Dobai
Péter
Metafizikus
meztelenség
n Jan Savua, Recent Nudes – Új aktok
n
n A sugaras, szikrázó, gyöngyöző víztérben,
n tengerszem-tiszta víz vonja, borítja
n a hullámokban úszó, lebegő, mezítelen
n női testet, a delejes, démoni jelenést,
n mintha nem is nő lenne, mintha volna fiú:
n az elcserélt nemiség, az “egybevett” nemi szervek vonzása,
n varázsa oly kihívó, csábító, oly állati-emberi élettől-erős,
n hogy láttán Platón dialógusán tűnődök el…
n Platón szerint a legősibb időkben: egyek voltak férfiak és nők
n s csak erre az önkívülettel határos erőre féltékeny istenek
n választották ketté az addig-egy férfinőket,
n fiúleányokat, leányfiúkat, és tették riasztóan különbözővé nemüket,
n nemi szerveiket, szenvedélyeiket, szemérmüket, szerelmüket.
n Víz áramlása meg nem ijeszt, de megijeszt a vízen alvó női test.
n
Minden bátorságot meztelennek
képzelek, a kivégző osztag sortüzet
n lövő puskái előtt is, a morfium végső mámorában is, egy búcsú mosolyában
n is. Úszd meg a végtelen vizeket ősi női erő, mélységek termékenyítsenek
n meg, első szerelmek ajzzák, hevítsék temető Édenét édes engedésednek!
n Ó! Gerjedő meztelenség… szebbek a magányos genitáliák,
n mint a szapora párosulás… Néha, augusztusi éjszakákon: nőnek álmodom
n magam, hogy aztán hajnalán a kísértő káprázatnak, kegyelemnek:
n arra, hogy férfi vagyok: álmomtól, önmagamtól magamra ráriadjak.
n Ó! Megnyílni nem lehet teljesebben a világnak, futó, földi napoknak,
n mint bezártan, fogadalmasan, szűzen megmaradni, önmagunk helyett,
n valaki másnak, önmagunkat tékozló: “hovatovábbnak”, úttalan, társtalan.
n Ezen a Savua-fotón, csak a szeméremszőrzet kihívó, sötét
n háromszöge – töretlen triangulum – és a mellbimbók, a bimbóudvarok
n figyelmeztetnek, emlékeztetnek arra, hogy önkívületét
n uralni tovább, többé képtelen nő, női test, maga a nőiség
n hever, széttárt combokkal, hosszú lábszárakkal
n hanyatt a temető torkolat felé futó vízen,
n örökre igézőn, mégis senkinek meztelen,
n önkéntelen, önfeledten, névtelen és nevezhetetlen,
n a bölcsőként még egyszer ringató, védelmező vizektől is idegen.
n Minden bölcsességet lefegyverez a nagyságos női meztelenség,
n amikor látjuk: egyetlen egy, ingák ütötte órákból, kalendáriumi napokból,
n egymást hirtelen váltó évszakokból, sebes és sebző évekből:
n egy bátor, boldog, szép pillanatra kiszárnyalva, menekülne hiába,
múlás, pusztulás, halálok elől