Váradi Júlia: Hijnyepédia

 

Szócikkek a rendszerváltás kulturális enciklopédiájából, avagy amit nem hittünk volna

ARC Óriásplakát-kiállítás minden évben a Hősök terén. Ott, ahol a létező szocializmus éveiben minden május 1-jén vörös zászlók erdejében, a kiváló pártközponti elvtársakat éltetve, integetve vonult a nép, 2000 óta minden augusztusban fiatal és idősebb kultúraéhesek inkább tornacipőben és farmernadrágban vétetik észre magukat.

Létrehozója Geszti Péter, Bakos Gábor, Fatér Barna. “A megfogalmazás módja, a provokatív, progresszív hangütés frusztrálja a hatalomba éppen bemerevedőket, nem beszélve a tendenciózusan ókonzervatív, szemforgató, retrográd ízlésű köröket.” (Geszti)

Pl.: Három gyerek, három szoba, négy kerék - egy hajléktalan család a kiszuperált roncs autóbusz mellett vigyorog a vakvilágba.

Átugrunk Bécsbe (vagy fapadossal Párizsba) Ha Van Gogh-kiállítás nyílik az Albertinában, vagy a bécsi operában Verdi Don Carlosát Renato Palumbo vezényli, beül az ember az autóba és ~

Ha azt írják az újságban, hogy Reggeli a zöldben Manet-tól Picassóig c. kiállítás látható a Musée d’Orsay-ban, felülhetünk a Párizsba induló fapadosra. Előtte rákattintunk a megfelelő website-okra az interneten.

Útlevél nem kell, ez itt Schengen. Ezt az egészet olykor úgy hívják: EURÓPA!

Budapesti Fesztiválzenekar a 9. a világon A nemzetközi zenei élet legtekintélyesebb folyóirata, a londoni Gramophone 2008. decemberi számában nyilvánosságra hozta annak a szavazásnak az eredményét, amelyet a világ legtekintélyesebb napi-, heti- és havilapjaiban publikáló kritikusok neve fémjelez (pl. a Los Angeles Times, a New Yorker, a Die Presse, a Telegraph, a Die Welt vagy a Le Monde) arról, hogy melyek a világ legjobb zenekarai. A felmérés óriási magyar sikert hozott: a kritikusok beszavazták a Budapesti Fesztiválzenekart a világ tíz legjobb zenekara közé.

(A Budapesti Fesztiválzenekar sikertörténete pontosan 25 éve, 1983. december 26-án kezdődött.)

Celeb vagyok, ments ki innen… A legnézettebb tévéműsor volt 2008-ban A műsor (I’m a Celebrity… Get Me Out of Here!) eredetileg az angol Granada London műsorsorozata. “A show-ban híres emberek kerülnek dzsungeli környezetbe, ahol minden komfortot nélkülözve heteken keresztül kell kitartaniuk és túlélniük a borzalmakat, a modern világ minden megszokott kényelmétől elszakítva. Katasztrofális körülmények között nyomorognak, az ételt is maguknak kell megszerezniük számos embert próbáló feladat teljesítése árán. Nem csoda hát, hogy a sztárok könyörögnek a nézőknek: Celeb vagyok, ments ki innen! És egyedül a néző az, aki szavazataival véget vethet kedvence szenvedésének, és repülőre ültetve hazaküldheti a kényelembe” – így hirdeti magát ez a magasröptű gondolatokat, az emberi psziché legvadabb vágyait is előhívni képes rendkívül érdekes, fontos, építő műsorsorozat, amely vonzerejében minden egyéb olyan próbálkozást fölülmúl, amely arra lenne hivatott, hogy az itt élők a saját embertársaik iránti szolidaritást vagy mások elfogadását kifejezzék. Pl. segítsenek annak, akinek erre valóban szüksége lenne. 1989-ben nem gondoltuk volna, hogy ez lesz 2008-ban a legnézettebb tévéműsor!

