A szabadkai Városi Könyvtár azok közé a szerbiai könyvtárak közé sorolható, mely fejlett hálózati központként mûködik. Könyvtárunk az 1994-ben meghozott, a könyvtári tevékenységrõl szóló törvény alapján hálózati központja az észak-bácskai körzet könyvtárainak. Az új törvényt a Szerb Köztársaság képviselõháza hozta meg 1994. május 26-án. A könyvtárosok számára fontos jogi és szükséges irányadó szabályzat ez, mely megkönnyíti munkájukat. A törvényt közelebbrõl szabályozza még az 1995-ben meghozott nyolc miniszteri rendelet. Ezek közül néhány: A könyvtárak nyilvántartásáról szóló szabályzat, A könyvtáros tevékenységben dolgozók szakmai fokozatának elnyerésérõl szóló szabályzat, A könyvtári állomány nyilvántartásáról szóló szabályzat, A könyvtári állomány megõrzésének feltételeirõl szóló szabályzat, A könyvtárak szakmai felügyeletérõl szóló szabályzat, Határozat a könyvtári állomány ellenõrzésérõl és a könyvek leírásáról. Munkánkat még más törvény is szabályozza, ilyen A kulturális javakról szóló törvény és A közügyekrõl szóló törvény. Ezeknek a dokumentumoknak a meghozatalával a szerbiai könyvtárosság nemcsak megújult és modernizálódott, hanem láthatóan megváltozott a könyvtár társadalmi megbecsülése, a társadalomban megtisztelt helye. Olyan intézménnyé vált, melyet az állam biztosít polgárai részére. A könyvtárak nyilvános tevékenységet folytatnak a polgárok szükségleteit követve, hiszen csak így tudják feladatukat teljesíteni az oktatás, a szakmunka és a tudományos munka területén. Az új törvény szisztematikus változásokat hozott, és az egész szerbiai könyvtárosság transzformációját, átalakulását követeli.

A szerbiai könyvtárosság tradíciója, hogy központi feladatokkal bíz meg egyes könyvtárakat. Már 1953 óta jegyezhetõ egy Könyvtári Központ (Biblioteèki centar) megalakítása a Szerb Nemzeti Könyvtárban, mely a könyvtáraknak szakmai segítséget nyújtott. A központ nagy szerepet játszott a könyvtárak szakmai ellátása és a könyvtárak összekapcsolása terén. Az 1960-ban meghozott könyvtáros törvény már elõirányzott egy úgynevezett Könyvtáros Szolgálatot, melynek feladata volt a könyvtárak megalapítása, a könyvtárak közötti együttmûködés megszervezése, a könyvek és információk cseréje, hogy felmérje és tanulmányozza a könyvtárak helyzetét, gondoskodjon a könyvtári munka megszervezésérõl.

A szabadkai Városi Könyvtárban is megalakult ekkor ez a szolgálat, mely csak javaslatokat, tanácsokat adhatott a község területén mûködõ könyvtáraknak. Az utasítások, követelmények ebben a helyzetben nem kér hetõk számon, könyvtárunk csak segíthetett, javasolhatott és kérhetett, de elõírni, számon kérni nem volt joga.

Merõben megváltozott a helyzet 1994 óta. Szolgálatunk hatásköre kibõvült, és a feladatait törvény írja elõ. A szabadkai Városi Könyvtár magas szintû közmûvelõdési könyvtárként áll a lakosság szolgálatában, megvan minden osztálya és szakszolgálata, amely szükséges ahhoz, hogy központi könyvtárként irányítsa az észak-bácskai körzet könyvtárait. A mûvelõdési minisztérium rendelete alapján, amely a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 1994. évi 46. számában jelent meg, a sorban a 24-ik könyvtár a szabadkai Városi Könyvtár, és hálózati központja a Topolya, Kishegyes és Szabadka község területén mûködõ könyvtáraknak.

