←Vissza

 
 
 
 
 
 

Belső ruhatár
A terrorista

Samuel Adams Washington államban lakik. A rokonai, mint annyi amerikai családban, sok ezer kilométerre élnek, így ha meglátogatná őket, repülőgépre kell ülnie. Ez azonban nem ennyire egyszerű.
    Az Egyesült Államok repülőtereinek bizonságáról többek között a TSA (Közlekedésbiztonsági Igazgatóság) nevű szervezet gondoskodik. A gondoskodás egyik formája, hogy listát készítenek az ismert terroristák álneveiről, és ezt elküldik az összes repülőtérnek. A listán szereplő emberek biztonsági okokból nem utazhatnak repülőn, jegyfoglalásaikat automatikusan törli a rendszer. A reptereken kommandósok veszik őket őrizetbe, órákon át faggatják, csomagjaikat ízekre szedik. Mindez persze érthető: a biztonsági embereknek muszáj úgy viselkedniük, hogy az amerikai akciófilmeken edződött civilek fekete kezeslábasukban a könyörtelen, de professzionális honvédők modern seregét lássák.
    A gyanútlan Samuel Adams azonban mégis repülőre akar ülni. A nagyszüleit szeretné meglátogatni. A szüleivel indul a repülőtérre, mert Samuel Adams még csak ötéves.  Ott tudják meg, hogy a kisfiú helyfoglalását törölték, mert neve szerepel a terroristák listáján.  A szülei először zavartan kacarásznak, de az események villámgyors rutinnal pörögnek. A jegykezelő riasztja a biztonságiakat, akik azonnal őrizetbe veszik és elkülönítik a gyereket, megmotozzák és apróra átvizsgálják a holmiját: a ruháit öltésről öltésre végigtapogatják, a cipőjéből kiveszik a betétet, a hátizsákjából kiszórják a játékokat, amiket azért hozott, hogy a repülőtéren üldögélve ne unatkozzon. Azt sem engedik, hogy az anyja elkísérje vagy megvigasztalja a rémült kisfiút, mert az előírások szerint a nemzetbizonságot veszélyeztető egyén az eljárás alatt nem érintkezhet civilekkel. Amikor anyja az utolsó pillanatban mégis magához szorítja a gyereket, őt is megmotozzák, hogy megbizonyosodjanak róla, a kisfiú nem nyújtott át lopva valami terhelő bizonyítékot.
    Az Adams név az Egyesült Államokban körülbelül annyira gyakori, mint nálunk a Tóth. Samuel Adams is akad néhány, mert az amerikaiak jó hazafiak, és így hívták az egyik Alapító Atyát is, John Adams, a második amerikai elnök unokatestvérét. Az Adams család két elnököt, több szenátort és számos híres embert adott az országnak, így a terrorista, aki valamelyik akciója során éppen ezt a nevet használta, bizonyára némi humorérzékkel is rendelkezett. Nem nagy vicc, de terroristák közt ritka a humoros ember.
    Az ötéves Samuel Adams hosszú herce-hurca után végül mégis gépre szállhat. A szülei egy különleges formanyomtatványon kérvényt nyújthatnak be a TSA-hoz, hogy töröljék nevét a listáról. Mivel választ nem kapnak, és a lista nem publikus, a következő repüléskor csak reménykedhetnek. A biztonság kedvéért a jegyfoglaláskor  beírják a gyerek középső, sosem használt nevét is. A repülőtéren minden ugyanúgy zajlik, mint előző alkalommal: őrizet, faggatózás, motozás. A biztonsági szolgálat emberei hallani sem akarnak a szemmel is jól látható bizonyítékról, hogy a terrorizmussal vádolt egyén még csak ötéves.
    Vannak országok, ahol az ötéves kisfiúkat elrabolják vagy megvásárolják családjuktól, hogy gyilkológépet és ágyútölteléket neveljenek belőlük. Vannak országok, ahol gazdag európai pedofilek vágyálmait kell kielégíteniük. Vannak országok, ahol az utcán kéregetnek és nyomortanyákon élnek.Vannak országok, ahol meg sem érik az ötödik évüket, mert már anyjuk méhében AIDS-esek lesznek, vagy éhen halnak, vagy a malária végez velük. Samuel Adams kivételes helyzetű kisfiú. Rá vigyáz a hazája.
    Kisiskolás olvasókönyvemből emlékszem a szívfacsaró történetre Bem apó bátor kisdobosáról, aki meghal a csatában. Így, március környékén olvashattuk, amolyan félmegoldásként, hogy ünnepeljük is a szabadságharcot, meg ne is, mert a 80-as évek elején a szabadság kérdését gyanú és bizonytalanság vette körül. A mese egy hősies kisfiúról szólt, és finoman megkerülte, pontosan miért is harcoltak Bem apóék. Szabadság helyett hazaszeretetre tanított,  a szülőföld feltétlen, ösztönös tiszteletére és védelmére. Bármi áron.
    Elképzelem, hogy az ötéves Samuel Adams-et feketeruhás, kigyúrt férfiak veszik körül, és gyanakodva nyomkodják a macija hasát. Hiába történik mindez sokadszorra, Sam még mindig fél. Az apja kiabál, az anyja sír, ő meg csak hallgat és figyel. Ismerkedik a világgal.                    
HORGAS JUDIT