A Mozgó Világ internetes változata

 

Modern Színpad Cabaret

 

1907. október 11-én a Faludi Sándor igazgatásával az Andrássy úton megnyílt Modern Színpad Cabaret művészeti vezetője Heltai és Molnár. Faludi a New York kávéházban megtartott újságíróestjén felfedezi magának a bohóckodó Mimit. Megkérdi: mennyiért szerződne a most alapított kabaréjához. Medgyaszay nevetve odavágja: - Ezer forintért!

- Annyit kap a miniszterelnök is! - feleli Faludi. Majd elgondolkodik: - Jó - mondja.¹

1907. október 11-én a Vígszínház érdekkörébe tartozón megnyílik az Andrássy út 69. szuterénjében a Modern Színház Cabaret. Igazgatója a harmincéves Nagy Endre. Művészeti vezetői: a harminchat éves Heltai Jenő és huszonkilenc éves Molnár Ferenc. Új irodalmi nemzedék veszi kezébe a gyeplőt. Heltai és Molnár fordítóként, beledolgozóként, dalszövegíróként és színházi ötletemberként nagy színházi tapasztalatokat gyűjtött. Most először gondozzák saját ízlésük, nézeteik, világlátásuk szerinti művészeti intézmény életét. A fiatalok döntenek szcenikáról, társulatról, zenei megszólalásról, rendezésről, a műsor felépítéséről. Tehát névtelenül felelősek a rendezésért és a színpad látványáért, a játék fölfogásáért és stílusáért. A színháztörténet egyszerűsítve a kérdést Nagy Endre kabaréjának könyvelte el mindeddig a Modern Színházat. Nagy Endre vonzó konferanszai értékes részét képviselték a műsoroknak, de nagy szerep jutott az együttesen jelentkező irodalmi nemzedéknek: Heltai és Molnár művészi társulásának. Az első két műsorban Molnár Drágaság! című pesti jelenete szerepel, Kálmán Imre megzenésítésében A Lloyd munkatársa,² valamint zene nélkül A cipőtisztító magánszáma Nyáray Antal előadásában.

A Lloyd munkatársa múlékony kuplé. Annyira napra fogalmazott rigmus, hogy alig lehet kiböngészni belőle mára, mi is lehetett a humora. Öt versszakban bemutatja magát a Pester Lloyd magával eltelt munkatársa.

Minden ajtó kinyílik, ha kopogtatok rajt,

Tőlem ugrálhatnak az ifjú firkászok,

Én csak beüzenem: Vom Lloyd.

Bécsben is tekintélyes, ha megy a kiegyezésről tudósítani lapját. A színházi folyosón is áthatol, felcsípi a színihölgyet:

Otthon bölcs szavakkal oktatom, tanítom,

Amíg szelíd áhítattal fülembe sóhajt:

Szerkesztő úr oly jó, oly bölcs, hogy én érzem,

Most termékenyülök meg

Vom Lloyd.

A VI. versszakban a köztiszteletben álló hírlapíró felszáll az égbe. Szent Péter kiutasítaná, a pokolba küldené mint újságírót.

A jó Isten erre a fejét csóválja:

Péter, Péter, Péter, minek csinálsz nekem bajt?!

Más újságíró, nem bánom, menjen vissza,

De ez az úr, ez... der ist doch

Vom Lloyd!

Molnár a kuplé elé szerzői utasítást írt. Fontosságát hangsúlyozta, hogy a kottakiadásban is szükségesnek tartotta az esetleges előadót instruálni: Az előadó drága városi bundában lép be, szájában hatalmas havanna-szivarral, fején cilinder, mellyel leereszkedőleg köszön némely ismerősének a publikum között. Nagy, kissé őszbevegyült szakálla van, mely tekintélyesen lóg le a hasáig. A szakáll gondosan van nyírva. Aranykeretű pápaszem. Nagyon kedélyes, de nagy tekintélyt követelő fellépés.³

