A cím önmagáért beszél. Elárulja, hogy könyvtárosi álláshirdetésekről lesz szó valamilyen formában. Mi késztetett a könyvtáros pályának éppen ebből a nézőpontból való vizsgálatára? Talán az, hogy hazai előzményét még nem találtam, viszont tudomásom van az eljárás gyakori külföldi alkalmazásairól, tehát feltehetően hozhat új felismeréseket, érdekes megállapításokat az elemzés. A munkaerőpiac átalakulása lényegében a rendszerváltozás óta fokozatosan észlelhető, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta hihetetlenül felgyorsult az élet minden területén. Nyilvánvaló, hogy szakmánkat sem hagyja érintetlenül a változás. Hogy miként is áll a könyvtáros munkaerőpiac - a kérdés megközelítésének egyik lehetséges eszközeként próbáltam meg az álláshirdetéseket elemezni. Ezek közül is csupán azokat, amelyek a könyvtárosok levelezőlistáján, a Katalisten jelentek meg. A vizsgált időszak az 1999. és 2007. év közé esik, az utolsó év csak töredékes, mivel július 31-ével zártam le. A Katalist archívumából előhívható több mint ötszáz hirdetésből - az ismétlődések kiiktatása után - közel 400 (egészen pontosan 190 állást kereső és 195 állást kínáló, azaz összesen 385 hirdetés) bizonyult alkalmasnak az elemzésre. A hozzájuk mellékletben csatolt önéletrajzokat és szakmai pályaképeket nem vettem figyelembe, ez egy másik vizsgálódás tárgya lehet majd. Szándékom szerint kizárólag az apróhirdetés szövegét vizsgáltam, feltételezve, hogy ebben a hirdető a legtömörebben a legfontosabb információt közli magáról, s engem éppen ez érdekelt: mi számít fontos információnak területünkön. Hogy egyáltalán mekkora ez a "piac", mekkora a terület munkaerő szükséglete, ehhez adnék néhány támpontot a foglalkoztatottak számáról, valamint a szolgálati helyeken működők végzettségéről, a könnyebb megjegyezhetőség érdekében erős kerekítéssel
Néhány orientáló adat a 2005-ös statisztika alapján: Könyvtári szakalkalmazott 10 000 fő Könyvtáros-tanár 1 700 fő Egyéb könyvtári munkakörben alkalmazottak 2 000 fő Tovább bontva a könyvtári szakalkalmazottak kategóriája könyvtártípusokban való alkalmazásuk szerint: Közkönyvtárakban 6 300 fő Országos és egyéb szakkönyvtárakban (OSZK is) 1 600 fő Felsőoktatási könyvtárakban 1 500 fő Egyéb nem nyilvános könyvtárban 600 fő Összesen 10 000 fő Könyvtári szakalkalmazottak végzettségi szint szerinti megoszlása: felsőfokú szakirányú és egyéb felsőfokú végzettség 6 100 fő középfokú (asszisztens) végzettség 2 100 fő alapfokú vagy nem szakirányú középfokú végzettség 1 800 fő összesen 10 000 fő Ez a létszám, mely a gépesítési és a többszöri leépítési hullámot követően kialakult a 2000-es évek elejére, a zavartalan teljesítmények biztosítása érdekében viszonylagos egyensúlyt kell mutasson. A munkaerő szükséglet egyensúlyát a pályára lépők és a pályát elhagyók nagyjából azonos tömege teremtheti meg. A pályára lépőket jelentik a felsőoktatásból és az OKJ-s képzésből kikerülő pályakezdők, az egyéb, főként a rokon szakmákból (pl. pedagógus) érkező pályamódosítók, a belső átképzés révén szakképzettséget szerzők, valamint a külső átirányítás, áthelyezés (pl. intézmény-összevonás esetén) útján a könyvtárba kerülő munkatársak. A pályát elhagyók természetszerűleg az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba vonulók, a más szakmákba átlépők, a szülés után gyedre, gyesre menő munkatársak, illetőleg a létszámleépítés következtében eltávozók. Az áttekinthetőség kedvéért kis táblázatba rendezve tehát az egyensúlyt fenntartó tényezők:
Pályára lépés
Pályát elhagyás
frissen végzett pályakezdők
nyugdíjba menők
pályamódosítók
pályamódosítók
belső átképzés
gyes, gyed
külső átirányítás
létszámleépítés
Ezeket a tényezőket évente vizsgálnia kellene számszerűségében a szakmának. Bár a végeredményről értesülünk az éves statisztikából, de az egyes tényezők okozta arányokat nem ismerjük. Vannak becslések, például a felsőoktatásban zajló "bolognai rendszer" előkészítésekor az informatikus könyvtáros képzés érvrendszerében évi kb. 400 fő friss diplomás kibocsátása szerepelt, a nyugdíjba vonulók éves átlagának figyelembevételére alapozva. Napjainkban mind a friss diplomások, mind a nyugdíjba vonulók száma, mind a leépítendők, mind pedig a külső átirányítás következtében "mozgó" munkatársak számaránya nehezen becsülhető - más-más, de mindenképpen könyvtáron kívüli erők és körülmények miatt. A munkaerőmozgás csatornái a könyvtári területen
Mik a jelenlegi lehetőségek? - pályázatok: a közalkalmazotti törvény bevezetése óta a magasabb vezetői állások elnyeréséhez feltétlenül szükségesek, s e törvény legújabb módosítása nyomán 2008-tól pedig minden álláshelyet pályázni kell majd; - irányítás a felsőoktatásból: ennek alapvető formája ma már az állásbörze, a tapasztalat szerint könyvtárosok viszonylatában nem túl jellemző. Gyakoribbnak mondható az a megoldás, hogy a képzés részeként végzett gyakorlatok alkalmával - a kölcsönös rokonszenv alapján - állapodik meg egymással a hallgató és a leendő munkahely; - személyes ismeretség, személyes kérés/ajánlás: ma is ez tűnik az egyik legjobb referenciának; - "saját nevelés": a könyvtáros pálya problémáinak feltérképezésére lefolytatott 2002-es fórumsorozat tapasztalatai szerint a közkönyvtárak vezetői ebben bíznak a legjobban; - álláshirdetés (álláskeresés-állásajánlat): nyomtatott vagy internetes napilapokban, hirdetési újságokban könyvtárosi állást a legritkább esetben keresnek vagy kínálnak; szinte csak a Katalist szolgál lelőhelyül; - ügynökségek, fejvadász cégek közvetítése: legfeljebb kiemelkedően magas beosztások betöltésénél, esetleg a könyvtárosi vállalkozói szféra munkatársainak körében lehet szerepük; - állami munkaügyi központok, munkaközvetítő szolgálatok: szerepük a könyvtári területen jelentéktelen, egyetlen kivétel talán a '90-es években elterjedt, irányított munkanélküli-foglalkoztatás és a polgári szolgálat közvetítése volt, főként a nem szakképzettséghez kötött könyvtári munkakörök esetében. Ezek a formák részben már nem, az önkéntes munkaerő irányítása pedig még nem vagy csak alig jellemző részükről a könyvtári területre. - a Magyar Könyvtárosok Egyesülete állásközvetítő szolgálata: sok-sok évig hagyományos - cédulán összegyűjtött és a Hírlevélben közzétett hirdetések formájában működött, a beérkező ajánlatokat ma már az MKE titkársága is a Katalistre továbbítja. "Állást kínál"
A bevezető gondolatok és megfontolások után most már térjünk át csakugyan az álláshirdetések megismerésére. Először néhány észrevétel az állást kínáló intézmények megoszlásáról. Legnagyobb mértékben a felsőoktatási könyvtárak éltek/élnek a hirdetés lehetőségével. Az alább említett 86 hirdetésükből önmagában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ugyan mint legnagyobb egyetem, de 43-at jegyzett! Kínált még állást további hét budapesti és négy vidéki felsőoktatási könyvtár. A települési könyvtárak között községi könyvtártól származó hirdetést egyáltalán nem találtam. Jelentősnek