A családi könyvtár öt éve

A Francia utcai fiókkönyvtár az elsõ Szeged belvárosában, amely családi könyvtárként üzemel. 1992. november 30-án nyílt meg, a Pacsirta utcában 1985-ben bezárt fiókkönyvtár pótlására. A könyvtár elnevezése abból adódik, hogy egy sarokház földszinti részében foglal helyet a Francia utca és a Kossuth Lajos sugárút keresztezõdésében. Bejárata a Kossuth Lajos sgt. felõl van. Fekvése igen kedvezõ. Bolt, orvosi rendelõ, forgalmas sugárút, óvoda, iskola közelségében van.
Állománya jelenleg 5 930 kötet, nagysága 60 nm.
A könyvtár kísérleti jelleggel nyílt meg, figyelve, hogyan válik be az újfajta elrendezés. Ma már elmondható, hogy nagyon jól sikerült. Megkedvelték gyorsan az olvasók. Úgy nyilatkoznak azok, akik a hagyományos elrendezésû könyvtárakba is járnak, hogy itt nem kell keresgélni, gyorsabban megtalálják, amirõl olvasni szeretnének. Sok esetben csak azt tudja az olvasó, hogy mirõl szeretne olvasni. Itt az adott témán belül megtalálja a könyvtárban fölelhetõ szak- és szépirodalmi könyveket egy csoportban.
A könyvtár profilja elsõsorban a szórakoztatás és kikapcsolódás, szakirodalmi mûvek csak kisebb számban találhatók. A családi könyvtár valamennyi korosztály könyvtára. Az olvasó itt a számára legegyszerûbb módon találja meg a könyvet.
Az olvasó igényei, keresési szokásai szerinti bontásban, tematikusan találhatók a könyvek a polcokon az alábbiak szerint:
Gyereksarok – mese, ifjúsági irodalom, lányregények, kötelezõ irodalom.
Mûvészet – általános mûvészettörténet, festészet, szobrászat, film, zene, építõmûvészet, színészek, vers, novella, dráma.
Szórakoztató irodalom – vidám könyvek, krimi, fantasztikus könyvek, nagy szerelmek, nõk polca, pletyka, családregények, klasszikusok, társadalmi regények, vadásztörténetek, kalandos könyvek, hobby, kertészkedés, ezermester, kalandos utazás, útikönyvek, sport, szakácskönyvek.
Humán tudomány – egyetemes történelem, háborús könyvek, Erdély, 1956, történelmi regények, irodalomelmélet, nyelvészet, vallás, regék-mondák, néprajz, gondolkodó.
Tudós könyvek – városunk, megyénk, közlekedés, csillagászat, számítógép, természettudomány, tudománytár, növények, állatok, természetgyógyászat, ember, tinik könyve.
Külön polcon vannak elhelyezve az olvasóktól kapott ajándékkönyvek, mindenféle rendszer, csoportosítás nélkül. Az állomány az olvasók által adott ajándékkönyvek révén is gyarapodott. Közel ezer kötet könyvet kapott a könyvtár: szép- és szakirodalmat vegyesen. Természetesen szelektálni kellett, de így is több száz könyv került a polcra.
A könyvtár jellegénél fogva a témákat rendszeresen változtatni kell az olvasási igényeknek megfelelõen: például a megfilmesített regények iránti igény növekedett, de a számítástechnikával, természetgyógyászattal kapcsolatos könyvek is népszerûek. A nõolvasók körében vezet a “nagy szerelmek” válogatás. A “nõk polca” szintén sokat forgatott. Kisebb a klasszikusok és a társadalmi regények iránti érdeklõdés. Az utazás és a sport szintén kevésbé keresett.
Az olvasói szokások is kialakultak. Az idõsebb nénik a “nagy szerelmek” témájú könyveket keresik, amelyek megélt, vagy elmulasztott fiatalságukat idézi. A középkorosztály “mindenevõ”. Már nem csak a krimi a vezetõ az olvasási listán. A fiatalok, a gyerekek elsõsorban a kötelezõ irodalmat keresik, de a mesék, a fantasztikus könyvek, a kalandregények, a számítógép, a játékos könyvek szintén fogynak.
Eleinte úgy értelmezték a családi jelleget, hogy egy fõ jött el a könyvtárba, és a család többi tagjának is õ válogatott. Ebbõl adódtak bonyodalmak, mert volt aki 10-12 db könyvet is kikölcsönzött. Mostanra ez úgy realizálódott, hogy két-három fõ is beiratkozik a családból, és így az olvasó és a könyvtár is elégedett.
A helyben olvasók – újságolvasók – közül többen családias formában megbeszélik az olvasottakat, a napi dolgokat is. Egymásnak ajánlják a könyveket. A könyvtárban a hangulat, a légkör valóban családias jellegû. A kölcsönzés nem csak “kiszolgálásból” áll. A legtöbb olvasó néhány mondatban beszámol családi, munkahelyi, vagy éppen egyéni problémájáról is, közvetlen természetességgel. Ez is “szokás” a könyvtárban.
Két napilap jár: a Délmagyarország és a Népszabadság. A folyóiratok közül heti és havi lapok: Burda, Gyöngy, Kiskegyed, Nõk Lapja, 168 óra, Tallózó, Természetgyógyászat, Otthon, Családi Lap, Kutyarevû, Természet, UFO Magazin. A könyvtárba nem járó folyóiratokat az olvasók rendszeresen hozzák: Mai nap, Story, Meglepetés, Zsaru.
A pozitívumok mellett voltak negatív esetek is az elmúlt években. Nem tudni, milyen meggondolásból, négyszer betörték hol az ablakot, hol az ajtó üvegét. Voltak “randalírozók” is a könyvtárban. A lemezjátszót önállóan kezelték, a lemezeket “leejtették” a földre. A kézikönyveket “forgatták”, melyik mennyibe kerül. Égõ cigarettával a kabátujjban körberohangáltak a polcok között, könyvet keresve. Beiratkozás közben elõvették a magukkal hozott vodkát, elfogyasztották, a könyvtárost úgymond “sakkban tartva”. Elvitték a könyvtár falióráját. Ez volt számukra az “érték”. Természetesen ehhez az is hozzátartozik, hogy a városnak ez az egyik “legproblémásabb” része. Mára már ez is enyhült. Megalakult 1997-ben az “Öregrókusért” Egyesület. Kulturális, környezetvédelmi és polgárõrcsoport jött létre, s ez a civil szervezet fölvállalta a környék nyugalmának és rendjének fenntartását a rendõrséggel közösen. Sajnos a fenti eseteknek nyoma is maradt a statisztikai mutatókban. Az elmúlt három évben csökkent az olvasók száma, fõleg a gyerekeké. A szülõk egyedül és sötétedés után nem engedték el õket a könyvtárba sem, s mivel a legtöbb szülõ dolgozó, így elkísérni sem tudták a gyerekeket. A jó irányú változás viszont már lassan érezhetõ. Az 1999-es év elején már több olvasó iratkozott be a problémás évekhez képest. Ez biztató jel a jövõre nézve.
A helyi önkormányzati képviselõ az elmúlt évek alatt a könyvtárat is támogatta. 1996-ban 50 000 Ft-ot juttatott a könyvtár részére könyvbeszerzésre és a könyvtár feliratú tábla készítésére. 1998-ban 30 000 Ft-ot adott könyvbeszerzésre. Az õ segítségével sikerült a könyvtárnak telefonhoz jutni, valamint a városi önkormányzattól 1 db 386-os számítógépet szerezni. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati díjából 45 000 Ft-ot kapott a könyvtár gyermekkönyvek vásárlására.
A helyi óvodákkal – Hunyadi tér, Teréz utcai, Ilona utcai – jó a könyvtár kapcsolata. A középsõ- és nagycsoportosok látogatnak el a könyvtárba korlátozott létszámmal, helyszûke miatt. Természetesen más alkalommal a csoport másik fele jön a foglalkozásra. Öt év átlaga a számok tükrében:

