|
|
Belső ruhatár
A terrorista
Samuel Adams Washington államban lakik. A rokonai, mint annyi amerikai
családban, sok ezer kilométerre élnek, így ha meglátogatná őket,
repülőgépre kell ülnie. Ez azonban nem ennyire egyszerű.
Az Egyesült Államok repülőtereinek bizonságáról
többek között a TSA (Közlekedésbiztonsági Igazgatóság) nevű szervezet
gondoskodik. A gondoskodás egyik formája, hogy listát készítenek az
ismert terroristák álneveiről, és ezt elküldik az összes repülőtérnek.
A listán szereplő emberek biztonsági okokból nem utazhatnak repülőn,
jegyfoglalásaikat automatikusan törli a rendszer. A reptereken
kommandósok veszik őket őrizetbe, órákon át faggatják, csomagjaikat
ízekre szedik. Mindez persze érthető: a biztonsági embereknek muszáj
úgy viselkedniük, hogy az amerikai akciófilmeken edződött civilek
fekete kezeslábasukban a könyörtelen, de professzionális honvédők
modern seregét lássák.
A gyanútlan Samuel Adams azonban mégis repülőre
akar ülni. A nagyszüleit szeretné meglátogatni. A szüleivel indul a
repülőtérre, mert Samuel Adams még csak ötéves. Ott tudják
meg, hogy a kisfiú helyfoglalását törölték, mert neve szerepel a
terroristák listáján. A szülei először zavartan kacarásznak,
de az események villámgyors rutinnal pörögnek. A jegykezelő riasztja a
biztonságiakat, akik azonnal őrizetbe veszik és elkülönítik a gyereket,
megmotozzák és apróra átvizsgálják a holmiját: a ruháit öltésről
öltésre végigtapogatják, a cipőjéből kiveszik a betétet, a
hátizsákjából kiszórják a játékokat, amiket azért hozott, hogy a
repülőtéren üldögélve ne unatkozzon. Azt sem engedik, hogy az anyja
elkísérje vagy megvigasztalja a rémült kisfiút, mert az előírások
szerint a nemzetbizonságot veszélyeztető egyén az eljárás alatt nem
érintkezhet civilekkel. Amikor anyja az utolsó pillanatban mégis
magához szorítja a gyereket, őt is megmotozzák, hogy megbizonyosodjanak
róla, a kisfiú nem nyújtott át lopva valami terhelő bizonyítékot.
Az Adams név az Egyesült Államokban körülbelül
annyira gyakori, mint nálunk a Tóth. Samuel Adams is akad néhány, mert
az amerikaiak jó hazafiak, és így hívták az egyik Alapító Atyát is,
John Adams, a második amerikai elnök unokatestvérét. Az Adams család
két elnököt, több szenátort és számos híres embert adott az országnak,
így a terrorista, aki valamelyik akciója során éppen ezt a nevet
használta, bizonyára némi humorérzékkel is rendelkezett. Nem nagy vicc,
de terroristák közt ritka a humoros ember.
Az ötéves Samuel Adams hosszú herce-hurca után
végül mégis gépre szállhat. A szülei egy különleges formanyomtatványon
kérvényt nyújthatnak be a TSA-hoz, hogy töröljék nevét a listáról.
Mivel választ nem kapnak, és a lista nem publikus, a következő
repüléskor csak reménykedhetnek. A biztonság kedvéért a
jegyfoglaláskor beírják a gyerek középső, sosem használt
nevét is. A repülőtéren minden ugyanúgy zajlik, mint előző alkalommal:
őrizet, faggatózás, motozás. A biztonsági szolgálat emberei hallani sem
akarnak a szemmel is jól látható bizonyítékról, hogy a terrorizmussal
vádolt egyén még csak ötéves.
Vannak országok, ahol az ötéves kisfiúkat
elrabolják vagy megvásárolják családjuktól, hogy gyilkológépet és
ágyútölteléket neveljenek belőlük. Vannak országok, ahol gazdag európai
pedofilek vágyálmait kell kielégíteniük. Vannak országok, ahol az utcán
kéregetnek és nyomortanyákon élnek.Vannak országok, ahol meg sem érik
az ötödik évüket, mert már anyjuk méhében AIDS-esek lesznek, vagy éhen
halnak, vagy a malária végez velük. Samuel Adams kivételes helyzetű
kisfiú. Rá vigyáz a hazája.
Kisiskolás olvasókönyvemből emlékszem a
szívfacsaró történetre Bem apó bátor kisdobosáról, aki meghal a
csatában. Így, március környékén olvashattuk, amolyan félmegoldásként,
hogy ünnepeljük is a szabadságharcot, meg ne is, mert a 80-as évek
elején a szabadság kérdését gyanú és bizonytalanság vette körül. A mese
egy hősies kisfiúról szólt, és finoman megkerülte, pontosan miért is
harcoltak Bem apóék. Szabadság helyett hazaszeretetre
tanított, a szülőföld feltétlen, ösztönös tiszteletére és
védelmére. Bármi áron.
Elképzelem, hogy az ötéves Samuel Adams-et
feketeruhás, kigyúrt férfiak veszik körül, és gyanakodva nyomkodják a
macija hasát. Hiába történik mindez sokadszorra, Sam még mindig fél. Az
apja kiabál, az anyja sír, ő meg csak hallgat és figyel. Ismerkedik a
világgal.
HORGAS JUDIT
|