Digitális Halhatatlanok Társasága, hivatalos nevén DIA 1997-ben egy törvénymódosítás miatt megugrottak az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) bevételei, lehetőség nyílt merész új projektek beindítására. A munkanevén Digitális Halhatatlanok-program (végleges, Esterházy-féle keresztségben Digitális Irodalmi Akadémia) az akkori elnök, Török András elmeszüleménye volt. Az egyszer és előre kijelölt tagság később maga választotta az újakat. Magyar Bálint miniszter politikai óvatosságból hozott döntése szerint nem az írói szervezetek jelöltjei, hanem a még élő Kossuth-díjasok (és a babérkoszorúsok) alkották a kezdő csapatot, összesen 39-en. Ezért hevesen támadta a programot mind a Magyar Nemzet, mind a Magyar Narancs. Az 1998-as kormányváltás majdnem elsodorta a ragyogó kezdeményezést, de az akkori kormány kedvenc írói megakadályozták megszüntetését. Sok hányódás és bizonytalanság után 2006-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumba került, a költségvetés beépült a múzeuméba. A tagok a mindenkori havi minimálbér négyszeresét kapják műveik digitális copyrightjáért, valamint újság- és folyóirat-előfizetést, és kiválaszthatnak egy festőt, aki megfesti portréjukat. A képeket, a jelenlegi tagokat és műveiket lásd www.irodalmiakademia.hu

(“Ha nem jött volna létre a Digitális Halhatatlanok Társasága, nem tudtam volna megírni a Kígyó pillantása című első regényemet” – mondta Rakovszky Zsuzsa, aki addig csak mint költő publikált.)

Egy színielőadásért tettlegesen bántják a rendezőt Hír: 2008. szeptember 29. Neonáci támadás érte a Budapesti Zsidó Színházat és a Király utcai Sirály kávéházat. A színház provokatív témájú (már az is hijnye, hogy a darab címe: “GECY”) darabot mutatott be, s hogy ez minél többekhez eljusson, provokatív médiakampányt szerveztek a bemutató előtt. A kampány a szélsőjobb médiát “beindította”, s intenzíven kezdett foglalkozni a még nem is látott darabbal a bemutató előtt.

A (tragi)komikus darab egy pornórendezőről szól, aki filmet forgat Madách: Az ember tragédiájából. A szarkasztikus, önironikus szöveg – mint ahogy maga a történet és a benne szereplők is – csúfot űznek a mai társadalom kifacsarodott érzelemvilágából. A bemutató békésen lezajlott, bár ehhez rendőri védelem szükségeltetett. Másnap este csuklyás neonácik megtámadták, s egy vödör ürülékkel öntötték le az előadás rendezőjét. Munkatársait és a Sirály közönségét savas vízipisztollyal lövöldözték és zaklatták.

Eric van Egeraat Dózsa György úti épülete – szinte az egyetlen igazán modern irodaház Budapesten A világhírű holland építész az ING befektetési irodaház gyönyörű, “gyűrött” épületének tervezője. Ő nyerte nemrég a Budapest szíve épülettömbre kiírt pályázat első díját is, amely a fővárosi önkormányzat mögötti volt bazárok és a jelenlegi klasszicista városháza által határolt területre épül – állítólag!

“Eric Van Egeraat stúdiója behozott a fővárosba egy kortárs stílust, amely a dekonstrukció jegyében idézi fel a fővárosban található történelmi homlokzatok gazdagságát és komplexitását is.” (Homedesign honlapja) “Az Eric van Egeraat tervezte ING ingatlanfejlesztő irodaépülete a Dózsa György úton talán az egyik legmerészebb, legkifejezőbb alkotás, ami az elmúlt évtizedben fővárosunkban épült.” (Demszky Gábor honlapja)

“Erik van Egeraat nemzetközileg jegyzett holland építészsztár. Ha a művelt közönség tisztában volna vele, milyen úton jár ma a nemzetközi építész elit, akkor tudná, hogy Egeraat ugyan első vonalbeli építész, de mindig egy lépéssel a valódi újítók mögött jár. Amit nálunk épített, az a nyugati piacon egy-két éve jelen van, és a legjobb minőség. Ő az, aki a Nyugat újításait elhozza Magyarországra.” (Rádai E. interjúja Ekler Dezsővel a Mozgó Világban)

Falk-Art A párizsi őszi műkincsesek példája nyomán (a Montparnasse Galéria ott élt tulajdonosnője volt az ötletadó) évek óta Budapesten is megrendezik a Falk Art Fesztivált. A Kossuth Lajos tértől a Szent István körútig kitelepülnek a környék régiségkereskedői, kortárs képzőművészettel foglalkozó galériái, és délután kettőtől késő estig színes kavalkáddal, kulturális programokkal várják az arra járókat, akikből egyre több van. Tűzzsonglőrök, koncertek, tárlatvezetések, finom falatok, jó borok és ismert képzőművészek által festett padok színesítik az óriás képzőművészeti dzsemborit a Falk Miksa utcában.

