mozzanata a hal előkészítése. Tudni kell, honnan van a hal és
milyen fajta, hiszen meghatározó, hogy milyen a minősége és a súlya is, és
többféle, vegyes halból lehet jót készíteni.
Horgásztól kapjuk, vagy halastavi az
alapanyag, mindegyiknek megvan a veszélye. A tavi lehet hizlalt és zsíros is, a
szabadvízi pedig olajos vagy akár fenolos is. Vigyázni kell!
A halpucolás is szakértelmet kíván.
Szépen megpucoljuk és éles késsel mindkét oldalát beirdaljuk, lehetőleg minél
sűrűbben.
Vigyázzunk, hogy a keserű foga és a
kopoltyúi is kikerüljenek, és ha szeretjük a belsőségeket, akkor az ikrát és a
haltejet külön tálkába rakjuk.
Van, aki beleteszi a légzsákokat is,
de ez nem fontos, ízlés dolga.
Miután kétujjnyi szeletekre
feldaraboltuk a halainkat, bár ez csak a nagyobbakra vonatkozik, jó alaposan
besózzuk a beirdalt részeknél, mert a hal íztelen és a só hozza ki az ízeket.
Később erre figyelni kell a
sózásnál, mert bele kell számítani ezt a sómennyiséget is.
Az apróbb halakat: keszeg, kárász,
törpeharcsa, egészében feltesszük a sóba, persze azokat is beirdalva. Ragadozó
halból, pl. csuka, csak keveset használjunk, csupán csak egy-két szeletet, mert
vad íze lesz a lének.
Az egyik legfontosabb kérdés, hány
vendégünk lesz a lakomára.
A halmennyiség fejenként fél kiló,
de másfél kiló halnál kevesebből nehéz jó halászlét főzni, hiszen a mennyiség
adja ki a megfelelő ízeket és kalóriát és állagát az ételünknek.
Amíg a halunk áll a sóban, legalább
kettő órát, addig megkezdhetjük a következő munkafázisokat.
Mi is kell egy jóféle halászlé
elkészítéséhez? Viszonylag kevés dologból tevődik össze, de sajnos nem a
legolcsóbb manapság, pedig régen a szegények étele volt egyszerűsége miatt, és
mert minden háznál volt hagyma és paprika, ami a fő alapanyaga a halászlének, a
hal után.
A hal mennyiségétől függően
kiválasztjuk a megfelelő nagyságú bográcsot, ami régen általában rézbogrács
volt. Ez kissé macerás, mivel érteni kell a tisztításához, mert az oxidréteget
sóval és ecettel kell lesikálni, esetleg homokkal, mert mérgezheti az ételt, és
főzés után ki kell venni a maradékot, mert elromolhat, ha sokáig benne marad.
A mai modern világban
legpraktikusabb a zománcos bogrács, ami könnyen elmosható, kezelhető és nem
károsítja az ennivalót, ha esetleg másnapra is maradna belőle.
Más anyagból készült edény nem
alkalmas a főzéshez, mint például az alumínium vagy a vaskondér.
Említettem már, hogy a bogrács szája
felfelé szűküljön a forrás intenzitása miatt. Sajnos a halnak és a paprikának
manapság igencsak húzós az ára, és ez kissé megdrágítja ezt a fenséges étket,
mert régen mindennapos volt, manapság pedig általában ünnepi eledel.
Nagybátyám annyira szerette a halat,
hogy kedvenc mondása volt, hogy ha már annyira jóllakott, hogy már egy falat
nem menne le a torkán, akkor még három tányér halászlevet meg tud enni.
Míg aggódik a halunk a sóban,
eltűnődöm a régi idők emlékein, mikor a Faddi főutcán reggel négykor lassan
megindultak a halászok a Duna holtága felé, hogy elkezdjék napi munkájukat,
kihalásszanak néhány mázsa halat a mederből és elvigyék jeges kocsival a
közeli, tolnai piacra.
Mire leértek a vízhez, a Nap már
emelkedett az Alföld felől és rávetítette sugarait a vízre, és a hozzáértők
megállapították a víztükréből, fodrozódásából, színéből, hogy lesz-e fogás ma
vagy sem.
Csónakokból kiterítették a hálókat,
melyeknek parafái himbálódzva úsztak a vízen, és már öt órakor húzták a hálókat
kifelé a vízből, amelyek egyre nehezebb lettek.
A gazdag zsákmányt fajtánként
válogatták. A nagyon aprókat és a nagyon nagyokat visszadobták a mélyebb
vizekbe. Hat órakor már jéggel körülpakolt kosarakkal elindultak a szekerek a
piac irányába, hogy az asszonyok vásárolhassák az aznapi ebédrevalót. Míg a
többiek elkezdték javítgatni, elpakolni, szárítóra teríteni a hálókat, a
halászmester kiválasztott egy szép nyurga pontyot. Megpucolta a hevenyészett
asztalon, és már darabolta a hagymát, berakta a halat a bográcsba, jól megrakta
a tüzet és mikor felforrt, meghintette sóval, paprikával, és mire leégett a
tűz, már kész is volt a reggeli.
Mindezt munka közben végezte el, és
semmiféle különleges módozatokat nem alkalmazott, nem passzírozgatta, nem
készített alaplevet, és mégis egy órán belül készen volt a halászlé, megfelelő
sűrűségű és erősségű lett. Mindenki szedett magának a tányérjába, vagy kis
paraszttáljába, és a mindig nála lévő kanalával megette a levet halastól,
cseresznyepaprikástól, mindenféle felesleges ceremónia nélkül.
Ittak rá faddi homoki bort, ami
nohából készült. Reggel nyolc órakor már mindenki indult hazafelé, hogy
mehessen a saját dolga után. Ki a szőlőbe, ki a dohányföldre, ki a kukoricát
kapálni, és a hazavitt halból, mire hazaért a munkából, otthon már megint várta
a sült vagy főtt hal.
Zsákszámra vitték haza az apró
szeméthalat és odaborogatták a disznóknak, vagy a kutya, macska is ehetett
belőle. Számtalanszor láttam ezt a halfőzési módot és most is így fogjuk főzni
az ebédünket.
Októberben több névnapot,
születésnapot is ünnepelünk, és mivel mindenki szereti a halat, szívesen
fogadják, ha ez az ünnepi ebéd. Édesanyám Terézia, édesapám Vendel, mint
jómagam is, és nagylányom pedig a születése napja alkalmából kapja a
halászlevet.
Akkor hát kezdjük, Isten nevében!
Halunkat már kellően átjárta a só és
itt az ideje, hogy elkezdjük a főzést.
Kilónként egy-egy nagy fej
vöröshagymát összevágunk a lehető legapróbbra, mert mivel mi nem passzírozzuk
az apró halból és hagymából készült alaplevet, apró kockákra kell vágni a
hagymát, mert nem fő szét a vízben, és célunk, hogy minél sűrűbb levet kapjunk.
Van, aki a hagyma felét lereszeli
vagy ledarálja, de tábori körülmények között nemigen van erre mód. A hagyma
tavalyi, érett legyen és ne idei gyönge vagy esetleg póréhagyma, és mellőzzük
az illatos lila hagymát is.
Tegyük a bogrács legaljára és arra
helyezzük el a halakat, de olyan módon, hogy megvan a sorrendje - lehet, hogy
csak mánia, de mindig így csináljuk.
A hagymára vagy egyben, de ha nagy,
akkor kettévágva ráhelyezzük a fejeket, melléje a farkakat, erre a szeleteket
és erre a másfajta halakat, amiket egyben hagytunk a beirdalás után.
Esetleg egy darab csukát is
beletehetünk, de csak az íziért, ahogy mondani szokás, de a domináns a ponty
legyen.
Lehet másfajta halakból is főzni, de
az már megint egy másfajta elbánást kíván. Busa, amur, angolna, afrikai harcsa
tájidegen, máshonnan behurcolt halfajok - lehet használni, de egy másik ételt
kapunk.
Felöntjük hideg vízzel annyira, hogy
a halat ellepje, de ha túl sok a víz, akkor híg lesz a lé és nem lesz meg a
halászlé jellegzetessége. Vannak, akik egész krumplit, paradicsomot és egyéb
mást is beleraknak, de az nem való bele, még fehér paprika sem, csak piros
csöves fűszerpaprika és erős cseresznyepaprika. Ezekből jó néhány darabot
tehetünk, hogy mindenkinek jusson a tálaláskor. Esetleg a mai modern világban
néhány halászlékocka, de nem egyben, hanem kikeverve, mert akkor egyben is
marad és nem tölti be a funkcióját.
A későbbiekben kerül még bele
jófajta házi őrölt paprika, nemes, édes és csípős is, ami faddi vagy bogyiszlói
lehet, egy pohárka savanykás bor, ami összetartja a halat, és más nem is kell
az ételünkbe.
Ilyenkor felakaszthatjuk a
háromlábra a bográcsunkat, és főhet a sokak által kedvelt, jellegzetes dunai
halászlé. Csak rakni kell a tüzet, keményfával, aminek a füstje is beleszáll a
bográcsba, átadva a jellegzetes füstillatot a halnak. Az sem baj, ha a pernye
is beleszáll.
A tiszai halászlé úgy készül,
hogy az elkészített passzírozott alap lébe beleteszik a halszeleteket és újra
felforralva főzik meg a halászlevet. Az is finom, de sokkal több időt vesz
igénybe.
A mi halászainknak nem volt arra
ideje, hogy a munka mellett még ilyesmivel is foglalkozzanak, és így alakult ki
ez az egyszerű, de hatékony főzési technika.
Minden belevalót, kivéve a
törtpaprikát, egyszerre rakunk a bográcsba, és ha odafigyelünk, akkor nem
törjük össze a haldarabokat, mert nem kevergetjük, hanem forgatjuk a bográcsot.
Egyszer láttam a faddi kisvendéglő
udvarán egy majdnem kétméteres szürke harcsát felakasztva egy fára, és a farka
leért a földre. Mondták, hogy közel egy mázsa volt.
Nagy üstökben főzték és a falu
lakói ingyen ehettek belőle a vendéglős jóvoltából. El is fogyott az utolsó
falatig. A harcsa ingyen volt, a hasznot az elfogyasztott bor ára hozta.
