Anyajegyek
Anyajegyei már foltokba rendeződnek
csak vándorló kis színek – ahogy ő mondaná
én úgy hiszem, az élet amivel még adós,
a hátralékból ez kontúrtalan előleg.
Konyhára néz az ágy. Onnan lesem, csinálja
– mert nem főzi – a kávét. Ahogyan szeretem.
Szimpla három az egyben instant zacc-aroma,
pedig a kotyogás rezsóromantikája
lúdbőrzi – mondta – őt. És kérdezget, mit ennék.
Csak tesz-vesz, sertepertél. Parkettás léptei
ütembe tördelik a reggel tompa csendjét.
Cirógat és magához szorít, és mintha én
és ő is úgy érezné, nem engem becézget,
zsigerszerep csak ez, felettes ösztrogén.
Nem voltak srácai, én szólok hangjukon
– anya, miért csuktad rám éppen te az ajtót? –
dörömbölök mindig,
mindig mikor dugom.
Komposzt
Felfigyeltem, már amikor beléptünk,
mint üres palack a sarokban, úgy ült
egy kölyökcica a szegély kövén, ült
mozdulatlanul. Perifériás te-
rébe kínosan közel engedett. És
fel se fogta. Csak nagyanyám kiégett
kertjén át bámult el a messzeségbe.
Húsvét volt amúgy. A szokásos. Ettünk.
Pár falat között, szakaszokba szedve
azt mesélték, hogy „fura macska ez na,
nem kajázik, hát fene tudja, mér nem”.
Meg „ja, túl nagy volt az alom, elég egy.
Pont elég.” És hogy „neve sincs, minek kell,
mer tudod na, hát, mer a többinek se
volt, minek kell pont neki adni?” Meg hogy
„Összeütni kis koponyákat ügy? Nem.”
Pár falat között, szakaszokba szedve.
Hogy a kerti komposzt betakarta mindet.
Nem bírok sehogy szabadulni már a
gondolattól, hogy nagyanyám ha meghal,
akkor egyszer csak ez a macska felkel,
és csak mert miért ne, csak úgy, kergetni
kezdi a farkát.
Kapcsolódó írások:
- Balaskó Ákos: Megőrizni a titkokat; Műesés; bomlás Több nap eltelt már, mire feljutottunk, mert a pótkulcsot, kapukódot...
- Balaskó Ákos: Az rútul cserben hagyott szolgálóleány és az sűrűn látott vendég főúr széphistóriája; Gurít; Partinagyszínmű vagy mi Elsőízben fékete tikot főztem néki, jól mögnézött magának. Másodízben...
- Szolcsányi Ákos: Kedves Éva! Szolcsányi Ákos Kedves Éva! “A mosolygó, a daloló fogoly...
- Szolcsányi Ákos: A bátyám és én Szolcsányi Ákos A bátyám és én “- Te söpörni,...
- Kovács Ákos: Magyar Karácsony Kovács Ákos Magyar Karácsony Az elmúlt néhány évben szinte...