A könyvtári tevékenységrõl szóló törvény IV. fejezete a hálózati központ feladatait írja elõ, melyek a következõk:

1. a könyvtárak regiszterének, nyilvántartásának vezetése,

2. a könyvtári állomány katalógusainak vezetése,

3. a könyvtárak szakmai segítése,

4. a könyvtárak szakmai felügyelete,

5. a könyvtárosok szakmai továbbképzése,

6. követi és tanulmányozza a könyvtári tevékenység helyzetét, szükségleteit és a mûködésükhöz szükséges feltételeket,

Szakszolgálatunk elsõ feladata a Könyvtárak regiszterének, nyilvántartásának vezetése. Ez a nyilvántartás elõször jelenik meg hazánkban, s a mûvelõdési minisztérium hozott is egy szabályzatot a könyvtárak nyilvántartásáról (SZK Hivatalos Közlönye 63/94.), melyet mi is alkalmazunk hálózati központi feladatunk elvégzésében az észak-bácskai körzetben. A szabályzattal összhangban a nyilvántartásba beírjuk a könyvtárakat és a könyvtárfenntartó intézményeket.

A nyilvántartásba a következõ adatok kerülnek be:

1. a könyvtár neve és székhelye,

2. a könyvtár igazgatójának neve,

3. a könyvtárban dolgozók száma és szakképesítése,

4. a könyvek és más kiadványok száma,

5. a könyvek és az olvasók számára biztosított helyiségek száma és nagysága,

6. a könyvtár technikai felszerelései.

Abban az esetben, ha olyan könyvtárat írunk be a nyilvántartásba, amely egy könyvtárfenntartó intézményben mûködik, a következõ adatokat is kérjük:

1. a könyvtárfenntartó intézmény neve és székhelye,

2. a könyvtárért felelõs személy neve.

A hatályban levõ törvény szerint egy könyvtár akkor kezdhet el mûködni és könyvtáros tevékenységet folytatni, ha legkevesebb 3000 könyvvel és egyéb kiadvánnyal rendelkezik, van egy egyetemet végzett könyvtárosa és megfelelõ helyisége az olvasók fogadására és a könyvállomány elhelyezésére, megfelelõ bútorzattal és felszereléssel bír azon jugoszláv szabványok szerint, melyeket a könyvtárosok a gyakorlatban alkalmaznak Szerbiában.

A könyvtárak bejegyzéséhez szükséges bejelentõ lap mellett mellékelni kell a könyvtár megalapításáról szóló ügyiratot, a könyvtár statútumát (alapszabályát), a bírósági nyilvántartásról szóló ügyiratot, az igazgató kinevezésérõl szóló ügyiratot. A nyilvántartásba minden változást be kell vezetni, pl. ha megváltozott a könyvtár neve, székhelye, új igazgatót neveznek ki, új felszerelést vásárolnak, és minden évben be kell írni az új könyvek és kiadványok számát. Ha egy könyvtár megszûnik mûködni, akkor töröljük a nyilvántartásból is. Szakszolgálatunk eddig 76 könyvtárat vett jegyzékbe, és továbbította az adatokat a Könyvtárak Központi Regiszterébe, melyet a belgrádi nemzeti könyvtárunk, a Narodna Biblioteka Srbije vezet.

Hálózati központunk második feladatát, a katalógusok vezetését szintén miniszteri rendelet, szabályzat határozza meg. Ezzel a szabályzattal a mûvelõdési miniszter elrendeli, milyen adatok kerülnek a leltárkönyvbe, milyen katalógusokat és hogyan kell vezetni. Elõírja a központi katalógus vezetésének a módját. A központi katalógusban a leírás tartalmazza a könyvtár ismertetõjegyét is, melyrõl megtudjuk, hogy hol található, melyik könyvtárban van meg egy kiadvány. A szabadkai Városi Könyvtár ismertetõjegye a V600.

size="3">Szakszolgálatunk szakmai segítséget nyújt a területén mûködõ könyvtáraknak. Ez a feladat jelképezi az oktatói munkánk vázát, melybe beletartozik a szakmai segítés és a könyvtárosok képzése. A könyvállomány gyarapításától kezdve a feldolgozáson, az olvasókkal való foglalkozáson túl fel kell készíteni és meg kell tanítani a könyvtárosokat a könyv és az olvasás megszerettetését szolgáló kulturális-oktatói tevékenység elsajátítására.

A könyvtárak feletti szakmai felügyelet szintén fontos eleme hálózati központi munkánknak, hiszen az oktatói-nevelõi munka mellett ez egyik alapvetõ feladatunk. A szakmai felügyeletet is szabályzat alapján végezzük. A könyvtárak felett végzett szakmai felügyeletrõl szóló szabályzat, a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 1994. évi 63. számában jelent meg, melyet szintén a mûvelõdési miniszter írt elõ. Szakmai felügyeletet a könyvtárak felett az a könyvtár végezhet, amelyik hálózati központként is mûködik. A szakmai felügyeletet végzõ személyt a központi könyvtár igazgatója nevezi ki, és az munkáját önállóan végzi.