Jóllehet a Nagymező utcai orfeumban elkezdett magyar kabaré, a Tarka Színpad Wollzogen Buntes Theaterje, a berlini Überbrettl nyomán vett bátorságot a nyilvánosságra lépéshez, mégis a párizsi művészkocsmák kabaréja lebegett a fiatal hírlapírók előtt. Molnár és Heltai hírlapírásban már egyaránt megteremtette azt, amit most bátortalanul kezdenek a kabarészínpadon. Mindketten francia nyomvonalon kialakították a pesti krokit, telve időszerűséggel, szabatosan rögzített pesti típusokkal. A Lloyd munkatársa nemcsak újságíró-kabaré, nagy valószínűséggel eleven modell után készült, és a Modern Színpad Cabaret publikuma hálásan ismert rá a kifigurázott nagyképű újságíróra. Molnárék kabaréja a francia cabaret közvetlenségét követte. A németek irodalmiságát. A franciák rögtönzésszerűségét. A németek szatirikusságát vegyítették a 19. századvég párizsi bohém műsorok csúfondárosságával. A Lloyd bundás hírlapírójának színpadra vonása helyi humorral próbálkozott. A hangkeresés átmeneti bizonytalansága a következő műsorra elfoszlik. Teljes fegyverzetben előáll a pesti kabaré. Társadalmilag pontos, szabatosan megfigyelt típusokat vonultat fel, sajátosan epés hangon. A szociológiai pontosságot a karikatúra a valóságfelettiségig torzítja költőien.

A november 5-én megtartott kabarépremieren megkezdődik a Disznótor a Lipótvárosban gúnyos ciklusának színpadra telepítése. Folytatódik a december 3-i új műsorban.

A Disznótor a Lipótvárosban jelenetfüzére gyilkos humorral festi meg újgazdagék és új-keresztényék műveletlen sznobságát.⁴ Holtversenyben Ambrus Zoltán Berzsenyi báró jelenetsorával.⁵

Kő nem marad kövön a Lipótvárosban. A zsúr-apacs és A modern (Egy új pesti típus természetrajza) a társadalomba pénzükkel beilleszkedni óhajtó, szélhámosok horgára akadó újgazdagokról és fosztogatóikról szól. Az Elutazás szociológiai dokumentum-bravúr: éles hallással rögzíti a Keleti-pályaudvarról nyaralni indulók felajzott összevissza beszédét.⁶

Modern Színpad - Nagy Endre Kabaréja játssza Pufi cipőt próbál kis bohózatát a megfilmesített filmemlékből ismert Huszár Károllyal.⁷ A párjelenet A vevő és A czipőhuzó között játszódik. A struggle for life egy cipőpróbálás ártatlansága mögött. Avagy: egy szorongó szerző, aki a leghétköznapibb bevásárlás tragikumát is megéli. Mivel tehetséges író szorong: beleéli magát az ellenjátékos helyébe is.

Illemtanár című tréfája is a Modern Színházban kerül színre. (1907. december 29.)

Az elgázolt asszony 1908 januárjában ugyanitt. Amikor Nagy Endre igazgatása helyett a nagy sanszonett lesz az Andrássy úti kisszínpad direktora, Molnár továbbra is szerző marad. A katona 1914. január 31. Medgyaszay Kabaréban Oh, szent művészet! - 1914. márciusi műsorban a Medgyaszay Kabaréban.

 

Négykezest írtak a maguk igazgatta Modern Színpad Cabaretnek: A ferencvárosi angyalt (1907), Vasserman Mimi varróleány szerepét a János vitéz Iluskájának mesterkedve. (A Cabaret énekes csillagának, Medgyaszay Vilmának Mimi volt a beceneve.) Molnár titkon beledolgozott a János vitézbe is.

Szabad itt Betlehemet játszani?

Betlehemet játszunk,

Ámde nem ódon

Falusi módon,

Hanem ahogy Pesten,

Szent karácsony esten

játszani szokás.

Angyalok szállnak Budapestre. A főangyal francstadti zsargonban beszél:

Én angyal vagyok, egy jó finom angyal! Tőlem ne ijedj meg, én nem foglak bántani, én nem foglak megpumpolni, én egy igazi angyal vagyok, egy jótékony angyal, nem aki a tüdőbazáron pezsgőt árul, mert az megint más! Én vagyok az igazi, én vagyok az inspekciós angyal a Ferencvárosból. Von der Franzstadt, én vagyok a te angyalod, aki az ilyen csibészekre vigyáz, mint te, én vagyok a csibészangyal, a hendelfanger Engel!

Énekelni kezd az angyal. Végigénekeli a város kerületeit:

(...) Kilencedik kerületben

Van egy angyal, huncut, pajkos

Kicsit rongyos, kicsit piszkos,

Hanem azért nem sóhajtoz.

Minden stiklit ő vesz észre,

Ő vigyáz a sok csibészre,

Mikor kint a Népligetben

Verkli szól és hinta lebben!

Ő segít a sok szegényen,

Éjjel, nappal, nyáron, télen!

(Értük ide-oda nyargal,

Mert ő a Ferenc, mert ő a Ferenc

Mert ő a Ferencvárosi angyal!)

Az angyal egymáshoz segíti Vasserman Mimi varróleányt és a beléje szerelmes kéményseprőt. A gonosz háziurat pedig - aki elcsábítani készül a varróleányt - bedugják a kéménybe.