Kertész Imre irodalmi Nobel-díja, 2002 Első alkalommal ítélték magyar szerzőnek a világ legrangosabb irodalmi díját. A díjat odaítélő Svéd Királyi Akadémia így indokolt: “a 72 éves magyar író műveiben azt örökítette meg, amit a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átélt”.

Kertész Imrét korábban már többször emlegették az irodalmi Nobel-díjra esélyesek között. A magyar író mellett Philip Roth, John Updike, Thomas Pynchon (mindhárman amerikaiak), J. M. Coetzee (Dél-afrikai Köztársaság), Nuruddin Farah (Szomália) neve került még esélyesként szóba.

K. I. a Nobel-díjat a Sorstalanság című regényéért kapta.

(Néhányan a jobboldalról úgy vélték, Kertész Imre nem “magyar” író, mert zsidó, és mert sok időt tölt Magyarországon kívül, pl. Berlinben. Na, erre el is költözött Berlinbe. Legyen nekik igazuk!)

 

Magángalériák sokasága Magyarországon az 1980-as évek végéig nem létezett kortárs művészettel foglalkozó műkereskedelem. Legfeljebb a Bizományi Áruház adott és vett régi műalkotásokat, a Képcsarnok Vállalat pedig az újakat. (Mindkettő állami monopóliumként.)

A rendszerváltást közvetlenül megelőzően beindult az új műkereskedői éra. Megnyílt az osztrák-magyar Knoll Galéria (Hans Knoll vezetésével), majd a Na-Ne (Bachman Gábor és Rajk László designjával, Golovics Lajos vezetésével). Létrejöttek az olyan “galériautcák”, mint a Falk Miksa utca, a Várfok utca, a Madách utca, a Ráday utca stb. Jelenleg legalább 50 jelentős magángaléria működik Budapesten, amelyek közül egyre többen kortárs magyar művészeti alkotásokat is árusítanak. A leghíresebbek: Virág Judit Galéria és Aukciósház, Kieselbach Galéria és Aukciósház, Várfok Galéria, Erdész Galéria, Octogon Galéria. A műkereskedelem felvirágzóban! Hallottam már ilyen mondatot: “Budapest, galériaváros”!

 

Mindentudás Egyeteme A magyar tudományos ismeretterjesztés legmerészebb vállalkozása 2002. szeptember 16-án indult a Magyar Tudományos Akadémia szakmai együttműködésével, a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Online támogatásával.

A magyar tudomány legjobb képviselői tartottak előadásokat minden hét hétfőjén a legkülönbözőbb tudományterületek közérdeklődésre számot tartó, legnépszerűbb kérdéseiről a 400-450 fős hallgatóság bevonásával. Az ötletet Yves Michaud francia műtörténész és médiakutató által létrehozott l’Université de tous les savoirs program adta, amely a legkorszerűbb tudást a legkorszerűbb információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kötötte össze. (A francia példát Magyarországra György Péter esztéta hozta el.)

Az utolsó előadás 2007 júniusában volt látható. Az egyik meghatározó szereplő, Rényi András művészettörténész, egyetemi tanár szerint a 170 előadás, amelyek mindegyike tévéműsorként is élvezhető volt, épp elegendő ahhoz, hogy elveszítse frissességét. A Mindentudás Egyeteme azonban olyan branddé vált, amelynek elvesztése nem megengedhető, ezért R. A. vezetésével a Norvég Pénzalaphoz benyújtott és elnyert 760 millió forintnyi (!) pályázati pénzből rövidesen egy új, 48 adásból álló tévésorozat indul a korábbihoz hasonló tematikával.