A fenti számok átlagot jelentenek. Évenkénti bontásban eltérõek. Volt olyan év, mikor több volt, de volt, mikor kevesebb volt az olvasók és a kölcsönzött kötetek száma.
Összességében az öt év azt mutatja, hogy van létjogosultsága ennek a könyvtári formának. Megfelel az olvasók igényeinek. A családias hangulat oldja az emberek zárkózottságát. Megkedvelték ezt a kis könyvtárat.
Folyamatos cél az olvasók számának az emelése, új könyvekkel kell bõvíteni az állományt. Távolabbi cél: rákapcsolódni a központi könyvtár számítógépes rendszerére, a számítógépes nyilvántartás bevezetése, egy másológép beszerzése. Mindezek a szélesebb körû tájékoztatást szolgálnák.
A tervek megvalósításához a helyi önkormányzati képviselõk támogatására és szponzorok megnyerésére van szükség. Ezek lennének az elkövetkezõ évek munkái.

A témához ajánlott válogatott irodalom:

Ainley, P. – Totterdell, B.: Az állomány másfajta elrendezése a közmûvelõdési könyvtárakban. Új megoldások. Tömörítvény. Bp. 1984. OSZK-KMK, FSZEK, 61 p.
Barczi Zsuzsa: Egy kísérlet végén – a gyakorlat elején – A családi könyvtárak fogadtatása – Bp. 1988. FSZEK, 110 p.
Maruszki József: Újmódi könyvkiválasztó övezet a József Attila lakótelepi könyvtárban = Könyvtáros, 1986. 5. sz. 287-289. p.
Molnár Mihályné: Mi is megcsináltuk = Könyvtáros, 1988. 3. sz. 133-135. p.
Molnár Mihályné: Az Algyõi szabadidõ-könyvtár = Csongrád Megyei Könyvtáros, 1988. 1/2. sz. 38-44. p.
Móricz Katalin: Egy könyvtár színeváltozása = Könyvtáros, 1990. 2. sz. 64-68. p.
Vajda Kornél: Új utak keresése a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárban = Könyvtáros, 1987. 7. sz. 391-399. p.