Ugyanakkor Szirmai-Heltai-Molnár A ferencvárosi angyal című látványos karácsonyi tréfája⁸ mellett Szirmai Albert megzenésítésében Molnár A tapsfőnök című dalát adta elő Nyáray Antal. A következő műsorra Medgyaszay Vilma főszereplésével prolongálják A ferencvárosi angyalt. Molnár Az illemtanár című tréfája, valamint a Boross Gézának írt A három gráczia szerepel az új műsorban.⁹ 1908. január 23-tól: Az elgázolt asszony - tréfa. A Nagy Endre kabaréjából lett Medgyaszay Kabaréban 1913. november 30-tól Az írónő című jelenet, 1914. január 1-jétől A színház jelenete; 1914. január 31-től A katona, április 9-től Óh szent művészet, május 1-jétől A szarvason jelenete szerepel a műsorban.

 

Fedáknak szánta a Magyar Színháznak írott darabját. Ideiglenes címe Bubits kisasszony. Az újság színházi híre tudni véli a darabról, hogy „a művésznő egy erkölcsi alapon álló, pápaszemet viselő kisasszonyt fog megszemélyesíteni, aki valósággal őrködik a mások erénye fölött."¹⁰ Nem tudni, mi lett Bubits kisasszonnyal. Valószínűleg hozzá sem kezdett írásához, mert éppen A farkassal volt terhes. Vagy a nyilvánosság félrevezetésére ötölte ki a pápaszemes smokkot a szerző, vagy Fedákot akarta megnyugtatni, hogy új szerepet ír neki.

 

„Rendes színpadi előadásban még nem került színre, s a Nyugatban jelent meg" - nyilatkozza a szerző az Egy, kettő, három bécsi premierjéről hazaérkezetten. Az egy óra alatt taxisofőrből társasági embert faragó bravúrdarabját egy régebbi egyfelvonásosával párosítja össze.¹¹

Az Egy, kettő, három végül nem a Vacsora, hanem a Marsall párdarabja lesz. Souper címmel Pesten a bécsi Deutsches Volkstheater vígszínházi vendégszereplésén kerül először magyar közönség elé.¹² Valóban az Eins, zwei, drei lever de rideau-jaként. Vacsoraként az Andrássy úti Színházban. (1930. április 26.)¹³

Molnár félig emlékszik csak jól.

A Vacsora valóban megjelent a Nyugatban.¹⁴ Valamint a Nyugatnál kevésbé előkelő Érdekes Újság karácsonyi mellékleteként is.¹⁵ Bemutatták 1915. június 5-én. A Vígszínház nyári kabaréjában Harsányi Zsolt: Mi lesz a darabbal? és Hajó Sándor A betörő című egyfelvonásosai előtti nyitányként. Erősen gyanús, hogy a Harsányi jelenete iránti udvariasság változtatta meg Vacsorára a címet, mivel Sziklay Kornél Grand-Guignol Színpadán (VII., Rottenbiller utca 37-36.) még a nézővonzóbb A detektív címet viselte (1912. október 13.). Szmory Miklós (A házigazda), Thomai Ella (A felesége), Lubinszky Ödön (A miniszteri tanácsos), Rosos Gizi (A tanácsosné), Fehér Gyula (Az orvos), Zsámboki Margit (Az orvosné), Lévay Elemér (A fiatalember), Sziklay Cornél (A fiatal ember), Losonczy Zoltán (Az inas) előadásában Kaysler Frigyes rémtörténetével (Delejes orvos) Bálint Lajos fordításában, Pierre Veber egyfelvonásos mókájával (Erőszakos aszszony), valamint Hervay Frigyes Nádor Mihály megzenésítette idilljével (Első szerelem), végül Simó Ferenc (Francesco Maud) rendőri riportjával (Vitriol).

 

 

(Andrássy úti Színház, 1927. október 14.)

Címén kívül a darab ismeretlen Magyarországon. Németországban az 1959/1960-as és az 1966/1967-es évadban játszották.¹⁶ „Die Theaterhexe": fordította Joseph Szebenyei (1928).¹⁷

A berlini Adlon Hotelből (szeptember 8-ával keltezett) Relle Pálnak írott levél szerint „Blanka" első fellépésére írt 11 gépelt oldalas alkalmi darab.¹⁸ Molnár javasolt címe: Add vissza az uramat! Vagy egyszerűsítve: Add vissza! Esetleg: A boszorkány címet javasol Molnár a levélben. A jelenet nem új írás. Valójában A színésznő és az idegen hölgy című párjelenet alkalmi kibővítése.¹⁹

Színésznő fogadószobájába betoppan egy kétségbeesett és földúlt asszony.

