Aletta Vid
Kíséret
Arról szólt az álma, hogy csupasz,
hideg kígyót találtak ágya mellett -
hogy apja agyonverte a pimaszt,
annak köszönhető, hogy még heverhet.
S valóban volt ilyen történet egykor.
Egy hónapja lélegzett épp Nolában.
Bölcsője benn. Kinn vendégség, a meggybor.
A Napra éhes száj sóhajtva, tártan.
Már épp bukott a léha, bukni kész,
és felhők közt ruhát csavart a bába,
ki holdalak mellett virraszt, amíg az ész
a két kötélre hajítottat járja.
Alkonyodott. Ilyenkor sírni: bűn.
A meg nem értett szabály ellen vétek.
Hol? honnan hangzik? Van kivétel? Tűrj.
De ne tűrjön az épp megindult élet.
Veszélye múlt - a kígyó, lám, kipurcant.
Minden ágy mellett ott sziszeg a dög.
Keresztülcsúszik. Megjelöl. Ha volt, van.
Asztalhoz ülsz. A tányérodba köp.