A szakmai felügyelet magába foglalja a könyvállomány gyûjtését és megõrzését, a könyvállomány nyilvántartását és feldolgozását, a katalógusok vezetését, az állományellenõrzést és a könyvek leírását, a gyakornokok képesítését és a többi szakmunkát. A könyvtárakat írásban értesítjük a szakmai ellenõrzés pontos idõpontjáról. Ilyen könyvtári ellenõrzés folyamán közvetlen betekintésünk van a könyvtár és a könyvtárosok munkájába, minden szükséges dokumentáció és adat hozzáférhetõ számunkra. Az elvégzett munkáról jegyzõkönyvet készítünk. A jegyzõkönyv tartalmazza a könyvtár nevét, ahol a szakmai felügyeletet elvégeztük, az ellenõrzés tartalmát, idejét és a jelenlevõ személyek nevét, ismertetjük és értékeljük a talált helyzetet, a könyvtár állapotát, leírjuk mindazokat az utasításokat, melyekkel a megállapított hiányosságokat pótolni, a szabálytalanságokat elhárítani kötelesek a könyvtárak az általunk megadott határidõn belül. A könyvtár és annak igazgatója köteles a megbízások alapján eljárni. Ellenkezõ esetben, ha a meghatározott idõn belül a könyvtár nem hárítja el a hibákat, szakszolgálatunk errõl értesíti a Köztársasági Mûvelõdési Minisztériumot, hogy az a hatáskörébe tartozó szigorú rendszabályokat foganatosítsa. A minisztérium a könyvtárra és annak igazgatójára komoly pénzbeli büntetést ró ki ezekben az esetekben.

Ilyen ellenõrzés alkalmával állapítottuk meg, hogy nem vezetnek leltárkönyvet, hanem füzetekbe, jegyzékekbe írják össze a könyveket egyes könyvtárakban. A könyvek elhelyezése a polcokon is sajátos, attól függ, ki hogyan tartja könnyebbnek a kiszolgálást, a könyvtárosok egyéni sajátos rendszereket alkalmaznak. A legtöbb szabálytalanságot az iskolai könyvtárakban tapasztaltunk. Itt évente cserélték a könyvtárost. Ha egy tanárnak nem volt elegendõ óraszáma, a könyvtárban pótolhatta, s néha egy könyvtárban több tanár is “könyvtároskodott” a legkülönbözõbb munkamódszerrel. Mivel az új könyvtáros törvény az iskolaigazgatókat is kötelezi, legalább egy egyetemet végzett könyvtárost kell alkalmazniuk. Ezt a munkahelyet a minisztérium pénzeli is, szakszolgálatunk pedig állandóan ellenõrzi, hogy ezt betartják-e. Ettõl merõben megváltozott a helyzet az iskolakönyvtárakban. Ilyen látványos eredményt még nem értünk el az üzemek és gyárak könyvtárosainál. Itt bizony még mindig más feladatokat is adnak a könyvtárosoknak, például többet dolgoznak mint fordítók, szervezõk, titkárok.

Különös figyelemmel gondoskodunk a könyvtárosok szakmai továbbképzésérõl. Szemináriumok, tanfolyamok megszervezésével megismertetjük a könyvtárosokkal az új és hatékonyabb munkamódszereket, szakmai újdonságokat, tanulmányozva a külföldi gyakorlatot is. Nagyon érdekes volt belgrádi kollégánk, Vesna Injac elõadása az új párizsi Nemzeti Könyvtárról, vagy dr. Vajda Erik elõadása, aki számítógépes tapasztalatait osztotta meg velünk. Különösen értékesek voltak az évente, rendszeresen megtartott elõadások, melyeket a szegedi Somogyi-könyvtár kitûnõ könyvtárosai tartottak.