Szóbeszéd járta, hogy ez a nagy, kapitális hal a Duna közepén elrabolt egy
csecsemőt is, de keresve keresem, hogy mit keresett volna ott egy csecsemő a
folyó közepén, de azt elhiszem, hogy néhány kacsa azért áldozatául eshetett,
mert szemtanuk mesélték, hogy látták a kacsát eltűnni a víz tetejéről.
Amíg fő a halunk, elkészíthetjük a
tálalást. Ennek több módja is van.
A legegyszerűbb, hogy mindenki
szed magának a bográcsból, de ha tálakba öntjük a levet, akkor ki kell szedni a
haldarabokat egy lapos tálra. Addigra elkészült a jellegzetes gyufatészta,
amivel a dunai halászlét Pakstól Bajáig eszik.
Édesanyám és feleségem több mázsa
lisztet meggyúrtak már a halászléhez készített tésztához, de ma már lehet
vásárolni erre a célra készített gyufatésztát is. Azért a házi az megint csak
más.
Volt olyan férfi, aki nem engedte,
hogy a felesége illatos szappannal mossa a kezét, mert azt is megérezte a
tésztán.
Lassan felforrt a vizünk, benne
szépen befelé forognak a halak, és mikor elforrta a habját, akkor beleteszünk
annyi kanál paprikát, ahány kiló halat főzünk. Lehet egy kanálnyi csípős is.
Ekkor kissé lanyhul a forrás és elolvad a gyönyörű paprika, bíborszínt adva a
lének.
Tehetünk bele egy kiskanál borsot
is, de csak egy igazán keveset. A sóval vigyázni kell, mert a halat besóztuk.
Kóstolhatjuk már külön kanállal, és ha kell, akkor sózhatjuk, paprikázhatjuk
utólagosan. Ilyenkor beletehetjük a belsőségeket és a kikevert halászlékockát
is. Ez sűríti a levet, és tovább kell forrnia, lobognia a lének, hogy
sűrűsödjön az ételünk. Hogy ne főjön szét a halunk és egyben tudjuk kivenni
őket, adjunk egy pohár jófajta bort a halaknak, mert a mondás szerint a hal
úszni akar, először a vízben, aztán a lében, utána pedig a borban.
A biztonság kedvéért, mielőtt bort
öntenénk a bográcsba, feltétlenül meg kell kóstolnunk az italt, nehogy
véletlenül mást öntsünk a lébe, és aztán néha még kontrollálnunk kell, hogy
valóban az volt-e, amit bele akartunk önteni. Mindenféle halétel megfő
háromnegyed óra alatt. A halnak még ennyi idő sem kell, csak a sűrítéshez kell
idő.
Miután levettük a tűzről,
kissé megnyugszik a leves, akkor hosszú nyelű kanállal kiszedjük a
haldarabokat, azt is szép sorba rakjuk a tálon, mellérakva az ikrát és a
cseresznyepaprikákat.
A levet, ha szükséges, leszűrjük, és
a hagymát is kistányérra tesszük, a levet pedig ráöntjük a cseréptálba tett
gyufatésztára. A tál általában fehér, hogy jól mutasson a piros étel a tálban.
Ezután mindenki merhet a saját
tányérjába annyit, amennyit szeretne. Díszítheti paprikával, ikrával. Van,
aki nyers hagymát is darabol rá tolnai módra, és tehet bele halszeletet is, de
azt inkább külön eszik főtt halként a halászlé után.
Aki nem tésztával eszi, annak fehér
kenyeret ad a háziasszony. A főtt halat is kenyérrel kell enni.
Közben, mivel a hal úszni kíván,
isszák rá a jófajta borokat, mivel a hal fehér húsú. Fehérbor illik hozzá, de
az sem követ el hibát, aki vörössel próbálkozik, mondjuk kadarkával vagy
kékfrankossal. Sör nem illik a halhoz.
A hal után a gondos háziasszony
túrós csuszával tetézi még a bőséget. Aki még bír enni ezek után valamit, és
még a tetejére valamilyen édes süteményt is kínálnak a lakoma végén.
Általában, mivel mindig többet
főznek a kelleténél, marad az ebédből. A maradékkal több mindent lehet kezdeni.
Van, aki a tányérokba levet mer és
bele egy-két szelet halat tesz, és másnap reggel hidegen, halkocsonyaként igen
kellemes a meggyötört gyomornak.
Ha még mindig marad halszelet, akkor
azt még gyorsan ki lehet rántani és sültként tálalni délután nassolásképpen. A
halfejet általában az ínyencek megeszik kanállal, mert úgy a legjobb.
A halnak a farkát nemigen szeretik,
de én rájöttem az ízére, és mivel kevés benne a szálka, azt is kanállal szinte
egyben meg lehet enni.
Utána a maradékkal már vigyázni
kell, mert a hal gyorsan romlandó.
Mióta a paprika átkerült az óceán
másik feléről Európába, azóta élvezhetjük ezt a pompázatos ételt, aminek a
fejlődése a mai napig nem állt meg. Mivel a halban sok a D-vitamin, kívánatos,
hogy minél több halételt együnk. A halakból sokféle változatos, jobbnál jobb
ennivalókat lehet készíteni, a harcsapörkölttől kezdve a kirántott halon át a
sült keszegen keresztül a rácpontyig bezárólag. De ez már egy másik értekezés
feladata lesz az olvasó elé tárni.
Mindenkinek jó étvágyat kívánok
ehhez a csodálatos, egyszerű, de mégis fejedelmi étekhez!
Folytatjuk.
***************************
14. EGY KIS HUMOR
NAGY VENDEL: AZ ÓPERENCIÁN INNEN, AZ
ÜVEGHEGYEN TÚL
Az üvegvisszaváltás nagy üzlet!
Ezt mindenki tudja, csak a kereskedők nem!
Ezt mindenki tudja, csak a kereskedők nem!
Helyhiányra, raktározási gondokra,
munkaerő hiányra hivatkozva nem szívesen foglalkoznak a göngyöleg kezelésével.
Egy leleményes, jól informált kereskedő megvásárolt egymillió sörösüveget
egy pénteki napon, mert megtudta, hogy hétfőtől kettő forint helyett hat forintba kerül majd egy üveg.
Megkérte a telepvezetőt, had maradhasson ott az áru. Hétfőn majd elszállítják.
Tehát: anélkül hogy hozzányúlt volna az áruhoz, négy milliót keresett két nap alatt.
Hiába, az információ nagy úr.
Egyik év végén nagyszabású pezsgő vásár volt Szekszárdon.
Magam is bevásároltam karácsonyra, és szilveszterre a koccintanivalóból.
Még kölyökpezsgőt is vettem a lányoknak.
A meglepetés akkor ért, mikor ünnepek után visszavittem az üvegeket.
Ki volt írva: Január 1. után pezsgősüvegeket nem váltunk vissza!
Mi ez, ha nem nagy üzlet.?
Egy leleményes, jól informált kereskedő megvásárolt egymillió sörösüveget
egy pénteki napon, mert megtudta, hogy hétfőtől kettő forint helyett hat forintba kerül majd egy üveg.
Megkérte a telepvezetőt, had maradhasson ott az áru. Hétfőn majd elszállítják.
Tehát: anélkül hogy hozzányúlt volna az áruhoz, négy milliót keresett két nap alatt.
Hiába, az információ nagy úr.
Egyik év végén nagyszabású pezsgő vásár volt Szekszárdon.
Magam is bevásároltam karácsonyra, és szilveszterre a koccintanivalóból.
Még kölyökpezsgőt is vettem a lányoknak.
A meglepetés akkor ért, mikor ünnepek után visszavittem az üvegeket.
Ki volt írva: Január 1. után pezsgősüvegeket nem váltunk vissza!
Mi ez, ha nem nagy üzlet.?
A minap ismét galád, s nem eléggé
elítélhető módon, sörösüvegeket próbáltam visszaváltani a közeli kereskedelmi
egységben.
Szatyros bevonulásomat már az ajtótól szemrehányó pillantások kísérték, de eljutottam valahogy a pultig.
- Ki van mosva? zúdult rám a kérdés
- Igen. mondtam, mert már emiatt egyszer megszégyenültem
- Tessék kirakni!
Megtörtént.
- Ezek az üvegek nem jók.
-?
- Nem töröttek, nem piszkosak. Miért?
Nem jók a címkék! Ilyen söröket mi nem árulunk, és csak az általunk forgalmazott üvegeket váltjuk vissza.
- De hát én csak itt vásárolok, és különben is, én nem sörös-címkéket akarok eladni, az csak a ráadás.
Hiába, a hölgy hajthatatlan maradt, pedig szabványos üvegek voltak.
A palackozóban pedig úgyis ki, és lemossák, próbálkoztam, de nem…
Kérhettem volna a panaszkönyvet is, de olyat még sosem tettem, és más ötletem támadt.
- Ezt nem ússzátok meg! Gondoltam magamban, és hazacígöltem a szatyrokat.
Otthon leáztattam a ragacsos papírokat a palackokról.
Hát mit mondjak? macerás munka, de lejött.
Visszavittem az üvegeket, s kínosan ügyeltem arra, hogy ugyanahhoz a hölgyhöz kerüljek.
Láttam megismert.
- Ezt mind itt nálunk vásárolta? - kérdezte.
- Igen. Tiszták is címke sincs rajtuk…
Nagy nehezen kifizetett… ötszáz forintot.
Mondom, hogy az üvegvisszaváltás nagy üzlet!
Szatyros bevonulásomat már az ajtótól szemrehányó pillantások kísérték, de eljutottam valahogy a pultig.
- Ki van mosva? zúdult rám a kérdés
- Igen. mondtam, mert már emiatt egyszer megszégyenültem
- Tessék kirakni!
Megtörtént.
- Ezek az üvegek nem jók.
-?
- Nem töröttek, nem piszkosak. Miért?
Nem jók a címkék! Ilyen söröket mi nem árulunk, és csak az általunk forgalmazott üvegeket váltjuk vissza.
- De hát én csak itt vásárolok, és különben is, én nem sörös-címkéket akarok eladni, az csak a ráadás.
Hiába, a hölgy hajthatatlan maradt, pedig szabványos üvegek voltak.
A palackozóban pedig úgyis ki, és lemossák, próbálkoztam, de nem…
Kérhettem volna a panaszkönyvet is, de olyat még sosem tettem, és más ötletem támadt.