mondható az "egyéb intézmények" álláskínálata, immáron annak a jelenségnek a kézzelfogható bizonyítékaként, hogy a könyvtáros végzettség más, rokon területek számára is alkalmasan képzett munkaerőt jelent. Az állást kínáló könyvtárak leggyakoribb típusai Felsőoktatási könyvtárak (központi, kari, intézeti, tanszéki) 86 Tudományos és szakkönyvtárak (benne OSZK, múzeumi, levéltári könyvtárak is) 51 Közkönyvtár (FSZEK, megyei, városi) 24 Egyéb intézmény (oktatási központ, kiadó, szerkesztőség, közalapítvány stb.) 20 Iskolai könyvtár 14
Az állást hirdető intézmények igyekeznek pontosan megjelölni a kínált munkaterületet vagy az általuk elvárt végzettséget, határozott szándékkal adják fel a hirdetést, egyértelmű, hogy milyen munkaerőre van szükségük. Az álláskínálatokban megnevezett munkaterületek vagy igényelt végzettségek Könyvtáros, felsőfokú szakirányú végzettséggel 113 Adminisztratív és gazdasági ügyintéző 30 Könyvtáros asszisztens középfokú végzettséggel 24 Könyvtáros-tanár 8 Raktáros 8 Egyéb diplomás 6 "Munkatárs" 6
Tovább részletezve a könyvtáros felsőfokú végzettséggel betölthető munkaköröket, munkaterületeket, hosszú, részletező listát találunk, benne néhány újszerű, a hazai gyakorlatban eddig szokatlan, vagy inkább talán az "egyéb típusú intézmény" tevékenységére jellemző munkaköri megnevezéssel is találkozunk - még a középfokú végzettség szintjén is. Könyvtáros felsőfokú végzettséggel hirdetett munkakörök, munkaterületek "könyvtáros" 54 említés feldolgozó könyvtáros 10 említés olvasószolgálatos 7 említés "folyóiratos" (rendelés, érkeztetés, feldolgozás) 7 említés szakozó, címleíró, katalogizáló 7 említés tájékoztató könyvtáros 6 említés gyerekkönyvtáros 5 említés közönségszolgálat (olvasószolgálat+tájékoztatás) 2 említés zenei könyvtáros 2 említés internetkönyvtáros 1 említés elektronikus információkereső eszközöket kezelő 1 említés nemzetközi könyvtárközi kölcsönzést bonyolító 1 említés nemzetiségi letéti és egyéb térségi szolgáltató 1 említés EU-referens 1 említés muzeális könyvállomány gondozó 1 említés könyvtárbuszos szolgáltatás 1 említés könyvtárszakmai tanácsadás 1 említés könyvtárvezető 1 említés plakáttáros 1 említés kisnyomtaványtáros 1 említés researcher 1 említés design adatbázis kezelő 1 említés Középfokú végzettséghez kötött munkakörök, munkaterületek asszisztens vagy középfokú végzettségű munkatárs 8 olvasószolgálati munka (olvasótermi felügyelő, olvasószolgálat adminisztráció) 8 rendelési asszisztens, gyűjteménykezelő 4 iskolai könyvtári munka 3 sajtószemle készítés 1
Most már közelítünk az érdemi kérdésekhez: mit tart igazán fontosnak az állást kínáló intézmény, amely pontosan leírta a betöltendő munkaterületet, munkakört? Milyen kompetenciákat, készségeket, tudást vár el az állásra jelentkezőktől? Látható, hogy a legnagyobb mértékben a "papírra", az iskolai végzettségre kíváncsi. Az álláskínáló intézmény elvárt szakmai követelményei, feltételei Megfelelő végzettség, képzettség 112 említés Idegennyelv tudás 38 említés Számítástechnikai, informatikai ismeretek 35 említés Korábbi gyakorlat 19 említés Vezetési készség 1 említés A munkakörön, munkaterületen és bizonyos készségeken túl fontosnak tartják az alkalmazás utáni körülményeknek a tisztázását is. Az alkalmazással kapcsolatos munkaügyi, munkajogi kérdések meglehetősen nagy szerepet kapnak az álláskínálat megfogalmazásában. Az álláskínálatban érintett egyéb elemek Bérezés, belépési idő 53 említés Munkaidő (teljes vagy részidő, 2 műszak, speciális munkaidőbeosztás) 51 említés Alkalmazási forma (státus, szerződés, helyettesítés, vállalkozói igazolvány, startkártya) 41 említés életkori megkötés 30 említés földrajzi megkötés 3 említés Az álláskínálatban említett egyéb ajánlatok, a "csábítás trükkjei", avagy éppen a lebeszélés, a távoltartás fogásai kiváló munkafeltételek "mindent csinálni kell" nyelvtanulási lehetőség nehéz munka szolgálati férőhely szolgálati lakás nincs kutatónap