HäLGY Adja vissza az uramat! (...) Azon tűnődik, hogy ki az uram? Az uram az a kis szőke, cvikkeres ember, aki a maguk színházának az ügyvédje. Úgy hívják, hogy Nagy Alfréd.

Mintha az Előjáték Lear királyhoz párdarabja volna. Párját visszaszerezni nem a férj megy a színészhez. A feleség megy a színésznőhöz. Polgári és a művészvilág megütközik egymással. Az Előjátéknál a történelmi palást, blank versben megszólaló tragédia, a ragasztott szakáll mögé menekül a kikapós színész. A boszorkányban a polgári hazugságot egy kivételesen színes világ sajátosságának tetteti, egyedi életformájának tünteti fel.

SZÍNÉSZNŐ Ne sírj. Ez idegesít.

HÖLGY Dehogy nem sírok. Inkább sírj te is. Sírjunk egy kicsit. Tegyük egymást idegessé! Ez nagyon szomorú, hidd el. Egy ünnepelt szép nő, egy híres színésznő elrabolja egy szegény kis ügyvédnétől, született Irmuczay Ilonától az urát, és született Irmuczay még csak ne is sírjon? Neked könnyű, mert te egy este királykisasszonynak öltözöl, más este görög istennőnek vetkőzöl, fekete festékkel erősíted a szemöldöködet, szív alakú szájat festesz, a szemedet körülkékíted, jó szagú vagy, színes vagy, cifra vagy, érzéki vagy, boszorkány vagy, énekelsz és táncolsz... persze hogy beléd szédül a primitív ügyvéd. De mit csináljak én, mosóblúzban, saját szájammal és saját szemöldökömmel, saját butaságommal és saját egyszerűségemmel? Én csak nem énekelhetem el neki zongora mellett a szerelmemet!... Te meg ezzel szédíted, mert te a szerepedet mondod, és a buta férfiak neked tulajdonítják mindazt a sok kedvességet és okosságot, amit az írók írnak a szerepedbe. Hiszen lehet, hogy te még butább vagy, mint én, de kénytelen vagy a színpadon okosakat és ravaszakat mondani, mert a szerző beleírta a szerepedbe. Engem nem segítenek a szerzők, hogyan szédítsem én az ügyvédet az én buta szókincsemmel?

A színésznő azt mondja, semmi köze az ügyvédhez. Csupán elfáradt házassága megélénkítésére találta ki flörtjét a színésznővel. „Színházi igazgatók, titkárok, jogtanácsosok, szerzők, pénztárnokok, hivatalnokok, díszletfestők, karmesterek, sőt nagybőgősök is, mind azzal tartják ébren a feleségük érdeklődését, hogy bennünket kevernek bele a dologba."

A színésznő megmagyarázza, hogy ez szokásos, gyakori, érdektelen. Kitanítja az asszonyt, hogy akkor se higgyen a szemének, ha csókolódzva látja őket, mert az csak az élénkítéséért történik. A Hölgy megnyugodva elmegy. A Színésznő kinyitja a szomszéd szoba ajtaját, beszól: „Jöhetsz bátran! Igen, igen, már elment a feleséged!"

Budai lány Molnár beígért színműve. Úgy hírlett: október végén színre kerül a bécsi Burgban Das Fraulein singt címmel, Fedák Sári főszereplésével.²⁰

A budai hölgy című darabja elkészült a Farsang előtt - nyilatkozza Molnár. Miután újraírta mind a három felvonást, és még mindig elégedetlen volt vele: eldobta mind a hat felvonást.²¹

 

 

Molnár készülő két színdarabjáról (A római bál - Riviéra) ad hírt a Magyarország.²² Adorján Andor és Lamaziére úr készítik a francia szöveget. Csak Molnár nem készül el a szöveggel, vagy ha elkészült, nem tartotta késznek. Kézirata nyomtalanul eltűnt.