- Ezt nem ússzátok meg! Gondoltam magamban, és hazacígöltem a szatyrokat.
Otthon leáztattam a ragacsos papírokat a palackokról.
Hát mit mondjak? macerás munka, de lejött.
Visszavittem az üvegeket, s kínosan ügyeltem arra, hogy ugyanahhoz a hölgyhöz kerüljek.
Láttam megismert.
- Ezt mind itt nálunk vásárolta? - kérdezte.
- Igen. Tiszták is címke sincs rajtuk…
Nagy nehezen kifizetett… ötszáz forintot.
Mondom, hogy az üvegvisszaváltás nagy üzlet!
Na és , igen csak tanulságos.
***************************
15. VERSRŐL VERSRE - KORTÁRSAK
TOLLÁBÓL
NAGY CSABA: Álarcos bál
Talpam alatt csúszik, ragad a sár,
érzem, a farsang szelleme átjár.
De nem úgy érint, ahogyan másokat,
érzem, a hazugság gennyes sebbé fakad.
De nem úgy érint, ahogyan másokat,
érzem, a hazugság gennyes sebbé fakad.
Szívünk annyit ér, mint szoborban a
mészkő,
kinek lelkét lassan rostálja az idő.
Bár farsangnak ünnepe még oly messze,
álarcot viselünk, könnyeket leplezve.
kinek lelkét lassan rostálja az idő.
Bár farsangnak ünnepe még oly messze,
álarcot viselünk, könnyeket leplezve.
Csupán ál - szavak és ál - mondatok,
sora az, ami szájunkból gagyog.
Asztalon pompásan megrakott ál- étel,
keresztény szentélyekben ál - pap térdel.
sora az, ami szájunkból gagyog.
Asztalon pompásan megrakott ál- étel,
keresztény szentélyekben ál - pap térdel.
Sajog a lélek, az élet is sajog,
vétkeinket rejtik a színes álarcok.
és szédelgünk a bálokon díszes ruhákban,
árva lélekkel élünk mindahányan.
vétkeinket rejtik a színes álarcok.
és szédelgünk a bálokon díszes ruhákban,
árva lélekkel élünk mindahányan.
....................................................
KOVÁCS TIBOR: Lady Diana
Ragyogó csillagként
Járta be Európát,
Mindenki kedvence volt ő,
Tüneményes, kedves,
Szép teremtés volt.
Szívünkben tovább él,
S ragyog akár
Egy parányi csillag,
Mely melegséget, kedvességet
Sugároz ki magából.
A föld, az emberiség,
Hercegnője volt ő,
Népek, nemzedékek szerették őt,
Emlékét örökre megőrizzük a
szívünkben.
Lady Diana Walesi Hercegnő emlékére!
~~~~~~~~~~~~~
Kovács Tibor: Amerika
Múlnak az évek,
Fakulnak a fájó emlékek,
De ne feledjük a hősöket,
Kik életüket adták
A repülőgépen.
A hősöket kik életük
Árán mentettek a romok közt,
S angyalokként feledtük
Vigyáznak ránk.
Ne feledjük a hősöket,
Emlékezünk rájuk,
S építsük újra otthonunkat,
Hogy szabad szívvel élhessünk.
2001. Szeptember 11. áldozatok emlékére!
………...........................………
DEÁK ÉVA: Szunnyadó mag
Télben, mélyen szunnyadó mag
dideregve
Belealszik, élesen csikorgó földbe.
Háztetőkre puha fehér hó paplan simul,
Csak a szél dühöngve süvít odakünn, vadul.
Rézkilincsre fagy reggelre zúzmarás
idő
Hópihécskék tánca, ide-oda tekergő.
Tüzet raktam kandallóba, lobban lángja,
De az élet szüntelen a tavaszt várja.
Bújna elő, nyíladóz ibolya virága,
Hóvirágok csengettyűje vígan dalolja
Itt a tavasz, éled a természet anyja,
Magocskája álmából szemét nyitogatja.
Múlt titkát megőrizve boldogan
ébred:
- Örök élet bennem talán nem is sejted
Fény, ami engem most is életre keltett
Mely az örök létezést magként elrejtett.-
.......................................................
Mátyás Rita: Járjad vélem ezt a táncot...
(Dal kóló ritmusra)
Tenger felől fodrozó szél,
szőke fiú elbűvöltél,
szerelemmel eltöltöttél,
holdvilágos éjen.
Bíbor színű alkonyatban,
levendula illatában,
boldogságos kábulatban,
álmodunk mi ébren.
szőke fiú elbűvöltél,
szerelemmel eltöltöttél,
holdvilágos éjen.
Bíbor színű alkonyatban,
levendula illatában,
boldogságos kábulatban,
álmodunk mi ébren.
Lábunk járja gyorsan, egyre
sebesebben,
szívem - lelkem dobban már, mikor szól a zene bennem,
járd el vélem kedves,ezt a táncot kérlek,
perdüljön a szoknya, e balzsamos éjen.
szívem - lelkem dobban már, mikor szól a zene bennem,
járd el vélem kedves,ezt a táncot kérlek,
perdüljön a szoknya, e balzsamos éjen.
Szép leányok, szép legények,
hódoljunk a jó zenének,
járjuk táncunk, amíg visznek,
a lábaink minket.
Lila csipkés orgonának,
varázslatos illatával,
Hegyek felől, lenge szellő,
simogatja inged.
hódoljunk a jó zenének,
járjuk táncunk, amíg visznek,
a lábaink minket.
Lila csipkés orgonának,
varázslatos illatával,
Hegyek felől, lenge szellő,
simogatja inged.
Lábunk járja gyorsan, egyre
sebesebben,
szívem - lelkem dobban már, mikor szól a zene bennem,
járd el vélem kedves,ezt a táncot kérlek,
perdüljön a szoknya, e balzsamos éjen.
szívem - lelkem dobban már, mikor szól a zene bennem,
járd el vélem kedves,ezt a táncot kérlek,
perdüljön a szoknya, e balzsamos éjen.
Szóljon hát e pergő zene,
a szívünket lelkesítse,
boldogságunk kifejezzük,
vidám táncunk által.
Fiúk lányok, körbeállunk,
táncos lábunk nem sajnáljuk,
Szól a zene, jár a lábunk,
szívünk táncot jár ma.
a szívünket lelkesítse,
boldogságunk kifejezzük,
vidám táncunk által.
Fiúk lányok, körbeállunk,
táncos lábunk nem sajnáljuk,
Szól a zene, jár a lábunk,
szívünk táncot jár ma.
Lábunk járja gyorsan, egyre
sebesebben,
szívem - lelkem dobban már, mikor szól a zene bennem,
járd el vélem kedves,ezt a táncot kérlek,
perdüljön a szoknya, e balzsamos éjen.
szívem - lelkem dobban már, mikor szól a zene bennem,
járd el vélem kedves,ezt a táncot kérlek,
perdüljön a szoknya, e balzsamos éjen.
Lábunk járja gyorsan, egyre
sebesebben,
szívem - lelkem dobban már, mikor szól a zene bennem.
szívem - lelkem dobban már, mikor szól a zene bennem.
................................................
Adamecz László: Segíts nekünk…
(Petőfi Sándorra emlékezve)
Mint visszatérő üstökös,
arcul csapott a valóság,
„Itt az idő, most vagy soha”,
lelked vigyáz drága honra.
szabadságra vágyott e nép,
majd hazánkra tört az ellenség,
talpra áll e nemzetség?
Vívta harcát elbukásig,
reményében, hogy győzni kell,
oly sok vért ontott hitével,
Magyarnak itt élnie kell!
Százhetven év múltával is
tisztelgünk előttetek.
Ismét vészmadarak köröznek,
népünket pusztítani készülnek.
„Sehonnai bitang ember”,
más népeket telepítene ide.
Véráztatta magyar föld,
magyar nép, e juss jár neked?
Segíts nekünk, kérünk most,
rázd fel, mint akkor népedet!
Júdás pártok acsarkodnak,
veszejteni szánják népünket.
„Talpra magyar, hí a haza,”
ne odázd a tetteket,
ha rosszul döntesz, ne feledd,
Magyarnak itt fű többé nem terem.
Az idézőjeles sorok: Petőfi
Sándor: Nemzeti dal című verséből valók.
..............................................
Április 11-e a Magyar Költészet Napja és József Attila születésnapja.
Szauer Gertrúd: A rímekért
Szívem már, versekben dobban,
Tán így könnyebb élnem,
A múltamat elfogadnom,
A jövőtől nem félnem.
Tán így könnyebb élnem,
A múltamat elfogadnom,
A jövőtől nem félnem.
Mindent ami csoda bennem,
Nektek adok így versekben,
Köszönöm, hogy velem vagytok,
A szavak közt el nem hagytok.
Nektek adok így versekben,
Köszönöm, hogy velem vagytok,
A szavak közt el nem hagytok.
Olvassatok mennél többet,
Hosszú verset, rövidet,
Hiszen a szép gondolatok,
Melengetik a szívet.
Hosszú verset, rövidet,
Hiszen a szép gondolatok,
Melengetik a szívet.
Nekünk pedig nagy öröm az,
Amikor azt érzed,
Helyetted mondtuk ki a szót,
Pedig nem is kérted.
Amikor azt érzed,
Helyetted mondtuk ki a szót,
Pedig nem is kérted.
Nem baj az ám, ha tebenned
Nem ébrednek versszakok,
Keresgélj csak,s ezt az érzést
Hidd el másból megkapod.
Nem ébrednek versszakok,
Keresgélj csak,s ezt az érzést
Hidd el másból megkapod.
Mesélj, énekelj, vagy táncolj,
Sportolj, vagy szépen zenélj,
Mindegy az, hogy mit csinálsz,
A lényeg, tartalmasan élj.
Sportolj, vagy szépen zenélj,
Mindegy az, hogy mit csinálsz,
A lényeg, tartalmasan élj.
***************************
16. A VAKVEZETŐ KUTYÁK
VILÁGNAPJÁN
ERDŐSNÉ ONDA MARICA: Kutyaszorítóban.
Vera egy sövénysor mögött megbújó
padon ücsörgött, arcát két kezébe temetve.
