2018-ban ötödik alkalommal rendeztük meg a Göre Gábor humorkonferenciát Szőlősgyörökön. A konferencia témái voltak: Gárdonyi humora, a magyar humor, a Kárpát-medence humora és az öröm különböző területei. Bíró László püspök úr a bor szakralitásáról tartott elmélkedést. Kísérőprogramok is színesítették az együttlétet: kiállítást láthattak a résztvevők a karádi hímzésekből, bemutatkozott a Somogyiak Baráti Köre és a Szőlősgyöröki Szőlő- és Bortermelők Baráti Köre. Kerekasztal-beszélgetésben elevenedett fel a konferencia ötéves története, polgármesterek beszélgettek a Pogányvölgy kulturális fejlesztésének lehetőségeiről. Táncbemutatók mellett készültek közös fényképek és Gárdonyi–Dankó-dalokra épülő nótaest színesítette a programot.

Mi is ez a rendezvény, amelynek előadásaiból e válogatás készült?

A Göre Gábor humorkonferencia a keresztény magyar humor fóruma. Fővédnöke Bíró László püspök úr. A Gárdonyi család szervezi, Szőlősgyörök község adja a helyet és látja vendégül az idelátogatókat. Úgy tűnik, egyre ismertebb.  Második éve vannak jelen előadók a Felvidékről, ebben az esztendőben már Kárpátaljáról is. A Katolikus Rádióban dr. Sallai Éva többször is tudósított róla. Idén 135 résztvevőt is számoltak a művelődési házban.

Kép: Göre Gábor szobrának avatása (Kép: Keller Péter)

Azért keresztény és magyar, mert Dédapám életműve is az, valamint a keresztény magyar humor az egész Kárpát-medencei magyarság kincse.

A helyszín azért Szőlősgyörök, mert Göre Gábor figuráját két itteni ember karakteréből gyúrta össze Dédapám. Ebből a faluból származik édesanyja családja. Az itteni önkormányzat vállalta az anyagi áldozatot, és ebben a kis faluban töltöm én is már időm jelentős részét. Ebben a faluban áll a család jóvoltából készíttetett és az önkormányzat támogatásával felállított első magyarországi köztéri Göre Gábor-szobor, mely mára Szőlősgyörök és a rendezvény szimbóluma.

Gárdonyi Géza és Göre Gábor azonban nemcsak szőlősgyöröki, hanem somogyi értékek is. A Göre Gábor-figura idén bekerült a megyei értéktárba.

A rendezvény a Göre-figura mellett az író személyéhez is kötődik. Gárdonyi Géza ugyanis nemcsak ezerarcú polihisztor író, hanem humorkedvelő ember is volt. „Az ő jó hangzású nevével …. (már Szegeden[1]) találkozik az ember…, ahol víg történeteit és ötletes apróságait elmondja az ő sajátságos, eredeti modorában, mely derűs írói vénáját karakterizálja. (…) A fiatal humoristának egész szenvedélye a mindenáron való kacagtatás, és ennek alárendelt mindent.” A Pallas-nagylexikon is megjegyzi róla, hogy számos humoros elbeszélést is írt. Tordai Ányos[2] hasonlóan jellemzi: „vidám és melegszívű ember”, aki „ha kedves vendége jött, hozatta azonnal a saját termésű «piros vizet» s vidám pohár s pipaszó mellett folyt a beszéd.” Sőt azt is hozzáteszi, hogy az Arany János-féle epikai hitel Gárdonyi esetében „legélesebben (és legártatlanabbul) Göre Gáboron” mutatható be.

Hálás köszönet különösen Cs. Varga István tanár úrnak, aki a konferenciák szakmai színvonalának éber őre volt és előadásaival szinte minden alkalommal elbűvölte a hallgatóságot. Külön köszönet Balázs Géza tanszékvezető professzor úrnak, aki első ízben teszi lehetővé az e-nyelv.hu elektronikus folyóirat jóvoltából, hogy széles szakmai közönség ismerhesse meg az értékes előadásokat.

Szőlősgyörök, 2018. augusztus 13.

Keller Péter

Gárdonyi Géza dédunokája

[1] A Szegedi Napló szerkesztője, Békefi Antal a Figurák megjelenése után 1890. április 26-án méltatta Dédapámat az idézett szavakkal.

[2] Tordai Ányos: Amit nem tudunk Gárdonyiról. Különlenyomat a „Magyar Kultúra” 1935. évfolyamából.