Találunk utalást a keresett, a leendő munkatárs ideális tulajdonságaira is, ezek főként a munkavégzésben és a viselkedésben elvárt, az adott munkahely kialakult szokásaihoz jól alkalmazkodó, abba mintegy belesimuló leendő munkatársat írnak le. A belépőtől elvárt tulajdonságok, jellemző viselkedésformák (a kifejezéseket szó szerint idézem):
ambiciózus
disztingvált jómodor
megbízható
határozott fellépés
szolgálatkész
olvasó- és könyvszeretet
precíz
belső fegyelmezettség
gyors
szakmai alaposság
talpraesett
jó helyesírás, fogalmazás
"Állást keres"
Az állást kereső hirdetésekben az eddigiekkel ellentétes tendenciák érvényesülnek. Minél kevésbé kívánnak konkrétak lenni a hirdetők, nem akarván ezzel saját maguk korlátozni a lehetőségeiket. Sem az intézménytípus, sem a munkaterület, munkakör körülhatárolásában nem fogalmaznak meg határozott igényt, sokkal inkább a mindent elfogadni hajlandó, a "minden megoldás érdekel" attitűdöt hangsúlyozzák. Emiatt a hirdetések legtipikusabb megfogalmazása a címnek választott mondat: "Diplomás könyvtáros állást keres." Az álláskereső hirdetésekben megemlített néhány könyvtártípus Közkönyvtár 7 említés Iskolai könyvtár 7 említés egyéb intézmény (oktatási, kulturális stb.) 5 említés "kis könyvtár" 2 említés "nagy könyvtár" 1 említés "Közművelődési vagy szakkönyvtár" 1 említés Az álláskereső hirdetésekben megnevezett munkakörök, munkaterületek könyvtári munka, könyvtáros állás, munkalehetőség 110 említés könyvtáros, könyvtáros-tanár 52 említés "bármilyen munkaterület, minden lehetőség" 15 említés könyvtáros asszisztens 5 említés informatikai munkakör (programozó, operátor) 4 említés raktáros 3 említés adminisztratív, ügyintézői 3 említés számítógépes adatrögzítő 2 említés olvasószolgálati munka 2 említés
Milyen kompetenciákat tartanak fontosnak az álláskeresők, amit hangsúlyozni kívánnak, hogy minél jobb színben tűnjenek föl lehetséges alkalmazóik körében? A "papír", a végzettség körükben is alapvető fontosságú, de a megszerzett tapasztalat is erős hangsúlyt kap - fontos szakmai kompetenciákkal együtt. Az álláskeresők által hangsúlyozott szakmai adottságok, előnyök Szakképzettség, iskolai végzettség 111 említés Életkor hangsúlyozása 77 említés Korábbi gyakorlat 72 említés Idegennyelv ismerete 55 említés Egyéb speciális tudás, érdeklődés 52 említés Számítástechnikai, informatikai ismeretek 40 említés Érdekes részletesebben megnézni az életkorra való hivatkozás kategóriáját: bármilyen életkorral rendelkező álláskeresők valami pozitívumot, nyomós érvet hoznak ki életkorukból, ami feltétlenül kívánatossá teszi alkalmazásukat. Az életkort hangsúlyozók megoszlása Fiatal, pályakezdő 26 említés Fiatal, diploma előtt 22 említés Középkorú (40-50) 17 említés Öregségi és rokkant nyugdíjas 12 említés