Múzeumok éjszakája 2008-ban indult Szent Iván éjszakáján. Akkor senki sem gondolta volna, hogy egy-két év alatt megtízszereződik, aztán megszázszorozódik az éjszakai múzeumlátogatók száma. 2007-ben már 235 ezren tódultak a kivilágított múzeumokba, 2008-ban pedig a látogatószám jóval túllépte a 270 ezret. Ezen az éjszakán 185 budapesti és vidéki múzeum új szemszögből mutatkozik be. A kiállítóterekben és a szabad ég alatt több mint 1300 program zajlik. A tárlatvezetéseket, foglalkozásokat, vetítéseket, koncerteket, táncbemutatókat és múzeumbulikat este hattól hajnali kettőig lehet látogatni.

Művészetek Palotája, MŰPA A pesti Duna-part déli, korábban elhanyagolt részén, a Lágymányosi híd mellett épült fel a Nemzeti Színház szomszédságában. 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára. Budapest legfiatalabb, többfunkciós kulturális létesítménye három különböző művészeti ág: a zeneművészet, a kortárs képzőművészet és a színházművészet számára ad otthont. A három nagy egység: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, a Ludwig Múzeum Kortárs Képzőművészeti Gyűjtemény és a Nemzeti Táncszínház. A tervezés a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda munkája.

A hangversenytermet akusztikai adottságok tekintetében Európa legjobb koncerttermei között tartják számon. Világszínvonalú akusztikai berendezéseit a Russell Johnson vezette élvonalbeli amerikai akusztikus cég tervezte. A MŰPA 2006-ban elnyerte az építész szakma egyik rangos nemzetközi elismerését, a FIABCI (Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség) Prix d’Excellence-díját a nagyközönséget kiszolgáló épületek különleges kategóriájában.

A megbízás és az építészeti, de főleg a financiális koncepció évekig jelentős közéleti viták tárgya volt, és rendkívüli módon megterheli a kulturális költségvetést. Az Állami Számvevőszék 2007-ben megállapította, hogy már a kezdeti kormányzati előterjesztések, határozatok sem voltak megalapozottak. Nem készült például piacfelmérés, hatástanulmány, gazdaságossági és költség-összehasonlító számítás.

(Forrás: Wikipédia)

Nemzeti Színház, Gödör 1998 márciusában helyezték el a pályázaton győztes Bán Ferenc tervezte Nemzeti Színház alapkövét az Erzsébet téren, és megkezdődött az építkezés. A tavaszi parlamenti választásokon azonban a Fidesz nyert, és júniusban Pokorni Zoltán a művelődési tárca várományosaként azonnal nyilatkozott, hogy felül kell vizsgálni a beruházást. Ezt követően a Makovecz Imre vezette Kós Károly Egyesülés konferenciát tartott, s ott megállapították: az Erzsébet téren épülő színház nem alkalmas arra, hogy megtestesítse “a Nemzeti Színház eszméjét”. A kulturális tárcát végül Hámori József kapta, és az önkormányzati választásokat követő harmadik napon bejelentette, hogy leállítják az építkezést. Az Erzsébet téren így született az új Nemzeti helyett a Gödör, és “lóhalálában elkezdték fölépíteni azt az épületszerű valamit a ferencvárosi Duna-parton, amelyben a választási kampány közepén bemutathatnak majd egy tragédiaszerű valamit”. (Index)

Azóta ott áll és mindannyiunkat lenyűgöz Budapest, sőt Magyarország talán legszörnyűbb épülete.

Pesti zsidónegyed, a Világörökség része “Egyediségét és jelentőségét a szabálytalan, tört vonalú utcák, a változatos telekszerkezet és beépítés, a 19. századi házak klasszicista időket idéző, még összefüggő jelenléte, a zsidó kereskedőnegyedet jellemző átjáróházak titokzatos szövevénye, a zsinagógák keleties varázsa, a szecessziós építészet itt látható kiemelkedő alkotásai és mindezek keveredése együttesen adják. (Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója)

A főváros VI. és VII. kerületéhez tartozó negyed 2002-ben az Andrássy úttal kibővített világörökségi terület védőzónája lett. Az ezt megelőzően készített és elfogadott szabályozási terveket, amelyek nem megőrzésre érdemes, védendő értéknek, hanem az ingatlanfejlesztés szabad terepének tekintették a területet, ennek ellenére nem függesztették fel. A VII. kerületi önkormányzat 2002 és 2006 között 47 ingatlanát adta el magánbefektetőknek, többségüket bontási engedéllyel, a műemlékként védett lakóházak esetében a lakók kiköltöztetésének feltételével. Megkezdődött a lakók kitelepítése és a belső keresztutcák bontása, így ma már több utcából olyan pótolhatatlan házak hiányoznak, amelyek az utcák eredeti vonalát-karakterét fenntartották.

