←Vissza

A Mozgó Világ internetes változata

Fulvia

Tavaszi divathét

Ver adeo frondi nemorum, ver utile silvis
Sistereg lángja, berobban az élet, az Aether,
napszagu szél robog át a kerek világon,
ég a hideg föld, gyúl az esős levegőég,
fény fele vágynak a holtak ismét.
Sok feszes ágon a porzók remegve küldik
hímporukat a sikos, meleg bibére,
nedves a friss fű, Flóra rügyeket becézget,
szórja a szirmot a lenge nászra.
Tarka ruhában, légies pille-bájjal
egy kifutón vonulok ma, a Kos jegyében,
zsenge divatlány, hímporom rózsasziromból,
selymemet Ungaro komponálta.
Lepke a szépség, láng fele bízva röppen,
megkerüli, de az gyújtani, ölni képes:
innen, a zárt tér terméketlen öléből
fény fele vágyom és élni vágyom.
 

Gyors pénz

Liber eram et vacuo meditabar vivere lecto
"Tégy úgy, mint aki álmos!" Szól a fotósom.
Két órát maceráltak, mégis a sminkes
új pírt rak fel: az arcom - hamvas, akár a
frissen nyílt tulipán - csupa festék.
Lustán fekszem az ágyban, csipkecsodában,
gyöngyházas ragyogású, síma szaténon.
Nyolcan néznek a zsúfolt, rossz levegőjű,
lámpákkal teli műteremben.
Kampánylány, katalógus kulcsfigurája:
jó kis pénz. A meló kicsinál, de megéri.
Nem nagy név, az igaz, de az ügynököm adta:
gyors, profi referenciamunka.
 
 
 

Párizsi válogatás

 

Iste quod est, ego saepe fui
Válogatáson a lányok méregetik gyanakodva:
ennek hosszú a lába, annak hamvas a combja,
ennek szőke hajában itt-ott rézszínű fürtök,
annak mellei vajszín, gömbölyödő kicsi körték,
ennek hosszú az ujja, annak szép a bokája,
mandulaszemhez amannak illik a szépívű szája,
ez meg egyszerűen szép - nem fair, szinte kamasz még,
na, majd begyűri a szakma, nem telik bele egy év,
a másik meg oly ruganyos, mint szélben a friss, fiatal fa,
annak a dereka vékony, ennek selymes az ajka -
biztosan szebb az enyémnél, súgja a kishitűségem:
szépek, és ott van a szépség, mint az egészben, a részben,
mégis a válogatóknak egy bizonyos manöken kell,
mondjuk, a bőre a lényeg, hasson a képen a púder,
vagy szeme színe a fontos, hogy legyen éppen olyan kék,
mint reklámképen a háttér, hasson az arcon a festék...
Párisz dönt: kihez illik a termék, a színarany alma -
és ha nem én kapom, akkor hajtanak máris a francba.
© Mozgó Világ 2004 | Tervezte a pejk