A láthatatlan átsöpör,
Átrendezi a láthatót,
Hisz fellebbent minden kezet,
Akár a bábukét a drót.

Mindenki neki integet,
Ujjong, bár ez sem hallható,
Kétoldalt fröccsen vastagon
A vize-nincsen égi tó.

Ki nem integet, tiszteleg,
Hisz őt tisztelet illeti,
Mert a kép innenső felén
Nem lehet megtekinteni.

Olyan gyors, hogy a képeken
Soha rajta nem kapható:
Mint délibábot a közel,
Benyeli őt egy kaptató.

A láthatatlan nincsen ott,
A láthatatlan nincsen itt,
őt holmi fotódobozok
Életben meg nem lincselik.