 

 

Pirandello rendelésére darabot tervezett írni Napolèonról.²³

Két év múlva bővebbet lehet tudni róla: „Ez a hosszabb egyfelvonásos az Olasz Nemzeti Színházban fog először színre kerülni, melyet Mussolini alapított, és amelynek Pirandello az igazgatója. A szatirikus Napóleon-darab hoszszú egyfelvonásos. (...) Nem tölt be egy egész estét, úgyhogy még egy egyfelvonásossal kell kiegészíteni. Ez egy történelmi karikatúra lesz a római világból."²⁴ Újabb egy év múltán Pirandello még mindig ezzel a másfél órás Molnár-darabbal nyitja meg színházát. Most már be is fejezi a szerző.²⁵

Újabb három évvel később berlini lapokra hivatkozással tudatja Az Est, hogy Peches Napoleon lesz az új Molnár darab hőse.²⁶

Címe: Például Napolèon?... Kérdése: mi lett volna a világból, ha a császár nem kerül el Korzikáról Toulonba, nem lesz forradalmár, sem tüzértiszt, sem császár, hanem derék tűzoltó-főparancsnokként Korzikán hagyja el az árnyékvilágot? Mi lett volna, ha ahelyett, hogy feleségül vesz egy Habsburg-királykisasszonyt, oltár elé vezeti egy rövidáru-kereskedő leányát? Csattanó alapötlet. Fricska a történelemnek és a történelem smokkjainak. Önkritikátlan, fegyelmezetlen mások beérték volna a csillogó ötlettel, s valahogy elbajlódtak volna vele premierig. Zsolt Béla úgy tartotta: Molnár ösztönös védekezésből nem írta meg a címhez a darabot is.²⁷ Molnárnak volt önismerete, tudta a képessége határait. Volt benne azonban alkotói fegyelem. Nem vakította el saját ötlete magnéziumlobbanása. Félretette a világra szóló fricskás ötletet. Nagy teljesítmény, igazi színházismeret és alkotói erő kellett, hogy ne írja meg Napoleon-darabját. Más kérdés, hogy öregen New Yorkban megírta a Napolèon-gyilkosságról A császárt.

 

 

¹ Fedor Ágnes: Mimi jubilál... Színházi Élet 1937/51.

² OSZK Z. 54.585.

³ Kálmán Imre Kabaret Dalai, 5. sz. Alberti és Társa Kiadása, é. n.

⁴ Folytatásokban: Pesti Napló, 1907. január 22-31. Önállóan: Disznótor a Lipótvárosban. Mozgó Könyvtár 4. (1908). Eine Schweineschlacht in der Leopoldstadt. Mozgó Könyvtár 10. Kötetben: Hétágú síp, 1913.

⁵ Ambrus Zoltán: Berzsenyi báró és családja. Tollrajzok a mai Budapestről. Magyar Könyvtár, 1902. A Berzsenyi leányok 12 vőlegénye, 1907.

⁶ Hétágú síp (Tréfák, karcolatok, tárcák). Budapest, 1911, Franklin.

⁷ A czipőhúzó címmel kötetben: Pesti erkölcsök (1904).

⁸ OSZK Ms. Mus. 3.178.

⁹ Modern Színpad, 1907. december 29.

¹⁰ Az Est, 1912. február 1.

¹¹ e. z.-nek (Egyed Zoltánnak) nyilatkozza Molnár. Reggel, 1929. március 26.

¹² 1930. május 28.

¹³ Németországi bemutatója is késett: Berliner Künstlertheater, 1929. december 30.

¹⁴ A vacsora. Nyugat, 1909/22.

¹⁵ Vacsora és egyéb jelenetek. 1917. Az Érdekes Újság kiadása. Egy kötetben Az aranyóra és a lánc, A leggonoszabb nő című jelenetekkel. Ugyanabban az évben önálló kötetben is megjelent. Barrows Mussey fordításában Midnight Supper. In: The Plays of Ferenc Molnár, 1929.

¹⁶ Tudatja Nagy György. Viszont ismeretlen előtte a magyar eredeti bemutató helye és dátuma.

¹⁷ Edmond Pauker Papers. General Collection, Beinecke Rare Book and Manuscript Library, Yale University.

¹⁸ Feltehetően Szombathelyi Blanka (1918-) a címszereplőnő. Ekkoriban fellépett az Andrássy úti Színházban.

¹⁹ Kis hármaskönyv. Elbeszélések. Budapest, 1914. Franklin. 2. kiad. uo. 1916. MF művei 9. kötet, uo. 1928.

²⁰ Pesti Hírlap, 1916. július 30.

²¹ Színház és Divat, 1916/12.

²² Magyarország, 1925. május. 31.

²³ Pesti Napló, 1925. november 19.

²⁴ Fodor Nándor: Molnár Ferencnél. Budapestről tudósít az Amerikai Magyar Népszava, 1927. június 5.

²⁵ Magyarország, 1928. április 8.

²⁶ Az Est, 1931. február 12.

²⁷ Zsolt Béla: Molnár Ferenc. A toll. 1934. november 15.

 

 

(Az augusztusi és a mostani számunkban közölt mindkét részlet a szerző Molnár Ferenc c. készülő könyvéből való.)