Fontos feladatunknak tartjuk a gyakornokok oktatását, kiképzését és az önálló munkára való felkészítését. Hazánkban a gyakornoki idõ egy év. Szakszolgálatunk tervet készít és mentort jelöl ki a gyakornok részére. Ha csak lehet, úgy készítjük el a tervet, hogy a leendõ könyvtáros minden osztályon dolgozzon, ismerkedjen meg a “könyv útjával” a könyvtárban. A leltárba vételtõl egészen a bibliográfiák készítéséig minden munkafolyamatot kipróbáljon, megtanuljon a gyakornok. A gyakornoki idõ leteltével mi is és a gyakornok is megtudjuk, hogy melyik az a munkahely, ahol legjobban megfelel, szeret dolgozni, hiszen ott fog a legtöbbet nyújtani. Különleges figyelmet kell szentelni a fiókkönyvtárakban dolgozók szakmai felkészítésére, mivel õk általában egyedül dolgoznak, és így egyedül kell helytállni, megszervezni a munkát könyvtárukban. Fel kell készíteni a könyvtárosokat arra, hogy a könyvtárak igényeit, szükségleteit ne csak világosan lássák, de értékeiket magukévá is tegyék. Álljanak rendelkezésükre megcáfolhatatlan érvek a könyvtárak, a könyvtárügy mellett, és az ügy érdekében igyekezzenek megtenni minden lehetõt.

Újdonság munkánkban A könyvtáros tevékenységben dolgozók szakmai fokozatának elnyerésérõl szóló szabályzat alkalmazása. A szabadkai Városi Könyvtárban is mûködik egy bizottság, amely elbírálja a jelentkezõk kérelmét és a belgrádi Narodna Biblioteka Srbije bizottságához küldi javaslatait. A szabályzat szerint a megkapható szakmai fokozatok a következõk: önálló könyvtáros, fõkönyvtáros és a legmagasabb fokozat, a könyvtári tanácsos. Mi szabadkai könyvtárosok büszkék vagyunk arra, hogy ezt a legnagyobb kinevezést kolléganõnk, Kunkin Zsuzsanna is kiérdemelte. Remélem ez az elismerés serkentõen hat fiatal könyvtárosainkra is, hogy az õ nyomába lépjenek és így öregbítsék intézményünk tekintélyét.

Hálózati központunk következõ feladata, hogy tanulmányozza és folyamatosan kísérje, kövesse a könyvtárak helyzetét, szükségleteit. Alapjában véve ez a feladat egyrészt kötelez bennünket e munka elvégzésére, másrészt ezek az adatok felvilágosítanak bennünket arról, hogy hol milyen intézkedéseket foganatosítsunk az olvasók és a könyvtárak helyzetét figyelembe véve.

Ezt a munkát segíti elõ az a számítógépes program, melyet 1997-tõl használunk a szabadkai Városi Könyvtárban. Az MBS – Mreža Biblioteka Srbija – (Szerbiai Könyvtárak Hálózata) a hálózati központi könyvtárak részére készült. A Köztársasági Mûvelõdési Minisztérium programja alapján a belgrádi nemzeti könyvtárunk, a Narodna Biblioteka Srbije készítette el a könyvtáros statisztika nemzetközileg javasolt és a Narodna Biblioteka Srbije eddigi sokéves gyakorlata alapján.

Ezzel a programmal a központi könyvtárak évente egyszer rendszerezik az adatokat a területükön mûködõ könyvtárakról, és küldik a belgrádi nemzeti könyvtárba. Minden adat megmarad a könyvtár számítógépén is további feldolgozásra. Az adatok könnyen használhatók, és lehetõvé teszik jelentések, tabellák, grafikonok sorozatának elkészítését. Egy részét úgy irányozták elõ, hogy a nyilvánosság is könnyen hozzájuthat az interneten keresztül A szerbiai könyvtári kalauz. Tájékoztató a szerbiai könyvtárakról címen.

Az MBS program a következõket tartalmazza:

– a könyvtár adatait,

– a helyismereti állomány adatait,

– adatokat a könyvtár dolgozóiról,

– kérdõív nyomtatását,

– címjegyzék nyomtatását,

– tabellák, jelentések elkészítését,

– web prezentációt az interneten.

A hálózati központ könyvtárosa ahhoz, hogy a szükséges adatok birtokába jusson, kérdõívet készít. Az adatbázisba a könyvtári nyilvántartás alapján minden könyvtár alapvetõ adatait beírja, és megállapítja az identifikációs számát, amely tíz számjegyû. Az elsõ két szám a körzet száma (pl. 01 az észak-bácskai körzet), a következõ három szám a község száma (pl. 148 Szabadka község), a következõ két szám a könyvtár típusát jelzi (pl. 01 közmûvelõdési könyvtár) és az utolsó három szám pedig a könyvtár sorszáma (pl. 001). Így a szabadkai Városi Könyvtár száma 0114801001 vagy a topolyai Csáki Lajos Általános Iskola könyvtára a 0101305023 számot kapja. A központi könyvtár sorszáma 001 és a többi könyvtár pedig emelkedõ sorrendben, tehát 001-tõl 999-ig következik. Külön kérdõívet készítünk a közmûvelõdési könyvtárak, a könyvtárak fiókkönyvtárai, az üzemek és gyárak könyvtárai, az egyetemi könyvtárak és a speciális könyvtárak részére (ilyen például a szabadkai Városi Múzeum könyvtára vagy a szabadkai Városi Kórház könyvtára).