Az ÓVÁS Egyesület kezdeményezésére a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2004 áprilisában elrendelte a világörökségi területként védett Andrássy út védőzónájához tartozó “régi pesti zsidónegyed” ideiglenes műemléki védelmét, majd 2004 novemberében végleges területi védettséget biztosított a városrésznek. A negyed értékeit nyilvánvalóan veszélyeztető szabályozási tervek azonban a mai napig érvényben vannak. Így az önkormányzat a régi tervek alapján dönt és ad ki bontási és építési engedélyeket.

2008 novemberében a Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette azt az ingatlanforgalmazót, aki áron alul értékelte fel az ingatlanokat a VII. kerületben. Az ingatlan-értékbecslőt bűnsegédként elkövetett csalással és magánokirat-hamisítással gyanúsítják. A gyanú szerint a gazdasági bizottság elnöke 2002-től kapcsolatban állt azzal a vállalkozóval, aki az önkormányzat tulajdonában álló több lakóházat forgalmi érték alatt akart megvásárolni, majd a vásárlást követően rövid időn belül, jelentős haszonnal külföldi befektetőknek értékesíteni. Az ügynek összesen nyolc gyanúsítottja van. Sokan azt is tudni vélik, hogy az elkövetők a kerületi önkormányzatban a többi pártot képviselő tisztségviselők tudomásával cselekedtek.

Pécs, EKF, botrány Az első magyarországi város, amely (2010-ben) az Európa Kulturális Fővárosa címet viselheti – Essennel és Isztambullal közösen. A magyar kulturális minisztérium 2004 őszén pályázatot írt ki a városok számára, amelynek eredményét, Pécs győzelmét 2005. október 19-én jelentette be.

Röviddel a bejelentés után balesetet szenvedett és kómába esett a város polgármestere, Toller László. Azóta mintha elátkozták volna a 2010-re való felkészülést. 2008 októberében az EKF projekt harmadik igazgatóját váltották le. A tervezett beruházások egy és egynegyed évvel a végső dátum előtt még el sem indultak, nincsen program, de még programtervezet sem. Egyre másra “látszottak ki a lólábak”, hogy az állítólagos kultúrateremtés mögött pénzhajhászás és acsarkodás állt és áll máig.

Ulrich Fux, az EKF 2009 Linz – Németországból jött – intendánsa a vele készült interjúban elmondta nekem, hogy őt és svájci intendáns kollégáját három héttel a Linzet jelölő döntés után kérték fel a munkára. Azonnal hozzáfogtak, és szinte konfliktus és problémák nélkül sikerült megvalósítaniuk, illetve előkészíteniük a több mint hatszázféle ötletet, programot, eseményt. Ezeknek döntő többségét a városban, illetve a tartományban élő emberek javaslataiból válogatták. Az ünnepi év nyitórendezvénye előtt több mint egy évvel már minden készen állt. Sajnálkozását fejezte ki a pécsi kudarc láttán, s tapasztalataira építve nem biztatott semmi jóval 2010-et illetően.

Prima Primissima-díj A díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban. Az alapító a célt így fogalmazta meg: “a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének pártoktól független erősítése”. Évente harminc jelöltből választják a nyerteseket. Jelölteket a VOSZ elnöksége, a “Társadalmi Tanácsadó Testület” tagjai, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma, valamint érdekvédelmi, érdekképviseleti és szakmai civilszervezetek állíthatnak. A Prima Primissima díj összege kategóriánként évente 50 000 euró, a Prima díjasoké pedig 10 000 euró. A közönségdíjas további 50 000 eurót vehet át. A Művészetek Palotájában tartott díjkiosztó ünnepségen a Primissimák részére átadott porcelánszobrot Schrammel Imre keramikus művész mintázta a Kincsem versenylóról.

A díjátadó gálaműsort a Magyar Televízió 1-es csatornája élőben sugározza. (Kapott is érte az idén kiemelt Primissima-díjat!)

