A Mozgó Világ internetes változata. 2011 augusztus. Harminchetedik évfolyam, nyolcadik szám

«Vissza

Balaskó Ákos: Az rútul cserben hagyott szolgálóleány és az sűrűn látott vendég főúr széphistóriája; Gurít; Partinagyszínmű vagy mi

Balaskó Ákos

Az rútul cserben hagyott szolgálóleány és az sűrűn látott vendég főúr széphistóriája

Történt az Úr 1581.-edik évének nyárutóján

 

Ráolvasás

 

Elsőízben

fékete tikot főztem néki,

jól mögnézött magának.

Másodízben

tükrömet rejtém tarsolyába,

pöndöríté fertályom.

Harmadízben

hajamat rejtém mentéjébe,

szíp szavakval hozzám szót.
Negyedízben

kilenc kútbul vizet huzék,

gyors galambot ígére.
Galambját várám hiába,
Pusztujjon minden galambja!

Ájjon nyilallás őbele!

Zúdujjon az vég őbele!

 

 

 

Isten nembotverése

-vécépapírvers-

 

Adj már csendességet,

testi békességet,

végbéli Úr.

Átkos pepperóni,

vagy talán az bóvli

alkoholtul

nincs egy szép galambom,

surranó alattom,

beh szeretném!

Rámjött az czifraság,

áradó barnaság,

bár szeghetném!

 

Hideg izzadtságban

görcsben, nyilallásban

fejleszegve

ülök az trónuson.

Vajh jó patrónusom

ki lehetne?

 

Tablettányi szenem

csak színezi belem,

s az fertályom.

Szaladós Canossa,

feltelik, lehúzva

az tartályom.

 

Istenem, segíts meg!

Add, kérlek, hogy ennek

vége legyen!

Ha nem lenne többlet,

nem szarnék már többet

senkire sem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gurít

Monológ a kortárs költészet szembenálló paradigmáiról Kukorelly Endre jelenlétében

 

Kábé értem, hogy van ez. És nem oszt meg

nem satöbbi, ezt is. A rend szerint. Na

szóval, mondjuk van ez a szösz. Vagyis nem,

sőt, inkabb olyan kis izé. De mindegy,

hogy mi van, mármint ez a cucc, ha/és/mert

van. Úgy egy valószinüséggel. Éppen.

Mondjuk azt, hogy vanni muszáj. Tegyük fel

hogy van. És azt, hogy gurigatva van. Mert

ez csak akkor van, ha pöcögtetik. És

akkor már mindegy igazából az, hogy

voltaképp hogyan. Valahogy muszáj, és

nincs de. Mert nincs, hogy ne. Amúgy lehet, hogy

van, de most nem pont ez a lényeg. Inkább

az, hogy basztatjuk valahogy. Gurítunk.

Sarka nincs. Ezért megy egyáltalán. A

surlódás sem elhanyagolható. A

képletek miatt. Hogy energiából

mennyit honnan kell belevinni. Vagy hogy.

Mindegy. Jó amíg, de lehet, hogy tovább.

Hogy csinálom, nem szavatolja, hogy még

értem is. Csupán magyarázok. Ajjajj.

Hagyd a picsába.

 

 

Partinagy-színmű vagy mi

 

Áll egy fickó, karokkal léggitárva,

krákognitíve hétrét evokál,

feltánc pár hümm-alak: hát-térd vokál,

s egy konyhásnéni, komplett menza-bálna.

 

Most kamion, ez engem élveboncol,

mi ez? Halottnakcsókva vérbalett.

A Mintamókusból La Bamba lett

ezalatt, s egy fiú szekérre göncöl.

 

Kliséji dal csupán ez, elmanírva,

a közönség lefety, majd jól kulissza,

és elsztorizgat, hogy vajon a díva

 

férfi, nő-e? A sokkolás premissza.

Kutyát szaratnak egy járdányi líra,

s a cipőtalpa meglesz ennek is! Ja.

 

Kapcsolódó írások:

Balaskó Ákos: Megőrizni a titkokat; Műesés; bomlás Több nap eltelt már, mire feljutottunk, mert a pótkulcsot, kapukódot...

Szolcsányi Ákos: A bátyám és én Szolcsányi Ákos A bátyám és én “- Te söpörni,...

Szolcsányi Ákos: Kedves Éva! Szolcsányi Ákos Kedves Éva! “A mosolygó, a daloló fogoly...

Tandori Dezső: Rilke II. – A Vendég Tandori Dezső Rilke II. – A Vendég ?…S mint...

Jászberényi Sándor: Olcsó vagy Jászberényi Sándor Olcsó vagy Olcsó vagy, mint bármelyik mosópor....

 

 

Cimkék: Balaskó Ákos

 

 

 

 

© Mozgó Világ 2011 | Tervezte a PEJK