Örült, hogy kicsit félrehúzódhatott az emberek vizslató tekintete elől, de
még jobban örült volna, ha egyszerűen megnyílik alatta a föld, és örökre
elnyeli a mélység. Szemeit elfutották a könnycseppek, arca bíbor színűre
változott a szégyentől, ahogy felidézte a délelőtti eseményeket. Teljesen
abszurdnak érezte, hogy épp az első munkanapján került ilyen lehetetlen
helyzetbe.
Amikor reggel felvette a ropogósra vasalt, hófehér köpenyt, boldogság
töltötte el. Egész nap mosolygós kedvességgel, rutinosan végezte a
feladatait, és ujjongott a lelke, amikor többen is megdicsérték ügyességét.
Az órájára pillantva látta, hogy már csak 20 perc van a rendelési időből,
amikor kopogtattak. Elindult, hogy behívja a beteget, de az ajtó hirtelen
kinyílt, és egy hatalmas németjuhász kutya dugta be a fejét a nyíláson. Vera
kétségbeesve sikított, és az asztal mögé rohant. Az orvos felállt, és
összevont szemöldökkel, megrovón nézett a fiatal lányra, majd meleg hangon
üdvözölte a kutya után belépő férfit.
- Jó napot, Zsolt! Mi járatban nálunk?
- Üdvözlöm, doktor úr! - kezdte a férfi, de láthatóan nagyon zavarban volt.
- Mi okoztuk a riadalmat?
- Nincs semmi baj. - biztosította a gazdát a háziorvosa. - Új asszisztensnőm
van, Akit váratlanul ért, hogy Góliát hamarabb érkezett meg, mint ön. Igaz,
Vera?
A lány elvörösödve bólintott. Tudta, hogy meg kellene szólalnia, hiszen a
sötét szemüveges férfi nem láthatja sem őt, sem a mozdulatát, de nem jött ki
hang a torkán. Az orvos megcsóválta a fejét és ismét a betege felé
fordította a figyelmét:
- Miben segíthetek, Zsolt?
A férfi a füle mögötti hatalmas duzzanatra mutatott.
- Ó, csak nem méhészkedett?
- Nem állt szándékomban, de valahogy összefutottunk. Borzasztóan fáj, feszül
és ég.
- Azt nem csodálom. Meghívom egy feles antihisztaminra. Mit szól hozzá? -
próbálta humorral oldani a doktor a tapintható feszültséget.
- Lekötelez, doktor úr! Tudtam, hogy számíthatok magára. - mosolyodott el a
férfi.
Vera elővette az ampullát a gyógyszeres szekrényből, és felszívta a
tartalmát a fecskendőbe. Kezében tartva a fertőtlenítőt és a vattapamacsot
is, tétován egyik lábáról a másikra állt.
- Adja csak ide, majd én beadom. Addig nézze meg, hogy várnak-e még kint, és
ha nem, akkor legyen szíves főzzön egy jó erős kávét!- mondta az orvos, a
lány kétségbeesését látva.
Vera kipréselt egy alig hallható igent, majd kiviharzott a rendelőből. A
társalgóban felkészítette a kávét, majd egy székre rogyva zokogni kezdett.
Kis idő múlva főnöke és kolléganője jelent meg az ajtóban. Vera nem mert
rájuk nézni, annyira szégyellte magát. Összeszorított ajkakkal, az asztal
szélébe kapaszkodva várta, hogy meghallja azt a végzetes mondatot, ami
pontot tesz a szépen induló egészségügyi pályája végére.
Erika kitöltötte a kávékat, a doktor pedig leült, és az asztal felett
átnyúlva, bátorítóan megszorította a lány még mindig remegő, jég hideg
kezét.
- Meséljen! Miért retteg ennyire a kutyáktól?
Vera nagyot sóhajtott, aztán kiszakadt belőle az a szörnyű gyerekkori emlék.
Talán öt éves lehetett, amikor egy édes kis kölyök cicát kapott ajándékba a
nagymamájától. A kertben ült egy pléden és a cicát dédelgette, simogatta. A
szomszédban egy foltos, keverék kutya lakott, aki a macska látványától egyre
ingerültebbé vált. Bundás eleinte csak morogva, ugatva fejezte ki
nemtetszését, de később nekifutásból átugrott a kerítésen és rájuk rontott.
Szerencsére a szomszéd otthon volt, és még azelőtt véget vetett a
dulakodásnak, mielőtt tragédia történt volna. Vera így is maradandó testi és
lelki sérüléseket szerzett. Persze a cica elszaladt, így megúszta egyetlen
karcolás nélkül.
- Nézze, megértem a félelmét, meg gondolom, meglepetésként érte, hogy
megjelent itt ez a nagytestű kutya. Bele kell kalkulálnia, hogy ez máskor is
elő fog fordulni. Szeretném, ha túl tudna ezen lépni, és megpróbálná a
helyén kezelni ezt a tényt, még akkor is, ha ez nem könnyű ilyen előzmények
után.
Örült, hogy kicsit félrehúzódhatott az emberek vizslató tekintete elől, de
még jobban örült volna, ha egyszerűen megnyílik alatta a föld, és örökre
elnyeli a mélység. Szemeit elfutották a könnycseppek, arca bíbor színűre
változott a szégyentől, ahogy felidézte a délelőtti eseményeket. Teljesen
abszurdnak érezte, hogy épp az első munkanapján került ilyen lehetetlen
helyzetbe.
Amikor reggel felvette a ropogósra vasalt, hófehér köpenyt, boldogság
töltötte el. Egész nap mosolygós kedvességgel, rutinosan végezte a
feladatait, és ujjongott a lelke, amikor többen is megdicsérték ügyességét.
Az órájára pillantva látta, hogy már csak 20 perc van a rendelési időből,
amikor kopogtattak. Elindult, hogy behívja a beteget, de az ajtó hirtelen
kinyílt, és egy hatalmas németjuhász kutya dugta be a fejét a nyíláson. Vera
kétségbeesve sikított, és az asztal mögé rohant. Az orvos felállt, és
összevont szemöldökkel, megrovón nézett a fiatal lányra, majd meleg hangon
üdvözölte a kutya után belépő férfit.
- Jó napot, Zsolt! Mi járatban nálunk?
- Üdvözlöm, doktor úr! - kezdte a férfi, de láthatóan nagyon zavarban volt.
- Mi okoztuk a riadalmat?
- Nincs semmi baj. - biztosította a gazdát a háziorvosa. - Új asszisztensnőm
van, Akit váratlanul ért, hogy Góliát hamarabb érkezett meg, mint ön. Igaz,
Vera?
Erdősné Onda Marica |
A lány elvörösödve bólintott. Tudta, hogy meg kellene szólalnia, hiszen a
sötét szemüveges férfi nem láthatja sem őt, sem a mozdulatát, de nem jött ki
hang a torkán. Az orvos megcsóválta a fejét és ismét a betege felé
fordította a figyelmét:
- Miben segíthetek, Zsolt?
A férfi a füle mögötti hatalmas duzzanatra mutatott.
- Ó, csak nem méhészkedett?
- Nem állt szándékomban, de valahogy összefutottunk. Borzasztóan fáj, feszül
és ég.
- Azt nem csodálom. Meghívom egy feles antihisztaminra. Mit szól hozzá? -
próbálta humorral oldani a doktor a tapintható feszültséget.
- Lekötelez, doktor úr! Tudtam, hogy számíthatok magára. - mosolyodott el a
férfi.
Vera elővette az ampullát a gyógyszeres szekrényből, és felszívta a
tartalmát a fecskendőbe. Kezében tartva a fertőtlenítőt és a vattapamacsot
is, tétován egyik lábáról a másikra állt.
- Adja csak ide, majd én beadom. Addig nézze meg, hogy várnak-e még kint, és
ha nem, akkor legyen szíves főzzön egy jó erős kávét!- mondta az orvos, a
lány kétségbeesését látva.
Vera kipréselt egy alig hallható igent, majd kiviharzott a rendelőből. A
társalgóban felkészítette a kávét, majd egy székre rogyva zokogni kezdett.
Kis idő múlva főnöke és kolléganője jelent meg az ajtóban. Vera nem mert
rájuk nézni, annyira szégyellte magát. Összeszorított ajkakkal, az asztal
szélébe kapaszkodva várta, hogy meghallja azt a végzetes mondatot, ami
pontot tesz a szépen induló egészségügyi pályája végére.
Erika kitöltötte a kávékat, a doktor pedig leült, és az asztal felett
átnyúlva, bátorítóan megszorította a lány még mindig remegő, jég hideg
kezét.
- Meséljen! Miért retteg ennyire a kutyáktól?
Vera nagyot sóhajtott, aztán kiszakadt belőle az a szörnyű gyerekkori emlék.
Talán öt éves lehetett, amikor egy édes kis kölyök cicát kapott ajándékba a
nagymamájától. A kertben ült egy pléden és a cicát dédelgette, simogatta. A
szomszédban egy foltos, keverék kutya lakott, aki a macska látványától egyre
ingerültebbé vált. Bundás eleinte csak morogva, ugatva fejezte ki
nemtetszését, de később nekifutásból átugrott a kerítésen és rájuk rontott.
Szerencsére a szomszéd otthon volt, és még azelőtt véget vetett a
dulakodásnak, mielőtt tragédia történt volna. Vera így is maradandó testi és
lelki sérüléseket szerzett. Persze a cica elszaladt, így megúszta egyetlen
karcolás nélkül.
- Nézze, megértem a félelmét, meg gondolom, meglepetésként érte, hogy
megjelent itt ez a nagytestű kutya. Bele kell kalkulálnia, hogy ez máskor is
elő fog fordulni. Szeretném, ha túl tudna ezen lépni, és megpróbálná a
helyén kezelni ezt a tényt, még akkor is, ha ez nem könnyű ilyen előzmények
után.
