Temetésre
A realitások újdonsült családtagok;
megbarátkoznod nem kell velük,
mindössze fogadd el őket!
Mint országúton csínytevő gyerek
a rajzszögeket, szórd szét figyelmedet,
költözz az ördög által lelakott részletekbe,
ejtsd rám árnyékodat gondatlanul, s agyoncsap!
Nem hagylak majd aludni, akár a halottak.
A realitások meg fognak érkezni a szűk
családi körben megrendezett temetésre,
de az istenre kérlek, nekik se
hidd el, hogy az öröklét fogalma
csak a haldoklók nyelvi leleménye!
Randi
Amint a nőre pillant, a Richter-skála szerinti
7,5-ös erősségű kísértés rázza meg. A rengés
epicentruma ágyéka környékén helyezkedik el.
Ujjai között a remegő leveseskanál megbízhatatlan
szeizmográf, söröspoharában kavarog, habzik
a feloldott szorongás. Elrejtené a nő elől
az élettel összeegyeztethetetlen külsérelmi
nyomokat, melyeket személyiségén hagyott a
november. A beszűrődő utcazajból ítélve
odakint eseménytelen időjárási helyzetben
zajlik az intenzív álomtevékenység. Belső
ellentmondásai szétfeszítik majd ezt a
délutánt is. Nem baj; övék az este, e közös
tulajdon, mely elválásukat végképp megnehezíti.
Kapcsolódó írások:
- Beck Tamás: A falon túl Korán feküdtem aznap, épp nyolc vagy kilenc lett, amikor érezni...
- Beck Tamás: Zivatarcellában Csoda történt: harmadnapra feltámadt a szél. Számtalan vaku fénye villan,...
- Beck Tamás: A másik világ; Hír Csak egyetlen füves cigit szívtam el, mégis úgy rajzottak elő...
- Beck Tamás: Az utánad érkező „A környezet most már ingerszegényebb, mint abortusz után egy anyaméhben!”–...
- Beck Tamás: Juditnak; Felismerés Mikor hozzád hajoltam, olyan csönd lett, hogy suttogóra fogták kint...