Szeretném bemutatni, milyen adatokat kérünk a területünkön mûködõ közmûvelõdési könyvtáraktól. A kérdõív a következõ adatokat tartalmazza:

1. A könyvtár adatai (a könyvtár neve, címe, telefonszáma, megalapításának éve, az igazgató neve, a könyvtár munkaideje, a nyitvatartási idõ, a fiókkönyvtárak száma, a mozgókönyvtárak száma).
2. A község adatai (hány lakosa van a községnek, a lakosok nemzetiségi összetétele, területe négyzetkilométerben. Ezeket az adatokat az utolsó népszámlálás vagy a község hiteles adatai alapján kell beírni).
3. A könyvtár helyiségei (a könyvtár rendelkezik-e külön épülettel, az épület rendeltetés szerint is csak könyvtárnak épült, hány helyisége van összesen, hány olvasóterme, raktára, kiállítóterme stb.).
4. A könyvtár felszerelése (hány polca, szekrénye, katalógus-szekrénye, asztala, mikroformák számára való szekrénye, kiállítási pannói vannak, milyen a technikai felszerelése, fénymásolók, mikro-olvasók, tv, magnetofonok száma, valamint a számítógépes felszerelés, nyomtatók adatai, az alkalmazott számítógépes programok leírása).
5. A könyvtár állományával kapcsolatban (a könyvek száma, az újságok és folyóiratok száma, a könyvállomány az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) szerint, a hagyatékok leírása, az utolsó évben vásárolt könyvek száma és összetétele. Az állomány elhelyezése, ETO vagy numerus currens szerint, szabadpolcos vagy zárt az állomány. Be kell írni minden leltárkönyvet, amelyet a könyvtár vezet és a könyvek és periodikumok katalógusát.
6. A könyvtár használatával kapcsolatban (a beiratkozott olvasók száma és képzettsége, az elolvasott könyvek száma – szerb, albán, bolgár, magyar, román, ruszin, szlovák és török nyelven – az információk száma, a könyvtár kiadói tevékenysége, kiállítások és elõadások száma).
7. A könyvtár pénzelése (a község költségvetési tétele, saját eszközök: pl. tagsági díj összege, a jövedelem elosztása, a könyvtárosok fizetése, a könyvvásárlás, anyagi kiadások, a kiadói tevékenység költségei).
8. A könyvtárban dolgozó könyvtárosok száma, szakképzettsége, munkaideje (teljes vagy fél munkaidõvel dolgozik), a szakvizsgázott könyvtárosok száma.
9. A helyismereti anyaggal kapcsolatban (a könyvállomány nagysága, beszerzése és feldolgozása, kiadói tevékenysége, mely intézményekkel van kapcsolatban, helyiségei, állományvédelme és felszereltsége).

Amikor a könyvtárak kitöltik az így elkészített kérdõíveket és visszaküldik a hálózati központba, pontos képet kapunk róluk és ez nagymértékben megkönnyíti munkánkat.

A szabadkai Városi Könyvtár hálózati központja elõtt a sok feladat mellett, sajátos körülményekbõl adódóan még plusz feladatok is állnak. Egy ilyen feladat a nemzetközi együttmûködés, de mivel e tartalmas kapcsolatteremtésrõl elõttem már beszéltek, én csak annyit szeretnék mondani, hogy örömömre szolgál, hogy a találkozások során olyan kapcsolat alakult ki a könyvtáraink között, amely szakszolgálatunk munkáját szakmai téren segítette és megkönnyítette.

Egészében véve munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a könyvtár fenntartója, a mi esetünkben Szabadka község, a törvényerejû rendelet értelmében biztosítja a könyvtár mûködéséhez szükséges anyagi és személyi feltételeket.

(Elhangzott 2000. április 13-án a Somogyi-könyvtárban a szabadkai Városi Könyvtár és a Somogyi-könyvtár szakmai együttmûködésének 25. évfordulóján.