Vera hálásan bólintott, és rettegve gondolt a következő találkozás
lehetőségére. Elképzelt jelenetekben próbált helytállni, de tudta, hogy
hiába a számtalan verzió, valószínűleg úgyis váratlanul fogja érni az újabb
találkozás. Halk kis csengőszóra kapta fel a fejét, körülnézett, és a sövény
ágai közt meglátta a magas férfit, az óriási németjuhásszal. Könnyed
léptekkel haladtak el néhány méterre tőle a járdán. Ha így látja őket
először, talán fel sem merül benne, hogy a férfi nem lát, olyan összhangban
mozogtak egymás mellett. A kutya felnézett az oszlophoz támasztott
kerékpárra, hogy felmérje a távolságot. Lassított, enyhén balra húzódott,
majd visszatértek a járda közepére, és lendületes léptekkel folytatták
útjukat. Vera felállt, és elindult utánuk. Látta, hogy Góliát megáll a járda
szegélyénél, de amikor sípolni kezdett a jelzőlámpa, határozott léptekkel
indult tovább. A buszmegállónál megvárták a következő járatot. Felszálltak a
zsúfolt járműre, és eltűntek a lány szeme elől.
Vera megbabonázva bámult a távolodó busz után,majd sietve haza indult.
A nyár színei már megfakultak, hűvös szél bújt a járókelők ruhái alá. Vera
nagyon megkedvelte a munkáját, és a betegek is szeretettel viszonozták a
lány figyelmességét, kedvességét. A vak férfit gyakran látta az utcán.
Mindig csodálattal nézte, ahogy az óriás állat féltő gondoskodással vezette
gazdáját. Góliát okossága iránti tisztelete azonban pillanatok alatt
elpárolgott, ha arra gondolt, hogy ismét közeli kapcsolatba kerülhet vele a
rendelőben.
Egy esős, szeles délután Vera gondterhelten gyalogolt hazafelé,miután
látogatást tett két betegnél. Minduntalan a hátra csúszó kapucnija után
kapkodott, így alig figyelt a forgalomra. Amikor megszólalt mellette a kis
csengő, megtorpant, szinte földbe gyökerezett a lába. A szél lekapta fejéről
a kapucniját, de nem nyúlt utána. Zsolt bőrig ázva telefonált, arca
kétségbeesett grimasszá torzult. Vakvezető kutyája a járda mellett a fűben
feküdt Vera lába előtt. A lány dermedten nézte az üvegcserepeket, és a kutya
mellső mancsa alatti vértócsát. Góliát próbálta nyalogatni a lábát,
nyüszített, fészkelődött. A férfi kutyája mellé guggolt és igyekezett
megnyugtatni. Vera hátrált néhány lépést,miközben remegő hangon megszólalt.
- Jó napot, Zsolt! Vera vagyok a rendelőből. Mi történt, segíthetek
valamiben?
- Csókolom. Magát az angyalok küldték. Azt hiszem, Góliát lába megsérült. Az
állatorvost nem érem el, az öcsém meg vidéken dolgozik.
- Miben segíthetnék? Sajnos nincs autóm, hogy hazavigyem magukat.
- Megnézné Góliát lábát?
- ÉÉÉN? - hebegte Vera.
- Persze; a láb az láb, a seb meg seb. Nem igaz? Maga meg nővérke, ha jól
tudom.
- Tudja, én rettegek a kutyáktól, és tudom, hogy Góliát nem bánt, de. - a
lány hangja elcsuklott.
- Vera, nagyon szépen kérem! Fogom Góliát fejét, biztosíthatom, nem fog
megsérülni. Nagyon szépen kérem, segítsen nekünk!A lány letette a táskát
maga elé és ő is leguggolt. Tudta, hogy nagyon gyenge védelmi vonal
választja el a hatalmas állattól. Zsolt szavait mantraként ismételgette: A
láb az láb, a seb az seb. Óvatosan felemelte a kutya véres mancsát. Góliát
meg sem mozdult. Meleg, barna tekintetével ő is úgy könyörgött segítségért,
mint imént a gazdája.
- Belefúródott egy üveg. - mondta Vera, amikor meglátta a talppárnák között
csillogó, fehér szilánkot. Megvolt a probléma oka, ami beindította a jól
beidegződött mechanizmust, amit a gyakorlati oktatáson alaposan megtanult.
Gondolkodás nélkül nyúlt az orvosi táskához. A kis rekeszekből fertőtlenítő,
kötszerek, csipesz került elő. Mellettük autó fékezett. A sofőr kiszállt, és
Zsolt mellé lépett.
- Sándor vagyok, a taxis. Utazott már velünk, emlékszik? Segíthetek?
- Fogja meg itt! - utasította Vera a férfit a kutya lábára mutatva, mielőtt
Zsolt megszólalhatott volna. - Ez fájni fog, tartsák erősen!
Góliát nyüszítéssel igazolta Vera kijelentését, de alig mozdult meg.
- Kint is van. Lefertőtlenítem, és bekötöm. Ez sem lesz kellemes. - mondta,
mintha csak egy gyermekhez szólna. - Ez nem lesz jó, azonnal át fog ázni a
géz. - dünnyögte, szinte csak magának. - Zsolt, tartsa meg így! - kérte
Vera, és a férfi kezét a kutya mancsa alá tette, hogy ne érjen le a vizes
fűbe. Válli táskájából elővette az előző nap vásárolt kisméretű zacskók
egyikét,és rögzítette a kötés felett.
- Azt hiszem, most jó lesz.
- Gyere, Góliát, Állj fel!- hívta a férfi a kutyáját.
A németjuhász feltápászkodott, és három lábon megállt gazdája mellett.
Remegett a bekötött lába, nem merte letenni a földre.
- Nincs fuvarom, hazaviszem magukat. - ajánlotta Sándor.
- Nem fogadhatom el, teljesen összekoszolnánk az autóját.
- Van nálam egy jó nagy zsák, amiben elhoztam a kabátomat a tisztítóból, és
egy pléd is. Ha ráterítem az ülésre, akkor csak azt kell kimosni. Na,
menjünk!Sándor elkészítette a fekvőhelyet, Zsolt pedig óvatosan besegítette
kutyáját az ülésre. Vera sápadtan állt a járdán az üvegcserepek között.
- Jöjjön, kisasszony, magát is elviszem. - intett a taxis a lány felé.
Vera szabadkozni akart, de nem volt hozzá ereje. Szótlanul ült be a sofőr
mellé az első ülésre. Szeme sarkából a háta mögött fekvő kutyát nézte, és
észre sem vette, hogy az ölébe tett sáros táskától teljesen átázott a
nadrágja.
Hétfőn reggel, Vera még beszaladt az orvosi- műszer boltba, és vásárolt egy új
csipeszt, a régit pedig a saját táskájába tette.
- Doktor úr, úgy gondolom, nem rendeltetésszerűen használtam a csipeszt,
ezért vettem a másikat - magyarázta a lány, amikor beért a rendelőbe.
- Én úgy hallottam, nagyon is rendeltetésszerűen használta - nevetett az
orvos, és átnyújtott a lánynak egy masnis kis dobozt. - Ezt magának hozták.
Vera fülig pirult. Leült az asztalához és kibontotta a csomagot. A királykék
párnáról egy kulcstartót emelt fel, amire ez volt írva:
"Aki másokat legyőz, erős, Aki önmagát legyőzi, hős."
Lao-ce
lehetőségére. Elképzelt jelenetekben próbált helytállni, de tudta, hogy
hiába a számtalan verzió, valószínűleg úgyis váratlanul fogja érni az újabb
találkozás. Halk kis csengőszóra kapta fel a fejét, körülnézett, és a sövény
ágai közt meglátta a magas férfit, az óriási németjuhásszal. Könnyed
léptekkel haladtak el néhány méterre tőle a járdán. Ha így látja őket
először, talán fel sem merül benne, hogy a férfi nem lát, olyan összhangban
mozogtak egymás mellett. A kutya felnézett az oszlophoz támasztott
kerékpárra, hogy felmérje a távolságot. Lassított, enyhén balra húzódott,
majd visszatértek a járda közepére, és lendületes léptekkel folytatták
útjukat. Vera felállt, és elindult utánuk. Látta, hogy Góliát megáll a járda
szegélyénél, de amikor sípolni kezdett a jelzőlámpa, határozott léptekkel
indult tovább. A buszmegállónál megvárták a következő járatot. Felszálltak a
zsúfolt járműre, és eltűntek a lány szeme elől.
Vera megbabonázva bámult a távolodó busz után,majd sietve haza indult.
A nyár színei már megfakultak, hűvös szél bújt a járókelők ruhái alá. Vera
nagyon megkedvelte a munkáját, és a betegek is szeretettel viszonozták a
lány figyelmességét, kedvességét. A vak férfit gyakran látta az utcán.
Mindig csodálattal nézte, ahogy az óriás állat féltő gondoskodással vezette
gazdáját. Góliát okossága iránti tisztelete azonban pillanatok alatt
elpárolgott, ha arra gondolt, hogy ismét közeli kapcsolatba kerülhet vele a
rendelőben.
Egy esős, szeles délután Vera gondterhelten gyalogolt hazafelé,miután
látogatást tett két betegnél. Minduntalan a hátra csúszó kapucnija után
kapkodott, így alig figyelt a forgalomra. Amikor megszólalt mellette a kis
csengő, megtorpant, szinte földbe gyökerezett a lába. A szél lekapta fejéről
a kapucniját, de nem nyúlt utána. Zsolt bőrig ázva telefonált, arca
kétségbeesett grimasszá torzult. Vakvezető kutyája a járda mellett a fűben
feküdt Vera lába előtt. A lány dermedten nézte az üvegcserepeket, és a kutya
mellső mancsa alatti vértócsát. Góliát próbálta nyalogatni a lábát,
nyüszített, fészkelődött. A férfi kutyája mellé guggolt és igyekezett
megnyugtatni. Vera hátrált néhány lépést,miközben remegő hangon megszólalt.
- Jó napot, Zsolt! Vera vagyok a rendelőből. Mi történt, segíthetek
valamiben?
- Csókolom. Magát az angyalok küldték. Azt hiszem, Góliát lába megsérült. Az
állatorvost nem érem el, az öcsém meg vidéken dolgozik.
- Miben segíthetnék? Sajnos nincs autóm, hogy hazavigyem magukat.
- Megnézné Góliát lábát?
- ÉÉÉN? - hebegte Vera.
- Persze; a láb az láb, a seb meg seb. Nem igaz? Maga meg nővérke, ha jól
tudom.
- Tudja, én rettegek a kutyáktól, és tudom, hogy Góliát nem bánt, de. - a
lány hangja elcsuklott.
