Vass Tibor: Párszor a hatástalanított; Terpentin

Párszor a hatástalanított

 

 

Kiragasztani a gyászhírt a Rácz Ádám utcára.

Vagyis dehogy az utcára,

egy lépcsőházra, ott is belsőleg. Kell hozzá cellux.

Mama pénzragasztónak mondta csak.

Keresek celluxot.

Mama tudott olyat, hogy tintaceruza. Ritka dolog.

Olyan is nagyon kéne, de most nem keresek.

 

 

Mama tudott titkokat.

Mama hátát meg kellett párszor mosnom, haját ultrával,

mást nem szívesen használt.

De ez az én titkom, nem a Mamáé.

 

 

A cellux megvan, alatta is megvan egy ritka dolog,

hatástalanított Tokarev lőszer,

az súlyozhatta a celluxot, apám adta nekem ajándékba,

amikortájt Mama hátát párszor meg kellett mosnom,

a haját ultrával.

Dísznek állt itt-ott polcaimon

a hatástalanított Tokarev lőszer,

párszor ide-oda költöztem.

 

 

A tintaceruza kékféleséggel írt,

nem volt kiradírozható.

Arra a kékféleségre párszor ma is fordítok hangból súlyt,

amikor színt keresek bármihez.

Metilibolya, mondja a szakma.

Bármihez szoktam színt keresni.

 

 

Rácz Ádám miskolci nyomdász volt és lapszerkesztő.

Mama, özv. Vas Lajosné,

Miskolcon eltartottja apámnak, anyámnak.

Élt Monyhán is, mondja a szakma.

Tokarev orosz fegyvertervező.

Azt hiszem, másról nem volt szó a versben.

Ja, a cellux. Műanyagból készült átlátszó ragasztószalag.

S talán még az ultra. Por vagy paszta.

Szódiumféleségek, pódiumfeleségek.

 

 

 

Terpentin

 

 

Azt súgja, szerpentin vagyok,

azt súgom, a szerpentin ettől fogva szép szó.

Megfogom a szerpentinjét.

Kanyargós.

 

 

Hajtűkanyar, hozzáteszem még.

A hajtűkanyar ettől fogva szép szó.

Lassan beveszem.

Szúrós.

 

 

Ha eddig szerpentinen mentem,

rám jött az émelygés,

émelyegni nem szerettem.

Émelyegni majd akkor ettől fogva szeretek.

 

 

Ha émelygek,

a meg fogom szívlelni helyett azt írom,

meg fogom szívlenin.

Minden szempontból jó tehát, ha émelygek,

és émelyegni szeretek.

 

 

Jártam Lenin szülőhelyén,

szeretek még festeni is.

A terpentinről tudom, miből van, mire való.

 

 

Hajfűmagyar,

most ezt a színt keverem.

Émelygek is közben szertelen.

 

 

A szív élt, a szív él, szív, aki élni fog.

Tanulni, anulni, nulni.

Ez a fogyás jut eszembe a szerpentinről,

mire nem jó tehát, ha súgnak,

kanyarognak, szúrnak.

 

 

 

 

 

Kapcsolódó írások:

Babiczky Tibor: Bronzkor % Babiczky Tibor Bronzkor Kiszakadt szívemből az Isten és...

Babiczky Tibor: Hawley Harvey Crippen balladája Kigyúló lámpasor alatt a szél kotor frissen lehullt havat. Pincéből...

SZINETáR MIKLóS, HEGYI «RPáD JUTOCSA, GYőRIVáNYI RáTH GYäRGY, KOVALIK BALáZS, KOVáCS JáNOS, VASS LAJOS, FISCHER «DáM : Heten a Magyar Állami Operaházról SZINETáR MIKLóS, HEGYI «RPáD JUTOCSA, GYőRIVáNYI RáTH GYäRGY, KOVALIK...

Rózsa Gyula: Egy magyar nábob (Korniss Dezső-művek a Nudelman-gyűjteményből. Modern Képtár Vass László Gyűjtemény, Veszprém, 2006. július 6. – szeptember 30. ) Rózsa Gyula Egy magyar nábob Járom a galéria kiállítását...

Babiczky Tibor: Altató Babiczky Tibor Altató Nézd elsötétült már az ég csak...

 

 

Cimkék: Vass Tibor