“Szerintem Magyarországon jobb- és baloldalon egyaránt vannak kiváló tudású és tehetségű emberek… Ha megnézi a névsort, nem fog kivetnivalót találni benne. Jókai Annát, Szokolay Sándort, Hankiss Elemért, Vince Mátyást és a többieket sem lehet kétségbe vonni.” (Demján Sándor a Mozgó Világnak, 2008/1)

“…még sokat kell »dolgoznia« a Prima Primissima-díjnak, merthogy a presztízsének a feltétele épp az lenne, hogy ne zsugorodjon pártszempontok alá. Persze túl nagy az elvárás, hiszen ha az egész társadalom nem képes kivonni magát a pártszempontok alól, akkor miért éppen egy ilyen díj tudná.” (Esterházy Péter, Primissima-díjas író a Mozgó Világnak)

“Mivel a kategóriák, a szempontok, a megítélés tárgya a legtöbb esetben teljesen esetleges, ezért semmiféle értékrendet nem alakít ki egy ilyen díj.” (Rényi András esztéta a Mozgó Világnak)

Romkocsmák Budapest elhanyagolt, leromlott belső kerületeiben (pl. régi pesti zsidónegyed) elhagyott, lepusztított házak belső udvarain, kibelezett lakásokban kezdett elterjedni a romkocsmák intézménye a kilencvenes évek végén. Jellemzően kulturális kezdeményezésekből nőttek ki, sok helyütt a nyers tégla, a szakadt vakolat határozza meg a designt: szedett-vedett bútorok, sörpadok, nagy nyitott és fedett helyiségek. Gyakori a tűzfalaktól övezett, hangulatos kertmozi, van pingpong- és csocsóasztal. Nagyrészt ingyenes (vagy elérhető árú) kulturális eseményeket kínálnak (koncert, mozi, előadás, felolvasás stb.), nem drága a sör, néha a pogácsa sem, ingyenes a Wi-Fi-használat is.

Pozitív (gazdasági, kulturális és társadalmi) hatása van az adott környékre.

Ugyanakkor sok konfliktus forrása: a környéken lakók gyakran tiltakoznak a romkocsmák zajos vidámsága ellen, a dráguló ingatlanok és telkek tulajdonosai (olykor maga az önkormányzat) pedig szívesebben adnák el házaikat egy jó pénzű beruházónak.

Néhány izgalmas példa: Szimplakert, Mumus, Tetthely, Szódakert, Tűzraktér, West-Balkán, Holdudvar, Romkert, Instant.

Spidron és a világhír, Erdély Dániel A Budapest Galériában 2005 októberében rendezett “Spidron” című kiállítást Szántó Borisz innovációelmélettel foglalkozó fizikus a következő szavakkal nyitotta meg: “Az embernek eláll a lélegzete, hogy egy háromszög, egy egyszerű geometriai forma milyen sokféle módon képes formáztatni önmagát Erdély Dániel által. És milyen meglepő szabályossággal! És milyen sokat sejtetően! A formagazdagság önmagában is gyönyörködtet, persze. A Spidron esetében azonban – úgy vélem – sokkal többről van szó. Valami olyasmire talált rá, ami túlmutat az origami – egyébként szellemes – alkotó játékán. Jogos tehát felfedezésnek tekinteni a művét. Az embernek az az érzése, hogy egy soha nem látott jelenségnek vagyunk a tanúi, valami teljesen újnak, ami mindeddig nem létezett, legalábbis nem ismertük…”

“Erdély Dániel a spidron-rendszert mindenféle intézményi háttér nélkül, önzetlen és lelkes barátok, ismerősök: tudósok, művészek, mesteremberek és érdeklődő magánszemélyek segítségével fejleszti 26 éve. Első formájában 1979-ben készített egy reliefet spidronokból dr. Rubik Ernő formatan órájára az Iparművészeti Főiskolán. Jelenleg a világ több pontján foglalkoznak a spidronok fejlesztésével és kutatásával. A művész Spidron elnevezésű geometriai rendszertalálmánya igazi matematikai és interdiszciplináris világújdonság, amely a kortárs képzőművészet területén is új lehetőségek sokaságát ígéri. A nemzetközi matematikai és művészeti élet számos fórumán – egyetemek, művészeti egyesületek – már bemutatott alkotás komoly nemzetközi sikert aratott.” (MTA honlapja)

Sziget Fesztivál Európa egyik legnagyobb zenei és kulturális rendezvénye minden év augusztusában Budapesten, az Óbudai-szigeten.