- Vera, nagyon szépen kérem! Fogom Góliát fejét, biztosíthatom, nem fog
megsérülni. Nagyon szépen kérem, segítsen nekünk!A lány letette a táskát
maga elé és ő is leguggolt. Tudta, hogy nagyon gyenge védelmi vonal
választja el a hatalmas állattól. Zsolt szavait mantraként ismételgette: A
láb az láb, a seb az seb. Óvatosan felemelte a kutya véres mancsát. Góliát
meg sem mozdult. Meleg, barna tekintetével ő is úgy könyörgött segítségért,
mint imént a gazdája.
- Belefúródott egy üveg. - mondta Vera, amikor meglátta a talppárnák között
csillogó, fehér szilánkot. Megvolt a probléma oka, ami beindította a jól
beidegződött mechanizmust, amit a gyakorlati oktatáson alaposan megtanult.
Gondolkodás nélkül nyúlt az orvosi táskához. A kis rekeszekből fertőtlenítő,
kötszerek, csipesz került elő. Mellettük autó fékezett. A sofőr kiszállt, és
Zsolt mellé lépett.
- Sándor vagyok, a taxis. Utazott már velünk, emlékszik? Segíthetek?
- Fogja meg itt! - utasította Vera a férfit a kutya lábára mutatva, mielőtt
Zsolt megszólalhatott volna. - Ez fájni fog, tartsák erősen!
Góliát nyüszítéssel igazolta Vera kijelentését, de alig mozdult meg.
- Kint is van. Lefertőtlenítem, és bekötöm. Ez sem lesz kellemes. - mondta,
mintha csak egy gyermekhez szólna. - Ez nem lesz jó, azonnal át fog ázni a
géz. - dünnyögte, szinte csak magának. - Zsolt, tartsa meg így! - kérte
Vera, és a férfi kezét a kutya mancsa alá tette, hogy ne érjen le a vizes
fűbe. Válli táskájából elővette az előző nap vásárolt kisméretű zacskók
egyikét,és rögzítette a kötés felett.
- Azt hiszem, most jó lesz.
- Gyere, Góliát, Állj fel!- hívta a férfi a kutyáját.
A németjuhász feltápászkodott, és három lábon megállt gazdája mellett.
Remegett a bekötött lába, nem merte letenni a földre.
- Nincs fuvarom, hazaviszem magukat. - ajánlotta Sándor.
- Nem fogadhatom el, teljesen összekoszolnánk az autóját.
- Van nálam egy jó nagy zsák, amiben elhoztam a kabátomat a tisztítóból, és
egy pléd is. Ha ráterítem az ülésre, akkor csak azt kell kimosni. Na,
menjünk!Sándor elkészítette a fekvőhelyet, Zsolt pedig óvatosan besegítette
kutyáját az ülésre. Vera sápadtan állt a járdán az üvegcserepek között.
- Jöjjön, kisasszony, magát is elviszem. - intett a taxis a lány felé.
Vera szabadkozni akart, de nem volt hozzá ereje. Szótlanul ült be a sofőr
mellé az első ülésre. Szeme sarkából a háta mögött fekvő kutyát nézte, és
észre sem vette, hogy az ölébe tett sáros táskától teljesen átázott a
nadrágja.
Hétfőn reggel, Vera még beszaladt az orvosi- műszer boltba, és vásárolt egy új
csipeszt, a régit pedig a saját táskájába tette.
- Doktor úr, úgy gondolom, nem rendeltetésszerűen használtam a csipeszt,
ezért vettem a másikat - magyarázta a lány, amikor beért a rendelőbe.
- Én úgy hallottam, nagyon is rendeltetésszerűen használta - nevetett az
orvos, és átnyújtott a lánynak egy masnis kis dobozt. - Ezt magának hozták.
Vera fülig pirult. Leült az asztalához és kibontotta a csomagot. A királykék
párnáról egy kulcstartót emelt fel, amire ez volt írva:
"Aki másokat legyőz, erős, Aki önmagát legyőzi, hős."
Lao-ce
***************************
17. NAGY VENDEL: KUTYAHŰSÉG
Nagy barna szemeit
Reggel ha kinyitja,
Álombéli vadászat
Tükröződik vissza.
Halkan megugatja még
Az udvari macskákat,
Ezután jöhet
A napi szolgálat.
Csengettyűs hámot
A gazda ráteszi.
Nyakörvét feltenni
Már rég nem engedi.
Izmai feszülnek,
Füleit hegyezi.
Alig várja már,
Hogy elinduljanak,
Vak barátjának
Mutassa az utat
Az ajtót megkeresi,
Az akadályt kikerüli.
S vezeti, vezeti.
Társát soha
El nem hagyja,
Lába mellől
El nem szaladna.
Dicsérő szavait,
Jutalomfalatját
Szívesen fogadja.
Dolgozik keményen
Örömmel, serényen.
Ha hazatérnek,
Hasznos volt a napja.
Este ha fáradt,
Állát lábára nyújtja
Mély álomba merül,
Visszatér a múltba.
Zöld mezőkön,
Tarka réten
Szaladgálva
Kerget pillangókat.
Velős csontról,
Jó szóról és
Barátságról
Álmodik.
S ilyenkor mintha
Mosolyogna egy kicsit.
Reggel ha kinyitja,
Álombéli vadászat
Tükröződik vissza.
Halkan megugatja még
Az udvari macskákat,
Ezután jöhet
A napi szolgálat.
Csengettyűs hámot
A gazda ráteszi.
Nyakörvét feltenni
Már rég nem engedi.
Izmai feszülnek,
Füleit hegyezi.
Alig várja már,
Hogy elinduljanak,
Vak barátjának
Mutassa az utat
Az ajtót megkeresi,
Az akadályt kikerüli.
S vezeti, vezeti.
Társát soha
El nem hagyja,
Lába mellől
El nem szaladna.
Dicsérő szavait,
Jutalomfalatját
Szívesen fogadja.
Dolgozik keményen
Örömmel, serényen.
Ha hazatérnek,
Hasznos volt a napja.
Este ha fáradt,
Állát lábára nyújtja
Mély álomba merül,
Visszatér a múltba.
Zöld mezőkön,
Tarka réten
Szaladgálva
Kerget pillangókat.
Velős csontról,
Jó szóról és
Barátságról
Álmodik.
S ilyenkor mintha
Mosolyogna egy kicsit.
2018. Megjegyzés:: Achátszemű
Obszidián Alice - tizenhét éves kutyánk emlékére.
***************************
18. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK
ÍRTÁK
Kedves Vendi!
Köszönöm szépen a 13-ik kötetet, elolvastam, "egyben" az egészet, hogy
semmi se zavarjon, mert úgy gondolom, ez a "Köztünk maradjon"
megérdemli az osztatlan figyelmet, s még ha ismertem korábbról sok-sok
elemét, s nem is biztos, hogy kritikát írok, mindenképp "megérintett",
mint mindig, s elgondolkodtatott, hagytam, hogy hasson az érzelmeimre,
s csak figyeltem a beszélőm, hagytam, hogy duruzsoljon bennem, s
általa a Te gondolataid, érzéseid sorban. Újra csak azt tudom mondani,
nagyszerű, hogy Rád találtam annak idején a Vakok Világában, a
beköszöntő írásodra, s egy villanásnyi idő múltán szinte önkéntelenül
vettem a címed, és írtam neked, mert nagyon érdekelt ott és akkor,
hogyan működik egy költő, mi az a titok, ami körüllengi, áthatja
írásait, ami elvarázsol, ami képes kimozdítani a szürke
hétköznapokból... S - mily meglepő - ez nem más, mint az érdeklődés,
hogy kíváncsi vagyok, Ő mit gondol, érez, hogy éli meg a világát, a
mindennapjait, s ezt hogyan képes visszaadni. S szerencsésnek tartom
magam, hogy engedett bepillantást nyerni nekem az alkotás
gyönyörűségébe és a keservektől sem kímélt, s általa merítettem
bátorságot, hogy én is megpróbáljam egy kicsit megmutatni magam a
világnak. Nagyon várom az elkövetkezendőket, újabb verses és/vagy
novellás köteteidet, s a regényt, s talán egy újabb szakácskönyvet
is... :)
S örülök annak, hogy noha támadás érte a gépedet, leveleződet,
megmaradtak kincseid, s drukkolok, hogy legyen erőd, motivációd,
kedved, és persze további jó egészséged, hogy közre adhasd régi és
újabb, születendő műveidet, "darabonként" levelekben elküldve, s aztán
"összefoglalva", könyvbe, antológiába rendezgetve, mert nekem ez
segíthet igazán, ha valami kátyúba jut a szekerem, némi megpihenés
után - az írásaidból merítve- újult erővel, lelkesedéssel, odaállok és
húzom-tolom, vonszolom továbvb az életem "szekerét"...
Mindezért hálás szívvel gondolok Rád, minden jót kívánok Neked.
Puszi és ölelés: Anna. :)
..................................................
Kedves Vendi!
Gratulálok 13-dik könyvedhez!
Én 2009-ben kezdtem el kinyomtatni a könyveim, majd 2010-tól a mai
napig 14-et sikerült kiadnom.Ezalatt a hét év alatt, vagy inkább nyolc
sikerült kettőt újra kiadni, valamint négyből lett hangoskönyv és
kettőből Braille kiadás...
Neked olyan rendíthetetlen jönnek a műveid, hogy máris utolértél.
Szóval csak így tovább és meg ne állj minimum az ötvenig!
Gratulálok 13-dik könyvedhez!
Én 2009-ben kezdtem el kinyomtatni a könyveim, majd 2010-tól a mai
napig 14-et sikerült kiadnom.Ezalatt a hét év alatt, vagy inkább nyolc
sikerült kettőt újra kiadni, valamint négyből lett hangoskönyv és
kettőből Braille kiadás...
Neked olyan rendíthetetlen jönnek a műveid, hogy máris utolértél.
Szóval csak így tovább és meg ne állj minimum az ötvenig!
ANDRÁS
....................................................
Kedves Vendi!
Virággal köszönteni, az én világom
legkedvesebb
ajándéka. Ezt a vallomást azért írom meg neked,
mert versben vagy prózában avagy a növénnyel köszönteni
mindig nagyon kedves és tiszteletteljes ajándék.
ajándéka. Ezt a vallomást azért írom meg neked,
mert versben vagy prózában avagy a növénnyel köszönteni
mindig nagyon kedves és tiszteletteljes ajándék.
