Az intézmény tevékenysége során elõször fordult elõ olyan nagyarányú állományapasztás, amely a kölcsönözhetõ mûvek több mint 10 %-os csökkenését eredményezte. 1998-tól kezdõdött, és az utómunkálatok jelenleg is tartanak.

• a rendszerváltozás után fõként a társadalomtudomány területén az olvasói érdeklõdés jelentõsen átalakult, a kötelezõ irodalom összetétele megváltozott;
• épül a könyvtár számítógépes katalógusa, szükségtelen feldolgozni az olyan mûveket, melyekre már nincs kereslet;
• a könyvek fizikai állapota miatti kivonás, többször kötött, koszos, összefirkált mûvek kiválogatása.

Tapasztalható volt a polcokon a korábbi könyvkiadói és szerzeményezési politika eredménye és érzékelhetõ volt az is, hogy a sokkal olcsóbb könyvárak miatt 5-10 példány került az állományba. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy minden mûbõl “túlkínálat” mutatkozott. A munka kezdetén a szépirodalmi mûveket vizsgáltuk át. A cél az volt, hogy az olvasó által keresett kötetek legyenek a polcokon megfelelõ állapotban. A kötelezõ irodalomból 8-10, a klasszikusok mûveibõl 4-5, a kevésbé keresett mûvekbõl legfeljebb 2 kötet maradjon a polcon.

A könyvek szétválogatásával egyidejûleg duplum raktárat is kialakítottunk, ahol elhelyeztük azokat a példányokat, melyek jelenleg többletként jelentkeztek, de mindenképpen meg akartuk õrizni õket, hogy szükség esetén cserélhetõ példányként rendelkezésre álljanak. Értelemszerûen fõként szépirodalmi kötetek kerültek ide, ahol az elavulás sokkal kevésbé jelentkezett, mint a szakirodalom bizonyos területeinél.

Idõközben a könyvtárba érkezett nemzeti könyvtermés köteteit is behasonlítottuk a polcok anyagával és a megrongálódott mûveket az újabb példányokra cseréltük át.

• ütemtervet készítettünk a kivonás lebonyolítására, mert a kivonandó kötetek mennyisége miatt folyamatosan helyrõl kellett gondoskodni a munkálatokhoz;
• minden munkatárs az általa gondozott állományegységben kezdte a munkát, elõbb a szépirodalom, majd a szakirodalom köteteit nézte át;
• vitás, nehezen eldönthetõ esetekben többen – a véleményeket ütköztetve – döntöttünk, pl. várható-e, hogy késõbb keresni fogják a mûvet, ha igen, elegendõ lesz-e belõle az olvasótermi példány, stb.

A tényleges munkát a köteles példányok kocsira pakolásával kezdtük, a polcokon lévõ kötetekhez behasonlítva döntöttünk a kötetek cseréjérõl. Minden kötetet egyenként kézbevéve hoztunk döntést arról, hogy szükség van-e javításra, maradjon-e a kötet az állományban, kerüljön-e a duplum raktárba, vagy váljunk meg tõle. Nem minden esetben volt könnyû a döntés. Munkánkat az olvasók igényei napról-napra befolyásolták. Elõfordult, hogy már-már kivontunk egy mûvet, mikor fõiskolások, egyetemisták kordokumentumként újból keresni kezdték. A kivonásra kijelölt köteteket más szintek, emeletek is áttekintették. Pl.: elég sok, a Móra kiadó által megjelentetett gyermekkönyv volt a felnõtt részleg polcain, ezeket felajánlottuk a gyermekkönyvtárnak, és ha náluk nem volt szükségtelenül sok példány, akkor hozzájuk kerültek.

A kivont köteteket a selejtezési bizottság nézte át, és engedélyezte az állományból való törlést. A kölcsönzõ közel 110.000 példányos állományából javításra kiválogattunk 1.104 kötetet, a kötelespéldányokból 335 cserét oldottunk meg. Avulás miatt fõként társadalomtudományi mûveket vontunk ki, de természetesen más szakokban is voltak olyan példányok, melyek felett eljárt az idõ. A kézikönyvtár köteteit is átvizsgáltuk, több kötetet kölcsönözhetõvé tettünk, mert a számítógépes katalógusban megtalálható, hogy a mûbõl az intézményben hol lelhetõ fel helyben használható példány. Korábban ugyanis minden részleg csak a saját dokumentumaira vonatkozó katalógussal rendelkezett. Jelenleg már a fiókkönyvtári példányokról is tudunk tájékoztatást adni. A jogi szakirodalmat behasonlítottuk a Magyar Törvénytár hatályos anyagával, és a már nem hatályos törvényekre, magyarázatokra vonatkozó anyagtól váltunk meg.

Természetesen minden könyvtáros számára nehéz feladat könyveket selejtezni, ezért a feleslegessé vált köteteket felajánlottuk a város közép- és általános iskoláinak, nyugdíjas klubjainak, egyesületeinek (pl. mozgáskorlátozottak), akik szívesen válogattak a könyvekbõl. 12 szervezet 1 196 kötetet vitt el. A megmaradt köteteket 3-4 alkalommal kedvezményes áron árusítottuk olvasóinknak és az érdeklõdõ lakosságnak.

A polcokon - reményeink szerint - mostanra egy átválogatott, megújult, javított, jobb állagú állomány várja az olvasókat.