1993-ban rendezték az elsőt, akkor még Diáksziget néven, majd 1996-tól 2001-ig Pepsi Sziget lett a neve. 2002 óta a hivatalos neve Sziget Fesztivál.

Újpest és Óbuda polgármesterei többször álltak a Sziget útjába. Pereskedések, feljelentések színezték az eltelt tizenöt év történetét. Hol a zaj, hol a másság zavarta a (szavazatgyűjtésre összpontosító) politikusokat.

A világ legjelentősebb pop-, rock- és dzsesszzenekarai egyre több látogatót vonzanak: 1993: 43 000, 1998: 268 ezer, 2008: 390 ezer.

Terror Háza 2002. február 24-én a 20. század diktatúrái áldozatainak emlékére nyílt múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. alatt, a volt nyilas Hűség Háza, majd az ÁVÓ-székház helyén. A megnyitó ünnepségre Zbigniew Brzezinski a következő üzenetet küldte: “A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű intézményesített gonoszságra.”

Hogy kit mire emlékeztet a Terror Háza, amely a bemutatott anyag nagy részét számos elismert szakértő szerint hamisan és tendenciózusan állította össze, személytől, magántörténelemtől, intelligenciaszinttől és sok esetben pártelkötelezettségtől is függ. (Építészeti megjelenésének fogadtatása lényegesen pozitívabb).

Egy tény megkérdőjelezhetetlen: bármilyen kormány legyen hatalmon, a Terror Háza kiemelt támogatásban részesül. 2008-ban 1,2 milliárd uniós forintot kapott a Schmidt Mária történész által főigazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a 20. század szemtanúival készítendő oral history interjúkra.

Gyáni Gábor történész szerint – aki számos kollégájával ellentétben nem rejti véka alá a véleményét – “nem szerencsés egy politikailag ennyire elkötelezett, de szakmailag ennyire felkészületlen intézményre ilyen sok pénzt bízni”.

Wass Albert a “legnépszerűbb” erdélyi magyar író Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert erdélyi magyar író és költő 1908. január 8-án született a Kolozsvár melletti Válaszúton, és 1998. február 17-én Floridában halt meg. A kolozsvári népbíróság 1946-ban, távollétében háborús bűnösként halálra ítélte, könyveit Nicolae Ceausescu elnökségének éveiben Romániában betiltották. 1952-től az Egyesült Államokban élt. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi olvasók mellett a magyarországi – elsősorban jobboldali érzelmű – olvasóközönség körében folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult.

Újsághír, 2008. február 19.: “A hétvégén rakták le Debrecenben az irodalmi körökben nagy botrányt kavaró Wass Albert-szobor alapkövét. A Wass Albert-szobor a Medgyessy sétányon kap helyet, ahol többek között Fazekas Mihály, Arany János, Ady Endre, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Gulyás Pál és Szabó Lőrinc szobrai találhatóak. Több mint száz író szerint a magyar irodalom nagyjai mellé állított szoborral egy politikai testület mintegy írói rangot adományoz az erdélyi szerzőnek, akinek kritikai megítélése finoman fogalmazva is meglehetősen vegyes.”

 

 

Kapcsolódó írások:

Váradi Júlia: Két beszélgetés az áltudományosságról Mérő László matematikus-pszichológus: Nincsen speciálisan magyar hülyeség Sarkadi Balázs kutatóorvos:...

„A szakmának kell kezdeményeznie” – Zoboki Gáborral beszélget Váradi Júlia Az terjed a városban, hogy a Budai Vár teljes rekonstrukcióját,...

Güllen-ország – Váradi Júlia interjúi Zsámbéki Gáborral és Alföldi Róberttel Güllen-ország Váradi Júlia interjúi Zsámbéki Gáborral és Alföldi Róberttel 2007...

„Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor” – Molnár Piroskával beszélget Váradi Júlia Ha körkérdést tennénk fel a magyar színházba járó közönségnek arról,...

Ne csinálj magadnak Istent… – Iványi Gáborral beszélget Váradi Júlia – A Kövér László és Semjén Zsolt képviselők által benyújtott...