Örömmel köszönöm meg neked a
figyelmességed,
és hogy évről évre megújulsz, a gondolataidban.
és hogy évről évre megújulsz, a gondolataidban.
Magdi.
........................................................
Vendikém !
Te és minden férfit beleértve ,mekkora szélhámos vagy !!!
Ezek a versek gyönyörűek !!! Nagyon jól estek !
Ezer puszi: Ági
Te és minden férfit beleértve ,mekkora szélhámos vagy !!!
Ezek a versek gyönyörűek !!! Nagyon jól estek !
Ezer puszi: Ági
..............................................
Jaj de szép köszöntő, ezt Vendi írta
a költő, e napra jóféle bort tölt ő... A könyvedet holnap este olvasom, puszi
ENIKŐ...
..................................................
A 803 - as MEGSZÓLALOK MAGAZIN
KÉPEINEK LEÍRÁSA VAKOK SZÁMÁRA
Megszólalok alatt a nemzeti szinű
zászlón a régi magyar címer látható két angyalkával két oldalt.
1. LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ
OLVASÓNAK!
Nagy Vendel nagyon elegánsan áll a színpadon
piros zakó és fekete nadrág van rajta. szemüveges szőke hajú. kezében mikrofon
s átható érzéssel szavalja versét.
2. ELBESZÉLÉS
ERDŐSNÉ ONDA MARICA: Pszichológia
MARICA Szürkés kardigánja alatt
fekete blúzt visel ül bal kezét álla alá támassza. fekete vállig érő
egyenes haja van.
3.VERSEK A NAGYVILÁGBÓL -
KORTÁRSAINK ÍRTÁK
Nagy Csaba fekete rövid göndör haja
van. jobb kezével könyököl térdén kézfeje álla alatt. gondolkodó tekintetű
fekete szemű.
Csomor Henriett fa alatt ül. rövid
fekete hajú fekete szemű. farmer kabátban és rózsaszín kockás ingben van.
Szauer Gertrúd mosolygós fekete
rövid hajú, fekete szemű. Egy párna van a feje alatt.
Vönöczkiné Gmeindl Margit Barna
rövid hajú szemüveges. ciklámen színű blúz van rajta.
TÓTH ENIKŐ : Enikő szőke hosszú
hajú. mosolygós, lila pántos ruhában van.
Hajdan Vali egy cserép virágot fog a
háznak oldalán. mosolygós rózsaszín ruha van rajta.
4. Mesevilág
ÁRVAY MÁRIA: A pöttyös bögre meséje
Marika rövid barna hajú. Egy szürke
bordós kőoszlopnak támaszkodik.
Piros fehér pöttyös bögre van a mese
végén.
5. ARCKÉPCSARNOK
VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET
GERENCSÉR HAJNALKA
RIPORTSOROZATA
GERENCSÉR HAJNALKA: Egy árnyas lombú
fa alatt áll. szemüveges kissé mosolyog. fekete hajú fehér rövid ujjú
blúzban van.
SZABÓ SZONJA PRÍMA DÍJAS SZÁJJAL
FESTŐ riportja
A riport készítői dr Kellner Szilvia
és Szabó Tiborné ( Gerencsér Hajnalka)
Szonja barna hosszú hajú szemüveges
mosolygós. tolókocsijában ül a díját ölében tartja.
Egy tulipán látható első képén
látható. második képén egy barna kis madár fekszik az öszí falevelek
közt. harmadik kép virág látható..
Adamecz László mosolygós barna szemű
szemüveges.
6. E HA VI SZTÁRVENDÉGÜNK
BEMUTATJUK : ANJO AMIKA
ÉNEKESNŐT
Amika fekete rövid hajú, szemüveges.
világoskék pólóban van mikrofon a kezében énekel.
8. HAZAI TÁJAKRÓL...
NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
Nagy Vendel szelíd mosolyával áll
a könyvespolca előtt szürke pulóverben szemén szemüveg.
9. KÖSZÖNTŐ A NEMZETKÖZI NŐNAP
ALKALMÁBÓL
VENDI egy asztalnál ül világoszöld
asztalterítőn pihen két keze. jobb kezével állát támassza. szürke pólót visel.
10. MEGJELENT...
Nagy Vendel 13.elektronikus verses
kötete.
A kép barna képkeretben van.
Csillagos ég alatt egy virágzó öreg barackfa látható. egy tündér ül a barackfa
alatt fehér ruhában.
12. ZÁSZLÓNKAT LOBOGTASD …!
VERSEK MÁRCIUS 15. - RE...
Tóth Enikő szőkés barna hosszúhaja
van mosolygós asztalnál ül. fekete fehér mintás blúz s fekete kardigán
van rajta.
Nagy Vendel az asztal mögött sárga
zakójában állva mikrofonnal a kezében szavalja csodás versét.
A versek végén Szent István ül a
lován jobb kezében a jogart magasba tartja.
13. ÍZES TÖRTÉNETEK
- IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV
A SZÜRETI KAKASPÖRKÖLT...
(ELSŐ KÖTET, MÁSODIK RÉSZ)
Gyönyörű vörös nagytarajú hosszú
farktollú kakas az udvaron. bontásra váró kakas az asztalon. bográcsban fő az
ízes pörkölt, fakanálon ott a nagy főtt taraja.
14. VERSVÁLOGATÁS - BURZA
MÁRIA ÍRÁSAIBÓL
Burza Mária áll egy zöld levelű fa
mellett haja ősz fekete szemű kék hosszú ujjú blúzt visel.
15.VERSRŐL VERSRE - KORTÁRSAINK
TOLLÁBÓL
Nagy Csaba fekete rövid göndör haja
van. jobb kezével könyököl térdén kézfeje álla alatt. gondolkodó tekintetű
fekete szemű.
Csomor Henriett fa alatt ül. rövid
fekete hajú fekete szemű. farmer kabátban és rózsaszín kockás ingben van.
Mátyás Rita barna rövid hajú, barna
szemű. fehér kalap fején lila rövid blézer van rajta.
Rita festménye: mezítelen barna hajú
nő a korlátnak támaszkodva lefelé nézz.
Baksa Anci szőkés barna haja van,
barna szemű mosolygós barna blúz van rajta.
16. VERSVÁLOGATÁS I. P.
STEVE ÍRÁSAIBÓL
I.P.Steve. ősz hajú barna szemű
szemüveges. fekete ingben van oda van a kép bal alsó sarkába
kék betűkkel I.P.STEVE
SOPONYAI MIHÁLY ROVATA
SOPONYAI MIHÁLY mosolygós
vörös hajú szürke zakóban van.
Mezei kakukkfű lilás virága van.
...........................................
HOZZÁSZÓLÁS AKROPOLISZ C. VERSEMHEZ..
Cs.
Péter 2018, március 19. Idő: 08:47:02 Osztályzat:
Első és második olvasásra is egy szép egyveleg.
A partról nézem: szárazföldi lények vagyunk, erre tüstént emlékeztet a vers és aztán ennek fényében nézzük-szemléljük a tengert.
A kő és isten "keverékei", az összes lehetséges verzió, kombináció. Minden összekapcsolásukban ott az ember. Ő köti össze, például az Akropolisz formájában a követ és az istent, a puszta, dermedt, szótlan követ és a mindenható isteneket. A lét (leg) alsó és (leg) felső régiója. Helyezzük be, soroljuk be közéjük az embert.
Első és második olvasásra is egy szép egyveleg.
A partról nézem: szárazföldi lények vagyunk, erre tüstént emlékeztet a vers és aztán ennek fényében nézzük-szemléljük a tengert.
A kő és isten "keverékei", az összes lehetséges verzió, kombináció. Minden összekapcsolásukban ott az ember. Ő köti össze, például az Akropolisz formájában a követ és az istent, a puszta, dermedt, szótlan követ és a mindenható isteneket. A lét (leg) alsó és (leg) felső régiója. Helyezzük be, soroljuk be közéjük az embert.
...............................................
Kedves Vendi, köszi a jó kívánságot.
Nem is lenne itt probléma,sem a
zsákkal sem a szatyorral,
csak hogy medve és a Jóska harca,
győztesnek az idén a medvét hozta.
Mert hogy árnyékát meglátta,vissza
tért barlangjába,
így a Jóskákat visszaszorítva,
hozunk meleget kissé eltolva.
A juliuszi naptárt, tartva
respektálva.
2018.03.18. 17:51 keltezéssel, Nagy
Vendel írta:
JÓZSEF NAPRA ...
SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK,
zsákban hozzák a meleget.
de ha a kettő szélső kimarad,
József egyedül marad.
köszöntelek e szent napon,
kopogtatok az ablakon.
Isten éltessen sokáig,
koccints velem áldomásnyit.
Jóska bátyám nem sajnálja a borát,
megkínálja jó borivó barátját,
az Isten tartsa meg a szokását.
itt a Jóska
be sincs rúgva,
nézzék meg egy
óra múlva....
sértődés ne essék,
ez pusztán csak kedvesség,
boldog névnapot kívánok,
igyon mindenki mennyit csak bír,
Rövid az élet,
Hosszú a sír.
ezt hozta ki a rím...
2017 március 19.
Már így utólag csak arra vagyok kíváncsi
Mivel a meleget várom,
Hármatok közül
Melyik veszítette el a zsákot?
Nálam itt maradt egy jó nagy,
Tele van hóval.
..................................................
Hová sietsz barátom?
Mindig hittem, hogy a végen lép csak
hatályba a testamentumod!
Hiszem és tudom, hogy életünk
folyásától magunk rendelkezünk, de az elmúlásunk pontosan az, hogy elveszi
valaki tőlünk a döntés lehetőségét. Ifjabb koromban pontosan ebből a
meggondolásból hangoztattam hangosan, hogy a házasság nem más, mint felkészülés
a távozásra (HALÁLRA)!
Tisztelettel: Karcsi!
...................................................
SZIA!
Agyadra ment a hideg?
Ilyet ne írjon, egy élő költő, mert barátai, tisztelői, irigyei, azt hiszik ők hibbantak meg, vagy TE.
“TESTAMENTUM”- ot bárki írhat, mondhat, bármikor, bárhol.
Én is érzem – sokszor – meg kellene tennem ezt, de ezt még nem szabad!
Várjuk meg az idejét, NÉKED ez még nem jött el!