A "fiatal, diploma előtt" kategória új jelenség: élelmes és leleményes ifjak aránylag sokan hirdetnek már előre, mondván, még egy, két, három stb. évem van a diploma megszerzéséig, állapodjunk meg máris, mindketten jól járunk. Tanulmányaik befejezéséig is kötődni szeretnének már a befogadó könyvtárhoz. A szakmai kritériumok mellett az álláskeresők is kitérnek - kisebb mértékben és nagyon megengedő stílusban - a várva várt alkalmazás egyéb feltételeire. Ismert magyarországi jelenség - a könyvtárosok körében sincs másképp - a földrajzi kötöttség, amely erőteljesen meghatározza, pontosabban szólva korlátozza a munkavállalást. Az álláskeresők által megnevezett egyéb elemek Földrajzi megkötés 62 említés Munkaidő (teljes vagy részidő, 2 műszak, speciális munkaidőbeosztás) 40 említés Alkalmazási forma (státus, szerződés, helyettesítés, vállalkozói) 7 említés bérezés, belépési idő 5 említés idénymunka (nyári munkavállalás) 4 említés
Néhányan szükségesnek tartják megmagyarázni, megindokolni álláshirdetésüket, ezek között magabiztos és kétségbeesett, valamint tárgyszerű megfogalmazásokkal találkozhatunk. Az álláskeresők által megnevezett indokok
Állást változtatna
Állása megszűnt, megszűnik
Érdekes feladatot keres
Munkaszerződése hamarosan lejár
Új kihívást keres
Munkanélküli
Kiegészítő jövedelmet akar
Költözés miatt
Gyes-ről tér vissza
A családi állapotra, helyzetre utaló megjegyzések a fentebb említett életkori adottságokhoz hasonlóan viselkednek, a hirdető értelmezésében mindegyik megjelölés valamilyen előnyt, pozitív indokot hordoz. Tulajdonságaik pedig a kellemes, ideális munkatársat vetítik előre.
Az álláskeresők személyes megjegyzései önmagukról (állapot és tulajdonságok) nős - független - gyermektelen - gyermekét egyedül nevelő - 4 gyermekes
elhivatott
precíz
szorgalmas
pontos
jó képességű
rugalmas
megbízható
nem dohányzó
Jó kommunikációs képesség
Összegzés
Meglehetősen ellentétes érdekek és indíttatások elemezhetők ki a néhány száz apróhirdetés vizsgálata nyomán. A fentiekben egymást követően taglalt jelenségek közül néhányat most tegyünk egymás mellé, s érzékelni fogjuk az ellentéteket. A munkáltató legfőbb tájékozódási pontja a szakmai végzettség, nem érdeklik egyéb tudások, speciális képzettségek, és ugyancsak nem érdekli a korábban megszerzett gyakorlat. Sőt, talán ártalmasnak is gondolja bizonyos fokig. Nem érdeklik továbbá földrajzi tényezők (hol lakik az illető), viszont nagyon határozott feltételei vannak az alkalmazási formák, a munkaidő, a belépés dátuma, a bérezés kérdéseiben. A munkavállaló legfőbb érdeme, érve is a szakképzettsége, de szeretne jó pontokat egyéb, speciális képzettségeire való hivatkozással elérni. Értéknek tartja megszerzett tapasztalatait, gyakorlottságát, nem pedig rutinnak. Helyhez kötöttsége kiszolgáltatottá teszi, legalább is teheti, akárcsak az alkalmazási mód vagy bérezés munkáltató által diktált feltételei.
Ennek az összehasonlításnak a következtetéseit nagyon határozottan megerősíti a legvégül bemutatott grafikon is, amely jól szemlélteti, az időben a jelenhez közeledve milyen ellentétes tendencia játszódik le a kereslet-kínálat viszonylatban a keresők rovására: a kínálat 2003-ig minden évben jóval meghaladta a keresletet, azóta viszont fordult a kocka. Ez persze, jelenti azt is, hogy az állást kínáló intézmények előbb ismerték fel a hirdetésben rejlő lehetőséget, mint az állást kereső munkatársak, s előbb kezdtek élni vele. Valószínűbb magyarázat azonban az, hogy tényleges szerepcsere következett be a keresők és kínálók között, amely hosszú időre befolyással lehet a könyvtárosok elhelyezkedési lehetőségeire, ezen keresztül a könyvtáros munkaerőpiac egyensúlyi állapotára.