Ezt még folytatjuk, a borom, borod még meg van hozzá. Mindettől függetlenül tetszik,és illik is hozzád!
Szeretnem még sokáig leírni, hogy “TE VÉN MARHA”.
A halál az élet vége. Mindkettő egyszeri és megismételhetetlen.
Üdvözöl egy talán másik, maradék vén marha:
Paplan
Agyadra ment a hideg?
Ilyet ne írjon, egy élő költő, mert barátai, tisztelői, irigyei, azt hiszik ők hibbantak meg, vagy TE.
“TESTAMENTUM”- ot bárki írhat, mondhat, bármikor, bárhol.
Én is érzem – sokszor – meg kellene tennem ezt, de ezt még nem szabad!
Várjuk meg az idejét, NÉKED ez még nem jött el!
Ezt még folytatjuk, a borom, borod még meg van hozzá. Mindettől függetlenül tetszik,és illik is hozzád!
Szeretnem még sokáig leírni, hogy “TE VÉN MARHA”.
A halál az élet vége. Mindkettő egyszeri és megismételhetetlen.
Üdvözöl egy talán másik, maradék vén marha:
Paplan
................................................
KEDVES VENDI BARÁTOM! KÖLTŐ!
Köszöntelek ezen a napon, TÉGED és társaidat!
Köszöntelek mert Néked ezt az utat is kijelölte az Élet, légy büszke rá! Keveseknek adatik meg, hogy úgy alakítsa a szavak, gondolatok sorát, hogy az másoknak örömet szerezzen, gondolkodásra késztessen.
Ez neked megadatott. Örülök, hogy veled szót is válthatok.
Kérem, add át jókívánságomat, köszönetemet e szép emléknapon, költő, író barátaidnak, ismerőseidnek!
Jókívánság segítőidnek is, A MEGSZÓLALOK munkatársainak, amin keresztül részesei lehetünk alkotásaitok szerezte örömnek, bánatnak!
Erőt, egészséget és akaratot a folytatáshoz!
Április 11.
Paplan
Köszöntelek ezen a napon, TÉGED és társaidat!
Köszöntelek mert Néked ezt az utat is kijelölte az Élet, légy büszke rá! Keveseknek adatik meg, hogy úgy alakítsa a szavak, gondolatok sorát, hogy az másoknak örömet szerezzen, gondolkodásra késztessen.
Ez neked megadatott. Örülök, hogy veled szót is válthatok.
Kérem, add át jókívánságomat, köszönetemet e szép emléknapon, költő, író barátaidnak, ismerőseidnek!
Jókívánság segítőidnek is, A MEGSZÓLALOK munkatársainak, amin keresztül részesei lehetünk alkotásaitok szerezte örömnek, bánatnak!
Erőt, egészséget és akaratot a folytatáshoz!
Április 11.
Paplan
***************************
19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT
SOPONYAI MIHÁLY ROVATA
A galagonya
(Crataegus monogyna, Crataegus laevigata)
Gyógyhatásai:
Rendkívül jó szíverősítő és
szívnyugtató. Serkenti a szívizom vérellátását, értágító és vérnyomáscsökkentő
hatású, fogyasztása javallt koszorúér-betegségek esetén. Segít a vérkeringési
problémák enyhítésében, visszaszorítja az érelmeszesedés kialakulását.
Soponyai Mihály |
Öregkori szívpanaszokra, illetve a
szívizmok degenerációs megbetegedéseire is ajánlott. A megelőzés szempontjából
fontos tartós, folyamatos fogyasztása. Huzamosabb ideig tartó alkalmazása során
is teljesen veszélytelen, nem alakul ki hozzászokás, hatóanyaga nem toxikus, s
nem halmozódik fel a szervezetben.
Terhesség alatt is fogyasztható. Mivel a központi idegrendszerre hat, szédülést, szorongást, szapora szívdobogást és rövid légzést lehet vele kezelni. Az ideges görcsök ellen is jó hatású. Stresszoldó, nyugtató, altató hatása van. Csökkenti a vértolulás veszélyét. Fülzúgásra is használjuk. Változó korban csökkenti a hangulatváltozásokat, a hőhullámokat, tehát jó szívvel ajánljuk a Cickafark teakeverék mellé.
Terhesség alatt is fogyasztható. Mivel a központi idegrendszerre hat, szédülést, szorongást, szapora szívdobogást és rövid légzést lehet vele kezelni. Az ideges görcsök ellen is jó hatású. Stresszoldó, nyugtató, altató hatása van. Csökkenti a vértolulás veszélyét. Fülzúgásra is használjuk. Változó korban csökkenti a hangulatváltozásokat, a hőhullámokat, tehát jó szívvel ajánljuk a Cickafark teakeverék mellé.
Elkészítés:
Egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet
2,5 dl vízzel forrázzon le, 15 perc után szűrje le. Ne használjon fémszűrőt.
Felhasználása:
Napi rendszerességgel lehet
fogyasztani. Ha nyugtató hatása miatt fogyasztja, lefekvés előtt langyosan igya
meg, ha vízhajtásra használja, mert arra is jó, akkor napközben fogyassza.
Szívpanaszok vagy akut problémák esetén naponta 1-2 csészével is lehet inni
belőle kúraszerűen. Étkezés előtt fogyassza, lehetőleg ízesítés nélkül.
Megelőzésre heti egy alkalommal is elegendő.
Terméséből készíthetünk finom likőrt
vagy különleges „szívlekvárt”. Hozzávalók: 1 kg galagonyabogyó, ízlés szerint
cukor, víz. A megtisztított piros bogyókat főzés előtt nyomkodjuk szét, és
annyi vizet öntsünk rá, hogy egyharmadáig ellepje, tegyük hozzá a cukrot, majd
főzzük puhára. Utána szitán törjük át, és lassú tűzön, állandóan kevergetve
sűrítsük. Gőzöléssel tartósítsuk.
Szívbarát tinktúra: egy csészényi
galagonya virágos ágvég, két csészényi cseresznyepálinka. Törjék össze a
virágos ágvéget mozsárban. Öntsék a pálinkába, egy hónapig érleljék fénytől
védett helyen. Szűrjék le, naponta kétszer egy mokkáskanálnyit igyanak belőle 20
napon át étkezések előtt. Megelőzhető vele a szívritmuszavar, a magas vérnyomás
és az ideges szívdobogás. A szív karbantartására minden évben ismételjék meg
ezt a kúrát.
Ellenjavallat:
Gyermekeknek 12 éves kor alatt nem
ajánlott. Alacsony vérnyomás esetén nem javasolt a fogyasztása,
vérnyomáscsökkentő hatása miatt.
Jó egészséget, napfényes napokat
kívánok.
SOPONYAI MIHÁLY
***************************
20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK
Kedves belső- és külső munkatársaink!
Az lenne a kérésem, hogy akinek még nincs fényképe a magazin számára, vagy pedig meglehetősen régi, nos azok - ha mód van rá - küldjenek képet, vagy frissítsék a régit! Már nyolc éves az MMM újság, s azóta a munkatársaink is megváltoztak ugyebár...!?
😏
A fényképeket a következő e-mail címre küldjék - küldjétek: veghelyo@t-online.hu
Kézcsókom a Hölgyeknek, üdv az Uraknak: Véghelyi József a színes változat szerkesztője.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Kedves olvasó!
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa.
Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk.
Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3
Telefon: 06 30 550 51 06 8-tól 20- ig.
e-mail: nagy.vendi54@gmail.com
Levelek, írások fogadása: skype címem nagy.vendi54
Új email címem: nagy.vendi54@gmail.com
Magazinok küldése:
MINDENKI MEGKAPHATJA SAJÁT E-MAIL CÍMÉRE.
………………................……
Továbbá tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes
tartalmát feltettük a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók
számára készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz.
Ennek elérhetősége a következő linken lehetséges:
http://megszolalok.blogspot.hu/
Tehát az eddig megjelent összes számot visszamenőleg is elérhetővé tettük
a fenti blogoldalon!
………………..............……
A lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás
szerzője felelős.
Köszönjük a külső munkatársak közreműködését.
A szerzői jogokat fenntartjuk.
Kérjük jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha
elmenti, megmenti, bármikor előveheti.
Van olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és
összekapcsozva, lapozható olvasmányt kapott. Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.
Az esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.
Írott műveim megtekintése:
………………………………..
AZ ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..
gmail: nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54
Megszólalok Művészeti Magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/
www.megszolalok.blogspot.hu/
weboldal: http://nagyvendel.comxa.com
www.nagyvendel.comxa.com
………………........……….
Facebook: csak beírod a facebook keresőbe mindhármat külön- külön és meg is
találtad az oldalaimat: Megszolalok Nagy Vendel
…………………............……
Nagy Vendel Írásai:
Megszólalok művészeti magazin szerkesztő nagy vendel
……………….............……..
Könyvtár:
E. könyvek a MEK- en
Magyar Elektronikus Könyvtár
http://mek.oszk.hu/13500/13542/#
www.mek.oszk.hu/13500/13542/#
......................................
Ez a verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel
....................................
KÜLFÖLDI ELÉRHETŐSÉGEK:
www.canadahun.com irodalom fórum
http://canadahun.com/forum/showthread.php?34311-Nagy-Vendel-Megsz%C3%B3lalok&p=3650150#post3650150
________________________________________________
Az Amerikai Egyesült Államokbeli egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.
A link: minnesotahungarians.com
.........................................
Kedves olvasóink!
Néhány operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a
színes magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik
meg, pedig a régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs,
ugyanis ugyanazon az oldalon elérhető az összes többi is!
A megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a
"Blogarchívum" felírat. Ez alatt különböző dátumok és hónapok vannak,
amelyek mellett láthatók kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat.
A háromszögekre kattintva "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban tettünk fel.
Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt újságpéldányt. A
háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap, s újabb
újságot lehet kiválasztani olvasásra!
Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért
takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos
hónapban jelentek meg. Általában kettő számot jelent egy hónapban, ezért
ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk,
egyenlőre csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az
összevonást folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros
csíkkal választottuk el! Így valahogy:
MINDENKINEK JÓ OLVASÁST, ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.
AZ ÚJSÁG KÜLSŐ, ÉS BELSŐ MUNKATÁRSAI.
............
VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ
..............
MEGSZÓLALOK MAGAZIN 804